HU205281B - Chipper for chipping agricultural produces particularly grain crops - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 6 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 205281 Β

A találmány tárgya aprítógép mezőgazdasági termények, főként szemes termények, adott esetben bizonyos ipari melléktermékek aprítására.

A fenti célra szolgáló klasszikus őrlő, és darálóberendezések mellett egyre inkább tért hódítanak a nyírással és/vagy ütköztetéssel működő aprítóberendezések. Ezek között találhatók olyanok, amelyek fix tárcsa és fogazott forgódob vagy két ellentétes irányban forgó tárcsa együttműködése alapján aprítanak. Hátrányuk általában a mozgó alkatrészek nagy tömege, a nagy energiaszükséglet, a viszonylag bonyolult felépítés, ennek következtében az alkatrészcsere hosszú időszükséglete, a korlátozott kapacitás. Gyakorlatilag ezen berendezések csoportjába sorolható például a 379 763 lsz. osztrák szabadalmi leírás, amely egy mezőgazdasági termények feldolgozására szolgáló aprítógépet ismertet. Ezen aprítógép lényegét egy közös tengelyre felszerelt, lépcsőzetes átmérőjű vágótárcsákból, valamint ezek között elhelyezett távtartó tárcsákból álló forgórész képezi, amely egy axiális bemenetű aprítóházban úgy van elrendezve, hogy a forgórészt egy lépcsőzetes burkolat veszi körül. A forgórész és a burkolat között ily módon kiképzett gyűrűs hézag a kimenet felé keskenyedő és állítható átmérőjű. Az őrlés finomsága a gyűrűs hézag átmérőjének szűkítésével szabályozható. A burkolat belső felülete sima vagy menetes, és speciálisan elrendezett fix nyúlványokkal rendelkezik, melyek a gyűrűs hézagba úgy nyúlnak be, hogy közéjük vágóéllel ellátott, a kimenet irányában kisebbedő, de egyre sűrűbben elhelyezett fogak hatolhassanak. Lényeges elemei még az aprítőszerkezetnek a bemenettel szemben egy hordozőtárcsán rögzített kések, amelyek a beadagolt anyag előaprítását végzik. A bevezetőben ismertetettekhez hasonlóan eme a berendezésre is a bonyolult felépítés és a viszonylag nagy energiaigény jellemző.

A 2 443 688 lsz. német szabadalmi leírás alapján ismert egy aprítógép, amelynek egy axiális beömlőgarattal ellátott aprítóházban vízszintesen ágyazott, hajtómotor által forgatható tengelye van, amelyre egy, a tengelyre merőleges síkban elhelyezkedő lécszerű aprítótag van felszerelve, amely egy őrlőteret határoló körív alakú rosta által van körülvéve. A lécszerű aprítótag két vége fel van hasítva és derékszögben kétfelé van hajlítva, miáltal kalapácsszerű aprítószervek jönnek létre. Ezen aprítógép előnye az egyszerű felépítés és az energiatakarékos üzemmód, azonban hátránya, hogy a lécszerű aprítótagoknak viszonylag kicsi az aktív aprítőfelülete, ezáltal erősen korlátozott az aprítógép termelékenysége, valamint az, hogy az axiális anyagbevezetés következtében az anyag nem kerül azonnal a munkatartományba, jelentős a belső anyagsúrlódás, ennek következtében a hőképződés, ami egyrészt az anyag minőségét ronthatja, másrészt energiaveszteséget okoz és a beadagolás módja csökkenti a feldolgozás hatékonyságát is. Emellett ezen aprítógép működése az ütőhatáson alapul, ami alapvetően lisztszerű őrleményt eredményez, ez pedig takarmányozási célokra nem alkalmas.

A találmány által megoldandó feladat a fenti hátrányok kiküszöbölése és egy olyan egyszerű felépítésű, ugyanakkor nagy teljesítményű és üzembiztos aprítógép kifejlesztése, amely energiatakarékosán és hatékonyan üzemel, kiváló minőségű őrleményt készít és széles felhasználási területen alkalmazható.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan aprítógéppel oldjuk meg, amelynél a beömlőgarat fe lülről van az aprítóházhoz csatlakoztatva, ahol a beömlőgarat folytatásaként az ív alakú rosta két végéig kiterjedő, tangenciálís terménybevezetést biztosító terelőlemezek vannak felszerelve, ugyanakkor az aprítótag tárcsaként van kiképezve, amelynek kerülete egyenletes osztásban sugárirányú bevágásokkal van ellátva és a bevágások által létrehozott fogszerű elemek a tárcsa síkjához képest azonos szögben, de váltakozva egymással ellentétes irányba vannak kihajlítva. Akihajlítás alsó és felső szöghatárait az határozza meg, hogy túlságosan kis nyílásszög esetén a tárcsaszerű aprítótag nem volna képes az anyagtömeg hatékony továbbítására és a rostán való átkényszerítésére, míg túlzottan nagy, a derékszöghöz közelítő kihajlítás esetén egyre inkább megszűnne a nyíróhatás, és az ütő-törő hatás kezdene dominálni.

A szomszédos fogszerű elemek a felaprítandó anyag nedvesség- illetve olajtartalma függvényében 10-45°, előnyösen 30° körüli mértékben vannak kihajlítva.

A találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti aprítógép vázlatos felépítését mutatja elölnézetben, a 2. ábra az őrlőtér függőleges metszetét mutatja,

- az 1. ábra A-A vonala szerint, a 3. ábra . a találmány szerinti aprítóberendezés tárcsaként kiképzett áprítótagjának egy kitört részletét mutatja elölnézetben, míg a-4. ábra a 3. ábrán látható aprítótag oldalnézetét tünteti fel.

Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti aprítógép (1) aprítóháza egy (2) hajtómotorral együtt egy (3) állványra van felszerelve. Az (1) aprítóházhoz felülről egy (4) fojtólemezzel ellátott (5) beömlőgarat van csatlakoztatva. Az (1) aprítóházban vízszintesen egy, a (2) hajtómotor által forgatható (6) tengely van ágyazva, amelyre a teljesítménytől függően különböző számú, az adott példában két (7) tárcsaként kiképzett aprítótag van a (6) tengelyre merőleges síkokban felszerelve. A (7) tárcsákat alulról mintegy kétharmad részben egy ív alakú (8) rosta veszi körül, amely az (5) beömlőgarat folytatásaként felszerelt, tangenciálís anyagbevezetést biztosító (9) terelőlemezekkel együtt, melyek a (8) rosta két végéig terjednek ki, egy (10) őrlőteret határol.

A (7) tárcsák kerülete egyenletes osztásban sugárirányú (11) bevágásokkal van ellátva, és a (11) bevágások által létrehozott fogszerű (12) elemek a (7) tárcsa síkjához képest azonos szögben, de váltakozva egymással ellentétes irányban vannak kihajlítva, amint az a 2. és 4. ábrán különösen jól látható. A kihajlítás szöge 1045°, előnyösen 20-30°.

HU 205 281 Β

A találmány szerinti aprítógép működésmódja a következő :

Az aprítandó anyagot az (5) beömlőgaraton keresztül gravitációs úton adagoljuk az aprítógép (10) őrlőterébe. Az adagolt mennyiség a (4) fojtólemezzel szabályozható. Az (5) beömlőgarat felső elrendezése és a hozzá csatlakozó (9) terelőlemezek kialakítása révén az aprítandó anyag tangenciálisan kerül a (10) őrlőtérbe bevezetésre, ahol egyből a (7) tárcsaként kialakított aprítótagok kétfelé hajlított fogszerű (12) elemeire kerül és a forgatott (7) tárcsák ventillációs hatásának következtében végig a (1) őrlőtér kerületi tartományában marad, és itt a fogszerű (12) elemek döntően nyíró hatása felaprítja. A felaprított, alapvetően grízes állagú anyag a (8) rostán keresztül az (1) aprítóház alatt elhelyezett tárolóba (pl. zsák, hordó, láda) hullik.

A találmány szerinti aprítógép gravitációs úton történő tangenciális anyagbevezetése és aprítótagjainak kihajlított fogakkal ellátott tárcsakénti kiképzése következtében egyszerűbb és folyamatosabb, gyakorlatilag önszabályozó az aprítandó anyag beadagolása, egyenletesebb, hatékonyabb és jobb minőségű az aprítás, és minimális az aprítandó anyag belső súrlódása miatti energiaveszteség, így a találmány szerinti aprítógép a korábbi hasonló gépekhez képest kisebb energiafelhasználás mellett nagyobb teljesítményre képes, ugyanakkor rendkívül egyszerű felépítésű és üzembiztos.

Claims (2)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Aprítógép mezőgazdasági termények, főként szemes termények, adott esetben ipari melléktermékek aprítására, amelynek egy beömlőgarattal ellátott aprítóházban vízszintesen ágyazott, hajtómotor által forgatható tengelye van, amelyre legalább egy, a tengelyre merőleges síkban elhelyezkedő aprítótag van felszerelve, amely legalább részben egy őrlőteret határoló ív alakú rosta által van körülvéve, azzal jellemezve, hogy a beömlőgarat (5) felülről van az aprítóházhoz (1) csatlakoztatva, ahol a beömlőgarat (5) folytatásaként az ív alakú rosta (8) két végéig kiterjedő, tangenciális terménybevezetést biztosító terelőlemezek (9) vannak felszerelve, ugyanakkor az aprítótag tárcsaként (7) van kiképezve, amelynek kerülete egyenletes osztásban sugárirányú bevágásokkal (11) van ellátva, és a bevágások (11) által létrehozott fogszerű elemek (12) a tárcsa síkjához képest azonos szögben, de váltakozva egymással ellentétes irányban vannak kihajlítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a fogszerű elemek (12) 10 és 45° közötti szögben, előnyösen 30° körüli szögben vannak kihajlítva.