HU212038B

HU212038B - Catalyst system, process for making thereof and process for olefin polymerization, using thereof

Info

Publication number: HU212038B
Application number: HU9204128A
Authority: HU
Inventors: Ronald Douglas Knudsen; Gil R Hewley; Dennis Raymond Kidd; Randall Alan Porter
Original assignee: Phillips Petroleum Co
Priority date: 1991-12-24
Filing date: 1992-12-23
Publication date: 1996-01-29
Also published as: FI925856A0; CN1047599C; ES2093172T3; FI108447B; CA2085952A1; US5426080A; JPH05247129A; CA2085952C; DE69212789D1; BR9204184A; CN1073685A; ATE141293T1; CN1030456C; ZA927332B; HUT65780A; CN1073686A; KR0172455B1; EP0548976B1; NO925002D0; DK0548976T3

Description

A találmány olyan 4-acil-2-alkil-6-terc-butil-fenolszármazékok előállítási és tisztítási eljárására vonatkozik - módosított Friedel, Crafts-reakció alkalmazásával - amelyek acilszubsztituensében labilis molekularészlet van.

A 4,708,966 és a 4,847,303 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások gyulladásgátló szerekként alkalmazható olyan 4-acil-2-alkil-6-tercbutil-fenol-származékokat, különösen 4-acil-2,6di(terc-butil)-fenol-származékokat, és az azokkal rokon származékokat ismertetnek, amelyekben a 4-acilszubsztituensnek terminálisán telítetlen molekularészlete van. A 4,982,006 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás eljárást ismertet ilyen vegyületek előállítására.

Jól ismertek aromás szénhidrogéneknek acil-halogenidekkel katalizátor, úgymint vízmentes alumíniumklorid jelenlétében végzett Friedel-Crafts-reakciói olyan aromás vegyületek előállítására, amelyeknek acilszubsztituensük van. Azonban ha az acilcsoportnak van egy labilis része, amilyen a találmány szempontjából jelentős vegyületek terminális telítetlen része, gyakran lépnek fel mellékreakciók, amelyek a kívánt termék alacsony hozamát és nem kielégítő tisztaságát eredményezik

A trifluor-ecetsavanhidrid alkalmazása aromás vegyületek és karbonsavak reakcióinak elősegítésére ismeretes; lásd például a Tedder. J. M., „The Use of Trifluoroacetic Anhydride and Related Compounds in Organic Synthesis”, Chemical Reviews, 55, 727-827 (1955); Galli, C., „Acylation of Arenes and Heteroarenes with in situ Generated Trifluoracetates” Synthesis, 1979 (április) 303-304; Nishinaga, A., T. Shimizu, Y. Toyoda and T. Matsuura, „Oxygcnation of 2,6-Di-tertbutylphenols Bearing an Electron-Withdrawing Group in the 4-Position”, Journal of Organic Chemistry, 47, 2278-2285 (1982) közleményeket. Ha azonban a karbonsav reaktánsnak van egy labilis része, úgymint egy terminálisán telítetlen molekularészlcte, nemkívánatos mellékreakciók léphetnek fel, lásd például Tedder idézett közleményét, a 800. oldalon. Ennélfogva a jelen találmány ismertetése előtt ismeretlen és előre nem látható volt az a lehetőség, hogy ilyen reakcióutat alkalmazzunk olyan 4-acil-2-alkil-6-tcrc-butil-fenolszármazékok előállítására, amelyekben a 4-acilszubsztituensnek terminálisán telítetlen molekularészlcte van.

A találmány célja eljárás kidolgozása olyan 4-acil2-alkil-6-terc-butil-fenol-származ.ékok előállítására, amelyekben az acilszubsztitucnsnek terminálisán telítetlen molekularészlete van.

A találmány további célja olyan eljárás kidolgozása a fenti vegyületek előállítására a megfelelő 2-alkil-6terc-butil-fenol és karbonsav reaktánsokból, amely eljárásjó hozamot eredményez.

Ugyancsak a találmány további célja olyan eljárás kidolgozása a fenti vegyületek előállítására és tisztítására, amely eljárással a vegyületeket nagy tisztasággal és magas hozammal állíthatjuk elő.

A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű

4-acil-2-alkil-6-terc-butiI-fenol-származékok előállítására, ahol a képletben

R jelentése -B-Y általános képletű csoport, amelyben

Y jelentése -C=CH vagy -CH=C=CH₂ csoport, és

B jelentése egyenes vagy elágazó láncú, 1-12 szénatomos alkiléncsoport, és

R’ jelentése 1-10 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport vagy 3-10 szénatomos cikloalkilcsoport, oly módon, hogy megfelelő (a) általános képletű 2-alkil6-tercbutil-fenolt karbonsavval és trifluor-ecetsavanhidriddel reagáltatunk és karbonsavként R-COOH általános képletű karbonsavat - a képletben R a fent meghatározott -B-Y általános képletű csoport - használunk.

A találmány szerinti eljárás egy módosított Friedel

Crafts-reakció, melyet egy 2-alkil-6-terc-butil-fenol. egy karbonsav és trifluor-ecetsavanhidrid részvételével az [A] reakcióvázlat szerint hajtunk végre.

Az [A] reakcióvázlatban R jelentése -B-Y általános képletű csoport, melyben Y jelentése -C=CH vagy -CH=C=CH₂ csoport; és -B- jelentése 1-12 szénatomos telített, szubsztituálatlan, egyenes vagy elágazó láncú alkiléncsoport. Y jelentése előnyösen -C^CH csoport. B jelentése előnyösen 1-10 szénatomos, előnyösebben 2-6 szénatomos, különösen 3 szénatomos egyenes láncú alkiléncsoport.

Az [A] reakcióvázlatban R’jelentése 1-10 szénatomos telített, szubsztituálatlan, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport vagy 3-10 szénatomos cikloalkilcsoport. R’jelentése előnyösen 1-8 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport; R’ jelentése a legelőnyösebben terc-butil-csoport.

A találmány szerinti reakcióban olyan karbonsav reaktánst alkalmazunk, melynek pK_a értéke 3,5-nél nagyobb, előnyösen 4,0-nél nagyobb.

Az [A] reakcióvázlat szerinti reakciót elvégezhetjük nagyszámú olyan nempoláros, folyékony oldószer jelenlétében, amely nem reagál a fenti reaktánsokkal vagy termékekkel, úgymint szénhidrogének (például hexán, heptán), halogénezett szénhidrogének (például diklór-etán), benzol, toluol, acetonitril, éterek stb. jelenlétében. A találmány szerinti eljárás reakciókomponensei cs reakciótermékci azonban általában folyadékokként elegyednek egymással normál hőmérsékleteken, és így nincs szükség oldószerekre. Ennélfogva a találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli módszere szerint nem használunk oldószert. Nagy tételek esetén kívánatos lehet oldószer alkalmazása a reakcióhő disszipációjának elősegítésére. Előnyös oldószer a heptán cs a toluol.

A három rcakciókomponcns elegyítésének sorrendje nem kritikus. A trifluor-ecelsavanhidridnek és a szóban forgó karbonsavnak az elegyítése azonban általában erősen exoterm, így külső hűtést igényel. Továbbá a 2-alkil-6-tcrc-butil-fenol reakciókomponens gyakran szilárd szobahőmérsékleten, és olvadt állapotban kell tartani, amíg hozzáadjuk a trilluor-ecetsavanhidrid/karbonsav elegyhez, hogy tökéletes reakciót érjünk el.

A találmány szerinti reakció előnyös megvalósítási módszerének megfelelően a fcnolvegyületet feloldjuk

HU 213 038 Β a karbonsavban, majd lassan hozzáadjuk a trifluorecetsavanhidridet. A reakció spontán módon végbemegy. Amikor a trifluor-ecetsavanhidridet adagoljuk, a végbemenő reakció exoterm; alkalmazhatunk külső hűtést. A trifluor-ecetsavanhidridet előnyösen olyan se- 5 bességgel adagoljuk, hogy a reakcióelegy hőmérsékletét a kívánt módon szabályozzuk.

A fenti reakció egy másik megvalósítási módszere szerint a fenolvegyületet a trifluor-ecetsavanhidridben oldjuk, majd lassan hozzáadjuk a karbonsavat. A reak- 10 ció spontán módon végbemegy. Amikor a karbonsavat adagoljuk, a végbemenő reakció exoterm; alkalmazhatunk külső hűtést. A karbonsavat előnyösen olyan sebességgel adagoljuk, hogy a reakcióelegy hőmérsékletét a kívánt módon szabályozzuk. 15

A reakció hőmérsékletét előnyösen -20 °C és 100 °C közötti hőmérséklettartományban szabályozzuk, előnyösebben 0 °C-60 °C, még előnyösebben 20 °C-50 °C; a legelőnyösebben 40 °C-45 °C hőmérséklettartományban. Miután befejeztük a harmadik 20 reakciókomponens adagolását, a reakcióelegyet előnyösen keverjük, és hagyjuk lassan lehűlni, amint a reakció végbemegy, előnyösen 24 óránál rövidebb idő alatt, előnyösebben negyed óra és négy óra közötti idő alatt, még előnyösebben fél óra-két óra alatt. 25

A kívánt reakció a három reakciókomponens mólarányának tág határai között végbemegy. A három reaktáns előnyös mólaránya 1,0:1,0:1,0. Előnyös, ha a trifluor-ecetsavanhidridnek a karbonsavra vonatkoztatott mólaránya lényegében nem nagyobb, mint 30 1,0, mert a feleslegben lévő trifluor-ecetsavanhidrid reakcióba lép a kívánt reakciótermékkel, ennélfogva annak hozamát csökkenti. A feleslegben lévő karbonsav mellékreakciókat idéz elő; csekély felesleg elősegíti a kívánt reakció teljessé válását. A fenol reagens 35 feleslegét gyakran nehéz elválasztani a terméktől a reakciót követő tisztítási lépésben. Előnyös, ha a reakcióelegyben lévő három reakciókomponens egyike sincs 30%-nál nagyobb mólfeleslegben a reakcióelegyben lévő másik két reakciókomponens mindegyi- 40 kének teljes mennyiségére számítva; előnyösebben a reakcióelegyben egyik komponens sincs 10%-nál nagyobb mólfeleslegben.

A fenti körülmények közölt a találmány szerinti reakcióval előállított kívánt termék mennyisége - a 45 limitáló reakciókomponens mennyiségére számítva általában 70%-nál nagyobb, tipikusan több mint 85%, gyakran több mint 95%. Az a temickhozam, amit legvégül elérünk, természetesen nagymértékben függ azoktól a tisztítási lépésektől, amelyek a fenti reakció- 50 lépést követik.

Ha a terméket nagy tisztaságban és magas hozammal kívánjuk előállítani, a találmány szerinti eljárás előnyösen magában foglal a reakciói követően egy tisztítási lépést is, amely metanol/víz elegyből végzett 55 kristályosításból áll. Előnyös módon a metanol/víz elegyből végzett kristályosítást megelőzően az anyagot még hexánból átkristályosítjuk.

Egy igen előnyös tisztítási eljárás a következő lépesekből áll: (a) a fentiek szerint végbement reakció után 60 nyert reakcióelegyet emelt hőmérsékleten feloldjuk hexánban, előnyös módon eltávolítjuk a vízoldható és savas szennyezéseket lúgos vizes oldattal végzett extrakcióval, és a kapott oldatot előnyösen aktívszénnel hozzuk érintkezésbe, hogy csökkentsük az elszíneződést, majd elválasztjuk az aktívszenet; (b) a terméket a hexános oldatból alacsony hőmérsékleten kristályosítjuk, elkülönítjük és szárítjuk a kristályos terméket; (c) a kristályos terméket metanolban emelt hőmérsékleten feloldjuk, és a metanolos oldatot előnyösen érintkezésbe hozzuk aktívszénnel az oldat színének eltávolítására, majd elkülönítjük az aktívszenet; majd (d) a terméket a metanolos oldatból kristályosítjuk úgy, hogy vizet adunk hozzá, és csökkentjük a hőmérséletét, elkülönítjük és szárítjuk a kristályos terméket.

A fenti (a) lépésben a végbement reakció után nyert reakcióelegyet hexánban oldjuk, előnyösen 50 °C69 °C hőmérséklettartományban, előnyösebben 65 ”C69 °C-on. A hexán:reakcióelegy tömegaránya előnyösen 20:1-5:1 tartományban van, előnyösebben 10:1— 5:1 tartományban. Ha a kapott oldat nem színtelen, az oldatot deríthetjük úgy. hogy aktívszenet adagolunk hozzá, összekeverjük, majd szűrjük az aktívszén eltávolítására.

Mielőtt kristályosítjuk a terméket a hexános oldatból a fenti (b) lépés szerint, a hexános oldatot előnyösen töményítjük a hexán egy részének elpárologtatásával. A keletkezett koncentrátumban a hexánnak a reakciótermékre vonatkoztatott aránya 10:1-3:1, előnyösebben 8:1 -4:1 tartományban van. A terméknek a hexános oldatból végzett kristályosítására az előnyös hőmérséklet 25 °C-0 °C, előnyösebben a 10 °C-0 °C tartományban van. A kristályokat a felülúszó folyadéktól előnyösen szűréssel különítjük el, szárítjuk, előnyösen vákuumban és körülbelül 30 °C alatti hőmérsékleten.

Az eljárás szerinti (c) lépésben a (b) lépésben kapott kristályos anyagot feloldjuk metanolban, előnyösen 45 °C-65 °C előnyösebben 60 °C-65 °C hőmérséklettartományban. A metanolnak a szilárd anyagra vonatkoztatott tömegaránya 20:1-3:1, előnyösebben 10:1—4:1 tartományban van. Ha a keletkezett oldat nem színtelen, a színt eltávolíthatjuk úgy, hogy aktívszcnel adagolunk az elegyhez, és összekeverjük, majd az aklívszenet szűréssel eltávolítjuk.

A (d) lépésben vizet adunk a (c) lépésben nyert metanolos oldathoz, és a kapott elegyet lehűtjük, előnyösen 20 °C-0 °C előnyösebben 10 °C-0 °C hőmérséklettartományban. A metanokvíz. tömegaránya előnyösen a 20:1-3:1, előnyösebben a 10:1-4:1 tartományban van. A kristályos terméket eltávolítjuk a felülúszó folyadékból, előnyösen úgy, hogy szűrjük. A kristályokat megszárítjuk, előnyösen vákuumszárítószekrényben 45 °C alatti hőmérsékleten.

A következő példák további leírást és szemléltetést nyújtanak a találmány körébe tartozó előnyös megoldásokról. A példák csupán a szemléltetést szolgálják, és nem tekinthetők úgy. hogy a találmány oltalmi körét korlátoznák, minthogy annak számos változata lehetséges anélkül, hogy a találmány oltalmi körétől eltérnénk.

HU 213 038 B

1-20. példák

4-(5-Hexinoil)-2,6-di(terc-butil)-fenolt állítunk elő laboratóriumi léptékű tételekben (30 g termék adagonként) úgy, hogy 2,6-di(terc-butil)-fenolt, 5-hexinsavat és trifluor-ecetsavanhidridet reagáltatunk különböző 5 reakciókörülmények között. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaljuk össze.

Az 1. táblázatban a módszer száma a következő eljárásokra vonatkozik:

1. módszer: 10

Az 5-hexinsavat és a trifluor-ecetsavanhidridet jéghűtés közben elegyítjük. A 2,6-di(terc-butil)-fenolt ezután egyszerre hozzáadjuk, és a reakcióelegyet a jelzett ideig keverjük.

2. módszer: 15

A 2,6-di(terc-butil)-fenolt és a trifluor-ecetsavanhidridet szobahőmérsékleten összekeverjük, és az 5hexinsavat gyorsan hozzáadjuk. A reakcióelegyet a jelzett ideig keverjük.

3. módszer: 20

A 2,6-di(terc-butil)-fenolt és az 5-hexinsavat szobahőmérsékleten összekeverjük, és a trifluor-ecetsavanhidridet hozzáadjuk szabályozott sebességgel. A trifluor-ecetsavanhidrid adagolásának befejezése után a reakcióelegyet a jelzett ideig keverjük. 25

4. módszer:

A 2,6-di(terc-butil)-fenolt és az 5-hexinsavat oldószerben oldjuk. A 4-es szám után zárójelben lévő betű jelzi az alkalmazott oldószert: (a) hexán, (b) toluol, (c) acetonitril foszforsavval, (d) acetonitril. 30

A trifluor-ecetsavanhidridet szabályozott sebességgel adagoljuk.

Az 1. táblázatban az egyes példáknál jelzett „Arány” a reakcióelegybe adagolt 5-bexinsav: 2,6di(terc-butil)-fenol:trifluor-ecetsavanhidrid teljes mennyiségeinek mólaránya.

Az 1. táblázatban az egyes példáknál jelzett hőmérséklet az a maximális hőmérséklet, amelyet a reakcióelegy a reakció folyamán elért. Azoknál a példáknál, ahol a harmadik reaktánst egyszerre vagy gyorsan adagoljuk, a reakció-hőmérséklet eléri a jelzett csúcshőmérsékletet, és utána lassan csökken a reakcióidő alatt. A 3. és 4. módszer szerinti példáknál, ahol a trifluor-ecetsavanhidridet szabályozott sebességgel adagoljuk, a hőmérsékletet az adagolás folyamán a jelzetthez közeli értéken tartjuk, majd a reakcióelegyet hagyjuk lassan lehűlni. A 19. példa abban tér el, hogy az 50 ’C hőmérsékletet melegítéssel tartjuk fenn az 5 órás keverési idő alatt.

Miután a reakció befejeződött, a reakcióelegy tartalmát analizáljuk, hogy meghatározzuk (1) a visszamaradó

2,6-di(terc-butil)-fenol mennyiségét, (2) a4-(5-hexinoil)2,6-di(terc-butil)-fenol termék mennyiségét és (3) a reakció más termékeit. A konverzió százalékos értékének jelentése, melyet az 1. táblázat mutat. 100-ból levonva a nem reagált 2,6-di(terc-butil)-fenol százalékos mennyiségét (ezen reakciókomponens kiindulási mennyiségére számítva. A szelektivitás százaléka, melyet az 1. táblázatban láthatunk, a kívánt termék százalékban kifejezett mennyisége a reakció befejeződése utáni reakcióelegyben lévő összes termékre vonatkoztatva.

1. táblázat

4-(5-hexinoil)-2,6-di(terc-butil)-fenol előállítása

Példa	Módszer	Arány	Hőmérséklet (’C)	Idő (óra)	Konverzió (%)	Szelekti- vitás
1	1	1,3:1,0:1,5	23	3	100	93
2	1	1,0:1,0:1,1	0	2,5	77	98
3	1	1,0:1,0:1,1	55	2,5	99	81
4	1	1,1:1,0:1,3	23	1,3	98	92
5	1	1,1:1,0:1,3	23	1,3	99	94
6	2	1,1:1,0:1,3	65	0,75	99	84
7	2	1,2:1,0:1,3	63	0,33	99	89
8	3	1,1:1,0:1,3	75	0.25	99	84
9	3	1,1:1.0:1,1	36	3	99	96
10	3	1,1:1,0:1,0	78	0,25	98	99
11	3	1,0:1,1:1,0	83	3	93	96
12	3	1,0:1,1:1,0	102	1,5	96	80
13	3	1,0:1,0:1,0	80	0.33	98	86
14	3	1,0:1,0:1,0	68	1	99	87
15	4(a)	1,0:1,0:1,0	62	0,5	97	91
16	4(a)	1,():1,0:1,0	50	1	98	87
17	4(b)	1,0:1,0:1,0	23	22	84	81
18	4(c)	1,0:3,0:3,7	31	2	100	90

HU 213 038 B

Példa	Módszer	Arány	Hőmérséklet	Idő	Konverzió	Szelekti-
(’C)	(óra)	(%)	vitás
19	4(d)	1,1:1,0:1,0	50	5	86	92
20	3	1,0:1,0:0,5	35	22	80	98

21. példa

A fenti 3. módszer szerint 4-(4-pentinoil)-2,6di(terc-butil)-fenolt állítunk elő úgy, hogy l,0:l,0;l,0 mólarányban reagáltatunk 2,6-di(terc-butil)-fenolt és 10 4-pentinsavat, valamint trifluor-ecetsavanhidridet olymódon, hogy a hőmérséklet legfeljebb 36 ’C legyen, és a trifluor-ecetsavanhidrid hozzáadása után 2 órás reakcióidőt alkalmazunk.

22. példa

A fenti 3. módszer szerint 4-(4,5-hexadienoil)-2,6di(terc-butil)-fenolt állítunk elő úgy, hogy 1,0:1,0; 1,0 mólarányban reagáltatunk 2,6-di(terc-butil)-fenolt 4,5hexadiénsavval és trifluor-ecetsavanhidriddel olymó- 20 dón, hogy a hőmérséklet legfeljebb 56 ’C legyen, és a trifluor-ecetsavanhidrid hozzáadása után 2 órán át keverjük a reakcióelegyet.

23. példa 25

A fenti 3. módszer szerint 4-(10-undecinoil)-2,6di(terc-butil)-fenolt állítunk elő úgy, hogy 1,0:1,0; 1,0 mólarányban reagáltatunk 2,6-di(terc-butil)-fenolt 10undecinsavval és trifluor-ecetsavanhidriddel olymódon, hogy a hőmérséklet legfeljebb 45 °C legyen, és a 30 trifluor-ecetsavanhidrid hozzáadása után 2 órán át keverjük a reakcióelegyet.

24. példa

A következőkben példát mutatunk be a 4-(5-hexi- 35 noil)2,6-di(terc-butil)-fenol szintézisére és tisztítására a találmány szerinti eljárás alkalmazásával.

5496 g 2,6-di(terc-butil)-fenolt (Ethyl Corp.) megömlesztünk meleg vízfürdőn, és betöltjük egy 50 literes háromnyakú gömblombikba, amely egy pneumatikus 40 meghajtású keverővei, keverőtengellyel, nagy teflon keverőlapáttal, adagolótölcsérrel, hőmérővel és visszafolyató hűtővel van felszerelve. A készüléket egy rozsdamentes acél hűtőfürdőben állítjuk össze. Az enyhén kevert folyadékhoz hozzáadunk 3288 g 5-hexinsavat 45 (Farchan Laboratories). Utána 5872 g trifluor-ecetsavanhidridet (Halocarbon Inc.) adunk az elegyhez az adagoló tölcséren át olyan sebességgel, hogy a reakcióelegy hőmérsékletét 40-45 ’C-on tartsuk az adagolás ideje közben. Az adagolás után, ami 1 órát vesz igény- 50 be, a keletkezett oldatot további egy órán ál 30-40 ’Con keverjük. A reakcióelegyet felhígítjuk 52 liter hexánnal, kétszer extraháljuk 20 liter 5 t%-os kálium-karbonát-oldattal, egyszer 20 liter vízzel és utána 400 g Darco G-60 aktívszénnel kezeljük visszafolyató hűtő 55 alatt forralva 15 percig. A forró elegyet Celiten át szűrjük, 800 ml hexánnal utánamossuk, és 36 liter végtérfogatra pároljuk be egy rotációs bcpárlóval. Lassú keveréssel 0-3 °C-on kristályosítjuk az anyagot, majd szűrjük, és egy vákuumszárítóban 40-45 ’C-on 60 szárítjuk, így 5960 g nyersterméket kapunk. A nyerstermék 5935 g-ját feloldjuk 29,6 liter metanolban, és az oldatot visszafolyató hűtő alatt melegítve 550 g aktívszénnel 15 percig kezeljük. A fonó elegyet Celiten keresztül szűrjük, és hozzáadunk 5830 ml vizet. A kristályosítást lassú keverés közben jeges fürdőben végezzük. A tisztított terméket szűrjük, vákuumszárítóban 40-45 ’C-on 3,7-3,8 kPa (27-28 Hgmm) nyomáson szárítjuk, így 5140 g tisztított terméket kapunk.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás (I) általános képletű 4-acil-2-alkil-6-tercbutil-fenol-származékok előállítására - a képletben

R jelentése -B-Y általános képletű csoport, melyben

Y jelentése -C=CH vagy -CH=C=CH₂ csoport és

B jelentése 1-12 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkiléncsoport; és

R’ jelentése 1-10 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport vagy 3-10 szénatomos cikloalkilcsoport (a) általános képletű 2-alkil-6-terc-butil-fenolnak - R' jelentése a tárgyi körben megadott - karbonsavval és trifluor-ecetsavanhidriddel végzett reagáltatásával és adott esetben a kapott termék tisztításával, azzal jellemezve, hogy a reakciót R-COOH általános képletű karbonsavval - a képletben R-B-Y csoport, melyben Y és B jelentése a tárgyi körben megadott - végezzük, és kívánt esetben a kapott terméket egy vagy több műveletben tisztítjuk és/vagy átkristályosítjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol az R szubsztituensben B jelentése 1-12 szénatomos egyenes láncú alkiléncsoport, Y jelentése az 1. igény pontban megadott, és R’jelentése 1-3 szénatomos egyenes láncú alkilcsoport vagy 3-8 szénatomos elágazó láncú alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R'jelentése terc-butil-csoport, az R szubsztituensben B cs Y jelentése a 2. igénypontban megadott, azzal jellemezve. hogy megfelelően helyettesített kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol az R szubsztituensben Y jelentése -C^CH csoport, B jelentése, továbbá R’jelentése a 3. igénypontban megadott, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, melyek R szubsz5

HU 213 038 B tituensében B jelentése -CH₂CH₂CH₂- csoport; Y jelentése, valamint R’ jelentése a 4. igénypontban megadott, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
6. Az 1., 3. és 5. igénypontok bármelyike szerinti 5 eljárás azzal jellemezve, hogy bármely reakciókomponens moláris feleslege legfeljebb 30 %.
7. Az 1., 3. és 5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy bármely reakciókomponens moláris feleslege legfeljebb 10 %. 10
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti eljárással kapott vegyületet metanol/víz elegyből kristályosítjuk, a kristályokat elválasztjuk a felülúszó folyadéktól, és a kristályokat szárítjuk. 15
9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a metanol/víz elegyből való kristályosítás előtt a terméket hexánból kristályosítjuk, a keletkezett kristályokat elválasztjuk a felülúszó folyadéktól, és a kristályokat szárítjuk. 20
10. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti eljárás során kapott reakcióelegyet (a) melegítés közben hexánban feloldjuk;

(b) az (a) lépésben kapott oldatot aktív szénnel hozzuk érintkezésbe, majd az aktív szenet eltávolítjuk;

(c) a (b) lépésben kapott oldatból hűtés közben kristályosítjuk a vegyületet, elkülönítjük és szárítjuk a kapott kristályos anyagot;

(d) a (c) lépésben nyert kristályos anyagot metanolban melegítés közben feloldjuk;

(e) a (d) lépésben kapott oldatot aktív szénnel hozzuk érintkezésbe, majd az aktív szenet eltávolítjuk;

(f) az (e) lépésben kapott oldatból a vegyületet víz hozzáadásával és a hőmérséklet csökkentésével kristályosítjuk, elkülönítjük és szárítjuk a kapott kristályos anyagot.
11. A10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmazó reakcióelegyet tisztítunk, amelynek képletében R’jelentése terc-butil-csoport, az R szubsztituensben Y jelentése -CsCH csoport és B jelentése -CH₂CH₂CH₂- csoport.