HU211221B - Method for detinning industrial final gases - Google Patents

Method for detinning industrial final gases Download PDF

Info

Publication number
HU211221B
HU211221B HU905890A HU589090A HU211221B HU 211221 B HU211221 B HU 211221B HU 905890 A HU905890 A HU 905890A HU 589090 A HU589090 A HU 589090A HU 211221 B HU211221 B HU 211221B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
tin
washing liquid
process according
gases
liquid
Prior art date
Application number
HU905890A
Other languages
English (en)
Other versions
HU905890D0 (en
HUT59029A (en
Inventor
Graaf Aart Pieter De
Leendert Cornelis Hoekman
Georg Heinrich Lindner
Original Assignee
Atochem North America
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Atochem North America filed Critical Atochem North America
Publication of HU905890D0 publication Critical patent/HU905890D0/hu
Publication of HUT59029A publication Critical patent/HUT59029A/hu
Publication of HU211221B publication Critical patent/HU211221B/hu

Links

Classifications

    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D53/00Separation of gases or vapours; Recovering vapours of volatile solvents from gases; Chemical or biological purification of waste gases, e.g. engine exhaust gases, smoke, fumes, flue gases, aerosols
    • B01D53/34Chemical or biological purification of waste gases
    • B01D53/46Removing components of defined structure
    • B01D53/64Heavy metals or compounds thereof, e.g. mercury
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D53/00Separation of gases or vapours; Recovering vapours of volatile solvents from gases; Chemical or biological purification of waste gases, e.g. engine exhaust gases, smoke, fumes, flue gases, aerosols
    • B01D53/34Chemical or biological purification of waste gases

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Treating Waste Gases (AREA)
  • Gas Separation By Absorption (AREA)
  • Manufacture And Refinement Of Metals (AREA)
  • Waste-Gas Treatment And Other Accessory Devices For Furnaces (AREA)
  • Removal Of Specific Substances (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Exhaust Gas Treatment By Means Of Catalyst (AREA)
  • Surface Treatment Of Glass (AREA)

Description

A leírás terjedelme: 8 oldal (ezen belül 1 lap ábra)
HU 211 221 Β
A találmány tárgya eljárás ónvegyületek eltávolítására ipari véggázokból.
Számos ipari eljárás bocsát ki fémgőzöket az atmoszférába. A környezet védelmére határértékeket rögzítettek, amelyeket a kibocsátható fém mennyisége szempontjából felülvizsgálnak. Ez a tény szükségessé teheti rossz hatásfokú vagy kevéssé ellenőrizhető eljárások módosítását, sőt megszüntetését: vagy másik lehetőségként további, a véggáz fémtartalmának eltávolítására irányuló műveletek válhatnak szükségessé az eljárások folytatásához. Ezek az ismert eljárások olyan módszereket alkalmaznak, mint a véggázok mosása vízzel, adszorbeáló szilárd anyagot, így szenet tartalmazó szűrők alkalmazása, a véggázok elégetése és a gázok porszűrőkön vagy elektrosztatikus szűrőn történő átbocsátása.
A 4 144 262, 4 130 673 és 4 530 857 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások eljárást ismertetnek éppen előállított és még forró üvegtárgyak felületén monobutil-ón-triklorid (MBTC) gőzével történő kezelése útján védő ón-oxid réteg kialakítására, és MBTC eltávolítására az eljárás véggázából. Erre a célra elektrosztatikus porleválasztót vagy más berendezéseket ajánlanak.
Áramló szennyezők eltávolítására a technika állása szerint ismert másik eljárás a véggázok érintkeztetése bázis, így nátrium-hidroxid vizes oldatával. Megállapították azonban, hogy a véggázok kezelésére ismert eljárásoknak számos hátránya van; a legtöbb eljárás nem biztosítja a fémtartalom megkívánt alacsony szintjét, ami lehetővé tenné a tisztított véggázok közvetlen kibocsátását. Ez az eset áll fenn például elektrosztatikus porleválasztó alkalmazásakor.
Lúgos oldattal végzett mosás során vizes fém-oxid keletkezik, az oxidot tartalmazó iszapot ismét csak kezelni kell szűrés vagy centrifugálás útján, amelynek során új gond, a szennyvíz elhelyezése jelentkezik. Ez a módszer költséges is, továbbá gazdaságtalan munkaráfordítást igényel.
A DE-OS 3 403 737 számú dokumentum szerinti megoldás központi gondolata az ívelt abszorpciós pályák alkalmazása. A dokumentum nem tartalmaz arra vonatkozó javaslatot vagy utalást, amely szerint óntartalmú véggázok kezelése során mosófolyadékként már ónvegyületeket tartalmazó közeg alkalmazása célszerű.
Az EP 0 254 697 szerinti megoldás higanygőz, azaz fémes állapotú higany eltávolítására vonatkozik. Ehhez alapvető kémiai változások szükségesek, minthogy fémes állapotú higany csak higanyvegyületté alakulás után nyelethetó el a mosófolyadékban. Mosófolyadékként ugyan savanyú kémhatású vizes közeget használnak, a hangsúly azonban halogenid (HCI) használatán van, amellyel képzett komplex higanyvegyületek teszik lehetővé a higany elnyeletését.
Az US 4 443 417 számú dokumentum eljárást ismertet ércpörköló eljárás véggázából fémes higanygőz eltávolítására. Ennélfogva az előző bekezdésben leírtak szerint ez esetben is oxidáció előzi meg az elnyeletés műveletét.
Továbbra is igény mutatkozik tehát üveg ónvegyületekkel történő bevonása során a véggázok viszonylag egyszerű tisztítási eljárása iránt.
A fentiek alapján a találmány eljárás ónvegyülete(ke)t tartalmazó véggázok kezelése útján ónvegyület(ek) eltávolítására oly módon, hogy a véggázokat savanyú kémhatású, legfeljebb 6-os pH-jú vizes mosófolyadékkal érintkeztetjük, és a mosófolyadék óntartalmát legalább 5 tömeg%-ig növeljük.
Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás lefolytatásához alkalmas berendezés sematikus rajza.
A találmány tárgya közelebbről eljárás óntartalmú anyagok eltávolítására üvegtárgyak őn-oxid réteggel történő bevonására alkalmazott berendezések véggázaiból.
A találmány szerinti eljárás útján mód nyílik üveg ónvegyületekkel történő bevonása során a véggázok viszonylag egyszerű tisztítására. Az eljárás lehetővé teszi szilárd hulladék képződésének elkerülését, és megakadályozza óntartalmú szennyvíz keletkezését például üveggyárban. A találmány szerinti eljárás lehetőséget ad véggáz 5 mg ón/normál m3 határ alá történő tisztítására, amint azt például a Német Szövetségi Köztársaságban érvényes előírások megkívánják.
Kedvező a vizes közeg visszaforgatása az ónvegyület gyártási eljárásába. Ha ezt a visszaforgatást elvégezzük, az üveggyárban nincs szükség a vizes közeg további kezelésére, és az eljárás nem termel hulladékot. Ez az anyagvisszaforgatás gazdaságos az elérhető nagy ónkoncentráció miatt, ennek következtében lehetségessé válik a véggáz és a savas kémhatású vizes közeg érintkezése folytán keletkező mosófolyadék tárolása és szállítása. A mosófolyadék egészét vagy egy részét visszaforgathatjuk abba a folyamatba is, amelyben az óntartalmú gőzök keletkeznek, és ezáltal pótolhatjuk a szükséges ón egy részét Mivel az utóbbi folyamatba történő teljes anyagvisszaforgatás a legtöbb esetben a mosófolyadék savtartalmának növekedését okozza, gazdaságossági szempontból előnyös lehet az, ha a mosófolyadék legalább egy részét az ónvegyület gyártási eljárásába forgatjuk vissza.
Az eljárás indításához alkalmas mosófolyadék elsősorban víz, amely szilárd anyagok kiválásának meggátlása vagy csökkentése céljából savanyító adalékot tartalmaz. Cirkuláció útján az óntartalmú anyagok koncentrációját könnyen a kívánt szintig növelhetjük.
A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas azokban a műveletekben történő alkalmazásra, amelyekben ón-oxiddal vonnak be üveget vagy hasonló szubsztrátumokat, és amelyekben a maradék ónt a bevonóberendezést elhagyó véggázokból távolítják el. Az érintkeztetési műveletben használt mosófolyadék ónkoncentrációja általában legalább 5 tömeg%, pH-értéke 6-nál kisebb, előnyösen 2,5-nél kisebb, és még előnyösebben 2-nél kisebb. Az ónkoncentráció fémre vonatkoztatva előnyösen 10 tömeg%-nál, még előnyösebben 20 tömeg%-nál nagyobb.
A véggázt a mosófolyadékkal érintkeztethetjük tetszőleges típusú mosótoronyban. A találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli alakjának megfelelően azonban a véggázt töltetes mosótoronyban vagy permetező toronyban érintkeztetjük a mosófolyadékkal olyan körülmények között, amelyek meggátolják a ködképződést.
HU 211 221 Β
Tanácsos a véggázokat mindenkor olyan hőmérsékleten tartani, amely meghaladja az óntartalmú anyagok telítési hőmérsékletét. Erről úgy gondoskodhatunk, hogy pótlólagos hőbetáplálással meggátoljuk olyan feltételek helyi kialakulását, amelyek között óntartalmú anyagokat tartalmazó gázok válnak ki. Az egyik kiviteli alaknak megfelelően a véggázokhoz gőzt adagolunk a mosótoronyban lévő mosófolyadék helyi lehűlésének meggátlására. A véggázokat előnyösen olyan hőmérsékleten tartjuk, amely meghaladja az ónvegyületekre vonatkozó telítési hőmérsékletet. A találmány szerinti eljárás másik előnyös kiviteli alakjának megfelelően a mosófolyadékot hőcserélőn keresztül áramoltatva melegítjük. A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas ón-tetraklorid, alkil-ón-halogenid vagy MBTC alkalmazása esetén.
Ismeretes, hogy MBTC hígított vizes oldata kifejezetten hajlamos a ködképződésre; ez kedvezőtlen véggázok mosótornyokban történő kezelése szempontjából. Meglepő módon azonban azt állapítottuk meg, hogy a találmány szerinti eljárás nagy ónkoncentrációjú mosófolyadék esetén is jelentős ködképződés nélkül alkalmazható.
Ha az eljárás gazdaságossága vagy környezetvédelmi megfontolások további kezelést indokolnak, a véggáz óntartalmának további csökkentésére egy második lépésben alkalmazhatunk egy második berendezést, amelyben az ónvegyület jóval nagyobb hígítású vizes oldat alakjában van jelen.
Nyilvánvaló, hogy a koncentrált oldat felhasználható a véggázt kibocsátó gyártási eljárásban vagy az ónvegyületek gyártási eljárásában. Az is lehetséges azonban, hogy a koncentrált oldatot egy másutt lévő berendezéshez szállítsuk az óntartalom visszanyerésére. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során kibocsátott gázokban megállapított nagyon alacsony óntartalom miatt az eljárás különösen alkalmas olyan földrajzi térségekben, amelyekben nagyon szigorú előírások érvényesek az atmoszférára káros anyagok kibocsátása tekintetében. Az eljárás lehetővé teszi véggázok 5 mg ón/normál m3 határ alatt történő tisztítását. A technika állása szerint ismert módszerekkel ezek az eredmények nem érhetők el, a jelenlegi, leválasztókat, szűrőket vagy elektrosztatikus porleválasztókat alkalmazó módszerek nem biztosítanak olyan véggázokat, amelyekben az óntartalmú anyag koncentrációja kielégítően alacsony. Lúgos kémhatású vizes közeget alkalmazó eljárásokkal elérhető ez a célkitűzés, azonban ezek az eljárások nagyon körülményesek és munkaigényesek.
A technika állása szerinti, a véggázokat lúgos oldattal érintkeztető eljárás esetén például folytonosan el kell távolítani a képződő kiválásokat, amely művelet nehezen végezhető el az ónvegyületek csapadékainak rossz szűrhetősége következtében. Maga a szűrés és centrifugálás az érintett iparágakban nem használatos műveletek, az eljárásokban olyan elfolyó víz keletkezik, amelynek minősége további kezelés nélkül nem engedi meg a szennyvízcsatornába vagy egyéb berendezésbe történő kibocsátást, a véggázoknak folyton friss vízzel történő érintkeztetése nagy mennyiségű szennyvizet eredményez, amelyet szintén kezelni kell.
Meglepő módon - az érintett ónvegyületek gőznyomásának számítására alapozott várakozásokkal ellentétben - azt állapítottuk meg, hogy véggázok tisztítására mosófolyadékként alkalmazhatunk olyan oldatot, amely óntartalmú anyagok jelentős mennyiségét és adott esetben sósavat vagy más savakat tartalmaz. Alkalmas berendezést használva nem várt módon azt állapítottuk meg, hogy - 6-nál kisebb pH-értéket fenntartva - olyan mosófolyadékokat alkalmazhatunk, amelyek fémón alakjában számítva 5 tömeg%-nál több, előnyösen 10 tömeg%-nál több, még előnyösebben 20 tömeg%-nál több óntartalmú anyagot tartalmaznak.
A mosófolyadék és a véggázok közötti érintkeztetést számos módon végrehajtjuk, amelyek magukban foglalják mind a statikus, mind az aktív keverést, előnyösen a két fázis aktív keverését alkalmazzuk. A véggázokat így többek között egyszerűen átbuborékoltathatjuk tartályban tartott mosófolyadékon, vagy a mosófolyadékot keverhetjük, amint a véggázokat a felette lévő légtérbe vezetjük. Az egyik kiviteli alak szerint a véggázokat keverővei ellátott mosótoronyban érintkeztetjük a mosófolyadékkal.
A találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli alakjában a mosófolyadékot töltetes mosótoronyban vagy permetező toronyban érintkeztetjük a véggázokkal olyan körülmények között, amelyek kedvezőek az óntartalmú anyagokkal történő telítődésnek. Egyszerűbb és kevésbé költséges töltetes mosótornyot alkalmazhatunk, ha megakadályozzuk a véggázok túltelítődését óntartalmú anyagokkal. Nem várt módon azt állapítottuk meg, hogy a véggázokból az óntartalmú anyagok viszonylag könnyen és a mosófolyadékban vett koncentrációjuk alapján számított parciális nyomásuk alapján várható értékeknél kisebb nyomáson távolíthatók el, ha a véggázok hőmérsékletét a szóban forgó anyagok telítési hőmérséklete fölött tartjuk.
Ha a véggázok telítési hőmérsékletük alá hűlnek, a kapott, finom eloszlású, ónvegyületeket tartalmazó köd vagy szol nagyon nehezen választható el a véggázoktól. Ez utóbbi esetben több berendezést és nagyobb energiaigényű eljárásokat kell alkalmazni a köd vagy szol elválasztására a véggázokból.
Viszonylag nagy koncentrációjú oldat elérésére mosófolyadékként használhatunk savas kémhatású vizes közeget. A mosófolyadék savasságának a csapadék és köd képződését megakadályozó mértékét biztosíthatjuk úgy, hogy az eljárást sósavval vagy más, alkalmas szervetlen vagy szerves savval megsavanyított vízzel indítjuk el.
A vizes mosófolyadékkal végzett kezelést elkezdhetjük olyan vízzel, amely ón-halogenid, így monobutil-ón-triklorid szándékosan adagolt olyan mennyiségét tartalmazza, amely biztosítja a savasság kívánt mértékét. Az eljárás során a továbbiakban ritkán lesz szükség további sav vagy ónvegyület adagolására, ha a véggázok savat, így hidrogén-halogenidet tartalmaznak. Ebben az esetben az eljárás automatikusan fenntartja a savasság kívánt mértékét.
HU 211 221 Β
A találmány szerinti eljárás során a hőmérséklet egy tartományon belül változhat, az egyszerűség és gazdaságosság miatt általában célszerű környezeti hőmérséklet alkalmazása. Töltetes mosótomyok alkalmazása esetén előnyös lehet pótlólagos hőbevitel olyan feltételek lokális kialakulásának meggátlására, amelyek között a véggázok túltelítetté válnak óntartalmú anyagokat, így ón-halogenideket, szerves ón-halogenideket, szilánokat és hasonlókat tartalmazó folyadékkal. Ezenkívül az alacsony környezeti légnedvesség folytán bekövetkező gyorsabb vízpárolgás miatt a mosófolyadék helyi lehűlésének megakadályozására a véggázokhoz gőzt adagolhatunk.
Ha a véggázok hőmérséklete nagyon magas, amint ez bizonyos üvegbevonási eljárások esetén előfordulhat, a cirkuláló mosófolyadék vagy a véggázok hűtése válhat szükségessé. A véggázok, a mosófolyadék vagy a berendezés fűtése, illetve hűtése elvégezhető a technika állása szerint ismert, szokásos mérnöki eljárásokkal, amelyek nem képezik a találmány tárgyát.
A véggázok és a mosófolyadék szükséges érintkezési ideje annak a véggáznak az ónvegyület-koncentrációjától függ, amelyet a találmány szerinti eljárással végzett kezelés után a légkörbe bocsátunk. Az eljárást szükség szerint addig folytatjuk, amíg a kibocsátással szemben támasztott kritériumok teljesülnek. Ebből a szempontból kedvező lehet egy viszonylag nagy méretű mosótorony vagy hasonló berendezés, illetve sorba kapcsolt kisebb berendezések alkalmazása. Ez az utóbbi lehetőség azt is megengedi, hogy ón vagy óntartalmú vegyületek visszanyerése céljából a berendezésből kiürített mosófolyadékban az ónvegyületek koncentrációját tovább növeljük; a mosófolyadékot addig recirkuláltatjuk a berendezésben, amíg a folyadék óntartalma már meghaladja azt a koncentrációt, amely lehetővé teszi a véggázok hatékony tisztítását. Ez a koncentrációérték a hőmérséklet vagy a berendezés tervezési paramétereinek függvényében változhat, adott paraméterértékek esetére azt kísérletileg kell meghatározni.
Üveget ón-oxiddal bevonó, prekurzor vegyületként MBTC-t alkalmazó eljárásból származó véggázok tisztítására a mosófolyadékban fémónra vonatkoztatva 5 tömeg% fölötti, előnyösen 10 tömeg% fölötti maximális koncentrációt érhetünk el. Ha egynél több mosóberendezést alkalmazunk sorba kapcsolva, és az egyik berendezés mosófolyadékát az előzőbe tápláljuk be, az első berendezésben a fémón koncentrációja elérhet 20 tömeg% vagy annál nagyobb értéket. A berendezés működését - a mosófolyadék koncentrációjának ellenőrzésére - könnyen felügyelhetjük egy fizikai paraméter, így a sűrűség mérése útján. Abban az esetben, ha egynél több berendezést használunk sorba kapcsolva, előre meghatározott koncentrációértéket tarthatunk fenn azáltal, hogy a mosófolyadék egy részét vízzel vagy a következő berendezésből származó mosófolyadékkal helyettesíthetjük.
A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában üveget ón-oxiddal bevonó berendezés véggázait az óntartalmú anyagok eltávolítására szolgáló berendezésbe vezetjük.
Ismeretes, hogy erre a célra különböző ónvegyületek alkalmasak, ezek a vegyületek többek között az MBTC, ón-tetraklorid, dimetil-ón-diklorid, dibutil-óndiacetát, monometil-ón-triklorid és hasonlók. Különösen előnyös vegyületek az ón-tetraklorid és az alkil-óntrikloridok, így az MBTC. Ilyen ón-bevonási eljárást ismertetnek a 4 530 857, 4 144 362 és 4 130 673 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. A találmány szerinti eljárás hasznos ilyen eljárások véggázaiból ónvegyületek eltávolítására. A találmány szerinti eljárás a véggázokból egyidejűleg eltávolítja a bevonási eljárás során keletkezett összes sósavat vagy egyéb savat is.
Ónvegyület leválasztása folyamán keletkező véggázokból az óntartalmú anyagok fölöslegének és reakciótermékeinek eltávolítására a következő lépésekből álló folyamatot folytathatjuk le :
1. 350-650 *C közötti hőmérsékleten lévő üvegszubsztrátum érintkeztetése legalább egy olyan ónvegyület gőzével vagy finoman eloszlatott permetével, amely ilyen körülmények között az üvegszubsztrátum felületén ón-oxid réteg kialakítására alkalmas;
2. a fenti eljárás véggázainak - amelyek tartalmazhatják az ónvegyület reakciótermékeit vagy el nem reagált hányadát - érintkeztetése savas kémhatású (pH<6) vizes mosófolyadékkal a véggázok óntartalmának csökkentésére;
3. a mosófolyadék recirkuláltatása mindaddig, amíg az több mint 5 tömeg%, előnyösen több mint 10 tömeg% fémónt tartalmaz az eredeti ónvegyületek vagy azok reakciótermékeinek vagy bomlástermékeinek alakjában, és
4. a mosófolyadék kezelése az ónvegyületek vagy fémón kinyerése céljából.
A különböző kiviteli alakokban az üvegszubsztrátum lehet palack vagy más üvegtartály, síküveg és csőszerű üvegtárgy. Az ónvegyület lehet ón-tetraklorid, MBTC vagy más, üveg kezelésére alkalmas vegyület, amely az adott vegyületként vagy egyéb szerves vagy szervetlen alkotókat tartalmazó készítményként alkalmazható.
Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás előnyös változatának lefolytatására alkalmas berendezés részleges, sematikus rajza. A bemenő 102 vezeték csatlakoztatható ahhoz a berendezéshez, amely üveget vagy más anyagokat vékony ón-oxid réteggel von be, vagy más berendezésekhez, amelyek óntartalmú anyagokat tartalmazó gázokat bocsátanak ki. A bemutatott berendezés nem szolgálja az oltalmi körnek erre az egyedi kiviteli alakra történő korlátozását, a szakember számára ebből a kitanításból a találmány szerinti eljárás más kiviteli módja is nyilvánvalóvá válik.
Az óntól megtisztítandó véggázt az ábrán fel nem tüntetett gyártó vagy felhasználó egységből atmoszferikus vagy a gyártási eljárásban alkalmazott nyomáson tápláljuk be a bemenő 102 vezetéken azáltal, hogy a 104 nyomóventilátor működése a kimenő 103 vezetékben csökkentett nyomást idéz elő. A gázáramlást a 104 nyomóventilátor 107 ürítővezetékébe épített 106 áramlásmérő méri.
HU
A külső 108 forrásból származó gőzt a 105 vezetéken és a 109 szelepen keresztül tápláljuk be az első 112 mosóágy 110 keringtetőcsövébe, ezáltal az eljárás során a cirkuláló 124 folyadék hőmérsékletét a véggázok harmatpontja fölött tartjuk. Az ábrázolt kiviteli alakban kettős 112 és 116 mosóágyat alkalmazunk, azonban a szakember felismeri, hogy mind egyetlen, mind több berendezés alkalmazható. A bemutatott elrendezés lehetővé teszi, hogy az első 112 mosóágyban fémónra számítva 15 tömeg% ónkoncentrációt tartsunk fenn. A 124 folyadék koncentrációját lényegében állandó értéken tartjuk az első 114 sűrűségszabályzó útján, amely a második 116 mosóágyból a 113 vezetéken és 111 szelepen keresztül több kisebb koncentrációjú 118 folyadékot táplál be az első 112 mosóágyba. Ha az első 112 mosóágyban a 124 folyadék szintje túl magassá válik, a 120 szintszabályzó kinyitja a 122 fenékszelepet, és a 141 vezetéken keresztül a 124 folyadék bizonyos részét a 142 tárolótartályba engedi.
Az első 112 mosóágyból a gázok a 115 terelőelemen keresztül jutnak a második 116 mosóágyba, amelynek külön 126 folyadékköre van a 118 folyadék recirkuláltatására a véggázáram és a 118 folyadék megfelelő érintkeztetése céljából.
A 118 folyadék szintjének csökkenése esetén a 128 szintszabályzó kinyitja a vízbetápláló 130 szelepet a megfelelő üzemi folyadékszint biztosítása céljából. Adott esetben, ha a második 116 mosóágyban az ónkoncentráció 1 tömeg%-nál kisebb értékre csökken, a második 132 sűrűségszabályzó a 117 vezetéken és 133 szelepen keresztül az első 112 mosóágyból 124 folyadékot táplálhat be a második 116 mosóágyba a kívánt savasság fenntartása és kiválások, valamint ködképződés meggátlása céljából. Meglepő módon azonban azt állapítottuk meg, ha az elnyeletendő anyag MBTC, akkor ez a pótlólagos lépés szükségtelen. A berendezés egyik kiviteli alakjában ezért nem alkalmazzuk a 117 vezetéket és a második 132 sűrűségszabályzót. Az eljárás indításakor mindkét folyadéktartályba bizonyos mennyiségű sósavat adagolunk, ezt követően a savasságot a véggázokban lévő hidrogén-ki orid fenntartja.
A 134 és 136 szivattyúk keringtetik a 124 és 118 folyadékot a 112 és 116 mosóágyakon, amelyek alkalmas töltőanyagot, így üveghengereket, porcelánból vagy polimer anyagból készült nyeregtesteket és hasonlókat tartalmaznak. A 138 szivattyú gondoskodik a 142 tárolótartály 152 és 153 szelepek által szabályzott ürítéséről a 143 és 144 vezetékeken keresztül az ábrán fel nem tüntetett tartálykocsiba vagy egyéb szállítóeszközbe vagy az anyag körforgalmát vagy visszanyerését biztosító berendezésbe, amely, mint ilyen, nem képezi a találmány tárgyát.
A következőkben a találmányt példákkal szemléltetjük, amelyek bemutatják a mosófolyadékban lévő ónkoncentráció, a tisztítandó véggáz hőmérséklete és relatív nedvességtartalma által a mosótomyot elhagyó gázban lévő óntartalmú anyagok maradó koncentrációjára gyakorolt hatást.
221 B
1. példa
Ebben a példában 7 m3 száraz, 20 ’C hőmérsékletű és atmoszferikus nyomású levegőt 20 ’C hőmérsékleten vett, előre meghatározott relatív nedvességtartalomig nedvesítünk. Ezután ennek a levegőnek 0,7 m3-ét felmelegítjük, és 2,66 g MBTC-t adagolunk hozzá, egy 550 ’C hőmérsékletre hevített üvegcsövön vezetjük keresztül, majd ezután egyesítjük a maradék 6,3 m3 levegővel. Ezt az eljárást alkalmazva az MBTC megközelítőleg 30%-a marad vissza az üvegcsőben ón-oxid alakjában, és a kapott gáz nagyon jól szimulálja annak az eljárásnak a véggázait, amelyben MBTC gőzzel történő kezeléssel ón-oxid réteggel vonnak be üvegtartályokat.
A gázt előre meghatározott hőmérsékleten tartva 80 mm átmérőjű és 300 mm magasságú, üvegygyűrűkkel töltött első üvegoszlopon bocsátjuk keresztül, miközben az oszlopon hidrogén-klorid 3 tömeg%-os vizes oldatát keringtetjük. Az első oszlopot elhagyó gázokat 80 mm átmérőjű és 300 mm magasságú, szintén üveggyűrűkkel töltött második oszlopon vezetjük keresztül. A második oszlopon keresztül csapvizet keringtetünk, és az első oszlop mosófolyadékát ebből az oszlopból származó oldattal helyettesítjük az első oszlopban a kívánt MBTC-koncentráció fenntartása érdekében. A második oszlopból kilépő gáz ónkoncentrációját meghatározzuk. A mg fémón/normál m3 gáz mértékegységben kifejezett eredményeket a következő táblázatok tartalmazzák.
A várakozásokkal ellentétben az állapítható meg, hogy a mosófolyadékban legalább 20 tömeg% ón engedhető meg, és ez kedvező hatást gyakorol a mosási művelet hatásosságára. Az eredmények azt is jelzik, hogy az ónvegyület abszorpciója a bemenő gáz relatív nedvességtartalmával és hőmérsékletével növekszik.
Anélkül, hogy elméleti megfontolásokhoz ragaszkodnánk, a fentiek magyarázata az lehet, hogy a megadott példákban megvalósított körülmények a várakozással ellentétben elősegítik az eltávolítandó termékek finom eloszlású ködképződésének meggátlását. A technika állása szerint ismert mosó- vagy egyéb berendezésekkel nagyon nehéznek bizonyult ilyen ködök gázokból való eltávolítása.
Váratlan az a megállapítás, hogy a gázból eltávolítandó termékek jelentős mennyiségét már tartalmazó folyadékkal történő mosás elősegíti ezen gázok tisztításával kapcsolatos számos nehézség megoldását. Ez szükségtelenné teszi olyan körülményes eljárások alkalmazását, mint gázok lúgos oldattal történő mosása és a kapott csapadék centrifugálás a vagy szűrése, továbbá a szűrlet másodlagos szennyvíztisztító berendezésen történő átbocsátása. Ezen túl szükségtelen keverőberendezést is tartalmazó mosótornyokat vagy elektrosztatikus porleválasztókat alkalmazni, és a keletkező oldat térfogata jelentősen csökken, ami további gazdasági előnyökhöz vezet a potenciálisan káros véggázáramok kezelése során.
HU 211 221 Β
Ónkoncentráció a gázmosás után (mg ón/m3) 1. táblázat
Bemenő hőmérséklet 40 ‘C Mosófolyadék Relatív nedvességtartalom 20 'C-on (%)
Sn (t%) Sűrűség (g/cm3) 7 50 100 125
3 1,05 5 7 5 10
6 1,10 20 9 2 -
8 1,15 1,5 - 2 -
11 1,20 1,5 - 2 2
14 1,25 1,5 - 2 2
17 1,30 1,5 - 2 2,5
20 1,35 2 - - 6
ll. táblázat
Bemenő hőmérséklet 50 ’C Mosófolyadék Relatív nedvességtartalom 20 ’C-on (%)
Sn (t%) Sűrűség (g/cm3) 7 50 100 125
3 1,05 6 6 3,5 3,5
6 1,10 5 4 1,5 1,5
8 1,15 3,5 2,5 - 1,5
11 1,20 1,5 1,5 - 1,5 14
1,25 1,5 - 2 2 17 1,30
1,5 - 2 2,5 20 1,35 2
- - 6 - - -
III. táblázat
Bemenő hőmérséklet 60 ’C Mosófolyadék Relatív nedvességtartalom 20 ’C-on (%)
Sn (t%) Sűrűség (g/cm3) 7 50 100 125
3 1,05 3,5 - - 3
6 1,10 10 4 - 2
8 1,15 1,5 1,5 - 1,5
11 1,20 1,5 - 2 2,5
14 1,25 1,5 - 1,5 1,5
17 1,30 2 - 1,5 -
20 1,35 2 2 - 4
2. példa
A következő példa bemutatja az MBTC és egyik bomlásterméke, a hidrogén-klorid koncentrációjának hatását a mosófolyadék felett képződő ködre.
°C hőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson mérve 70 dm3/óra mennyiségű nitrogéngázt bocsátunk át 200 mm hosszúságú és 24 mm átmérőjű vizsgálati csőben lévő 20 ml folyadékon 3 mm belső átmérőjű politetrafluor-etilén cső segítségével. A folyadék összetételét az alábbi táblázatokban adjuk meg. A képződő köd magasságát stabilizálódás után megmérjük. A köd magasságának értékét a táblázatokban mm mértékegységben adjuk meg.
Az eredmények azt mutatják, hogy viszonylag nagy MBTC-koncentrációknál a ködképződés jelentős mértékben csökken. Szembetűnő továbbá a bomlástermék, a hidrogén-klorid megnövelt koncentrációjának meglepő, kedvező hatása. A ködképződés mértéke a mosóvíz mi35 nőségétől is függ. Amint az eredményekből látható, igen kis mennyiségű MBTC elegendő jelentős ködképződés kiváltásához, ami lehetetlenné teszi egyéb módon nem kezelt víz mosótoronyban történő alkalmazását.
IV. táblázat mm-ben kifejezett ködképződés különböző HCI- és MBTC-koncentrációnál, csapvíz esetén
MBTC mol/1 0 0,025 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,337 0,5
koncentráció g/i 0 0,9 1,8 3,7 5,5 7,3 9,1 12,3 18,3
mol/1 g/i
0 0 10 - - - - - - - -
0,018 5,1 - - - - - - - - -
0,035 9,9 >140 - - - - - - - -
0,053 15,0 - - - - - - - -
0,071 20,0 >140 - 75 - - 40 - - 30
0,089 25,1 - - - - - - - - -
0,133 37,5 >140 100 75 - 70 - 30 - 20
0,177 49,9 >140 - 100 - 40 - - - 20
0,226 63,8 30 - - - - - - - 20
0,354 99,9 15 - - - - - - - 20
HU 211 221 B
V táblázat mm-ben kifejezett ködképződés különböző HCl- és MBTC-koncentrációnál, csapvíz esetén
MBTC koncentráció (mol/1) 0,025 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,337 0,5
mol/1 g/1 (g/1) 0,9 1,8 3,7 5,5 7,3 9,1 12,3 18,3
0 0 10 - - - - - - - -
0,018 5,1 40 40 40 40 30 30 25 25 25
0,035 9,9 >140 140 80 70 40 30 25 30 25
0,053 15,0 >140 100 80 40 35 - - - 25
0,071 20,0 70 50 50 35 - - - - 20
0,089 25,1 35 - 30 - - - - - 20
0,133 37,5 20 - - - - - - - 20
A találmány szerinti eljárás és az ábrán feltüntetett berendezés hasznosságának vizsgálatára 10 üvegfúvó géphez telepített üvegbevonó-berendezés által kibocsátott levegőt vezetünk a leírt berendezésbe. A kibocsátott levegő 90 m3 véggáz/perc mennyiségű, amely fémónra számítva 130 mg ónt és normál msenként 140 mg hidrogén-kloridot tartalmaz. A véggáz hőmérséklete a berendezés bemeneténél az üveggyártó berendezésben uralkodó viszonyoktól függően 50-75 *C. A berendezés 107 ürítő vezetékében lévő kibocsátott gáz elemzése azt mutatja, hogy a fémónra számított ónkoncentráció mindenkor kisebb mint 5 mg/normál m3 véggáz. A berendezés naponta 105 kg oldatot termel, amely 16 kg fémónt tartalmaz.
A találmány elvét megértő szakember számára a találmány leírt előnyös kiviteli alakjainak módosított és javított változatai nyilvánvalóak. Ennek megfelelően a találmány oltalmi köre nem korlátozódik a leírásban bemutatott kiviteli alakokra.

Claims (16)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás ónvegyülete(ke)t tartalmazó véggázok kezelése útján az ónvegyület(ek) eltávolítására, azzal jellemezve, hogy a véggázokat savanyú kémhatású, legfeljebb 6-os pH-jú vizes mosófolyadékkal érintkeztetjük, és a mosófolyadék óntartalmát legalább 5 tömeg%-ig növeljük.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosófolyadékot szilárd csapadékoktól mentes állapotban tartjuk.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosófolyadék pH-ját 3-nál kisebb értéken tartjuk.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosófolyadék pH-ját 2-nél kisebb értéken tartjuk.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan mosófolyadékot használunk, amely a véggázokkal való érintkeztetést megelő40 zően a mosófolyadék recirkuláltatása vagy ónvegyület hozzáadása folytán az elnyeletendő ónvegyülettel azonos vagy ahhoz hasonló vegyületet tartalmaz.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az érintkeztetést a mosófolyadék legalább 10 tömeg%-os óntartalmának eléréséig folytatjuk.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az érintkeztetést a mosófolyadék legalább 20 tömeg%-os óntartalmának eléréséig folytatjuk.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a véggázokat töltetes toronyban érintkeztetjük a mosófolyadékkal.
  9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a véggázokat ónvegyülettel (ónvegyületekkel) való telítés és ködképződés nélkül érintkeztetjük a mosófolyadékkal.
  10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a használt mosófolyadékból a felhalmozódott ónt ón vagy ónvegyületfek) alakjában visszanyerjük.
  11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a véggázok óntartalmát legfeljebb 5 mg/normál m3 értékre csökkentjük.
  12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ónvegyület(ek)ként ón-tetrakloridot vagy alkil-őn-halogenidet használunk.
  13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ónvegyületként monobutil-ón-kloridot használunk.
  14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a használt, óntartalmú mosófolyadékot eltávolítjuk az eljárásból és tároljuk.
  15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a használt mosófolyadékot időnként eltávolítjuk és vízzel vagy hígabb mosófolyadékkal helyettesítjük.
  16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a véggázokat a mosófolyadékkal két vagy több fokozatban érintkeztetjük.
HU905890A 1989-09-13 1990-09-13 Method for detinning industrial final gases HU211221B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US40648289A 1989-09-13 1989-09-13
US57857090A 1990-09-10 1990-09-10

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU905890D0 HU905890D0 (en) 1991-03-28
HUT59029A HUT59029A (en) 1992-04-28
HU211221B true HU211221B (en) 1995-11-28

Family

ID=27019529

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU905890A HU211221B (en) 1989-09-13 1990-09-13 Method for detinning industrial final gases

Country Status (23)

Country Link
EP (1) EP0418075B1 (hu)
JP (1) JP3080646B2 (hu)
KR (1) KR0171399B1 (hu)
CN (1) CN1040728C (hu)
AR (1) AR246238A1 (hu)
AT (1) ATE123967T1 (hu)
AU (1) AU645991B2 (hu)
BR (1) BR9004593A (hu)
CA (1) CA2025348C (hu)
DE (1) DE69020273T2 (hu)
DK (1) DK0418075T3 (hu)
ES (1) ES2074134T3 (hu)
FI (1) FI98051C (hu)
HU (1) HU211221B (hu)
IE (1) IE69335B1 (hu)
IL (1) IL95684A (hu)
MY (1) MY107123A (hu)
NO (1) NO300200B1 (hu)
NZ (1) NZ235327A (hu)
PH (1) PH27382A (hu)
PL (1) PL165151B1 (hu)
PT (1) PT95307B (hu)
SK (1) SK447290A3 (hu)

Families Citing this family (2)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
WO2010079598A1 (ja) * 2009-01-08 2010-07-15 日本山村硝子株式会社 アルキル金属ハロゲン化物を含む被処理ガスの処理設備および処理方法
US8062706B2 (en) * 2009-03-31 2011-11-22 Ppg Industries Ohio, Inc. Recovery of monobutyltin trichloride

Family Cites Families (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3789109A (en) * 1971-08-13 1974-01-29 United Mcgill Corp Method for cleaning a gas
US4009241A (en) * 1971-09-16 1977-02-22 Showa Denko Kabushiki Kaisha Method of removing mercury vapor from gases contaminated therewith
US4029484A (en) * 1976-01-21 1977-06-14 E. I. Du Pont De Nemours And Company Mist scrubbing of waste halide effluent
US4511545A (en) * 1983-05-10 1985-04-16 American Engineering Group International, Inc. Process for treating overspray gas from glass coating operation with metal recovery
DE3403737A1 (de) * 1983-05-17 1984-11-22 Johann Dipl.-Ing. 6903 Neckargemünd Renneberg Verfahren und anlage zum behandeln von abgasen und ablueften aus einem metallbad
SE455767B (sv) * 1986-06-02 1988-08-08 Erik Lindahl Forfarande och anordning for avskiljning av kvicksilver fran rok- eller processgaser innehallande vattenanga
DE3701764A1 (de) * 1987-01-22 1988-08-04 Norddeutsche Affinerie Verfahren zum abscheiden von gasfoermigem metallischem quecksilber aus gasen

Also Published As

Publication number Publication date
IL95684A0 (en) 1991-06-30
SK279342B6 (sk) 1998-10-07
FI98051B (fi) 1996-12-31
SK447290A3 (en) 1998-10-07
NO903980L (no) 1991-03-14
BR9004593A (pt) 1991-09-10
CN1040728C (zh) 1998-11-18
FI904524A0 (fi) 1990-09-13
FI98051C (fi) 1997-04-10
HU905890D0 (en) 1991-03-28
NZ235327A (en) 1992-11-25
IE903331A1 (en) 1991-04-10
MY107123A (en) 1995-09-30
PL286882A1 (en) 1991-07-29
IE69335B1 (en) 1996-09-04
CN1050830A (zh) 1991-04-24
CA2025348A1 (en) 1991-03-14
CA2025348C (en) 2000-11-14
EP0418075B1 (en) 1995-06-21
AU6253390A (en) 1991-03-21
HUT59029A (en) 1992-04-28
KR0171399B1 (ko) 1999-02-18
DE69020273T2 (de) 1995-12-07
PT95307A (pt) 1992-06-30
PH27382A (en) 1993-06-21
KR910005905A (ko) 1991-04-27
IL95684A (en) 1995-05-26
ES2074134T3 (es) 1995-09-01
AU645991B2 (en) 1994-02-03
AR246238A1 (es) 1994-07-29
NO300200B1 (no) 1997-04-28
EP0418075A1 (en) 1991-03-20
JPH03157124A (ja) 1991-07-05
DK0418075T3 (da) 1995-11-20
DE69020273D1 (de) 1995-07-27
NO903980D0 (no) 1990-09-12
PT95307B (pt) 1998-06-30
ATE123967T1 (de) 1995-07-15
PL165151B1 (pl) 1994-11-30
JP3080646B2 (ja) 2000-08-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US5520896A (en) Process to remove metal species from exhaust vapors
US5756058A (en) Process for purifying sulfur oxides-containing gas
US5663475A (en) Reactor for oxidation of petrochemicals using ozone and hydrogen peroxide
GB1121845A (en) Process and apparatus for recovering mercury or mercury(ii) chloride from catalysts containing mercury
US20040101460A1 (en) Apparatus and method for point-of-use treatment of effluent gas streams
IE921325A1 (en) A method for the removal of hydrogen sulphide and/or carbon disulphide from waste gases
AU637686B2 (en) Process of purifying exhaust gas
HU211221B (en) Method for detinning industrial final gases
KR20000017239A (ko) 연기가스 정화 방법
JPH04298217A (ja) 鉄鉱石還元プラントのガス洗浄系からの洗浄水の処理方法
US5352420A (en) Process for the purification of waste gas having a high chloride content
US5961695A (en) Method for treating silane-containing gas
CN108283864A (zh) 活性炭再生气体预处理系统装置及预处理工艺方法
KR20080057256A (ko) 가스류 처리 방법
WO1981003034A1 (en) Matched stage odor control system
SU865357A2 (ru) Способ очистки отход щих газов производства хлористого винила от ртути
US3753881A (en) Electrolytic process for destruction of odorous impurities
JPH08281053A (ja) 廃棄物の焼却からの煙道ガスを乾燥精製または実質的に乾燥精製する方法
JP3640171B2 (ja) 塩素系溶剤の精製方法
CZ288179B6 (en) Treatment process of waste gases containing tin compound or tin compounds and apparatus for making the same
JP2592760B2 (ja) 焼却炉廃ガスの処理方法
JPH07256233A (ja) アンモニア蒸留塔の洗浄方法
WO1997023414A1 (en) Process for preventing scale formation in water stripping operations
JPH07116671A (ja) 金属シアン錯イオンを含むシアン含有廃水の処理方法

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees