HU207299B - Process for producing pyrazol and pyrazol derivatives - Google Patents

Process for producing pyrazol and pyrazol derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU207299B
HU207299B HU903775A HU377590A HU207299B HU 207299 B HU207299 B HU 207299B HU 903775 A HU903775 A HU 903775A HU 377590 A HU377590 A HU 377590A HU 207299 B HU207299 B HU 207299B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
iodine
derivative
derivatives
pyrazoline
formula
Prior art date
Application number
HU903775A
Other languages
English (en)
Other versions
HU903775D0 (en
HUT54349A (en
Inventor
Hans Rupert Merkle
Erich Fretschner
Original Assignee
Basf Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Basf Ag filed Critical Basf Ag
Publication of HU903775D0 publication Critical patent/HU903775D0/hu
Publication of HUT54349A publication Critical patent/HUT54349A/hu
Publication of HU207299B publication Critical patent/HU207299B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D231/00Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings
    • C07D231/02Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings
    • C07D231/10Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D231/12Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms, hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals, directly attached to ring carbon atoms

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Low-Molecular Organic Synthesis Reactions Using Catalysts (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Nitrogen Condensed Heterocyclic Rings (AREA)
  • Heterocyclic Carbon Compounds Containing A Hetero Ring Having Nitrogen And Oxygen As The Only Ring Hetero Atoms (AREA)

Description

(57) KIVONAT
A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű pirazol-származékok előállítására oly módon, hogy (la) általános képletű 2-pirazol in-származékot kénsavval, elemi jód vagy egy jódvegyület jelenlétében, 50250 °C közötti hőmérsékleten dehidrogéneznek.
A találmány szerinti eljárás előnyösen úgy valósítható meg, hogy a 2-piarzolin-származékot közvetlenül a reakcióelegyben állítják elő és izolálás nélkül dehidrogénezik.
A fenti képletekben R'-R4 hidrogénatom, alkil-, aril-, cikloalkil- vagy araiki lesöpört, adott esetben szubsztituálva.
HU 207 299 B
A leírás terjedelme: 6 oldal (ezen belül 1 lap ábra)
HU 207 299 B
A találmány tárgya egy új eljárás és származékai 2-pirazolinból és származékaiból történő előállítására.
Ismert, hogy a 2-pirazolin klórral, alkálifém- vagy alkáliföldfém-hipokloritokkal (DE-A 3 035 395), kénnel vagy szelénnel (DE-A 3 029 160) vagy hidrogénperoxid vizes oldatával (DE-A 3 415 385) pirazollá dehidrogénezhető. Ugyancsak ismert a 2-pirazolin palládium vagy platina kontaktkatalízátorok segítségével, fázfázisban történő termikus dehidrogénezése (DE-A 3 209 148) vagy az N-szulfonil-2-pirazolin termolízisével történő (DE-A 3 035 394) pirazol-előállítás is. Ezek az eljárások azonban technikailag nem kielégítőek: előnytelen az igen agresszív oxidálószerck vagy a drága katalizátorok használata, olyan mérgező melléktermékek keletkeznek, mint a hidrogén-szulfid vagy liidrogén-szelenid, vagy nem lehet ilyen módon N-szubsztituált pirazol-származékokat előállítani.
A találmány tárgyát képező eljárás kidolgozásához vezető munka célja a pirázol és származékai technikailag egyszerűbb és gazdaságosabb előállítása volt. Ezt a feladatot úgy oldottuk meg, hogy a pirazolt és származékait a 2-pirazolinból és származékaiból állítjuk elő. Eljárásunk azzal jellemezhető, hogy az átalakítást kénsavval, jód vagy egy jódvegyület jelenlétében, 50 °C és 250 °C közötti hőmérsékleten végezzük.
Az új eljárás feltehetőleg azon az elven alapszik, hogy a reakcióban a jód dehidrogénező reagensként működve hidrogén-jodiddá alakul át, amit a kénsav újra jóddá oxidál vissza. Ez a reakciómechanizmus megmagyarázza azt a tényt, hogy a jódból vagy jódvegyületből a katalitikus mennyiség is elég.
A jódból vagy jódvegyületből a reakcióban a 2-pirazolin-származékra vonatkoztatva általában 0.0110 mól%-ot, előnyösen 0,05-5 mól%-ot, különösen 0,1 — 2 mól%-ot használunk. Ha jódvegyületet használunk, olyat választunk, amelyből a reakcióelegyben elemi jód keletkezik, és részt vesz a fent leírt reakcióciklusban.
A reakcióciklusban a kénsav a hidrogén-jodid oxidálószereként vesz részt, így a reakcióelegyben legalább 30 tömeg%, előnyösen 45-90 tömeg% koncentrációban szerepel. A kénsav koncentrációját a reakció során úgy biztosíthatjuk, hogy a keletkező felesleges vizet folyamatosan eltávolítjuk.
Az elemi jód mellett katalizátorként az alábbi jódvegyületek jöhetnek számításba: hidrogén-jodid, alkálifémés alkáliföldfém-jodidok (például lítium-, nátrium-, kálium-, cézium-, magnézium- vagy kalcium-jodid), különböző fémjodidok vagy más szervetlen jódvegyületek (például alkálifém- vagy alkáliföldfém-hipojoditok, -joditok, -jodátok vagy -perjodátok) vagy szerves jódvegyületek (például alkil-jodidok, mint a metil-jodid).
A dehidrogénezést általában légköri nyomáson, 50 °C és 250 °C között, előnyösen 70 °C és 200 °C közötti, különösen 90 °C- és 180 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Végezhetjük azonban a reakciót magasabb nyomáson is - ekkor bígabb kénsavoldalban vagy a megadott magasabb hőmérsékleten dolgozunk -, illetve alacsonyabb nyomáson, amikor töményebb kénsavoldatban vagy a megadott alacsonyabb hőmérsékleten dolgozunk.
A reakciót általában úgy végezzük, hogy az összes kiindulási anyagot egy reaktorban összekeverjük, majd a reakcióelegyet a kívánt hőmérsékletre melegítjük. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a kiindulási vegyületeket egyenként vagy összekeverve töltjük az előmelegített reaktorba, illetve úgy, hogy a kiindulási vegyületek egy részét előmelegítjük a reakció hőmérsékletére és hozzáadjuk a többit.
A reakcióból távozó, lekondenzáltatott víz tartalmazza a bevitt jód nagy részét hidrogén-jodid alakjában, ami a reakcióelegybe visszajuttatható.
A reakcióelegy lehűtése után a keletkezett pirazolszármazék szulfátsó alakjában kikristályosodik.
A termék kinyerése érdekében a reakcióelegyet közömbösítjük például nátrium-hidroxiddal, ammóniumhidroxiddal vagy más szervetlen vagy szerves bázissal, majd többször extraháljuk egy inért szerves, vízzel nem elegyedő oldószerrel. A szerves fázis vízmentesítése és az oldószer teljes ledesztillálása után 85-95%os tisztaságú pirazolszármazékot kapunk, amit desztillálással vagy átkristályosítással tisztíthatunk tovább.
A találmány szerinti eljárással (I) általános képletű pirazolszármazékokat előállíthatunk a megfelelő 2-pirazolin-származékokból, azaz az (la) általános képletű vegyületekből, ahol R’-R4 jelentései hidrogénatomok vagy szénatomon keresztül kapcsolódó szerves csoportok lehetnek. A szubsztituensek befolyása a reakcióra eddigi ismereteink szerint csekély.
Az R'-R4 szubsztituensek hidrogénatomok mellett előnyösen az alábbi csoportok közül kerülhetnek ki: 1-8 szénatomos alkil-, különösen 1-4 szénatomos alkilcsoport (például metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, szek-butil-, izobutil-, vagy terc-butil-csoport), 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport (különösen ciklopentil-, ciklohexil- vagy cikloheptil-csoport), fenilcsoporttal helyettesített 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy fenilcsoport, amelyek közül egy, kettő három állhat a hidrogénatomok helyén. Ezek a csoportok tartalmazhatnaktovábbi szubsztituenseket alkil-, alkoxi-, alkiltiocsoportot, halogénatomot, nitro-, szulfonil-, 1-4 szénatomos alkil-szulfonil-, fenil-szulfonil- és/vagy karboxiesoportot) is hordozhatnak, amennyiben azok a reakció körülményei között inertek maradnak.
A kiindulási vegyületekként szóba jöhető 2-pirazolinszármazékok ismertek vagy ismert módon állíthatók elő. Különösen ajánlatos az [A] reakcióvázlat szerinti előállítási eljárást választani, ahol egy akrolein-, illetve vinilalkil-keton-szánnazékot egy hidrazinszármazékkal kondenzáltatva kapjuk meg az (la) általános képletű 2-pirazolin-származékokat (Behr és munkatársai, The Chemistry of Heterocyclic Compounds, Vol. 22., 7. fejezet; DE-A 3 423 930 szabadalmi leírás). A reakciót szokásos módon, egy inért szerves oldószerben vagy vizes oldatban. bázisok vagy savak jelenlétében végezzük.
Az új eljárás szempontjából különösen előnyös a fenti reakciót úgy elvégezni, hogy a kondenzációt a jódot és jódvegyületet is tartalmazó kénsavas közegben végezzük, és a köztitermékként keletkező 2-pirazolinszármazékot nem izoláljuk. Az eljárást ebben az esetben célszerűen úgy hajtjuk végre, hogy 0,65-1,25 mól1
HU 207 299 Β egyenértéknyi akrolein-, illetve vinil-alkil-keton-származékokat reagáltatunk 1 mólegyenértéknyi hidrazinszármazékkal kénsavoldatban, jód vagy egy jódvegyületjelenlétében a már leírt reakciókörülmények között. ([A] reakcióvázlat).
A vinil-alkil-keton-származékok helyett használhatók azok megfelelő telített prekurzor vegyületei is, például 2-hidroxi-etiI-alkil-keton-származékok. Amint a [B] reakcióvázlat mutatja, a vízelvonási lépés közvetlenül a 2-pirazolszármazék előállítását szolgáló reakcióelegyben is végbemehet, sőt a 2-hidroxi-etil-ketont magát in situ is előállíthatjuk például aceton és formaldehid reagáltatásával.
A 2-pirazoIin-származékok előállításának egy további módja, ha egy glicerin-típusú vegyületet reagáltatunk az említett hidrazin-származékkal ([C] reakcióvázlat). Mint az [A] reakcióvázlatnál említettük, ez esetben is lehetséges a reakciót jód, illetve jódvegyület jelenlétében kénsavas közegben végezni, ahol a megfelelő hőmérsékleten köztitermék 2-pirazolin-származék azonnal dehidrálod ik.
A találmány tárgyát képező eljárást az alábbi példákban mutatjuk be.
1. példa
Pirazol előállítása 2-pirazolinből
270 g 80 tömeg%-os kénsavoldathoz 155 °C hőmérsékleten, 90 perc alatt hozzáadagolunk 145,8 g (1 mól) 2-pirazolint 48 tömeg%-os vizes oldat formájában, ami 2 g (0,0134 mól) nátriumjodidot is tartalmaz. A reakcióelegyet a víz eldesztillálásával 155 °C hőmérsékleten tartjuk. Az adagolás befejezése után még 30 percig tartjuk a 155 °C hőmérsékletet, majd lehűtjük 60 °C-ra a reakcióelegyet, és 20 tömeg%-os nátrium-hidroxid oldattal semlegesítjük. A pirazolt egy inért, vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel, szokásos módon extraháljuk. Bepárlás után 65,9 g szilárd terméket kapunk, amelynek tisztasága gázkromatográfiás elemzés szerint 93,1%. A reakció kitermelése a 2-pirazolinra vonatkoztatva 95,2%.
2. példa
Pirazol-származékok hidrazinszármazékokból és akrolein-, vinil-alkil-keton-, 2-hidroxi-etil-alkil-keton- vagy glicerin-származékokból történő előállításának általános leírása
2.1 n g c tömeg%-os kénsavoldathoz hűtés közben egy H2N-NHR’ (A—3) általános képletű hidrazin-származékkal vagy hidrátjával egyszerre vagy egymás után egy R2CH = CR3-CO-R4 (A—1) általános képletű akrolein- vagy vinil-alkil-keton-származékot, vagy egy R2-CH(OH)-CR3 (OH)CH(OH)-R4 (A-2) általános képletű glicerin-származékot vagy egy R2-CH(OH)CR3CH-CO-R4 (A-Γ) általános képletű 2-hidroxietil-alkil-ketont adagolunk a hidrazin-származékra vonatkoztatott a mól% jódvegyülettel - a katalizátorral együtt. Az így kapott reakcióelegyet t órán keresztül T °C hőmérsékleten tartjuk a víz desztillációs úton történő eltávolítása közben. Szokásos feldolgozás után a hidrazin-származékra vonatkoztatva v% kitermeléssel kapjuk a kívánt pirazol-származékot.
2.2 n g c tömeg%-os kénsavhoz T °C-on egyidejűleg vagy egymás után (A—1) általános képletű akroleint/vinil-alkil-ketont vagy (A-l·*) általános képletű 2-hidroxietil-alkil-ketont vagy (A-2) általános képletű glkicerint és (A-3) általános képletű hidrazint vagy hidrátját és a hidrazinra vonatkoztatva a mól% jódvegyületet - katalizátort - adunk, t óra reakcióidő (hozzáadás és keverés) a reakcióelegyet szokásos módon feldolgozzuk.
2.3 n g c tömeg%-os kénsavhoz hűtés közben egyidejűleg vagy egymás után (A-3) általános képletű hidrazint vagy hidrátját és a jódvegyületre vonatkoztatva a mól% jódvegyületet - katalizátort - adunk. Az elegyet T °C-ra melegítjük és ezen a hőmérsékleten hozzáadjuk az (A—1) áltatlános képletű akroleint/vinil-alkil-ketont vagy az (A-Γ) általános képletű 2-hidroxi-etil-alkil-ketont vagy az (A-2) általános képletű glicerint, t óra reakcióidő (reagensek adagolása és keverés) az elegyet szokásos módon feldolgozzuk.
Az elvégzett reakciók részleteit és paramétereit az
1. táblázatban ismertetjük.
Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti új eljárás alkalmas az R'-R4 helyeken tetszőleges szubsztituenseket tartalmazó ismert pirazol-származékok előállítására, és e vegyületek ismertségével kapcsolatban hivatkozunk a The Chemistry of Heterocyclic Compunds; Pyrazoles, Pyrazolnes, Pyrazolidines, Indazoles and Condensed Rings (szerk: A. Weissberger, Interscience Publishers, New York, 1967) című összefoglaló műve.
I. táblázat
H2N-NHR'
R2-CH=CR3-CO-R4, illetve R2-CH-CR3-CO-R4 ill. R2-CH-CR3-CH-R4 ->
I III (A-3)
OH OH OH OH (A-l) (A-l*) (A-2)
RJ R
Példa száma (A-l), ill. (A-2) (A-3) H2soyH2o Katalizátor Pirazol (I) Elóál- litás módja
R2 R3 R4 mól R' mól n[g]c> c Vegyület ac) i tó]] T[°C] yl%lc) R1 R2 R3 R4.
2b) H H H I.I II 1.0 449,6 47,9 NaI 1.34 4,5 145-155 86,6 H H H H 2,1
3b) H H H 1.1 H 1.0 269,6 80,0 NaI 0,67 2,5 155 91,8 H H H H 2,2
HU 207 299 Β
Példa (A- -1), ill. (A- -2) (Λ-3) H2SOyH2O Kata! znior Pirazol (I) Előál- lítás módja
száma R2 R3 R mól r! múl n|glc| c Vegytilet ac I lói] T [°C] y[%r> R1 R2 R3 R4
4',J 11 II H 1,2 11 1.0 410 70.2 Nal 0.67 3.0 120 76.7 II II H H 2.3
5a) H H II 1.2 II 1.0 392.2 50.0 Nal 0.67 2.5 155 82.0 H II H II 2.1
6W H H u 1.1 II i.O 431.2 50.0 Na IO3 0.66 4.0 155 80.8 1-1 H H H 2,1
γι’) n 11 II l.i II 1.0 431.2 50.0 Clljl 0,7 4.0 155 19,7 11 II II H 2,1
gt>) H 11 fi i.l ii i.O 269.6 80.0 HJ 0,66 2,5 155 82.3 11 H II H 2,2
01%1 H u fi 1.1 II 1.0 431.2 50.0 J2 0,17 2.0 155 78.5 II H H H 2,2
IOa) H H II 1.2 Cllj 1.0 420.2 70.0 Nal 1,34 2,0 118 57.1 CHj H H H 2,3
lla) H cm 11 2.4 II 2.0 410,0 70.2 Nai 0.67 3.0 115-130 85.4 n n CHj II 2.3
12a CHj II H i.2 II 1.0 410,0 70.2 Nal 0,67 3.0 115-130 75.6 11 CHj II II 2,3
13a) H II Cl Ij 1.17 II 1.0 410.0 70.2 Nal 0.67 2,5 115-130 91.2 II H H CHj 2,3
14a) II ci b fi 1.2 Cl 1.1 1.0 410.0 70.2 Nal 0,67 3.0 130 59.4 CHj H ch3 H 2,3
15a’* II H Cila l.i II 1.0 431.2 50,0 Nal 0.67 3.0 100-155 79.5 II H H CHj 2,3
a) (A-l)-ből; b) (A-2)-ből; a) (A-l )-ből; c) linói (A—3)-ra vonalkozlalva
3. példa
3-Metil-pirazol előállítású 4-hióroxi-2-butanonból
431,2 g 50 tömeg%-os kénsavoldathoz szobahőmérsékleten 15 perc alatt 50 g (1 mól) hidrazinhidrátot és 1 g nátrium-jodidot adunk, majd az odlatot 100 °Cra melegítjük, és 60 perc a lati 193,6 g (1,1 mól) 4-liidroxi-2-butanont adunk hozzá cseppenként 50 tömeg%os vizes oldat alakjában. A víz ledesztiIlálásával a reakcióelegy hőmérsékletét az adagolás végeztével 155 °C-ra emeljük, és az elegyet 60 percen át keverjük; a ledesztillált víz tömege 350 g.
°C hőmérsékletre való hűtés után a reakcióelegyet 15 t%-os nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük, és etilén-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves fázist nátrium-szulfáttal vízmentesítjük, szűrjük és rotációs vákuumbepárlóban bepároljuk. 90,4 g sötétbarna olajat kapunk, amiből vákuum, desztillációval (4,6kPa = 35 Hgmm; 108 °C) 65,2 g 3-metil-pirazoll nyerünk; a terméket gázkromatográfiával azonosítjuk autentikus anyag segítségével.
4. példa
3-Metil-pirazol előállítása acetonból és formaldehidből in situ előállított 4-hidroxi-2-butanonból.
431 g (2,2 mól) 50 tömeg%-os kénsavoldathoz 50 g (1 mól) hidrazinhiclrátot csepegtetünk, miközben az elegy hőmérséklete 90 °C-ra emelkedik. Hozzáadunk 1 g nátrium-jodidot, majd 30 perc alatt hozzáesepegtetjiik 90 °C-on 90,4 g (1,1 mól) 36,5 tömeg%-os formaldehidoldat és 63,8 g (1,1 mól) aceton elegyét. Ezután a hőmérséklet állandó keverés közben a víz ledeszti Hálásával 60 perc alatt 153 °C-ra emeljük, és még 45 percen át keverjük a reakcióelegyet. Összesen 330 g víz távozik.
tömeg%-os nátrium-hidroxid-oldattal végzett semlegesítés és etilén-dikloriddal történő extrakció után a szerves fázist vízmentesítjük, és bepároljuk.
g barna olajat kapunk, ami a gázkromatográfiás elemzés szerint 80% 3-metil-pirazolt tartalmaz.

Claims (3)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás az (I) általános képletű pirazol-származékok előállítására (la) általános képletű 2-pirazolinszármazékok - a képletben
    R1, R2, R! és R4 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1-8 .szénatomos alkil-, 3-8 szénatomos cikloalkil-, fenil- vagy fenil-( 1-4 szénatomos-alkil)-csoportot jelentenek, és ezek a reakciókörülmények között inért csoporttal, azaz 1-4 .szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, 1-4 szénatomos alkiltio-, halogénatommal, nitro-, szulfonil-, 1-4 szénatomos alkil-szulf'onil-, fenil-szulfonil- és/vagy karboxicsoporttal lehetnek szubsztituálva - deli idrogénezésé vei, azzal, jellemezve, hogy
    a) az (la) általános képletű 2-pirazolin-származékot közvetlenül vagy
    b) egy megfelelő glicerin-, akrolein-, vinil-alkil-keton- vagy 2-hidroxi-etil-alkil-keton-származék és egy megfelelő hidrazin-származék vagy hidrátja reagáltatásával képződet (la) általános képletű 2-pirazolin-szánnazékot a reakcióelegyben in situ kénsavban, jód vagy jódvegyület jelenlétében 50 °C és 250 °C közötti hőmérsékleten dehidrogénezzűk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti a) vagy b) eljárás, azzal jellemezve, hogy a dehidrogénezést a pírazolin-származékra vagy hidrazin-származékra vonatkoztatott 0,0110 mólegyenértcknyi jód vagy jódvegyület jelenlétében végezzük.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dehidrogénezést 30-90 tömeg%-os kénsavoklatban végezzük.
    HU 207 299 Β Int. Cl.5: C 07 D 231/10
    [ Al R\ X c-c a ii + r2/,ch 0 NH-NH, -— 1 2 - h2o R1 N R^Nx 1 CM (A«Q CA-i) R1 [ Bl <c — 2 ' 3 + Rz- CH 0 1 NH—NH, --- 1 — 2H,0 R1 .YC A'» CIq) OH (A -6) R1 (A-·)*) [ C] HO —CR3—CH— R4 R3\ ^R4 2 ' '
HU903775A 1989-06-10 1990-06-08 Process for producing pyrazol and pyrazol derivatives HU207299B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE3918979A DE3918979A1 (de) 1989-06-10 1989-06-10 Verfahren zur herstellung von pyrazol und dessen derivaten

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU903775D0 HU903775D0 (en) 1990-11-28
HUT54349A HUT54349A (en) 1991-02-28
HU207299B true HU207299B (en) 1993-03-29

Family

ID=6382485

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU903775A HU207299B (en) 1989-06-10 1990-06-08 Process for producing pyrazol and pyrazol derivatives

Country Status (14)

Country Link
US (1) US4996327A (hu)
EP (1) EP0402722B1 (hu)
JP (1) JP2868588B2 (hu)
KR (2) KR910000653A (hu)
AT (1) ATE100799T1 (hu)
CA (1) CA2018206C (hu)
CZ (1) CZ279830B6 (hu)
DE (2) DE3918979A1 (hu)
DK (1) DK0402722T3 (hu)
ES (1) ES2062181T3 (hu)
HU (1) HU207299B (hu)
IL (1) IL94559A (hu)
SK (1) SK278414B6 (hu)
ZA (1) ZA904430B (hu)

Families Citing this family (19)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE4028393A1 (de) * 1990-09-07 1992-03-12 Basf Ag Verfahren zur herstellung von 3-methylpyrazol
JPH05156545A (ja) * 1991-12-10 1993-06-22 Takata Kk ノンコート織布及びその製造方法
WO1994002461A1 (en) * 1992-07-28 1994-02-03 Merck Sharp & Dohme Limited Azacyclic compounds
DE4328228A1 (de) * 1993-08-23 1995-03-02 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Pyrazol und dessen Derivaten
DE4415484A1 (de) * 1994-05-03 1995-11-09 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von 1-(Het)aryl-3-hydroxy-pyrazolen
US5510361A (en) * 1994-10-20 1996-04-23 The Procter & Gamble Company Di-tert-butylphenol compounds with heterocyclic moiety, useful as anti-inflammatory agents
DE19500838A1 (de) * 1995-01-13 1996-07-18 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von 3,5-Diarylpyrazolen
DE19645313A1 (de) 1996-11-04 1998-05-07 Basf Ag Substituierte 3-Benzylpyrazole
UA59402C2 (uk) * 1997-06-23 2003-09-15 Басф Акцієнгезелльшафт Спосіб одержання похідних піразолу
MX2007013118A (es) 2005-04-21 2008-01-11 Orphan Medical Inc Proceso para la preparacion de 4-metilpirazol ultrapuro.
US8410135B2 (en) * 2007-06-15 2013-04-02 Solvay Pharmaceuticals B.V. 4,5 dihydro-(1H)-pyrazole derivatives as cannabinoid CB1 receptor modulators
EP2282998B1 (en) 2008-04-21 2014-09-10 Albemarle Corporation Processes for producing n-alkylpyrazole
KR101005834B1 (ko) * 2008-08-04 2011-01-05 이화여자대학교 산학협력단 피라졸의 제조방법
CN102311388B (zh) * 2011-07-07 2013-05-22 林文斌 一种工业化生产3,4-二甲基吡唑及其磷酸盐的方法
CN102399189B (zh) * 2011-11-29 2014-12-31 上虞盛晖化工股份有限公司 一种3,4-二甲基吡唑磷酸盐的合成方法
CN102558057B (zh) * 2012-01-16 2014-04-02 兰州大学 多取代吡唑制备方法
CN102911119B (zh) * 2012-09-30 2015-06-17 浙江工业大学 3,4-二甲基吡唑和3,4-二甲基吡唑磷酸盐的制备方法
CN106316956A (zh) * 2015-07-02 2017-01-11 胡梓国 吡唑的工业生产方法
CN105153036A (zh) * 2015-09-28 2015-12-16 乐平市康鑫医药化工有限公司 丙烯醛固定床反应制备吡唑的方法

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3029160A1 (de) * 1980-08-01 1982-03-04 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Verfahren zur herstellung von pyrazolen
DE3035395A1 (de) * 1980-09-19 1982-05-06 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Verfahren zur herstellung von pyrazol
DE3603376A1 (de) * 1986-02-05 1987-08-06 Basf Ag Verfahren zur herstellung von pyrazolen
DE3716293A1 (de) * 1987-05-15 1988-11-24 Basf Ag Verfahren zur herstellung von pyrazolen

Also Published As

Publication number Publication date
HU903775D0 (en) 1990-11-28
KR0140875B1 (ko) 1998-06-01
DK0402722T3 (da) 1994-02-28
CZ286290A3 (en) 1995-03-15
JP2868588B2 (ja) 1999-03-10
HUT54349A (en) 1991-02-28
KR910000653A (ko) 1991-01-29
CA2018206C (en) 2000-02-29
ZA904430B (en) 1992-02-26
ATE100799T1 (de) 1994-02-15
EP0402722B1 (de) 1994-01-26
JPH03115265A (ja) 1991-05-16
SK286290A3 (en) 1997-04-09
SK278414B6 (en) 1997-04-09
ES2062181T3 (es) 1994-12-16
IL94559A0 (en) 1991-03-10
CA2018206A1 (en) 1990-12-10
DE3918979A1 (de) 1990-12-13
US4996327A (en) 1991-02-26
EP0402722A1 (de) 1990-12-19
CZ279830B6 (cs) 1995-07-12
IL94559A (en) 1994-02-27
DE59004384D1 (de) 1994-03-10

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU207299B (en) Process for producing pyrazol and pyrazol derivatives
US4182862A (en) Process for the preparation of 1,3-disubstituted-2-azoyl-2-propen-1-ones
JP4482162B2 (ja) 置換ピラゾールの製造方法
JPH0458472B2 (hu)
US3952010A (en) Catalytic dehydrogenation process for the preparation of 3,5-disubstituted pyrazoles
US5382674A (en) Preparation of 5-amino-1,2,4-triazole-3-sulfonamides
AU703688B2 (en) Process for producing 3,5-diaryl pyrazolene
JPS6028822B2 (ja) 4−メチルイミダゾ−ル−5−カルボン酸イソプロピルエステルの製法
US4236017A (en) Process for synthesizing 2-substituted semicarbazones and carbalkoxy hydrazones
HU198179B (en) Process for producing n-methyl-1-alkylthio-2-nitroethenamine derivatives
US4057546A (en) 4-Amino-1,2,4-triazin-5-ones
EP0624585A1 (fr) Procédé de préparation de 2-(4-(4-(4-chloro-1-pyrazolyl)butyl) 1-pipérazinyl)pyrimidine
KR0156881B1 (ko) 트리아졸화합물의 제조방법
US3959372A (en) Glyoxylic acid hydrazide-2-acylhydrazone compounds
JPS5829786B2 (ja) アルフア − オキソチオジメチルアミドセイホウ
GB1570912A (en) Aromatic sulphonamido derivatives and process for their manufacture
HU194815B (en) Process for preparing n-arylformamidine derivatives
KR930007381B1 (ko) 이미다졸 유도체의 제조방법
KR790001309B1 (ko) 우라실 유도체의 제조법
JP3186416B2 (ja) 1h−1,2,3−トリアゾ−ルの製法
JP3159860B2 (ja) 4,5−ジホルミルイミダゾール化合物の合成方法及び新規イミダゾール化合物
KR900003882B1 (ko) H₂항히스타민 활성을 갖는 화합물의 제조방법
KR830000634B1 (ko) N-트리틸 이미다졸 화합물을 제조하는 방법
KR930005625B1 (ko) 아미노케톤의 제조방법
JPH0217549B2 (hu)