HU199147B - Process for producing hydrophobic, crystalline, microporous, silicon-containing materials with regular geometry - Google Patents

Process for producing hydrophobic, crystalline, microporous, silicon-containing materials with regular geometry Download PDF

Info

Publication number
HU199147B
HU199147B HU85817D HU81784D HU199147B HU 199147 B HU199147 B HU 199147B HU 85817 D HU85817 D HU 85817D HU 81784 D HU81784 D HU 81784D HU 199147 B HU199147 B HU 199147B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
aluminum
tectosilicate
acid
tectosilicates
groups
Prior art date
Application number
HU85817D
Other languages
English (en)
Other versions
HUT39749A (en
Inventor
Kenneth S Deffeves
Aaron A Rosenblatt
Original Assignee
Scopas Technology Co Inc
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Scopas Technology Co Inc filed Critical Scopas Technology Co Inc
Publication of HUT39749A publication Critical patent/HUT39749A/hu
Publication of HU199147B publication Critical patent/HU199147B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F7/00Compounds containing elements of Groups 4 or 14 of the Periodic Table
    • C07F7/02Silicon compounds
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01KANIMAL HUSBANDRY; AVICULTURE; APICULTURE; PISCICULTURE; FISHING; REARING OR BREEDING ANIMALS, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; NEW BREEDS OF ANIMALS
    • A01K1/00Housing animals; Equipment therefor
    • A01K1/015Floor coverings, e.g. bedding-down sheets ; Stable floors
    • A01K1/0152Litter
    • A01K1/0154Litter comprising inorganic material
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A24TOBACCO; CIGARS; CIGARETTES; SIMULATED SMOKING DEVICES; SMOKERS' REQUISITES
    • A24DCIGARS; CIGARETTES; TOBACCO SMOKE FILTERS; MOUTHPIECES FOR CIGARS OR CIGARETTES; MANUFACTURE OF TOBACCO SMOKE FILTERS OR MOUTHPIECES
    • A24D3/00Tobacco smoke filters, e.g. filter-tips, filtering inserts; Filters specially adapted for simulated smoking devices; Mouthpieces for cigars or cigarettes
    • A24D3/06Use of materials for tobacco smoke filters
    • A24D3/16Use of materials for tobacco smoke filters of inorganic materials
    • A24D3/166Silicic acid or silicates
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61LMETHODS OR APPARATUS FOR STERILISING MATERIALS OR OBJECTS IN GENERAL; DISINFECTION, STERILISATION OR DEODORISATION OF AIR; CHEMICAL ASPECTS OF BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES; MATERIALS FOR BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES
    • A61L15/00Chemical aspects of, or use of materials for, bandages, dressings or absorbent pads
    • A61L15/16Bandages, dressings or absorbent pads for physiological fluids such as urine or blood, e.g. sanitary towels, tampons
    • A61L15/18Bandages, dressings or absorbent pads for physiological fluids such as urine or blood, e.g. sanitary towels, tampons containing inorganic materials
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01JCHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
    • B01J20/00Solid sorbent compositions or filter aid compositions; Sorbents for chromatography; Processes for preparing, regenerating or reactivating thereof
    • B01J20/02Solid sorbent compositions or filter aid compositions; Sorbents for chromatography; Processes for preparing, regenerating or reactivating thereof comprising inorganic material
    • B01J20/10Solid sorbent compositions or filter aid compositions; Sorbents for chromatography; Processes for preparing, regenerating or reactivating thereof comprising inorganic material comprising silica or silicate
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01JCHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
    • B01J20/00Solid sorbent compositions or filter aid compositions; Sorbents for chromatography; Processes for preparing, regenerating or reactivating thereof
    • B01J20/02Solid sorbent compositions or filter aid compositions; Sorbents for chromatography; Processes for preparing, regenerating or reactivating thereof comprising inorganic material
    • B01J20/10Solid sorbent compositions or filter aid compositions; Sorbents for chromatography; Processes for preparing, regenerating or reactivating thereof comprising inorganic material comprising silica or silicate
    • B01J20/16Alumino-silicates
    • B01J20/18Synthetic zeolitic molecular sieves
    • B01J20/186Chemical treatments in view of modifying the properties of the sieve, e.g. increasing the stability or the activity, also decreasing the activity

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Biodiversity & Conservation Biology (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Animal Husbandry (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Hematology (AREA)
  • Solid-Sorbent Or Filter-Aiding Compositions (AREA)
  • Silicates, Zeolites, And Molecular Sieves (AREA)
  • Polysaccharides And Polysaccharide Derivatives (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Steroid Compounds (AREA)

Description

A találmány szabályos geometriájú, hidrofób, kristályos, mikropórusos, szilíciumtartalmú anyagok előállítására vonatkozik.
Az I és II csoport elemeinek, így a káliumnak, nátriumnak, magnéziumnak és kalciumnak, a kristályos, hidratált alumínium-tektoszilikátjai a természetben képződnek vagy laboratóriumban szintetizálhatok és nagyobb többértékű ionok, így ritka földfémek, könynyen bevihetők kationcserével. Szerkezetileg ezek a tektoszilikátot alumínium-„rácsszerkezetű szilikátok, amelyek korlátlanul terjedő háromdimenziós A1O4- és SiO4-tetraéderek hálós szerkezetén épülnek fel, amelyeket osztó oxigénatomok kötnek egymáshoz. Ilyen rácsszerkezetek vagy rácsok háló-negatív töltéseket hordanak és vázlatosan az alábbi általános képletü szerkezettel írhatók le:
Α_Λ Λ Λ'_Λ
Al Sí Si Al /M+/m,
LA Z\ /\ ebben a képletben M+ jelentése valamely kation, így nátrium- vagy kálium-ion és m a rácsban lévő negatív töltésű alumínium-ionok számával egyenlő szám. Az alumínium-tektoszilikátok a következő tapasztalati egységsejt képlettel is ábrázolhatok:
M,/»[(AlO2)x(SiO2)y] -wHjO, ebben a képletben M egy n vegyértékű kation, w a vízmolekulák száma és az y/x arány szokásosan 1 —10, a különleges tektoszilikát-szerkezettől függően. Az (x+y) összeg az egységsejtben lévő tetraéderek teljes száma; a zárójelben lévő rész a tektoszilikát rácsszerkezetét képviseli.
Dehidratálás után számos tektoszilikát nagy belső felülettel rendelkezik, amely lehetővé teszi folyadékok vagy gázok abszorpcióját csatornák és pórusok felszabadulása következtében. Ezek a csatornák egységesek átjárják a szilárd anyag teljes térfogatát. A tektoszilikát külső felülete csak egy kis részét képviseli az egész rendelkezésre álló felületnek. Ennélfogva valamely dehidrált tektoszilikát szelektíven felvesz vagy taszít különböző molekulákat azok tényleges molekulamérete és -alakja alapján. Ez. a méret-szelektív szorpcióhatás teljes vagy részleges lehet. Abban az esetben, ha az teljes, akkor egy fajtának a szilárd anyagba való diffúziója teljesen akadályozva van, miközben egy másik fajtának a diffúziója végbemegy. Abban az esetben pedig, ha az részletes, akkor valamely kétalkotós elegy alkotói különböző sebességgel diffundálhatnak a szilárd anyagba a környezeti körülményektől függően.
Az alumínium-tektoszilikát-pórusok felületén lévő pontszerű elektromos töltéseknek köszönhetően a nagy poláros molekulák, így a víz, ammónia, alkoholok és hasonlók, általában erősebben szorbeálódnak, mint a kisebb polaritású molekulák, így a szénhidrogének vagy a különböző gázok. A víz könynyen szorbeálódik és az alumíníum-tektoszilikát erősen megköti azt. A vízmolekulák különösen hajlamosak arra, hogy csoportosuljanak valamely gyémánthoz hasonló rács egyes részeiben mind folyadék-, mind gőzfázisban. Ez a hidrofil jelleg használható fel víz eltávolítására mind folyadék-, mind pedig gőzfázisban víz- és más molekulák, így petrolkémiai üzemek által feldolgozott szén10 hidrogénmolekulák elegyeiből. Kis méretű, könnyen szorbeálódó gázmolekulákat, így nitrogén-, hidrogén- és hasonló molekulákat tartalmazó gázáramok szintén száríthatok dehidratált tektoszilikátokkal éppen annak köszönhetően, hogy a tektoszilikátok rendkívül erősen kötik meg a vizet.
Az alumínium-tektoszilikát hidrofil jellege azonban meggátolja ezeknek az anyagoknak a használatát kevésbé poláros anya2θ gok szelektív eltávolítására vizet tartalmazó elegyekből. így például olyan tektoszilikát, amely nagy mennyiségű oldott ammóniát tudna eltávolítani emberi exkrétumokból, használható lenne pelenkákban vagy pólyák25 bán, ahol az úgy működne, hogy — legalább részben — meggátolná az ammónia keletkezését és megelőzhető lenne az ammónia által okozott dermatitis (bőrkiütés). Ilyen anyagok ugyancsak használhatók lennének alom alkotójaként is annak érdekében, hogy szorbeálják a háziállatok vagy a szobaállatok exkrétumait. Jóllehet mind a természetben előforduló, mind a szintetikus tektoszilikátok alkalmazásra kerültek már nitrogéntar35 talmú alkotóknak folyékony emberi és állati exkrétumokból ioncsere útján történő eltávolítására, mindezideig nincs megoldva oldott ammóniának nagy mennyiségű víz jelenlétében való eltávolítása (Burholder,
3,935.363 számú USA-beli szabadalom). A vízmolekulák elsődleges szorpciója ammóniamolekulákkal szemben gyorsan csökkenti a tektoszilikátoknak azt a képességét, hogy az ammóniát szorbeálják.
Már régóta ismert az a törekvés, hogy tektoszilikátok szorbensként való használat esetén távolítsák el a szénmonoxidot a dohányfüstből, miközben lehetővé teszik azt, hogy a nagyobb illatanyagmolekulák megmaradjanak a füstben; Ennek a célnak a megvalósítását azonban ténylegesen meggátolja a dohányfüstben lévő víznek a gyorsabb szorpciója, mivel a víz gyorsan megtölti a tekto55 szilikát pórusait, így meggátolja nagyobb mennyiségű szénmonoxid szorpcióját. A pórusok eltömődésének a megelőzésére szolgáló módszer van leírva a 3,658.069 számú USAbeli szabadalomban, amely szerint valamely
OO vizet abszorbeáló anyagot helyeznek a tektoszilikátból felszabaduló füstáramba. Fémkatalizátorokat is visznek be például a tektoszilikátokba annak érdekében, hogy a szénmonoxidot széndioxiddá oxidálják vagy katalizálják a betáplált ásványolaj hidrogéne65 zését vagy krakkolását. Ilyen katalizátortar-23 talmú tektoszilikátok szintén hajlamosak arra, hogy deaktivátódjanak azáltal, hogy a víz eltörni a pórusokat és például a katalizátor mérgeződik (2,013.476 A számú brit szabadalom).
Valamely hidrofób jellegű tektoszilikát anyag kiküszöbölné ezeket a mérgeződésből és az eltömődésből eredő problémákat, ha ellenállna a víz-szorpciónak, miközben megtartaná affinitását és aktivitását más molekulajfajtákkal szemben. Ilyen hidrofób tektoszilikátok felhasználhatók lennének szenynyező anyagok eltávolítására víztartalmú betáplált anyagokból, valamint megvédene a bevitt katalizátorokat attól, hogy a víz dezaktiválja azokat.
A találmány tárgya ennek megfelelően olyan hidrofób tektoszilikát alapú anyag előállítása, amely ellenáll a víz szorpciójának, miközben kedvező affinitást mutat más molekulák iránt.
A találmány kiterjed olyan hidrofób tektoszilikát alapú anyag előállítására is, amely erősen szorbeálja az ammóniát, miközben csökkenő hidrofil jelleget tanúsít, előnyösen olyan hidrofilitással rendelkezik, amely kisebb, mint az anyagnak az a képessége, hogy abszorbeálja az ammóniát.
A találmány tárgyát úgy valósítjuk meg, hogy hidrofil tektoszilikátokat állítunk elő olyan reakciósorban, amely abban áll, hogy az alumínium nagyobb részét eltávolítjuk a természetben előforduló vagy szintetikus alumínium-tektoszilikát rácsrészeiből, így reaktív rácsrészeket képezünk, előnyösen ( = SiOH)4 általános képletű, hidroxilcsoportot tartalmazó fészkeket létesítünk a tektoszilikát szilíciumrácsában. A keletkező alumíniumhiányos tektoszilikátokat dehidratáljuk, például oly módon, hogy melegítjük azokat, így hidrátvizet távolítottúnk el anélkül, hogy tönkretennénk vagy más módon dezaktiválnánk a reaktív részeket. A keletkező anyagokat ezután tovább kezeljük oly módon, hogy hidroxicsoportokat megfelelően választott részekkel helyettesítjük, amely részek gyengébb pontú elektron források, mint az alumínium vagy előnyösen, mint a hidroxicsoportok. Az alumíniumeltávolítás, dehidratálás és a kezelés körülményeinek a találmány szerinti megválasztása esetén a hidrofób anyagok új családját állítjuk elő, amelyek mikropórusosak, kristályosak és erősebb affinitást mutatnak ammóniához, mint a vízhez, egyenlő kezelési körülmények között.
Valamely helyettesítővel kapcsolatban használt „gyengébb pontú elektron forrás megjelölés azt jelenti, hogy kevesebb az össztöltés és/vagy a töltés nagyobb molekulatérfogaton oszlik el, mint amilyen a töltéseloszlás például: a) egy alumínium-részen valamely alumínium-tektoszilikátban; b) egy hidroxi-részen, amely az alumínium eltávolításakor keletkezik.
A találmány szerinti hidrofil anyagokat úgy állítjuk elő, hogy reagáltatjuk a rácsbeli szilil-hidroxi-csoportokat, előnyösen a tetrakoordinált „fészek-konfigurációban lévőket, úgy, hogy a szerves részeket, előnyösen az acil-, alkil- vagy szililcsoportokat hidroxifészkekkel helyettesítjük. Előnyösek azok a szililcsoportok, amelyek az SiR2X általános képletnek felelnek meg, amelyben R jelentése alkilcsoport és X jelentése halogénatom. Az előnyös alkilcsoportok a rövidszén láncú alkilcsoportok, így az 1—4 szénatomos alkilcsoportok, mégpedig mind az egyenes, mind az elágazó láncú csoportok. Előnyösen X jelenté?^ klóratom.
Az ily módon leszármaztatott tektoszilikátokban először alumínium-hiányos részeket alakítunk ki (dezalumináljuk őket) és így megteremtjük a kívánt reaktív részeket a szilíciumrácsban, előnyösen vizes ásványi savval való kezelés útján. Ezeket azután dehidratáljuk oly módon, hogy aktiváljuk ezeket a reaktív részeket. Jóllehet minden tektoszilikát magában foglalhat bizonyos esetleges szerkezeti hidroxil- (OH) csoportokat, azonban nincs elég hidroxicsoport jelen' ahhoz, hogy lehetővé tegyen olyan mértékű kémiai átalakulást, amely elegendő ahhoz, hogy használható hidrofób jelleget biztosítson. Ennek megfelelően a tektoszilikátokat először kezelni kell ahhoz, hogy növeljük a rácsban lévő hidroxicsoportok számát és utána dehidratálni kell annak érdekében, hogy a hidroxicsoportokat alkalmassá tegyük az ezt követő kémiai kezelésre.
A találmány szerinti módszerre alkalmas általános reakcióvázlatot az 1. ábrán mutatunk be. A tektoszilikátok (M+) fémkationját könnyen helyettesíthetjük hidrónium-ionnal oly módon, hogy a tektoszilikátokat vizes sav hatásának tesszük ki. Ahogy az 1. ábra mutatja, az (I) szerkezetű kiindulási anyag Si-O-Al kötése könnyen vesz fel protonokat és disszociát, így alumíniummal társult hidroxirészeket hoz létre a rácsban, ahogy a (II) szerkezet mutatja. Kerr a (II) típusú részek metilezését írja le a 3,682,996 számú USA-beli szabadalomban, amely úgy történik, hogy trimetil-szilánt j(HSi/CH3)3] besugároznak szililezett, aluminiumtartalmú (III) szerkezetű anyagok képzése érdekében. Kerr leírja azt is, hogy a (III) típusú.szililezett zeolitok körülbelül 40%-kai kevesebb ciklohexánt, n-hexánt és vizet abszorbeálnak, mint az eredeti (II) típusú „hidrogén-zeolitok. Kerr azonban nem említi, hogy változás történne a szelektivitás mértékében.
Olyan alumíniunvtektoszilikátok, amelyekben a szilícium/alumínium-arány (Si:Al) nagyobb, mint 5, csaknem teljesen dezaluminálhatók a rács egészének romlása nélkül, ahogy R.M. Barrer és M.B. Makki szerzők leírják a Can. J. Chem., 42, 1481 (1964) irodalmi helyen. Ezt úgy végzik, hogy hosszabb ideig kezelnek alumínium-tektoszilikátokat vizes savval. A dezaluminálás olyan tektoszi3
-3199147
Ilkátokat eredményez, amelyek körülbelül 4 társult =Si-OH részt magában foglaló tetrakoordinált hidroxilezett fészkeket tartalmaznak, ahogy a (IV) szerkezet szemlélteti. Ezeket az alumíniummentes részeket „exoalumíniumrészek-nek nevezik.
Mind a (II), mind a (IV) szerkezetű aktivált tektoszilikát anyagoktól elvárható lenne, hogy csökkentsék a hidrofil jelleget a rácstöltés abszolút csökkentése miatt, ami az alumínium eltávolításának köszönhető, de az is elvárható lenne, hogy szorbeáljanak vizet a hidrogénatomokhoz való hidrogénkötés útján, amelyek a visszamaradó alumíniumatomokkal társulnak és/vagy a szabad szilil-hidroxi-csoporthoz (SiOH) kötődnek. Alumíniumtartalmú vagy dezaluminált tektoszilikátok melegítése viszonylag alacsony hőmérsékleten, például körülbelül 100—200°C-on, előnyösen vákuumban, felszabadít pórusokat és csatornákat hidrátvíznek a pórusokból való eltávolításával abszorpció céljára. A dezaluminált tektoszilikátoknak magasabb hőmérsékleten, például körülbelül 400—500°Con való melegítése a hidroxi-fészkek részbeni vagy teljes bomlását okozza dehidroxilezés és új Si-O-Si kötések képződése útján.
N.Y. Chen azt írja a J. Phys. Chem., 80, 60 (1976) irodalmi helyen, hogy 80-nál nagyobb Si:Al arányok esetén a dezaluminált mordenitek nem abszorbeálnak vízgőzt egy vagy
I, 57.103 nyomáson.
Egy korábbi kísérlet, amely arra irányult, hogy rácsalumíniumot szilíciummal helyettesítsék a fészkek szilánnal való reagáltatásával, sikertelen volt. Ezt R.M. Barrer és
J. C. Trombe ismerteti a J.C.S. Farady I, 74, 1871 (1978) irodalmi helyen, ahol azt is leírják, hogy bizonyos fészkek szilileződnek és (V) szerkezetű tektoszilikátok képződnek (R=SiH3, x<4) . A szerzők azt is leírják, hogy a fészekhidroxicsoportok kevésbé reakcióképeseknek bizonyultak a szililezéshez, mint az 1. ábra szerinti (II) szerkezetben lévőhidroxicsoportok. A szililezett tektoszilikátok hidrofil jellegét nem határozták meg.
A találmány szerinti eljárásnál használt alumíníum-tektoszilikát kiindulási anyagok kristályos, amorf és vegyes kristályos-amorf természetes vagy szintetikus eredetű vagy ezek keverékeiből származó tektoszilikátok lehetnek. A találmánynál felhasználható vízoldhatatlan, kristályos tektoszilikátok olyan anyagok, amelyek közbenső csatornákkal rendelkeznek és ezek legkisebb átmérője körülbelül 3—13 A. A továbbiakban erre az átmérőre, mint előnyös pórusméretre hivatkozunk. A találmány szerinti anyagok egy előnyös pórusmérete körülbelül 3—10 A, főként pedig 4—8 A. Minden adott tektoszilikát pórusméretének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy felvehessen módosító anyagokat, így szilánokat, alkoholokat és hasonlókat, de még elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy meggátolja nem kívánt folyadék- vagy gázáram4 alkotók, például aromások, ketonok, heterociklusos vegyületek és hasonlók bejutását Körülbelül 4—13 A pórusmérettartományba tartozó tektoszilikátok könnyen felvesznek kis gázalakú elemeket és vegyületeket, így vizet (kinetikus átmérő [cr] 2,65 A), szénmonoxidot (σ=3,76 A), széndioxidot (σ= =3,30 A) és ammóniát (σ=2,60 A).
A kiindulási anyagokként leghasználhatóbb alumínium-tektoszilikát anyagok rács-szilícium/alumínium-arányainak körülbelül
5.1-nél nagyobbnak kell lenniük. Azok a tektoszilikátok, amelyeknél a szilícium/alumínium-arány 5-nél kisebb, hajlamosak arra, hogy elveszítsék szerkezeti egységüket dezaluminálás után.
Az alumínium-tektoszilikát kiindulási anyagok előnyösen alkalmazható csoportját alkotják a természetben előforduló klinoptilolitok. Ezek az ásványok jellegzetesen a következő egységsejt szerkezettel rendelkeznek;
Nae[(AIO2)6(SiO2)30].24 H2O, ebben a képletben a nátriumion-tartalom (Na+) részben helyettesíthető kalciummal, káliummal és/vagy. magnéziummal, illetve hasonlókkal. A szilícium/alumínium-arány előnyösen 5-nél nagyobb, főként pedig körülbelül 8-nál nagyobb. A pórusméret körülbelül 4,0—6,0 Á nagyságrendben van. A klinoptilolit stabilis, levegőben körülbelül 700°Cig és megtartja szerkezeti egységét dezalumínálás után.
Más, természetben előforduló alumínium-tektoszilikátok, amelyek használhatók kiindulási anyagokként a mordenitek, amelyek egységsejt szerkezete a következő:
Na8[(AlO2)8(SiO2)40] -24 H2O.
Ebben az anyagban kalcium- és kálium-kationok helyettesíthetik a nátrium-kationok egy részét. A pórusméret körülbelül 3,5—4,5 A tartományban van. A szilícium/alumínium^arány általában 5,0-nél nagyobb és egyes esetekben nagyobb lehet 10-nél is. Más alumínium-tektoszilikátok, így a ferrierit vagy az erionit szintén használhatók kiindulási anyagokként.
Jóllehet a természetben előforduló alumínium-tektoszilikátok az előnyös kiindulási anyagok kis költségeik és nagy mennyiségekben való hozzáférhetőségük miatt, de a természetes tektoszilikátok szintetikus analógjai egyaránt használhatók a találmány szerinti módszernél. így például a szintetikus mordenit (Zeolon) használható kiindulási anyag a találmánynál. Más szintetikus, pórusos tektoszilikátok, amelyeknek nincs a természetben megfelelőjük, ugyancsak használhatók kiindulási anyagokként.
A találmány szerinti hidrofób anyagok formálása rendszerint három lépésben történik: 1) dezaluminálás, 2) dehidratálás és 3) módosítás valamely megfelelő alkilező· vagy szililezőszerrel (deriválás).
Az alumínium-tektoszilikátok dezaluminálása savval jól ismert a szakterületen. így
-4199147 például R.M. Barrer és M.B. Makki szerzők a Canadian J. Chem), 42, 1481 (1964) irodalmi helyen leírják, hogy a klinoptiiolit teljes dezalumínálását úgy végezték, hogy a mintákat változó töménységű vizes hidrokloridjoldattal együtt visszafolyatás közben melegítették. A találmány esetében az erős savval való kezelés részesül előnyben, amely abban áll, hogy a porított, szitált alumínium-tektoszilikátot például visszafolyatás közben melegítjük 2—10 normál vizes ásványi savval együtt 1—3 óra hosszat. Az előnyős sav a körülbelül 3—7 normál hidrogén-klorid-oldat, bár más erős savak, így kénsav, salétromsav vagy foszforsav is használhatók bizonyos esetekben.
Egyes esetekben gyenge savas kezelés, ide számítva a vizes savval való perkolálást is, tört alumínium-tektoszilikát oszlopon keresztül környezeti körülmények között szintén kielégítőnek bizonyult. Előnyösen a tektoszilikát kiindulási anyagot dezalumináljuk 25-nél nagyobb Si:Al arányig, előnyösen az arány meghaladja a 100-at, például körülbelül 150—300, és a legelőnyösebb körülmények között lényegében nem marad vissza rács-alumínium, ahogy Röntgensugár-fluoreszcencia mutatja.
Az alumíniummentesített (dezaluminált), levegőn szárított tektoszilikát anyagokat ezután hevítjük annak érdekében, hogy eltávoiítsuk a pórusokban lévő hidrátvíz legnagyobb részét, továbbá azért, hogy a megmaradt rács-hidroxicsoportokat leszármaztassuk. A hevítést minden olyan hőmérsékleten végezhetjük, amely megfelelő ahhoz, hogy jelentős mérvű dehidratálást érjünk el anélkül, hogy lényeges rácsátrendeződést okoznánk és veszteséget idéznénk elő a reaktív részekben. A dezaluminált anyagokat körülbelül 100—200°C-on hevítjük körülbelül 10—40 óra hosszat, előnyösen csökkentett nyomáson. Magas hőmérsékletek — például 500—600°Cos hőmérsékletek — olyan tektoszilikátokra gyakorolt hatásainak a vizsgálata, amelyeket savval kezeltünk környezeti hőmérsékleten, azt mutatta, hogy bár jelentős hidrofobicitás volt kimutatható a kiindulási anyagokhoz viszonyítva, a fenti kezelés nem okozott további növekedést a hidrofób jellegen.
Hő hatására alacsony hőmérsékleten, például körülbelül 100—200°C-on való dehidratálást követően, a dezaluminált, dehidratált anyagot lehűlni hagyjuk és utána dihalogén-di(l—4 szénatomos alkil)-metán, előnyösen diklór-metil-sziloxán vagy 1—4 szénatomos alkanol deriváló reagensek hatásának tesszük ki. A deriváló szerek oly módon reagálnak, hogy funkcionizálják a belső rács-szililhidroxi-csoportokat, amelyeknek a többsége — nézetünk szerint — a (IV) egységszerkezetű tetrakoordinált fészkekben van jelen, ahogy az 1. ábra mutatja. Miután az alumíniummentes részeket („exoalumínium részeket) deriváló reagens hatásának tesszük ki, a fészek-részeknek körülbelül 1—4 (SiOR) egységet kell tartalmazniok, amelyekben R jelentése alkilcsoport vagy SiR2X képletű szililcsoport, amelyben R és X a fenti jelentésű. Előnyős deriváló szerek az alkanolok, így az etanol vagy metanol.
A szililező reagensekkel helyettesített szilil-szubsztituenseket viszünk be a tektoszilikát fészekbe, például SiR2X csoportként, amelyben R 1—4 szénatomos, például Cl, F, J, Br atom.
Di-, tri- vagy tetrafunkciós szililező reagenseket szintén reagáltathatunk 2—4 =Si-OH csoporttal egy fészekben annak érdekében, hogy f .nkciósan helyettesítsük az elvesztett alumíniumatomot az SiRf hidképző egységgel, amelyben q értéke 0—2 szám, így áthidaljuk az alumíniumhiányos oldalt 1—2 szilíciumatommal. Ez a reakció 2—4 HX csoport eltávolítása és O-Si-O hidak képzése útján történik, fgy például abban az esetben, ha dimetil-diklórszilánt reagáltatunk rács-szililhidroxil-csoportokkat (Si-OH), akkor szerkezeti egységként =SiOSi(CH3)2Cl vagy =SiOSi(CH3)2OSi csoportokat vihetünk be a fészekbe. Természetesen a metilcsoportok bármely R csoporttal helyettesíthetők és a Cl-atom más halogénatommal helyettesíthető.
A dezaluminált, dehidratált tektoszilikátok reakcióját a szililező reagenssel úgy végezhetjük, hogy az anyagokat folyadék- vagy gázfázisban reagáltatjuk. Előnyösen a szililező reagenst feleslegben levő oldószerben szuszpenzióvá keverjük a tektoszilikáttal.
Melegítést és/vagy katalizátort alkalmazhatunk szükség esetén , a tektoszilikát és a szilán reakcióképességétől függően.
Gázalakú hexametil-diszilazánt reagáltatunk rács-hidroxi-csoportokkal trimetil-szilil-csoportoknak a fészkekbe történő bevitelére Fenimore et al. módszere szerint (Anal. Chem., 48, 2289 /1976/).
A találmány szerinti módszerekkel könynyen állíthatunk elő hidrofób, mikropórusos, kristályos szilíciumtartalmú anyagokat, amelyek nagyon lecsökkent affinitást mutatnak a vízhez, de megtartják nagy mértékű affinitásukat kevésbé poláros molekulákhoz, így ammóniához. Valamely tektoszilikát hidrofób jellegét vagy a hidrofil jellegének a csökkenését meghatározhatjuk oly módon, hogy megmérjük egy egység tektoszilikát által abszorbeált mennyiséget adott körülmények között (retenciós térfogat). A víz visszatartásában észlelt bármilyen csökkenés a hidrofób jellegnek köszönhető. Az általános retenciócsökkenést úgy határozhatjuk meg, hogy megmérjük hasonló vagy kisebb polaritású hasonló méretű molekula, így ammónia, nitrogén, metán vagy széndioxid-retencióját. Ezeknek az általános technikáknak a használata esetén a találmány átalakító (deriváló) módszerei olyan mikropórusos, kristályos, szilíciumtartalmú anya5
-5199147 gokat szolgáltatnak, amelyek affinitást mutatnak vízgőzhöz, amelyet a retenció menynyiségével mérünk (ml H2O) g anyag standard hőmérsékleten é$ nyomáson (STP), amely további 10—50%-al, előnyösen körülbelül 15—45%-al, csökken az abszorpcióképesség alatt, amelyet a deriváló lépés előtt, de a tektoszilikátnak a savval való kezelése és melegítéssel történt aktiválása után állapítottunk meg. Abban az esetben, ha ammóniagőz retenciót használunk referenciaként, akkor az átalakított anyag vízgőzabszorpciója nem nagyobb, mint körülbelül az ammóniáénak 20—80%-a és esetleg kevesebb. Ellenben mind az ammónia, mind a víz irreverzibilisen abszorbeálódik a hővel dehidratált vagy hidratált tektoszilikát mintákon, amelyeket nem kezeltünk savval vagy nem alakítottunk át, igy 200 ml gőz/g alumíniumtektoszilikát értéknél nagyobb retenciós térfogatokat kaptunk a gáz-szilárd anyag kromatográfiás körülmények között, amelyeket használtunk a retenciós térfogat mérésére.
A találmányt a következőkben bemutatjuk a következő példákon is.
A következő hat módszert használtuk arra, hogy módosítsuk a klinoptilolit tulajdonságait.
A, módszer — Gyenge savas mosás
A tektoszililátot, például a klinoptilolitot, lengőpofás törőben megtörjük és utána egy Braun-porítóban porrá őröljük. A porított anyagot átengedjük egy 0,15—0,32 mm lyukbőségű RoTap szitakeverőn és 50 mm átmérőjű, 90 cm hosszú Pyrex-csövet kétharmad részig megtöltünk vele. A porított anyagot üveggyapotdugóvai a helyén tartjuk. Ezután 40 liter 6 normál hidrogén-klorid-oldatot engedünk át a töltött oszlopon körülbelül 9 ml/min sebességgel 27°C-on. A savval kezelt anyagot a kolonna térfogatának háromszorosát kitevő mennyiségű desztillált vízzel mossuk és utána levegőn szárítjuk. Az ily módon kezelt klinoptilolit világos zöld színű és az Si:Al arány benne megközelítően 30.
A2 módszer — Erős savas mosás
Az A, módszerrel kapott világos zöld színű anyagból 225 g mennyiséget 4,0 literes gömblombikba teszünk és 2,0 liter 6 normál HCl-t adunk hozzá. A keletkező szuszpenziót 2,0 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. A fehér színű ásványi anyagot vákuumszűréssel elkülönítjük és ionmentesített vízzel többször mossuk. Az ily módon kezelt klinoptilolit Si:Ai aránya körülbelül 212.
H, módszer — Gyenge hőkezelés
Körülbelül 10 g porított tektoszilikátot (klinoptilolitot) 250 ml-es főzőpohárba teszünk és 150°C-on melegítjük 20 óra hoszszat vákuumban és szárítjuk 13· 102 Pa-nál kisebb nyomáson kemencében. Vákuumban 6 való melegítés után az anyagot 150°C-on tároljuk környezeti nyomáson.
H2 módszer — Erős hőkezelés
Körülbelül 10 g porított tektoszilikátot (klinoptilolitot) 250 ml-es kvarc főzőpohárba viszünk és 550°C-on melegítjük 14 óra hosszat környezeti nyomáson, majd 150°C-os kemencébe visszük és környezeti nyomáson ott tároljuk.
D* módszer — szintezés
Piridint öntünk kálium-hidoxid szemcsék fölé és az együttest 24 óra hosszat állni hagyjuk, majd bárium-oxidról ledesztilláljuk és 4A molekulaszitán tároljuk. Toluolt visszafolyatás közben melegítünk három napon keresztül, utána ledesztilláljuk és Linde típusú 4A molekulaszita felett tároljuk. Ezután olyan reagenselegyet készítünk, amely 20% piridinből, 15% diklór-dimetil-szilánbói és 65% toluolból áll és a molekulaszita felett tároljuk.
250 ml-es gömblombikot mágneses keverővei, visszafolyató hűtővel és argonbevezető csővel szerelünk fel és a lombikot száraz argongázzal átöblítjük, majd 10 g porított tektoszilikátot, valamint 100 ml fenti reagenselegyet viszünk a lombikba. A keletkező szuszpenziót 20 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. A reakció lejátszódása után a savval kezelt tektoszilikát-anyagot szűréssel elkülönítjük, majd száraz toluollal és metanollal mossuk. Az anyagot legalább két óra hosszat metanolban visszafolyatás közben melegítjük, szűréssel elkülönítjük és környezeti körülmények között tároljuk.
D2 módszer — metilezés
Körülbelül 5,0 g porított anyagot acélbombába teszünk körülbelül 50 ml metanollal együtt. A bombát lezárjuk és 220°C-on melegítjük 4—12 óra hosszat. Ezután a bombát 25°C-ra hűtjük és az anyagot szűréssel elkülönítjük.
A gázretenciós térfogat meghatározása
A kezelt, porított tektoszilikátot 3 mm belső átmérőjű, 6 mm külső átmérőjű szililezett üvegkolonnába visszük és egy szililezett üveggyapot dugóval ott tartjuk. Az oszlopot egy gázkromatográf kemencébe helyezzük. Az injektornyílást 200°C-on, a detektort 250°C felett és az oszlopot 45—50°C-os kezdeti kondicionáló hőmérsékleten tartjuk 10—30 percig. A detektorvezeték áramot 150 mA-on tartjuk és a vivögáz (He) bevezető nyomást
4,1-103 kPa értékre állítjuk. A gázinjektálást 33-50 kPa értékkel a környezeti nyomás felett végezzük és 75—125 μΙ-t viszünk be, míg a folyadékból 1—2 μΐ-t injektálunk. A vizes ammóniaretenciós térfogatokat 200°C-os kolonnahőmérsékleten mérjük. Ilyen körülmények között az ammónia irreverzibilisen abszorbeálódott. Az eredményeket K érték-6199147 ként fejezzük ki (ml abszorbeált gáz/g abszorbens STP).
Az előzőekben leírt módszerek különböző kombinációjával előállított számos klinoptilolít tulajdonságait az I. táblázatban fog- 5 faljuk össze. Mindegyik esetben a módszeI. Táblázat
Példa
Kezelés Si/Al nincs 200 10,00 A2HiD2 21 nagy2 a2Hidi 27 naey2 A2HlD0 36 211,67 A1H1D2 48 39,58 AlH2D0 59 6,93? A1H2D1 64 32,66 AlH'lDl 79 33,00 AlHlD0 93 34,43
129 33,56
Α-,Ηθϋθ 200 10,823
A-lHqD-l 250 39,01
570 6,83 ml/g STP. K/MHj/ > 200-nál minden esetben rács-Al nem volt kimutatható ezekben az anyagokban reket a megadott sorrendben végeztük. A szilíciumralumínium arányt energiadiszperzív Röntgensugár-spektroszkópiával (Tracor Spectrace model 440, Tracor-Northern 2000 Analyzer) a Super ML, Tracor X-Ray, Inc., program használatával határoztuk meg.
összes szén analízis /%/4
0,28
0,69
0,62
0,12
0,52
0,30
0,63
2,37
0,38
0,29
N. T.
2,90
O, 36 helytelen eredmények valószínű a kezelő hibájából
Galbraith Laboratories, Inc., Knoxville, Tenn.
Az I. táblázat eredményeiből általában látható, hogy gyenge vagy erős savas mosás és ezt követő magas vagy alacsony hőmérsékleten való melegítés jelentős mértékben növeli a tektoszilikát hidrofób jellegét továb- 60 bi deriváló lépés nélkül. A hatás a legszembetűnőbb erős savval mosott és utána 150°Con melegített minták esetében (A2H,D0 4. példa). A 3. és 2. példák azt mutatják, hogy a hidrofób jelleg növekedésében további jelen- 65 tős mértéket érhetünk el az anyag szililezésével vagy metilezésével. Az összes szén-százalék ezeknél a példáknál minden esetben 400% fölé emelkedett. Hasonló módon a hidrofób jelleg növekedését észleljük a 9. példa szerinti anyag szililezése (8. példa) vagy metilezése (5. példa) esetében, amelyet gyenge savval mostunk és utána 150°C-on melegítettünk. Amennyiben nagyobb affinitást észlelünk vízzel szemben a 3. és 2. példa sze7
-7199147 rinti anyagokhoz viszonyítva, úgy véljük, hogy ez több reaktív rész, például szilil-fészek, jelenlétére utal annak a két anyagnak a rácsában, amelyeket szigorúbb dezaluminálási körülmények hatásának tettünk ki.
A 7. és 13. példák ellenben azt mutatják, hogy nem növekszik a hidroíób jelleg a 6. példa szerinti anyagra nézve, ha deriválást végzünk, sőt csökkenést észlelünk. Ügy gondoljuk, hogy a deriválás hibája, amely a 6. példa szerinti anyag hidrofób jellegének a csökkenésében jelentkezik, a kezdeti savas mosásnál képződött hidroxi-fészkek vagy más reaktív részek lebomlásának köszönhető. Ezen túlmenően a 8. és 7., valamint a 9. és 6. példapárnak az összehasonlítása azt mutatja, hogy más egyformán készített mintákra, a magashőmérsékletű hőkezelés (H2) a jóval kisebb szénfelvételben mutatkozik meg, ha akár metilezést, akár szililezést végzünk. Ez további támaszt szolgáltat olyan mechanizmus számára, amely aktivált fészkek termelését és megőrzését foglalja magában az erős sav, gyenge hőkezelés kombinációját követően. Az olyan anyag szililezési próbája (12. példa), amelyet savval mostunk, de nem dehidratáltunk (hővel), nem javította a 11. példa szerinti anyag hidrofób jellegét, valószínűleg a reaktív részek hidratációs vízzel való blokkolása miatt. Ugyanennek az anyagnak a metilezése a hidrofób jelleg mérsékelt növekedését okozta (10. példa).
A 3. és 2. példa szerinti derivált hidrofób anyagok szintén nem rendelkeznek kimutatható alumínium-ráccsal, a Röntgensugár fluoroszkópia szerint, ugyancsak negatív eredmény figyelhető meg a Silikalit esetében is. Ez azt erősíti meg, hogy az erős savas mosási körülmények hatásosan segítik a rácsalumínium eltávolítását és reaktív hidroxícsoport tartalmú fészkek képződését, amelyek felhasználhatók deriválásra. Jóllehet a rácsalumínium eltávolítása magában egyenértékű a klinoptilolit hidrofil jellegének a növekedésével és valójában segíti a hidrofób tulajdonságok kialakulását, a 8, 3, 5. és 2. példákból látható, hogy a hidrofób tulajdonságok optimalizálhatok további szililezéssel vagy metilezéssel e kezelési változókra. Jelentős hidrofób hatásokat észlelünk mind a derivált, mind a deriválatlan anyagoknál akkor, ha az Si:Al arány körülbelül 25 felett van.
A 8, 3, 5. és 2. példa szerint készített hidrofób anyagok jelentős mennyiségű ammóniát képesek abszorbeálni nedves emberi és állati exkrétumokból és így sokkal hatásosabban használhatók, mint a nem derivált tektoszilikátok, filloszilikát-kréták, szilikagél és hasonlók. Emiatt az új anyagok bevihetők pelenkákba, pólyákba és hasonlókba gőzvagy nedvességátbocsátó részekbe vagy eloszthatók a textilanyagban. így például pólya vagy egyszeri felhasználásra szánt pelenkák esetében, amelyek rendszerint természe8 tes vagy szintetikus abszorbeáló magból, áteresztő felső fedőrétegből vagy belső rétegből és folyadékot át nem eresztő hátulsó vagy külső rétegből állnak, a találmány szerinti új anyag hatásos mennyiségét tartalmazhatják az egyszeri felhasználásra szánt pelenkák abszorbens-magjában. Az alkalmazott ammónia-abszorbens mennyisége körülbelül 1%-tól 50%-ig, előnyösen körülbelül 15% és 25% között változhat a pelenka súlyára számítva függetlenül nappali vagy éjszakai használattól és a felhasználó korától. Ezenkívül az új anyag hatásos mennyisége oldatként bevihető az egyszeri felhasználásra szánt pelenka felső rétegébe, bekebelezhető a műanyag bébinadrág abszorbens betétjébe vagy a pelenkaszövetbe a szakterületen ismert minden olyan módszerrel, amely alkalmas diszpergált szilárd anyagoknak szálas hordozó- >
anyagokba való bevitelére.
A találmány szerinti új hidrofób anyagok felhasználhatók állatok számára alomként is, előnyösen pelletezett formában, egymagukban vagy más abszorbens anyagokkal kombinálva. Valamely állat-alom szervetlen vagy szerves abszorbensből, így attapulgitból, vermikulitból vagy kalcium-montmorilonitból (például krétából), agglomerált fűrészporból, faforgácsból, szalmából, szárított fűből vagy lucernából, szállóhamuból és hasonlókból áll. Az új anyag hatásos menynyiségének, például körülbelül 5—95%, előnyösen körülbelül 20—30% mennyiségének vagy többnek (az alom tömegére számítva), az almokhoz való hozzáadása növeli az alom szagtalnító képességét anélkül, hogy lényegében csökkentené az alom abszorbens-jellemzőit. r
A találmány szerinti új hidrofób anyagok felhasználhatók szűrőbetétekként pipákban, szivarokban vagy cigarettákban egymagukban vagy hagyományos dohányfüstszűrőkben diszpergálva és/vagy rétegezve. Az új hidrofób anyagok hatásos mennyiségének á használatával elérhető lenne a szénmonoxid jelentős mennyiségének elnyelése a füstáramból és hatásosabban lenne alkalmazható a hidrofil anyagoknál a szokásosan használt füstszűrőkben, így a cellulózban, aktivált szénben, természetesen előforduló vagy szintetikus alumínium-tektoszilikátokban és hasonlókban. így például olyan szűrőt készíthetünk, amely körülbelül 10—75 mg, előnyösen körülbelül 40—50 mg új hidrofób anyagból álló réteget tartalmaz a szabványos szűrőanyag előtt vagy után. Ezenkívül körülbelül 10—40mg, előnyösen körülbelül 20—30mg új anyagot keverhetünk magába, a szabványos szűrőanyagba. Hasonló módon a találmány szerinti anyagot porított állapotban bevihetjük csomagolóanyagokba, így papírba és dohánylevélbe, amelyet cigaretta vagy szivar beborítására használunk a szénmonoxid csökkentésére a szivar vagy a cigaretta égésénél távozó oldalsó füstáramból. A hasz-8199147 nált mennyiség függ a használt csomagolóanyag teljes súlyától, térfogatától és összetételétől.
A találmány bizonyos kiviteli alakjait bemutatás céljából ismertettük a leírásban, de 5 a találmány köre nem korlátozódik csupán a leírtakra és a találmdány körén belül változtatásokat végezhetünk.

Claims (3)

1. Eljárás szabályos geometriájú, hidrofób, mikropórusos kristályos anyag előállítására alumínium-tektoszilikátokból, előnyösen klinoptilolitokból alumíniumhiányos ré- 15 szék vizes ásványi savval történő kialakításával és a hidratációs víz hevítéssel történő eltávolításával, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olyan természetes vagy szintetikus alumínium-tektoszilikátokat alkalma- 20 zunk, ahol a szilícium-alumínium atom arány nagyobb, mint 5, az alumínium-tektoszilikát rácsában olyan alumíniumhiányos részeket alakítunk ki, amelyekben 1—4 társított =SiOH csoport van jelen, a vizes ásványi 25 savval, előnyösen sósavval történő kezelést
2—10 n, előnyösen 3—7 n töménységű sav-oldattal, előnyösen sósav-oldattal végezzük közelítőleg 1—3 órán keresztül, majd az anyagot csökkentett nyomáson, előnyösen 13X X102 Pa alatti nyomáson, 100—200°C hőmérsékleten vagy környezeti nyomáson, 500— 600°C hőmérsékleten dehidratáljuk és az sSiOH csoportokat dihalogén-di(l—4 szénatomos) alkil-szilán, előnyösen diklór'-dimetil-sziloxán, 1—4 szénatomos alkanol, előnyösen metanol deriváló szerrel reagáltatjuk az
1—4 =SiOH csoportot =SiOR csoporttá alakítva, ahol R jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport vagy SíR2X csoport, amelyben X halogénatoni, vagy részenként legalább két ^SiOH csoportot az -SiR9-egység hidal át, amelyben q értéke 0—2 szám.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két =Si-OH csoport és a deriváló szer reakciójával két HX molekulát — ahol X jelentése a fenti — távolítunk el és a két csoportot az -SiR2-egységgel — ahol R jelentése a fenti — hidaljuk át.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy’ az alumínium-tektoszilikát rácsáról az összes alumíniumot eltávolítjuk.
HU85817D 1983-12-27 1984-12-21 Process for producing hydrophobic, crystalline, microporous, silicon-containing materials with regular geometry HU199147B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US06/565,460 US4683318A (en) 1983-12-27 1983-12-27 Hydrophobic, crystalline, microporous silaceous materials of regular geometry
PCT/US1984/002087 WO1985002848A1 (en) 1983-12-27 1984-12-21 Hydrophobic, crystalline, microporous silaceous materials of regular geometry

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT39749A HUT39749A (en) 1986-10-29
HU199147B true HU199147B (en) 1990-01-29

Family

ID=24258703

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU85817D HU199147B (en) 1983-12-27 1984-12-21 Process for producing hydrophobic, crystalline, microporous, silicon-containing materials with regular geometry

Country Status (25)

Country Link
US (1) US4683318A (hu)
EP (1) EP0166764B1 (hu)
JP (1) JPH062579B2 (hu)
KR (1) KR900006131B1 (hu)
AR (1) AR242125A1 (hu)
AT (1) ATE47394T1 (hu)
AU (1) AU567259B2 (hu)
BR (1) BR8407230A (hu)
CA (1) CA1223858A (hu)
DE (1) DE3480203D1 (hu)
DK (1) DK368585A (hu)
ES (1) ES8604066A1 (hu)
FI (1) FI74976C (hu)
FR (1) FR2557091B1 (hu)
GR (1) GR82595B (hu)
HU (1) HU199147B (hu)
IE (1) IE59507B1 (hu)
IL (1) IL73886A (hu)
IN (1) IN164502B (hu)
IT (1) IT1196385B (hu)
MX (1) MX169130B (hu)
NO (1) NO169232C (hu)
PH (3) PH22171A (hu)
WO (1) WO1985002848A1 (hu)
ZA (1) ZA849851B (hu)

Families Citing this family (17)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5256385A (en) * 1990-12-13 1993-10-26 Tosoh Corporation Adsorbent and cleaning method of waste gas containing ketonic organic solvents
DE69100534T3 (de) * 1990-12-13 2003-04-24 Tosoh Corp Reinigungsmethode von organische Ketonlösungsmittel enthaltenden Abgasen
EP0677244A1 (en) * 1994-04-15 1995-10-18 Engelhard Corporation Improved sorbent composition
ES2168347T3 (es) * 1995-05-03 2002-06-16 British American Tobacco Co Articulo para fumador.
US5605982A (en) * 1995-10-12 1997-02-25 Dow Corning Corporation Sheet and tube siloxane polymers
US5900258A (en) * 1996-02-01 1999-05-04 Zeolitics Inc. Anti-bacterial compositions
US5627241A (en) * 1996-09-19 1997-05-06 Dow Corning Corporation Sheet and tube organosilicon polymers
US6617488B1 (en) * 1997-10-14 2003-09-09 Indicator Technologies, Inc. Method and apparatus for indicating the conditions in an absorbent article
US6353146B1 (en) * 1998-04-20 2002-03-05 Playtex Products, Inc. Fibrous articles having odor adsorbtion ability and method of making same
US6209547B1 (en) 1998-10-29 2001-04-03 Philip Morris Incorporated Cigarette filter
US6911189B1 (en) 1999-10-29 2005-06-28 Philip Morris Usa Inc. Filter for selective removal of a gaseous component
US8522720B2 (en) 2009-09-15 2013-09-03 Ceramatec, Inc. Environmentally-friendly animal litter
WO2011034857A2 (en) * 2009-09-15 2011-03-24 Ceramatec, Inc. Environmentally-friendly animal litter
DE202010004671U1 (de) * 2010-04-01 2010-07-08 JÄNTSCH, André Trägerstoff für aromatisierte und/oder rauchabgebende Fluide zur Verwendung in Wasserpfeifen
JP5790438B2 (ja) * 2011-11-21 2015-10-07 セントラル硝子株式会社 トランス−1−クロロ−3,3,3−トリフルオロプロペンの製造方法
GB201312634D0 (en) 2013-07-15 2013-08-28 Puresmoke Ltd Method for smoking food and apparatus therefor
US20220030824A1 (en) * 2018-09-25 2022-02-03 Church & Dwight Co., Inc. Animal litters exhibiting enhanced odor reduction properties, and related methods

Family Cites Families (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2911386A (en) * 1953-10-07 1959-11-03 Pittsburgh Plate Glass Co Reacting phenylalkoxy siloxanes with higher fatty alcohols
US3507897A (en) * 1966-07-18 1970-04-21 Union Carbide Corp Novel silicon sulfonate compositions and novel processes for making same
US3488368A (en) * 1967-01-30 1970-01-06 Geigy Chem Corp Metal derivatives of alkylhydroxyphenylalkylphosphinic acids
US3658069A (en) * 1970-02-17 1972-04-25 Stanford Research Inst Filter for reducing the level of carbon monoxide in tobacco smoke
US3682996A (en) * 1970-02-24 1972-08-08 Mobil Oil Corp Zeolite esters
US3691099A (en) * 1970-02-27 1972-09-12 Dean Arthur Young Treatment of aluminosilicate
CA1040187A (en) * 1973-09-07 1978-10-10 Mobil Oil Corporation Method of preparing a crystalline aluminosilicate zeolite
US3935363A (en) * 1974-09-16 1976-01-27 The Dow Chemical Company Absorbent product containing flocculated clay mineral aggregates
DE2513608C2 (de) * 1975-03-27 1982-08-05 Degussa Ag, 6000 Frankfurt Verfahren zur Hydrophobierung von Kieselsäuren und Silikaten mit Organosilanen
EP0002899B1 (en) * 1977-12-23 1983-03-16 The British Petroleum Company p.l.c. Method for preparing aluminosilicates and their use as catalyst supports and catalysts
GB2013476B (en) * 1978-01-20 1983-04-07 Gallaher Ltd Smoking products
US4157978A (en) * 1978-03-13 1979-06-12 The Procter & Gamble Company Modified silicates
CA1136112A (en) * 1979-01-05 1982-11-23 William J. Ball Method for producing aluminosilicates, their use as catalysts and catalytic compositions containing them
GB2103196A (en) * 1981-07-21 1983-02-16 Efraim Mendelovici Producing highly-stable hydrophobic silicates
US4434103A (en) * 1981-09-18 1984-02-28 General Electric Company Substituted silicon-oxygen-aluminum oligomers and preparation thereof

Also Published As

Publication number Publication date
IL73886A0 (en) 1985-03-31
KR850004591A (ko) 1985-07-25
DE3480203D1 (en) 1989-11-23
DK368585D0 (da) 1985-08-13
IN164502B (hu) 1989-04-01
IE843336L (en) 1985-06-27
ATE47394T1 (de) 1989-11-15
CA1223858A (en) 1987-07-07
KR900006131B1 (ko) 1990-08-24
FR2557091B1 (fr) 1989-06-02
US4683318A (en) 1987-07-28
IT1196385B (it) 1988-11-16
WO1985002848A1 (en) 1985-07-04
ES8604066A1 (es) 1986-01-16
FR2557091A1 (fr) 1985-06-28
FI74976B (fi) 1987-12-31
DK368585A (da) 1985-10-17
NO169232B (no) 1992-02-17
IT8424254A0 (it) 1984-12-27
IL73886A (en) 1988-06-30
PH22171A (en) 1988-06-28
PH23441A (en) 1989-08-07
AU3789985A (en) 1985-07-12
FI853212A0 (fi) 1985-08-21
ZA849851B (en) 1985-08-28
EP0166764B1 (en) 1989-10-18
AU567259B2 (en) 1987-11-12
FI74976C (fi) 1988-04-11
PH23590A (en) 1989-09-11
BR8407230A (pt) 1985-11-26
NO853340L (no) 1985-10-28
IE59507B1 (en) 1994-03-09
HUT39749A (en) 1986-10-29
JPH062579B2 (ja) 1994-01-12
FI853212L (fi) 1985-08-21
AR242125A1 (es) 1993-03-31
GR82595B (en) 1985-04-29
ES539044A0 (es) 1986-01-16
JPS61500843A (ja) 1986-05-01
NO169232C (no) 1992-05-27
MX169130B (es) 1993-06-11
EP0166764A1 (en) 1986-01-08
EP0166764A4 (en) 1986-05-14

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4744374A (en) Hydrophobic, crystalline, microporous silaceous materials of regular geometry
HU199147B (en) Process for producing hydrophobic, crystalline, microporous, silicon-containing materials with regular geometry
EP0297543B1 (en) Process for eliminating organic odors and compositions for use therein
JP2620506B2 (ja) 液体を吸収するための収着剤の製造方法
CA1300316C (en) Fibrous absorbent articles having enhanced deodorizing properties
US5254337A (en) Deodorizing compositions for animal grooming
JP4175726B2 (ja) ペット用トイレ砂
JP2766632B2 (ja) 小動物用トイレ砂
JPH0252043A (ja) 空気浄化剤
JPS6048138A (ja) 気相中のアルデヒド類の吸着剤
JPS5814363B2 (ja) 活性炭の処理方法
JP3945369B2 (ja) 脱臭体
WO1997027831A1 (en) Methods for adsorbing nonpolar and weakly polar molecules
JP4308581B2 (ja) 揮発性有機化合物の除去剤
JP3826183B2 (ja) 揮発性有機化合物除去剤
JPS6150010B2 (hu)
JPH0584438A (ja) シリカ−無定形炭素複合脱臭剤及び脱臭方法
JP2001079390A (ja) 脱臭材及びその製造方法
JPH0429414B2 (hu)
AU614562B2 (en) Fibrous absorbent articles having enhanced deodorizing properties
JPH0299138A (ja) 脱臭剤
JPH02164444A (ja) 脱臭剤
JPS5836619A (ja) 動物臭除去方法
JPH0696120B2 (ja) 無定形炭素−非晶質シリカ複合2次粒子、成形体、脱臭剤及び脱臭方法
HU180470B (hu) Szagtalanító hatású regenerálható, többkomponensű ásványi kompozíció

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee