HU207397B - Method and device for removing radiated element of a nuclear reactor, particularly vessel of pressurized-water reactor - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés nukleáris reaktor besugárzott elemének, különösen nyomás alatti vízzel hűtött nukleáris reaktor tartályának lebontására.

A vízhűtéses nukleáris reaktoroknak, különösen pedig a nyomás alatti vízzel hűtött reaktoroknak tartálya van, amely a nukleáris reaktor magját tartalmazza és a reaktor hűtőköréhez van csatlakoztatva, amelyben a hűtővíz kering.

A reaktor tartályának fala, amely a hűtőközeggel érintkezik, és amely a reaktor magjából kibocsátott sugárzásnak van kitéve, a reaktor bizonyos üzemelési ideje után erősen szennyeződhet.

Azoknál a nukleáris reaktoroknál, amelyek élettartamuk végére értek és teljes leállításukra volt szükség, az ez ideig alkalmazott megoldás az volt, hogy a nukleáris reaktorokat olyan állapotban hagyták, amilyenben voltak és hagyták, hogy az elemeit képező alkotóelemek aktivitása csökkenen, hogy azután azokat le lehessen bontani későbbi időpontban, jobb körülmények között, mint amilyenben leállásukkor voltak, anélkül, hogy távvezérelt, bonyolult szerszámokat kellett volna alkalmazni.

A jövőben a reaktorok száma, amelyeket ipari felhasználáson kívül alkalmazni fognak, nagymértékben nőni fog, úgyhogy szükség lesz arra, hogy ezeket a reaktorokat úgy bontsák le, hogy éppen annak a területnek, ahol azok fel vannak állítva az eredeti állapotát helyreállítsák.

A reaktor hagyományos részeinek lebontása nem okoz különösebb problémát, de annak a résznek a lebontása, amely a nukleáris tartályt képezi, nagy problémát jelent annak következtében, hogy a reaktor elemei radioaktív sugárzást bocsátanak ki.

Különösen a vízzel hűtött nukleáris reaktor tartálya, amely a fűtőelemeket tartalmazza és amely a reaktor hűtővizével érintkezik az üzemelés során, nagyon erősen szennyezetté válik, amikor a reaktor élettartama végéhez ér.

A nyomás alatti vízzel hűtött nukleáris reaktorok esetében, amelyek ma üzemelnek, a reaktor tartálya általában zárt, henger alakú testből áll, amelynek nagyméretű, domborított végei vannak, és amelynek fala igen vastag.

A tartály, amely jelentős tömeget képvisel, akna belsejében, betonszerkezetben van elhelyezve, amely egy vagy több medencét határol, amelyek a tartály felső szintje fölött vannak elhelyezve.

A tartály, amely a fűtőelemeken kívül különböző belső szerkezeteket is tartalmaz, csővezetékek útján a reaktor primer körének vezetékeivel van összekötve.

A mag fűtőelemei és néhány belső szerkezeti elem lebonthatók és kivehetők a tartályból, hogy azok eltávolítását, adott esetben kiküszöbölését biztosítani lehessen a reaktor üzemen kívül helyezése pillanatában.

A reaktor erősen aktivizált belső szerkezetének néhány szerkezeti elemét, mint például a mag burkolatát, a tartályon belül kell tartani, és víz alatt kell levágni (radiológiai védelem). Ezek lebontását a tartályon belül kell elvégezni, a tartály lebontási művelete során.

Az US 4813313 sz. szabadalmi leírás berendezést ismertet nukleáris reaktor egy alkatrészének levágására, amelynél egy függőleges rúd hatol be tengelyirányban a nukleáris reaktor hengeres falának belsejébe. Ez a rúd felső részénél fogva forgathatóan egy tartóra van szerelve. A vágószerszámok mozgathatóan a függőleges rúd mentén vannak elhelyezve oly módon, hogy a vágást a hengeres fal belsejében, annak teljes kerülete mentén különböző magasságokban végezzék.

Hasonló berendezést ismertet a JP 187 499 sz. szabadalmi leírás, amely vágással és lyukasztással dolgozik, és emelőeszköz segítségével van felfüggesztve, amelyet a függőleges tengelyű nukleáris reaktor hengeres elemének belsejében lehet lesüllyeszteni és helyzetében rögzíteni a vágás és lyukasztás elvégzése érdekében a berendezést először lesüllyesztik egy bizonyos magasságig a hengeres elem belsejében, majd elvégzik a lebontást, és azután rögzítik a berendezést, hogy a forgácsolást elvégezzék.

Mind ez ideig azonban nem ismert olyan eljárás és berendezés, amelyeknek segítségével nyomás alatti vízzel hűtött nukleáris reaktor tartályát jó biztonsági körülmények között le lehetne bontani és meg lehetne gátolni annak a szakasznak a radioktív anyagokkal való szennyeződését, ahol ez a művelet végbemegy, ugyanakkor a tartály anyagának darabonkénti lebontását és eltávolítását egyszerű eszközökkel lehet elvégezni.

A találmány feladata tehát olyan eljárás létrehozása nukleáris reaktor besugárzott elemének lebontására, amelynek legalább egy cső alakú fala van és tengelye függőleges és betonszerkezetben kialakított aknában van elhelyezve, amely eljárással nagyon jó biztonsági körülmények mellett, egyszerű módon el lehet végezni a komponens falának szétdarabolását és az így kapott darabok eltávolítását és elszállítását.

Ezt a feladatot a találmányi eljárás értelmében azáltal valósítjuk meg, hogy a betonszerkezet és az elem közötti összekötő elemeket kiküszöböljük, az elemet függőleges irányban, tengelye mentén, az akna belsejében egymást követő lépésekben bizonyos távolságban elmozdítjuk, az elem falát olyan magasságban, amely az elmozdítás függőleges távolságának felel meg, levágjuk és ily módon az elem falának besugárzott anyagából, az elem elmozdítása után, blokkokat vágunk ki a betonszerkezet aknájának felső szintjén, majd a levágott blokkokat, megsemmisítés vagy tárolás céljából eltávolítjuk és végül, hogy az elem levágását egymást követő lépésekben végezzük, amelyeket az elem függőleges irányban való elmozdítása választ szét.

A találmány egy előnyös megvalósítása szerint és az eljárás biztonságának növelése érdekében az elem függőleges irányban való elmozdítását a következő egymást követő lépésekben végezzük:

- az elem alsó része, azaz feneke alá a reaktor betonszerkezetén nyugvó rögzített tartóra támaszkodva, az akna szomszédságában első emelőt helyezünk,

- felemeljük az elemet azáltal, hogy az első emelőt az elem fenekére toljuk, — az elem feneke és azon rögzített tartó közé, amelyre a modulelem támaszkodik, első tartóelemet vezetünk be,

HU 207 397 Β

- az első emelőt az emeléssel ellentétes irányban működtetjük, hogy az elem fenekét az első modulelemre támasszuk rá, és az elem minden egymást követő további elmozdítása során

- az elemet egy meghatározott függőleges távolságban felemeljük a második emelőszerkezetet segítségével, amely a rögzített tartóra támaszkodik az elem és a rögzített tartó közé beékelt tartóelemmel kapcsolódva és a rögzített tartóra támaszkodva az elem egységnyi felemelése előtt,

- egy tartóelemet, amelynek magassága kisebb, mint az elem egy egységnyi felemelésének függőleges távolsága, vezetünk be a második emelőszerkezettel együttműködő tartóelem és a rögzített tartó közé,

- és a második emelőszerkezetet az emeléssel ellentétes irányban működtetjük, hogy az elemet az egymásra helyezett tartóelemek segítségével a rögzített tartóra támasszuk.

A találmány tárgyát képező berendezés lényege, hogy

- az akna fölött, a betonszerkezet egy részére támaszkodó tartószerkezete van,

- az elem felemelésére szolgáló emelőszerkezete, amely az elem cső alakú részének tengelyében elhelyezett függőleges főtartót tartalmaz, amelynek alsó részén a főtartót az elem alsó részéhez rögzítő rögzítőelemek vannak, valamint a főtartót függőleges irányban elmozdító, a tartószerkezeten nyugvó emelőszerkezetet tartalmaz,

- az akna felső szintjén elhelyezett vágóegységei,

- az elem falának besugárzott anyagából levágás során létrehozott blokkok kezelésére szolgáló eszközei, és

- a besugárzott anyagból lévő blokkok tárolására szolgáló eszközei vannak, az akna felső szintjénél és az aknától oldalt elhelyezve.

A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmazott berendezés lényege, hogy keret alakban egyesített tartókból és távolságtartóból álló emelőszerkezete van, amely emelőszekrényekkel van összeerősítve, és ezekben emelő van, amellyel az emelőszerkezet a keret síkjára merőlegesen, egyik és másik irányban el lehet mozdítani, továbbá több tartóeleme, amelyek mindegyike fémlapból áll, és keret alakot képez, és ez a keret az emelőszerkezet keretére merőleges irányban elmozgatható és abba bevezethető és az emelőszerkezet keretének belsejébe bevezetett tartóelem az emelőszerkezetre rögzíthető.

Előnyösen a keret alakú tartóelem minden sarkában cső alakú oszlop van, amelyek rögzítőelemeket, továbbá egy második tartóelem oszlopaival együttműködő eszközöket tartalmaznak.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik föl.

Az 1. ábrán a nyomás alatti vízzel működő nukleáris reaktor tartálya és beton tartószerkezete látható függőleges metszetben.

A 2. ábrán a nukleáris reaktor tartályát a lebontás folyamán elmozdító eszközök és a tartály falából a levágott blokkok eltávolítására szolgáló berendezés látható vázlatosan, függőleges metszetben.

A 3. ábrán a tartály fenekét a tartály függőleges irányban mozgató rúd végére erősítő eszközök láthatók függőleges metszetben.

A 4. ábra a 3. ábrán látható eszközök felülnézete.

Az 5. ábra a 2. ábrán látható szerkezeti elemek felülnézete.

A 6. ábrán a tartály lebontása során alkalmazott kezelő és vágó eszközök láthatók függőleges metszetben és részben nézetben.

A 7. ábrán a tartály lebontása során alkalmazott tartóeszközök és a függőleges irányban mozgató eszközök felső része látható függőleges metszetben.

A 8A-8F ábrákon vázlatosan a tartályt függőleges irányban elmozdító eszközök láthatók a tartály elmozdulásának különböző fáisaiban, miközben a tartály függőleges irányban alulról felfelé mozdul el.

A 9. ábrán függőleges metszetben szalagfűrész típusú eszközök láthatók, amelyek a tartály falának levágására szolgálnak, lényegében vízszintes irányban.

A10. ábra a 9. ábra (10) nyila irányából vett nézet.

All. ábrán függőleges metszetben szalagfűrész típusú eszközök láthatók, amelyek a tartály falának levágására szolgálnak, lényegében függőleges irányban.

A12. ábra all. ábra (12) nyila irányából vett nézet.

A 13. ábrán a tartály oldalfala látható kifejtett állapotban, amelyen azok a levágási vonalak láthatók, amelyek a találmány szerinti eljárás során a 9. és 11. ábra szerinti eszközök alkalmazásával jönnek létre.

A14. ábrán függőleges metszetben körfűrész típusú eszközök láthatók, amelyek a tartály falának levágására szolgálnak, lényegében vízszintes irányban.

A15. ábra a 14. ábra (15) nyila irányából vett nézet.

A16. ábrán függőleges metszetben körfűrész típusú eszközök láthatók, amelyek a tartály falának levágására szolgálnak, lényegében függőleges irányban.

A17. ábra a 16. ábra (17) nyila irányából vett nézet.

A 18-26. ábrákon a nukleáris reaktor tartályának lebontására szolgáló eljárás látható, amelynél az egymást követő lépésekben a tartályt felemeljük azáltal, hogy az alsó részére nyomást fejtünk ki.

A18. ábra függőleges metszetben és részben nézetben vízzel hűtött nukleáris reaktor tartályát ábrázolja a reaktor szerkezetbe behelyezve a lebontás előtt.

A 19. ábrán oldalnézetben és részben függőleges metszetben a 18. ábrán látható tartály alsó része látható a kezdeti felemelés szakaszában, amikor is az első emelő eszközöket alkalmazzuk.

A 20. ábrán oldalnézetben a tartályt felemelő eszközök láthatók.

A 21. ábra a tartály gyűrű alakú rögzített tartójának felülnézete.

A 22. ábrán a tartály alsó része látható oldalnézetben és részben metszetben, miután a második emelőeszközöket és az első tartóelemet helyére tettük.

A 23. ábra a 22. ábra odalnézete.

A 24. ábra felülnézet, amelyen a második emelőeszközök és az első tartóelem látható, helyére téve a tartály rögzített tartóján.

A 25. ábra a reaktor és a tartály szerkezetén át vett függőleges metszet, a lebontás kezdeti fázisában.

HU 207 397 B

A 26. ábra a reaktor és a tartály szerkezetén át vett függőleges metszet, a lebontás végső fázisában.

Az 1, ábrán nyomás alatti vízzel működő nukleáris reaktor (1) tartálya látható, amely (3) betonszerkezet belsejében kialakított (2) aknába van szerelve. A (3) betonszerkezet a nukleáris állomás reaktor épületének részét képezi.

Az (1) tartály, amely általában henger alakú, a (2) aknában függőlegesen van elhelyezve. Az (1) tartály alsó részén boltozatos fenékkel van lezárva, felső részén pedig ugyancsak boltozatos alakú (la) fedéllel van lefedve.

Az (1) tartály (la) fedele felett (4) vezérlőmechanizmus helyezkedik el, amely az (1) tartály belsejében elhelyezett szembenfekvő fűtőelemekből álló reaktormag reaktivitását szabályozó rudakat vezérli.

Az (1) tartály az (5) összekötődarabok révén a reaktor primer körének különböző hurkait képező (6) csővezetékhez van csatlakoztatva. Ebben a primer körben kering a nyomás alatti víz, amely a reaktormaggal érintkezik az (1) tartályban és biztosítja a tápvíz felmelegítését és elpárologtatását az erőmű gőzgenerátorában.

A (3) betonszerkezet a (2) akna felett (8) medencét képez, amelyet vízzel lehet megtölteni felső (8a) szintjéig, hogy kezelő és karbantartó műveleteket lehessen az (1) tartály belsejében végezni a reaktor leállása alatt, és miután a (4) vezérlőmechanizmust és az (1) tartály (la) fedelét eltávolítottuk.

A (8) medencének (9) része van, amely a (2) aknával függőlegesen egyvonalba eső (8) medencétől oldalt van elhelyezve és amelybe az (1) tartály belső felszerelését el lehet helyezni annak érdekében, hogy a belső felszerelés karbantartását vagy javítását víz alatt lehessen végezni.

Az (1) tartály alján (10) vezetékek mennek át, amelyek a (2) aknához képest oldalt elhelyezett helyi műszerekhez vannak csatlakoztatva.

A 2. ábrán a nyomás alatti vízzel működő nukleáris reaktor (1) tartálya látható a lebontó művelet alatt, amelynek során a találmány szerinti eljárást alkalmazzuk.

A találmány szerinti eljárást akkor alkalmazzuk, ha a reaktor tartósan áll, és miután a magot és a reaktor belső felszerelését kivettük.

Miután a reaktor leállt és lehűlt, a (8) medencét vízzel töltjük fel, és az (1) tartály (la) fedelét eltávolítjuk.

A mag kivétele és a belső berendezés kiszerelése ezután víz alatt történik.

A fűtőelemeket konténerekbe helyezhetjük, ami lehetővé teszi azok elszállítását az újrafeldolgozó üzembe.

Az általában erősen besugárzott belső berendezést időszakosan tárolni lehet, mielőtt víz alatt lebontanánk és szállító konténerekbe helyeznénk.

Lehetőség van arra, hogy a belső berendezések víz alatti lebontását legalább részben az (1) tartály belsejében végezzük el.

Az (1) tartály kiürítése, a belső berendezés kiszerelése, a (8) medence kiürítése után a (8) medence (8a) felső szintje fölé (11) tartószerkezetet helyezünk, amely rudakból áll, és ezeken nyugszik a (12) emelőszerkezet felső része. A (12) emelőszerkezet egy hoszszú (13) főtartóból áll, amely az (1) tartály tengelye mentén függőlegesen van elhelyezve, és amely alsó részénél az (1) tartály fenekéhez van rögzítve.

A (13) főtartó cső alakú (14) szerkezet belsejében van elhelyezve, amely ugyancsak függőlegesen helyezkedik el az (1) tartály tengelye mentén és felső részénél a (11) tartószerkezethez van rögzítve. A cső alakú (14) szerkezet alsó részéhez (15) karok vannak erősítve, amelyek a (12) emelőszerkezetet az (1) tartály belsejében központosítják és ott tartják. Mindegyik (15) kar végén (16) emelő van. A (15) karok a cső alakú (14) szerkezet körül csillag alakban vannak elhelyezve. A (16) emelők, amelyek végükkel az (1) tartály belső felületének támaszkodnak, központosítják és rögzítik az (1) tartályt a cső alakú (14) szerkezethez és a (13) főtartóhoz képest.

A (13) főtartón, hosszának legnagyobb részén, (13a) fogazás található, amely a (11) tartószerkezeten nyugvó (20) emelőszerkezet (18) kilincseivel működik együtt. A (20) emelőszerkezet forgó (19) nyomócsapágyak útján támaszkodik a (11) tartószerkezetre (7. ábra).

A (19) nyomócsapágy forgó részét az (1) tartály és a (2) akna közös, függőleges tengelye körül a (21) motorral tudjuk forgatni.

A (11) tartószerkezet alsó részén kör alakú (22) sín van, amelyre mozgathatóan, azaz a (2) akna tengelye körül kocsi segítségével forgathatóan két (23, 23’) sín van szerelve, amely az 5. ábrán látható, és amely lehetővé teszi a (24) csörlő elmozdítását abban az egész tartományban, amely az (1) tartály felső széle felett van, a (8) medence (9) részében, a rögzített (25 és 25’) sínek jelenléte következtében, amelyeknek meghosszabbításába a forgatható (23 és 23’) sínek elhelyezhetők.

Amint később meg fogjuk magyarázni, a besugárzott anyagból lévő (26) blokkok levágása az (1) tartály falából gyakorlatilag egy szintben történik a (8) medence (9) részének (9a) fenekével, azaz a (2) akna felső szintjénél.

Ha az (1) tartály faláról egy (26) blokkot levágtunk, a (24) csörlő biztosítani tudja, hogy ezt a (26) blokkot bármilyen helyzetben meg tudja ragadni és el tudja szállítani a (8) medence (9) részébe, ahol a besugárzott anyagból lévő' (26) blokk szállítására és tárolására szolgáló (27) konténer el van helyezve. A (24) csörlő lehetővé teszi, hogy a (26) blokkot a levágási szakasz és a (27) konténeren belül lévő tárolási szakasz között mozgassuk.

A (8) medence felső részénél, a (11) tartószerkezet alatt, a szakaszokat határoló (28) falak vannak elhelyezve annak érdekében, hogy szigeteljék azt a szakaszt, amelyben az (1) tartály lebontása során a (26) blokkok levágása történik, a (8) medence fölött lévő szakasztól, amelyben a lebontás során lezajló különböző műveletek ellenőrzése történik.

Hasonlóképpen, (29) falak segítségével különítjük el a reaktor belső berendezését tároló (9) részt a (8) medencének a (2) aknával egytengelybe eső részétől, azonban a (24) csörlő számára egy járatot biztosítunk, hogy a (26) blokkokat át tudja vinni a (8) medencéből a (9) részbe.

HU 207 397 Β

Végül az (1) tartály belső térfogata szigetelve van a (8) medencétől a (30) fal révén, hogy korlátozza a (2) aknából a felette lévő szakaszba jutó sugárzást.

A 3. és 4. ábrákon az (1) tartály felemelésére szolgáló (12) emelőszerkezet (13) főtartójának alsó részét ábrázoltuk. Ez az alsó rész (32) nyomólapból áll, amely tengelyirányban a (13) főtartó alsó részéhez rögzíthető csavaros (32a) rész segítségével, amely a (13) főtartó végén kialakított, belső menetes üregbe kapcsolódik. A (32) nyomólapon négy (33) nyílás és egy központosító (34) csap van, amely a (13) főtartó végének beállítására és rögzítsére szolgál az (1) tartály fenekében.

Miután az (1) tartály kiürítése megtörtént, az (1) tartályt a primer áramkörhöz kapcsoló (5) összekötődarabok és valamennyi segéd csővezeték és egyéb (10) vezeték szét van kapcsolva és le van zárva.

Az (1) tartály fenekében négy átmenő furat van kifúrva a (13) főtartó (32) nyomólapja (33) nyílásainak megfelelő elhelyezésben.

Elképzelhető az is, hogy az (1) tartályt a (13) főtartóhoz úgy erősítjük hozzá, hogy furatokat fúrunk a tartály fenekébe, és négynél több kampót erősítünk ezekbe a furatokba úgy, hogy ezeket a kampókat használjuk, és kisebb átmérőjű furatot képezünk ki.

A (13) főtartót úgy szereljük be, hogy bevezetjük a (34) csapot az egyik furatba és egyvonalba hozzuk a (33) nyílásokat az (1) tartály fenekében lévő nyílásokkal, amelyeket azokba kimunkáltunk. Valamennyi (10) vezeték nyílása, kivéve azokat a nyílásokat, amelyeket éppen újramunkáltunk, le van zárva és a (13) főtartó rögzítését a (32) nyomólaphoz a (35) csavaranyák segítségével hozzáerősített menetes (37) rudakkal biztosítjuk.

A 2. ábrán látható (36) rögzítőlap, amelyben megfelelő helyen (33) nyílások vannak és ezek a (32) nyomólapban lévő (33) nyílások helyinek felelnek meg, van elhelyezve az (1) tartály feneke alatt oly módon, hogy a menetes (37) rudak bekapcsolódnak ennek a (36) rögzítőlapnak a nyílásaiba.

A (13) főtartó rögzítését azzal fejezzük be, hogy a (37) rudakra anyákat csavarozunk rá, és ezek szorító hatással a (36) rögzítőlap alsó felületének támaszkodnak neki. Ily módon az (1) tartály szilárdan rá van erősítve a (13) főtartó végére, amely függőleges irányban a cső alakú (14) szerkezet tengelye mentén mozgatható a (14) szerkezeten belül.

A cső alakú (14) szerkezet és a (13) főtartó között a sugár irányú ékhatás biztosítására szerkezetek vannak elhelyezve, amelyek egyben biztosítják a (13) főtartó vezetését és tartását függőleges elmozdulása során. A (13) főtartó és a (14) szerkezet között összelapuló tömlők vannak elhelyezve, hogy biztosítsák az (1) tartály belső térfogatának szigetelését a lebontó művelet alatt.

Végül, amint már említettük, az (1) tartályt a (15) karok és a (16) emelők olyan helyzetben tartják, hogy tengelye egy vonalba esik a (13) főtartó és a cső alakú (14) szerkezet tengelyével.

Amint az 5. ábrán látható, a (11) tartószerkezet két (11a) és (11b) tartóból áll, amelyek egymással párhuzamosak, és négy oldalsó (11c, lld, Ile és llf) tartóból, amelyek csillag alakban a reaktor (2) aknájának tengelye körül vannak elhelyezve. A (11a, 11b, 11c, lld, Ile, llf) tartók végei a reaktor (3) betonszerkezetén nyugszanak, például a sugárzásgátló fedőlemez hordozófelületein, amely a (2) aknával függőlegesen egy vonalban van elhelyezve a (8) medence (8a) felső szintjén.

A 6. ábra az egész berendezést mutatja, amellyel a tartály lebontását el lehet végezni, miközben a tartály falából blokkokat vágunk le. A hasonló szerkezeti elemek ugyanazon számokat viselik, mint a 2. ábrán, csak a 6. ábra azzal egészül ki, hogy a tartályt felemelő eszközökön és a levágott (26) blokkokat kezelő szerkezeten kívül a cső alakú (14) szerkezetre szerelt vízszintes (40) vágóegység és függőleges (70) vágóegység is látható.

A vízszintes (40) vágóegység a (42) tartóra szerelt (41) szalagfűrészből áll. A (42) tartó csuklós (43) csapágy segítségével a cső alakú (14) szerkezetre van erősítve. A (42) tartó az (1) tartály falának levágása érdekében elmozdítható oly módon, ahogyan azt később fogjuk ismertetni.

A függőleges (70) vágóegység második (71) szalagfűrészből áll. Ez lehetővé teszi, hogy elkülönítsük a lényegében vízszintes eltolással mozgó fűrész által levágott, besugárzott anyagból lévő tartályfal szegmenst, azaz (26) blokkot és azt a (24) csőrlővel a (8) medence (9) részébe vigyük (27) konténerben történő tárolás céljából.

Az (1) tartály falának levágása bizonyos magasság fölött akkor történik, miután az (1) tartályt bizonyos távolságban felemeltük függőleges irányban a (13) főtartó és a (20) emelőszerkezet segítségével, amelyet részletesen a későbbiekben fogjuk ismertetni.

A (8) medence (9) részébe a gázok megszűrésére és szívására szolgáló (46) szerkezetet helyezünk el, ennek a (9) résznek egy szigetelt szakaszába, hogy a lebontási szakaszban és a tárolási szakaszban jelen lévő radioaktív anyagokkal szennyezett gázokat elszívja.

A (28) falban nyílás van kialakítva, hogy a besugárzott anyagokból lévő (26) blokkokat tartalmazó (27) konténert el lehessen távolítani. Ez a nyílás a lebontási művelet alatt sugárzást abszorbeáló anyagból készült (48) fedőlappal le van zárva.

Amint a 7. ábrán látható, a kilincs típusú (20) emelőszerkezet (50) tartóból áll, amely a (11) tartószerkezeten nyugszik a (19) nyomócsapágy révén, amelynek tengelye a (13) főtartó tengelyével, és ily módon az (1) tartály és a (2) akna tengelyével egybeesik.

A (19) nyomócsapágy görgőscsapágy, amelynek (51) görgői befelé és lefelé döntöttek, hogy a (13) főtartó tengelye a (2) akna tengelyével tökéletesen egy vonalba essen.

A (20) emelőszerkezet (50) tartója gyűrű alakú és négy rögzített kilincset hord, úgymint a (18a) kilincseket, amelyek egymáshoz képest 90°-ban eltoitan vannak elhelyezve a (13) főtartó tengelye körül és vízszintes (52a) tengelyek körül elforgathatóan vannak az (50) tartóra erősítve.

HU 207 397 Β

Az (50) tartó felső része (54) testet képez az emelőszámára, mindegyik rögzített (18a) kilincs szintjén. Ebbe az (54) testbe nagy keresztmetszetű (55) emelőrúd van beszerelve. Ez felső végén (56) tarót hord, amelybe vízszintes (52b) tengely körül forgatható, mozgó (18b) kilincs van szerelve.

A (18a és 18b) kilincseknek profilos végrészük van, amelynek alakja a (13) főtartó (13a) fogazásában az egymást követő két fog között lévő térköz alakjának felel meg.

A (18a és 18b) kilincsek kis amplitúdójú szögben tudnak elfordulni a 7. ábrán teljes vonallal és szaggatott vonallal ábrázolt helyzet között. A 7. ábrán teljes vonallal ábrázolt helyzetben a (18a és 18b) kilincsek kapcsolódnak a (13) főtartó (13a) fogazásával, míg a szaggatott vonallal ábrázolt helyzetükben nem kapcsolódnak a (13a) fogazassál.

A 8A, 8B, 8C, 8D, 8E, 8F ábrák vázlatosan ábrázolják a (18a és 18b) kilincseket, a (13) főtartót és a mozgó (18b) kilincset működtető (54) emelőt különböző, egymást követő helyzetekben, a függőleges irányban felfelé, a (13) főtartó teteje felé való elmozdulás szakaszaiban, amely (13) főtartó alsó részéhez az (1) tartály hozzá van erősítve.

A 8A ábrán a (13) főtartó a rögzített (18a) kilincsen nyugszik, és ez kapcsolódik a (13a) fogazással. Az (55) emelőrúd alsó helyzetben van.

Ahhoz, hogy a (13) főtartót és az (1) tartályt felemeljük, az (54) emelő karját oly módon tápláljuk, hogy az (55) emelőrúd és az (56) tartó felfelé mozduljon el, amint az a 8B ábrán látható. A (18a) kilincs, amelynek a (13a) fogazás lejtőjének megfelelő ferde pályája van, szétkapcsolt állapotba kerül annak következtében, hogy a ferde pálya a (13a) fogazáson csúszik. A (13) főtartó a mozgó (18b) kilincsen nyugszik, ami biztosítja, hogy az (54) emelő felemeli azt.

A (13) főtartó felemelése során - ami a 8C és 8D ábrákon látható - a rögzített (18a) kilincs teljesen elválik a (13a) fogazástól a felfelé való elfordulás következtében, majd annak a fognak a csúcsánál, amellyel kapcsolódott, teljesen elválik a fogtól, amikor a fog csúcsa egy szintbe kerül a (18a) kilincs végével. Ekkor a (18a) kilincs teljesen szabaddá válik és visszaesik a fog csúcsa alatti üres térbe, ahol ferde pályája ismét érintkezésbe kerül a (13a) fogazás lejtőjével.

Amint a 8E ábrán látjuk, a kettős működésű (54) emelőt úgy tápláljuk, hogy az (55) emelőrúd és a mozgó (18b) kilincs lefelé mozduljon el, a (18b) kilincs ily módon szétkapcsolódjon a (13a) fogazástól és a (13) főtartó a rögzített (18a) kilincsen támaszkodjon.

Amint a 8F ábrán látható, a (18b) kilincs ekkor ismét helyére kerül abba a térközbe, amely két fog között van, amelyek az alatt a térköz alatt vannak, amelybe előzőleg a (18b) kilincs kapcsolódott, mielőtt a (13) főtartó elmozdult volna, amint az a 8A ábrán látható.

A (18a és 18b) kilincsek azonos helyzetben vannak a 8A és 8F ábrákon, a (13) főtartó pedig a (13a) fogazáson egy osztással magasabban helyezkedik el.

Az (55) emelőrúd elmozdulása egyenlő a (13a) fogazás osztásával, plusz bizonyos játékkal, amely szükséges ahhoz, hogy a (18a és 18b) kilincsek bekapcsolódása és szétkapcsolódása létrejöjjön.

Ahhoz, hogy az (1) tartály felemelését létrehozzuk, négy sorozat (18a és 18b) kilincsre és négy (54) emelőre van szükség, amelyek egymáshoz képest 90°-ban vannak elhelyezve a (13) főtartó tengelye körül. Mindegyik (54) emelőnek 100 tonna emelőereje van, úgyhogy a teljes emelőteljesítmény 400 tonna. Az (54) emelő lökete 60 mm és a (13) főtartó (13a) fogazásának osztása 50 mm.

A (13) főtartó és az (1) tartály fokozatos felemelését teljesen biztonságos módon lehet megoldani a (18a, 18b) kilincsek segítségével, amelyekkel vezérlőszerkezetek vannak társítva, és ezek ellenőrzik a (18a, 18b) kilincsek pontos kapcsolódását a (13a) fogazásba.

Az (1) tartály felemelését függőleges irányban olyan távolságban biztosítjuk, amely a (13a) fogazáson bizonyos számú osztásnak felel meg úgy, hogy a (8) medence fenekének szintje fölött a belső berendezés számára bizonyos falmagasságot biztosítunk az (1) tartályban, amelyen a fal anyagából a blokkok levágása elvégezhető a következőkben leírt módon.

A 9. és 10. ábrákon részleteiben a (40) vágóegység látható, amely a 6. ábrán ábrázolt szalagfűrészből áll. A (41) szalagfűrész szalagja (44a és 44b) tárcsákra van szerelve, amelyeket motor forgat.

Az (1) tartály falának levágása olyan szinten történik, amely éppen a (8) medence (9) része (9a) fenekének szintje felett van.

A (2) akna felső peremére (60) vezető és központosító szerkezet van helyezve a (9a) fenékkel egy szintben. A (60) vezető és központosító szerkezet (61) ütközőket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az (1) tartály központosítását és tengelyének egyvonalba hozását a cső alakú (14) szerkezet és a (2) akna közös tengelyével. A (40) vágóegység a cső alakú (14) szerkezethez van erősítve a (43) csapágy segítségével.

A (60) vezető és központosító szerkezeten csavar alakú (62) horony van, amelynek tengelye egybeesik a (2) akna tengelyével. A (40) vágóegységnek (64) vezetőgörgője van, amely a (62) horony mentén mozog az (1) tartály vágó megmunkálása során.

A (62) horonynak olyan szögamplitúdója van, amely meghatározza a (41) szalagfűrész szalagjának forgását az (1) tartály tengelye körül, amely elmozdulás 30° lehet. A (40) vágóegység (42) tartója, amely a cső alakú (14) szerkezetre van forgathatóan szerelve a (43) csapágy segítségével, a cső alakú (14) szerkezet tengelye körül forgásba hozható úgy, hogy 30°-os szöget írjon le a cső alakú (14) szerkezet tengelye körül, és egyidejűleg az (1) tartály falának egy részéből csavarvonal alakú darabot kivágjon, amely csavarvonal alakja azonos a (62) horony által képezett csavarvonal alakjával. Ezen elmozdulás alatt a (40) vágóegység (42) tartója is el tud fordulni függőleges irányban annak következtében, hogy a (43) csapágy csuklóscsapágy. A (41) szalagfűrészt motor hajtja.

Miután az (1) tartály falát egy hengeres szakasz mentén, amelynek amlitúdója 30° és hossza egy csa1

HU 207 397 Β varvonal, amelynek tengelye az (1) tartály tengelyével egybeesik, levágtuk, a (40) vágóegység visszatér kiinduló helyzetébe, és az (1) tartályt a vágási iránnyal ellentétes irányban forgatjuk a (13) főtartót forgató (21) motor segítségével, míg ugyanakkor felemeljük azt egy olyan magassággal, amely egy osztásnak felel meg, hogy így a (41) szalagfűrész vágóéle visszatérjen az előzőleg létesített csavar alakú bevágás végéhez.

Újabb vágást végzünk 30°-os amlitúdóval és csavar alakban az (1) tartály falában azáltal, hogy a (40) vágóegységet az (1) tartály tengelye körül elforgatjuk.

Ily módon az (1) tartály kerületének teljes egészében vagy annak egy részén csavarvonal alakú vágásokat készíthetünk azáltal, hogy egymás utá a (40) vágóegységet forgásba hozzuk, és az (1) tartályt haladó és forgó mozgásba hozzuk.

A (40) vágóegység egy teljes körülfordulása alatt levágott falszegmens teljes (H) magassága egyenlő a (13) főtartó (P) osztásával, szorozva a (40) vágóegység forgásainak számával, abban az irányban, amelyben a vágás történik. A (40) vágóegység 30°-os elforűításához egy fordulat alatt tizenkét elmozdításra van szükség, tehát Η - 12P, ha P-50 mm, akkor az a (H) magasság, amely egy fordulat alatt levágásra kerül, 600 mm.

A 13. ábrán a csavarvonal alakban levágott (65a, 65b, 65c) vágások láthatók kifejtve, amelyek a vízszintes síkhoz képest kissé döntöttek, és amelyeket az (1) tartály falában lehet kialakítani a 9. és 10. ábrákon látható (40) vágóegység segítségével.

A 11. és 12. ábrákon (70) vágóegység látható, amelynek segítségével egyenes vágásokat lehet létrehozni olyan irányban, amely a függőlegessel kis szöget zár be úgy, hogy az (1) tartály falát úgy lehet szakaszokra bontani, hogy a 13. ábrán látható (65a, 65b, 65c) vágások lényegében vízszintes irányúak.

A 11. és 12. ábrákon látható (70) vágóegység segítségével a 13. ábrán látható (66) vágások hozhatók létre az (1) tartály falában, hogy a besugárzott anyagból a (26) blokkokat hozzuk létre, amelyeket mind vízszintes, mind függőleges irányú vágások határolnak.

Amint már említettük, a (26) blokkokat (24) csörlő fogja meg és szállítja a (27) konténerbe, amely a (8) tartály (9) részében van elhelyezve.

A függőleges irányban vágó (70) vágóegységnek (72) tartója van, amely vízszintes (73) tengely körül forgathatóan van egy második (74) tartóra szerelve. Ez utóbbi a cső alakú (14) szerkezet körül forgatható (75) csapágy forgó részéhez van rögzítve.

A (72) tartót a (73) tengely körül (76) emelővel forgatjuk, amelynek teste a cső alakú (14) szerkezethez van rögzítve, rúdja pedig a (70) vágóegység (72) tartójához van csatlakoztatva.

All. ábrán a (72) tartó első helyzete látható teljes vonallal ábrázolva és szaggatott vonallal a (72* és 72”) tartó két közbenső helyzetben, amikor a (72) tartót felfelé forgatjuk legalsó helyzetéből fölső helyzetbe. A vágószerszám maga (71) szalagfűrész, amely a (72) tartó alsó részére van szerelve. A (71) szalagfűrész feszítését és hajtását két (77a és 77b) tárcsa biztosítja, amelyek a (72) tartóra vannak szerelve és amelyeket a (78) hajtókerék hajt.

A (72) tartó (73) tengelyét meg lehet kissé dönteni a vízszintes síkhoz képest úgy, hogy a (72) tartó és a (71) szalagfűrész elfordulása a (76) emelő hatására a függőlegeshez képest kissé döntött síkban menjen végbe. Ez hozza létre a (66) vágásokhoz hasonló vágásokat, amelyek a függőlegeshez képest kissé döntöttek.

Ha a (72) tartót az (1) tartály tengelye körül forgatjuk, a (70) vágóegységet olyan egymást követő helyzetekbe tudjuk hozni, hogy a (71) szalagfűrész a (26) blokkokat vágja ki az (1) tartály falából, miután a 13. ábrán látható (65a, 65b, 65c) vízszintes vágásokat már létrehoztuk.

Az (1) tartály központosítását és tengelyének egy vonalba hozását a cső alakú (14) szerkezet tengelyével a központosító (15) karok és a (16) emelők biztosítják a külső (60) vezető és központosító szerkezettel együtt.

Amint a 13. ábrán látható, az első (65a) vágás az (1) tartály kerülete irányában kissé meg van döntve a vízszintes síkhoz képest, ez lehetővé teszi, hogy a vízszintes (41) szalagfűrész behatoljon az (1) tartály falának fémanyagába egy kis szögben és fokozatosan előrehaladjon a tartály tengelye irányában.

A csavarvonal alakú vágással határolt első fémgyűrűt a függőleges (71) szalagfűrész a (66) vágásnak megfelelő keresztmetszetben vágja ki, hogy az első sorozat (26) blokkot létrehozza, amelyet el lehet távolítani, és tárolni lehet a (9) részben elhelyezkedő (27) konténerben.

A következő csavarvonal alakú vágások által határolt fémgyűrűket, amelyeknek magassága lényegében azonos, hasonlóképpen lehet kivágni a függőleges (71) szalagfűrésszel, hogy a lényegében négyszögletes alakú (26) blokkokat kapjuk, amelyeket egymás után lehet eltávolítani.

Az (1) tartály lebontása egymást követő vízszintes és függőleges vágásokkal történik, amelyek során a (26) blokkokat kapjuk, amelyeket azután egymás után eltávolítunk.

A (26) blokkok vágása alatt, amelyek során az (1) tartályt lebontjuk, a tartályt megtölthetjük vízzel egészen addig a szintig, amely lejjebb van, mint az, amelyet vágunk, vagy ha jobban megfelel, akkor az (1) tartály víz nélkül maradhat. A vízszintet az (1) tartályban csökkenthetjük, ahogy a vágás előrehalad az (1) tartály (la) feneke felé, mielőtt az (1) tartályt felemelnénk két egymást követő vágóművelet között.

A vágóműveleteket lényegében állandó szinten végezzük, amely a (2) akna szintjénél kissé feljebb van. Ezzel elkerülhető, hogy a vágást a (2) akna belsejében végezzük a tartály belső felületéről, így korlátozni lehet a (2) aknát határoló betonszerkezet szennyeződését radioaktív anyagokkal.

Ezenfelül a vágáshoz alkalmazott szerszámokhoz jobban hozzá lehet férni és azokat könnyebben lehet ellenőrizni és vezérelni.

A 14., 15., valamint 16. és 17. ábrák a vízszintes és függőleges vágóegységek más kivitelét ábrázolják, amelyeknek segítségével az (1) tartály falából annak lebontása során (26) blokkokat lehet kivágni.

HU 207 397 Β

A 14, és 15. ábrákon látható vízszintes (80) vágóegység és a 16. és 17. ábrákon látható függőleges (90) vágóegység (81), ill. (91) körfűrészt tartalmaz, amelyek az (1) tartályhoz képest sugár irányban mozgathatóan vannak felszerelve megfelelő (82), ill. (92) hídtartóra, amelyek a (2) akna felett keresztirányban vannak elhelyezve,

A (80) vágóegység (81) körfűrészének (83) tárcsája vízszintes síkban van elhelyezve, és függőleges tengely körül forgatható. A (81) körfűrész haladó mozgása a (84) nyíl irányában vízszintes vágást hoz létre az (1) tartály falában, annak teljes vastagságában, kissé a (2) akna és a (9) rész (9a) feneke felett.

Ha körfűrészt tartalmazó vágószerszámot alkalmazunk, akkor tökéletesen vízszintes vágást tudunk létrehozni, és a tartály falának fém anyagába való behatolása a tartály belseje felől történik a tartály keresztmetszeti síkjában.

A függőleges (91) körfűrésznek (93) tárcsája van, amely függőleges síkban van elhelyezve, és vízszintes tengely körül forgatható. Ez a vágószerszám az (1) tartály falába belülről hatol be, tengelyirányú síkban. A vágások tökéletesen függőlegesek lehetnek, és merőlegesek az előzőleg készített vízszintes vágásokra. Ily módon négyszögletes vagy kocka alakú (26) blokkokat tudunk kivágni a besugárzott anyagból, amelyeket az előzőekben készített vízszintes és függőleges vágások határolnak.

A tartály falának levágását úgy végezzük, hogy a tartályt egy bizonyos szögben forgatjuk két vágóművelet között, amikor is a (80) vágóegység vízszintes irányú vágásokat és a (90) vágóegység függőleges irányú vágásokat hoz létre.

A vágóegységeket távvezéreljük és a vágóműveletet minden esetben olyan szakaszban végezzük, hogy a reaktor szerkezete a radioaktív anyagokkal való szennyeződésektől védve legyen.

A 18. ábrán vízzel hűtött nukleáris reaktor (101) tartálya látható az előkészítési szakaszban, mielőtt lebontásra kerülne. A (101) tartály a (102) akna belsejében van elhelyezve a nukleáris reaktor (103) betonszerkezetének belsejében. A (102) akna felső részében a reaktor (104) medencévé bővül ki.

A reaktor elemeinek lebontására, és különösen a (101) tartály lebontására a reaktort, leállása után, hűtjük és a (104) medencét vízzel töltjük meg.

Az (101) tartály fedelének leszerelése és a magnak, valamint a tartályban elhelyezett belső berendezésnek a víz alatti eltávolítása ekkor már megtörtént. Ezután a reaktor (104) medencéjét kiürítjük és az (1) tartályt a szennyeződéstől mentesítjük például azáltal, hogy vegyszert keringtetünk a belső felülettel érintkeztetve.

A (101) tartályt leürítjük és a (102) akna behatárolására szolgáló berendezést behelyezzük.

A (102) akna meghosszabításába a (101) tartály félgömb alakú (101a) feneke alá leeresztjük a (107) állványzatot.

Vágószerszámokat vezetünk be a (102) aknába úgy, hogy el tudjuk vágni a csővezetéket, amelyek összekötik a (101) tartályt a reaktor köreivel a (105,105’, 106,

106’) összekötődarabok tartományában. Ugyanakkor elvégezzük a (108) csövek elvágását is, amelyek áthaladnak a (101a) fenéken. Ezt a műveletet a (107) állványzat felső részéről kiindulva végezzük.

A (110) tartót, amely különösen a 19. ábrán jól látható, helyezzük be a tartály (101a) feneke alá. A (110) tartón (110a) tartólap van, amely a tartály (101a) feneke alá van erősítve a (Ili) rudak segítségével. Ezek a (101a) fenéken átmenő vezetőcsövekbe vagy kezelőcsövekbe csatlakoznak attól függően, hogy milyen típusú a nukleáris reaktor tartálya, amelynél a lebontó műveletet alkalmazzuk.

A (111) rudaknak menetes végük van, amely a (110a) lapokon átmenő nyílásba nyúlik be, és amelyre anya van csavarva. A (111) rudak menetes végére csavart anyák biztosítják, hogy a (110a) lapot rögzíteni lehet, amely a (112) ütközőket hordja, és ezek támaszkodnak neki a (101a) fenéknek az anyák meghúzásakor.

Mielőtt a (101) tartályt egymást követő lépésekben függőleges irányban elmozdítanánk, hogy lehetővé váljék a (101) tartály falának levágása a (102) akna felső részével szomszédos tartományban a (104) medence belsejében, a (101) tartály felső része körül felfújható (113) tömlőt helyezünk el, amely lehetővé teszi, hogy a (102) akna felső részét és a (114) emelőt lezárjuk, amely utóbbi a (101) tartály vezetését és központosítását biztosítja függőleges irányú elmozdulása során.

Hasonlóképpen a (104) medencébe és az ahhoz képest oldalt elhelyezkedő (104’) térben vágó- és kezelőeszközök vannak elhelyezve, amelyek hasonlóak lehetnek a fent leírt eszközökhöz, és amelyek a (26) blokkok levágását a (101) tartály faláról és azok eltávolítását a tároló konténerekbe lehetővé teszik.

A (101) tartály, amelynél a találmány szerinti eljárást alkalmazzuk, a fent leírt kivitel esetén, (116) tartólábak útján a (115) tartógyűrűn nyugszik, amely a reaktor (103) betonszerkezetéhez van rögzítve a (102) akna felső szintjén.

A 21. ábrán a (115) a tartógyűrű felülnézetben látható. A (115) tartógyűrű felső felületén kerületirányban egymás után tizennyolc (117) szakasz van, amelyeknek szögamplitúdója 20°. Tizenöt (117) szakasz a (101) tartály (116) tartólábának hordozófelületét támasztja meg.

A fennmaradó három (117a, 117b, 117c) szakasz, amelyek függőlegesen egy vonalba esnek azzal az összekötődarabbal, amely a (101) tartályt a reaktorkörhöz kapcsolja, azaz a (105) és (105’) összekötődarabokkal, nem kap (116) tartólábat.

Amint a 19. és 20. ábrákon látható, a (101) tartály kezdeti felemelése a (120) emelők segítségével történhet, amelyek a (115) tartógyűrű és néhány (116) tartóláb között helyezhetők el. A (120) emelők a (115) tartógyűrű (121) kivágásaiba vannak elhelyezve és a (122) ékeken nyugszanak.

A (121) kivágások magassága elegendő ahhoz, hogy biztosítsa, hogy a (122) ékeken támaszkodó (120) emelő a (101) tartály felemelése előtti pillanatban a (116) tartóláb alá helyezhető be.

HU 207 397 Β

Amint a 21. ábrából látható, a (121) kivágásokat három szakaszban alakítjuk ki, amelyek egymástól 120°-ban helyezkednek el a (115) gyűrű körül és két, egymást követő (117) szakasznak felelnek meg, hogy lehetővé tegyék a (116) tartóláb támaszkodását.

Mindegyik (121) kivágásban két (120) emelőből álló három-három csoport van elhelyezve és mindegyik (121) kivágás a (115) tartógyűrű két egymást követő (117) szakaszában van kialakítva.

A (101) tartály felemelése a három (120) emelő csoport együttes működése során jön létre, amelyek mindegyike a három (121) kivágás egyikében van elhelyezve, amely (121) kivágások a (101) tartály kerülete mentén vannak elosztva.

Ha a (101) tartály egy osztással való felemelése megtörtént a három (120) emelő segítségével, akkor az osztás magasságának megfelelő magasságú (122) éket helyezünk minden .olyan (120) emelő alá, amelyeket nem használtunk az emeléshez, és amelyek azon (120) emelők szomszédságában vannak, amelyek az emelést létrehozták a (115) tartógyűrű ugyanazon (121) kivágásában.

A következő osztásnyi emelést azon (120) emelők segítségével végezzük, amelyek alá a (122) ékeket éppen elhelyeztük és ily módon a (101) tartályt egy további lépéssel felemeljük. Ezután az első három (120) emelő ékelése történik, amelyek az emelést végezték.

Ily módon a (101) tartály egymást követő osztásokban lehet felemelni oly módon, hogy mindenkor a (122) ékeket helyezzük a (120) emelők alá.

A (101) tartály emelésének egymást követő lépései alatt valamennyi olyan (116) tartóláb, vagy néhány (116) tartóláb alá (122) ékeket helyezünk, amelyeket nem használtunk az emeléskor.

A (101) tartály kezdeti emelésének befejezésekor két (125 és 125’) szakaszban, a (116) tartólábak alá, elegendő magasságú (122) ékeket helyezünk, amelyek a (101) tartályt olyan magasan tartják, amelyet a kezdeti emelés végénél ért el.

Ekkor elvégezzük a (115) tartógyűrű felvágását négy szakaszra, amelyek közül kettő-kettő egy vonalba esik, hogy ily módon a (127, 127’) hídtartók számára, amelyek egymással párhuzamosak, járatot képezzünk. A (127,127’) hídtartók a (101) tartály rögzített tartójának egy részét képezik a tartó függőleges irányú elmozdulása során.

A (127,127’) hídtartók keresztmetszetének magassága azonos a (115) tartógyűrű magasságával, és a reaktor (103) betonszerkezetén nyugszanak egy oldalsó (131) nyílásban, amint az a 19. ábrán látható. A (128) ékek biztosítják a (127 és 127’) hídtartók jó stabilitását, amelyek a (115) tartógyűrűvel együtt rögzített tartót képeznek, amelyen a (101) tartály függőleges irányú felemelése és a tartály falának levágása során nyugszik.

Amint a 22. és 23. ábrákon látható, a (101) tartály kezdeti felemelésének befejezésekor, ami a (120) emelők és a (123) ékek segítségével történik, a tartály (101a) feneke és a (110) tartó bizonyos magasságban van a rögzített tartó felső felülete felett, amely rögzített tartó a (115) tartógyűrűből és a (127) hídtartóból áll.

A (127) hídtartó felső felülete és a (110) tartó alsó felülete közötti függőleges irányú tér teszi lehetővé, hogy ezek közé az elemek közé (130) emelőmodult be tudjuk helyezni, amelyet a következőkben ismertetünk.

A (130) eraelőmodult a reaktor (103) betonszerkezetében kialakított oldalsó (131) nyíláson keresztül vezetjük be, amely a (101a) fenék szintjén van.

A (131) nyílás teljes hossza fölött (127, 127’) hídtartók vannak elhelyezve, amelyek a (130) emelőmodul számára vezetőpályát képeznek, amikor azt helyére kell tenni a (101) tartály (101a) fenekéhez rögzített (110) tartó alá.

A (130) emelőmodult a 22., 23. és 24. ábrák kapcsán ismertetjük részletesebben,

A (130) emelőmodul egy (132) emelőszerkezetet és egy modul jellegű (133) tartóelemet tartalmaz, amelyek egymással (134) sasszegek útján vannak összeerősítve.

A (132) emelőszerkezet keret alakú és két párhuzamos, függőleges (135a és 135b) tartóból áll, amelyeket a (136) távolságtartó köt össze. A függőleges (135a, 135b) tartók és a (136) távolságtartó fémlapból állnak és hegesztéssel vannak összeerősítve.

A függőleges (135a és 135b) tartók végeihez (137a és 137b) emelőszekrények vannak rögzítve, amelyeknek belsejébe egy-egy hidraulikus (138a, 138b) emelő van behelyezve és ennek teste a megfelelő (137a, 137b) emelőszekrény fenekének támaszkodik.

Amint a 24. ábrából látható, ha a (130) emelőmodul a helyén van, azaz függőlegesen egy vonalba esik a (101) tartály (101a) fenekével, amint az a 22. és 23. ábrán látható, a (137a és 137b) emelőszekrények függőlegesen egy vonalba esnek a (115) tartógyűrűvel.

A (137a és 137b) emelőszekrények belsejében elhelyezett (138a és 138b) emelők rúdjai a (115) tartógyűrű felső felületének támaszkodnak.

Ha a (132) emelőszerkezet (138a és 138b) emelőit olyan irányban tápláljuk, hogy azok rúdjai kitolódjanak, akkor ez a (132) emelőszerkezet felemelését hozza létre a keretre merőleges irányban azáltal, hogy az emelő teste a megfelelő (137a, 137b) emelőszekrény fenekére támaszkodik.

A (132) emelőszerkezet kerete segítségével az ehhez erősített (133) tartóelem felemelése következik be a (134) sasszegek révén.

A (133) tartóelem négyzet kereszmetszetű keret. A keresztmeszet (139) felületei mindegyik végüknél fogva a (140) oszlopokhoz vannak csatlakoztatva, a keret sarkainak tartományában.

A (140) oszlopokban átmérőirányban nyílások vannak, amelyek lehetővé teszik a (134) sasszegek áthaladását és amelyeknek csonkakúp alakú egymásba illeszkedő végeik vannak és ez lehetővé teszi, hogy az azonos modulelemeket stabilan egymásra tudjuk rakni.

A (133) tartóelem méretei olyanok, hogy be lehessen helyezni a (132) emelőszerkezet keretébe, amelyet a (135a, 135b) tartók és a (136) távolságtartók határolnak.

A 24. ábrán a (132) emelőszerkezet és a (133) tartóelem látható egyesített állapotban, amikor a (135a és 135b) tartók átmenő nyílásai egy vonalba esnek a

HU 207 397 Β (140) oszlopok nyílásaival. Ebben a helyzetben a (134) sasszegeket be lehet vezetni a (140) oszlopok és a (135a és 135b) tartók egy vonalba eső nyílásaiba.

A (133) tartóelem (140) oszlopai függőlegesen egy vonalban vannak elhelyezve a (127 és 127’) hídtartókkal, amikor a (130) emelőmodul működő helyzetben van a (101) tartály (101a) feneke alatt.

A (132) emelőszerkezet (138a és 138b) emelői az emelőrudak kitolásával hozzák létre a (132) emelőszerkezet és a (133) tartóelem felemelését, amely a kerethez van erősítve.

A (133) tartóelem felső része, amelynek (141) forgóasztal alakja van (lásd 22. ábra), érintkezésbe kerül a (101 a) fenékhez rögzített (110) tartó (110a) lapjával.

A (101) tartály, amely a (110) tartó révén a (133) tartóelemen nyugszik, így felemelhető egy bizonyos magassággal, amely a (132) emelőszerkezet függőleges elmozdulásának mértékével egyenlő.

Amint a 25. ábrán látható, ha a (130) emelőmodul felemelt helyzetében van, amit úgy értünk el, hogy a (138a és 138b) emlőket kitoltuk, akkor egy második (133’) tartóelemet - amely azonos a (133) tartóelemmel - lehet bevezetni a (132) emelőszerkezettel felemelt (133) tartóelem alá.

A (133) tartóelemet elmozdítjuk oly módon, hogy a (127 és 127’) hídtartókból képzett pálya mentén előretoljuk. A (132) emelőszerkezet felemelésének mértéke megfelel a (133), illetve (133’) tartóelem magasságának plusz egy játéknak, amely lehetővé teszi a (133’) tartóelem behelyezését a (132) emelőszerkezet kerete és annak keretébe rögzített (133) tartóelem alá.

A (133’) tartóelemet úgy helyezzük el, hogy pontosan függőlegesen egy vonalba essen a (133) tartóelemmel.

A (132) emelőszerkezet (138a és 138b) emelőit az emelés irányával ellentétes irányban tápláljuk oly módon, hogy a (133) tartóelem a (133’) tartóelemre feküdjön fel, amely maga a (127 és 127’) hídtartókon nyugszik a (140) oszlopok csonkakúp alakú támaszkodó felületei révén.

Az egyesítő (134) sasszegeket, amelyek a (132) emelőszerkezet kerete és a (133) tartóelemek közötti kapcsolatot létrehozzák, ekkor eltávolítjuk.

A (132) emelőszerkezet lefelé tartó mozgása ekkor folytatódik azáltal, hogy az emelőket a kívánt irányban tápláljuk addig a pillanatig, amíg a (132) emelőszerkezet kerete visszatér eredeti kiinduló helyzetébe. A (133’) tartóelem ekkor a (133) tartóelem 24. ábrán látható helyzetében van.

A (133’) tartóelem és a (132) emelőszerkezet összeszerelése úgy történik, hogy bevezetjük a (134) sasszegeket a (132) emelőszerkezet (135a és 135b) tartóinak és a (133’) tartóelem (140) oszlopainak egy vonalba eső nyílásaiba.

Ezután a (133) tartóelem alá, amelyen a (110) tartó révén a (101) tartály nyugszik, a (130) emelőmodullal azonos emelőmodult helyezünk be, amely (132) emelőszerkezetet tartalmaz, és ehhez van rögzítve a (133’) tartóelem.

A (101) tartályt úgy emeljük a (102) akna belsejében, hogy felső része, különösen (101b) karimája, a reaktor (108) medencéjének belsejéből legyen levágható a (102) akna felső részének szomszédságában.

Meg kell jegyezni, hogy a (101) tartály függőleges irányú elmozdulásának a befejezésénél bekövetkező vágás során a (101) tartály a (101a) fenék, a (110) tartó és a (133), illetve (133’) tartóelemek révén a (127) és (127’) hídtartókon nyugszik, amelyek a (101) tartály rögzített tartóját képezik a tartály emelése során. Ily módon a (101) tartály nincsen befüggesztve a (102) akna belsejébe, hanem a (101a) feneke révén a vágóműveletek alatt tartóelemeken nyugszik, amelyek a reaktor rögzített szerkezetére támaszkodnak.

A (101) tartály falából levágott (26) blokkok levágása és kezelése úgy történhet, amint azt az előzőekben ismertettük.

A (102) akna felső szintje felett elhelyezkedő tartályrészen elvégzett vágási művelet befejezésekor, miután a (101) tartályt a (132) emelőszerkezettel függőleges irányban elmozdítottuk, ez a (132) emelőszerkezet a (101) tartályt ismét el tudja mozdítani függőleges irányban. A (101) tartály a (133’) tartóelemen nyugszik, amely a (132) emelőszerkezet keretével a (110) tartó és a (133) tartóelem révén van összekötve.

A (101) tartály felemelésének mértéke kissé nagyobb, mint a (133, illetve 133’) tartóelemek magassága.

A (127 és 127’) hídtartókon való előretolással a (133 és 133’) tartóelemekkel azonos harmadik (133”) tartóelemet helyezünk el, függőlegesen egy vonalba a (133’) tartóelemmel, amely a (132) emelőszerkezet keretéhez van rögzítve, és a felemelt helyzetébe van hozva ennek az emelőszerkezetnek a segítségével.

A (132) emelőszerkezet (138a, 138b) emelőit egymás után az emelési iránnyal ellentétes irányban tápláljuk oly módon, hogy a (133’) tartóelemet, amelyen (133) tartóelem és a (110) tartó révén a (101) tartály nyugszik, a (133”) tartóelemen hozzuk támaszkodásba.

A (101) tartály ekkor egy új helyen van függőleges irányban, és így egy új szegmenst lehet levágni a (104) medence belsejében, a (102) akna felső szintje fölött.

A (101) tartály falának levágása, így egymást követő szegmensekben megy végbe a tartály minden egyes egységnyi emelése után, amikor egy új tartóelemet lehet behelyezni azon elem alá, amelynek felemelését a (132) emelőszerkezettel elvégeztük, és a (101) tartályt az egymásra rakott tartóelemek segítségével ezzel az új tartóelemmel lehet megtámasztani, amely a (101a) tartálynak a (127) hídtartókból képezett rögzített tartóján nyugszik.

Amint a 26. ábrából látható a (101) tartály felemelése egymást követő lépésekben lehetővé teszi annak levágását egészen a domborított (101a) fenekének szintjéig.

Egymást követő (133, 133’, 133”,... 133n) tartóelemeket helyezhetünk egymásra a (101) tartály (101a) fenekéhez rögzített (110) tartó és a (101) tartály rögzített tartóját képező (127) és (127’) hídtartók közé.

Ily módon a (101a) fenék levágása elvégezhető a (102) akna felső szintjének szomszédságában megfelelő vágószerszámok alkalmazásával.

HU 207 397 B

A (101) tartály falát le lehet vágni egymást követő műveletek folyamán, miközben a (101) tartály egymásra halmozott tartóelemek révén egy rögzített szerkezeten nyugszik, amely a (101) tartály fenekére támaszkodik.

Az egymást követő emelések egyenlő mértékűek, és ugyanattól az emelőszerkezettől származnak, amely az egymást követő tartóelemekre hat, amelyek a rögzített tartón nyugszanak.

Az ismertetett eljárás és berendezés lehetővé teszi, hogy a tartályt egymást követő lépésekben, függőlegesen elmozdítsuk, egyszerű módon úgy, hogy a tartály stabilan meg legyen támasztva minden vágóművelet alatt, amely a tartály függőleges irányú elmozdítását követi.

A találmány nincs a fent leírt kivitelre korlátozva.

A tartály felemelése történhet például a tartály fenekére kifejtett húzással vagy tolással, amely húzást vagy tolást a fentiektől eltérő eszközökkel hozzuk létre.

Amennyiben a tartály felemeléséről van szó, a fenekére kifejtett tolással, a tartály kezdeti elmozdulása függőleges irányba, aminek során lehetővé válik az, hogy a tartály feneke alá az emelőszerkezetet behelyezzük, bármilyen eszközzel megvalósítható, amely lehetővé teszi a tartály felemelését az alsó részére kifejtett tolóerővel.

Az emelőszerkezet és a tartóelem is eltérő lehet a fent leírttól, és bármilyen megfelelő kialakítás alkalmazható.

A tartály fenekére kifejtett tolóerő vagy a lebontandó elemre kifejtett tolóerő kifejthető egy közbenső tartó révén, vagy az alsó részen kialakított egy vagy több tolófelületre ható erő révén.

A tartály falából a besugárzott anyag levágására szolgáló szerszámok is eltérhetnek a szalagfűrésztől vagy körfűrésztől. A vágóeszközök lehetnek nem mechanikus eszközök, mint például oxigén vágóláng, bár a hővel dolgozó vágóeljárások gőzképződéshez és finom radioaktív terméket tartalmazó részecskék képződéséhez vezetnek, amelyeknek felfogása és megszűrése nehézséget okozhat.

A vágószerszámok olyan eszközökkel rendelkezhetnek, amelyek azokat a tartály tengelye körül egy teljes körülfordulással vezetni és állítani lehet. Ebben az esetben a tartály lebontásához nem kell a tartályt a tengelye körül forgatni.

A besugárzott anyag tárolása és mozgatása is történhet másképpen, mint az előzőekben leírtak. A levágott blokkokat a reaktor helyén lehet kezelni, mielőtt a tárolóhelyre kerülnének, vagy éppen ellenkezőleg, egy kezelőhelyre lehet szállítani, és ott lehet kezelni a hosszú ideig tartó tárolás céljából.

A tartály domború fenekének levágása elvégezhető ugyanazon szerszámokkal, mint amelyekkel a tartály hengeres falát levágtuk, vagy pedig ellenkezőleg, speciális szerszámok segítségével.

Végül, a találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazható bármilyen PWR vagy BWR típusú, vízzel hűtött nukleáris reaktor lebontására vagy a tartályok belső felszerelésének lebontására.

Még általánosabban, a találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazható olyan nukleáris reaktor bármilyen besugárzott elemének lebontására, amelynek legalább egy cső alakú része van, amelynek tengelye függőleges.

Claims (22)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás nukleáris reaktor besugárzott elemének (1), különösen nyomás alatti vízzel hűtött nukleáris reaktor tartályának lebontására, amely elemnek (1) legalább egy cső alakú fala van, és ennek tengelye függőleges, és az elem (1) betonszerkezetben (3) kialakított akna (2) belsejében van rögzítve, azzal jellemezve, hogy a betonszerkezet (3) és az elem (1) közötti összekötőelemeket eltávolítjuk, az elemet (1) függőleges irányban felfelé, tengelye mentén, az akna (2) belsejében egymást követő lépésekben bizonyos távolságban elmozdítjuk, az elem (1) falát olyan magasságban, amely az elmozdítás függőleges távolságának felel meg, levágjuk, és ily módon az elem (1) falának besugárzott anyagából blokkokat (26) vágunk ki a betonszerkezet (3) aknájának (2) felső szintjén, majd a levágott blokkokat (26), eltávolítjuk és végül, hogy az elem (1) levágását egymást követő lépésekben ismételve végezzük. (1990.06.27.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elem (1) falának levágását a besugárzott anyagból lévő blokkokat (26) létrehozva úgy végezzük, hogy a falból először vízszintes irányban, majd ezt követően függőleges irányban végezzük a vágást. (1990.06.27.)
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízszintes irányú vágást csavarvonal alakban végezzük, amely csavarvonal tengelye a tartály tengelyével egybeesik, majd ezt követően a függőlegeshez képest döntött irányban végzünk egy vágást. (1990.06.27.)

   A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízszintes irányban történő vágást a tartály tengelyére merőleges keresztmetszet mentén végezzük, majd ezt követően függőleges irányú vágást végzünk. (1990.06.27.)
4. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, űzzűZ jellemezve, hogy két vágás (vízszintes és függőleges) után a tartályt tengelye körül forgatjuk. (1990.06. 27.)
5. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elem függőleges irányban való elmozdítását a következő egymást követő lépésekben végezzük:

   - az elem (101) alsó része, azaz feneke (101a) alá a reaktor betonszerkezetén (103) nyugvó rögzített hídtartóra (127,127’) támaszkodva, az akna (102) szomszédságában első emelőt (120) helyezünk,

   - felemeljük az elemet (101) úgy, hogy az első emelőket (120) az elem (101) fenekéhez (101a) toljuk,

   - az elem (101) feneke (101a) és a rögzített hídtartó (127,127’) közé - amelyen az emelőmodul (130) áll egy első tartóelemet (133) vezetünk be,

   - az első emelőket (120) az emeléssel ellentétes

   HU 207 397 Β irányban működtetjük, így az elem (101) fenekét (101a) az első emelőmodulra (130) támasztjuk rá, majd az elem (101) minden egymást követő további elmozdítása során

   - az elemet (101) egy meghatározott függőleges távolságba felemeljük második emelőszerkezetek (132) segítségével, amelyek a rögzített hídtartóra (127, 127’) támaszkodnak az elem (101) és a rögzített hídtartó közé (127, 127’) beékelt tartóelemmel (133, 133’, 133”) kapcsolódva az elem (101) egységnyi felemelése előtt,

   - egy tartóelemet (133’, 133”), amelynek magassága kisebb, mint a elem (101) egy egységnyi felmelésének függőleges távolsága, vezetünk be a második emelőszerkezetekkel (132) együttműködő tartóelem (133, 133’, 133”) és a rögzített hídtartó (127, 127’) közé,

   - és a második emelőszerkezeteket (132) az emeléssel ellentétes irányban működtetjük, így az elemet (101) az egymásra helyezett tartóelemekre (133, 133’, 133”) ültetve a rögzített hídtartóra (127,127’) támasztjuk. (1990. 11.07.)
6. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elem (101) a nukleáris reaktor tartálya, amely a tartály fenekére (101a) erősített tartólábak (116) révén a reaktor betonszerkezetén (103) nyugvó tartógyűrűre (115) támaszkodik, amelybe a tartólábak (116) legalább egy része alatt kivágást (121) képezünk, a tartólábak (116) alatt létesített mindegyik kivágásba (121) emelőt (120) helyezünk, felemeljük a tartályt (101) egy előre meghatározott függőleges távolságba az emelők (120) egy részének felhasználásával, amelyek a tartólábakra (116) támaszkodnak, és miután a tartályt (101) felemeltük, ékeket (123) helyezünk azon emelők (120) alá, amelyek az emelésben nem vettek részt, majd a tartályt (101) egymást követő lépésekben tovább emeljük, amely lépések abból állnak, hogy az emelők (120) egy részével emelünk, és az emeléshez nem használt emelőket (120) kiékeljük. (1990. 11.07.)
7. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azz.al jellemezve, hogy a tartógyűrűn (115) két-két egy vonalba eső kivágást (121) hozunk létre, és az egy vonalba eső kivágásokba (121) legalább két hídtartót (127,127’) vezetünk be. (1990. 11.07.)
8. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második emelőszerkezeteket (132) a tartály (101) felemelése előtt egyesítjük a rögzített hídtartón (127, 127’) nyugvó tartóelemekkel (133, 133’, 133”) úgy, hogy eltávolítható egyesítő elemekkel, előnyösen sasszegekkel (134) kapcsoljuk azokat össze, (1990.11. 07.)
9. 10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartály (101) fenekére (101a) tartót (110) rögzítünk. (1990. 11.07.)
10. 11. Berendezés nukleáris reaktor besugárzott elemének lebontására, amely elemnek legalább egy cső alakú fala van, és ennek tengelye függőleges és az elem beton szerkezetben kialakított akna belsejébe van rögzítve, azzal jellemezve, hogy

    - az akna (2) fölött, a betonszerkezet (3) egy részére támaszkodó tartószerkezete (11) van,

    - az elemet (1) felfelé mozgató emelőszerkezete (12), amely az elem (1) cső alakú részének tengelyében elhelyezett függőleges főtartót (13) tartalmaz, amelynek alsó részén a főtartót (13) az elem (1) alsó részéhez rögzítő rögzítőelemek vannak, valamint a főtartót (13) függőleges irányban elmozdító, a tartószerkezeten (11) nyugvó emelőszerkezetet (20) tartalmaz,

    - az akna (2) felső szintjén elhelyezett vágóegységei (40,70, 80,90),

    - az elem falának besugárzott anyagából levágás során létrehozott blokkok (26) kezelésére szolgáló eszközei, és

    - a besugárzott anyagból lévő blokkok (26) tárolására szolgáló eszközei vannak, az akna (2) felső szintjénél és az aknától (2) oldalt elhelyezve. (1990.06.27.)
11. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a főtartón (13) fogazás (13a) van, amely a főtartóhoz (13) képest hosszanti irányban fogaslécet képez, és hogy a főtartót (13) és az elemet (1) függőleges irányban elmozdító eszközök kilincses mechanizmusokból állnak, amelyek mindegyike egy függőleges irányban rögzítetten felszerelt kilincset (18a) és egy függőleges irányban mozgathatóan felszerelt kilincset (18b) tartalmaz, amely egy emelő (54) emelőrúdjára (55) erősített tartón (56) mozgathatóan van elhelyezve, a kilincsek (18a, 18b) pedig vízszintes tengely körül korlátozott szögben forgathatóan vannak felszerelve, és olyan profiljuk van, amely a főtartó (13) fogazásában (13a) az egymást követő fogak közötti fogárkok profiljának felel meg. (1990. 06. 27.)
12. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a főtartó (13) alsó részét az elem (1) alsó részére rögzítő eszközök nyomólapból (32) állnak, amely rudakat (37) hord, és ezek az elem (1) falának alsó részében kialakított átmenő nyílásokba kapcsolódnak, továbbá a rudak (37) végét az elem (1) alsó része alatt rögzítő lapból (36) állnak. (1990.06.27.)
13. 14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a főtartót (13) egy, a cső alakú szerkezettel (14) egy tengelybe eső tengely körül forgató eszköze, előnyösen motorja (21) van. (1990.06.27.)
14. 15. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a cső alakú szerkezet (14) alsó részén, az akna (2) felső részével szomszédosán, sugárirányú karok (15) vannak, és ezek végén az elemet (1) tengelyével a főtartó (13) tengelyére központosító és tartó emelők (16) vannak elhelyezve. (1990.06.27.)
15. 16. A 11-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vágóegységek (40, 70) szalagfűrészek, amelyek az elem (i) és az akna (2) tengelye körül forgathatóan tartóra (42, 72) vannak szerelve, a cső alakú szerkezetre (14) rögzített csapágy (43, 75) útján, az akna (2) felső része fölött függőleges távolságban. (1990. 06. 27.)
16. 17. A16. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy az egyik vágó egység (40) vízszintes irányban vágó vágóegység, amelynek tartója (42) az

    HU 207 397 Β akna (2) és az elem (1) tengelye körül, és egy vízszintes tengely körül forgathatóan van felszerelve, és a másik vágóegység (70) függőleges irányban vágó vágóegység, amely az elem (1) tengelyével egy vonalba eső akna (2) tengelye körül és vízszintes tengely (73) körül forgathatóan van felszerelve. (1990.06.27.)
17. 18. A17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vízszintes irányban vágó vágóegységnek (40) a tartót (42) vezető és központosító szerkezete (60) van, amely csavarvonal alakú hornyot (62) tártál!

    máz és ebbe a tartóra (42) forgathatóan szerelt vezetőgörgő (64) illeszkedik. (1990.06.27.)
18. 19. A11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vágóegység (40,70) körfűrészekből áll, amelyek az elemhez (1) és az aknához (2) képest átmérő irányban, a betonszerkezeten (3), az akna (2) felső szintjén elhelyezett vezető elemeken, előnyösen hídtartókon (82,92) mozgathatóan vannak elhelyezve (1990. 06.27.)
19. 20. Berendezés a 6-10, igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy emelőszerkezete (132) van, amely tartókból (135a, 135b) és távolságtartóból (136) áll, amelyek keret alakban vannak egyesítve és emelőszekrénnyel (137a, 137b) vannak összeerősítve, amelyekben emelő (138a, 138b) van, amellyel az emelőszerkezet (132) a keret síkjára merőlegesen, egyik és másik irányban el lehet mozdítani, továbbá több tartóeleme (133), amelyek mindegyike fémlapból áll, és ezek keret alakban vannak egyesítve, és a tartóelemeket (133, 133’) képező keret az emelőszerkezet (132) keretére merőleges irányban elmozgatható, és az emelőszerkezet (132) keretének belsejébe bevezethető, és az emelőszerkezet (132) keretének belsejébe bevezetett tartóelem (133) rögzíthető az emelőszerkezetre (132). (1990.11.07.)
20. 21. A 20. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az emelőszerkezet (132) keretének tartójában (135a, 135b) és távolságtartójában (136) átmenő nyílások vannak, és mindegyik tartóelemben (133, 133’) is nyílások vannak, amelyek az emelőszerkezet (132) keretének nyílásaival egy vonalba esnek, a tartóelem (133, 133’) és az emelőszerkezet (132) összeszerelésének helyzetében összekötő elemek, előnyösen sasszegek (134) illeszthetők az emelőszerkezet (132) és a tartóelem (133,133’) egy vonalba eső nyílásaiba. (1990.11.07.)
21. 22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik tartóelemnek (133, 133’, 133”) van egy támasztófelülete, amelyet egy forgó lap (141) képez, amelynek forgástengelye merőleges a tartóelem (133,133’, 133”) támasztófelületére. (1990.11.07).
22. 23. A 20-22. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tartóelemek (133, 133’, 133”) keret alakúak és mindegyiken, a keret minden sarkában cső alakú oszlop (140) van, amelyre egy emelőmodul (130) két fém felülete (139) van erősítve, az oszlopok (140) azonkívül a tartóelemeket (133, 133’, 133”) az emelőszerkezet (132) keretére rögzítő rögzítőelemeket tartalmaznak, továbbá egy második tartóelem (133, 133’, 133”) oszlopaival (140) együttműködő eszközöket. (1990.11.07.)