HU210150B - Method and apparatus for placing down at least one fibre, ribbon or similar element onto material path according to a predetermined sample - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés legalább egy szál vagy szálszerű elem lehelyezésére anyagpályára előre meghatározott minta szerint, a szálkibocsátó eszköz és kilépő nyílás segítségével. Az eljárás és berendezés különösen alkalmazható rugalmas szálak lefektetésére, amelyekből pelenkák lábrészét és elkeskenyedő középső részét képezik.

Ismeretes, hogy az eldobható pelenkák gyártásánál a pelenkát rugalmas lábrésszel alakítják ki úgy, hogy a pelenka szorosan a hordozó lába köré illeszkedjék. A gyártás miatt az ismert pelenkáknál az ebből a célból alkalmazott rugalmas szálak egymással párhuzamosan vannak elhelyezve. Ilyen pelenkára ismertet példát a 3 860 003 sz. US szabadalom. Ezek a pelenkák óraüveg alakú nedvszívó párnákat tartalmaznak, amelynek keskeny középső része használat közben a viselőjének lábai között központosán helyezkedik el. Olyan rugalmas szálak alkalmazása, amelyek egyenes, párhuzamos vonalak mentén fekszenek a pelenka hosszanti irányában azonban azt eredményezi, hogy a pelenka belső oldalán az azt viselő bőrét feldörzsöli.

Ismeretes az a megoldás is, hogy a rugalmas szálat V-alakú mintában helyezik el, amikor is a rugalmas szál metszi a nedvszívó párnát a pelenka lábközének szomszédságában. Azok a pelenkák, amelyek ilyen rugalmas megoldással vannak kialakítva, jobban illeszkednek a viselő testének alakjához, mint az előzőekben ismertetett USA szabadalom szerint gyártott pelenkák, és így kiküszöbölik a viselő lába között a bőr feldörzsölését.

Ismeretes az a megoldás is, hogy a rugalmas szálakat gyémánt vagy háló alakban helyezik el és íves rugalmas lábrészt képeznek, hasonlóan mint a ruházatban a láb szabásánál. Ilyen megoldást ismertet a 8 406 071-4 sz. SE szabadalom.

Megvalósítható az is, hogy rugalmas szálakat helyeznek el ívelt pálya szerint egy folyamatosan előrehaladó anyagpályára, például oly módon, hogy a szálat lefektető eszközt az anyagpályára keresztirányban villamosán hátrafelé és előrefelé mozgatják. Ez az eljárás, amely gyors átalakító mozgásokat tartalmaz, nagyon bonyolult, különösen ha nagy sebességű gyártóvonalban kívánják alkalmazni.

A 8 801 324-8 sz. SE szabadalom olyan eljárást és berendezést ismertet rugalmas szálak vagy filamentek lefektetésére ívelt pályán, amelynél egy vagy több forgó hengert alkalmaznak, amelyeknek kerületén a szálat vezető hornyok vagy rések vannak.

A 3 321 348 sz. US szabadalmi leírás szálkibocsátó elemeket ismertet, amelyeket síneken lineárisan csúsztatható hordozók hordoznak. A lengőkar mozgása a szálkibocsátó elemek keresztirányú ide-oda mozgását idézi elő, azaz ezek a szállítószalag pályához képest cikk-cakkban fognak mozogni. Ezenfelül hálószerű erősítő réteget visznek fel a szövött anyagra.

A 0 251 251 sz. EP közrebocsátási irat eljárást ismertet egy pár, egymástól távolságban lévő szalag előállítására, amelyeknél az ellentétes végeiken több rugalmas csík van a szalagokhoz erősítve. Ily módon rugalmas szál van a két, egymástól távolságban lévő szállítószalag köré tekerve egy forgó szálkibocsátó elem segítségével, amely a szállítószalagok mozgási síkjára merőleges síkban forog.

A találmány feladata olyan, az előzőekben leírt fajtájú eljárás létesítése, amely a lefektetett szálban egyforma feszültséget biztosít, lehetővé teszi, hogy a szálakat nagy pontossággal fektessük le, amely eljárást ugyanakkor kevés mozgatható elem segítségével lehet megvalósítani, a szálat nagy sebességgel lehet lefektetni és amelynél a szálakat különböző minta szerint lehet lefektetni.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal valósítjuk meg, hogy a kilépő nyílást egyszerű vagy összetett forgómozgással a szállítószalag pályával párhuzamos síkban mozgatjuk és ezáltal szálkibocsátást hozunk létre és így a kilépő nyílást a szállítószalag pályához képest spirálszerű mozgásba hozzuk, továbbá, hogy a kilépő nyílás spirálszerű mozgáspályáján belül szálrögzítő elemeket helyezünk el és így a szálat a szálrögzítő elemek által meghatározott minta szerint fektetjük le.

Mivel a kilépő nyílást csak forgómozgásba kell hozni, a szálakat nagy sebességgel lehet teríteni. Ez a találmány szerinti eljárást rendkívül alkalmassá teszi arra, hogy rugalmas szálakat terítsünk pelenkák gyártásánál. Azonkívül, a szálakat nagy pontossággal lehet teríteni, mivel a pontosság jelen esetben kizárólag attól függ, hogy a szálrögzítő elemek, a szálakat hordozó elemek vagy hasonló szerkezetek milyen pontosan vannak elhelyezve.

A találmány célszerűen a kilépő nyílásból jövő szálat feszített állapotban tartjuk.

Előnyösen két szálkibocsátó eszközt alkalmazunk, amelyek a szállítószalag pálya relatív mozgásirányához képest egymás után vannak elhelyezve, és ezeket ellentétes értelemben forgatjuk és így kettős, párhuzamos szálakból álló mintákat hozunk létre.

Előnyösen a kilépő nyílás forgásközéppontját keringő mozgásba hozzuk és ugyanakkor a kilépő nyílást saját forgástengelye körül forgatjuk.

Célszerűen három vagy több szálat fektetünk le különálló szálkibocsátó eszközök segítségével, egymást átfedő U alakú minta szerint, oly módon, hogy a lefektetett szálakból egymást követő trapézt és háromszög alakot tartalmazó mintaszakaszt képezünk és a minták méreteit úgy határozzuk meg, hogy a szálak a pelenka rugalmas lábrészét és elkeskenyedő középső részét képezik, amikor a szálakat a pelenka burkolatát képező anyagpályához kötjük.

Előnyösen egynél több szálat fektetünk le különálló szálkibocsátó eszközök segítségével és ezek kilépő nyílásait a szállítószalag pálya fölött különböző magasságokban mozgatjuk.

A találmány egy célszerű megoldása szerint két szállítószalag pályát, amelyek fölé legalább egy szálat fektetünk le és amelyek mindegyike egy-egy anyagpályát hord, amelyre a szálat ezt követően rögzíteni fogjuk, egymás fölött helyezünk el, egymás felé lejtőén, mégpedig oly módon, hogy az első mozgásirányban a szállítószalag pályák egymás felé összetartanak, majd

HU 210 150 Β egymástól széttartanak és a két felső felületük egymás felé néz, továbbá, hogy az anyagpályákat egymásra és a szálakra rányomjuk abban a pontban, ahol a szállítószalag pályák egymást metszik és ezáltal a szálakat az anyagpályákhoz kötjük, előnyösen ragasztással, továbbá, hogy a két kombinált anyagpályát a közöttük fekvő szálakkal a szállítószalag pályától elkülönítjük és ezektől eltávolítva a metszési ponttól mozgásirányban lefelé mozgatjuk és ily módon az anyagpályák között legalább két, kettős szálú szálmintát hozunk létre.

A találmány vonatkozik továbbá a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésre is. A berendezés lényege, hogy a szálkibocsátó eszköznek kilépő nyílása van, amely a szálkibocsátó eszköz forgásközéppontjából sugárirányban kifelé van elhelyezve, továbbá, hogy a szálkibocsátó eszközt forgástengelye körül forgató mechanizmusa, előnyösen ékszíjtárcsája van, valamint, hogy a szállítószalag pályából felfelé kiálló szálrögzítő elemei vannak, amelyek előre meghatározott minta szerint vannak elhelyezve és a szállítószalag pályához rögzítve.

Előnyösen a szálkibocsátó eszköz forgásközéppontját forgató mechanizmusa van.

Célszerűen a szálkibocsátó eszköz szálfeszítő eszközt tartalmaz.

Előnyösen a szálrögzítő elemek sorban, a szállítószalag pálya külső széle mentén vannak elhelyezve és a szállítószalag pálya mozgásirányában egymáshoz képest el vannak tolva, továbbá két szálkibocsátó eszköz van a szállítószalag pálya mozgásirányában egymás után elhelyezve és különböző forgásirányban, szinkronban vannak hajtva.

Célszerűen a kilépő nyílás forgástengelye mereven össze van kötve egy fogazott kerékkel, amelynek fogai egy másik fogazott kerék belső fogaival kapcsolódnak és hogy a fogazott kerék forgathatóan kar szabad végéhez van csatlakoztatva, amely kar a fogazott kerék középpontján átmenő tengely körül forgathatóan van hajtva.

Előnyösen a kilépő nyílás forgástengelye forgatható karon van elhelyezve és hogy a kilépő nyílást a kar forgásirányával ellentétes irányban forgató mechanizmusa, előnyösen fogazott kerekei vannak.

Egy további megoldás szerint a berendezés két szállítószalag pályát tartalmaz, amelyek egymás fölött vannak elhelyezve, úgy, hogy az egyik felső felülete a másik felső felülete felé mutat és amelyek egymás felé lejtenek, először a közös mozgásirányban egymás felé összetartóan, majd egymástól széttartóan, továbbá, hogy mindegyik szállítószalag pálya felett legalább egy szálkibocsátó eszköze van és a szálkibocsátó eszköztől mozgásirányban felfelé, mindegyik szállítószalag pályára egy anyagpályát felvivő eszköze, valamint az anyagpályákat és a közöttük fekvő szálakat összepréselő szakasza van, amely a szállítószalag pályák összetartó és széttartó részei közötti találkozásnál van elhelyezve, továbbá az anyagpályákra ragasztót felvivő eszközei, előnyösen fúvókái vannak és a kombinált anyagpályákat közöttük fekvő szálakkal együtt a préselő szakaszból egy berendezéshez szállító eszközei vannak, amely berendezés a kombinált anyagpályákat további anyagpályával összekötő eszközökkel van ellátva.

Előnyösen az egyes szállítószalag pályákon lévő szálrögzítő elemek egymást követő csoportokban vannak elhelyezve és mindegyik csoport szálrögzítő elemei csepp alakú mintát képeznek, továbbá, hogy az egyes csoportok közötti távolságok és a csepp alakú minta méretei olyanok, hogy a lefektetett szálak a csepp alakú résznél két egymást követő pelenka szemben fekvő oldalain a rugalmas lábrészt képezik, a közbenső szálakkal bíró anyagpályáknak a további, nedvszívó párnákat hordozó anyagpályával való egyesítését követően, és keresztirányú rugalmas részt képeznek a pelenka számára azon a részen, amely a szálrögzítő elem csoportok között fekszik.

Célszerűen a szálrögzítő elemeknek függőleges irányban változó keresztmetszetük van és legalább két egymás fölé helyezett hengeres részük van, amelyek közül az alsó rész átmérője nagyobb, mint a felső részé, vagy mindegyik szálrögzítő elemnek két hengeres része van, amelyek egymás mellett vannak elhelyezve, illetve a szálrögzítő elem két hengeres része között harmadik hengeres rész van, amely függőlegesen a két másik rész fölé nyúlik, és mindegyik hengeres részben, annak kerületén, szálat befogadó horony van kialakítva.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a berendezés első változatának perspektivikus képe, amely változat rendkívül alkalmas rugalmas szálak lefektetésére anyagpályára.

A 2. ábra a szálkibocsátó nyílás pályáját mutatja az anyagpálya fölött.

A 3. ábra szálmintát ábrázol vázlatosan, amelyben a szálak két szálkibocsátó eszköz segítségével lettek lefektetve, amelyek ellentétes értelemben forognak és az 1. ábrán ábrázolt berendezés részét képezik.

A 4A ábra olyan szálmintát ábrázol, amelyet két szálkibocsátó eszköz alkalmazásával kapunk, ha azok azonos irányban forognak és az 1. ábra szerinti berendezés részét képezik, amely berendezés különleges alakú szálrögzítő elemeket is tartalmaz.

A 4B ábrán a szálrögzítő elemek profilos alakja látható.

Az 5A, 5B, 5C ábrákon különböző szálrögzítő elemek láthatók, míg az 5D, 5E, 5F ábrákon az ezekkel kapott szálminták láthatók.

A 6. ábrán háromszálas szálminta látható, amelyet rendkívül előnyösen lehet alkalmazni pelenkák lábrésze és láb közötti része számára.

A 7. ábrán a találmány szerinti berendezés egy másik kivitele látható, amelynek segítségével a szálakat íves minta szerint lehet lefektetni.

A 8. ábra a kilépő nyílás pályáját mutatja, amely az anyagpálya fölött helyezkedik el és a 7. ábra szerinti berendezés részét képezi.

A 9. ábra a találmány szerinti szálkibocsátó eszköz egy további kivitelét mutatja.

HU 210 150 Β

A 10. ábrán folyamatos anyagpálya felett elhelyezett,

9. ábra szerinti szálkibocsátó eszköz pályája látható.

All. ábra azt mutatja, hogy egy lefektetett szálmintát hogyan lehet felhasználni arra, hogy a szálat egy hengeres tárgy köré tekercseljük.

A 12. ábrán a szálkibocsátó eszköz egy további változata látható perspektivikusan.

A 13. ábrán a szálkibocsátó eszköz ismét egy további változata látható.

Az 1. ábra 1 szállítószalag pályát mutat, amelyet az A nyíllal jelzett irányban valamilyen megfelelő módon hajtunk és amely például egy szíjhajtású végtelen pálya. Az 1 szállítószalag pálya két külső végének közelében 2 szálrögzítő elemek sora van elhelyezve csapok, bütykök vagy hasonlók alakjában. Az egyik sorban lévő 2 szálrögzítő elemek az 1 szállítószalag pálya haladási irányában el vannak tolva a szemben lévő sorban lévő 2 szálrögzítő elemekhez képest, amint az 1. ábrán látható. Forgatható 3 szálkibocsátó eszköz van egy keretre, állványra vagy hasonló szerkezetre szerelve, és úgy van elhelyezve, hogy forgástengelye metszi az 1 szállítószalag pálya hosszanti szimmetriatengelyét. A 3 szálkibocsátó eszköz 4 szálkibocsátó csövet tartalmaz, amelynek 5 kilépő nyílása van, amely az 1 szállítószalag pálya felső felülete felett adott távolságban van és sugárirányban a 3 szálkibocsátó eszköz forgástengelyén kívül fekszik. A 3 szálkibocsátó eszközt megfelelő mechanizmus, mint például 6 ékszíjtárcsa vagy lánckerék és ékszíj forgatja.

A 3 szálkibocsátó eszköz előnyösen elhelyezhető úgy, hogy egy ejektor típusú szálbetápláló eszközzel működjön együtt. A létrehozott ejektor hatás a szál egyik szabad végét a 4 szálkibocsátó csövön keresztül fújja. A 3 szálkibocsátó eszköz továbbá együttműködik eszközökkel, amelyek megakadályozzák a szálak meglazulását, amikor azok elhagyják a 3 szálkibocsátó eszközt. Ha a 3 szálkibocsátó eszközt rugalmas szálakkal kapcsolatban kívánjuk alkalmazni - mint az 1. ábra szerinti kivitelnél - a szálfeszítést előnyösen letekercselő hengerrel vagy hasonló eszközzel valósítjuk meg, amelyet úgy hajtunk, hogy a hengerről letekert szál hossza az egységnyi idő alatt rövidebb legyen, mint a kilépő nyílásból kijövő szál hossza. Nem nyújtható szálak esetében a csúszást gátló eszköz alakja egy egyszerű súrlódó fék lehet. Ha nem elasztikus szálakat fektetünk le, akkor előnyös lehet, ha egy kiegészítő szálfeszítő berendezést alkalmazunk az 5 kilépő nyílástól lefelé, különösen olyan szálminták esetében, amikor nincs valamennyi kialakított zárt hurok a szálrögzítő elemek köré tekercselve.

Az 1. ábrán a 7 anyagpálya is látható, amelyre a 3 szálkibocsátó eszközből kilépő 8 szálat rögzíteni akaijuk és amelyet az 1 szállítószalag pálya mozgat előrefelé.

Az 1. ábrán ábrázolt kivitel működését az 1. és 2. ábrával kapcsolatban ismertetjük.

A 2. ábrán vázlatosan az a pálya látható, amely az 5 kilépő nyíláson keresztül és az 1 szállítószalag pálya fölött van véve, amikor a 3 szálkibocsátó eszközt a B nyíl irányába forgatjuk. Az 5 kilépő nyílás által végzett kör alakú mozgást az 1. ábrán szaggatott vonallal ábrázoltuk. Mivel a körülfordulás első felében (az 1. ábrán a nézőhöz közelebb eső felében) az 5 kilépő nyílásnak olyan mozgáskomponense van, amely az 1 szállítószalag pálya mozgásának irányába hat, míg a körülfordulás második felében olyan mozgáskomponense van, amely az 1 szállítószalag pálya lineáris mozgásával ellentétes irányú, az 1 szállítószalag pálya időegység alatti mozgása az 5 kilépő nyíláshoz viszonyítva nagyobb lesz az alatt a félfordulat alatt, amikor az 5 kilépő nyílás a szállítószalagpálya mozgásirányával ellentétesen mozog. Az 5 kilépő nyílás által leírt mozgáspálya ily módon egy nyújtott, sík, spirál lesz az 1 szállítószalag pálya felett, amint azt vázlatosan az 1. ábrán ábrázoltuk.

Az 1. ábrán látható V-alakú szálmintát tehát úgy kapjuk, hogy a 2 szálrögzítő elemeket az 5 kilépő nyílás spirálszerű mozgáspályáján belül helyezzük el. A 2_b 2₃, 2₅, és 2₇ szálrögzítő elemeket az 1. ábrán, az 5 kilépő nyílás spirálszerű mozgáspályájában képzett zárt hurkokban helyezzük el. Következésképpen amikor az 1. ábra szerinti berendezés működik, a 8 szál egy-egy fordulattal egy-egy 2_b 2₃, 2₅ és 2₇ szálrögzítő elem köré tekercselődik az 1 szállítószalag pálya azon oldalán, amelyen az 5 kilépő nyílás mozgáskomponense a pálya mozgásirányába esik, és a szemben lévő 2₂, 2₄, 2₆ szálrögzítő elemeknél azok külső kerülete köré fekszik. Amint már előzőleg említettük, az előnyös 3 szálkibocsátó eszköz úgy van kialakítva, hogy az egyes fordulatoknál kilépő szál hossza rövidebb legyen, mint a 2j, 2₂ és 2₂, 2₃ szálrögzítő elemek közötti távolság összegének megfelelő hossz. Ennek eredeményeképpen a rugalmas 8 szál megnyúlik amikor azt lefektetjük és ennek következtében mindig ütközik azzal a 2 szálrögzítő elemmel, amely az 5 kilépő nyílás előtt elhalad. Ez biztosítja, hogy a 8 szál nem tud leugrani a 2 szálrögzítő elemről, ha külső erő, mint pl. vibráció, lökés, léghuzat stb. hatása alá kerül.

Belátható az is, hogy az 5 kilépő nyílásnak gyorsabban kell mozognia, mint az 1 szállítószalag pályának, annak érdekében, hogy az 5 kilépő nyílásnak ideje legyen elhaladni a 2_h 2₃, 2₅ és 2₇ szálrögzítő elemek előtt. így ha feltételezzük, hogy egy pont a 2. ábrán a C vonal mentén mozog, akkor látható, hogy az 5 kilépő nyílásnak szükség szerint gyorsabban kell áthaladnia pályájának azon az íves részén, amely a C vonal alatt fekszik, mint amennyi idő alatt az 1 szállítószalag pálya befutja az a távolságot úgy, hogy az a pont, amely előtt elhalad az 5 kilépő nyílás a felfelé menő ágon, az előtt elhalad az 5 kilépő nyílás a lefelé menő ágon is, azaz ez a pont nem mozog olyan sebességgel, amely lehetővé tenné, hogy a pont elhagyja az 5 kilépő nyílás mozgáspályáját.

Továbbá, az 5 kilépő nyílás kissé az 1 szállítószalag pálya síkja fölött van elhelyezve úgy, hogy a lefektetett 8 szál közvetlenül a 7 anyagpálya fölött feküdjön, de azzal ne érintkezzen, hogy ily módon lehetőség legyen a szál kibocsátási sebességének, forgási sebességének, a szállítási sebességének a változtatására és ily módon a szálfeszítés változtatására, hogy az a lefektetett szálban mindenütt egyforma legyen.

HU 210 150 Β

A V-alakú minta szerint lefektetett szál, amely az 1. ábrán látható, a 7 anyagpályához van kötve vagy rögzítve. Ez megvalósítható oly módon, hogy a 8 szálat a 7 anyagpályára szorítjuk hengerek vagy más eszközök segítségével, amelyek az 1. ábrán látható berendezéstől mozgásirányban lefelé vannak elhelyezve, vagy oly módon, hogy a 8 szálat a 7 anyagpályához ragasztjuk. A szükséges ragasztó alkalmazható nyomással együtt, amikor a 8 szálat a 7 anyagpályával érintkezésbe hozzuk. Előnyös, ha a ragasztót adott minta szerint visszük fel a 7 anyagpályára, mielőtt a 7 anyagpályát az 1 szállítószalag pályára juttatnánk az 1. ábrán látható berendezéstől mozgásirányban felfelé. Miután a 8 szálakat a 7 anyagpályához kötöttük, a szálakat levágjuk az 1 szállítószalag pálya azon részeiről, amelyek a 7 anyagpályán túl kilógnak.

A 3. ábra egy további szálkibocsátó eszközzel elérhető szálmintát mutat be, amikor az 1. ábrán látható első 3 szálkibocsátó eszköz egyik oldalára egy további 3 szálkibocsátó eszköz van haladási irányban felszerelve. Ez a további 3 szálkibocsátó eszköz az elsővel ellentétes irányban forog. Az első 3 szálkibocsátó eszközzel lefektetett 8j szálat teljes vonallal ábrázoltuk, míg a második 3 szálkibocsátó eszközzel lefektetett 8₂ szálat szaggatott vonallal ábrázoltuk. Mivel a második 3 szálkibocsátó eszköz a B nyíllal ellentétes irányban forog, a 8₂ szál a 2₂, 2₄, 2₆ szálrögzítő elemek köré tekercselődik a 2_b 2₃ és 2_S szálrögzítő elemek helyett, míg a 8, szál, amely az első 3 szálkibocsátó eszközből származik, ez utóbbi szálrögzító elemei köré tekerődik az előzőekben leírt módon. így, amint a 3. ábrából látható, a 8) és 8₂ szálak egymással párhuzamosan futnak a 7 anyagpálya tartományán belül. Következésképpen V-alakú, kettős rugalmas szalagot lehet létrehozni nagyon egyszerűen a találmány szerinti berendezéssel.

Kettős rugalmas szalag is készíthető két 3 szálkibocsátó eszközzel, amelyek ugyanazon irányban forognak, ha az alkalmazott 2 szálrögzítő elemeknek különböző magassági méretük van és ha a két 8 szál a különböző 3 szálkibocsátó eszközből különböző magasságban lép ki, azaz a megfelelő 5 kilépő nyílások az 1 szállítószalag pálya felett különböző magasságban vannak elhelyezve. A 4A ábra ilyen szálmintát ábrázol. A 4B ábra oldalnézetben olyan 2 szálrögzítő elemet ábrázol, amelynél a felső rész méretei kisebbek, mint az alsó rész méretei.

Az 5A, 5B, 5C ábrákon oldalnézetben további 2 szálrögzítő elemek láthatók különböző alakban, míg az 5D, 5E, 5F ábrák az ezekkel a 2 szálrögzítő elemekkel kapott különböző szálmintákat mutatják. Az 5A ábrán látható 2 szálrögzítő elem helyettesítheti a 3. ábrán bemutatott 2 szálrögzítő elemet, míg az 5C ábrán látható 2 szálrögzítő elem a 4B ábrán látható 2 szálrögzítő elemet helyettesítheti. Ha összehasonlítjuk az 5E és az 5F ábrán látható szálmintákat, amelyeket olyan 3 szálkibocsátó eszközzel kaptunk, amelyek ellentétes, illetve azonos irányban forognak, akkor láthatjuk, hogy lehetőség van arra, hogy ezekkel a 2 szálrögzítő elemekkel a 8 szálakat különböző távolságokban fektessük le két párhuzamos 8_b 8₂ szál esetében, attól függően, hogy milyen irányban forog a 3 szálkibocsátó eszköz.

Az 5. ábrák tanulmányozása azt is mutatja, hogy a szálakat lefektethetjük trapéz alakban oly módon, hogy kicseréljük az 1. ábra 2₂, 2₄, 2₆ szálrögzítő elemeit egymással szomszédos és távolságban lévő szálrögzítő elemekkel az 1 szállítószalag pálya mozgásirányában, feltéve, ha ezek a 2 szálrögzítő elemek az 5 kilépő nyílás mozgáspályáján belül vannak elhelyezve.

Természetesen mód van arra is, hogy szabályos szálmintákat hozzunk létre, amelynek ismétlődő részei az 5 kilépő nyílás egy fordulatánál nagyobb fordulata alatt jönnek létre. így ha az 1. ábra szerinti berendezésből a 2₃ szálrögzítő elemet eltávolítjuk, akkor a 8 szál az 1 szállítószalag pálya irányával párhuzamosan fog forogni a 2₂ és 2₄ szálrögzítő elemek között, amikor az 5 kilépő nyílás eléri az 1. ábrán ábrázolt helyzetet és így a 8 szálat U-alakban fektetjük le a 2_b 2₂, 2₄ és 2₅ szálrögzítő elemek között. Ha a 2₃ szálrögzítő elem helyett a 2₄ szálrögzítő elemet távolítjuk el, akkor a 8 szál az 1 szállítószalag pálya mozgásirányával párhuzamos irányban fut a 2₃ és 2₅ szálrögzítő elemek között hasonlóképpen, mint az előző esetben.

A 6. ábra olyan szálmintát ábrázol, amelyet három különböző 8_b 8₂, 8₃ szálból alakítunk ki, amelyeknek négyszögletes, hullámszerű alakjuk van és egymáshoz képest szakaszosan el vannak tolva. A 8] szálat folyamatos vonallal, a 8₂ szálat szaggatott vonallal, a 8₃ szálat pontvonallal jelöltük. Halványabb, ugyancsak szaggatott vonallal ábrázoltuk a pelenka alakját, amelyen a három szál a rugalmas lábrészt és az elkeskenyedő középső részt fogja kialakítani. A három 8 szálat különböző magasságban bocsátjuk ki az anyagpálya fölött úgy, hogy a 2 szálrögzítő elemek vagy hasonló szál vezetők, amelyek kizárólag egy-egy szállal működnek együtt, ne tudják zavarni a többi szál lefektetését, így a találmány szerinti berendezés lehetővé teszi hosszanti és keresztirányú rugalmas szálak lefektetését egyidejűleg, ami jelentősen növeli a gyártás sebességét, összehasonlítva azokkal az esetekkel, amikor a hosszanti és keresztirányú rugalmas szálakat külön lépésben kellett lefektetni. Azonkívül természetesen lehetőség van arra is, hogy több mint három 8 szálból álló mintákat hozzunk létre és alkalmazhatunk két 1 szállítószalag pályát is a szálak lefektetésekor, amely 1 szállítószalag pályákat azután később egyesítünk.

A 7. ábra a találmány szerinti berendezés egy másik kivitelét ábrázolja, ahol két 101, 101’ szállítószalag pályát alkalmazunk, és amely az 1. ábrán bemutatott berendezéstől abban tér el, hogy a szálrögzítő elemek szorosan egymás mellett vannak elhelyezve egymást követő 102, 102’ szálrögzítő elem csoportokban úgy, hogy a szálak íves mintát képeznek.

Más tekintetben a szálakat hasonló módon fektetjük le, mint ahogyan azt az 1. és 2. ábrákkal kapcsolatban leírtuk, azzal az elvi különbséggel, hogy egynél több szálrögzítő elem van elhelyezve a kilépő nyílás mozgáspályájának zárt hurkán belül, ami azt jelenti, hogy a 102, 102’ szálrögzítő elem csoport hosszát és szélessé5

HU 210 150 Β gét figyelembe kell venni, amikor meghatározzuk a 101 szállítószalag pálya mozgássebessége és a 103 szálkibocsátó eszköz forgássebessége közötti arányt.

Annak biztosítása érdekében, hogy a 105 kilépő nyílás, forgása során, a 102 befogó elem csoport mindkét oldalán el tudjon haladni, szükséges, hogy a 7. ábra szerinti 105 kilépő nyílás gyorsabban forogjon a szállítószalag pálya mozgásához képest, mint az 1. ábra szerinti 5 kilépő nyílás.

A 8. ábra a 105 kilépő nyílás mozgáspályáját ábrázolja vázlatosan a 101 szállítószalag pályán. Ha ezt összehasonlítjuk a 2. ábrával, akkor láthatjuk, hogy az 5 kilépő nyílás és a 105 kilépő nyílás mozgáspályái lényegében azonos spirál alakúak, bár az 5 kilépő nyílás által leírt spirál alak nyújtottabb, mint a 105 kilépő nyílás spirál alakú pályája, tekintettel arra, hogy a forgássebesség más a szállítószalag pálya sebességéhez képest.

A 102 szálrögzítő elem csoportnak csepp alakja van és egy szélesebb és egy keskenyebb része ahhoz a vonalhoz viszonyítva, amely párhuzamos a szállítószalag mozgásának irányával és amelyet a 103 szálkibocsátó eszköz forgástengelye metsz. A 105 kilépő nyílás forgásirányát előnyösen úgy választjuk meg, hogy forgásának az a része, amelyben a kilépő nyílásnak a szállítószalag pálya mozgásirányába eső mozgáskomponense van, az előbb említett vonal ugyanazon oldalán helyezkedjen el, mint a 102 szálrögzítő elem csoport által kialakított csepp alak szélesebb része.

A 7. ábrán látható berendezés úgy van kialakítva, hogy két párhuzamos szálból álló mintát lehessen vele lefektetni és hogy ezt a két szálat két 107 és 107’ anyagpályára lehessen rávinni, amelyek két ragasztót kibocsátó 111 és 111’ fuvóka előtt haladnak el, mielőtt azokat egyesítenénk és két 101, 101’ szállítószalag pályára helyeznénk, amelyek szalagok vagy lánccal hajtott végtelenített szalagok. A 102 és 102’ szálrögzítő elem csoportok mereven vannak a végtelenített 101 és 101’ szállítószalag pályákra szerelve és áthaladnak a 107 anyagpályákon úgy, hogy kinyúljanak a 107 anyagpálya fölé egy olyan magasságig, amely megakadályozza, hogy a lefektetett 108 szálak érintkezésbe kerüljenek a ragasztóanyaggal, amelyet korábban felvittünk a 107 anyagpálya felületeire. A 102 és 102’ szálrögzítő elem csoportok egymást követően velük társított forgó 103 és 103’ szálkibocsátó eszköz alatt haladnak el, amelyek egymással szinkronban vannak hajtva közös 109 hajtótengely segítségével. A 107 és 107’ anyagpályák és a felettük fekvő 108 és 108’ szálak ezután 110 préselő szakaszon haladnak keresztül, ahol a 107, 107’ anyagpályákat és a közöttük fekvő 108, 108’ szálakat összepréseljük és ezek kettős rétegű anyagszerkezetként lépnek ki a présből, amelyben közbenső kettős rugalmas réteg van. Meg kell említeni, hogy a „rajta fekvő” fogalmat, amelyet a szálakkal kapcsolatban használunk, egy olyan végtelenített szalag oldalaival kapcsolatban használjuk, amelyre a szálakat ráfektetjük és ez az oldal képezi itt a leírásban a felső oldalt, függetlenül attól, hogy ez a valóságban a szalag felső vagy alsó oldala.

Amint a 7. ábrából látható, a 101 és 101’ szállítószalag pályák széttartó pályán mozognak, miután a préselő szakaszból kilépnek úgy, hogy egymást követően visszahúzzák a 2 szálrögzítő elemeket a 107 és 107’ anyagpályákkal való átszúró kapcsolatból. A 110 préselő szakaszba beszerelt hengerek hornyokkal vannak ellátva a 2 szálrögzítő elemek szomszédságában úgy, hogy azokat nem sértik meg.

Azokban az esetekben, amikor az anyagpályák azon részeinek összenyomása, amelyek a szálrögzítő elemeken kívül fekszenek nem hoz elegendő nyomást létre a közbenső részeken ahhoz, hogy a szálak pozitív hozzáragadását biztosítsa, akkor mindegyik hengert hornyokkal lehet ellátni az egyes szálrögzítő elem párokkal szemben a 102 és 102’ szálrögzítő elem csoportokban, amelyek az 1 szállítószalag pálya hosszanti irányában összetartanak. Egyik elképzelhető változat egy olyan szálrögzítő elem szerkezet, amelynél a szálrögzítő elemeket vissza lehet húzni az 1 szállítószalag pálya réseibe és rugók segítségével a munkahelyzetük felé lehet kényszeríteni.

Meg kell említeni, hogy a nyomóhengerek és a szálrögzítő elemek előbb említett alakja minden olyan szálminta alakzatnál alkalmazható, ahol a szálrögzítő elemek átszúqák az alkalmazott anyagréteget, mint például a 6. ábrán látható mintánál.

Azt is meg kell említeni, hogy az 5 kilépő nyílás mozgáspályájának amplitúdója az 1 szállítószalag pályán magától értetődően változtatható, ha változtatjuk a 3 szálkibocsátó eszköz sugárirányú hosszát és ha a 3 szálkibocsátó eszköz középpontját az 1 szállítószalag pálya hosszanti szimmetriatengelyének egyik oldalán helyezzük el.

Az eddig leírt kiviteleknél a 3 szálkibocsátó eszköz egyszerű forgómozgást végez. Azok a változtatások az 5 kilépő nyílás mozgáspályájában, amelyeket az 5 kilépő nyílás forgássebessége és az 1 szállítószalag pálya mozgássebessége közötti viszony változtatása vagy a 4 szálkibocsátó cső sugárirányú hosszának változtatása von maga után, nem mindig lesz elegendő ahhoz, hogy a kívánt szál lefektetési mintát kapjuk. A szál lefektetési minta változtatásának lehetőségeit javítani lehet, ha a 3 szálkibocsátó eszközt a 9. ábrán vázlatosan felülnézetben ábrázolt módon alakítjuk ki.

Ebben az esetben a 204 szálkibocsátó cső forgástengelye szorosan hozzá van kapcsolva egy fogaskerékhez vagy 209 fogazott kerékhez és tengelyirányban mereven, de forgathatóan a forgó 210 kar szabad végéhez van kapcsolva. A 209 fogazott kerék foga a fogaskerék vagy 211 fogazott gyűrű sugárirányban belső fogával működik együtt, amely 211 fogazott gyűrű egy előnyös kivitelnél helytálló. így a 210 kar forgása a D nyíllal jelzett irányban a 209 fogazott kereket saját tengelye körül forgásba hozza annak következtében, hogy a 211 fogazott gyűrűvel dolgozik együtt, ami másrészt azt jelenti, hogy a 205 kilépő nyílás az E nyíllal jelzett irányban forog. Ha a 211 fogazott gyűrű és a 209 fogazott kerék között a transzmissziós arány 1:3, a 205 kilépő nyílás háromszor fog saját forgástengelye körül körbefordulni a 210 kar minden egyes fordulatánál.

HU 210 150 Β

A 10. ábra vázlatosan a 205 kilépő nyílás relatív mozgáspályáját mutatja az 1 szállítószalag pályán, amikor ez utóbbi az A nyíllal jelzett irányban halad. Ez a relatív mozgáspálya lehetővé teszi, hogy a lehetséges szálminta alakzatokat nagymértékben növeljük. így például a 9. ábra szerinti 203 szálkibocsátó eszköz előnyösen alkalmazható négyszögletes hullámú minták kialakítására, mert ezek a minták nehezen hozhatók létre egy olyan szálkilépő nyílással, amely kizárólag forgómozgást tud végezni.

Ha a transzmissziós arányt a 211 fogazott gyűrű és a 209 fogazott kerék között, valamint a 203 szálkibocsátó eszköz 204 szálkibocsátó csövének hosszát növeljük, akkor a 9. ábrán látható szálkibocsátó eszközt rendkívül sok szál lefektetést minta létrehozásához alkalmazhatjuk. Továbbá lehetőség van arra is, hogy a transzmissziós arányt úgy változtassuk, hogy a 209 fogazott kereket ugyanakkor forgatjuk el, amikor a 210 kart.

Magától értetődik, hogy a találmány szerinti berendezés előbb ismertetett kivitelei segítségével lefektetett szálak nemcsak pelenkák rugalmas lábrészének és elkeskenyedő középső részének kialakítására alkalmazhatók, és nem kell azokat szükségszerűen egy sík anyagréteghez kötni.

Ennek megfelelően a találmányi gondolat egyik alkalmazását, amikor négyszögletes hullám alakban lefektetett szálat egy hengeres tárgy köré tekercselünk egy fordulattal, ismertetjük all. ábra kapcsán.

All. ábrán 301 szállítószalag pálya látható, amelyre a 308 szálat négyszögletes hullám minta szerint fektetjük le a rajzon nem ábrázolt, a 9. ábrán bemutatott típusú szálkibocsátó eszköz segítségével. A 301 szállítószalag pályán a szálminta felett hengeres 310 testek vannak elhelyezve, amint az a 11. ábrán látható. Természetesen, a hengeres 310 testek csak példaként vannak ábrázolva és ezeknek a testeknek más tetszőleges keresztmetszete is lehet. All. ábrán látható berendezés tartalmaz azonkívül 311 fogóeszközt, amely az egyes 302], 302₅ stb. szálrögzítő elemekkel működik együtt - mindig azzal, amely a legközelebb van all. ábrát szemlélő nézőhöz - a következőkben részletesen ismertetett módon.

A311 fogóeszköz 180°-ban elforgatható egy első és egy második helyzet között egy tengely körül, amely egy képzeletbeli vonal meghosszabbításában fekszik. A képzeletbeli vonal áthalad a 302₃ és 302₂ szálrögzítő elemeken és így a 301 szállítószalag pályája mozgásirányával 45°-os szöget zár be. A 311 fogóeszköznek

312 karja van, amely a második helyzetben a 301 szállítószalag pályára keresztirányban helyezkedik el, továbbá két 313 fogóujja, amely az ábrázolt helyzetben a 302] szálrögzítő elemmel szemben fekszik. Az első helyzetben a 312 kar párhuzamos a 301 szállítószalag pálya mozgásirányával.

A 301 szállítószalag pálya az A nyíllal jelzett irányban mozog és a 302] szálrögzítő elem ily módon a két

313 ujj között mozog. Ez a 312 kart arra kényszeríti, hogy 180°-ban elforduljon a 11. ábrán ábrázolt első helyzetből a második helyzetbe és a 302] szálrögzítő elem, amely úgy van megszerkesztve, hogy felemelhető legyen a 301 szállítószalag pályáról, követi a 312 kar mozgását. A 302] szálrögzítő elem ezért egy félkör alakú pályán kényszerül mozgásra - amint azt a 11. ábrán pontvonallal jelöltük - a felé a helyzet felé, amelyet az ábrán a 302₄ szálrögzítő elem foglal el. Ezzel egyidőben a 302₄ szálrögzítő elem a 301 szállítószalag pályával együtt mozog és a 302] szálrögzítő elem ily módon közvetlenül a 302₄ szálrögzítő elem mögé kerül, amikor a 312 kar eléri a második helyzetet. A 312 kar ekkor visszafordul első helyzetébe, amikor is a 308 szálat vissza lehet húzni a 302] szálrögzítő elemről, annak következtében, hogy ebben az időpontban a szál egy L-alakú 314 szállehúzó rövid lába alatt helyezkedik el. A 312 kar ellentétes értelmű forgómozgása alatt a 311 fogóeszköz előrefelé mozog a 301 szállítószalag pályával párhuzamosan úgy, hogy a 302] szálrögzítő elem vissza tud kerülni ugyanarra a helyre a 301 szállítószalag pályán. Ezt követően a 311 fogóeszközt ismét előrefelé mozgatjuk úgy, hogy a 313 fogóujjak elhagyják a 302₁ szálrögzítő elemet és a 312 kart ekkor ismét második helyzetbe forgatjuk és hátrafelé mozgatjuk ugyanolyan távolsággal, mint amilyennel korábban előrefelé mozgattuk. Amikor a hengeres 310 test teljes egészében áthaladt a 311 fogóeszköz kapcsolaton, a 312 kart ismét all. ábrán látható helyzetbe forgatjuk, hogy együtt tudjon működni a 302₅ szálrögzítő elemmel. Ha az előbb említett művelet befejeződött, akkor a 308 szál egy fordulattal a hengeres 310 test köré van tekerve.

A 12. és 13. ábrák vázlatosan olyan szálkibocsátó eszközt ábrázolnak, amely rendkívül alkalmas szálak lefektetésére háromszög alakú mintában.

Ennél a kivitelnél 410 kar hordozza a 404 szálkibocsátó csövet forgatható módon. A 410 kar 411 tengely körül forgatható valamilyen megfelelő módon, például ékszíj hajtással. A 411 tengelyhez 412 fogazott kerék van mereven csatlakoztatva, amely 413 fogazott kerékkel kapcsolódik, ez viszont a maga részéről további 414 tengelyhez van mereven csatlakoztatva. Ez utóbbit forgathatóan a 410 kar hordja. A 414 tengely alsó végére 415 fogazott kerék van szerelve, amely hasonlóképpen a 413 fogazott kerékhez mereven van a 414 tengelyhez csatlakoztatva. A 415 fogazott kerék 416 fogazott kerékkel kapcsolódik, amely mereven csatlakozik a 404 szálkibocsátó csőhöz úgy, hogy ez utóbbit a 410 karhoz képest forgassa.

A 404 szálkibocsátó cső összetett mozgását, amely a 410 kar forgásából ered az E nyíllal jelzett irányban, a 13. ábra kapcsán ismertetjük, amelyben a 412,415 és 416 fogazott kerekeket a jobb érthetőség kedvéért egyszerű körökkel ábrázoltuk.

A 13. ábra a 404 szálkibocsátó csövet és a 412,415 és 416 fogazott kerekeket négy különböző, egymástól egyenlő távolságban lévő I, II, ΠΙ, IV helyzetben ábrázolja a 410 kar egyetlen körülfordulása alatt. AI helyzetet teljes vonallal ábrázoltuk. Ez megfelel annak a helyzetnek, amikor a 404 kilépő cső a 12. ábrán látható helyzetben van. Ha a 410 kar elfordul az E nyíllal jelzett irányban, akkor az elfordítja a 413 fogazott

HU 210 150 Β kereket a rögzített 412 fogazott kerékkel együtt az óramutató járásával ellentétes irányban a 12. és 13. ábrákon, ami viszont maga után vonja, hogy a 415 fogazott kerék is elfordul az óramutató járásával ellentétes irányban és ez maga után vonja, hogy a 416 fogazott kerék és a 404 szálkibocsátó cső az óramutató járásával egyező irányban fordul el. A fogaskerék transzmisszió úgy van megszerkesztve, hogy amikor a 410 kar egy negyed fordulattal fordul el és eléri a 13. ábrán a II helyzetet, akkor a 416 fogazott kerék is egy negyed fordulattal fordul el. Amint a legjobban a 13. ábrából látható, a 404 szálkibocsátó cső hossza olyan, hogy a II helyzetben a cső vége pontosan eléri a 412 fogazott kerék közepét.

A 410 kar következő negyed fordulata után, amikor is a 416 fogazott kerék vele együtt fordul el, a 404 szálkibocsátó cső ismét merőleges az 1 szállítószalag pálya hosszanti tengelyére és a 404 szálkibocsátó cső vége kissé túlnyúlik a 2 szálrögzítő elem mozgáspályáján. AIII helyzetben a 404 szálkibocsátó cső - hasonlóan a Π helyzethez - párhuzamosan helyezkedik el az 1 szállítószalag pálya hosszanti irányával.

A 3 szálkibocsátó eszköz alakja miatt a 404 szálkibocsátó cső vége egyenesvonalú ide-oda mozgást végez az 1 szállítószalag pályára keresztirányban. Amint a 12. ábrából látható, ha 8 szálakat fektetünk le egy ilyen eszköz segítségével, a 8 szálat nem keresztezi egyetlen 2 szálrögzítő elem sem, amint ez világosan látható, ha az előbb említett 3 szálkibocsátó eszközt alkalmazzuk, lásd 1. és 11. ábra. Ez a 3 szálkibocsátó eszköz megkönnyíti azt, hogy egyenletes feszültséget kapjunk a szálban.

Ily módon a találmány szerinti berendezés lehetővé teszi, hogy a szálakat nagy sebességgel fektessük le bonyolult szálvezetők nélkül, ugyanakkor különböző szálmintákat tudjunk megvalósítani. Bár a találmány szerinti eljárás és berendezés elsősorban olyan szálak lefektetésére szolgál, amelyeket pelenkák rugalmas lábrészének és elkeskenyedő középső részének kialakítására használunk, természetesen a találmány nincs erre korlátozva, hanem bármilyen más hasonló célra is alkalmazható.

Claims (21)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás legalább egy szál (8), vagy szálszerű elem lehelyezésére előre meghatározott minta szerint, eldobható nedvszívó termék, mint például pelenka, egészségügyi betét vagy inkontinencia betét számára szolgáló, szállítószalag pálya (1, 101, 301) által hordozott anyagpálya felülete fölé legalább egy kibocsátó eszköz (3, 103, 203) segítségével, amelynek kilépő nyílása (5, 105, 205) van, a szállítószalag pálya lineáris mozgásának egy lépésével, azzal jellemezve, hogy a kilépő nyílást (5, 105, 205) egyszerű vagy összetett forgómozgással a szállítószalag pályával (1, 101, 301) párhuzamos síkban mozgatjuk és ezáltal szálkibocsátást hozunk létre és így a kilépő nyílást (5, 105, 205) a szállítószalag pályához (1, 101, 301) képest spirálszerű mozgásba hozzuk, továbbá, hogy a kilépő nyílás (5, 105, 205) spirálszerű mozgáspályáján belül szálrögzítő elemeket (2) helyezünk el és így a szálat (8) a szálrögzítő elemek (2) által meghatározott minta szerint fektetjük le.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kilépő nyílásból (5) jövő szálat (8) feszített állapotban tartjuk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két szálkibocsátó eszközt (3), amelyek a szállítószalag pálya (1) relatív mozgásirányához képest egymás után vannak elhelyezve, ellentétes értelemben forgatunk és ily módon kettős, párhuzamos szálakból álló mintákat hozunk létre.
4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kilépő nyílás (205) forgásközéppontját keringő mozgásba hozzuk és ugyanakkor a kilépő nyílást (205) saját forgástengelye körül forgatjuk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy három vagy több szálat (8j, 8₂, 8₃) fektetünk le különálló szálkibocsátó eszközök (3, 203) segítségével, egymást átfedő U-alakú minta szerint oly módon, hogy a lefektetett szálakból egymást követő trapézt és háromszög alakot tartalmazó mintaszakaszt képezünk és a minták méreteit úgy határozzuk meg, hogy a szálak a pelenka rugalmas lábrészét és elkeskenyedő középső részét képezik, amikor a szálakat (8) a pelenka burkolatát képező anyagpályához (7) kötjük.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egynél több szálat (8) fektetünk le különálló szálkibocsátó eszközök (3) segítségével és ezek kilépő nyílásait (5) a szállítószalag pálya (1) fölött különböző magasságokban mozgatjuk.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két szállítószalag pályát (101, 101’), amelyek fölé legalább egy szálat (108, 108’) fektetünk le és amelyek mindegyike egy-egy anyagpályát (107, 107’) hord, amelyre a szálat (108, 108’) ezt követően rögzíteni fogjuk, egymás fölött helyezünk el, egymás felé lejtőén, mégpedig oly módon, hogy az első mozgásirányban a szállítószalag pályák egymás felé összetartanak, majd egymástól széttartanak és a két felső felületük egymás felé néz, továbbá, hogy az anyagpályákat (7) egymásra és a szálakra (8) rányomjuk abban a pontban, ahol a szállítószalag pályák (1) egymást metszik és ezáltal a szálakat (8) az anyagpályákhoz (7) kötjük, előnyösen ragasztással, továbbá, hogy a két kombinált anyagpályát (107, 101’) a közöttük fekvő szálakkal (108, 108’) a szállítószalag pályától (101, 101’) elkülönítjük és ezektől eltávolítva a metszési ponttól mozgásirányban lefelé mozgatjuk és ily módon az anyagpályák között legalább két, kettős szálú szálmintát hozunk létre.
8. 8. Berendezés legalább egy szál (8), vagy szálszerű elem lehelyezésére, előre meghatározott minta szerinti, eldobható nedvszívó termék, mint például pelenka, egészségügyi betét vagy inkontinencia betét számára szolgáló, szállítószalag pálya (1,101,301) által hordozott

   HU 210 150 Β anyagpálya felülete fölé, amely a folyamatosan mozgó szállítószalag pálya (1, 101, 301) felett elhelyezett szálkibocsátó eszközt (3,103, 203) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a szálkibocsátó eszköznek (3, 103,203) kilépő nyílása (5, 105, 205) van, amely a szálkibocsátó eszköz (3, 103,203) forgásközpontjától sugárirányban kifelé van elhelyezve, továbbá, hogy a szálkibocsátó eszközt (3, 103, 203) forgástengelye körül forgató mechanizmusa, előnyösen ékszíjtárcsája (6) van, valamint, hogy a szállítószalag pályából (1,101,301) felfelé kiálló szálrögzítő elemei (2) vannak, amelyek előre meghatározott minta szerint vannak elhelyezve és a szállítószalag pályához (1, 101, 301) vannak rögzítve.
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szálkibocsátó eszköz (3, 103, 203) forgásközéppontját forgató mechanizmusa (209, 210, 211), (410,411, 412,413,414, 415,416) van.
10. 10. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szálkibocsátó eszköz (3, 103, 203) szálfeszítő eszközt tartalmaz.
11. 11. A10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szálrögzítő elemek (2) sorban, a szállítószalag pálya (1) külső széle mentén vannak elhelyezve és a szállítószalag pálya (1) mozgásirányában egymáshoz képest el vannak tolva.
12. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy két szálkibocsátó eszköz (3, 203) van a szállítószalag pálya (1) mozgásirányában egymás után elhelyezve és különböző forgásirányban, szinkronban vannak hajtva.
13. 13. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kilépő nyílás (205) forgástengelye mereven össze van kötve egy fogazott kerékkel (209), amelynek fogai egy másik fogazott kerék (211) belső fogaival kapcsolódnak és hogy a fogazott kerék (209) forgathatóan kar (210) szabad végéhez van csatlakoztatva, amely kar (21) a fogazott kerék (211) középpontján átmenő tengely körül forgathatóan van hajtva.
14. 14. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kilépő nyílás (405) forgástengelye forgatható karon (410) van elhelyezve és hogy a kilépő nyílást (405) a kar (410) forgásirányával ellentétes irányban forgató mechanizmusa, előnyösen fogazott kerekei (412, 413, 415, 416) vannak.
15. 15. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy két szállítószalag pályát (101,101’) tartalmaz, amelyek egymás fölött vannak elhelyezve úgy, hogy az egyik felső felülete a másik felső felülete felé mutat és amelyek egymás felé lejtenek, először a közös mozgásirányban egymás felé összetartóan, majd egymástól széttartóan, továbbá, hogy mindegyik szállítószalag pálya (101, 101’) felett legalább egy szálkibocsátó eszköze (103, 103’) van és a szálkibocsátó eszköztől (103,103,) mozgásirányban felfelé, mindegyik szállítószalag pályára (101, 101’) egy anyagpályát (107,107’) felvivő eszköze, valamint az anyagpályákat (107, 107’) és a közöttük fekvő szálakat (108, 108,) összepréselő szakasza (110) van, amely a szállítószalag pályák (101, 101’) összetartó és széttartó része közötti találkozásnál van elhelyezve, továbbá az anyagpályákra (107, 107’) ragasztót felvivő eszközei, előnyösen fuvókái (111, 111’) vannak és a kombinált anyagpályákat (101, 101’) a közöttük fekvő szálakkal (108, 108’) együtt a préselő szakaszból (110) egy berendezéshez szállító eszközei vannak, amely berendezés, a kombinált anyagpályákat további anyagpályával összeköt eszközökkel van ellátva.
16. 16. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyes szállítószalag pályákon (101, 101’) lévő szálrögzítő elemek (102, 102’) egymást követő csoportokban vannak elhelyezve és mindegyik csoport szálrögzítő elemei csepp alakú mintát képeznek, továbbá, hogy az egyes csoportok közötti távolságok és a csepp alakú minta méretei olyanok, hogy a lefektetett szálak (108, 108’) a csepp alakú résznél két egymást követő pelenka szemben fekvő oldalain a rugalmas lábrészt képezik, a közbenső szálakkal bíró anyagpályáknak a további, nedvszívó párnákat hordozó anyagpályával való egyesítését követően, és keresztirányú rugalmas részt képeznek a pelenka számára azon a részen, amely a szálrögzítő elem csoportok között fekszik.
17. 17. A 8-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szálrögzítő elemeknek (2) függőleges irányban változó keresztmetszetük van.
18. 18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szálrögzítő elemeknek (2) legalább két egymás fölé helyezett hengeres részük van, amelyek közül az alsó rész átmérője nagyobb, mint a felső részé.
19. 19. A 8-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik szálrögzítő elemnek (2) két hengeres része van, amelyek egymás mellett vannak elhelyezve.
20. 20. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szálrögzítő elem (2) két hengeres része között harmadik hengeres rész van, amely függőlegesen a két másik rész fölé nyúlik.
21. 21. A 17-20. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szálrögzítő elem (2) mindegyik hengeres részében, annak kerületén, szálat befogadó horony van kialakítva.