HU189772B - Bag particularly for dispensing the unit amount of liquid media - Google Patents

Description

A találmány tárgya tasak, főleg folyékony közegek egységnyi mennyiségének ldadagolá sara, amely tasak . meghatározott mennyiségű folyékony közeget tartalmaz és adagol ld, és amelynek merev sík lapja, ennek g egyik oldalához erősített hajlékony lapja van és a hajlékony lap a merev lappá szomszédos óldalával táskát képez a folyékony közeg számára, a merev lapon pedig törésvonal van.

Számos kísérlet történt már arra, hogy olyan tasakot hozzanak létre, amelybe folyékony közeget lehet csomagolni olyan mennyiségben, amely egyszeri hasznsat céljára szükséges és amelyből ezt a folyékony közeget ki lehet adagolni. Két különösen ismert megoldás van erre a célra: műanyagból vagy műanyaggal borított anyagból készült csésze alakú tasakok, amelyek műanyag fedéllel vagy fóliával vagy ezek laminátiaival vannak ellátva és tasakok, amelyek viszonylag vékony műanyagból vagy laminált műanyag és fólia kombinációjából készülnek

Az egyik fajta tasakot leginkább kiérnek, zselék, saláták, salátaöntetek és hasonló viszkozitású termékek csomagolására alkalmazzák. A fedél a tasak peremé hez van hegesztve lefedi a tasak nyitott tetejét Ahhoz, hogy hozzájussanak a tasak tartalmához, magát a tasakot kell az egyik kézbe szorosan fogni, míg a másik kézzel a fedelet kell eltávolítani. Ellentétes irányú erőket kell kifejteni, hogy a fedelet a peremről fellazítsák, ami gyakran okoz balesetet. Egyik tipikus probléma, hogy a fedél elszakad és bár a maradék fedelet el lehet távolítani, a termékből egy rész általában a felhasználó kezén vagy a tasakban marad, és ekkor megakadályozza a folyadékhoz való hozzájutást. Más esetben a fedél hirtelen szakad le a tasak pereméről és így a folyadék a felhasználóra vagy másra loccsan, fröccsen vagy csurog. Mivel ezeknek a tasakoknak könnyűeknek kell lenni ahhoz, hogy gazdaságosak legyenek, a tasak falai összenyomódnak a felhasználó által iájuk kifejtett erő hatására. Ha a tasakokat repülőgépen, vasúton vagy kocsikban szállítják, a fröccsenés, loccsanás vagy csurgás veszélye fokozottan fennáll.

A másik ismert megoldásnak, azaz a viszonylag vékony műanyagból vagy laminált műanyagból készült tasaknak hasonló hiányosságai vannak Ezeket a tasakokat leggyakrabban paradicsommártás, mustár, más fűszerek és készítmények, mint például hajrögzítők, hajfestékek és krémek esetében alkalmazzák. Annak érdekében, hogy a tasakban lévő folyékon közeghez hozzájussanak, a tasakot az egyik kézben kell tartani és a másik kézzel erőt kell kifejteni. Éppen úgy, mint a műanyag tasakoknál a kezdeti szakító erő létesítése gyakran elég nehéz. Azonkívül, ha a kezdeti szakítás megtörtént, a laminált fólia vagy műanyag elég .gyakran ellenőrizhetetlen alakban szakad fel, és a tartónyomás, amelyet a használó fejt dd, gyakran a folyadékot kiszorítja a fásakból, mielőtt a felhasználó kész arra, hogy azt felhasználja, és még mielőtt a szakító mozgás befejeződött volna. A szakítás néha olyan nehéz, hogy a tasak széleit fel kell harapni. Az előbb említett két tasak-típus további hátránya, hogy mindkét esetben a felhasználónak mindkét kezét használnia kell ahhoz, hogy a tasakot felnyissa.

Bejelentő 3 986 640 számú USA szabadalmi leírása olyan tasakot ismertet, amely jobb mint az előző két megoldás, mivel egy meghatározott folyadékmennyiség számára hatékony kiadagolást biztosít egykézi mozgással, anélkül, hogy a nyitásnál az előbb említett nehézségek fellépnének. Ennél a megoldásnál a folyékony közeg egy tasakba van bezárva, amelyet egy flexibilis anyagból lévő lap és egy viszonylag merev anyágból lévő lap határol. A hajlékony anyagból lévő lap és a merev anyagból lévő lap is a folyékony közeggel szemben át nem eresztő. A merev lap készülhet egy merev anyag és egy kiegészítő lezáró réteg kombinációjából, amely legalább egyik oldalon hozzá van kötve. Egy előre meghatározott törésvonal van 10 bemetszve a merev anyagból készült lapba, úgyhogy a merev anyagból a törésvonal mentén fog felhasadni, hogyha a merev anyagból készült lapra erőt fejtenek ki. Az említett szabadalmi leírásban a merev anyagba különböző alakú törésvonal van bemetszve, . _ hogy legalább egy nyílást és egy nyelvet képezzenek, ' 5 amelyek közül a legegyszerűbb a tasak közepén átmenő egyenes vonal. ííasználatban a njerev anyagból lévő lapot V-alakúra meghajlítják és ezáltal aV oldali által képzett szög csúcspontjában lévő törésvonal felszakad. A benne lévő tasak a törésvonal mentén jq szakad fel. A műanyag, amikor a törésvonal mentén felszakad, előre meghatározandó szabálytalan élt képez, amelyen egy sorozat csúcs vagy nyelv és legalább egy nyílás van, amelyen keresztül a folyékony közeget kikényszerítik a V oldalaira kifejtett nyomás hatására. Előnyösen mind a hajlító-, minf a kiprése25 lő mozgást a felhasználó egyik kezével ki tudja fejteni.

Bár az említett szabadalmi leírás szerinti megoldás a gyakorlatban jól bevált és jelenleg is sikeresen alkalmazzák, azt tapasztaltuk,, hogy bizonyos esetekben tökéletesíteni kellene. így például gyakran szükség 30 van arra, hogy a csomagolás merev ddala nagyon kemény, erős műanyagból, míg a viszonylag merev oldal olcsó, kis tömítő-lezáró műanyagból készüljön, amely legalább egyik oldalán más, nagy tömítőlezáró műanyagból készült fóliával, például Saran__ nal van borítve, hogy a kipárolgást, szivárgást, aromaveszteséget, stb. megakadályozza. Ez a bevonás nagyban növeli az anyag tömítő-lezáró hatását. A Sárán vinilidén klond polimerizálásából vagy vinilidén klorid és kis mennyiségű más telítetlen vegyület kopolimerizálásával kapott gyantákon alapuló mű40 anyagEzen túlmenően vannak olyan folyékony közegek, amelyeknek korrodáló hatásuk van vagy másképpen aktívak bizonyos tömítő-lezáró anyaggal szemben és amelyek ezért különleges csomagolást kívánnak. Ezek a speciális kívánalmak jelentkezhetnek úgy, hogy egy45 szerűen egy vastagabb, tömörebb vagy költségeseob anyagot, vagy több multimalináris tömítő-lezáró réteget kell alkalmazni, amelyeket nem befolyásol a kémiailag aktív folyékony közeg. Kizárólag példaként említjük meg, hogy például a jód olyan folyékony közeg, amely különleges követelményeket tá50 maszt a csomagolással szemben. A jódot jól lezárt tasakban kell tartani, hogy megőrizzük raktározhatósági élettartamát, de a jód a leghatékonyabb és a legtöbbet használt tömítő-lezáró anyagot, a fóliát, korrodálja. A kísérletek azt mutatták, hogy a jód cg számára megfelelő tö mítés, illetve lezárás úgy hozható ° létre, ha a viszonylag merev és olcsó anyaghoz, a oliffitirénhez, fóliát rétegeinek és ehhez még egy aran réteget tesznek. Bár ez a szerkezet nagyon jól zár, az így kapott merev oldal és a tömítő-lezáró réteg nagyon kemény és ezért nagyon nehéz a felθθ szakítása. Ha az enáített szabadalmi leírás szerinti kivitelnél ilyen megoldást használnak, akkor azt talál·

189.772 ták, hogy a hajlításnál gyakran nem keletkezik elegendő nagy erő ahhoz, hogy felszakítsa a tömítő-lezáró réteget. Ehelyett gyakran az történik, hogy a merev felület széttörik, amint ezt kívánják, de a tömítő-lezáró réteg nem szakad szét.

Valamennyi ismert megoldás hátránya, hogy nyitáskoz a csomag tartalma általában nem irányítottan áramkik ki. A csésze alakú műanyag tasak tartalmát ki kell önteni vagy ki kell kanalazni. A tasak összenyomásakor annak tartalma kinyomódik olyan irányban és mértékben, ami a szakítási nyílás alakjától függ. Ez általában a folyékony közegnek a tasakból való lassú kicsöpögését eredményezi. Végül, bár ebből a szempontból az említett szabadalmi leírás szerinti megoldásból a folyékony közeget sokkal jobbal lehet kiönteni, a merev oldalban kialakított különböző nyílásokon keresztül azonban nem lehet mindig irányítottan küríteni, amikor a tasakot V-alakúra meghajlítják.

A találmány feladata tehát egy olyan tasak kialakítása főleg folyékony közegek egységnyi mennyiségének kiadagolására, amelynél a tasak egy vagy több erős tömítő-lezáró réteg esetén is, egyetlen kéz alkalmazásával felszakítható, azáltal, hogy a merev oldalra kifejtett erőket növeli és koncentrálja, továbbá amely a tasak tartalmát nyitáskor erősen irányított áramban üríti.

A találmány feladata azonkívül, hogy olyan tasakot hozzon létre, amely a folyékony közeget nyomás alatt tárolja és mégis egyetlen kéz használatával könnyen lehessen kinyitni és a folyadékot erősen irányított áramban lehessen kiüríteni. Ezenfelül a tasaknak nyitás után csöpögésmentesnek kell lennie.

A kitűzött feladatot a táálmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a tasaknak a törésvonal legalább egy részét a merev sík lap síkjából az oldaltól elfelé eltoló kiemelkedő része van és a kiemelkedő rész a törésvonal kétoldalára és a törésvonalra merőleges tengely kétoldalára szimmetrikus alakú és a legnagyobb eltolódás pontja a törésvonalon van.

A törésvonal fogalom alatt bármilyen vonal érthető, egy egyszerű egyenes vonal, amely a merev sík oldal egy részén vagy egészén fut át, vagy egy törési felület, amely gyöngítéssel van létrehozva, másképpen, mint a bemetszett egyenes vonal.

A találmány előnyös kiviteli alakja szerint a kiemelkedő rész keresztmetszete a törésvonal mentén csúcsos alakú, Igen előnyös, ha a kiemelkedő tész gúla alakú és a törésvonal a gúla csúcsán megy át, vagy ha a kiemelkedő rész kúpos alakú és a törésvonal a kúpot kettészeli. A gúla esetében a gúlának célszerűen négy sík oldala van és az alapot a négy sík oldal aljánál összekötő átlós tengelyei vannak, amelyek egyenlőtlen hosszúak is lehetnek, és ilyenkor a törésvonal valamelyik átló mentén fekszik.

Célszerűen a merev sík lap fóliás, vagy műanyag tömítő-lezáró réteget tartalmaz, vagy a kettő kombinációját

A gyakorlatban a találmány előnyös kivitelénél a merev mélyedéses oldalt a nagy ujj és mutató ujj között félbehajlítjuk és így V-alakot képezünk, a lágy tasakoldalakat összenyomva a V karja között.

Magától értetődik, hogy a mélyedés vagy a kiemelkedő rész kialakítása a sík felületben annak szerkezeti szilárdságát növeli a kiemelkedés közelében. Ugyanakkor a kiemelkedő rész a kezdeti szakítási pontot kimozdítja a merev oldal síkjából úgy, hogy amikor a merev oldal végeit egy forgási pont körül összehajtjuk, hogy V alakot képezzünk, akkor a kiemelkedő rész legkülső pontja emeltyűhatást kap. Ezek a tényezők a szakítóerőt a kiálló törésvonal mentén nagyon megnövelik, úgy hogy ti tasak még egy nagyon erős tömítő-lezáró réteg esetón is fel fog szakadni, ha a viszonylag merev oldalt V-alakűra meghajlítjuk, így a nagyon erős# nagy tömítő-lezáró réteg» amely általában ellenáll a szakításnak, hogyha arra a merev oldal végein erőt fejtünk ki, azáltal, hogy a tasakot az említett USA szabadalmi leírás szerint - amelyen nincs kiemelkedő része - V-alakúra meghajlítjuk, felszakad, ha a törésvonal mentén egy kiemelkedő részt alakítottunk ki. Egy mélyedés vagy egy kiemelkedő rész létesítése, amely a szilárd anyag szerkezeti szilárdságát növeli, az anyag merevítésére is szolgál. Ez a hatás a növelt emeltyűhatással kombinálva okozza azt, hogy amikoir a tasakot V-alakúra meghajlítjuk, elegendő erő képződik a kiugró törésvonal mentén, hogy az a tasakot felszakítsa és felnyissa.

Azon túlmenően, hogy a szakítási pontot a merev oldal síkkából kitoltuk, i gúla alak lényegében egyetlen pontban koncentrálja az előbb említett szakítóerőket, és így a tasak azon képességét, hogy még igen kemény műanyag és fólia kombinációja esetében is felszakadjon, növeli.

Az előzőekből látható, hogy az előnyös gúla alak a szakítóerőket úgy koncentrálja, mint ahogyan a gyűjtőlencse gyűjti össze a sugarakat.

összegezve

- a merev oldal bemélyíté sével a törésvonal mentén, ezt a mélyedésnél megerőátjük és merevítjük;

- a bemélyítés kitolja a töréspontot a viszonylag merev oldal síkjából és így erősen megnövelt emeltyűhatást hoz létre a szakítóerő számára és növeli a feszültséget a törésvonal mentén;

- a bemélyítés erősen szabályozott nyílást hoz létre, ami lehetővé teszi, hogy a tasakban lévő folyékony közeg kiáramlását és annak irányát szabályozzuk, amikor kinyitjuk;

- ha kúpos vagy gúla alakú kiemelkedő részt alkalmazunk, amelynek csúcsa van, az a már meglévő szakítóerőket egyetlen pontban koncentrálja és így tovább növeli a törésvonal mentén keletkező erőket.

Amikor a V karjai összeérnek, a lágy oldal összenyomódik és a fojyékory közeget azon a nyíláson keresztül, amely a bemélyedés vagy kiemelkedő rész felszakításával keletkezett.

Látni fogjuk, hogy több bemélyedés vagy kiemelkedő rész alkalmazásával más-más hatást érhetünk el; vagy egyszerűen azt, hogy több nyílást kapunk, vagy más esetben a kiemelkedő részek közötti anyag is felszakad és ezáltal egyetlen széles nyílást kapunk.

Annál a kivitelnél, amelynél egyetlen széles nyílást hozunk létre, előnyösen szivacsszerű anyagot erősítünk a tasak belsejébe olymódon, hogy az kitüremlik a nyíláson át, amikor a merev felület V-alakúra meghajlítjuk. Ebben a helyzetben a szivacsszerű anyag egy része a tasak belsejében marad, míg a középső rész kitüremlik a nyíláson át Ez a megoldás előnyös, amikor kis viszkozitású anyagokat kell csöpögés vagy szivárgás nélkül kiadagolni és kiválóan alkalmas tampon céljaira orvosi és más felhasználás esetén. Ilyen eset például a szivacsbetét alkalmazása jód kiadagolása céljából sebhelyre.

A találmány egy további előnyös kivitelénél azt találtuk, hogy a tasak, amikor réteges, akár homogén

189.772 kivitelben kemény anyagból készül legalább 10-20 atm nyomáson, tárolni és adagolni tudja a folyékony közeget A tasak hajlékony oldala, amikor nyomás alá kerül, kapszula alakot vesz fel, míg a fennmaradó rész hasonló az előzőekben leírtakhoz. A nyomás alatti folyékony közeghez amelyet kisebb nyomásai vagy nyomás nélkül töltöttünk be által, hogy a kapszulát kis hőmérsékleten -10 °C és -5 °C-on töltöttük meg és zártuk le, ugyanúgy lehet hozzáférni egy meghajlító mozdulattal, mint ahogy azt az előzőekben leírtuk. Amint a hajlékony kapszula végei egymás felé közelítenek, a bemélyedés vagy kiemelkedő rész elegendő erőt fejt ki ahhoz, hogy a tömítőlezáró réteget felszakítsa és ezután a nyomás alatti folyadék erősen irányított áramban gyorsan kifolyik a kapszulából.

A találmány egyik további előnye, hogy kemény anyagok, amelyek nyomás alatti gázt tudnak tárolni, alkalmazhatók a tasak anyagaként, mert nyitáskor a feszültséget növelő szerkezet a tárolt közeg erősen irányított kiáramlását eredményezi a lokalizált nyílásai keresztül. Ez az erősen irányított kiáramlás abból származik, hogy a folyékony közeget egy kis lokalizált nyíláson kényszeríti keresztül jelentős nyomás alatt, amely nyomás az összenyomott gőznyomásból és a mérv oldalak V-alakúra való összenyomásából származik.

A találmány szerinti megoldás egy további előnye, hogy ha a merev oldalak rugalmas anyagból, mint például polisztrirénből készülnek, akkor igyekeznek visszatérni nyitás előtti állapotukba, azaz egy kevésbé hegyesszögű V-alakba. Ennek következményeképpen a folyékony közeg kiáramlása megszűnik és a közeg vákuum hatás következtében visszaszlvódik, ezért a kinyitott tasak nem csöpög vagy szivárog.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti tasak példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a tasak egy előnyös kiviteli alakját ábrázolja szétnyitott állapotban.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti tasak felülnézete, amelyen egy hosszúkás gúla alakú kiemelkedő rész van a merev lapon és a kiemelkedő rész rövid átlós tengelye a törésvonal mentén fut.

A 2A. ábra az 1. ábra szerinti tasak merev lapjának vázlatos rajza nagyítva, amely a gúla alakú kiemelkedő rész csúcspontjánál fellépő szakitóerők metszéspontját mutatja.

A 2B. ábra a 2A. ábrához hasonló nézet, amelyen a gúla alakú kiemelkedő rész széttört csúcspontja látható,

A 2C. ábra a 2A. ábrához hasonló nézet, amely a gúla alakú kiemelkedő rész széttört csúcspontját ábrázolja, amelynél a törésvonal lényegében csak a felfelé nyúló oldalakon és a kiemelkedő rész csúcspontján fiit át

A 3. ábra az 1. ábrán látható tasak perspektivikusképe.

A 4. ábra az 1. ábrán ábrázolt tasak olalnézéte nyitott helyzetben, V-alakúra meghajlítáva, amely a tasakból kihajtott, irányítottan kiáramló közeget mutatja.

Az 5. ábra az 1. ábra szerinti tasak perspektivikus nézete, amely a merev lapot ábrázolja a 4. ábra szerinti nyitott helyzetben.

A 6. ábra az 1. ábrán látható tasak egy másik kivitelének felülnézete, amelynél több, hosszúkás, gúla alakú kiemelkedő rész van a merev lapon.

A 7A ábra egy további változatot ábrázol, amelynél a kiemelkedő résznek kupola alakja van.

A 7B. ábrán ábrázolt kivitelnél a gúla alakú kiemelkedő réáz hosszú átlós tengelye a törésvonalon van.

A 7C. ábra kúpos kiemelkedő részt ábrázol.

A 7D. ábra csonkakúp alakú kiemelkedő részt ábrázol.

A 7E. ábra négyoldalú gúla alakú kiemelkedő részt ábrázol, ahol az alap sarkait összekötő átlós tengelyek egyenlő hosszúak.

A 8. ábra a tasak egy másik kivitelének oldalnézete, részben kitörve, amelynél az 1. ábra szerinti tasak belsejében szivacsszerű anyagból készült betét van és ennek összenyomott középső része van, amely a tasak nyitásakor abból kitüremlik.

A 9. ábrán a 8. ábra szerinti változat látható nyitott helyzetben, V-alakúra me^iajlítva, amikor a szivacsszerű anyag egy része kitüremlik a nyílásból.

A 10. ábra a találmány szerinti tasak egy másik kiviteli változatának felülnézete, amelynél a merev belső felületével szomszédosán egy belső szivacsszerű darab van elhelyezve és az egyetlen törésvonal a merev lapnak csak egy részén fut végig és mindkét végénél V-alakban végződik.

All, ábra a 10 ábra szerinti kivitelt ábrázolja, amikor a törésvonal hossza mentén hosszúkás kiemelhető rész fut végig.

A 12. ábra ismét egy másik kivitelt ábrázol, amelynél a rugalmas lényegében hengeres és a tasak úgy van kialakítva, hogy tartidmát nyomás alatt tartja.

A 13. ábra a 12. ábra felülnézete, amelynél a merev nyitott helyzetben van.

Az 1-5. ábrákon a találmány szerinti tasak első kiviteli alakját ábrázoltuk, amelyet összességében 10 hivatkozási számmal jelöltünk. A 10 tasaknak merev sík 12 lapja van, amelyen egy tömítő-lezáró 14 réteg van és ez a 12 lap belső 16 felületéhez úgy van hozzákötve, hogy a kettő egymással egybeolvad. A 12 lap és 14 réteg külső kerületéhez megfelelő szorosan hajlékony 18 lap van erősítve, amely előnyösen szokásos módon, például vákuum-formálással, sajtolással, mechanikus formálással vagy azok kombinációjával készül.

A kötés a merev 12 lap, a tömítő-lezáró 14 réteg és a hajlékony 18 lap között szokásos módon történhet, úgy mint hegesztéssel, forrasztással, ragasztással, vagy ragasztókötéssel, attól függően, hogy a tasakba töltendő folyékony közegnek milyenek a tulajdonságai.

A merev 12 lap előnyösen polisztirénből vagy poliészterből vagy azok kopdimerjéből készül, a tömítő-lezáró 14 réteg pedig Saran-t vagy laminált fóliát tartalmaz. A hajlékony 18 lap bármilyen megfelelő műanyagból készülhet, amelyet burkolásra használnak, mint például vinilből. Más változatban a tömítő-lezáró 14 réteg állhat fólia és vinil rétegekből, vagy kizárólag fóliából, a tasakba írért közeg természetétől függően. Egy rendkívül erős lezárószerkezet mindkét oldalon Sárán laminátot tartalmaz polietilénnel, amelyet a Dow Chemical Company árul Saranex név alatt és a tömtitő-lezáró 14 réteg polisztirénre vagy poliészterre lehet laminálva és így merev 12 lapot képez.

A szakember számára könnyen érthető, hogy a ' 12 és 18 lapok és a 14 réteg között kialakított kötés ' az előzőekben leírt: szokásos eszközökkel valósítható meg, a tasakba töltendő közeg természetétől függően. Hyen kötési megoldásokat ismertetnek az előbb emlí-42

189.772 tett szabadalmi leírások, amelyeket idéztünk.

Az előzőekből látható, hogy az 1-5. ábrákon bemutatott szerkezeti kialakításnál a hajlékony 18 lap és a tömítő-lezáró 14 réteg között zárt 22 táska képződik, amely a folyékony közeget tartalmazza és ahonnan a folyékony közeget kiadagoljuk.

Amint az legjobban a 2. és 3. ábrákon látható, a merev 12 lapon 24 törésvonal van, amely előnyösen a 10 tasak külső felületébe van bemetszve a 22 táskával ellentétes oldalon. Amint az előzőekben említettük, magától értetődik, hogy a találmány nem korlátozódik az egyenes törésvonalra, hanem a törésvonal bármilyen olyan alakú lehet, amely megfelelő ahhoz, hogy a kívánt célt elégük.

A találmány értelmében a 24 törésvonal mentén 26 kiemelkedő rész van kialakítva, amely a merev 12 lap külső felületéből kiugrik. Az ábrázolt kivitelnél ez a 26 kiemelkedő rész hosszúkás gúla alakú, amelynek az alap sarkait összekötő átlós tengelyei egyenlőtlen hosszúak és a rövid átlós tengely a 24 törésvonalon fekszik. Bár a találmány nem korlátozódik különleges méretekre, azt találtuk, hogy a 26 kiemelkedő rész a legelőnyösebb, amelynél annak d kiemelkedése a merev 12 lap külső felületéből 1,58 mm, és a 12 lap vastagsága kb. 10-12 mm.

Az előzőekből és különösen a 2A, 2D és 4. ábrából látható, hogy a 24 törésvonal a merev 12 lap szabályozott feltörését irányítja, amikor a 10 tasakot a 24 törésvonal mentén V-alakúra meghajlítjuk. Amikor a merev 12 lapot V-alakúra meghajlítjuk, a feszültség a 26 kiemelkedő rész 28 csúcspontjában koncentrálódik az emeltyűhatás következtében, amely a 28 csúcspontnak a hajlítási tengelytől való távolságából adódik. Azt tapasztaltuk, hogy az említett koncentrált feszültségek a 28 csúcspontot olyan erővel törik fel, amely elegendő ahhoz, hogy a tömítő-lezáró 14 réteg azon részét, amely a 26 kiemelkedő résszel közvetlen kapcsolatban van, felszakítsák és így 30 kiömlőnyílás képződjék.

A. 28 csúcspont és 27 kiemelkedő rész széttörésével egyidejűleg a 24 törésvonal is széttörik. Ha azonban — amint azt az előzőekben kihangsúlyoztuk — a tömítő-lezáró 14 réteg tömör, erős szerkezetű, akkor a 24 törésvonal mentén keletkező feszültségek a törés folyamán nem elég nagyok ahhoz, hogy ezt a vele szomszédos 14 réteget feltörjék, amit azt eredményei, hogy a 26 kiemelkedő rész feltörése után a merev 12 lap függve marad, így, mivel a merev 12 lap két 12A, 12B fele párhuzamos és egymást fedő helyzet felé kényszerül, ezek a féloldalak a hajlékony 18 lappal dolgoznak együtt, hogy a tasakban lévő folyékony közeget a 30 kiömlőnyíláson keresztül kikényszerítsék. Mivel a tömítő-lezáró 14 réteg nem hasadt fel a 24 törésvonal mentén, kivéve a 26 kiemelkedő részt — a 30 kiömlőnyílás az egyetlen nyílás, amelyen keresztül a folyékony közeg távozni tud.

Az előzőekből nyilvánvaló, hogy egy helyi 30 kiömlőnyílás egy erősen irányított kiáramást ad, mivel a merev 12 lap 12A, 12B felei a rugalmas 18 lappal együttműködnek ahhoz, hogy a 22 táskából annak tartalmát kihajtsák. Az erősen irányított kiáramlás azáltal jön létre, hogy a folyékony közeget egy viszonylag kis nyíláson, viszonylag nagy nyomással kényszerítjük át

Magitól értetődik, hogy ugyanezt hatást érhetjük el, ha a 24 törésvonalat lényegében csak a 26 kiemelkedő részen képezzük ki, amint azt a 2C. ábrán ábrázoltuk. Más változatban a 24 törésvonal túlnyúlhat a 26 kiemelkedő részen, de nem ér a tasak széléig.

Azt tapasztaltuk, ho(y miután a folyékony közeg teljes egészében vagy részben elhagyta a 22 táskát, a merev 12 lap 12A, 123 felei vissza igyekeznek térni a nyitás előtti helyzetükbe, olyan V-alakot véve fel, amely kevésbé hegyesszögű, mint az ürítés alatt. Ezzel egyidejűleg és annak következtében, hogy az oldalfalak eredeti helyzetükbe igyekeznek visszatérni, a 22 táska részben ismét kitágul és a 30 kiömlőnyílásnál beömlést képez. Az a tény, hogy a 12 lap két 12A, 12B fele nyitris előtti helyzetébe tér vissza és a 30 kiömlőnyíláson keresztül báramlás indul meg, arra kényszeríti a 30 kiömlőnyílás környezetében maradt folyékony közeget, hogy visszaáramoljon a 22 táskába és a kiáramlás befejeződjék. Látható tehát, hogy a találmány szerinti tasaknak egy nem várt és kívánatos eredménye van az, hogy nem csöpög vagy szivárog, ha a tasakból a benne lévő folyékony közegnek csak egy részét ürítettük ki. Természetesen a fennmaradó folyékony közeg kiadagolása bármikor újra kezdhető, amikor arra szükség van.

A 6. ábrán olyan kivitelt ábrázoltunk, amely az

1-5, ábrákon ábrázolt kiviteltől csak abban tér el, hogy a 24 törésvonal mentén több 26 kiemelkedő rész van kialakítva, hogy a tömítő-lezáró 14 réteg szétszakadásához nagyobb emeltyűhatást hozzunk létre és így több kiömlőnyílás létesüljön.

Magától értetődik, hogy a merev 12 lap és a 26 kiemelkedő rész kombinációja akkor is előnyös, ha a tömítő-lezáró 14 réteg elmarad és hogy ez is beletartozik a találmány tárgykörébe. Amint az előzőekben a lokalizált törésvonal alkalmazásánál említettük, ez a kivitel különösen akkor kívánatos, ha kis viszkozitású folyékony közeget, például vizet, krémet vagy alkoholt kell erősen irányított áramban, csöpögésmentes tasakból kiadagolni. Ilyen folyékony közegek nem igényelnek speciális tömítőréteget, de mégis alkalmazhatók tasakok esetében, amelyeknél viszont a találmány többi előnye megtalálható.

A 7A-7E. ábrákon különböző alakú 26 kiemelkedő részeket ábrázoltunk. A 7A. ábrán a 40 kiemelkedő rész kupola alakú és a 24 törésvonal felezi a kupolát az ívelt oldalán és 42 felső felületének középpontján megy át. A 7B. ábra hosszúkás gúla alakú 50 kiemelkedő részt ábrázol, amelyet a 24 törésvonal a hosszú tengelyek mentén szel ketté.

A 7C. ábrán kúpalakú 52 kiemelkedő rész látható, amelyet a 24 törésvonal vág ketté. A 7D. ábrán csonkakúpalakú 54 kiemelkedő rész látható, amelyet a 24 törésvonal vág ketté. A 7E. ábrán gúla alakú 56 kiemelkedő rész látható, amelynek négyszög alapja van és az alap sarkait összekötő átlós tengelyek egyenlő hosszúak. A 24 törésvonal az egyik átlós tengely mentén vágja ketté a gúlát. Amint a korábbiakban már ismertettük, a 7C-7E. ábrákon látható kiemelkedő részeknél a törési erők lényegében egy pontban koncentráltnak és így maximális feszültséget és törőhatást hoznak létre.

A 8. és 9. ábrákon a találmány szerinti tasak egy másik kivitele látható, amelynél a 22 táskában a folyadékot a felhordó anyag van elhelyezve, hogy a csomagolás tartalmát a kívánt célnak megfelelően lehessen felhasználni. Ennek érdekében közvetlenül az üreges 26 kiemelkedő rész a 24 törésvonal mögött 65 szivacs vagy más abszorbens vagy szivacsszerű anyag van a 22 táskába, rögzítve. Előnyösen a 65 szivacsnak kiugró 66 középső része van, amely be

189.772 van préselve a 10 tasakba, annak nyitás előtti állapotában.

A 9. ábra a 10 tasakot ábrázolja a 65 szivaccsal használat közben. Amikor a merev 12 lapot V-alakúra meghajlítjuk, a 26 kiemelkedő rész és a 14 réteg széttörése következtében 30 kiömlőnyílás képződik. A 30 kiömlőnyflás kialakításával egyidejűleg a 65 szivacs összenyomott 66 része a 30 ktömlőnyíláson keresztül kitüremlik. A 65 szivacs többi része használat közben bennmarad a 22 táskában, hogy kanóc módjára abszorbeálja a folyékony közeget és a 65 szivacs 66 részéhez szállítsa, amely ezután kitüremlik a 30 kiömlőnyílásból.

A 10. és 11. ábrákon egy további kivitelt ábrázoltunk. A 11. ábrán olyan 10 tasak látható, amelynél 70 szivacs vagy más megfelelő abszorbens vagy szivacsszerű anyag van elhelyezve a 22 táskában, közvetlenül a 72 törésvonal mögött. Amint itt látható, a 72 törésvonal csak részben nyúlik a merev 12 lapon keresztül és széttartó végei V-alakú 74 törésvonalban végződnek. Ha merev 12 lapok végeit meghajlítjuk, akkor a 73, 74 törésvonalak széttörése széles, résszerű nyílást eredményez, amelyen keresztül a 70 szivacs könnyen ki tud türemkedni tamponozás céljából.

All, ábrán látható kivitel hasonlít a 10. ábra szerinti kivitelhez, azzal a különbséggel, hogy a 72, 74 törésvonalak mentén hosszúkás 80 kiemelkedő rész van kialakítva. Ez célszerűen háromszög keresztmetszetű és vonalszerű 82 csúcsban végződik. Az előzőekből magától értetődik, hogy a 72 törésvonal mentén fekvő 80 kiemelkedő rész - azáltal, hogy folyamatos kiömlőnyílást képez - megkönnyíti a merev 12 lap belső 16 felületén lévő 14 réteg feltörését és a 70 szivacs kitüremlését

A 12. ábrán olyan kivitel látható, amelynél a 100 tasaknak merev 12 lapja van és ehhez megfelelő tömítő-lezáró 14 réteg van erősítve, amint azt az előzőekben ismertettük, azonban célszerűen vagy fóliát és Saran-t, vagy fóliát és vinil laminátot, valamint 24 törésvonalat és 26 kiemelkedő részt tartalmaz. Ennél a kivitelnél a hajlékony 118 lap előnyösen henger alakú, amelnyek szimmetrikus kupolaszerű 120 végei vannak. A 118 lap célszerűen műanyagból, vákuum alakítással.készül és a 12 laphoz és 14 réteghez van rögzítve, úgyhogy azzal szoros egységet képezzenek, hogy nyomás alatti folyékony közeget tudjon tárolni.

Azt találtuk, hogy a 26 kiemelkedő rész elegendően nagy erőt hoz létre ahhoz, hogy olyan erős és tartós tömítő-lezáró anyagot, mint a Saran-t és a vinilt szétszakítsa, és még azt a járulékony előnyt is magával vonja, hogy a találmány szerinti tasaknál a folyékony közeg nyomás alatt tartható és ezért olyan anyagok használatára is alkalmas, mint a borotvakrém, felvert hab és pástétom. Számtalan más alkalmazása is lehetséges a csomagolóiparon belül.

Azt tapasztaltuk, hogy az említett tasak kielégítően ellenáll 10-20 atm nyomásnak, ami elegendő nagyon sok kereskedelmi göngyöleg esetében.

Előnyösen a folyékony közeget kis hőmérsékleten pL -10 és -5 ’C-on helyezzük be a 100 tasakbán, hogy ezáltal a csomagolás folyamán csökkentsük a szerkezeti anyagokra ható nyomást Természetesen, ha a közeget kis hőmérsékleten töltik be a tasakba hőt alkalmazó technológiát nem lehet alkalmazni arra a célra, hogy a hajlékony 118 lapot 8 merev 12 laphoz és a 14 réteghez kössük. Hasonlóképpen, ha aeroszolos hajtóanyagot kell betölteni, amely gyúlékony, akkor sem lehet hőt alkalmazó lezáró eljárást alkalmazni Ilyen körülmények között megfelelő ragasztó vagy kötőanyagot kell használni, vagy hegesztéssel, illetve más djárással, például ultraszonikus vagy rádiófrekvenciás eljárással kell dolgozni.

A találmány nincs a fent elmondottakra korlátozr va, hanem azon bármilyen változtatás eszközölhető, ami a szakértő számira magétól értetődő.

Claims (14)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Tasak, főleg folyékony közegek egységnyi myennyiségének kiadagolására, amelynek merev sík lapja és ennek egyik oldalához erősített hajlékony lapja van és a hajlékony lap a merev lappal szomszédos oldalával táskái képez a folyékony közeg számára, merev lapon pedig törésvonal van, azzal jellemezve, hogy a törésvonal (24) legalább egy részét a merev sík lap (12) síkjából az oldaltól elfelé eltoló kiemelkedő része (26) van és a kiemelkedő rész (26) a törésvonal (24) kétoldalára és a törésvonalra merőleges tengely kétoldalúra szimmetrikus alakú és a legnagyobb eltolódás pontja a törésvonalon van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tasak, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedő rész (26) keresztmetszete a törésvonal mentén (24) csúcsos alakú.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti tasak, azzal j e 1 le m e z v e , hogy a törésvonal (24) mentén egymástól távolságban több kiemelkedő rész (26) van kialakítva. (6. ábra)
4. 4. Az 1. igénypont szerinti tasak, azzal jellemezve, hogy a merev sík lap (12) fóliás tömítő-lezáró réteget (14) tartalmaz.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti tasak, azzal jellemezve, hogy a merev sík lap (12) műanyag tömítő-lezáró réteget (14) tartalmaz.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti tasak, azzal jellemezve, hogy a merev sík lap (12) mind fóliát, mind műanyag tömítő-lezáró réteget (14) tartalmaz.
7. 7. A 2. igénypont szerinti tasak, azzal j e 1 le m e z ve, hogy a kiemelkedő rész (26) gúla alakú és a törésvonal a gúla csúcsán megy át
8. 8. A 2. igénypont szerinti tasak, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedő rész (26) kúpos alakú (52) és a törésvonal (24) a kúpot kettészelŐen helyezkedik el. (7C. ábra)
9. 9. A 2. igénypont szerinti tasak, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedő résznek minden keresztmetszetben, a törésvonallal párhuzamosan, az arra merőleges metszetekben csúcsos alakja van.
10. 10. A 7. igénypont szerinti tasak, azzal jellemezve, hogy a gúlának (56) négy sík oldala van, és a négy sík oldal aljánál az alapot összekötő átlós tengelyei vannak. (7E. ábra)
11. 11. A 10. igénypont szerinti tasak, a z z a 1 j e 11 e m e z v e , hogy a gúla (56) átlói egyenlőtlen hosszúak és a rövidebb átló a törésvonal (24) mentén feszik.
12. 12. A 10. igénypont szerinti tasak, a z z a 1 j e 1 · 1 e m e z v e , hogy a gúla (56) átlói egyenlőtlen hosszúak és a hosszabbik átló a törésvonal (24) mentén fekszik.
13. 13. Az 1. igénypont szerinti tasak, azzal jellemezve, hogy a folyékony közeggel telített abszorbens anyagot tartalmaz, amely közvetlenül a kiemelkedő rész szomszédságában a tasakba van

    189.772 préselve. amelynek kinyúló része van és ez van közvetlenül a
14. 14. A 13. igénypont szerinti tasak, a z z a 1 j e 1 - kiemelkedő rész szomszédságéban a tasakba préselve.

    le m e z v e , nogy az abszoibens anyag szivacs. _;