HU206544B - Device for preparing tests from bulk material flow - Google Patents

Description

sejével van összekötve, amely egy második házon (88) belül van elrendezve, és ez utóbbi egy vákuumot előidéző szerkezettel mint ventilátorral (42) van összekötve, továbbá hogy a házak (44, 88) belső keresztmetszetű felületei nagyobbak, mint a hozzájuk tartozó üreges sziták (56, 86) keresztmetszeti felületei, és az első üreges szita (56) az analízishez szükséges szemcsefrakció felső elválasztási értékének, míg a második üreges szita (86) alsó elválasztási értékének megfelelő méretű nyílásokkal van kialakítva.

A találmány berendezés próbák előkészítésére, az anyag jellemző kémiai és/vagy fizikai adatainak meghatározására, amelyhez a próba anyagát finomabb és 1 durvább porrészecskék keverékeként ömlesztett anyagáramból szívócsővel vesszük. A berendezés legalább egy házon belül elrendezett osztályozó eszközzel rendelkezik, a jellemző analízis lefolytatásához szükséges szemcsefrakciónak a por keverékéből történő leválasz- 1 tására.

A DE 2907513 sz. német közrebocsátási iratból és a 3 616218 sz. német szabadalmi leírásból ismeretes, hogy ömlesztett anyagokból szállításuk közben elszívással lehet megfelelő frakciójú port elszívni, a szükséges analízis elvégzéséhez. Lényeges előfeltétel, hogy az elszívott próbának jellemzőnek kell lennie a teljes mennyiségre, amelyből elszívásra került. Ezt a jellemző szemcsetartományt nevezi a DE 3 616 218 sz. német szabadalmi leírás „vezető frakciónak”, amelynek összetétele a teljes anyagmennyiség átlag összetételével azonos.

Az EP 0043 826 európai szabadalmi leírásból ismeretes berendezés próbavételre, amely szívóberendezéssel van ellátva. Ez a szívóberendezés a pormintát egy előszitán keresztül szívja el, amelynek előre meghatározott szitalyuk mérete van. Ez a szita egy hengeres ház homlokoldalát képezi, amelyen belül egy hengeres üreges szita van elrendezve, amelynek hossza és átmérője úgy van meghatározva, hogy a szitalyukméretnél nagyobb porrészecskék teljes mennyiségben egy porgyűjtő tartályba kerüljenek visszavezetésre.

A ház az üreges szitán kívül egy szívóvezetékkel van összekapcsolva, és így a házban keletkező vákuum hatására a szemcsék, amelyek kisebbek, mint a szitalyuk nyílásai, elszívásra kerülnek. Ez a berendezés a vasérc magnetit és foszfor tartalmához szükséges mintavételre szolgál.

Ennek a berendezésnek a hátránya egyrészt abban van, hogy az előszita könnyen eltömődik, mert a szitafelület viszonylag kicsi. A hengeres szitát befogadó háznak az átmérőjét helytakarékossági szempontból a lehető legkisebbre kell választani. Különösen akkor, ha az ömlesztett anyagnak nagy a nedvességtartalma, mint ami a barnaszénnél áll fenn, tömődik el nagyon gyorsan az előszita. Az ismert berendezés másik hátránya, hogy nagyon könnyen megsérül, és nagy koptatásnak van kitéve. Például egy bányában történő alkalmazáskor és nagy anyagáramlás esetén elkerülhetetlen, hogy a szitát az anyagárammal érkező szilárd részecskék ne sértsék meg. és így az egész berendezésben zavarok keletkezhetnek.

A találmány feladata a bevezetőben említett típusú berendezést úgy kialakítani, hogy még a legmostohább alkalmazási területeken is, mint például bányában a berendezés segítségével tartós üzemben és hosszú ideig lehessen folyamatosan vagy meghatározott szaka0 szónként analizáláshoz szükséges anyagmintákat nyerni. Biztosítani kell a találmánynak továbbá az osztályozó eszköz gyors és olcsó cserélhetőségét. Erre például akkor van szükség, ha egyik vezetőfrakcióról egy másik vezetőfrakcióra kell átállni. A találmány szerinti berendezésnek olyannak kell lennie, hogy nagy nedvességtartalmú anyagokhoz is minden nehézség nélkül felhasználható legyen.

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a berendezés a szívócső szívónyílásától 0 és az ömlesztett anyagáramtól a szívócső hosszának megfelelő távolságban van elrendezve, és egy házon belül elrendezett első szitával van ellátva, és az első házban kialakított belépő nyílás az üreges szitán kívül van elrendezve, és ezen üreges szita belseje csővezeték 5 révén egy második üreges szita belsejével van összekötve, amely egy második házon belül van elrendezve. Ez utóbbi ház egy vákuumot előidéző szerkezettel, mint ventilátorral van összekötve, továbbá a házak belső keresztmetszetű felületei nagyobbak, mint a hoz0 zájuk tartozó üreges sziták keresztmetszeti felületei, és az első üreges szita az analízishez szükséges szemcsefrakciók felső elválasztási értékének, míg a második üreges szita alsó elválasztási értékének megfelelő méretű nyílásokkal van kialakítva.

Azáltal, hogy az első üreges szita egy házon belül van elrendezve, és hogy maga a berendezés a szívónyílástól és az ömlesztett anyagáramtól elhúzottan van elrendezve, eredményezi, hogy a berendezés részei az ömlesztett anyagáram mechanikus igénybevételeitől teljes mérték0 ben védve vannak, és így a berendezés sérülése és üzemzavar nem következhet be. Üreges sziták alkalmazásának az előnye, hogy viszonylag kis helyigénnel nagy szitafeiület áll rendelkezésre, amely azonkívül eltömődéssel szemben is lényegesen érzéketlenebb lesz. Ez kü5 lönösen folyamatos vagy megközelítően folyamatos üzemmód esetén jelentős. A gyakorlat bebizonyította, hogy kényesebb anyagoknál, mint például barnaszén esetén is folytonos üzemben lehetséges egy percen belül olyan anyagmennyiséget elszívni és osztályozni, amely az analízis elvégzéséhez elegendő. Ez akkor is fennáll, ha az első üreges szita nyílásai olyan kicsik, hogy csak 0,2 mm-nél kisebb szemcsék tudnak áthatolni, és a második üreges szita nyílásai olyan kicsik, hogy azon kisebb, mint 0,03 mm szemcsék tudnak áthatolni.

Célszerűen az első üreges szita hengeres kialakítású. A kedvező áramlási viszonyok biztosítására célszerű, ha az első üreges szita háza szintén üreges kialakítású és abban az üreges szita koaxiálisán van elrendezve. Különösen előnyösnek mutatkozott, ha az első ház belépőnyílása úgy van kialakítva, hogy a levegő-por2

HU 206 544 Β keverék az üreges szitára közvetlenül nem tud felütközni. Ily módon a szitának a porészecskék felütközése révén történő mechanikus igénybevétele nagymértékben lecsökken. Célszerű, ha az első ház belépő nyílása, a ház hengeres belső falához érintőlegesen van elrendezve.

Az első ház célszerűen az üreges szitán át nem jutó anyagrészek elvezetésére szolgáló, zárható nyílással van ellátva. A túlméretes szemcsék a ház alsó tartományában gyűlnek össze, és ezen a nyíláson keresztül vezethetők el.

A második üreges szita ugyancsak hengeres kialakítású lehet, mégpedig hengeres házán belül koaxiálisán elrendezve.

A második üreges szita belseje csővezeték révén az analizáló berendezéshez lehet kapcsolva, és így a két házban lejátszódó osztályozás után keletkezett vezető frakció folyamatosan jut az analizáló berendezésbe.

így lehetséges port folyamatosan beszívni a berendezésbe, ott folyamatosan megfelelő osztályozással vezető frakciót képezni, és azt folyamatosan azután analizáló berendezésbe juttatni. Ily módon a találmány lehetővé teszi a szállított anyag folyamatos vizsgálatát. Ez azért is jelentős, mert a mai rendelkezésre álló technikai eszközök, például röntgen fluoreszcenzáló analizátor nagyon gyorsan meghatározza az ömlesztett anyag összetételét, és tulajdonképpen csak az előkészítés szab határt a folyamatos vizsgálatnak.

Természetesen lehetséges a keveréket finomabb és durvább szemcserészecskék formájában megszakításokkal az ömlesztett anyagáramból elvenni. Lehetséges azonban meghatározott, időnként és mindig azonos időhosszban mintát venni.

Különösen előnyös megoldásnak mutatkozott, ha a hengeres első üreges szitán belül egy forgórész van elrendezve, amely a külső felülete közelében szívónyílással van ellátva, amely lényegében a szitafelület felé néz. Ez a forgórész arra szolgál, hogy adott esetben segítségével az első üreges szitát tisztítani lehet, amennyiben a szitafelületre belülről levegőt fújunk, amely a tiszta felületre kívülről rátapadt szemcséket eltávolítja. Ez a tisztítási intézkedés megtörténhet a próbavétel közötti ciklusokban, de a berendezés üzemen kívüli helyzetében is. Amennyiben a próbavétel hosszabb ideig történik, akkor a tisztítás céljából, azt egy rövid időre meg kell szakítani. A leválasztott nagyobb szemcséket azután időnként a ház nyílásának nyitásával el kell vezetni.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a szállítószalag végének oldalnézete, afölött elhelyezett átadótölcsérrel, valamint a jellemző szemcsefrakció leválasztására szolgáló berendezéssel.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti II—II vonal mentén vett nézet.

A feladó (10) szállítószalagon érkező (12) ömlesztett anyagáram (14) fordító dobon keresztül kerül a (10) szállítószalagról ledobásra, egy második (16) szállítószalagra. A kiviteli példánál a (10) szállítószalag és a (16) szállítószalag egymásra merőlegesen helyezkedik el. A két szállítószalagnak az egymáshoz képesti relatív elhelyezkedése azonban a találmány szempontjából nem bír jelentőséggel.

A feladó (10) szállítószalagról ledobott (12) ömlesztett anyagáram (18) anyagárammal hidalja át a (10) szállítószalag és a (16) szállítószalag közötti távolságot. A hulló (18) anyagáram lényegében parabola alakú. A (14) fordítódob alatt (20) átadó tölcsér van elrendezve. Az átadó tölcsérnek négy (22, 23, 24, 26) fala van, amelyek lényegében derékszögű, adott esetben megközelítően négyzetes keresztmetszetet határolnak, amely alulról felfelé növekszik, A (16) szállítószalag (28) szállítási irányában hátsó (22) fal és a két oldalsó (24, 26) falak úgy vannak méretezve, hogy alsó széleiknél tömítően közvetlenül a (16) szállítószalag fölött végződnek, és így nincs átömlő rés az ömlesztett anyagot szállító (16) szállítószalag felső (30) ága és az említett három fal élei között. Járulékosan azonban az említett falak alsó tartományaiban még terelő vagy hasonló (32) csíkok lehetnek elrendezve, például gumiszerűen rugalmas anyagból, amelyek az esetleges rést a (22, 24, 26) falak és a (16) szállítószalag között, ill. annak felső ága között áthidalják, ill. lezárják.

A (20) átadó tölcsérnek a (16) szállítószalag (28) szállítási irányában elülső (23) fala a (16) szállítószalag (30) ága fölött bizonyos távolságban végződik úgy, hogy a felső (30) ág és a (23) fal (34) határoló éle között (35) nyílás van, amelyen keresztül a (20) átadó tölcséren belül lévő és a (16) szállítószalag felső (30) ágán lévő anyagáram a (28) szállítási irányban (36) ömlesztett anyagáram formájában elszállításra kerülhet.

A rajz szerinti kiviteli példánál a (20) átadó tölcsér hátsó (22) fala (38) áttöréssel van ellátva, amelyen keresztül egy flexibilis (40) szívócső vagy tömlő úgy nyúlik be, a (20) átadó tölcsér alsó tartományába, hogy egyrészt a tömlő szabad vége a (10) szállítószalagról a (16) szállítószalagra hulló (18) anyagáramon kívül marad, másrészt azonban a (20) átadó tölcséren belül van. így a flexibilis (40) szívócsőnek vagy tömlőnek (90) szívónyílása a (20) átadó tölcséren belül a (18) anyagáram és a hátsó (22) fal között van. Amellett úgy van irányítva, hogy szilárdanyag-gravitáció hatására nem tud a (90) szívónyílásba esni.

A flexibilis (40) tömlő, amelynek átmérője például 100 mm lehet, a később ismertetett módon további tömlő vagy csövek révén (42) ventilátorral áll kapcsolatban, amely szívóhatást fejt ki, ill. vákuumot ébreszt a (20) átadó tölcsérbe nyúló (40) tömlő (90) szívónyílásánál.

Mindaddig, míg a (10) szállítószalag ömlesztett anyagot szállít, a (20) átadó tölcsér teljes belső terében felkavart por van, amelynek egy része a (42) ventilátor által létesített vákuum hatására a (40) tömlő (90) szívónyílásába jut, majd onnan a (108) belépőnyíláson keresztül a (44) házba. A (108) belépőnyílás a (44) ház belső hengeres falához érintőleges. A (44) ház (46) belső terét hengeres fal határolja. A (44) ház alul és felül a házzal koaxiálisán (48) és (50) nyílással van ellátva. A (48) nyílás szelepülékszerű (52) testtel lezárható. A felső (50) nyíláshoz (54) csővezeték csatlakozik.

HU 206 544 Β

A (44) házon belül a (46) belső tér falával koaxiálisán egy ugyancsak hengeres (56) szita van elrendezve, amelyet alul (58) fenék zár le. Ez a fenék a rajz szerinti kiviteli példánál nem szitaként, hanem lapként van kialakítva, amelyen nincsenek nyílások. Azonban minden további nélkül lehetséges az (58) feneket szitaként kialakítani. A (56) szita felül nyitott. A szita átmérője úgy van megválasztva, hogy az kismértékben nagyobb, mint az (50) nyílás átmérője, és így ez utóbbi az (56) szita révén a (46) belső térnek a szitán kívüli tartományával szemben le van árnyékolva.

A hengeres (56) szitán belül és azzal koaxiálisán (60) forgórész van elrendezve, amelyet a (62) üreges tengely hordoz. Ez utóbbit hajtómű közbeiktatásával (63) motor hajtja. A hajtómű két (64, 65) szíjtárcsából áll. melyek közül az első hajtja a (63) motort. A (64) szijtáresa és a (62) üreges tengelyen lévő (65) szíjtárcsa között a kapcsolatot (66) szíj vagy hasonló biztosítja.

A (60) forgórész lényegében egy U- alakú (67) keretből áll, amelynek szélessége valamivel kisebb, mint az (56) szita belső átmérője. A (62) üreges tengellyel lényegében párhuzamos (68, 70) keretrészek, valamint az alsó, ezen (68, 70) keresztrészek összekötő keresztirányú (72) keretrész csőből van kialakítva, melynek a (62) üreges tengellyel ellentétes oldalai furatokkal vannak ellátva, amelyeken keresztül nyomólevegő irányítottan úgy lép ki, hogy nyomólevegő áram keletkezik, amely kifelé irányulóan az (56) szita belső hengeres határoló falára áramlik. Az alsó (72) keretrész ugyancsak fúvókaszerű furatokkal van ellátva, amelyeken keresztül a nyomólevegő lefelé, azaz az (56) szita (58) feneke irányában lép ki.

A nyomólevegó bevezetése a (62) üreges tengelyen keresztül történik, amelyből két keresztirányú (74) csőszakasz ágazik el. Az utóbbiak egy csőrendszerrel vannak összekötve, amely (68, 70, 72) keretrészből áll. A (62) üreges tengely (76) nyomólevegő forrással áll kapcsolatban.

Az (56) szita (58) fenekén (78) vibrátor van elrendezve. A vibrátort ellátó villamos csatlakozóvezetékek a jobb áttekinthetőség érdekében nincsenek feltüntetve. A vibrátor kialakítása és elrendezése, valamint a csatlakozó vezetékek a szakemberek számára ismertek.

Az (52) test, amellyel a (44) ház fenekén lévő (48) nyílás lezárható, (82) működtető berendezéssel áll (85) dugattyúrúd révén kapcsolatban. A működtető berendezés (83) hengerben vezetett (84) dugattyúból áll. A (84) dugattyú megfelelő irányú működtetése révén az (52) test az ábrán látható záró helyzetéből lefelé eltolható, amikor is a (48) nyílás szabaddá válik, és a (44) házból a benne lévő por a nyíláson keresztül eltávozhat.

A (44) házon felül lévő (50) nyíláshoz csatlakozó (54) csővezeték egy második, lényegében ugyancsak hengeres (86) szitával áll kapcsolatban, amely egy második (88) házon belül van elrendezve. A (88) ház belső tere (89) vezetékkel áll kapcsolatban, amelynek másik végéhez van a már említett (42) ventilátor csatlakoztatva. Ez a (42) ventilátor létesíti a (88) ház belső terén az (54) csővezetéken a (40) tömlőn keresztül az anyag felszívásához szükséges vákuumot, a (40) tömlő (90) szívónyílásában.

A (88) ház és a (42) ventilátor közé (92) ciklon formájában leválasztó berendezés van kapcsolva.

A második (88) házon belüli (86) szita egy nagyobb átmérőjű (94) vezetékben folytatódik, amelyben két (95, 96) szita van elrendezve, mégpedig ferdén a (94) vezeték falában elrendezett (97) nyílás irányában lejtőén. A (97) nyílás szelepszerű (98) testtel lezárható. Ez a test (100) hengerből és abban vezetett (102) dugattyúból álló (99) működtető berendezéssel mozgatható záró helyzete és nyitó helyzete között.

Az előbbiekben ismertetett eljárás, működés és elrendezés következtében biztosított, hogy a (40) tömlőn keresztül beszívott finom szemcsés anyag olyan szemcsefrakciót alkot vagy tartalmaz, amely jellemző az anyagáram azon szakaszára, amelyből a beszívott anyag származik. Azon tény következtében, hogy a (90) szívónyílás lefelé irányul, nem juthat anyag a (40) tömlőbe, amely nem került szívóhatás alá. A (42) ventilátorral előidézett vákuum beállításával és/vagy a szívókeresztmetszet megfelelő megválasztásával fennáll a lehetőség, a (40) tömlő (90) szívónyílásán keresztül beszívott anyag szemcsetartományának meghatározására. A (20) átadó tölcsér letakarja azt a tartományt, amelyből az anyag elszívásra kerül, mégpedig külső befolyásokkal szemben, és így külső hatások nem befolyásolják a próbavételt.

A (90) szívónyíláson beszívott anyag, amely a (44) házba jut a (42) ventilátor által ébresztett vákuum hatására a hengeres (56) szita felületére szorul. Azok a szemcsék, amelyek kisebbek, mint a szitanyílások, áthatolnak azon, és annak belső teréből az (54) csővezetékbejutnak.

Azok a szemcsék, amelynek átmérője nagyobb, mint az (56) szita nyílásai, az (56) szita külső felületéről leesnek. A túlméretes szemcsék finomabb részének legalább egy része az (56) szita külső szita felületére tapad. Ezeket a szita eltömődésének elkerülése céljából úgy lehet eltávolítani, hogy meghatározott időközönként a (78) vibrátort működtetjük. A vibrátor által előidézett rázás ahhoz vezet, hogy az (56) szítán megtapadt szemcsék nagy része lehullik. Adott esetben járulékosan a szitafelületeket belülről légáram hatásának tehetjük ki, amely a (60) forgórész fúvókáiból lép ki. Általában a (60) forgórész egy-két fordulata elégséges a szita tisztításához. Célszerű azonban a tisztítása alatt a (42) ventilátor által előidézett vákuumot legalább csökkenteni. Ez azonban nem feltétlenül szükséges.

A (44) ház alsó tartományában összegyűlő túlméretes szemcsék időnként a (48) nyíláson keresztül eltávolíthatók. CélszenI lehet a forgórész működtetését és a szemcséknek a (48) nyíláson keresztül történő eltávolítását egyidejűleg végezni, és ezalatt a (42) ventilátort leállítani.

Az időpontokat, amikor az (56) szitát tisztítani kell, a levegőáram vákuumának áramlási irányban az (56) szita mögötti mérésével lehet meghatározni. A vákuum növekedése mutatja, hogy az (56) szita többé-kevésbé eltömódött.

Lehetséges a (78) vibrátort folytonos üzemben használni, és ezzel a szemcséknek és a szitára tapadt pornak a szitán történő áthatolását elősegíteni. Ezen üzemmódhoz azonban csak gyenge vibrációra van szükség.

HU 206 544 Β

A (44) házban az első (56) szita révén egy elválasztó réteg keletkezik, amely a második (86) szitára jutó finom szemcsés anyag maximális szemcsenagyságát meghatározza. A (42) vibrátorral előidézett vákuum hatására itt a legfinomabb szemcsefrakció eltávolítása történik, míg az elválasztó szakaszt a (86) szita nyílásainak nagysága határozza meg. Apor-levegő-keverék, amely a legfinomabb frakciót tartalmazza, a (89) vezetéken keresztül a (92) ciklonba kerül, ahol a szilárd anyag legalább legnagyobb része leválasztásra kerül, mielőtt a levegő a (42) ventilátorba jutna. A (92) ciklonnal leválasztott szilárd anyagot (104) vezetéken vezetjük el.

A második (86) szitához csatlakozó (94) vezetékbe olyan szemcsefrakció jut, amely egy meghatározott szemcsenagyság feletti frakció eltávolítása és egy meghatározott szemcseméret alatti frakció eltávolítása után, mint középső frakció jelentkezik és amely az anyagáramra jellemző. Egy olyan frakcióról van tehát szó, amely a DE 3616218 sz. német szabadalmi leírás szerint „vezető frakcióként” van jelölve.

Ezt a vezető frakciót megfelelő kutatásokkal határozták meg eddig, és a szita nyílásainak nagyságát a vezető frakció szemcsetartományainak megfelelően választották. A (94) vezetékből ez az analízisre szolgáló vezető frakció a (106) összekötő vezetéken keresztül a rajzon nem szereplő analizátorba jut, amely nem része a találmánynak. A (94) vezetékben elrendezett (95, 96) sziták arra szolgálnak, hogy azok az agglomerátumok, amelyek az (54) csővezetéken és a (86) szitán történő áthaladás közben keletkeznek, leválasztásra kerüljenek. Amellett egy olyan biztonsági intézkedésről van szó, amelynek azt kell kiküszöbölni, hogy az agglomerátumok az analizáló berendezésben zavar ne okozzanak. Az agglomerátumok eltávolítása céljából a (98) testet nagyobb időközönként nyitott helyzetbe toljuk. Ez például akkor történhet, amikor az első (44) ház (48) nyílásához rendelt (52) test nyitott helyzetében van.

A vezető frakciónak a (106) vezetéken történő szállítása ugyancsak szívással történhet, amelyhez azonban a (42) ventilátor által előidézett vákuumot hozzá kell igazítani, hogy ez a második (86) szitán az osztályozást ne zavarja. Emellett az a körülmény is figyelembe veendő, hogy a (106) csővezetéken elszállított részecskék nagyobb tömegüknél fogva a (42) ventilátor szívóhatására nem változtatják meg irányukat.

A találmány szerinti megoldással biztosítható, hogy még a legmostohább körülmények között is, mint például bányában hosszú ideig lehet folyamatosan vagy meghatározott szakaszonként analizáláshoz megfelelő minőségű anyagmintát venni. Az osztályozó eszköz gyorsan és olcsón cserélhető frakcióváltás esetén. A találmány szerinti berendezés nedves anyagok esetén is kifogástalanul dolgozik.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés próbák előkészítésére az anyag jellemző kémiai és/vagy fizikai adatainak meghatározására, amelyhez a próba anyagát finomabb és durvább porrészecskék keverékéből ömlesztett anyagáramból szívócsővel vesszük, és a berendezés legalább egy házon belül elrendezett osztályozó eszközzel rendelkezik, a jellemző analízis lefolytatásához szükséges szemcsefrakciónak a por-keverékből történő leválasztására, azzal jellemezve, hogy a berendezés a szívócső (40) szívónyílásától (90) és az ömlesztett anyagáramtól (18) a szívócső hosszának megfelelő távolságban van elrendezve, és egy házon (44) belül elrendezett első szitával (56) van ellátva, és az első házban (44) kialakított belépőnyílás (108) az üreges szitán (56) kívül van elrendezve, és ezen üreges szita (56) belseje csővezeték (54) révén egy második üreges szita (86) belsejével van összekötve, amely egy második házon (88) belül van elrendezve, és ez utóbbi egy vákuumot előidéző szerkezettel, mint ventilátornál (42) van összekötve, továbbá hogy a házak (44, 88) belső keresztmetszetű felületei nagyobbak, mint a hozzájuk tartozó üreges sziták (56, 86) keresztmetszeti felületei, és az első üreges szita (56) az analízishez szükséges szemcsefrakció felső elválasztási értékének, míg a második üreges szita (86) alsó elválasztási értékének megfelelő méretű üreges szita (86) alsó elválasztási értékének megfelelő méretű nyílásokkal van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első üreges szita (56) hengeres kialakítású.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első üreges szita (56) háza (44) szintén hengeres kialakítású, és benne az üreges szita (56) koaxiálisán van elrendezve.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy az első ház (44) belépő nyílása (108) a levegő-por-keveréknek az üreges szitára (56) történő közvetlen felütközését megakadályozóan van kialakítva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első ház (44) belépőnyílása (108) hengeres belső falához érintőlegesen van elrendezve.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy az első háznak (44) az üreges szitán (56) át nem jutó anyagrészek elvezetésére szolgáló zárható nyílása (48) van.
7. 7. Az l. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a második üreges szita (86) hengeresen van kialakítva.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második üreges szita (86) háza (88) belül hengeres, és benne az üreges szita (86) koaxiálisán van elrendezve.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a második üreges szita (86) belseje csővezeték (116) révén az analizáló berendezéshez van kapcsolva.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a hengeres első üreges szitán (56) belül egy forgórész (60) van elrendezve, amely külső kerülete közelében szívónyílással van ellátva, amely a szitafelület felé néz.