HU206543B - Method and device for sampling bulk material flow - Google Patents

Description

A találmány továbbá berendezés az eljárás foganatosítására, amelynek vákuum előállítására szolgáló berendezéshez csatlakoztatható szívócsöve, osztályozó berendezése van.

A találmány lényege, hogy a szívócső vagy tömlő (40) szívónyílása (90) egy átadó tölcséren (20) belül, de az anyagáramon (18) kívül, az anyagáram (18) és az átadó tölcsér (20) fala (22, 23, 24) között van elrendezve. Az osztályozó berendezés az átadó tölcséren (20) kívül van elrendezve.

A találmány eljárás és berendezés próbavételre ömlesztett anyagáramból, különösen olyan ömlesztett anyagáramból, amely legalább túlnyomórészt szénből vagy barnaszénből áll, mégpedig a jellemző kémiai és/vagy fizikai adatok meghatározására, ahol a próbát finomabb és durvább por részecskék keverékéből a hulló anyagáram közeléből, de az anyagáramon kívül szívással vesszük, amely anyagáram egyik szállítószalagról másik szállítószalagra történő anyagátadás közben keletkezik, és a jellemző analízishez szükséges szemcsefrakciót az elszívott keverékből választjuk le.

A bevezetőben említett típusú berendezések és eljárások például a szén víztartalmának és/vagy hamutartalmának meghatározására szolgálnak. Lehetséges azonban más anyagok meghatározását elvégezni, amelyek az ömlesztett anyagáramot képező vegyületekben vannak. Például a szén kéntartalma vagy a vas foszfortartalma határozható ily módon meg.

A DE 3 616 218 sz. német szabadalmi leírásból ismeretes eljárás és berendezés nyers barnaszén víztartalmának meghatározására, ahol az ömlesztett anyagáramból egy előre meghatározott szemcsefrakciót vesznek, amely átlagos víztartalma megegyezik a teljes szemcsefrakció átlagos víztartalmával. A víztartalom meghatározására azért van szükség, hogy például a szárítási folyamatot lehessen megfeleően szabályozni. A pormintákat szívóberendezéssel veszik, amelyben egy előszűrő és egy szita van.

A DE 2907513 sz. német közrebocsátási iratból ismeretes eljárás és berendezés durvától finom szemcsésig terjedő anyagok osztályozására, mégpedig kémiai összetételük alapján. Az adagokban történő rakodásnál az ércből finom port nyernek, amit aztán foszfortartalmának meghatározása céljából analizálnak. A próbához szükséges anyagmennyiség kinyerése céljából a por egy részét elszívják. Lehetséges azonban ezt a pormennyiséget úgy kinyerni, hogy a port nyomólevegővel vagy mechanikus aprítással állítják elő.

Mindkét ismert eljárásnál a szívócsőhöz osztályozó berendezés van hozzárendelve. Ennek az a hátránya, hogy a berendezés igen nagy koptatásnak van kitéve, mert például egy bányában történő alkalmazás és nagy mennyiségű anyagáram esetén elkerülhetetlen, hogy a szívócső, különösen szívónyílásának tartományában az anyagáram részecskék hatásának legyen kitéve, és így az osztályozó berendezésben üzemközben zavarok lépjenek fel.

További nehézség az ismert eljárásoknál abban lehet, hogy a szemcse frakció, amelyet a jellemző kémiai és/vagy fizikai adatok meghatározásához használnak és összetételüket tekintve az egész anyag összetételének kellene hogy megfeleljen, nem jellemző, ami arra vezethető vissza, hogy az a por keverék összetétele, amit elszívnak, nem felel meg az egész anyagáram összetételének. Számos befolyás van, amely ahhoz vezethet, hogy olyan por keverék kerül elszívásra, amely alkalmatlan a jellemző adatok meghatározására. így például légmozgás következtében az egyik szállítószalagról a másik szállítószalagra történő átadáskor az anyag egy része elhordásra kerülhet. Azonkívül azzal is számolni kell, hogy az ilyen légmozgás, például szél, egy meghatározott szemnagyságnál kisebb porszemeket elragadja, míg például nagyobb szemcsenagyságú anyagrészek a szívónyílás tartományában maradnak, és így a szívócsőbe jutnak. Tekintettel arra, hogy az ilyen légmozgás, különösen szél, változó erejű és irányú lehet, fennáll a veszély, hogy az anyagösszetétel meghatározhatatlan módon változik, például a szélerő változásának függvényében. Másik kedvezőtlen befolyás, amely lehetetlenné teszi a jellemző szemcsefreakciók elszívását, abban van, hogy a szél kívülről más anyagot szállít a szívónyílás tartományába. Ily lehetőséggel minden bányaüzemben számolni kell, mert ott például a barnaszén, amit a szállítószalagok továbbítanak, por formájában, az egész környezetet beborítja, és így a legkisebb szél is a bamaszénport a szívónyílás közelébe juttatja, holott esetleg egész más anyagjellemzőinek meghatározására van szükség. így ez is nagymértékben meghamisítja az elszívott anyagszemcse összetételét.

A találmány feladata a bevezetőben említett típusú eljárás és berendezés olyan mértékű továbbfejlesztése, hogy a már említett kedvezőtlen körülmények között is kifogástalan próbavételt lehessen végezni úgy, hogy az elszívott porkeverékből leválasztott szemcsefrakció jellemző legyen a vizsgálandó anyagra, és így a jellemző kémiai és/vagy fizikai adatok az ömlesztett anyagáram teljes mennyiségére mérvadóak. Különösen azt kell biztosítani, hogy azok a külső befolyások, amelyek a próba meghamisításához vezethetnének, egyáltalán ne, vagy csak nagyon kis mértékben hathassanak.

A találmány szerinti eljárással a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a keveréket a hulló anyagáramot felvevő átadó tölcsér belsejéből szívjuk el, és az átadó tölcsérből csővezetékeken keresztül vezetjük ki, és aztán kívül az analízishez szükséges jellemző szemcsefrakciót a keverékből leválasztjuk, és a jellemző kémiai és/vagy fizikai adatok meghatározására szolgáló berendezésbe vezetjük.

Azáltal, hogy az elszívás az átadó tölcsér belsejéből történik, biztosított a külső befolyások szinte teljes kiküszöbölése. Mivel az ömlesztett anyagáram a leadó szállítószalagról egy mélyebben felvevő szállítószalagra hullik, erős porképződés lép fel. A képződött port az ismert eljárásokkal szemben az átadó tölcsér összetart2

HU 206 543 Β ja, anélkül, hogy szél vagy más befolyás hatására egy meghatározott szemcsefrakció a porból eltávozna. A tölcsért határoló falak megakadályozzák, hogy kívülről valamilyen anyag a porba bejusson, amely az analízis eredményét meghamisíthatná. Előnyként jelentkezik továbbá, hogy a felül lévő szállítószalagról az alsó szállítószalagra lehulló ömlesztett anyagáram még egy járulékos keverést okoz, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a képződött por a jellemző szemcsefrakcióból tevődik össze. Ez még abban az esetben is fennáll, ha a szállított anyag mennyiségében ingadozás lépne fel. Mindaddig, míg az ömlesztett anyagáram teljesen meg nem szűnik, a porképződés elegendő a próbaszívás útján való nyeréséhez.

Természetesen nem lehet elkerülni, hogy a képződött por egy része az átadó tölcsérből felül kilép, és azt a szél elragadja. Ez azonban a találmány révén elért eredményt nem befolyásolja, mert hiszen az elszívás a tölcséren belülről történik, ahol sem a szélnek, sem pedig más külső befolyásnak nincs hatása.

A találmány szerinti eljárás alkalmazásakor lehetséges a keveréket folyamatosan elszívni, majd a kémiai és/vagy fizikai adatok meghatározásához szükséges szemGsefrakció leválasztása után fennmaradó felesleges anyagot eltávolítani. Fennáll azonban a lehetőség a keveréket megszakításokkal vagy szakaszosan elszívni. Az utóbbi esetben például a keveréket meghatározott időszakaszonként szívjuk el, mégpedig azonos ideig.

Kézenfekvő, hogy annál pontosabb az eredmény, minél nagyobb mennyiséget képvisel a próba az ömlesztett anyagáramból. Ezért amennyiben az elszívás nem folyamatos, célszerű, ha a keverék elszívását legalább a szállítási idő felében végezzük. így az ömlesztett anyagáramnak legalább a felét figyelembe vesszük a próbavételnél.

A találmány továbbá berendezés próbavételre ömlesztett anyagáramból, különösen szénből vagy barnaszénből. a jellemző kémiai és/vagy fizikai adatok meghatározására szívócsővel vagy tömlővel, amely vákuum előállítására szolgáló berendezéshez csatlakoztatható, valamint osztályozó berendezéssel, amely a beszívott keverékből a finomabb és durvább porrészecskékből álló, a jellemző analízishez szükséges szemcsefrakciót leválasztja, továbbá ahol a szívócső a tömlő szívónyílása a hulló anyagáram közelében, de azon kívül van elrendezve, és a hulló anyagáram egy leadó szállítószalagról egy felvevő szállítószalagra történő anyagátadásnál keletkezik.

A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a szívócső vagy tömlő szívónyílása egy átadótölcséren belül, de az anyagáramon kívül, az anyagáram és az átadótölcsér fala között van elrendezve, míg az analízishez szükséges jellemző szemcsefrakció leválasztására szolgáló osztályzó berendezés az átadótölcséren kívül van elrendezve.

Tekintettel ara, hogy elkerülhetetlen, hogy a lehulló anyagáram durvább szemcséi az elszívócső vagy tömlő végét érjék, előnyös, ha a szívócső flexibilis, kopásálló tömlőként van kialakítva.

Célszerű, ha a tömlő szívónyílása az alsó szállítószalag keresztirányú méretének közepe felett van elrendezve.

Előnyösen a szívócső, ill. tömlő az átadó tölcsér egyik falán van átvezetve.

Célszerű lehet továbbá, ha az átadó tölcsér falán lévő áttörés széle a tömlő kerületére felfekszik.

Az átadótölcsér első fala alsó szélének távolsága a szállítószalagtól nagyobb lehet és így a szállgítószalagon lévő anyagmennyiség el tudja hagyni a tölcsért. Előnyösen a szívócső, ill. egy tömlő szívónyílása a hulló ömlesztett anyagáram és az átadótölcsér hátsó fala között van. Természetesen elhelyezhető a szívónyílás bármelyik oldalfal mellett is. El kell kerülni azonban, hogy a szívócső, ill. tömlő nyílása azon nyílás közelében legyen, amelyen keresztül a szállítószalagon fekvő ömlesztett anyag elhagyja az átadótölcsért. .

A mozgó szállítószalagok hatására és különösen a szállítószalagra hulló anyagáram hatására az egész rendszerben rázkódások keletkeznek. Ennek az az előnye, hogy a szívócsőben az eltömődés veszélye nem lép fel, mert még agglomerátumok sem tudnak megtapadni.

Célszerű, ha az átadótölcsér fala és a rajta áthatoló szívócső, ill. tömlő falára ráfekszik, mert így ezen a helyen sem tud az átadótölcsérből por kilépni.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a szállítószalag végének oldalnézete, a fölötte elhelyezett átadó tölcsérei, valamint a jellemző szemcsefrakció leválasztására szolgáló berendezéssel.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti II—II vonal mentén vett nézet.

A feladó (10) szállítószalagon érkező (12) ömlesztett anyagáram (14) fordító dobon keresztül kerül a (10) szállítószalagról ledobásra egy második (16) szállítószalagra. A kiviteli példánál a (10) szállítószalag és a (16) szállítószalag egymásra merőlegesen helyezkedik el. A két szállítószalagnak az egymáshoz képesti relatív elhelyezkedése azonban a találmány szempontjából nem bír jelentőséggel.

A feladó (10) szállítószalagról ledobott (12) ömlesztett anyagáram (18) anyagárammal hidalja át a (12) szállítószalag és a (16) szállítószalag közötti távolságot. A hulló (18) anyagáram lényegében parabola alakú. A (14) fordítódob alatt (20) átadó tölcsér van elrendezve. Az átadó tölcsérnek négy (22, 23, 24, 26) fala van, amelyek lényegében derékszögű, adott esetben megközelítően négyzetes keresztmetszetet határolnak, amely alulról felfelé növekszik. A (16) szállítószalag (28) szállítási irányában hátsó (22) fal és a két oldalsó (24, 26) falak úgy vannak méretezve, hogy alsó széleiknél tömítően közvetlenül a (16) szállítószalag fölött végződnek, és így nincs átömlő rés az ömlesztett anyagot szállító (16) szállítószalag felső (30) ága és az említett három fal élei között. Járulékosan azonban az említett falak alsó tartományaiban még terelő vagy hasonló (32) csíkok lehetnek elrendezve, például gumiszerűen rugalmas anyagból, amelyek az esetleges rést a (22, 24, 26) falak és a (16) szállítószalag között, ill. annak felső ága között áthidalják, ill. lezárják.

HU 206 543 Β

A (20) átadó tölcsérnek a (16) szállítószalag (28) szállítási irányában elülső (23) fala a (16) szállítószalag (30) ága fölött bizonyos távolságban végződik úgy, hogy a felső (30) ág és a (23) fal (34) határoló éle között (35) nyílás van, amelyen keresztül a (20) átadó tölcséren belül lévő és a (16) szállítószalag felső (30) ágán lévő anyagáram a (28) szállítási irányban (36) ömlesztett anyagáram formájában elszállításra kerülhet.

A rajz szerinti kiviteli példánál a (20) átadó tölcsér hátsó (22) fala (38) áttöréssel van ellátva, amelyen keresztül egy flexibilis cső vagy (40) tömlő úgy nyúlik be a (20) átadó tölcsér alsó tartományába, hogy egyrészt a tömlő szabad vége a (10) szállítószalagról a (16) szállítószalagra hulló (18) anyagáramon kívül marad, másrészt azonban a (20) átadó tölcséren belül van. így a flexibilis csőnek vagy (40) tömlőnek (90) szívónyílása a (20) átadó tölcséren belül a (18) anyagáram és a hátsó (22) fal között van. Amellett úgy van irányítva, hogy szilárdanyag-gravitáció hatására nem tud a (90) szívónyílásba esni.

A flexibilis (40) tömlő, amelynek átmérője például 100 mm lehet, a később ismertetett módon további tömlő vagy csövek révén (42) ventilátorral áll kapcsolatban, amely szívóhatást fejt ki, ill. vákuumot ébreszt a (20) átadó tölcsérbe nyúló (40) tömlő (90) szívónyílásánál.

Mindaddig, míg a (10) szállítószalag ömlesztett anyagot szállít, a (20) átadó tölcsér teljes belső terében felkavart por van, amelyek egy része a (42) ventilátor által létesített vákuum hatására a (40) tömlő (90) szívónyílásába jut, majd onnan a (44) házba. A (44) ház (46) belső terét hengeres fal határolja. A (44) ház alul a házzal koaxiális (48 és 50) nyílással van ellátva. A (48) nyílás szelepszerű (52) testtel lezárható. A felső (50) nyíláshoz (54) csővezeték csatlakozik.

A (44) házon belül a (46) belső tér falával koaxiálisán egy ugyancsak hengeres (56) szita van elrendezve, amelyet alul (58) fenék zár le. Ez a fenék a rajz szerinti kiviteli példánál nem szitaként, hanem lapként van kialakítva, amelyeken nincsenek nyílások. Azonban minden további nélkül lehetséges az (58) feneket szitaként kialakítani. Az (56) szita felül nyitott. A szita átmérője úgy van megválasztva, hogy az kismértékben nagyobb, mint az (50) nyílás átmérője, és így ez utóbbi az (56) szita révén a (46) belső térnek a szitán kívüli tartományával szemben le van árnyékolva.

A hengeres (56) szitán belül és azzal koaxiálisán (60) forgórész van elrendezve, amelyet (62) üreges tengely hordoz. Ez utóbbit hajtómű közbeiktatásával (63) motor hajtja. A hajtómű két (64, 65) szíjtárcsából áll, melyek közül az első hajtja a (63) motort. A (64) szíjtárcsa és a (62) üreges tengelyen lévő (65) szíjtárcsa között a kapcsolatot (66) szíj vagy hasonló biztosítja.

A (60) forgórész lényegében egy U- alakú (67) keretből áll, amelynek szélessége valamivel kisebb, mint az (56) szita belső átmérője. A (62) üreges tengellyel lényegében párhuzamos (68, 70) keretrészek, valamint az alsó ezen (68, 70) keretrészeket összekötő keresztirányú (72) keretrész, csőből van kialakítva, melyek a (62) üreges tengellyel ellentétes oldali furatokkal vannak ellátva, amelyeken keresztül nyomólevegő irányítottan úgy lép ki, hogy nyomólevegő áram keletkezik, amely kifelé irányulóan az (56) szita belső hengeres határoló falára áramlik. Az alsó (72) keretrész ugyancsak fúvókaszerű furatokkal van ellátva, melyeken keresztül a nyomólevegő lefelé, azaz az (56) szita (58) feneke irányában lép ki.

A nyomólevegő bevezetése a (62) üreges tengelyen keresztül történik, amelyből két keresztirányú (74) csőszakasz ágazik el. Az utóbbiak egy csőrendszerrel vannak összekötve, amely (68, 70, 72) keretrészekből állnak. A (62) üreges tengely (76) nyomólevegő forrással áll kapcsolatban.

Az (56) szita (58) fenekén (78) vibrátor van elrendezve. A vibrátort ellátó villamos csatlakozó vezetékek a jobb áttekinthetőség érdekében nincsenek feltüntetve. A vibrátor kialakítása és elrendezése, valamint a csatlakozó vezetékek a szakemberek számára ismertek.

Az (52) test, amellyel a (44) ház fenekén lévő (48) nyílás lezárható (82) működtető berendezéssel áll kapcsolatban, amely (83) hengerben vezetett (84) dugatytyúból áll. A (84) dugattyú megfelelő irányú működtetése révén az (52) test az ábrán látható záró helyzetéből lefelé eltolható, amikor is a (48) nyílás szabaddá válik, és a (44) házból a benne lévő por a nyíláson keresztül eltávozhat.

A (44) házon felül lévő (50) nyíláshoz csatlakozó (54) csővezeték egy második lényegében ugyancsak hengeres (86) szitával áll kapcsolatban, amely egy második (88) házon beiül van elrendezve. A (88) ház belső tere (89) vezetékkel áll kapcsolatban, amelynek másik végéhez van a már említett (42) ventilátor csatlakoztatva. Ez a (42) ventilátor létesíti a (88) ház belső terén az (54) csővezetéken a (40) tömlőn keresztül az anyag felszívásához szükséges vákuumot, a (40) tömlő (90) szívónyílásában. A (88) ház és a (42) ventilátor közé (92) ciklon formájában leválasztó berendezés van kapcsolva.

A második (88) házon belüli (86) szita egy nagyobb átmérőjű (94) vezetékben folytatódik, amelyben két (95, 96) szita van elrendezve, mégpedig ferdén a (94) falában elrendezett (97) nyílás irányában lejtőn. A (97) nyílás szelepszerű (98) testtel lezárható. Ez a (98) test (100) hengerből és abban vezetett (102) dugattyúból álló (99) működtető berendezéssel mozgatható záró helyzete és nyitó helyzete között.

Az előbbiekben ismertetett eljárás, működés és elrendezés következtében biztosított, hogy a (40) tömlőn keresztül beszívott finom szemcsés anyag olyan szemcsefrakciót alkot vagy tartalmaz, amely jellemző az anyagáram azon szakaszára, amelyből a beszívott anyag származik. Azon tény következtében, hogy a (90) szívónyílás lefelé irányul, nem juthat anyag a (40) tömlőbe, amely nem került szívóhatás alá. A (42) ventilátorral előidézett vákuum beállításával és/vagy a szívókeresztmetszet megfelelő megválasztásával fennáll a lehetőség, a (40) tömlő (90) szívónyílásán keresztül beszívott anyag szemcsetartományának meghatározására. A (20) átadó tölcsér letakarja azt a tartományt, amelyből az anyag elszívásra kerül, mégpedig külső

HU 206 543 Β befolyásokkal szemben, és így külső hatások nem befolyásolják a próbavételt.

A (90) szívónyíláson beszívott anyag, amely a (40) házba jut, a (42) ventilátor által ébresztett vákuum hatására a hengeres (56) szita külső szita felületére szorul. Azok a szemcsék, amelyek kisebbek, mint a szitanyílások, áthatolnak azon, és annak belső teréből az (54) csővezetékbe jutnak.

Azok a szemcsék, amelyek átmérője nagyobb, mint az (56) szita nyílásai, az (56) szita külső felületéről leesnek. A túlméretes szemcsék finomabb részének legalább egy része az (56) szita külső szita felületére tapad. Ezeket a szita eltömődésének elkerülése céljából úgy lehet eltávolítani, hogy meghatározott időközönként a (78) vibrátort működtetjük. A vibrátor által előidézett rázás ahhoz vezet, hogy az (56) szitán megtapadt szemcsék nagy része lehullik. Adott esetben járulékosan a szitafelületeket belülről légáram hatásának tehetjük ki, amely a (60) forgórész fúvókáiból lép ki. Általában a (60) forgórész egy-két fordulata elégséges a szita tisztításához. Célszerű azonban a tisztítása alatt a (42) ventilátor által előidézett vákuumot legalább csökkenteni. Ez azonban nem feltétlenül szükséges.

A (44) ház alsó tartományában összegyűlő túlméretes szemcsék időnként a (48) nyíláson keresztül eltávolíthatók. Célszerű lehet a forgórész működtetését és a szemcséknek a (48) nyíláson keresztül történő eltávolítását. egyidejűleg végezni, és ezalatt a (42) ventilátort leállítani.

Az időpontokat, amikor az (56) szitát tisztítani kell, a levegőáram vákuumának áramlási irányban az (56) szita mögötti mérésével lehet meghatározni. A vákuum növekedése mutatja, hogy az (56) szita többé-kevésbé eltömődött.

Lehetséges a (78) vibrátort folytonos üzemben használni, és ezzel a szemcséknek és a szitára tapadt pornak a szitán történő áthatolást elősegíteni. Ezen üzemmódhoz azonban csak gyenge vibrációra van szükség.

A (44) házban az első (56) szita révén egy elválasztóréteg keletkezik, amely a második (86) szitára jutó finom szemcsés anyag maximális szemcse nagyságát meghatározza. A (42) ventilátorral előidézett vákuum hatására itt a legfinomabb szemcse frakció eltávolítása történik, míg az elválasztó szakaszt a (86) szita nyílásainak nagysága határozza meg. Az a por-levegő keverék, amely a legfinomabb frakciót tartalmazza a (89) vezetéken keresztül a (92) ciklonba kerül, ahol a szilárd anyag legalább legnagyobb része leválasztásra kerül, mielőtt a levegő a (42) ventilátorba jutna. A (92) ciklonnal leválasztott szilárd anyagot (104) vezetéken vezetjük el.

A második (86) szitához csatlakozó (94) vezetékbe olyan szemcsefrakció jut, amely egy meghatározott szemcsenagyság feletti frakció eltávolítása és egy meghatározott szemcseméret alatti frakció eltávolítása után, mint középső frakció jelentkezik, és amely az anyagáramra jellemző. Egy olyan frakcióról van szó, amely a DE 3 616 218 sz. német szabadalmi leírás szerint „vezető frakcióként” van jelölve.

Ezt a „vezető frakciót” megfelelő kutatásokkal határozták meg eddig, és a szita nyílásainak nagyságát a vezetőfrakció-szemcse tartományainak megfelelően választották. A (94) vezetékből ez az analízisre szolgáló vezető frakció a (106) összekötő vezetéken keresztül a rajzon nem szereplő analizátorba jut, amely nem része a találmánynak. A (94) vezetékben elrendezett (95, 96) sziták arra szolgálnak, hogy azok az agglomerátumok, amelyek az (54) csővezetéken és a (86) szitán történő áthaladás közben keletkeznek, leválasztásra kerüljenek. Amellett egy olyan biztonsági intézkedésről van szó, amelynek azt kell kiküszöbölni, hogy agglomerátumok az analizáló berendezésben zavart ne okozzanak. Az agglomerátumok eltávolítása céljából a (98) testet nagyobb időközönként nyitott helyzetbe toljuk. Ez például akkor történhet, amikor az első (44) ház (48) nyílásához rendelt (52) test nyitott helyzetében van.

A vezető frakciónak a (106) vezetéken történő szállítása ugyancsak szívással történhet, amelyhez azonban a (42) ventilátor által előidézett vákuumot hozzá kell igazítani, hogy ez a második (86) szitán az osztályozást ne zavarja. Emellett az a körülmény is figyelembe veendő, hogy a (106) vezetéken elszállított részecskék nagyobb tömegüknél fogva a (42) ventilátor szívóhatására nem változtatják meg irányukat.

A találmány szerinti eljárás és berendezés biztosítja a kifogástalan próbavételt oly módon, hogy az elszívott porkeverékből leválasztott szemcsefrakció jellemző a vizsgálandó anyagra és így a jellemző kémiai és/vagy fizikai adatok az ömlesztett anyagáram teljes mennyiségére mérvadók. A találmány révén azok a külső befolyások, melyek a próba meghamisításához vezethetnek, szinte teljes mértékben ki vannak küszöbölve.

Claims (11)

1. Eljárás próbavételre ömlesztett anyagáramból, különösen szénből vagy barnaszénből, a jellemző kémiai és/vagy fizikai adatok meghatározására, ahol a próbát finomabb és durvább porrészecskék keverékéből a hulló anyagáram közeléből, de azon kívül szívással vesszük, amely anyagáram egyik szállítószalagról másik szállítószalagra történő anyagátadás közben keletkezik, és a jellemző analízishez szükséges szemcsefrakciót az elszívott keverékből választjuk le, azzal jellemezve, hogy a keveréket a hulló anyagáramot felvevő átadó tölcsér besejéből szívjuk el, és az átadó tölcsérből csővezetéken keresztül vezetjük ki, és aztán kívül az analízishez szükséges jellemző szemcsefreakciót a keverékből leválasztjuk, és a jellemző kémiai és/vagy fizikai jellemző adatok meghatározásához szolgáló berendezésbe vezetjük.

2. Az 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keveréket folyamatosan szívjuk el.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keveréket megszakításokkal szívjuk el.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keveréket ütemesen szívjuk el.

5. A 3. vagy a 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keverék elszívását legalább a szállítási idő felében végezzük.

HU 206 543 Β

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elszívást egy flexibilis és kopásnak ellenálló eső vagy tömlő révén a hulló anyagáram és az átadó tölcsért határoló fala közötti tartományból végezzük.

7. Berendezés próbavételre, ömlesztett anyagáramból, különösen szénből, vagy barnaszénből a jellemző kémiai és/vagy fizikai adatok meghatározására, szívócsővel vagy tömlővel, amely vákuum előállítására szolgáló berendezéshez csatlakoztatható, valamint osztályozó berendezéssel, amely a beszívott keverékből a finomabb és durvább porrészecskékből álló, a jellemző analízishez szükséges szemcsefrakciót leválasztja, továbbá, ahol a szívócső vagy tömlő szívónyílása a hulló anyagáram közelében, de azon kívül van elrendezve, és a hulló anyagáram egy leadó szállítószalagról egy felvevő szállítószalagra történő anyagátadásnál keletkezik, azzal jellemezve, hogy a szívócső vagy tömlő (40) szívónyílása (90) egy átadó tölcséren (20) belül, de az anyagáramon (18) kívül, az anyagáram (18) és az átadó tölcsér (20) fala (22, 23, 24, 26) között van elrendezve, míg az analízishez szükséges jellemző szemcsefrakció leválasztására szolgáló osztályozó berendezés az átadó

5 tölcséren (20) kívül van elrendezve.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szívócső, mint flexibilis kopásálló tömlő (40) van kialakítva.

9. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemez10 ve, hogy a tömlő (40) szívónyílása (90) az alsó szállítószalag (16) keresztirányú méretének közepe felett van elrendezve.

10. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szívócső, ill. tömlő (40) az átadó tölcsér

15 egyik falán (22, 23,24, 26) van átvezetve.

11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az átadó tölcsér (20) falán (22) lévő áttörés (38) széle a tömlő (40) kerületére felfekszik.