HU205881B - Method and apparatus for locating glass-plate during transportation - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés üveglap szállítás közbeni tájolására. Ilyen tájolásra a szállítószeikezeten továbbított üveglapok esetében főleg olyankor van szükség, amikor az üveglapot az üveg lágyulási pontja fölé melegítik, és egy következő technológiai lépésben őblösítik és/vagy hőkezeléssel az üveg bizonyos mechanikai jellemzőit kívánják módosítani.

A találmány különösképpen olyan üveglapok gyártása során alkalmazható, amely üveglapokat gépjárművek szélvédőiként alkalmaznak.

Mint ismeretes, az ilyen üveglap előírt öblösítése és megfelelő optikai tulajdonságainak elérése végett fontos, hogy az üveglapot egyértelműen tájoljuk, mielőtt azon az öblösítési és/vagy hőkezelési műveleteket elvégezzük. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban a lágyulási pontja fölé hevített üveglap fogókkal és más szorítóelemekkel nem fogható meg anélkül, hogy azok bizonyos nyomot ne hagyjanak az üvegben. Továbbá, az üveglapnak a melegítési művelet előtti szerszámokhoz való megfelelő tájolása ugyancsak fontos, ugyanis ehhez viszonylag hosszú állásidőkre van szükség, amelyek erősen megnövelik a gyártási költségeket.

A fenti problémák, nevezetesen a fogók által hagyott nyomok és a szerszámállásidők elvileg csökkenthetők az öblösítési és/vagy a hőkezelési technológiában, ha az első lépésben, nevezetesen az üveglap melegítésekor olyan görgöpadot alkalmazunk a kemencében, amely az üveglapra keresztirányban helyezkedik el. Megjegyezzük viszont, hogy ezzel a tájolási probléma nem oldható meg, mivel a kemence hossza és a menesztés! sebesség úgy van megválasztva, hogy két különböző üveglap nem pontosan ugyanazokkal a dimenziókkal és paraméterekkel rendelkezik. Ezek az eltérések két típusú hibaforráshoz vezethetnek, nevezetesen a szállítószerkezet tengelyére merőleges irányban az üveglap elcsúszhat, másrészt síkjában el is fordulhat. Ezek a nyomvonalbeli nemkívánatos elmozdulások oldalsó tájolóelemekkel, valamint mellső tájolóelemmel adott esetben kiküszöbölhetők lennének.

Az EP 267 120 számú szabadalmi leírás olyan tájolószerkezetet ismertet, amelynél vezetórudakat alkalmaznak, ezek a szállítószerkezet haladási irányában azzal együtt vannak menesztve és ezek határozzák meg az üveglap pályáját. Az üveglap tehát felütközik ezeken a rudakon, de nincsen helyzetében kellően megállítva, illetve megtartva.

Ismert továbbá, hogy a gépjárművek szélvédőjéhez használt üveglapok sohasem négyszög alakú lapok. Ezek rendszerint az ablak egyik végétől másikig terjedő hosszal rendelkeznek, így az oldalsó tájolás - amelyet a fenti európai szabadalmi leírás ismertet - itt nem alkalmazható.

Annak érdekében, hogy az üveglap megfelelően tájolható legyen, a pályája mentén ütközőelemet kell elrendezni, ez állhat például két ütközőből, amelyeken az üveglap mellső széle felütközhet. Ezek az ütközők helyzetükben megtarthatják az üveglapot. Abban az esetben, ha ezek az ütközők csupán rövid időre is megállítják az üveglapot, könnyen előfordulhat, hogy az üveglap ebben a lágyított állapotában érintkezésbe kerül a görgőkkel, amelyek benyomódásokat hagynak az üvegben. Ennélfogva az ismert megoldásoknál tehát a mellső oldali tájolás minőségi hibák forrása lehet.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosság kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített megoldás létrehozása az üveglapok tájolására, amellyel csökkenthető az üveglap és a szállítógörgők közötti súrlódás és következésképpen a nemkívánatos benyomódások veszélye.

A kitűzött feladat megoldásához a bevezetőben leírt eljárásból indultunk ki, amelynél az üveglap pályája mentén elrendezett ütközőelemet az üveglap mellső szélén felütköztetjük és előre meghatározott ideig az üveglappal érintkezésben tartjuk, lehetővé téve ezáltal az üveglapnak a szállítószerkezet általi továbbítása közben az irányítását. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a tájolási művelet során az ütközőelemet az üveglap mozgásával párhuzamosan, azzal egyirányban menesztjük, amelynek során azonban a menesztés! sebesség kisebb, mint az üveglapszállítás sebessége.

Az ismert eljárásokkal összevetve megállapítható, hogy az üveglapnak a találmány szerinti mellső tájolása nem jár együtt az üveglap megállításával. így a meleg üveglapot csupán lassítjuk a görgőkön és nem tesszük ki a minőségkárosodás veszélyének.

Célszerű az olyan foganatosítás! mód, amelynél az ütközőelem menesztési sebességét az üveglappal való érintkezése közben állandó értéken tartjuk. Az üveglapon való felütköztetése előtt viszont célszerű úgy gyorsítani az ütközóelemet, hogy a gyorsító mozgás az üveglapon való felütkőzésekor fejeződjék be. Az üveglap mozgása érzékelhető például az EP 267 850 számú szabadalmi leírásból ismert fénysorompóval.

Előnyösen a tájolási művelet befejezése után az ütközőelem a szállítószerkezet sebességére gyorsítható mégpedig úgy, hogy annak sebessége adott esetben nagyobb legyen, mint a szállítószerkezeté. Ilyenkor az ütközőelem könnyen visszahúzható, azaz egyszerűen oldható az üveglap és az ütközőelem közötti kapcsolódás az üveglap károsodás veszélye nélkül.

Miután tehát az ütközőelemet az üveglaptól eltávolítjuk, az behúzható, azaz eltávolítható az üveglap haladási síkjából. Ezt követően az ütközőelemet megnövelt sebességgel visszatérítjük a kiindulási alaphelyzetébe, ahol az várhatja a következő üveglapot. Ez a visszatérítés akkor történhet, ha az ütközőelem már kellőképpen eltávolodott az üveglap pályájától, így azzal semmiképpen sem érintkezhet.

A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel foganatosítható, amelynek gerendája van, és ehhez legalább egy ütközőelem van rögzítve. A gerendát a két végén sínek támasztják alá, amelyek a szállítőszerkezet középvonalával párhuzamos helyzetűek. Továbbá, olyan menesztőszánokkal van ellátva, amelyek görgőkön eltolható elrendezésűek és a szállítószerkezet középvonalával párhuzamos csavarorsóval vannak hajtókapcsolatban. A gerenda függőleges elmozdítása a felső üzemi helyzetbe és az alsó kiindulási alaphelyzetbe elérhető például azzal, ha a görgők excentrikus ten2

HU 205 881 B gelyhez kapcsolódnak és ezek előnyösen digitális vezérlésű forgatóhajtással, például pneumatikus motorral vannak hajtókapcsolatban.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél egyazon motort használunk a két menesztöszán hajtására a szállítószerkezet mindkét oldalán, továbbá a forgatóhajtáshoz. Ez a motor elrendezhető például a szállítószerkezet alatt és felszerelhető olyan sebességszabályzó szerkezettel, amely lehetővé teszi, hogy a menesztőszánokat viszonylag kisebb és konstans sebességgel mozgassuk a tájolási művelet során, majd a sebességet növeljük az ütközőelemek szétkapcsolásához, végül pedig tovább növeljük az alaphelyzetbe visszatérítő ütközőmozgatáskor.

Megjegyezzük, hogy az üveglap mellső széle az ütközőelemmel való érintkezés során egyértelmű tájolást kap az ütközőelemtől. Az ütközőelem kialakítható például egyetlen darabból is, vagy akár egymástól távközzel elrendezett több részből is állhat. Fontos szempont, hogy az ütközők közötti maximális távköz meg-, határozásánál figyelembe kell venni az üveglap mellső szélének hosszát, hogy a lehető legnagyobb tájolási pontosságot kapjuk. Célszerű, ha az ütközőelemek szerelésénél módot adunk helyzetük viszonylagos állíthatóságára, a gerendához képest és legalábbis a gerendára merőleges irányban. Ezáltal lehetővé válik olyan üveglapoknak a pontos tájolása is, amelyeknél a mellső szél nem pontosan merőleges a szállítószerkezet középvonalára. Az ütközők közötti távköz állításának lehetősége is célszerű. Például alkalmazhatók elcsúsztatható aljzatú ütközőelemek.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

- az 1. ábra vázlatos felülnézet, amelyen az üveglap a tájolási művelet előtt és után látható;

- a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás kinematikai vázlata;

- a 3. ábrán a berendezés kiviteli alakjának keresztmetszete látható.

Amint az 1. ábrán vázlatosan feltüntettük, az (1) üveglap F nyíl irányában halad a csupán vázlatosan jelölt szállítószerkezet (2) középvonala mentén, amely szállítószerkezet a jelen esetben hajtott (3) görgősorként van kialakítva. Az (1) üveglap előkészítendő arra, hogy például domborító állomásba lépjen be, amilyet például az FR 2 549 465 számú, vagy az FR 2 604 992 számú szabadalmi irat ismertet. Önmagában ismert módon a domborítási művelethez az üveglapot 650 °Cos hőmérséklethez közeli hőmérsékletre hevítjük, amelyen az üveg plasztikussá válik és egyúttal igen érzékennyé mindenféle érintkező tárgyra. A (3) görgősor forgatási sebessége adja az üveglapszállítás v, sebességét, amely a jelen esetben például közelítőleg 20 cm/s.

A találmány szerinti berendezésnek (4) gerendája van, amely a (3) görgősorral párhuzamosan a szállítószerkezet fölött helyezkedik el. A (4) gerendához (5) karokon keresztül a jelen esetben (6 és 7) ütközőelemek vannak rögzítve, amelyek az (5) karokhoz eltolhatóan, azaz állíthatóan vannak rögzítve. A (6 és 7) ütközőelemek a szállítószerkezet szállítási irányában egyenes vonalúan vannak menesztve, az (1) üveglap mellső szélének megfelelő helyzetben.

A 2. ábrán részletesebben látható, hogy a (4) gerendát a két végén (8 és 8’) sínek támasztják alá a (3) görgősor két oldalán és a (2) középvonallal ezek párhuzamos helyzetűek. A (8 és 8’) sínek (9, 9’ és 10, 10’) görgőkön eltolhatok és (11, 11') menesztőszánok révén kapják a transzlációs mozgatásukat. A (11) menesztőszán (12) csavarorsóval mozgatható, amely párhuzamos a (8) sínnel. A (12) csavarorsót (13) szíjhajtással forgathatjuk, amelynek az itt külön nem ábrázolt motorja a szállítószerkezet alatt van elhelyezve. Ugyanez érvényes a (11’) menesztőszánra is értelemszerűen, vagyis a (4) gerenda mindkét végén azonos sebességű mozgatást kap.

A 2. ábrán jól kivehető, hogy a (9 és 10) görgők szolgálnak a (4) gerenda emelésére és süllyesztésére, valamint a (9 és 10) görgőkhöz kapcsolódó szerelvények. A jelen esetben a (9) görgő rögzített magassági helyzetben van elrendezve és szabadon elfordítható ágyazású. Ezzel szemben a (10) görgő excentrikus tengellyel van ellátva, amely (14) forgatóhajtással van hajtókapcsolatban. A (14) forgatóhajtás a jelen esetben pneumatikus motorként van kialakítva, amelyet digitális elektronikus szabályzóegység vezérel a (11) menesztőszán helyzetének és elmozdulási irányának függvényében. Ugyanez érvényes a (10) görgővel szemben lévő oldalon elrendezett (10’) görgőre is.

A tájolás művelete tehát a következőképpen történik:

A (4) gerendát a várakozási helyzetében rögzítve a (9, 9’ és 10, 10 ) görgők fölött és a szállítószerkezettől az ütköztetéshez kellően nagy távolságra kiemelve tartjuk. Más szavakkal a (4) gerendát fölemelt helyzetbe térítjük. Mihelyt az (1) üveglap belép a tájolási körzetbe, ezt érzékeli egy önmagában ismert érintkezésmentes (15) érzékelőfej, például fénysorompó, amely fotoelektromos cellával, vagy kamerával van társítva (1. ábra). Az (6 és 7) ütközőelemeket ezután alsó helyzetükbe mozdítjuk, amely helyzetben tehát azok aktívak. Ezzel egyidejűleg, vagy bizonyos időkésleltetéssel - az (15) érzékelőfej, valamint az (6 és 7) ütközőelemek közötti távköz függvényében - megkezdődhet a (4) gerendának a szállítószerkezet (2) középvonalával párhuzamos elmozdítása. Célszerűen az időkésleltetést úgy választjuk meg, hogy a gyorsítási szakaszban - amelynek során a (4) gerenda sebessége nulláról v₂ sebességre nő, amely konstans - a gyorsítási művelet akkor fejeződik be, ha az (1) üveglap mellső széle már felütközött a (7) ütközőelemen.

Általános méretezési szempontból megemlítjük, hogy az (6 és 7) ütközőelemek által megtett d₂ távköz korlátozott, úgyhogy a v₂ sebességnek kellően kicsinek kell lenni az (1) üveglapnak ezen idő alatt megteendő d, távközére tekintettel. Másrészt, lehetőséget kell ezalatt arra biztosítanunk, hogy az (6 és 7) ütközőelemeket felemeljük. Továbbá, a súrlódás csökkentése érdekében, amely súrlódás az (1) üveglap és az (7) ütközőelem között léphet föl, a v₂ sebességet lehetőleg

HU 205 881 B úgy kell megválasztani, hogy az minél jobban megközelítse a V] sebességet. Adott esetben jó kompromiszszumot érünk el azonban olyan sebességaránnyal is, ahol a v₂ sebesség a szállítőszerkezet v_t sebessége felénél is kisebb.

Az (6 és 7) ütkózóelemeket az előremenesztésük után visszahúzzuk és ezáltal lehetővé tesszük, hogy az (1) üveglap folytassa akadálytalanul az útját. Mivel a felmelegített üveglap enyhén tapad az (6 és 7) ütközőelemekhez és az (6 és 7) ütközőelemek felemelt helyzetében az (1) üveglap nem akar a szállítószerkezet görgőitől elválni, célszerű két lépésben elvégezni ezt a visszahúzási műveletet. E célból először az (6 és 7) ütközőelemeket felgyorsítjuk v₂ sebességre, amely nagyobb a Vj sebességnél. Ezt követően emeljük az (6 és 7) ütközőelemeket a (10) görgő révén fel az (1) üveglappal való kapcsolódásból.

Az (6 és 7) ütközőelemeket tartó (4) gerendát ezt követően előnyösen növelt sebességgel térítjük vissza a kiindulási várakozási helyzetébe, amelyben vár a következő tájolandó (1) üveglapra. Bizonyos esetekben az (1) üveglap haladási sebessége igen nagy, ilyen esetekben a visszatérítési sebességnek jóval nagyobbnak kell lennie, mint a Vj sebesség.

A 3. ábrán a találmány szerinti tájolóberendezéssel felszerelt szállítőszerkezet keresztmetszete látható. A 3. ábrán feltüntetett helyzetben az ütközőelemek felemelt helyzetben vannak. A szállítőszerkezet (16) hengerrel van ellátva, amely (17) görgőkön támaszkodik, ezek pedig (18) támaszra vannak szerelve. A (16) henger két vége hajtő (19) fogaskerekekről kapja V! sebességű hajtását. A szállítószerkezetet egészében fedél burkolja, amely (20) vázszerkezethez van rögzítve, e fedélnek az a rendeltetése, hogy az üveglapot előírt hőmérsékleten tartsa.

A találmány szerinti tájolóberendezésnek (21) gerendája van, amely a (16) henger fölött és azzal párhuzamosan van elrendezve. A (21) gerenda a jelen esetben két ütközőelemmel van ellátva, amelyek csúszótalpak révén vannak rögzítve (külön nem ábrázoltuk). A (21) gerenda másik oldalán (22) konzolok vannak rögzítve, amelyekhez (23 és 24) sínek csatlakoznak. A (23 és 24) sínek (25 és 26) görgőkön eltolhatok. A (24) sín háromszög szelvényű, amely a (26) görgő homyos profiljával kapcsolódik. Ezzel igen jó megvezetést érünk el. A (25 és 26) görgők excentrikus tengellyel rendelkeznek, amelyek a jelen esetben pneumatikus (27) forgatóhajtással vannak hajtókapcsolatban.

A (22) konzolok kocsizó (28) alvázhoz kapcsolódnak, amelyek eltolhatók a hűzásiránnyal párhuzamosan. A mozgatásról a (27) forgatóhajtás gondoskodik, amely (29) szíjhajtásról kapja a forgatóhajtást. A (29) szíjhajtás energiaforrásaként (30) hajtómotor szerepel, amely az alsó középső körzetben a padlószinten (31) talpon keresztül van rögzítve,

A 3. ábrán jól látható, hogy a kocsiző (28) alvázak magassága (32) kézikerékkel kétoldalt állítható. Ezzel tehát az ütközőelemek és a szállítószerkezet (16) hengere közötti távköz szabályozható az üveglapok mindenkori vastagságának függvényében.

Adott esetben a (21) gerenda magassága állítható például a (20) vázszerkezethez rögzített kampók révén is, ha magát a (20) vázszerkezetet emeljük, illetve süllyesztjük.

A találmány szerinti megoldásnak köszönhetően lehetővé válik, hogy az üveglap és a hajtott görgők közötti súrlódás hatékonyságát erősen korlátozzuk, ezáltal lényeges mértékben javítható az üveglapok, szélvédők optikai minősége. Továbbá, a találmány szerinti berendezés még olyan esetekben is hasonló előnyökkel alkalmazható, amelyeknél a tájolandó üveglapok szorosan követik egymást, például ahol a szomszédos üveglapok közötti távköz kisebb 50 cm-nél, a szállítási sebességük pedig közelítőleg 20 cm/s, mint például olyan öblösítő berendezés esetében, amilyet az FR 2549465 vagy FR 2604992 számú szabadalmi iratok ismertetnek.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás üveglap szállítás közbeni tájolására, amelynél a tájolást úgy végezzük, hogy az üveglap pályája mentén elrendezett ütközőelemet az üveglap mellső szélén felütköztetve előre meghatározott ideig az üveglappal érintkezésben tartjuk, és az üveglapmozgatás közben az üveglap szállítőszerkezet általi irányítását biztosítjuk, azzal jellemezve, hogy a tájolási művelet során az ütközőelemet (6, 7) az üveglap mozgásával párhuzamosan, azzal egyirányban menesztjük, továbbá a menesztést sebességet (v^ kisebbre választjuk az üveglapszállítás sebességénél (v_t).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ütközőelem (6,7) menesztést sebességét (v^ az üveglappal (1) való érintkezése közben állandó értéken tartjuk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás,' azzal jellemezve, hogy az ütközőelemet (6,7) az üveglapon (1) felütközése előtt gyorsítva mozgatjuk, amely gyorsító mozgatás a felütközéskor fejeződik be.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tájolási művelet befejezésekor az ütközőelemet (6, 7) a szállítószerkezet sebességénél nagyobb sebességre (v₂) gyorsítjuk, majdviszszahúzzuk.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ütközőelemet (6, 7) a következőképpen mozgatjuk:

   - Az ütközőelemet (6, 7) várakozó állapotban visszahúzott alaphelyzetében tartjuk;

   - az ütközőelemet (6, 7) lesüllyesztjük;

   - az ütközőelemet (6,7) menesztés! sebességre (v₂) gyorsítjuk;

   - az ütközőelemet (6, 7) állandó menesztési sebességgel (v₂) az üveglappal párhuzamos és egyirányú mozgatással menesztjük;

   - a tájolási művelet befejezésekor az ütközőelemet (6,7) felgyorsítjuk és visszahúzzuk;

   - az ütközőelemet (6, 7) alaphelyzetbe térítjük vissza.

   HU 205 881 Β
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a menesztés! sebességet (v₂) a szállítási sebesség (v,) felénél kisebbre választjuk.
7. 7. Berendezés üveglap szállítás közbeni tájolására, főleg az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 5 foganatosítására, azzal jellemezve, hogy gerendája (4) van, amely legalább egy ütközőelemmel (6, 7) van felszerelve, és két végén sínek (8, 8) támasztják, ezek a szállítószerkezet középvonalával (2) párhuzamosan vannak elrendezve, továbbá menesztőszánjai (11, 11’) 10 vannak, amelyek görgőkön (9, 9’, 10, 10’) eltolhatóan vannak elrendezve, továbbá a menesztőszánok (11, 11*) a középvonallal (2) párhuzamos és forgathatóan ágyazott csavarorsóval (12) vannak hajtókapcsolatban.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a görgők (10, 10') excentrikus tengelyűek és ezek előnyösen digitális vezérlésű forgatóhajtással (14) vannak hajtókapcsolatban.
9. 9. A 7, vagy 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az ütközőelem (6, 7) állíthatóan karhoz (5) kapcsolódik, amely viszont a gerendán (4) van rögzítve.