HU208701B - Process for producing new methylene bisphosphonic acid derivatives and medical preparatives containing them as active agent - Google Patents

Process for producing new methylene bisphosphonic acid derivatives and medical preparatives containing them as active agent Download PDF

Info

Publication number
HU208701B
HU208701B HU904623A HU462390A HU208701B HU 208701 B HU208701 B HU 208701B HU 904623 A HU904623 A HU 904623A HU 462390 A HU462390 A HU 462390A HU 208701 B HU208701 B HU 208701B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
bisphosphonate
formula
dichloromethylene
hydrogen
nmr
Prior art date
Application number
HU904623A
Other languages
English (en)
Other versions
HU904623D0 (en
HUT62008A (en
Inventor
Esko Pohjala
Heikki Nupponen
Jouko Vepsaelaeinen
Original Assignee
Huhtamaeki Oy
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Huhtamaeki Oy filed Critical Huhtamaeki Oy
Publication of HU904623D0 publication Critical patent/HU904623D0/hu
Publication of HUT62008A publication Critical patent/HUT62008A/hu
Publication of HU208701B publication Critical patent/HU208701B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/28Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • C07F9/38Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)]
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/28Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • C07F9/38Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)]
    • C07F9/40Esters thereof
    • C07F9/4003Esters thereof the acid moiety containing a substituent or a structure which is considered as characteristic
    • C07F9/4025Esters of poly(thio)phosphonic acids
    • C07F9/4037Esters of poly(thio)phosphonic acids containing halogen or nitro(so) substituents
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P3/00Drugs for disorders of the metabolism
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/28Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • C07F9/38Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)]
    • C07F9/40Esters thereof
    • C07F9/4071Esters thereof the ester moiety containing a substituent or a structure which is considered as characteristic
    • C07F9/4081Esters with cycloaliphatic alcohols

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Hematology (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Diabetes (AREA)
  • Obesity (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Detergent Compositions (AREA)
  • Paints Or Removers (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Breeding Of Plants And Reproduction By Means Of Culturing (AREA)

Description

A találmány tárgyát új metilén-biszfoszfonsav-származékok, különösen új halogénatommal helyettesített metilén-biszfoszfonsav-észter-savak és -észter-sók, továbbá az új vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítási eljárása képezik.
Számos publikációban írnak le metilén-biszfoszfonsavakat, ezek sóit, tetraésztereit, de nagyon kevés irodalom található a halogénatommal helyettesített tri-, di- és monoészterekre (parciális észterekre) vonatkozóan. A 4478763 (1984) számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás új eljárást ismertet aszimmetrikus (mono- és difluor-metilén)-biszfoszfonsavizopropil-észterek előállítására. További, fluoratommal helyettesített vegyületekre vonatkozó irodalomként megemlítjük a következőket: J. Org. Chem., 51 (1986), 4788, J. Am. Chem. Soc., (1987) 5542, és Bioorg. Chem., (1988) 111. Az említetteknek megfelelően a találmányunk szerinti új (halogén-metilén)-biszfoszfonsav-parciális észtereknek és sóiknak a tulajdonságait és gyógyászati készítményekben való alkalmazásukat tehát nem írták le.
A találmányunk szerint azt tapasztaltuk, hogy a metilén-biszfoszfonsavaknak és sóiknak az új parciális észterei számos esetben sokkal kedvezőbb tulajdonságúak, mint a megfelelő biszfoszfonsavak és ezek sói, ami tulajdonítható azok jobb kinetikai viselkedésének, hozzáférhetőségének, valamint a szervezet metabolizmusának szabályozása során komplexképzésben való részvételüknek.
A vegyületek jól alkalmazhatók kalcium és más kétértékű fémek metabolizmusával kapcsolatos rendellenességek kezelésére. A vegyületek alkalmazhatók a vázrendszer, különösen a csontképződés és a reszorpciós rendellenességek, így a csontritkulás és a Paget-megbetegedés, valamint a lágy szövetek megbetegedéseinek, így a lerakódásoknak, meszesedésnek, valamint a csontképződéssel kapcsolatos rendellenességeknek a kezelésére.
Az új biszfoszfonátok vagy közvetlenül vagy pedig indirekt mechanizmus útján szabályozzák a testfolyadékban szabadon jelen lévő kationok szintjét, valamint ezeknek a szövetekben aktív állapotban való kötődését, illetve a szövetekből való felszabadulását. így a vegyületek képesek a sejtmetabolizmust, sejtnövekedést és sejtbomlást szabályozni. Ennek következtében alkalmasak a vegyületek például a csontrák, illetve ennek áttételei, a rendellenes meszesedés, a vizeletrendszeri kőbántalmak, a reumatoid artritisz, a csontfertőzés és csontdegradáció kezelésére.
A találmány tárgyát tehát az (I) általános képletű új metilén-biszfoszfonsav-származékok, valamint gyógyászatilag elfogadható sóik előállítási eljárása képezi. Az (I) általános képletben
R1, R2, R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül C]C10-alkil-, C2-C10-alkenil-, C4-C10-cikloalkil-, C4C10-cikloalkenil-, 6-10 szénatomos karbociklusos arilcsoport, 1-10 szénatomos alkil- vagy fenilcsoporttal helyettesített szililcsoport vagy hidrogénatom, és az R1, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül legalább egy jelentése hidrogénatom, és legalább egy jelentése hidrogénatomtól eltérő,
Q1 jelentése hidrogén-, fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom és
Q2 jelentése klór-, bróm- vagy jódatom.
A C^Cio-alkilcsoport egyenes vagy elágazó szénláncú, előnyösen 1-7 szénatomos, különösen 1-4 szénatomos csoport, így metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, pentil-, hexilvagy heptilcsoport, és az R1, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül előnyösen legalább kettő, de különösen előnyösen három jelentése hidrogénatom.
A C2-C10-alkinilcsoport lehet egyenes vagy elágazó szénláncú, előnyösen 2-7 szénatomos alkenilcsoport, különösen előnyösen 2-4 szénatomos csoport, és lehet például etenil-, 1-metil-etenil-, 1-propenil-, allilvagy butenil-, 2-metil-2-propenil- vagy pentenil-, izopentenil-, 3-metil-2-butenil-, hexenil-, heptenil-csoport, és az R1, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül előnyösen legalább kettő, különösen előnyösen három jelentése hidrogénatom. Az alkenilcsoportok lehetnek E- vagy Z-alakúak, vagy lehetnek konjugált vagy nem konjugált dienil-csoportok, így 3,7-dimetil-2,6-oktadienil-csoport, trienil-csoportok, így famezil-csoport.
A cikloalkil- és cikloalkenil-csoportok 4-10 szénatomosak, és lehetnek helyettesítettek vagy helyettesítetlenek, különösen mono- vagy biciklusosak, előnyös a helyettesítetlen ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil- és cikloheptil-, valamint a biciklo[3.2.0]vagy -[2.2.1]heptil-csoport, biciklo[4.2.0]- vagy -[3.2.1]oktil-csoport, és biciklo[3.3.1]nonil-csoport, valamint a megfelelő spiro-szénhidrogén-csoportok, és a megfelelő cikloalkenil-csoportok vagy helyettesítetlen spiroszerkezetek.
A szililcsoportban (SiR3) az R szubsztituens 1-4 szénatomos alkilcsoport, különösen metil-, etil-, izopropil-, butil-, terc-butil-csoport vagy fenilcsoport, vagy R-helyettesített fenilcsoport, ahol a rövid szénláncú alkilcsoportok és fenilcsoportok különböző kombinációja is lehetséges, így dimetil-terc-butil-, metil-diizopropil-, dimetil- és dietil-fenil-, metil-terc-butil-fenil-, diizopropil-(2,6-dimetil-fenil)-, dimetil-(2,4,6-triizopropil-fenil)-szilil-csoport.
Az (I) általános képletű vegyületek sói, különösen a gyógyászatilag elfogadható bázisokkal képzett sók, így fémsók, például alkálifémsók, különösen lítium-, nátrium- és káliumsók, alkáliföldfémsók, így kalcium- és magnéziumsók, réz-, alumínium vagy cinksók, valamint ammóniával vagy primer, szekunder vagy tercier alifás, aliciklusos vagy aromás aminnal képzett ammóniumsók, kvatemer ammóniumsók, így halogenidek, szulfátok és hidroxidok, amino-alkoholokkal, így etanol-, dietanol- és trietanol-aminokkal képzett sók, trisz(hidroxi-metil)-amino-metánnal, 1és 2-metil- és 1,1-, 1,2- és 2,2-dimetil-amino-etanollal képzett sók, N-mono- és Ν,Ν-dialkil-amino-etanollal, N-(hidroxi-metil- és -etil)-N,N-etán-diaminnal képzett sók, valamint amino-koronaéterek és citrátok sói, heterociklusos ammóniumsók, így azetidínium, pirrolidínium, piperidínium, piperazínium, morfolínium, pirrolium, imidazólium, piridínium, pirimidínium, kinolínium-sók.
HU 208 701 Β
Az (I) általános képletű vegyületek előnyös csoportját képezik az olyan (I) általános képletű mono-, di- és triészterek, ahol Q’ = Q2 - klóratom és R’-R4 jelentése alkilcsoport, különösen metil- vagy etilcsoport.
Különösen előnyös találmány szerinti vegyületek a (diklór-, fluor-klór-, bróm-klór- és dibróm-metilén)biszfoszfonsavak monometil- és monoetil-észterei.
Különösen előnyös vegyület a (diklór-metilén)biszfoszfonsav-monometil- és monoetil-észter.
A találmány tárgyát képezi az (I) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló eljárás.
Egyik eljárás szerint a vegyületeket a megfelelő (I) általános képletű tetraészterek szelektív hidrolízisével állítjuk elő. Kiindulási vegyületként a (II) általános képletű tetraésztereket alkalmazzuk, ahol a képletben R’-R4 (nem jelentenek hidrogénatomot) és Q1 és Q2 jelentése az (I) általános képletnél megadott, és ezt a tetraésztert az 1. reakcióvázlatnak megfelelően fokozatosan hidrolizáljuk a (III) általános képletű triészterré, a (IV) és (V) általános képletű diészterré és a (VI) általános képletű monoészterré (a reakció a felső nyíl irányában megy végbe). Kívánt esetben a (III)—(VI) általános képletű parciális észtereket vagy sóikat izolálhatjuk és extrahálással, frakcionált kristályosítással vagy kromatográfiásan tisztíthatjuk, és kívánt esetben a szabad savat sójává vagy a sót a szabad savvá alakíthatjuk.
A (III) általános képletű tetraésztemek a hidrolízisét lefolytathatjuk savval vagy bázissal, vagy alkalmazhatunk termikus bontást is, és bizonyos esetekben vizet, alkoholt, amidot vagy más semleges vagy nem semleges transz-alkilezési, transz-szililezési vagy transz-arilezési reagenst. A hidrolízist előnyösen 20 és 150 °C közötti, általában mintegy 50 °C és az elegy forráspontja közötti hőmérsékleten folytatjuk le. A savak előnyösen a szokásos szervetlen savak, így sósav, kénsav, foszforsav és Lewis-savak, így bór-trifluoridéterát, titán-tetraklorid, valamint lehetnek szerves savak, így oxálsav, hangyasav, ecetsav, egyéb karbonsavak, metánszulfonsav és egyéb szulfonsavak, így p-toluolszulfonsav, továbbá klóratommal vagy fluoratommal helyettesített karbonsavak vagy szulfonsavak, így trifluor-ecetsav, trifluor-metánszulfonsav, valamint ezek vizes oldatai.
A bázis előnyösen alkálifém- vagy ammóniumhidroxid, vagy ammónia, vagy ezek vizes oldata, továbbá amin, így primer, szekunder vagy tercier amin, így dietil-, trietil-, diizopropil-, tributil-amin, anilin, Nés Ν,Ν-alkil-helyettesített anilinek és heterociklusos aminok, így piridin, morfolin, piperidin, piperazin, valamint hidrazinok, így N,N-dimetil-hidrazin.
Használhatunk szilárd hordozón kötött savat vagy bázist is, ilyen esetben a hordozó lehet Amberlite, szerves oldószer vagy víz vagy különböző oldószerelegyek jelenlétében vagy ezek nélkül.
Bizonyos alkálifémekkel, így nátriummal és lítiummal, vagy megfelelő szervetlen sókkal, így nátrium-jodiddal, lítium-bromiddal, ammónium-kloriddal és NaBr/PTC eleggyel az észtercsoport közvetlenül a megfelelő sóvá, így nátrium, ammónium- vagy lítiumfoszfonáttá alakítható.
A termikus hasítást mintegy 100 és 400 °C közötti hőmérsékleten folytatjuk le, de a hőmérséklet általában 250 °C-nál nem magasabb. Megfelelő katalizátornak, így savnak vagy savas oldatnak, vagy kvatemer ammóniumsónak az alkalmazásával a reakció gyorsabban és alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe. Bizonyos aktív szubsztituenseket, így a benzil- és arilcsoportot katalitikus redukálással vagy elektrolitikusan távolíthatjuk el.
A reakció során az oldékonyság növelésének és a reakció-hőmérséklet szabályozásának a céljából használhatunk szerves inért oldószereket, így rövid szénláncú alkoholokat, stabil ketonokat és észtereket, alkil-halogenideket, így kloroformot, 1,2-diklór-etánt, étereket, így dioxánt, dimetoxi-etánt, diglimet ko-oldószerként.
Ha a (II) általános képletű tetraészterben az R’-R4 észtercsoportok azonosak, a hidrolízist az 1. reakcióvázlatnak megfelelően lépésekben folytatjuk le, és megszakítjuk akkor, amikor a kívánt parciális észter koncentrációja a legnagyobb.
Egy meghatározott parciális észterszerkezet kialakítása céljából előnyösen olyan (II) általános képletű tetraésztert használunk, ahol az észtercsoportok nem azonosak (vegyes tetraészter), hanem olyan csoportokat tartalmaznak, amelyek a hidrolízis szempontjából különbözően viselkednek. így például azt tapasztaltuk, hogy az alkil- és szililészterek hidrolízisének sebessége a szerkezettől függően a következő:
szililészter > tercier észter > szekunder észter > primer észter
A lépésenkénti hidrolízises reakció előrehaladtát befolyásolhatjuk az alkil-, illetve a szilil szubsztituens méretével és alakjával, valamint elektronikus faktorokkal. Bizonyos körülmények között előnyös lehet olyan parciális észter alkalmazása, amely termodinamikai szempontból kedvezőbb, így például kelátképzésre hajlamos. Gyakran előnyös reészterezést lefolytatni, és így a lépésenkénti hidrolízises folyamatot a különböző észterformák irányába befolyásolni. így például a metilészter a megfelelő savvá alakítható a szililészteren keresztül.
A tiszta parciális észterek előállíthatók az olyan (II) általános képletű vegyes tetraészterek szelektív hidrolízisével - kívánt esetben lépésenként -, amelyeket a hidrolízis szempontjából előnyös észtercsoportok felhasználásával állítottunk elő, vagy pedig a megfelelő nem halogénezett vegyületekből, amikor is a halogénezést a hidrolízis után folytatjuk le.
Használhatjuk a foszfát- és monofoszfát-kémiából ismert szelektív hidrolízises reakciókat is.
A hidrolízis előrehaladtát követhetjük kromatográfiás úton vagy 31P-NMR spektrummal, és a reakciót megszakíthatjuk akkor, amikor a kívánt parciális észter szintje a legnagyobb, és ezt az észtert a reakcióelegyben izolálhatjuk szabad savként vagy sóként kicsapással, extrahálással vagy kromatográfiásan, majd a sót a szabad savvá vagy pedig a szabad savat a sóvá alakíthatjuk.
HU 208 701 Β
A találmány szerinti vegyületeket előállíthatjuk az előzőekben ismertetett 1. reakcióvázlatnak megfelelően biszfoszfonsavak szelektív észterezésével is (a reakció az alsó nyíl irányában megy végbe).
Kiindulási vegyületként egy (VII) általános képletű (halogén-metilén)-biszfoszfonsavat vagy nem halogénezett biszfoszfonsavat használunk, adott esetben só formájában, így fémsó vagy ammóniumsóként, vagy előnyösen a megfelelő foszfonsav tetrakloridját használjuk a kívánt végterméktől függően 1-4 ekvivalensnyi megfelelő alifás vagy aromás alkohollal, vagy ezek megfelelően aktivált alkilezett, szililezett vagy arilezett származékával, így orto-, imido- vagy vinil-észterrel, ketén-acetállal vagy más, az alkil-, szilil- vagy arilcsoport bevitelére alkalmas reagenssel, így diazo-vegyületekkel, aktív karbonsav-észterekkel, foszfátokkal, foszfonátokkal, foszfitokkal, szulfátokkal és szulfonátokkal együtt. A reakciót előnyösen vízmentes körülmények között folytatjuk le, előnyösen 0 és 150 °C hőmérsékleten, vagy ha inért ko-oldószert használunk, annak forrási hőmérsékletén.
A (II)—(IV) általános képletű észtereket előállíthatjuk a biszfoszfonát-anion, gyakran a biszfoszfonsav-ammónium-sója és szerves halogenid vagy szulfonát közötti nukleofil szubsztitúciós reakcióban vagy más reagenssel, így amidáttal, például halogén-acilamidáttal való reakcióban, vagy pedig a foszfonsavcsoport és az R'-R4 szubsztituensnek megfelelő alkohol vagy fenol közötti kondenzációs reakcióban, ahol a víz lehasítására megfelelő reagenst, így karbodiimideket, karbonil vagy szulfonil-azolokat, alkil- vagy aril-szulfonil-kloridokat, így TPS-t alkalmazunk, vagy pedig oxidációs észterezéssel, így foszfinnak azodikarbonsav-észterrel végbemenő reakciójával.
A tiszta parciális észterek vagy vegyes észterek előállíthatók előnyösen szelektív észterezéssel, kívánt esetben lépésenként a (VII) általános képletű halogénezett biszfoszfonsavnak, vagy a megfelelő nem halogénezett biszfoszfonsavnak az alkalmazásával, utóbbi esetben a halogénezést lefolytathatjuk az észterezés után.
Alkalmazhatunk a foszfát- és monofoszfonát-kémiából ismert egyéb szelektív észterezési reakciókat is.
Az észterezési reakció előrehaladtát például kromatográfiásan vagy 31P-NMR spektrum útján követhetjük, és a reakciót megszakíthatjuk akkor, amikor a kívánt parciális észter tartalom a legnagyobb, és ezt izolálhatjuk a reakcióelegyből például kicsapással, extrahálással vagy kromatográfiásan, és kívánt esetben a kapott sót átalakíthatjuk a szabad savvá, vagy a szabad savat sójává alakíthatjuk.
A találmányunk szerinti biszfoszfonsav-parciális észtereket szintén előállíthatjuk a megfelelő nem halogénezett parciális észterek halogénezésével szintén fokozatosan, lépésenként, vagy pedig a halogénatomot más halogénatommal cserélhetjük ki, vagy ezek közül egyet vagy kettőt eltávolíthatunk. Megfelelő reakciót ismertet az 5. reakcióvázlat.
A képletekben az R'-R4, Q1 és Q2 szubsztituensek jelentése a megadott, a kicserélési reakciókban Q2 jelenthet fluoratomot is. A halogénezési reakciót a későbbiekben leírtak szerint folytatjuk le. Ha az R'-R4 szubsztituensek közül egy vagy több jelentése hidrogénatom, a reakcióelegyhez bázist adunk a szabad savrész semlegesítése céljából az előzőekben leírtaknak megfelelően.
A találmányunk szerinti biszfoszfonsav-parciális észterek előállíthatók az előzőekben ismertetett eljárás lépésenkénti lefolytatásával, ilyen reakciók ismertek a foszfát- és monofoszfonát-kémiából.
Ugyancsak alkalmazhatunk egyéb, a foszfát- és monofoszfonát-kémiából ismert szelektív reakciókat.
A találmányunk szerinti (I) általános képletű biszfoszfonsav-parciális észtereket előállíthatjuk egy másik, (VIII) általános képletnek megfelelő parciális észterből is intra-, illetve intermolekuláris kicserélési reakcióban. A képletekben az R'-R4, Q' és Q2 szubsztituensek jelentése a megadott. A reakciót a 6. reakcióvázlat szemlélteti.
Az előzőekben ismertetett reakciókat is követhetjük például kromatográfiás úton 31P-NMR spektrummal, a reakciót megszakíthatjuk akkor, amikor a kívánt termék koncentrációja a legnagyobb és ezt a terméket a reakcióelegyből izolálhatjuk szabad savként vagy sójaként, kicsapással, extrahálással vagy kromatográfiás úton, és kívánt esetben a sóból a szabad savat vagy a szabad savból a sót előállíthatjuk.
Az előző reakciókban kiindulási vegyületként alkalmazott (II) általános képletű tetraészterek, illetve (IV) általános képletű tetrasavak előállíthatók ismert módon, így például a P-C-P váznak a megfelelő részekből való összeépítése útján. A végső parciális észtertől függetlenül gyakran először a (II) általános képletű tetraésztert állítjuk elő olyan észter szerkezetet tartalmazó vegyületek felhasználásával, amelyek előnyösek a kívánt parciális észter előállításának a szempontjából. Bizonyos esetekben a biszfoszfonát-váz felépítése során parciális észterek, különösen szimmetrikus diészter-sók keletkeznek az azonnali parciális hidrolízis fellépésének következtében.
A biszfoszfonát-vázat előállíthatjuk például a következő ismert reakciók szerint:
a) Michaelis-Becker-reakció. A reakciót a 7. reakcióvázlat szemlélteti. A képletekben az R'-R4, Q' és Q2 szubsztituensek jelentése a megadott és Q2 jelenthet hidrogénatomot is és Y jelentése halogénatom, aciloxi- vagy szulfonil-oxi-csoport. A bázis lehet Na, NaH, Bu-Li, LDA vagy KO-terc-Bu/PTC.
b) Michaelis-Arbuzov-reakció. A reakciót a 8. reakcióvázlat szemlélteti. A képletekben Az R'-R4, Q' és Q2 szubsztituensek jelentése a megadott és Q2 jelenthet hidrogénatomot is, Y jelentése halogénatom, acil-oxi-, szulfonil-oxi-csoport és Z’ jelentése alkoxi-, szilil-oxi-, acil-oxi- vagy szulfonil-oxi-csoport.
c) Karbanion-reakcióval. A reakciót a 9. reakcióvázlat szemlélteti. A képletekben az R' - R4, Q' és Q2 szubsztituensek jelentése a (II) általános képletnél megadott és Q2 jelenthet hidrogénatomot is, Y’jelentése hidrogénatom vagy halogénatom, Z” jelentése halogénatom, alkoxi-, acil-oxi- vagy szulfonil-oxicsoport. A bázis BuLi, LDA, AlkMgHAl vagy Alk2CuLi.
HU 208 701 Β
A kívánt parciális észter előállítását figyelembe véve az előzőekben ismertetett (II) általános képletű tetraésztereket kívánt esetben más, megfelelő tetraészterré alakíthatjuk kicserélési reakcióval. Ennek során az OR’-OR4 általános képletű csoportokat közvetlenül, vagy a megfelelő foszfono-kloridon keresztül cserélhetjük ki, vagy pedig más, a foszfát és monofoszfonátkémiából ismert eljárásokat alkalmazhatunk.
A biszfoszfonát váz foszforatomjai között lévő szénatomon a halogénatomo(ka)t kicserélhetjük hidrogénatomra, előnyösen a (II) általános képletű tetraészter formájában, amikor is a reakciót előnyösen hipohalogenittel folytatjuk le. Más ismert halogénezési reakciókat is alkalmazhatunk, így például felhasználhatjuk az erős bázissal előállított bisz-foszfono-karbanionok és elemi halogének közötti reakciót, vagy N-halogén-aminokkal vagy más aktív halogenidekkel vagy polihalogén-vegyületekkel lefolytatott halogénezést. Megjegyezzük azonban, hogy a Zh. Obshch. Khim. 39 (1969) 845-8 irodalmi helyen leírtakkal ellentétben az intermedier szénatomjának foszfor-pentakloriddal való klórozása nem volt sikeres [például J. Chem. Soc. (1966) 757]. Az elsőként említett irodalomban ugyanis leírták, hogy a metilén-biszfoszfonsav-tetraciklohexilésztemek foszfor-pentakloriddal való kezelése eredményeképpen szimmetrikus (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-diciklohexil-észter keletkezik. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem a megfelelő következtetés.
A szénatom halogén szubsztituensei bevihetők a biszfoszfonát-szerkezetbe halogénezett (IX) általános képletű monofoszfonát formájában is, ahol a képletben Q1 és/vagy Q2 jelentése halogénatom. Az említett szénatomon lévő halogénatom lecserélhető hidrogénatomra is általában nukleofil dehalogénezéssel vagy pedig másik halogénatomra cserélhető. A különböző halogénatomokat tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállíthatók az említett halogénezési eljárásnak lépésenként! lefolytatásával vagy pedig kicserélési reakcióval [Phosphorus and Sulfur, 37 (1988) 1].
A biszfoszfonátok gátolják a csontromboló csontreszorpciót. A vegyületek nem hidrolizáló P-C-P kötést tartalmaznak, amelyek elősegítik a vegyületeknek a csonton való kötődését. Gátolják a csont ásványi anyagának a képződését és feloldódását [Fleisch, H.; Peck WA, ed. Boné and Mineral Research, Amsterdam: Excerta Medca, 1983:319 (Annual 1)]. Az olyan vegyületek azonban, amelyek a kalcium-foszfát kristályosodást jól gátolják, mellékhatásokat okozhatnak, mégpedig gátolják a csontok meszesedését.
A biszfoszfonátok a kalcium-foszfát kristályokkal való fizikai-kémiai kölcsönhatásuk mellett befolyásolják a sejt metabolizmust is [Shinoda H. és munkatársai, Calcif Tissue Int. 1983; 35:87]. A csontreszorpció gátlásának pontos mechanizmusa még nem tisztázott. Ezenkívül a hatás a biszfoszfonát típusától is függ.
A biszfoszfonátok változatlan állapotban abszorbeálódnak, lehet őket tárolni és választódnak ki. Az intesztinális abszorpció általában az orális adag 5%-ánál kisebb mennyiség. Az abszorbeált biszfoszfonát számottevő mennyisége a csontban lokalizálódik, a többi része pedig gyorsan kiválasztódik a vizeletben. A biszfoszfonátok cirkulációs felezési ideje rövid, a csontba való belépésük sebessége pedig gyors. A vázban lévő retenció felezési ideje ugyanakkor hosszú.
A találmányunk céljául tűztük ki új biszfoszfonátszármazékoknak a kidolgozását, amelyeknek a csontokkal szemben kisebb az affinitásuk, és így elkerülhetők a mellékhatások anélkül, hogy a csont reszorpció gátlásának vonatkozásában csökkenne az aktivitás. Az orális adagolást követő megnövelt abszorpció révén a vegyületek előnyösebb gyógyászati szerek a csontmegbetegedések kezelésében.
A találmány szerinti vegyületek biológiai hatását a csont reszorpció gátlása szempontjából in vitro és in vivő vizsgáltuk, valamint vizsgáltuk a vegyületeknek a csont ásványi anyagaival való kölcsönhatását, és azoknak orális adagolás esetén tapasztalt relatív biohozzáférhetőségét. Azt tapasztaltuk, hogy a vegyületek kisebb affinitást fejtettek ki a csontra, mint a referencia vegyületként használt klodronát. Ennek ellenére biológiai aktivitásukat az in vitro és in vivő reszorpciós vizsgálatban megtartották. Emellett a vegyületek orális adagolás esetén jobban abszorbeálódnak, mint a klodronát.
A találmányunk szerinti mono- és dihalogénezett metilén-biszfoszfonsavak parciális észterei így tehát alkalmazhatók gyógyszerekként önmagukban, farmakológiailag elviselhető sóik formájában, így alkálivagy ammóniumsóikként. Ezeket a sókat előállíthatjuk az észter-savaknak a megfelelő szervetlen vagy szerves bázissal történő reagáltatása útján. A reakciókörülményektől függően az észter-sókat közvetlenül az említett reakciókban állítjuk elő az (I) általános képletű vegyületek előállításánál megadott reakciókörülmények között.
A találmányunk szerinti új (I) általános képletű vegyületeket adagolhatjuk enterálisan vagy parenterálisan. Minden ismert adagolási forma, így tabletta, kapszula, granulátum, szirup, oldat, szuszpenzió használható. Ugyancsak alkalmazható minden, a feldolgozást, a feloldódást és az adagolást elősegítő adjuváns, valamint stabilizátor, viszkozitást befolyásoló szer, diszpergálószer és pufferanyag.
A segédanyagok lehetnek többek között tartarátés citrát-pufferek, alkoholok, EDTA és egyéb nemtoxikus komplexálószerek, szilárd vagy folyékony polimerek, más steril anyagok, keményítő, laktóz, mannit, metil-cellulóz, talkum, kovasav, zsírsavak, zselatin, agar-agar, kalcium-foszfát, magnéziumsztearát, állati és növényi zsírok és kívánt esetben ízesítő és édesítőszerek.
Az adagolási mennyiség több tényezőtől függ, így például az adagolás módjától, a kezelt beteg nemétől, korától. A napi mennyiség mintegy 1 és 1000 mg, általában 10 és 200 mg közötti személyenként, és az adagolás történhet egyszeri adagban vagy osztható ez több adagra.
A következőkben kapszulák és tabletták előállítására vonatkozó példákat mutatunk be.
HU 208 701 Β
Kapszula mg/kapszula
Hatóanyag 100 ,0mg
Keményítő 20,0 mg
Magnézium-sztearát 1,0 m
Tabletta
Hatóanyag 400,0 mg
Mikrokristályos cellulóz 20,0 mg
Laktóz 67,0 mg
Keményítő 10,0 mg
Talkum 4,0 mg
Magnézium-sztearát L0 mg
A gyógyászati felhasználás szempontjából parenterális készítmények, így például infúziós koncentrátumok vagy injekciók is alkalmazhatók. Az infúziós koncentrátumokban például steril vizet, foszfát-puffért, nátrium-kloridot, nátrium-hidroxidot vagy sósavat vagy más megfelelő ismert gyógyászati segédanyagot alkalmazunk. Az injekciós készítményekben megfelelő gyógyászati konzerválóanyagokat is felhasználunk.
Topikus készítményeket is előállíthatunk, ezeket megfelelő hordozóanyagban alkalmazzuk.
Az észter-sav típusú vegyületek folyékonyak vagy viaszos anyagok, általában oldhatók szerves oldószerekben és bizonyos körülmények között vízben. Az észter-só típusú vegyületek szilárdak, kristályosak vagy porszerű anyagok, amelyek általában vízben jól oldódnak, ugyancsak oldódnak bizonyos körülmények között szerves oldószerekben, és csak néhány vegyület oldódik rosszul az oldószerekben. A vegyületek rendkívül stabilak semleges oldataik formájában is szobahőmérsékleten.
A vegyületek szerkezetét könnyen igazolhatjuk Ή-, I3C- és 3IP-NMR spektroszkópiás úton, és FAB tömegspektroszkópiás úton, vagy szililezett származék esetén EI-tömegspektrográfiás úton. A koncentráció és a szennyezettség meghatározására megfelelő a 31PNMR-spektroszkópia. Poláros vegyületek esetén ioncsere vagy kizárásos nagynyomású folyadékkromatográfia alkalmazható, tetraészterek és szililezett észterszármazékok esetén pedig gáz-folyadék-kromatográfia vagy gázkromatográfia/tömegspektrum alkalmazható vizsgálati módszerként.
A vegyületekben a nátriumot és más fémeket külön határozzuk meg, és ugyancsak meghatározzuk a lehetséges kristályvíz-tartalmat. Az aminsók esetén a nitrogéntartalmat határozzuk meg.
A következő nem korlátozó jellegű példákkal találmányunkat szemléltetjük.
1. példa
Trihexil-(diklór-metilén)-biszfoszftmát és mononátriumsó ja
29,1 g (0,05 mól) tetrahexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13: δ 8,85] és 290 ml piridint mintegy 1 órán át visszafolyatás közben forralunk (a reakciót 31P-NMR spektrum alapján követjük), majd a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk. A viszszamaradó anyagot [trihexil-(diklór-metilén)biszfoszfonát-N-hexil-piridínium-só] feloldjuk 300 ml toluolban, és az oldatot 2x100 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldattal és 100 ml vízzel mossuk, szárítjuk (MgSO4) és szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk. A visszamaradó viaszos anyagot feloldjuk 100 ml metanolban és az oldatot aktív szénnel kezeljük és szűrjük. A szűrletet bepároljuk állandó tömeg eléréséig vákuumban, így mintegy 21 g (80%) (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-trihexil-észter-mononátriumsót kapunk [31P-NMR (D2O): δ 13,06 (P), 5,18 (P’), 2JPP = 18,0 Hz] 95%-os tisztaságban, és ebből a trihexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát savas kezeléssel szabadítható fel.
Többek között a következő metilén-biszfoszfonsavtriésztereket és a megfelelő nátriumsókat analóg módon állíthatjuk elő:
tetraizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a triizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot (mononátriumsó) [31P-NMR(D2O): δ 11,87 (P), 5,19 (P’), 2JPP -17,3 Hz] tetraetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a trietil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát-N-etil-piridínium-sót intermedierként izolálva [31P-NMR (D2O): δ 12,47 (P),
1,30 (P’),2JPP= 17,5 Hz] trietil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot (mononátriumsót) [31P-NMR (D2O); δ 13,47 (P), 5,58 (P’), 2JPP = 17,0 Hz] tetrametil-(diklór-metilén)-bifoszfonátból trimetil-(diklór-metilén)-bifoszfonátot, (31P-NMR (CDC13) δ
16,46 (P), 3,42 (P’)> 2JPP = 19,6 Hz), (mononátriumsó) [31P-NMR (CDC13): δ 15,74 (P), 6,58 (P’), 2JPP = 17,0 Hz], (tributil-ammónium-só) (31P-NMR (CDC13): δ
15,50 (P), 4,25 (P’), 16,6 Hz);
tetra-(Z)-3-hexenil-(diklór-metilén)-biszofonátból tri(Z)-3-hexenil-(diklór-metilén)-bifoszfonát [N-(Z)-3hexenilpiridínium-só]-t [31P-NMR (CDC13) δ 12,53 (P), 4,70 (P’),2JPP= 17,5 Hz];
P,P-dietil-P’,P’-diizopropil-(diklór-metilén)-bifoszfonátból P,P-diizopropil-P’-etil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát-(N-etil-piridínium-sót) [3'P-NMR (CDC13) δ 11,81 (P), 5,95 (P’), 2JPP = 16,6 Hz] P,P-diizopropil-P’,P’-dimetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból P,P-diizopropil-P’-metil-(diklór-metilén)biszfoszfonát-(tributil-metil)-ammónium-sót) [3lPNMR (CDClj): δ 11,12 (P), 4,85 (P’), 17,3 Hz] P,P-diizopropil-P’,P’-dihexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátbólP,P-diizopropil-P’-hexil-(diklór-metilén)biszfoszfonát-(N-hexil-piridínium-sót) [31P-NMR (CDC13): δ 8,67 (P), 6,57 (P’), 2JPP = 20,9 Hz]
A tetrahexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát kiindulási vegyületet a következők szerint állítjuk elő:
17.6 g (0,1 mól) metilén-biszfoszfonsavat és 253 g (0,8 mól) trihexil-ortoformiátot 3 órán át visszafolyatás közben forralunk, majd a reakcióelegyet vákuumban ledesztilláljuk, míg a belső hőmérséklet mintegy 170 °C/1 Hgmm. így visszamaradó anyagként mintegy 51 g (100%) tetrahexil-metilén-biszfoszfonátot [31PNMR (CDC13): δ 20,04] kapunk színtelen olajként, amelynek tisztasága 90%.
25.6 g (0,05 mól) tetrahexil-metilén-biszfoszfonátot keverés közben hozzáadunk 250 ml 10%-os NaOCl-oldathoz 0 ’C hőmérsékleten mintegy 30 perc alatt, és a keverést 1 órán át 0 ’C hőmérsékleten és
HU 208 701 Β órán át szobahőmérsékleten folytatjuk. A reakcióelegyet 2x100 ml toluollal extraháljuk, és az egyesített extraktumot 50 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldattal és 2x50 ml vízzel mossuk és szárítjuk (MgSO4) majd szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, így mintegy 25 g (85%) tetrahexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot kapunk [31P-NMR (CDC13): δ 8,85], amelynek tisztasága 95%.
Többek között a következő (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-tetraésztereket állíthatjuk elő az előzőekben leírtakkal analóg módon:
Tetrabutil-metilén-biszfoszfonátból [3’P-NMR (CDC13): δ 20,30]: tetrabutil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3 ’P-NMR (CDC13): δ 8,86];
tetrapentil-metilén-biszfoszfonátból [3 ’P-NMR (CDC13): δ 20,06]: tetrapentil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 8,85]; tetraheptil-metilén-biszfoszfonátból [3 ’P-NMR (CDC13) δ 20,07]: tetraheptil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3’P-NMR (CDC13): δ 8,86]; tetraizopropil-metilén-biszfoszfonátból [3 ’P-NMR (CDC13): δ 17,92]: tetraizopropil-(diklór-metilén)biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13) δ 7,21]; tetrametil-metilén-biszfoszfonátból [3’P-NMR (CDC13): δ 23,27]; tetrametil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 10,88]; tetraetil-metilén-biszfoszfonátból [3’P-NMR (CDC13) δ 19,92]; tetraetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 8,82];
tetrakisz-( 1 -metil-butil)-metilén-biszfoszfonátból [3 ’PNMR (CDC13): δ 18,10 (m)]; tetrakisz-(l-metil-butil)(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3‘P-NMR (CDC13): δ 7,69];
tetrakisz-(l-etil-propil)-metilén-biszfoszfonátból [31PNMR (CDC13) δ 18,37]; tetrakisz-(l-etil-propil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 7,89];
tetraciklopentil-metilén-biszfoszfonátból [3’P-NMR (CDC13): δ 18,74]; tetraciklopentil-(diklór-metilén)biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13) δ 7,51]; tetraallil-metilén-biszfoszfonátból [3’P-NMR (CDC13): δ 20,60]; tetraallil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3’P-NMR (CDCI3): δ 9,21];
tetra-(Z)-3-hexenil-metilén-biszfoszfonátból [31P-NMR (CDC13): δ 20,12]: tetra-(Z)-3-hexenil-((diklór-metilén)biszfoszfonátot [3’P-NMR (CDC13): δ 8,72 (m)]; tetrakisz-(2-metil-2-propenil)-metilén-biszfoszfonátból [3’P-NMR (CDClj) δ 20,31]; tetrakisz-(2-metil-2propenil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 9,06];
tetrabenzil-metilén-biszfoszfonátból [3 ’P-NMR (CDC13): δ 20,66]: tetrabenzil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot.
A kiindulási vegyületként alkalmazott tetrahexil(dibrómmetilén)-biszfoszfonátot a következők szerint állíthatjuk elő:
8,4 g brómnak 4,6 g nátrium-hidroxidot tartalmazó 50 ml vízbe történő bevezetésével előállított nátrium-hipobromitoldatba becsepegtetünk keverés közben 10,2 g (0,02 mól) tetrahexil-metilén-biszfoszfonátot mintegy perc alatt 0-5 °C hőmérsékleten. A reakcióelegyet órán át keverjük hűtés közben és 1 órán át szobahőmérsékleten, majd metilén-kloriddal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk és szárítjuk (MgSO4) majd szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, így mintegy 10,5 g (80%) tetrahexil-(dibróm-metilén)-biszfoszfonátot kapunk [31P-NMR (CDC13) δ 8,98 ppm] színtelen olajként, amelynek tisztasága 97%.
Többek között a következő (dibróm-metilén)-biszfonsavtetraésztert állíthatjuk elő a leírtakkal analóg módon: tetraciklopentil-(dibróm-metilén)-biszfoszfonát [3’P-NMR (CDC13) δ 7,26]
A kiindulási vegyületként alkalmazott tetrahexil(monobróm-metilén)-biszfoszfonátot a következők szerint állíthatjuk elő:
6,7 g (0,01 mól) tetrahexil-(dibróm-metilén)-biszfoszfonátot 70 ml abszolút etanolban oldunk, és az oldathoz hozzáadunk 2,5 g SnCl2x2 H2O-t 100 ml vízben keverés közben 0 °C hőmérsékleten. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 15 percig keverjük és kloroformmal extraháljuk, szárítjuk (MgSO4) és szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, így mintegy
4,1 g (70%) tetrahexil-(monobróm-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13) δ 13,83 ppm] kapunk színtelen olajként 90%-os tisztaságban.
A kiindulási vegyületként alkalmazott tetraizopropil-(monojód-metilén)-biszfoszfonátot a következők szerint állíthatjuk elő:
17.2 g (0,05 mól) tetraizopropil-metilén-biszfoszfonáthoz 300 ml 10%-os K2C03-oldatban keverés közben mintegy 20 perc alatt hozzácsepegtetünk 6,35 g jódot, 20 g kálium-jodidot 50 ml vízben tartalmazó oldatot. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet órán át keverjük, és az oldatot 150 ml metilén-kloriddal extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk és szárítjuk (MgSO4) majd szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, a visszamaradó anyag mintegy 20 g csaknem színtelen olaj. A 31P-NMR spektrum alapján a termék 44% tetraizopropil-(monojód-metilén)-biszfoszfonátot [3’PNMR (CDC13) δ 14,17] és 56% kiindulási vegyületet tartalmaz.
A tetraizopropil-(monoklór-metilén)-biszfoszfonát kiindulási vegyületet a következők szerint állítjuk elő.
8.2 g (0,02 mól) tetraizopropil-(diklór-metilén)biszfoszfonátnak 70 ml etanolban készített oldatához keverés közben 15 perc alatt 10-15 °C hőmérsékleten hozzáadunk 9,0 g nátrium-szulfátot 250 ml vízben, majd a reakcióelegyet 1 órán át keverjük. A kapott reakcióelegyet kloroformmal extraháljuk, és az extraktumot szárítjuk (MgSO4) majd szűrjük. A szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, így mintegy 7,6 g (100%) tetraizopropil-(monoklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 12,04 ppm] kapunk színtelen olajként 98%-os tisztaságban.
2. példa
P,P’ -Dihexil-(diklór-metilén )-biszfoszfonát-bisz(Nhexil-piridínium) és dinátriumsója
29,1 g (0,05 mól) tetrahexil-(diklór-metilén)-bisz7
HU 208 701 Β foszfonátot és 290 ml piridint 1 napon át visszafolyatás közben forralunk, majd a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, így a (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-P,P’dihexil-észter-bisz(N-hexil-piridínium)-sót kapjuk. A kapott vegyületet feloldjuk 180 ml toluolban, és az oldathoz erélyes keverés közben hozzáadunk 125 ml 2 n nátrium-hidroxid-oldatot. A kiváló zselatinszerű anyagot szűréssel elválasztjuk és acetonnal és etil-acetáttal mossuk, vákuum szárítószekrényben szárítjuk, így mintegy 11,5 g (50%) (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-P,P’-dihexil-észter-dinátriumsót [31P-NMR (D2O): δ 8,97] kapunk 96%-os tisztaságban. A P,P’-dihexil(diklór-metilén)-biszfoszfonátot sójából savas kezeléssel szabadíthatjuk fel. Piridin helyett más amint is használhatunk, ilyen aminok lehetnek a heterociklusos aminok [morfolin (7. példa), piperidin, piperazin] vagy alifás primer, szekunder vagy tercier-aminok (diizopropil-amin, trietil-amin, anilin stb.).
Többek között a következő szimmetrikus (diklórmetilén)-biszfoszfonsav-diésztereket, ezek diaminjait és dinátriumsóit állíthatjuk elő a leírtakkal analóg módon:
tetrametil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a P,P’-dimetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot (dinátriumsó) [31P-NMR (D2O): δ 10,00], (dipiperidínium-só) [31P-NMR (D2O): δ 9,70] tetraetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból P,P’-dietil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3IP-NMR (D2O): δ 9,22] (dinátriumsó), 8,86 (dipiperidínium só), 7,04 [bisz(N-etil-piridínium)-só]; tetraizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból P,P’-diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31PNMR (D2O): δ 7,93 (sav) 8,26 (dinátriumsó), 7,83 (diammónium-só), 8,23 (dilítium-só)]; tetrakisz-(2-metil-2-propenil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból
P,P’-bísz(2-metil-2-propenil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot 31P-NMR (D2O): δ 8,60 (dipiperidínium só) P,P’-dimetil-P,P’-dietil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból P-metil-P’-etil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 10,03 (P), 8,74 (P’)> 2JPP = 15,5 Hz (bisz(N-metil-piperazínium-só)].
3. példa
P,P-DihexU-(diklór-metilén)-biszfoszfonát és dinátriumsója
5,0 g (0,01 mól) P,P-dihexil-P’,P’-diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot feloldunk 100 ml toluolban és az oldathoz hozzáadunk 6,7 g (0,07 mól) metánszulfonsavat, és a kapott elegyet melegítés közben keverjük és a hidrolízis előrehaladtát 31P-NMR spektrummal követjük. Amikor a reakció elérte a megfelelő átalakulást, az elegyet lehűtjük szobahőmérsékletre, és az alsó fázist elválasztjuk. A toluolos fázist 10 ml vízzel mossuk és szárítjuk (MgSO4), majd állandó tömeg eléréséig vákuumban bepároljuk, így mintegy 3,3 g (80%) P,P-dihexil-(diklór-metilén)biszfoszfonátot [3IP-NMR (CDC13): (P) 11,89 ppm, (P’) 5,27 ppm, 2JPP, 21,0 Hz] kapunk 95%-os tisztaságban.
2,07 g (0,005 mól) előzőek szerint kapott biszfoszfonsavat összekeverünk 25 ml vízzel, és a reakcióelegy pH-értékét 1,0 n nátrium-hidroxid-oldattal 9-10-re állítjuk be. A kapott reakcióelegyet szárazra pároljuk vákuumban, és a bepárlást izopropanol adagolása után megismételjük. A visszamaradó anyagot összekeverjük aceton/izopropanol (1:1) elegyével, és a kiváló csapadékot szűrjük és szárítjuk. így mintegy 1,8 g (80%) (diklór-metilén)biszfoszfonsav-P,P-dihexil-észter-di-nátriumsót kapunk, amelynek tisztasága 97%.
Többek között a következő aszimmetrikus (diklórmetilén)-biszfoszfonsav-diésztert és a megfelelő nátriumsót állíthatjuk elő a leírtakkal analóg módon: P,P-dibutil-P’,P’-diizopropil-(diklór-metilén)biszfoszfonátból [31P-NMR (CDClj): δ 9,02 (P), 7,17 (P’), 2JPP = 23,0 Hz)];
aP,P-dibutil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot;
A sav vizes oldatát használva a következő vegyületeket állíthatjuk elő analóg módon: P,P-dietil-P’,P’-izopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból P,P-dietil-P’-izopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P_NMR (CDClj): δ 13,86 (P), 5,12 (P’), 2JPP = 17,0 Hz]; P,P-diizopropil-P’,P’-dihexil-(diklór-metilén)biszfoszfonátból
P,P-dihexil-P’-izopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 10,41 (P), 5,71 (P’), 2JPP = 21,0 Hz],
A kiindulási vegyületként alkalmazott P,P-dihexilP’,P’-diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot a következők szerint állíthatjuk elő:
LDA (lítium-diizopropil-amid) THF/hexán elegyében készített oldatához, amely mintegy 0,072 mól LDA-t tartalmaz, keverés közben (nitrogén légkör) -78 °C hőmérsékleten hozzáadunk 9,0 g (0,034 mól) dihexil-metil-foszfonátot 10 ml vízmentes TMF-ben, majd a keverést 15 percig folytatjuk. A kapott reakcióelegyhez keverés közben -78 °C hőmérsékleten hozzáadunk 7,2 g (0,036 mól) díizopropil-klórfoszfátot 10 ml vízmentes TMF-ben, majd a keverést 15 percig folytatjuk -78 °C hőmérsékleten, és ezután a reakcióelegyet hagyjuk -58 °C-ra felmelegedni. A kapott reakcióelegyhez 5 n sósav-oldatot adunk, pH =
5-6 érték eléréséig, majd a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk. A visszamaradó anyagot 3x50 ml kloroformmal extraháljuk, és az egyesített extraktumot 10%-os NaHCO3-oldattal és vízzel mossuk, szárítjuk (MgSO4) és bepároljuk. A visszamaradó anyagot bekeverjük éterbe és szűrjük. A szűrletet vákuumban szárazra pároljuk, így mintegy 13 g (90%) P,P-dihexil-P’.P’diizopropil-metilén-biszfoszfonátot [3iP-NMR (CDC13): δ 20,13 (P), 17,84 (P’), 2JPP = 7,6 Hz] kapunk, amelynek tisztasága 90%. Ugyanezt a terméket kapjuk mintegy 80%-os kitermeléssel az előzőekben leírtak szerint előállítva dihexil-metil-foszfonát helyett 8,5 g (0,034 mól) dihexilhidrogén-foszfonátnak és diizopropil-klór-foszfát helyett 7,7 g (0,036 mól) diizopropil(klór-metil)-foszfonátnak az alkalmazásával.
HU 208 701 Β
32,8 g NaHCO3-nak 130 ml 5%-os NaOCl-oldatban készített elegyéhez erélyes keverés közben 0 °C hőmérsékleten 15 perc alatt hozzáadunk 10,7 g (0,025 mól) P,P-dihexil-P’,P’-diizopropil-metilén-biszfoszfonátot. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 2 órán át keverjük 0 °C-on és 2 órán át szobahőmérsékleten, majd 2x100 ml toluollal extraháljuk. Az egyesített extraktumot 2x75 ml vízzel mossuk, szárítjuk (MgSO4) és szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, így mintegy 10 g (80%) P,P-dihexil-P’,P’-diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3 ’P-NMR (CDC13): δ 8,98 (P), 4,72 (P’), 2JPP = 22,9 Hz] kapunk színtelen olajként, amelynek tisztasága 90%.
Az aszimmetrikus kiindulási tetraészter, a P,P-dietil-P’,P’-diizopropil-metilén-biszfoszfonát előállítható a következő alternatív módon:
1. lépés
134 g (0,5 mól) metilén-jodidhoz keverés közben 160 °C hőmérsékleten (nitrogén légkör) hozzáadunk 66 g (0,31 mól) triizopropil-foszfitot 30 perc alatt, és egyidejűleg a felszabaduló izopropil-jodidot ledesztilláljuk. Az adagolás befejezése után a keverést 40 percig folytatjuk 160-165 °C hőmérsékleten, majd a kapott elegyet vákuumban frakcionáljuk. A kitermelés mintegy 62 g (65%) diizopropil-(jód-metil)-foszfonát, fp.: 100-130 °C/4 Hgmm [31P-NMR (CDC13) δ 18,54], tisztasága: 95%.
2. lépés
30,6 g (0,1 mól) diizopropil-(jód-metil)-foszfonáthoz keverés közben 185-205 °C hőmérsékleten (nitrogén légkör) részletekben hozzáadunk 83 g (0,5 mól) trietil-foszfitot és közben a felszabaduló etil-jodidot ledesztilláljuk. Az adagolás befejezése után a keverést 10 percig folytatjuk 210 °C hőmérsékleten, majd a reakcióelegyet lehűtjük és vákuumban frakcionáljuk. A kitermelés mintegy 12,5 g (40%) P,P-dietil-P’,P’-diizopropil-metilén-biszfoszfonát, fp.: 140-150 °C/2 Hgmm [31P-NMR (CDCIj) δ 17,77 (P), 20,20 (P’), 2JPP = 7,4 Hz], tisztasága: 95%.
Többek között a következő aszimmetrikus (diklórmetilén)-biszfoszfonsav-P,P,P’,P’-tetraésztereket állíthatjuk elő a leírtakkal analóg módon:
P,P-dimetil-P’,P’-dietil-metilén-biszfoszfonátból 31P-NMR (CDCIj): δ 22,65 (P), 19,55 (P’), 2JPP = 6,00 Hz] aP,P-dimetil-P’,P’-dietil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot; [31P-NMR (CDC13): δ 11,17 (P), 8,45 (P’), 2JPP = 23,1 Hz]
P,P-dimetil-P’,P’-diizopropil-metÍlén-biszfoszfonátból [31P-NMR (CDC13) δ 23,00 (P), 17,43 (P’), 2Jpp - 7,1 Hz] P,P-dimetil-P’,P’-diizopropil-(diklór-metilén)biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13) δ 11,56 (P), 6,79 (P’), 2JPP = 22,8 Hz];
P,P-dietil-P’,P’-diizopropil-metilén-biszfoszfonátból [31P-NMR (CDCIj): δ 20,20 (P), 17,77 (P’), 2Jpp = 7,4 Hz] P,P-dietil-P’,P’-diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfortátot [31P-NMR (CDC13): δ 9,16 (P), 7,16 (P’), 2JPP = 22,8 Hz];
P,P-dietil-P’,P’-di-terc-butil-metilén-biszfoszfonátból [31P-NMR (CDC13) δ 20,88 (P), 10,68 (P’), 2JPP =
13,3 Hz]
P,P-dietil-P’,P’-di-terc-butil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 10,38 (P),-0,37 (P’)> 2JPP= 19,0 Hz];
P,P-difenil-P’,P’-dibenzil-metilén-biszfoszfonátból [3IP-NMR (CDCIj): δ 12,77 (P), 19,27 (P’), 2JPP - 9,0 Hz]
P,P-difenil-P’,P’-dibenzil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3!P-NMR (CDCIj): δ 0,43 (P), 8,87 (P’), 2JPP =
22,9 Hz];
P,P-dibutil-P’,P’-diizopropil-metilén-biszfoszfonátból [31P-NMR (CDC13): δ 20,22 (P), 17,90 (P’)> 2JPP = 7,9 Hz]
P,P-dibutil-P’,P’-diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3,P-NMR (CDC13) δ 9,02 (P), 7,17 (P’), 2JPP = 23,0 Hz];
P,P,P’-trimetil-P’-izopropil-metilén-biszfoszfonátból [31P-NMR (CDC13): δ 22,82 (P), 17,64 (P’), 2JPP =
23,1 Hz]
P,P,P-trimetil-P’-izopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 11,24 (P), 8,91 (P’), 23,1 Hz];
P,P-diizopropil-P ’ -oktadecil-P ’ -terc-butil-metilén-biszfoszfonátból [31P-NMR (CDC13): δ 15,76 (P), 18,35 (P’), 2JPP = 9,2 Hz]
P,P-diizopropil-P’-oktadecil-P’-terc-butil-(diklór-metilén)biszfoszfonátot;
P,P-dimetil-P’,P’-difenil-metilén-biszfoszfonátból [31P-NMR (CDC13) δ 20,95 (P), 12,84 (P’), 2JPP = 7,9 Hz]
P,P-dimetil-P’,P’-difenil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDCIj): δ 10,37 (P), 0,17 (P’), 2JPP - 23,2 Hz],
4. példa
Monohexil-(dÍklór-metilén)-biszfoszfonát és trinátriumsója
4,7 g (0,01 mól) P-hexil-P-terc-butil-P’,P’-diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot (hexil-tercbutil-klór-foszfátból és diizopropil-metil-foszfonátból a 3. példa szerint előállított P-hexil-P-terc-butilΡ’,Ρ’-diizopropil-metilén-biszfoszfonátnak az 1. példa szerinti klórozásával állítjuk elő) 30 ml 2 n sósavoldattal 1-2 órán át mintegy 80 °C hőmérsékleten keverünk (a hidrolízis előrehaladtát 31P-NMR spektrummal ellenőrizzük). A reakcióelegyet ezután állandó tömegre pároljuk be vákuumban, így a monohexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot kapjuk olajos visszamaradó anyagként. A bepárlási maradékot feloldjuk vízben, és hozzáadunk 5,0 ml 2 n nátriumhidroxid-oldatot és az elegyet vákuumban állandó tömegűre pároljuk be. A visszamaradó szilárd anyagot etanollal mossuk, és állandó tömegűre szárítjuk. A kitermelés mintegy 3,5 g (90%) (diklór-metilén)biszfoszfonsav-monohexil-észter-trinátriumsó [31PNMR (D2O): δ 11,50 (P), 9,36 (P’), 2JPP = 15,7 Hz]. Tisztasága: 98%.
A terc-butil-, izopropil-csoport helyett más eltávo9
HU 208 701 Β lítható csoport is lehetséges, így a metilcsoport, amelyet ezután a szilil-észteren keresztül például szelektív hidrolizálhatunk (10. példa).
5. példa
Triizoporpil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát és mononátriumsója
413 g (1 mól) tetraizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot összekeverünk 4,1 liter vízzel és az elegyet
1,5 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd mintegy 750 ml-re pároljuk be. A kapott oldatot meglúgosítjuk hűtés közben 50%-os nátrium-hidroxid-oldattal, és állni hagyjuk szobahőmérsékleten mintegy 3 napig, majd szűrjük. A szűrletet 315 ml metanollal hígítjuk, és 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A kapott elegyet szűrjük, és a szűrletet bepároljuk mintegy 140 ml térfogatra, és 5 napon át állni hagyjuk szobahőmérsékleten. A kiváló csapadékot szűrjük, és 3x25 ml metanollal mossuk, állandó tömeg eléréséig szárítjuk 50 °C hőmérsékleten. A kitermelés mintegy 44 g (11%) (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-triizopropil-észter-mononátriumsó [31P-NMR (CDC13) δ 11,87 (P), 5,19 (P’), 2JPP = 17,3 Hz; FAB-MS: m/z 393/395/397 (M+H)), tisztasága 90%, a vegyület savval való kezeléssel a triizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonáttá alakítható.
6. példa
P,P’-Diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát, mono- és dinátriumsója (1. lépés); monoizopropil(diklór-metilén)-biszfoszfonát és trinátriumsója (2. lépés)
1. lépés
413 g (1 mól) tetraizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot összekeverünk 4,1 liter vízzel, és az elegyet 4 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd mintegy 870 ml térfogatra pároljuk be. A kapott oldatot hűtés közben meglúgosítjuk 30%-os nátrium-hidroxidoldattal, és állni hagyjuk szobahőmérsékleten mintegy 3 napig, majd szűrjük (a szűrletet összegyűjtjük - 2. lépés). A kiváló csapadékot 2 órán át keverjük 190 ml 5 n nátrium-hidroxid-oldattal, majd az elegyet szűrjük. A kiváló csapadékot 30 ml etanollal mossuk, majd 190 ml abszolút etanollal keverjük. A kapott elegyet szűrjük, és a kiváló csapadékot 70 ml abszolút etanollal mossuk, 100 °C hőmérsékleten állandó tömeg eléréséig szárítjuk. A kitermelés mintegy 115 g (31%) (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-P,P’-diizopropil-észterdinátriumsó [31P-NMR (D2O): δ 8,26, FAB-MS: m/z 373/375/377 (M+H)], tisztasága: 99,5%, a vegyület savas kezeléssel a P,P’-diizopropil-(diklór-metilén)biszfoszfonáttá alakítható, amelyből a megfelelő mononátriumsó 1 ekvivalensnyi nátrium-hidroxidnak a sav vizes oldatához való adagolásával állítható elő.
2. lépés
Az előző lépés első szűréséből származó szűrletet mintegy 410 ml térfogatra pároljuk be, és szobahőmérsékleten hagyjuk állni mintegy 16 órán át. A kiváló csapadékot szűrjük, és a szűrlet pH-értékét tömény sósav-oldattal 8,5-re állítjuk be, és a kapott reakcióelegyhez hozzáadjuk 95 ml metanolnak és 63 ml víznek az oldatát, és az így kapott reakcióelegyet 3 napig keverjük szobahőmérsékleten. A kapott reakcióelegyet szűrjük, és a kiváló csapadékot 30 ml metanollal mossuk, és állandó tömeg eléréséig 100 °C hőmérsékleten szárítjuk. A kitermelés mintegy 38 g (11%) (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-monoizopropil-észter-trinátriumsó [31P-NMR (D2O): δ 10,95 (P), 9,54 (P’), 2JPP = 16,6 Hz; FAB-MS: m/z 353/355/357 (M+H)] tisztasága 97%. A vegyületből savas kezeléssel a monoizopropil(diklór-metilén)-biszfoszfonát állítható elő.
7. példa
P,P’ -Diizopropil-( diklór-metilén)-biszfoszfonát dimorfolínium-sója
12,4 g (0,03 mól) tetraizopropil-(diklór-metilén)biszfoszfonátot, 120 ml morfolint és 60 ml kloroformot 3 órán át visszafolyatás közben forralunk, majd mintegy 4 °C hőmérsékleten 1 napig állni hagyunk. A reakcióelegyet szűrjük, és a kiváló csapadékot 60 ml kloroformmal mossuk és szárítjuk. A kitermelés mintegy 12,5 g (83%) (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-diizopropil-észter-dimorfolínium-só [31P-NMR (D2O): 7,86], tisztasága: 94%. A vegyületből savas kezeléssel felszabadítható a P,P’-diizopropil-(diklór-metilén)biszfoszfonát. Ha morfolint helyett más szekunder amint, így piperidint, dibutil-amint használunk, a (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-P,P’-diizopropil-észter dipiperidínium- vagy dibutil-ammónium-sóját kapjuk (2. példa). A reakciót ko-oldószer nélkül is lefolytathatjuk.
Többek között a következő szimmetrikus (diklórmetilénj-biszfoszfonsav-diészter-dimorfolínium-sókat állíthatjuk elő a leírtakkal analóg módon: tetraetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból P,P’-dietil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3IP-NMR (D2O): δ 8,88] tetraizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból P,P-diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31PNMR (D2O): δ 7, 86] tetraciklopentil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból P,P’-diciklopentil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (D2O): δ 8,38] tetrakisz-(l-metil-butil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból
P,P’-bisz(l-metil-butil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátót [31P-NMR (D2O): δ 8,24] P,P-diizopropil-P’,P’-dihexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból
P-izopropil-P’-hexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot; [31P-NMR (CDCIj): δ 6,87 (P), 7,67 (P’), 2JPP = 20,4 Hz]
P,P-dietil-P’,P’-dimetil-(monoklór-metilén)-biszfoszfonátból
P-etil-P’-metil-(monoklór-metilén)-biszfoszfonátot (dipiperidínium-só) [31P-NMR (D2O): δ 12,05 (P), 13,05 (P’), 2,7 Hz];
tetrahexil-(dibróm-metilén)-biszfoszfonátból P,P’-dihexil-(dibróm-metilén)-biszfoszfonátot [3IPNMR (D2O): δ 11,92] tetrahexil-(monobróm-metilén)-biszfoszfonátból
HU 208 701 Β
P,P’-dihexil-(monobróm-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (D2O) δ 8,44] tetraciklopentil-(monobróm-metilén)-biszfoszfonátból P,P’-diciklopentil-(monobróm-metilén)-biszfoszfonátot (di-piperidínium só) [31 P-NMR (D20): δ 8,47]; tetraciklopentil-(dibróm-metilén)-biszfoszfonátból [31P-NMR (D20): δ 7,26]
P,P’-diciklopentil-(dibróm-metilén)-biszfoszfonátot.
A reakcióban felhasznált (halogén-metilén)-biszfoszfonsav-(vegyes) tetraésztereket az 1. és 3. példában leírtak szerint állíthatjuk elő.
8. példa
Tetrametil-(diklór-metilén)-biszfostfonát és trimetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát
1,2 g (0,05 mól) vízmentes finomeloszlású (diklórmetilén)-biszfoszfonsavat 100 ml vízmentes kloroformban keverünk, és az elegyhez keverés közben 1520 ’C hőmérsékleten hozzácsepegtetünk 53 ml 2%-os éteres diazometán-oldatot. Az adagolás befejezése után a keverést 30 percig folytatjuk szobahőmérsékleten, majd a reakcióelegyet állandó tömegre pároljuk be vákuumban. A kitermelés mintegy 1,5 g (100%) tetrametil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát [3 'P-NMR (CDC13): δ 10,88], tisztasága 98%.
Ha tetrametil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot vizes éterben 3 órán át visszafolyatás közben keverünk, a tiszta trimetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot kapjuk 90% feletti kitermeléssel [3‘P-NMR (CDC13) δ 16,46 (P), 3,42 (P’),2JPP= 19,6 Hz].
9. példa
Monohexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát és trinátrium-sója
3,19 g (0,01 mól) (diklór-metilén)-biszfoszfoniltetrakloridot (desztillált, fp,: 105-110 °C/1 Hgmm) feloldunk 30 ml vízmentes toluolban, és az oldathoz keverés közben 0-5 °C hőmérsékleten hozzácsepegtetünk 1,02 g (0,01 mól) 1-hexanolt 10 ml vízmentes toluolban. Az adagolás befejezése után a keverést 30 percig folytatjuk 0-5 ’C hőmérsékleten, és 1 órán át mintegy 25 ’C hőmérsékleten, majd a reakcióelegyhez 10 ml vizet csepegtetünk, és 1 órán 30-40 ’C hőmérsékleten erélyesen keverjük. A kapott oldatot lehűtjük szobahőmérsékletre, és pH-értékét 2 n nátrium-hidroxid-oldattal 10-11-re állítjuk be, és vákuumban állandó tömegűre pároljuk be. A visszamaradó anyag mintegy 60% (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-monohexil-észter-trinátriumsót tartalmaz, amelyet frakcionált kristályosítással víz/metanol elegygyel tovább tisztíthatunk. A kitermelés mintegy 1,8 g (45%), tisztasága >90%. [31P-NMR (D2O): δ 11,50 (P),
9,36 (P’),2JPP= 15,7 Hz],
10. példa
P,P-Diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát és dinátrium-sója
1,4 g (0,02 mól) P,P-düzopropil-P’ ,P’-dimetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot feloldunk 75 ml vízmentes acetonitrilben, és hozzáadunk 6,0 g nátrium-jodidot és
22,4 g klór-trimetil-szilánt. A reakcióelegyet 15 percig keverjük visszafolyatás közben, majd vákuumban bepároljuk, így a P,P-diizopropil-P’,P’-bisz(trimetil-szilil)(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ
7,50 (P), -9,61 (P’)> 2JpP = 24,3 Hz] kapjuk. A kapott vegyületet 25 ml víz hozzáadagolásával mintegy 50 ’C hőmérsékleten hidrolizáljuk, a kapott oldatot 10%-os nátrium-hidroxid-oldattal meglúgosítjuk, és vákuumban állandó tömegűre pároljuk be. A visszamaradó szilárd anyagot összekeverjük 50 ml acetonnal, és jeges vízben 4 órán át állni hagyjuk. A kiváló csapadékot szűrjük, és acetonnal mossuk, majd 70 ’C hőmérsékleten állandó tömegűre szárítjuk. A kitermelés mintegy 6,8 g (88%) (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-P,P-diizopropil-észter-dinátrium-só [31P-NMR (D2O): δ 14,52 (P), 7,20 (P’), 2JPP = 16,0 Hz], tisztasága 98%. A vegyület savas kezeléssel a megfelelő savvá alakítható.
Többek között a következő (diklór-metilén)-biszfoszfonsavak szilil- és parciális észtereit állíthatjuk elő a leírtakkal analóg módon:
P,P-dimetil-P’,P’-dietil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a P,P-bisz(trimetil-szilil)-P’,P’-dietil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot, majd ebből a P’,P’-dietil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31PNMR (CDC13): δ 16,67 (P), 7,20 (P’), 2JPP = 15,5 (nátrium-só)];
P,P,P’-trimetil-P’-hexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát ból a P,P,P’-trisz(trimetil-szilil)-P’-hexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot, majd ebből a monohexil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31PNMR (D2O): δ 11,50 (P), 9,36 (P’)> 2JPP = 15,74 Hz (trinátriumsó)];
P,P,P’-triizopropil-P’-metil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a P,P,P’-triizopropil-P’-trimetil-szilil-(diklórmetilén)-biszfoszfonátot, majd ebből aP,P,P’-triizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 11,87 (P), 5,19 (P’), 2JPP = 17,2 Hz (mononátriumsó)];
P,P,P’-trimetil-P’-izopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a P,P,P’-trisz(trimetil-szilil)-P’-izopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ -1,18 (P), -9,71 (P’), 2JPP = 27,1 Hz], majd ebből amönoizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot; P,P-diizopropil-P’,P’-dimetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a P,P-diizopropil-P’-metil-P’-trimetil-szilil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3 'P-NMR (CDC13): δ 7,81 (P), 1,12 (P’), 2JPP = 23,3 Hz], majd ebből aP,P-diizopropil-P’-metil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot;
P,P-dimetil-P’,P’-difenil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a P,P-bisz(trimetil-szilil)-P’,P’-difenil-(diklórmetilén)biszfoszfonátot [3IP-NMR (CDC13) δ-11,26 (P), 2,03 (P’), 2JPP = 26,6 Hz], majd ebből a P,P-difenil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot 31PNMR (D2O); δ 6,48 (P), 11,01 (P’), 2JPP = 14,7 Hz (dinátriumsó)];
P,P,P’-trimetil-P’-(3-metil-ciklohexil)-(diklór-metilén)biszfoszfonátból a P,P,P’-trisz(trimetil-szilil)-P’-(3-metil-2-ciklohexenil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot, majd ebből
HU 208 701 Β a (3-metil-2-ciklohexenil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [12 * * * * * * * * * * * * * * * * * * 31P-NMR (D2O): δ 9,25, 8,81,2JPP = 17,6 Hz (trinátriumsó)];
Analóg módon állítjuk elő a következő vegyületeket: P,P-dietil-P’,P’-dimetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a P,P-dietil-P’,P’-bisz(terc-butil-dimetil-szilil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot, majd ebből a P,P-dietil-P’-(terc-butil-dimetil-szilil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot [3’P-NMR (CDC13): δ 9,70 (P), -1,06 (P’),2JPP- 23,7 Hz];
tetraetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a P,P’-dietilP,P’-bisz(terc-butil-dimetil-szilil)-(diklór-metilén)biszfoszfonátot, majd ebből a P,P’-dietil-P-terc-butil-dimetil-szilil-(diklór-metiIén)biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13) δ 7,05 (P), 0,69 (P’), 2JPP = 23,4 Hz], tetrametil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátból a P-metilP,P’,P’-trisz(terc-butil-difenil-szilil)-(diklór-metilén)biszfoszfonátot [31P-NMR (CDC13): δ 1,18-12,08 (P,P’)> 35,9 Hz].
77. példa
P,P'-Diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonsavmonobárium-, monokalcium-, mono- és dikálium-, mono- és dilítium- és mono- és diammónium-sók 3,29 g (0,01 mól) P,P’-diizopropil-(diklór-metilén)biszfoszfonsavat feloldunk 22 ml vízben, és keverés közben hozzáadunk 3,15 g (0,01 mól) Ba(OH)2x8 H2O-t, és a keverést 2 órán át folytatjuk. A kapott reakcióelegyet szűrjük, és a szűrletet vákuumban állandó tömegűre pároljuk be. A kitermelés mintegy 4,5 g (96%) színtelen kristályos P,P’-diizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonsav-monobárium-só, amelynek tisztasága >98%.
Analóg módon állíthatjuk elő többek között a monokalcium-sót, a mono- és dikálium-sót, a mono- és dilítium-sót, valamint a mono- és diammónium-sót (kitermelés: > 95%, tisztaság > 98%).
12. példa
P,P’-DUzopropil-(monoklór-metilén)-biszfoszfonát és dimorfolínium-sója
8,2 g (0,02 mól) tetraizopropil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot (az 1. példában leírtak szerint állítjuk elő) ml morfolinban keverünk visszafolyatás közben órán át, majd az oldatot lehűtjük. A kiváló csapadékot elválasztjuk, és éterből átkristályosítjuk. A kitermelés mintegy 8,5 g (90%) színtelen kristályos PJ’-diizopropil(monoklór-metilén)-biszfoszfonát [31P-NMR (D2O): δ
11,31 ppm (dimorfolínium-só)], tisztasága mintegy 85% (a termék mintegy 15% megfelelő diklór-vegyületet tartalmaz). A kapott termékből a megfelelő sav a termék vizes oldatának 2 ekvivalensnyi sósav-oldattal való kezelésével szabadítható fel.
Többek között a következő (monoklór-metilén)-biszfoszfonsav-diésztereket állíthatjuk elő analóg módon:
P,P’-dietil-(monoklór-metilén)-biszfoszfonát [31P-NMR (D2O): δ 12,40 ppm (dipiperídium-só)]
P,P’-diciklopentil-(monoklór-metilén)-biszfoszfonát [31P-NMR (D2O): δ 11,87 ppm (dipiperídium-só)].
13. példa
Monoetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonát és trinátriumsója
5,0 g (0,014 mól) tetraetil-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot és 6,7 g (0,045 mól) nátrium-jodidot feloldunk 50 ml vízmentes metil-cianidban és keverés közben hozzáadunk 12,2 g (0,112 mól) trimetil-szilil-kloridot. Az adagolás befejezése után a keverést szobahőmérsékleten folytatjuk nedvesség kizárásával mintegy 4 napon át, majd a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk. A kapott visszamaradó anyaghoz [ez nagyrészt monoetil-trisz(trimetil-szilil)-(diklór-metilén)-biszfoszfonátot tartalmaz] 10 ml vizet adunk, és a reakcióelegyet 10%-os nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A kapott reakcióelegyet 50 ml metanollal hígítjuk, és +4 °C hőmérsékleten hagyjuk állni 2 órán át, majd szűrjük [a kiváló csapadék (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-nátriumsó]. A szűrlethez 25 ml etanolt adunk, és 1 napig + 4 °C hőmérsékleten hagyjuk állni, majd szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk és a visszamaradó anyagot acetonnal mossuk, majd szűrjük. A kiváló csapadékot állandó tömegig szárítjuk, így mintegy 2,0 g (50%) színtelen kristályos (diklór-metilén)-biszfoszfonsav-monoetil-észter-trinátrium sót kapunk [31P-NMR (D2O): δ 11,86 (P), 9,40 (P’) 2Jpp - 15,4 Hz], tisztasága >90%. A kapott vegyületből a sav savas kezeléssel szabadítható fel.
Analóg módon állíthatjuk elő a monometil-(diklórmetilén)-biszfoszfonátot és trinátriumsóját [31P-NMR (D2O): δ 10,58 (P), 8,58 (P’)> 2JPP - 16,7 Hz], tetrametil-(diklórmetilén)-biszfoszfonátból (dinátrium-monopiperidínium-só) [31P-NMR (D2O): δ 12,97 (P), 9,17 (P’), 15,1 Hz].
14. példa
Tetraizopropil-(metilén)-biszfoszfonát kezelése foszfor-pentakloriddal
3,44 g (0,01 mól) tetraizopropil-(metilén)-biszfoszfonátot keverés közben részletekben 4,16 g (0,02 mól) PCl5-tel kezelünk, ennek során a reakcióelegyet mintegy 50 °C hőmérsékletre melegítjük. Az adagolás befejezése után a keverést 2 órán át folytatjuk, és a kapott tiszta oldatot vákuumban bepároljuk.
A visszamaradó anyaghoz hűtés közben 20 ml vizet adunk, és az exoterm reakció befejeződése után a reakcióelegyet visszafolyatás közben keverjük 30 percig, majd vákuumban bepároljuk. Visszamaradó anyagként tiszta olajat kapunk, amelynek vizsgáljuk a 31P- és ’H-NMR spektrumát, amelyek a következők:
δ 31P-NMR (NaOD) mól%
metilén-biszfoszfonát 17,17 21,5
monoizopropil-meti- lén-biszfoszfonát 19,94,14,742 Jpp = 8 »2 Hz 41
P,P’-diizopropil-meti- lén-biszfoszfonát 17,24 20
foszfát 3,33 15
monoizopropil-foszfát 3,62 2,5
Nem volt arra utaló jel, hogy az intermedier szénatomján a hidrogénatom klóratomra cserélődött ki.
HU 208 701 Β
75. példa
Tetraciklopentil-(bróm-klór-metilén)-biszfoszfonát és P,P ’ -diciklopentil-(bróm-klór-metilén)-biszfoszfonát és dipiperidínium-sója
4.8 g (0,01 mól) tetraciklopentil-(monoklór-metilén)biszfoszfonátot [3lP-NMR (CDC13): δ 12,44 ppm, 2JPH =
17,7 Hz] feloldunk 20 ml széntetrakloridban, és a kapott oldathoz hűtés és keverés közben mintegy 10 °C hőmérsékleten hozzáadunk 0,55 g benzil-trietil-ammóniumkloridot és 20 ml 10%-os nátrium-hipobromit-oldatot. A reakcióelegyet erélyesen keverjük 30 percig mintegy 10 °C hőmérsékleten, majd a szerves fázist elválasztjuk, vízzel mossuk, szárítjuk (Na2SO4) és szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, így mintegy 5,0 g (90%) tetraciklopentil-(bróm-klór-metilén)-biszfoszfonátot [31PNMR (CDC13): δ 7,68 ppm] kapunk színtelen olajként, tisztasága > 80%.
2.8 g (0,005 mól) előzőek szerint kapott tetraciklopentil-(bróm-klór-metilén)-biszfoszfonátot feloldunk 6 ml vízmentes piperidinben, és a reakcióelegyet 1 órán át olajfürdőn keverjük mintegy 110 °C hőmérsékleten, majd vákuumban bepároljuk. A visszamaradó szilárd anyagot összekeverjük 10 ml éterrel, és a kiváló csapadékot szűrjük és szárítjuk. A kitermelés mintegy 1,8 g (60%) színtelen kristályos P,P’-diciklohexil-(bróm-klórmetilén)-biszfoszfonát-dipiperidínium-só [31P-NMR (D2O): δ 8,47 ppm], tisztasága >90%. A vegyületből a megfelelő sav savas kezeléssel felszabadítható.
76. példa
Trimetil-(monobróm-metilén)-biszfoszfi>nát és lítium-sója
1,04 g (2,5 mmól) trimetil-metilén-biszfoszfonáttributil-metil-ammónium-sót (az 1. példában leírtak szerint állítjuk elő tetrametil-metilén-biszfoszfonátból és tributil-aminból) [3IP-NMR (CDC13): δ 30,51 ppm (P), 9,54 ppm (P’), 2JPP = 6,9 Hz)] feloldunk 40 ml vízmentes THF-ben, és a reakcióelegyet lehűtjük 70 °C hőmérsékletre és keverés közben mintegy 70 °C hőmérsékleten hozzáadunk 4,0 ml (5,0 mmól)
2,5 m hexánban készített BuLi-oldatot, és a keverést további 10 percen át folytatjuk. A kapott reakcióelegyhez keverés közben mintegy 60 °C hőmérsékleten hozzáadunk 0,80 g (5,0 mmól) brómot 20 ml vízmentes THF-ben 10 perc alatt, majd a keverést 15 percig folytatjuk mintegy 60 °C hőmérsékleten, ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegítjük fel. Az így kapott reakcióelegyet szűrjük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk, így mintegy 0,6 g (80%) trimetil-(monobróm-metilén)-biszfoszfonát-lítium-sót kapunk [31P-NMR (CDC13) δ 25,03 ppm (P), 11,59 (P’)> 2JPP = 15,4 Hz], amelyből savas kezeléssel a megfelelő sav felszabadítható.

Claims (9)

1. Eljárás az (I) általános képletű biszfoszfonsav származékok - a képletben
R1, R2, R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül CtCίο-alkil-, C2-C10-alkenil-, C4-C10-cikloalkil-, C4C]o-cikloalkenil-, 6-10 szénatomos karbociklusos arilcsoport, 1-10 szénatomos alkil- vagy fenilcsoporttal helyettesített szililcsoport vagy hidrogénatom, és az R’, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül legalább egy jelentése hidrogénatom, és legalább egy jelentése hidrogénatomtól eltérő,
Q1 jelentése hidrogén-, fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom és
Q2 jelentése klór-, bróm- vagy jódatom -, valamint gyógyászatilag elfogadható sóik előállítására, azzal jellemezve, hogy
a) egy (Π) általános képletű metilén-biszfoszfonsav-tetraésztert - a képletben Q1 és Q2 jelentése az 1. igénypontban megadott és az R’, R2, R3 és R4 szubsztituensek jelentése az 1. igénypontban megadott hidrogénatom kivételével - szelektív hidrolízisnek vetünk alá, és így a megfelelő (III) általános képletű triésztert
- a képletben az R1, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül egyik jelentése hidrogénatom - vagy sóját,
- vagy a megfelelő diésztert [(IV) és/vagy (V) általános képletű vegyület) - a képletben az R’, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül kettő jelentése hidrogénatom - vagy sóját,
- vagy a megfelelő (VI) általános képletű monoésztert - a képletben az R!, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül három jelentése hidrogénatom - vagy sóját állítjuk elő, vagy
b) egy (VII) általános képletű biszfoszfonsav-származékot vagy fém- vagy ammónium-sóját vagy a megfelelő sav-tetrakloridot - a képletben Q1 és Q2 jelentése az 1. igénypontban megadottal azonos - szelektív észterezésnek vetünk alá a vegyületnek az R’-R4 szubsztituenseknek megfelelő észterező reagenssel való átalakítása útján, és így
- a megfelelő (VI) általános képletű monoésztert a képletben az R’, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül három jelentése hidrogénatom - vagy a megfelelő diésztert [(IV) és/vagy (V) általános képletű vegyület] - a képletekben az R1, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül kettő jelentése hidrogénatom - vagy a megfelelő (III) általános képletű triésztert
- a képletben az R1, R2, R3 és R4 szubsztituensek közül egyik jelentése hidrogénatom - vagy a megfelelő parciális észterek [(Hl)—(VI) általános képletű vegyületek] észter-sóit állítjuk elő, vagy
c) egy (XV) általános képletű metilén-biszfoszfonát származékot - a képletben R’-R4 jelentése az 1. igénypontban megadottal azonos - halogénezünk és kívánt esetben az a)-c) eljárások szerint kapott parciális észter-savakat a parciális-észter-sókká alakítjuk, vagy a parciális észter-sókat a parciális észter-savakká alakítjuk, és/vagy kívánt esetben egy kapott (I) általános képletű vegyületet egy másik (I) általános képletű vegyületté alakítunk például hidrolízissel, észterezéssel, a metiléncsoport hidrogénatomjának halogénezésével, a dihalogén-helyettesített metiléncsoport mono-dehalogénezésével, vagy egy halogénatomnak egy másik halogénatomra való kicserélésével.
HU 208 701 Β
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű biszfoszfonsav-származékok előállítására, ahol Q1 és Q2 jelentése klóratom, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol az R’R4 szubsztituensek egyike hidrogénatomtól eltérő, és a többi jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
4. A 2. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol az R’-R4 szubsztituensek egyike hidrogénatom, az R’-R4 szubsztituensek egyike Cw alkilcsoport, és a többi jelentése hidrogénatom vagy ,C]_4 alkilcsoport, előnyösen metilvagy etilcsoport, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol az R’-R4 szubsztituensek közül egy vagy kettő jelentése alkilcsoport, előnyösen metil- vagy etilcsoport, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás (diklór-metilén)biszfoszfonsav monometil- vagy monoetil-észter előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
7. A 2. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol az R’-R4 szubsztituensek közül egy vagy kettő jelentése C,-C10-alkilvagy alkenilcsoport, és a többi jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
8. Az 1. igénypont szerinti eljárás az (I) általános képletű (fluor-klór-, bróm-klór- vagy dibróm-metilén)biszfoszfonsav-monometil- vagy monoetil-észterek előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazunk.
9. Eljárás gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy egy 1. igénypont szerint előállított (I) általános képletű vegyületet - ahol a szubsztituensek jelentése az 1. igénypontban megadottal azonos - vagy gyógyászatilag elfogadható sóját a szokásos segédanyagokkal és hordozóanyagokkal megfelelő adagolási formává alakítjuk.
HU904623A 1989-06-21 1990-06-19 Process for producing new methylene bisphosphonic acid derivatives and medical preparatives containing them as active agent HU208701B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FI893039A FI83421C (fi) 1989-06-21 1989-06-21 Foerfarande foer framstaellning av farmakologiskt anvaendbara metylenbisfosfonsyraderivat.

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU904623D0 HU904623D0 (en) 1992-06-29
HUT62008A HUT62008A (en) 1993-03-29
HU208701B true HU208701B (en) 1993-12-28

Family

ID=8528656

Family Applications (2)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU904623A HU208701B (en) 1989-06-21 1990-06-19 Process for producing new methylene bisphosphonic acid derivatives and medical preparatives containing them as active agent
HU95P/P00212P HU211204A9 (en) 1989-06-21 1995-06-15 Novel methylenebisphosphonic acid derivatives

Family Applications After (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU95P/P00212P HU211204A9 (en) 1989-06-21 1995-06-15 Novel methylenebisphosphonic acid derivatives

Country Status (16)

Country Link
US (1) US5376649A (hu)
EP (1) EP0479813B1 (hu)
JP (1) JP2929236B2 (hu)
KR (1) KR920702684A (hu)
AT (1) ATE128139T1 (hu)
CA (1) CA2062735C (hu)
DE (1) DE69022593T2 (hu)
ES (1) ES2078970T3 (hu)
FI (1) FI83421C (hu)
HK (1) HK26096A (hu)
HU (2) HU208701B (hu)
NO (1) NO178030C (hu)
NZ (1) NZ234179A (hu)
RU (1) RU2074860C1 (hu)
WO (1) WO1990015806A1 (hu)
ZA (1) ZA904828B (hu)

Families Citing this family (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6458772B1 (en) 1909-10-07 2002-10-01 Medivir Ab Prodrugs
SK281193B6 (sk) 1993-05-15 2001-01-18 Roche Diagnostics Gmbh Tableta so zlepšenou biodostupnosťou účinnej látky, kyseliny klodrónovej, spôsob jej výroby a použitie mikrokryštalickej celulózy
US5462932A (en) * 1994-05-17 1995-10-31 Merck & Co., Inc. Oral liquid alendronate formulations
FR2721929B1 (fr) * 1994-06-30 1996-12-20 Centre Nat Rech Scient Analogues stables, non hydrolysables, de diphosphates et leurs procedes de preparation
US5652227A (en) * 1995-01-30 1997-07-29 Teronen; Olli Pekka Inhibition of the degradation of connective tissue matrix protein components in mammals
FI104901B (fi) * 1997-10-20 2000-04-28 Leiras Oy Uudet metyleenibisfosfonihappojohdannaiset
US20020128301A1 (en) * 1998-02-13 2002-09-12 Medivir AB Non-nucleoside reverse transcriptase inhibitors
SE9903345D0 (sv) * 1999-09-17 1999-09-17 Astra Pharma Prod Novel process
ES2498046T3 (es) 1999-12-03 2014-09-24 The Regents Of The University Of California Compuestos antivirales de éster de fosfonato
US7862552B2 (en) 2005-05-09 2011-01-04 Boston Scientific Scimed, Inc. Medical devices for treating urological and uterine conditions
CN102317296B (zh) * 2007-01-26 2015-05-27 卡内克制药公司 稠合芳烃ptp-1b抑制剂

Family Cites Families (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3303139A (en) * 1962-01-27 1967-02-07 Henkel & Cie Gmbh Aminophosphonic acids and their derivatives as complex formers for metal ions
DK122031B (da) * 1965-12-08 1972-01-10 Procter & Gamble Tand- eller mundplejemiddel til forhindring af dannelsen af tandsten.
DE1617118C3 (de) * 1966-08-26 1975-04-03 Henkel & Cie Gmbh, 4000 Duesseldorf Verfahren zur Reinigung von etikettierten starren Gegenständen
US3957858A (en) * 1970-04-13 1976-05-18 Monsanto Company Substituted ethane diphosphonic acids and salts and esters thereof
US3962318A (en) * 1970-04-13 1976-06-08 Monsanto Company Substituted ethane diphosphonic acids and salts and esters thereof
US3683080A (en) * 1970-08-28 1972-08-08 Procter & Gamble Compositions for inhibiting anomalous deposition and mobilization of calcium phosphate in animal tissue
DE2813121A1 (de) * 1977-03-29 1978-10-12 Procter & Gamble Verwendung von dichlormethan-diphosphonatverbindungen bei der bekaempfung von collagen-erkrankungen und zur wundheilung
US4634691A (en) * 1980-10-07 1987-01-06 The Procter & Gamble Company Method for inhibiting tumor metastasis
US4478763A (en) 1982-10-20 1984-10-23 Univ. Of Southern California Process for preparing alpha-fluorinated alkanediphosphonates
GB8419489D0 (en) * 1984-07-31 1984-09-05 Leo Pharm Prod Ltd Chemical compounds
IL77243A (en) * 1984-12-21 1996-11-14 Procter & Gamble Pharmaceutical compositions containing geminal diphosphonic acid compounds and certain such novel compounds
EP0356866A3 (en) * 1988-08-29 1991-03-27 E.R. SQUIBB & SONS, INC. Phosphorus-containing squalene synthetase inhibitors and method

Also Published As

Publication number Publication date
EP0479813A1 (en) 1992-04-15
JPH05500208A (ja) 1993-01-21
ATE128139T1 (de) 1995-10-15
CA2062735C (en) 2000-08-15
KR920702684A (ko) 1992-10-06
FI893039A0 (fi) 1989-06-21
JP2929236B2 (ja) 1999-08-03
US5376649A (en) 1994-12-27
HU904623D0 (en) 1992-06-29
NO178030B (no) 1995-10-02
NZ234179A (en) 1991-12-23
AU633459B2 (en) 1993-01-28
WO1990015806A1 (en) 1990-12-27
AU5827290A (en) 1991-01-08
EP0479813B1 (en) 1995-09-20
HU211204A9 (en) 1995-11-28
NO915021D0 (no) 1991-12-19
NO915021L (no) 1991-12-19
FI83421C (fi) 1991-07-10
NO178030C (no) 1996-01-10
ZA904828B (en) 1991-03-27
HK26096A (en) 1996-02-16
DE69022593D1 (de) 1995-10-26
RU2074860C1 (ru) 1997-03-10
CA2062735A1 (en) 1990-12-22
ES2078970T3 (es) 1996-01-01
FI83421B (fi) 1991-03-28
FI893039A (fi) 1990-12-22
DE69022593T2 (de) 1996-06-13
HUT62008A (en) 1993-03-29

Similar Documents

Publication Publication Date Title
DK168629B1 (da) 1-hydroxy-omega-aminoalkan-1,1-diphosphonsyrederivater og fremgangsmåde til fremstilling deraf samt lægemidler indeholdende disse forbindelser
AU664541B2 (en) Novel methylenebisphosphonic acid derivatives
RU2079504C1 (ru) Новые производные бисфосфоновой кислоты и способ их получения
HUT64547A (en) Method for producing new methylene-biphosphonic acid derivatives and pharmaceutical preparatives containing them
HU208701B (en) Process for producing new methylene bisphosphonic acid derivatives and medical preparatives containing them as active agent
AU633459C (en) Novel methylenebisphosphonic acid derivatives
US6147245A (en) Preparation and use of α-Keto Bisphosphonates

Legal Events

Date Code Title Description
HPC4 Succession in title of patentee

Owner name: LEIRAS OY, FI

HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee