HU204170B - Synergetic fungicide compositions containing two active components - Google Patents

Description

A találmány tárgya szinergetikusan megnövelt hatású gombaellenes fungicid keverékekre, valamint az ilyen keverékek gombák irtására való alkalmazási eljárására vonatkozik.

A találmány szerinti készítmény két olyan ható- 5 anyagra épül, amelyek ergoszterin-szintézis gátlóként váltak ismeretessé.

Az I jelű komponens, az (I) képletű Propiconazol hatóanyag kémiai elnevezése l-[2-(2,4-diklór-fenil)-4propil-l,3-dioxolan-2-il-metil]-lH-l,2,4-triazol, vagy 10 ennek valamilyen sója. A hatóanyagot az 1522 657. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás ismerteti.

A Π jelű komponens a Fenpropimorph hatóanyag, melynek kémiai elnevezése 4-[3-(4-terc-butil-fenil)2-metil-propil]-cisz-2,6-dimetil-morfolin, (Π) kép- 15 let, vagy ennek valamilyen sója. A hatóanyagot a 27 52096 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra-hozatali irat - mely megfelel az 1584290 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásnak ismerteti. 20

Az I jelű komponenes, a Propiconazol, 4 sztereoizomer alakban létezhet, amelyek eltérő fungicid hatással rendelkeznek. Előnyös a két cisz-izomer, vagyis azok az enantiomerek, amelyeknél a triazolil-metil-csoport és a propílcsoport a dioxolángyúrű azonos oldalán áll. 25

A Fenpropimorphnak, a Π jelű ász-komponensnek két enantiomer alakja lehetséges, amelyek közül az (-)-enantiomer, amely S-konfígurááójú, az előnyös hatású partner. A találmány magába foglalja az I és H jelű komponensek tiszta izomerjeinek a keverékét is, 30 különösen azokat, amelyek a Propiconazol cisz-enantiomeqéből és a Fenpropimorph (-) cisz-enantiomeq'éből képezettek.

A találmány olyan készítményekre és eljárásra is kiterjed, amelyeknél az I jelű hatóanyag-komponens, a 35 Propiconazol, túlnyomórészt a két cisz-enantiomer alakjában van.

A találmány különösen olyan készítményekre és megfelelő eljárásra is vonatkozik, amelyeknél a Propiconazol hatóanyag-komponens túlnyomórészt a cisz- 40 enantiomerek egyikeként és a Fenpropimorph túlnyomórészt a (-) dsz-enantiomerként van jelen, amely S-konfigurációjú.

Azon savak közül, amelyek az (I) vagy (H) képletű vegyületek sóinak előállítására alkalmazhatók, a követ- 45 kezőkben említhetők meg: hidrogén-halogemdek, így a hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid, hidrogén-bromid és a hidrogén-jodid, valamint a kénsav, foszforsav, salétromsav, továbbá szerves savak, így az ecetsav, trifluorecetsav, triklór-ecetsav, propionsav, glikolsav, tiocián- 50 sav, tejsav, borostyánkősav, citromsav, benzoesav, fahéjsav, oxálsav, hangyasav, benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav, metánszulfonsav, szalicilsav, p-amino-szalicilsav, 2-fenoxi-benzoesav, 2-acetoxi-benzoesav vagy az 1,2-naftalin-diszulfonsav. 55

A sók fogalma magába foglalja a két, I és H jelű bázisos komponens fémkomplexeit is. Ezek a komplexek tetszés szerint csak az egyik komponensre vagy egymástól függetlenül, mindkét komponensre vonatkozhatnak. Olyan fémkomplexek is előállíthatók, ame- 60 lyek a két, I és Π jelű hatóanyagot egymással vegyes komplex alakjában kötik össze.

A fémkomplexek az alapul szolgáló szerves molekulából és valamilyen szervetlen vagy szerves fémsóból állnak, például a periódusos rendszer második főcsoportja elemeinek - így a kalciumnak és magnéziumnak -, a harmadik és negyedik főcsoport elemeinek - így az alumíniumnak, ónnak vagy ólomnak -, valamint az 1-8. mellékcsoport elemeinek - így a krómnak, mangánnak, vasnak, kobaltnak, nikkelnek, réznek, ánknek, stb. - halogenidjeiből, nitrátjaiból, szulfátjaiból, foszfátjaiból, acetátjaiból, trifluor-acetátiaiból, triklór-acetátjaiból, propionátjaiból, tartarátjaiból, szulfonátjaiból, szalicilátjaiból, benzoátjaiból stb. Előnyösek a negyedik periódus mellékcsoportjának elemei, mint fémek. A fémek különböző vegyérték-alakjaikban lehetnek. A fémkomplexek egy- vagy többmagú alakban jelentkezhetnek, vagyis ligandumként egy vagy több szerves molekularészt tartalmazhatnak, mint például a Propiconazolból és Fenpropimorphből képezett, előbb említett vegyes komplexek esetében.

A gyakorlatban előnyösen a tiszta I és II jelű hatóanyagokat alkalmazzuk, amelyekhez további agrokémiai aktív anyagok - így inszekticidek, akaricidek, nematoádok, herbicidek, növekedést szabályozók és műtrágyák, különösen azonban további mikrobicidek is hozzáadhatok.

Az utóbbi években a piacon fokozott mértékben jelentek meg úgynevezett ergoszterin-bioszintézis-gátIők, vagyis olyan készítmények, amelyek fungicid hatása azon alapul, hogy gátolják a gombák sejtmembránjában előforduló ergoszterin bioszintézisét. Azok a fungicidek, amelyek a molekulájukban lH-l,2,4-triazolil-csoportot tartalmaznak, ennél a folyamatnál rendszerint 14-C-demetilezés-gátlóként (=DMI) hatnak. A triazol-bázxsú készítmények évek óta tartó alkalmazása helyenként természetesen már olyan gombatörzsek jelentkezéséhez vezetett, amelyek szenzitivitása kimutathatóan csökkent

Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a Propiconazol Fenpropimorphfal alkotott keverékei fungicid hatásukat illetően nemcsak additív hatást hanem szinergetikusan jelentősen megnövelt hatást is kifejtenek. Emellett az alkalmazási gyakorlat számára rendkívüli fontosságú egy további tényező, nevezetesen az az előzetesen semmiképpen nem látható tény, hogy a szinergetikusan megnövelt hatás olyan gomba-izolátumoknál is észlelhető, amelyek a triazol-fungiádekkel szemben redukált érzékenységre tettek szert.

A találmány szerinti megoldás ennélfogva a technikát rendkívül jelentősen gazdagítja.

A találmány tárgya kétkomponensű keveréken kívül egy eljárás gombák irtására, amit az jellemez, hogy valamely, gombák által fertőzött vagy veszélyeztetett helyet, tetszés szerinti sorrendben vagy egyidejűleg

a) az (I) képletű Propiconazol hatóanyaggal vagy valamilyen sójával és

b) a (Π) képletű Fenpropimorph hatóanyaggal vagy valamilyen sójával,

100-600 g/hektár összhatóanyag-mennyiséggel ke2

HU 204170 Β zelünk, mimellett a sókat úgy is megválaszthatjuk, hogy mindkét hatóanyag egy savmaradékhoz, vagy fémkomplex esetében, egy központi fém-kationhoz kapcsolódik.

A két hatóanyag keverési tömegaránya 1:11=5:1-től 1:5-ig. Számos esetben előnyösek az olyan keverékek, amelyekben az I és II jelű tiszta aktív anyagok keverési tömegaránya 1:1-től 1:5-ig teljed, például 2:5.

A találmány szerinti I+II hatóanyag-keveréket tartalmazó készítmények igen előnyös kuratív, preventív és szisztemikus fungicid hatással rendelkeznek kultúrnövények védelmére. A találmány szerinti, Ι+Π hatóanyag-keveréket tartalmazó készítményekkel különböző haszonkultúrák növényi részein (gyümölcs, virág, lombozat, szár, gumó, gyökér) fellépő mikroorganizmusok megfékezhetők vagy megsemmisíthetők, mimellett az ilyen mikroorganizmusoktól a később növő növényi részeket is megóvjuk. Ez különösen olyan mikroorganizmusokra vonatkozik, amelyek a triazolcsoportba tartozó fungicidekkel szemben redukált szenzitivitást fejlesztettek ki.

A találmány szerinti hatóanyag-keverékeket tartalmazó készítmények a következő csoportba tartozó fitopatogén gombákkal szemben hatásosak: Ascomycetes (pl. Venturia, Podosphaera, Erysiphe, Monilia, Uncinula); Basidiomycetes (pl. Hemilela, Rhizoctonia, Puccinia nemzetségek); Fungi imperfecti (pl. Botrytis, Helminthosporium, Rhynchosporium, Fusarium, Septoria, Cercospora, Altemaria és különösen Pyricularia). A találmány szerinti hatóanyag-keverékek szisztemikus hatásúak. Alkalmazhatók csávázó szerekként vetőanyag (gyümölcs, gumók, magok), valamint növényi dugványok kezelésére is gombás fertőzések elleni védelem céljából, továbbá a talajban lévő patogén gombák ellen is.

A találmány szerinti hatóanyag-keverékeket tartalmazó készítmények a növények általi különösen jó elviselhetőséggel és környezetbarát tulajdonságukkal tűnnek ki.

A találmány keretében az ismertetett indikációs területek számára célkultúrákként például a következő növényfajták vehetők számításba: gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, rizs, köles és hasonlók); répafélék (cukorés takarmányrépák); almatermésűek, csonthéjas gyümölcsök és bogyós gyümölcsűek (alma, körte, szilva, őszibarack, mandula, cseresznye, földieper, málna és szeder); hüvelyesek (bab, lencse, borsó, szója); olajos növények (repce, mustár, mák, olíva, napraforgó, kókusz, ricinus, kakakó, földimogyoró); tökfélék (tök, uborka, dinnye); rostos növények (gyapot, len, kender, juta); citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, mandarin); zöldségfélék (spenót, fejes saláta, spárga, káposztafélék, murok, hagyma, paradicsom, burgonya, paprika); babémóvények (Avocado, Cinnamonum, kámfor) vagy növények, mint a kukorica, dohány, dió, kávé, cukornád, tea, szőlő, komló, banán és természetes kaucsuknövények, valamint dísznövények, (virágok, bokrok, lombos fák és tűlevelűek, így fenyők).

Ez a felsorolás semmiféle korlátozást nem jelent

Az (I) és (II) képletű hatóanyagok keverékét rendszerint készítmények alakjában alkalmazzuk. Az (I) és (II) képletű hatóanyagok egyidejűleg, azonban 24 órán belül egymás után is felvihetők a kezelendő felületekre vagy növényekre, adott esetben további, a formálási technikában szokásos hordozóanyagokkal, tenzidekkel vagy egyéb, az alkalmazást elősegítő adalékanyaggal együtt

Az alkalmas hordozók és adalékanyagok szilárd vagy folyékony halmazállapotúak lehetnek és megfelelnek a formálási technikában célirányos anyagoknak, így ezek például természetes vagy regenerált ásványi anyagok, oldószerek, diszpergálószerek, nedvesítőszerek, tapadást elősegítő szerek, sűrítőszerek, kötőanyagok vagy műtrágyák.

A legalább az I és II jelű hatóanyagot tartalmazó hatóanyag-keverék felvitelének előnyös eljárása szerint a készítményt föld feletti növényi részekre, mindenekelőtt a levélzetre visszük fel (levélre történő alkalmazás). Az alkalmazások száma, valamint a felhasznált mennyiség a kórokozók biológiai és klimatikus életkörülményeihez igazodik. A hatóanyagok azonban a talajon keresztül, a gyökérzeten át is a növényekbe juthatnak (szisztemikus hatás) oly módou, hogy a növény helyét egy folyékony készítménnyel átitatjuk vagy az anyagokat szilárd alakban juttatjuk a talajba, például granulált alakjában (talajon való alkalmazás). Az (I) és (II) képletű vegyületek magszemekre is felvihetők (coating), oly módon, hogy a magokat vagy egymás után egy hatóanyag folyékony készítményébe mártjuk vagy ezeket egy már kombinált készítménnyel vonjuk be. Ezen túlmenően különleges esetekben további alkalmazási módok lehetségesek növényeknél, például bimbók vagy terméságazatok célzott kezelése.

Ennek során a kombináció vegyületek változatlan alakban, vagy előnyösen a formálási technikában szokásos segédanyagokkal együtt alkalmazzuk és ezért ezeket ismert módon például emulziós koncentrátumokká, kenhető pasztákká, közvetlenül permetezhető vág hígítható oldatokká, hígított emulziókká, nedvesíthető porokká, oldható porokká, porozószerekké, granulátumokká vagy például polimer anyagokba történő kapszulázással dolgozzuk fel. Az alkalmazás módját így a permetezést, köd alakban való porlasztást, porozást, szórást, bevonást vagy öntözést - hasonlóan, mint a szer jellegét, a célkitűzésnek és az adott körülményeknek megfelelően választjuk meg. A felhasználási mennyiségek hektáronként 100-600 g aktív anyag.

A formált készítményeket ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagoknak a hígítószerekkel - így például az oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal - és adott esetben felületaktív anyagokkal (tenzidekkel) való benső összekeverése és/vagy összeőrlése útján.

Oldószerként a következők jönnek számításba: aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénatomos frakciók, mint amilyenek például a xilolelegyek vagy szubsztituált naftalinok, ftálsavészterek, így a dibutilvagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogének, így a ciklohexán vagy paraffinok, alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, mint az etanol, etilénglikol, etílénglikol-monometil- vagy -etil-éter, ketonok, így a

HU 204170 Β ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, így az N-metil-2-pirroIidon, dimetil-szulfoxid, vagy a dimetilformamid, valamint adott esetben epoxidált növényi olajok, így epoxidált kókuszdió-olaj vagy szójaolaj; vagy víz. 5

Sziláid hordozóanyagokként, például porozószerek és diszpeigálhatő porok számára, rendszerint természetes kőzetliszteket alkalmazunk, így kalcitot, talkumot, kaolint, montmorillonitot vagy attapulgitot. A fizikai tulajdonságok javítására nagy diszper- 10 zitásfokú kovasav vagy nagy diszperzitásfokú szívóképes polimerizátumok is hozzáadhatók. Szemcsézett, adszoiptív granulátum-hordozóként porózus típusúak - például horzsakő, téglatöimelék, szepiolit vagy bentonit -, nem szorptív hordozóanyagként 15 például kalcit vagy homok jön számításba. Ezen túlmenően számos előgranulált, szervetlen vagy szerves eredetű anyag, így különösen a dolomit vagy aprított nővénymaradványok is alkalmazhatók. Továbbá, különösen előnyösek, az alkalmazást elősegí- 20 tő adalékanyagok, amelyek a felhasználási mennyiség csökkenéséhez vezethetnek, a természetes (állati vagy növényi) vagy szintetikus, a kefalinok és lecítinek sorába tartozó foszfolipidek, így például a foszfatidil-etanol-amin, a foszfatidil-szerin, a foszfatidil- 25 glicerin, a lizolecitin, a plazmalogének vagy a kardiolipin, amelyek például állati vagy növényi sejtekből, különösen agyvelőből, szívből, májból, tojássárgájából vagy szójababból nyerhetők. Alkalmazható kereskedelmi keverékek például a foszfatidil-kolin- 30 keverékek. Szintetikus foszfolipidek például a dioktanoil-foszfatidil-kolin és a dípalmitoil-foszfatidilkolin.

Felületaktív vegyietekként - a formálandó (I) és (Π) képletű hatóanyag jellegétől függően - nemionos, 35 kation- és/vagy anionaktív, jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonsággal rendelkező tenzidek jönnek számításba. Tenzidek alatt tenzidkeverékeket is értünk.

Az alábbiakban a „hatóanyag” megjelölés az I és H 40 jelű vegyület 1:2-től 1:4-ig terjedő tömegarányú keverékét jelenti.

A százalékos értékek tömeg%-ot jelölnek.

Nedvesíthető por	a)	b)	c)	45	verékek várható E értékének kiszámítására alkalmaz-
Hatóanyag	25%	50%	75%		tak):
Nátrium-ligninszulfonát Nátrium-lauril-szulfát	5% 3%	5%	5%		p.y.v E-x+Y-ioo
Nátrium-diizobutil-					aholX=	az I jelű fungicid által, hektáronkénti p g
naftalinszulfonát	—	6%	10%	50		aktív anyag alkalmazása esetén elért %-os
Oktil-fenol-poli-						hatás,
etilénglikol-éter					Y=	a Π jelű fungicid által, hektáronkénti q g
(7-8 mól)etilén-oxid)	-	2%	-			aktív anyag alkalmazása esetén elért %-os
Nagy diszperzitásfokú						hatás és
kovasav	5%	10%	10%	55	E=	az I + H jelű fungicid által várt hatás, hektá-
Kaolin	62%	27%	-			ronként p + q g aktív anyag alkalmazása
A hatóanyagot az adalékanyagokkal jól összekever-			esetén.

jük és megfelelőmalomban jól megőröljük. Olyan nedvesíthető port kapunk, amely vízzel bármely kívánt koncentrációjú szuszpenzióvá hígítható. 60 [1. COLBY, LR. „Calculating syneigistic and antagonistic responses of herbicide Combination”. Weeds 1,520-22.0.

Emulziós koncentrátum
Hatóanyag	10%
Oktil-fenol-polietilénglikol-éter (4-5
mól etilén-oxid)	3%
Kalcium-dodecil-benzolszulfonát	3%
Ricinusolaj-poliglikol-éter (35 mól
etilén-oxid)	4%
Ciklohexanon	30%
Xilol-elegy	50%
Ebből a koncentiátumből vízzel való hígítással bár-

mely kívánt koncentrációjú emulzió előállítható.

Porozószer a) b)

Hatóanyag 5% 8%

Talkum 95% Kaolin - 92%

Alkalmazásra kész porozószert kapunk oly módon, hogy a hatóanyagot összekeveijük a hordozóval és megfelelő malomban megőröljük.

Extrudáltgranulátum
Hatóanyag	10%
Nátrium-ligninszulfonát	2%
Kaiboxi-metil-cellulöz	1%
Kaolin	87%
A hatóanyagot összekeveijük	az adalékanyaggal,

megőröljük és vízzel nedvesítjük. Ezt a keveréket extrudáljuk, majd légáramban szárítjuk.

Bevonatgranulátum

Hatóanyag 3%

Polietílénglikol (molekulatömeg 200) 3%

Kaolin 94%

A finomra őrölt hatóanyagot keverőben a polietílénglikollal megnedvesített kaolinra egyenletesen felvisszük. üy módon pormentes bevont granulátumot nyerünk.

Szinergetikus hatás fungicidekkel mindig akkor van, ha a hatóanyag-kombináció fungicid hatása nagyobb, mint az egyenként alkalmazott hatóanyagok hatásának összege.

Valamely adott hatóanyag-kombináció, például két fungicid várható hatása az úgynevezett COLBY-képlettel fejezhető ki (amit eredetileg csupán herbicid ké4

HU 204 170 Β

2. LIMPEL and al., 1062 „Weeds control by... cédáin combinations”. Proc. NEWCL. Vol. 16,48-53. o.]

Amennyiben a ténylegesen észlelt hatás (0) nagyobb, mint a számított (E), úgy a kombináció hatását illetően az additívon túlmenő, vagyis szinergetikus hatás áll fenn.

Az alábbi példákban E értékét a fenti egyenlet szerint számítottuk.

Fugicid hatás „valódi lisztharmat” ellen, őszi búzán cm mély vető-csészében (felület 30 x 40 cm) növényházban, körülbelül 20 °C-on körülbelül 95, „Kanzler” fajtájú őszi búzanövényt nevelünk. A növényeket 2 leveles stádiumban az Erysiphe graminis tritici izolátjával inokuláljuk, amely a DMI-fungicidekkel szemben csökkentett szenzitivitással rendelkezik.

A fertőzöttség láthatóvá válásakor - 5 nappal az inokulálás után - (3 leveles-stádium, fertőzöttség 1012%-os) az egyes hatóanyagot, illetve fungicid keveréket vizes szuszpenzió alakjában visszük fel, szabadföldi körülményeknek megfelelően, permetezőberendezés segítségével. Az alkalmazás után szabályszerű időközökben meghatározzuk a fertőzöttség változását az inokulálásnál jelen lévő levélfelületen.

A táblázatban megadott felhasználási mennyiségeket alkalmazzuk. A16 részből álló kísérletmindegyikét háromszor megismételjük.

A kísérletekhez a szinergetikus hatás alátámasztására a b) jelű „Nedvesíthető port” alkalmaztuk, melynek hatóanyag-tartalma összesen 50%.

A biológiai kísérleteket racém Propiconazollal és szokványos Fenpropimorphfal (túlnyomórészt cisz-alakú) végeztük.

Táblázat

Kiértékelés 11 nappal a kísérlet megkezdése után

A kísérlet száma	g aktív anyag/ha	Gombás megbetegedés %	E %-os hatás számított [COLBY]	0%-os hatás talált
I jelű hatóanyag	Π jelű hatóanyag
1 (kontroll)	-	-	72
2	25	-	57	-	21
3	50	-	60	-	17
4	125	-	32	-	56
5	-	25	47	-	35
6	-	50	23	-	68
7	-	125	9	-	88
8	-	750	1	-	99
9	25	25	28	49	61
10	25	50	11	75	85
11	25	125	4	91	94
12	50	25	25	46	65
13	50	50	4	73	95
14	50	125	1	90	99
15	125	25	6	72	92
16	125	50	2	82	97

Mint az a táblázatból látható, teljesen eltérő keverési arányok esetében, a 9-16. kísérleteknél szinergetikusan megnövelt fungicid hatás jelentkezett

Hasonló szinergetikusan megnövelt hatásokat értünk el árpa, lisztharmat fekete gabonarozsda (Puccinia spp.) és egyéb patogének esetében is.

Claims (7)

1. Két hatóanyagot tartalmazó szinergetikus hatású fungicid készítmények, amelyek biológiailag aktív hatóanyagokból, valamint szilárd vagy cseppfolyós hordozóanyagból és adott esetben egy vagy több felületak- 60 tív anyagból állnak, azzal jellemezve, hogy fő hatóanyagokként összesen 0,01-95 tömeg% mennyiségben 50 és 5:1 - 1:5 tömegarányban tartalmazzák az (I) képletű l-[2-(2,4-diilór-fenil)-4-propil-l,3-dioxolán-2-il-metil]-lH-l,2,3-triazolt - Propiconazolt - vagy sóját és a (II) képletű 4-[3-(4-terc-butil)-fenil-2-metil-propil]cisz-2,6-dimetil-morfolint - Fenpropimorphot - vagy sóját

2. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy a Propiconazol túlnyomórészt a két ciszenantiomer alakjában van jelen.

3. A 2. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy a Propiconazol túlnyomórészt a cisz-enan5

HU 204170 Β tiomerek egyike és a Fenpropimorph túlnyomórészt a (-)-cisz-enantiomer alakjában van jelen.

4. Az 1-3. igénypont bármelyike szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy az (I) és (II) képletű vegyület tömegaránya 1:1-tól 1:5-ig terjed.

5. Eljárás gombák irtására, azzal jellemezve, hogy tetszés szerinti sorrendben vagy egyidejűleg, valamely gombák által fertőzött vagy veszélyeztetett helyet

a) az (I) képletű Propiconazol hatóanyaggal vagy ennek sójával és

b) a (H) képletű Fenpropimorph hatóanyaggal vagy ennek sójával kezelünk, mimellett a hatóanyagok összmennyisége hektáronként 100-600 g, tömegarányuk 5:1 -1:5.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a Propiconazolt túlnyomórészt a két cisz-enantio5 mer alakjában alkalmazzuk.

7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a Propiconazolt túlnyomórészt a cisz-enantiomerek egyike alakjában és a Fenpropimoiphot túlnyomórészt (-)-cisz-enantiomeiként alkalmazzuk.