HU189404B - Continuously moved line-packing, levelling and correcting machine operating without stopping - Google Patents

Description

A találmány tárgya folyamatosan menesztett, megállás nélkül üzemelő vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógép. A gép futóművekre támaszkodó meghajtó-, fékező-, energiaellátó- és vezérlőberendezéseket tartó alvázkerettel, egy ezzel hosszirányban állíthatóan és csuklósán összekötött szerszámkerettel, amelyen két futómű között közösen hajtásokkal ellátott tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek vannak elhelyezve, továbbá a gépegységeket együttesen lépésenként előtoló készülékkel, valamint a gépegységekhez hozzárendelt szintező ill. kiigazító vonatkoztatási rendszerekkel rendelkezik.

A folyamatosan meneszthető vágányalátömékelő gépek fejlesztését elsősorban az a törekvés határozza meg, hogy kiküszöböljék, ill. enyhítsék a keresztaljközökbe besüllyeszthető tömékelőszerszámok szükségszerűen lépésenként! előtolásával járó nemkívánatos kísérőjelenségeket, különösen a gép lényeges részeinek nagy igénybevételét, valamint a kezelőszemély erős fizikai terhelését, ami az állandóan egymást követő indítási és fékezési folyamatok következtében a gép hosszirányában ható tehetetlenségi erők miatt jön létre. Eddig már számos különböző konstrukciós alapelvet követő javaslatot tettek a folyamatosan meneszthető vágányalátömékelő gépek kialakítására, ezek gyakorlati megvalósítására azonban néhány még meg nem oldott probléma miatt nem került sor.

Ismeretes egy ilyen javaslat - a 359 540 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint - folyamatos munkaelőtolásra szolgáló menesztőhajtással felszerelt vágányalátömékelőgépre, amely a gép hosszirányában kb. középen az alvázkereten elhelyezett vágányemelő és kiigazító gépegység és a gép hátsó futóműve között a gép hosszirányában futó vízszintes tengely körül ágyazott és egy forgatóhajtással összekötött, kb. gyűrű-alakú szerszámtartóval rendelkezik. Ennek a szerszámtartónak a kerületén az egymást követő keresztaljközökbe történő besüllyesztésre szolgáló több beállítható ill. vibráltatható tömékelőszerszám van a szerszámtartó forgástengelyére párhuzamos tengelyek körül elfordíthatóan ágyazva. Ennél a gépnél rendkívül gondosan kell össze hangolni a gép előtolását és a szerszámtartó forg tóhajtását, hogy szabálytalan keresztalj-távolságok esetében is biztosítani lehessen az egymás követő keresztaljközökbe besüllyedő tömékeiőszerszamok központosítását, valamint ezek megfelelő mozgatását. Ezenkívül viszonylag masszív keretszerkezetre van szükség, amely felveszi a számos tömékelőszerszám és ezek hajtásainak nagy súlyát. Ilyen gépet még nem építettek.

Másrészt ismeretes - a 314 581 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint - egy olyan javaslat folyamatosan (nonstop) meneszthető vágányalátömékelő gépre, amelynek tömékelő gépegységei az alvázkerethez képest egy henger-dugattyú hajtás segítségével az alvázkereten elhelyezett vezetékben eltolható szerszámkereten vannak elhelyezve. A gép ezenkívül vágányemelő szerszámokkal van felszerelve, amelyek a tömékelő gépegységek előtt helyezkednek el, és össze vannak kötve a gép alvázkeretével. Az alvázkeretet és az emelőszerszámok folyamatos (nonstop) előtolása folyamán a szerszámkeretnek és a tömékelő gépegységeknek a tömékelési folyamat befejezéséig helyben kell maradni, és azután ezeket a henger-dugattyú hajtások segítségével a vezetékek mentén gyors menetben a munkavégzés irányában addig kell előre mozgatni, amíg a tömékelőszerszámok központos helyzetbe kerülnek a következő alátömékelendő keresztaljhoz képest. A tömékelő gépegységek lesüllyesztésével megkezdődik egy újabb munkaciklus. Ezzel egy olyan megoldási elvet javasoltak egy folyamatosan meneszthető vágányalátömékelőgép számára, amely lehetővé teszi a különböző szokványos kivitelű tömékelő gépegységek használatát. A gép masszív és ellenálló keretének a tömékelő gépegységek, a szerszámkeret és a vezetékek saját súlyából adódó terheléseken kívül fel kell vennie a tömékelő gépegységek ill. az emelőgépegység munkavégzéséből származó erőket (tömékelő, emelő és vibrációs erőket). Eddig még ilyen gépet sem építettek.

Ismeretes továbbá - a 180 035 sz. magyar szabadalmi leírás szerint - hogy egy lépésenkénti előtolású vágányépítőgéphez, pl. egy szokásos felépítésű és a géphez tartozó szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszerekkel ellátott vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógéphez, egy saját menesztőhajtással folyamatosan meneszthető külön vezérlő és ellenőrző járművet rendelnek hozzá, amely a géppel egy távolságellenőrző berendezésen és egy távátviteli elrendezésen keresztül van összekötve, és egy olyan vezérlő és ellenőrzőberendezéssel van felszerelve, mint maga a gép. Ennek következtében a gépnek a külön vezérlő és ellenőrző járműről történő távvezérlésekor az ezen a járművön tartózkodó kezelőszemély számára a jármű folyamatos, rázkódás ill. lökésmentes mozgásának köszönhetően javulnak a munkavégzés körülményei. Ezzel szemben a lépésenként előremozgatott gép meghajtó, fékező és energiaellátó berendezéseket tartó alvázkerete továbbra is ki van téve a munkavégzési erők, ill. a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek hajtása következtében fellépő lökésszerű terhelésnek, rázkódásnak és vibrációnak. Tekintettel a vezérlő és ellenőrző járműre, és a gép távvezérléséhez és ellenőrzéséhez szükséges kiegészítő berendezésekre, ennek az ismert vágányépítőgépnek az alkalmazása csak nagyméretű munkáknál, különösen új építésű ill. gyorsforgalomra alkalmas szakaszokon gazdaságos, ahol a keresztaljak szabályos elhelyezkedése és a kavicságy egyenletessége lehetővé teszi a gép előtolásának és a munkavégző szerszámok vezérlésének nagyfokú automatizálását. A kezelőszemély lényegében csak ellenőrzést végez, amit a tömékelő, emelő és kiigazító szerszámok munkavégzési területéről közvetített televíziós kép alapján egymaga is el tud látni anélkül, hogy szüksége lenne magán a gépen tartózkodó személy segítségére is. Ez a gép a gyakorlatban jól bevált.

Ismeretes továbbá - a DE-OS 3 047 743 szerint - egy olyan meneszthető berendezés vágányok kavicságyazatának tisztításához, amely egy vágányemelő készülékkel felszerelt kavicságytisztítógépet, törmelékelszállító járműveket és egy ezek és a kavicságytisztítógép közé kapcsolt és két további vágányemelő készülékkel ellátott alátömékelőgépet tartalmaz. A gép tömékelő gépegységei az alvázke-21 ,189 404 rétén hajtások segítségével hosszirányban eltolhatóan vannak elhelyezve. A gép ezenkívül az alvázkeretet áthidaló szállítóelrendezéssel van ellátva a tisztítógépnél keletkező törmeléknek a szállítójárműre történő továbbításához. A tömékelőgép hosszirányban eltolható hajtásain át a tömékelő gépegységek a lépésenkénti előtoláshoz szükséges relatív mozgásba hozhatók a folyamatosan előremozgó alvázkerethez ill. járműszerelvényhez képest. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy egy vágányt a kavicságytisztítás folyamán egyetlen munkamenetben egy nagyobb vágányszakaszon elosztott egymást követő több emelési folyamattal - a korábban csak egy vágányalátömékelő-szintezőgép többszöri használatával elérhető - magasságba emeljék fel. A vágányt egy ideiglenes szinten alátömékeléssel rögzítik anélkül, hogy a sínek megengedett hajlító igénybevételét az emeléssel a vágány bármely helyén túllépnék. Azonban ennél az elrendezésnél sem kerülhető el az alátömékelőgép munkavégzéséből adódó erők visszahatása az alvázkeretre és a kezelőszemélyre.

A „Dér Eisenbahningenieur” c. folyóirat 1983 júniusi számában megjelent hirdetés szerint egy ilyen folyamatosan (nonstop) meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógép prototípusát először ugyanez a bejelentő építette meg, A prototípus megfelel az 1362/83 és 1363/83 sz. magyar szabadalmi bejelentéseknek. Ezzel először készült egy olyan gép, amely megoldja a gyakorlati követelményeknek teljes egészében megfelelő folyamatosan (nonstop) meneszthető vágányalátömékelőgépek fejlesztésénél felmerülő és a fentiekben már leírt nehézségeket. Ez a jelenleg Ausztriában próbaüzemelést végző gép futóművekre támaszkodó, meghajtó-, fékező-, energiaellátó- és vezérlőberendezéseket tartó alvázkerettel, valamint egy ezzel hosszirányban állíthatóan összekötött szerszámkerettel rendelkezik, amelyen a két forgóvázas futómű között együtt vannak elhelyezve a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek és ezek hajtásai. Ez a prototípus a gépegységek közös lépésenkénti előtolását biztosító készülékkel, valamint a szerszámokhoz hozzárendelt szintező ill. kiigazító vonatkoztatási rendszerekkel van felszerelve. A tömékelő, emelő és kiigazító gépegységekkel ellátott szerszámkeretnek a tömékelő gépegységgel szomszédos hátsó vége egy támasztó és vezető futóművön át a vágányra támaszkodik. Ennek következtében a támasztó és vezető futómű a menesztés folyamán a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek súlyából és működéséből adódó erők jelentős részét viszi át a vágányra, úgyhogy - a lépésenként mozgatott szerszámkerettel szemben - a gép folyamatosan előremozgatott alvázkerete lényegesen kisebb statikus és dinamikus igénybevételnek van kitéve, mint a folyamatosan meneszthető vágányalátömékelőgépekre tett ismert javaslatoknál, ahol az alvázkeret hosszanti vezetékeiben eltolhatóan vannak elhelyezve a tömékelő gépegységek. Mivel így az erősebb rázkódások és vibrációk a gép kezelőállását sem érik, a kezelőszemély lényegesen jobb munkakörülmények között dolgozhat. Egy ténylegesen működőképes, folyamatosan (nonstop) meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógépnek ez az először megvalósított típusa - a vágánymegmunkálásnál új felismerésekkel - számos előnyös fejlesztési lehetőséget nyújt, különösen a szokásos lépésenkénti előtolású vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógépekhez képest.

Célunk a találmánnyal egy olyan folyamatosan menesztett megállás nélkül üzemelő és a bevezetőben leírt típusú vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógép létrehozása, amely a gépen dolgozó kezelőszemély számára még jobb munkakörülményeket biztosít.

A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a bevezetőben leírt folyamatosan (nonstop) meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazitógépnél a hajtásokkal ellátott tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek a vágányon külön vezetett segédjármű két futóműve között, a segédjárműnek szerszámkeretként szolgáló és végeivel a két futóművön támaszkodó saját hosszanti alvázkereten vannak elhelyezve, továbbá a segédjármű a munkavégzés irányában véve a főjárművet alkotó alvázkeret egyik futóműve előtt helyezkedik el és a menesztés céljából a főjárművel egy változtatható hosszúságú kapcsolókészüléken át csuklósán van összekötve.

Ezzel a találmány szerinti kialakítással egy ilyen típusú vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógépnél először érhető el szinte teljes munkavégzési komfort, valamint az ember és a gép még kisebb igénybevétele, mivel a főjárművet alkotó alvázkeretet egyáltalán nem érik a segédjárművön elhelyezett és ennek két futóművén át a vágányon önállóan megtámasztott és vezetett tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek súlyából és működéséből származó erőhatások. A fő- és segédjárműre ható erőknek ez az elválasztása nagyobb munkavégzési pontosságot is eredményez, mivel a főjárműnek rázkódásés lökésmentes folyamatos továbbítása nemcsak a gép vibrációra érzékeny saját szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszereit kíméli, hanem a gép kezelőállásában elhelyezett kijelzőműszereket is, és a vezérlési ill. korrekciós értékek pontosabb beállítását is lehetővé teszi. Ezenkívül a főgép futóművei folyamatosan haladva egyenletesen terhelik a vágányt, ami hozzájárul a megmunkálandó ill. már szabályozott vágányszakasz stabilizálásához, valamint a teljes megmunkált vágányszakasz egyenletesebb, jobb tömörítéséhez.

A találmány szerinti gép további előnye a segédjármű egyszerű felépítése, mégpedig két célszerűen szabványos felépítésű futóművel rendelkező alvázkeretként, továbbá a gép teljes súlyának kedvező eloszlása összesen négy futóműre. Ezért a gépet még nehéz iker tömékelő gépegységekkel felszerelve is viszonylag kis tengelyterhelést megengedő mellékvonalakon is használni lehet. Ezenkívül a főjárműnek a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek súlyából és működéséből származó erőktől való találmány szerinti mentesítése azt a kedvező lehetőséget is nyújtja, hogy a főjármű alvázkeretét a vágányalátömékelőgépek eddigi keretszerkezeteivel szemben kevésbé masszívan kell kialakítani, mivel a keretszerkezetet itt a saját súlynak, valamint a vontatás közben fellépő húzó és lökőerőknek megfelelően kell méretezni. Végül a segédjármű .189 404.

kifogástalan vezetése és kedvező futási tulajdonságai következtében mindkét menetirányban megvannak a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy nagy menetsebességet lehessen megengedni a gép vontatással ill. saját hajtással végzett átállító meneteinél.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a segédjármű a főjármű két egymástól távol elhelyezkedő és egymást közvetlenül követő futóműve között van elhelyezve. Egy ilyen gép, amelynél a főjármű alvázkerete teljesen áthidalja a munkavégző gépegységekkel felszerelt segédjárművet, a lépésenkénti előtolással működő vágányalátömékelő gépeknél nagyobb hosszúsága ellenére is rendelkezik egy kompakt gép minden előnyével. Ezen a gépen rövidek az összekötő vezetékek a különböző szerszámhajtások és az energiaellátó ill. vezérlőberendezések között, valamint a kezelőszemély jól rálát mind a munkavégzési területre, mind az előtte lévő vágányszakaszra. Ezenkívül a már leírt módon különösen kedvezően hat a munkavégzés pontosságára és egyenletességére az a körülmény, hogy a főjármű futóművei lényegében lökésmentesen terhelik a vágányt a tömékelési, emelési és kiigazítási tartomány előtt és után. További előnyök adódnak a főjármű ill. a gép alvázkeretének viszonylag nagy hosszúságával összefüggésben. így lehetőség van arra, hogy a gép saját szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszereit a legnagyobb géphosszúságnak megfelelő mértékben meghosszabbítsuk és ezzel jobb hibacsökkentési viszonyt és a szabályozott vágányhelyzet nagyobb pontosságát érjük el. Ezen kívül a főjármű viszonylag nagy futóműtávolsága kedvezően befolyásolja a jármű menettulajdonságait mind a munkavégzésnél, mind az átállító menetnél.

További előnyökkel jár a találmánynak az a kiviteli alakja, amelynél az alvázkeret megtámasztásához a segédjármü egytengelyű futóművekkel, a főjármű pedig forgóvázas futóművekkel van kialakítva. Ez a futóműelrendezés lehetővé teszi egyrészt a gép használatát igen kis görbületi sugarú pályaszakaszokon is, és másrészt a gép súlyának összesen hat tengelyre való elosztásával tovább csökkenti a tengelyterhelést.

A találmány egy további jellemzője szerint a tömékelő és a munkavégzés irányában előtte elhelyezkedő emelő és kiigazító gépegység együttesen lényegében az alvázkeret hosszirányban vett közepe és hátsó vége között a segédjárművön van elhelyezve. Ez biztosítja, hogy a segédjármű hátsó futóművével közvetlenül szomszédos tömékelö gépegységek a segédjármű alvázkeretének viszonylag nagy tengelytávolsága ellenére szűk görbületű vágányszakaszokon is lényegében oldalirányban központi állásban maradnak a sínekhez viszonyítva.

A találmány szerint előnyös továbbá, ha a főjármű futóműveinek ill. forgóváznál a belső tengelyek tengelytávolsága legalább akkora, mint a segédjármű egymástól az emelési és kiigazítási folyamatnak megfelelő távolságban elhelyezett futóműveinek tengelytávolsága, plusz a lépésenként előtolt segédjárműnek az alátömékelendő keresztaljak számától függő, a kapcsolókészülék állítási hosszának megfelelő munkaciklusonkénti előtolása. A főjármű futómű-távolságnak ez a méretezése egyrészt teljes mértékben figyelembe veszi a síneknek az emelési és kiigazítási folyamatnál megengedett deformációjára vonatkozó követelményeket, és másrészt biztosítja a segédjárműnek a szabad mozgását a gép hosszirányában a főjármű futóművei között, ami a gép folyamatos előtolásának és a munkavégző gépegységek lépésenkénti előtolásának összehangolásához szükséges.

Célszerűen a segédjármű futóműveinek a főjármű első és hátsó futóművétől való belső távolságainak összege legalább a kapcsolókészülék maximális állítási hosszának felel meg. Ezáltal lehetőség van arra, hogy szükség esetén, pl. erősen elkérgesedett kavicságy miatt elhúzódó tömékelési folyamatnál, a kapcsolókészülék maximális állítási hosszát teljesen kihasználjuk anélkül, hogy a fő- és segédjármü egymással szomszédos futóművei a segédjárműnek a főjárműhöz viszonyított hátsó ill. első végállásában érintkezésbe kerülhetnének. Ezáltal nem fordulhat elő a tömékelési folyamat ilyen jellegű elhúzódásánál a főjármű menesztőhajtásának idő előtti kikapcsolása, amennyiben a tömékelési folyamat még a segédjármű hátsó végállásának elérése előtt időben befejezhető.

A találmány szerint előnyös továbbá, ha a segédjármű két futóművének tengelytávolsága legalább kétszer olyan nagy, mint az emelő és kiigazító gépegység távolsága a segédjármű futóművétől, és legalább kb. 14-16-szorosa a közepes keresztalj-távolságnak, előnyösen legalább nyolc méter. Ezáltal a segédjármű számára a futóműtávolság és a munkavégző gépegységek elhelyezése tekintetében hasonlóan kedvező méretviszonyok és helyzet adódik, mint a lépésenként! előtolású hagyományos vágányalátömékelő gépeknél. Ezért a segédjármü tengelytávolsága úgy van méretezve, hogy egyrészt viszonylag nagy vágányemeléseket is végre lehet hajtani, de másrészt a segédjármű és ezzel a teljes gép hossza nem lép túl egy kívánt mértéket.

A találmány egy további kiviteli alakjánál a segédjármű maximális hosszanti állítási tartománya a főjárműhöz képest - a fő- és a segédjármű előtolási sebességeitől fiiggő - kb. egy közepes keresztaljtávolság nagyságrendjében levő úthosszái nagyobbra van méretezve, mint a segédjármü előtolása két tömékelési hely között. A hosszanti állítási tartománynak ezzel a megválasztásával a folyamatos előtolás megszakítása nélkül biztosítható a gép közvetlenül egymást követő munkaciklusainak zavartalan lefolyása.

Különleges előnyök adódnak a gép egy olyan kiviteli alakjánál, amelynél a fő- és a segédjármű a flexibilis összekötő vezetékeken (elektromos, hidraulikus és/vagy pneumatikus és esetleg mechanikus vezetékek, kötelek, stb.) kívül csupán a változtatható hosszúságú kapcsolókészüléken át van egymással összekötve. Ez nemcsak a segédjármű megfelelő mozgásszabadságát biztosítja a főjárműhöz képest, hanem a két jármű messzemenő akusztikai elválasztását is, különös tekintettel a munkavégző gépegységek által keltett testhangoknak a főjármű alvázkeretére történő átvitelére.

Előnyösen a segédjárművön elhelyezett és a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységekhez hozzárendelt valamennyi hajtás, valamint a hengerdugattyú elrendezésként kialakított kapcsolókészü-4189 4 I lék is az energiaellátó berendezés főjárművön elhelyezett hidraulikus nyomásforrásából vezetékeken át nyomás alá helyezhető hidraulikus hajtásként van kialakítva. A gép lényeges hajtásainak ez az egységesítése és ezek között csatlakozása a főgépen ⁵ elhelyezett hidraulikus nyomásforrásra, a hajtások vezérlőszerveinek egységesítése mellett áttekinthetőbbé és egyszerűbbé teszi a gép összfelépítését is.

A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek környe- ¹⁰ zetében a segédjárműnek rácsosán kialakított alvázkeretét az első futómű felé lényegében csupán egy, vagy két egymással párhuzamos hossztartó alkotja. Ez a változat mindenekelőtt egyszerű és helytakarékos felépítésével tűnik ki.

Az utóbbi kiviteli alak egy továbbfejlesztése szerint a fő- és segédjármű alvázkeretével kardáncsuklósan összekötött kapcsolókészülék lényegében a segédjármű alvázkeretének hossztartója ill. hossztartói felett a gép hosszirányában helyezhető el. Ezáltal a kapcsolókészülék elhelyezéséhez előnyösen kihasználjuk a gép hosszirányában rendelkezésre álló szabad helyet.

Célszerűen legalább a segédjármű a futóművek tengelyrugózását blokkoló készülékkel van ellátva. ²⁵ Ezáltal munkavégzés közben legalább a segédjármü a munkavégzési pontossághoz, különösen az emelő és kiigazító gépegység munkavégzési pontosságához szükséges merev kapcsolatban van a vágánnyal.

A találmány egy további előnyös jellemzője szerint a segédjármű egy külön menesztőhajtással rendelkezik. Ez különösen előnyös emelkedő szakaszokon a főjármű menesztőhajtásának támogatására.

A gép egy további előnyös kiviteli alakjánál a főés a segédjármű külön fékberendezésekkel rendelkezik. Ezáltal lehetőség van arra, hogy legalább a segédjárműnek a tömékelési helyen történő megállításához szükséges fékerők egy részét távoltartsuk a főjárműtől és ezzel a főjármű folyamatos előtolását még egyenletesebbé tegyük.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakja szerint a segédjármű a főjármű első futóműve előtt van elhelyezve, ahol a főjármű alvázkerete az első futómű felett előrenyúló és a segédjárművet részben áthidaló keretrésszel rendelkezik. Ennél a kiviteli alaknál is távolmaradnak a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek súlyából és működéséből adódó erők a főjármű alvázkeretétől. A főjárműnek a segédjárművet áthidaló alvázkeretével rendelkező kiviteli alakkal kapcsolatban már leírt előnyök azzal egészülnek ki, hogy a fő- és a segédjármű egymás utáni elhelyezésével meghosszabbodik a szintezési ill. kiigazítási bázis. Ezenkívül lehetőség van a csupán a meghajtó, fékező, energiaellátó és vezérlőberendezések hordozására szolgáló főjármű alvázkeretének megrövidítésére, miközben előnyös módon a főjárműről ellenőrizhetők ill. vezérelhetők a tömékelő, emelő és kiigazító szerszámok mozgásai. A főjárműnek a megrövidítése és az ezzel összefüggő súlycsökkenése miatt lehetőség van arra is, hogy a főjárművet forgóvázak helyett két egyszerű futóművel szereljük fel és ezzel a gép felépítését tovább egyszerűsítsük.

Az utóbb említett kiviteli alak továbbfejlesztésénél legalább a segédjárművön elhelyezett tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek vezérlőberendezését tartalmazó kezelőfülke a főjármű előrenyúló keretrészén van elhelyezve. Ezáltal a gépkezelő jó rálátással, kedvezően tudja vezérelni a közvetlenül a kezelőfülke előtt ill. alatt a segédjárművön elhelyezett munkavégző gépegységeket.

Előnyösen a hidraulikus henger-dugattyú elrendezésként kialakított, a segédjárművel csuklósán összekötött, változtatható hosszúságú kapcsolókészülék lényegében a főjármű előrenyúló keretrésze alatt van elhelyezve. Ezzel a kezelőfülke alatti helyet előnyös módon a kapcsolókészülék elhelyezésére használjuk ki.

A találmány egy további célszerű kiviteli alakjánál a fő- és a segédjármű - egy járműszerelvénybe való együttes besoroláshoz - alvázkeretük külső végén egy szabályos járműnek megfelelő kapcsolóés ütközőkészülékkel rendelkezik. Ezzel egyrészt lehetőség van vasúti segédjárművek, pl. szerkocsik hozzákapcsolására a géphez, és másrészt a gépet egy tetszőleges vonatba, pl. egy vágányépítő szerelvénybe vagy egy teherszerelvénybe lehet besorolni.

Célszerűen a segédjárművön elhelyezett tömékelő gépegység szokásos felépítésű és előnyösen hidraulikus hajtásokon át állítható magasságú, a vágány hosszirányában páronként egymáshoz képest állítható, valamint vibráltatható tömékelő szerszámokkal rendelkezik a keresztaljak alátömékeléséhez, és/vagy a segédjárművön elhelyezett emelő és kiigazító gépegység szokásos felépítésű és emelő és kiigazító hajtásokon át szintező ill. kiigazító vonatkoztatási rendszerek felhasználásával vezérelhető és a vágány mindkét sínével kapcsolódásba hozható vágányemelő és kiigazító szerszámokkal, pl. görgős fogókkal, emelőhorgokkal, nyomkarimás kiigazító görgőkkel vagy hasonlókkal rendelkezik. A gépnek az a kialakítása a már hosszú idő óta jól bevált szerszám-elrendezésekkel ill. szerkezeti egységekkel a találmány szerinti új gépnél is nagy megbízhatóságot eredményez.

Előnyösen szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszerekként szabványos felépítésű ismert rendszereket, pl. huzalhúrral, fénysugárral vagy rudazattal megvalósított vonatkoztatási egyeneseket ill. síkokat alkalmazunk a folyamatosan (nonstop) menesztett főjárművön. A tömékelő, emelő és kiigazító gépegységhez hozzárendelt tapintószerv a lépésenként menesztett segédjárművön van elhelyezve és egy hibaérzékelő elemmel, pl. mérőérzékelővel a főjárművel folyamatosan (nonstop) együttmozgó vonatkoztatási egyenessel, fénysugárral, vagy rudazattal áll összeköttetésben. Ezeknek a bevált vonatkoztatási rendszereknek az ismert előnyeihez itt még a vonatkoztatási rendszerek bázishosszúságának jelentős növekedéséből és a hibacsökkentési arány ezzel kapcsolatos javulásából adódó már említett előnyök is járulnak.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint a segédjárművön elhelyezett munkavégző szerszámok vizuális megfigyelésére és vezérlésére szolgáló kezelőállás a főjármű alvázkeretén a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek közvetlen közelében van elhelyezve. Ennek következtében különösen a

-5.189 404. ι tömékelőszerszámoknak az alátömékelendő keresztaljakra való központosításánál a kezelőszemély számára jók a megfigyelési és ellenőrzési lehetőségek, a gép kézi és teljesen automatikus vezérlésénél egyaránt.

Előnyös módon a kezelőállás közvetlenül a segédjármű hátsó futóműve mögött ill. felett van elhelyezve a főjármű alvázkeretén. Ez különösen jó rálátást és szabad áttekintést biztosít a kezelőfülkéből a tömékelő gépegységekre. Ezenkívül lehetővé válik a munkavégzés folyamán a segédjármű lépésenként mozgó hátsó futóművének megfigyelése.

A találmány egy különösen előnyös kiviteli alakja szerint sínenként csupán egy tömékelő gépegység van kialakítva, amely egymáshoz képest állítható tömékelőszerszámokkal rendelkezik, és a vágányhoz hozzárendelt emelő és kiigazító gépegységgel együtt a segédjárművön van elhelyezve. Ez az elrendezés egy keresztalj lépésenként! alátömékelésére alkalmas, a főjármű folyamatos menesztése mellett. Egy közepes teljesítményű szokásos kompakt gépnek ez a kialakítása, amely rendelkezik ennek a viszonylag könnyű és mozgékony gépfajtának valamennyi előnyével, az eddigi gépekkel szemben még nagyobb teljesítményű és nagyobb munkavégzési kényelmet is nyújt.

Végül a találmány egy további előnyös jellemzője szerint a segédjármű lépésenként menesztett alvázkeretén, előnyösen a tömékelő gépegység két hoszszanti oldalán, egy-egy emelhető, süllyeszthető ill. állítható magasságú oldaltömörítő és/vagy a főjármű folyamatosan (nonstop) menesztett alvázkeretén, előnyösen ennek hátsó végénél a két hosszanti oldalon, egy állítható magasságú, több terhelhető és vibráltatható görgővel kialakított görgős oldaltömörítő van elhelyezve, a kavics folyamatos (nonstop) és/vagy lépésenkénti tömörítéséhez a keresztaljak vége előtt és esetleg a kavicságy oldalain. Ez a találmány szerinti kialakítás számos választható lehetőséget nyújt a keresztaljak végénél és esetleg a kavicságy oldalain végzett járulékos tömörítésre. Pl. Különösen előnyös csupán a két tömékelő gépegység környezetében, a keresztaljak vége előtt egy-egy oldaltőmörítőt elhelyezni, amelyek ugyanolyan lépésenkénti mozgással, mint a tömékelő gépegység, mindegyik helyzetükben háromnégy ilyen jellegű tömörítést végeznek a keresztaljak előtt. Annak érdekében, hogy a tömörített rész még egyenletesebb legyen, előnyösen az említett oldaltömörítők után a főjármű alvázkeretén görgős oldaltömörítők vannak elhelyezve, amelyekkel a külső tartományok még jobb, és egyenletesebb tömörítése, és ezáltal a szabályozott vágány még nagyobb állékonysága érhető el.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az

1. ábra: a találmány szerinti folyamatosan meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógép oldalnézete, a

2. ábra: az 1. ábra szerinti gép részleges felülnézete vázlatosan, a

3. ábra: az 1. és a 2. ábra szerinti gép egy részének oldalnézete egyszerűsítve és nagyítva, a főjármű és a segédjármű közötti vezetékekkel és összelő köttetésekkel, a meghajtó, fékező és energiaellátó berendezések erősen leegyszerűsített kapcsolási rajzával, valamint a gép szerszám és egyéb hajtásaival. A

4. ábra: a találmány szerinti folyamatosan meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógép egy másik kiviteli alakjának oldalnézete, és az

5. ábra : a 4. ábra szerinti gép vázlatos felülnézete.

Az 1. és 2. ábrán látható találmány szerinti felépítésű folyamatosan (nonstop) meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazító 1 gép egy hosszanti 2 alvázkerettel rendelkezik, amelynek végei az egymástól távol elhelyezkedő forgóvázas 3, 4 futóműveken át az 5 sínekből és 6 keresztaljakból álló vágányon támaszkodnak. Az 1 gépnek ill. a 2 alvázkeretnek a 7 nyíl irányában történő folyamatos előtolásához a hátsó forgóvázas 4 futómű a rajzon vázlatosan ábrázolt saját 8 menesztőhajtással van ellátva. A 4 futómű ezenkívül a 9 féktuskókkal rendelkező szokásos sűrítettlevegős fékberendezéssel van felszerelve. A 2 alvázkeret első végén egy 10 kezelőfülke helyezkedik el, amelyhez egy szekrény-alakú 11 rész csatlakozik, amelyben az 1 gépnek a továbbiakban még részletesebben leírt 12 meghajtó és energiaellátó berendezései vannak elhelyezve. A 2 alvázkeret hátsó végén egy további 13 kezelőfülke helyezkedik el, amelynek nagy felületen üvegezett és a 2 alvázkeret két hosszanti 14 főtartója között előreugró első része egy 16 vezető- és vezérlőpulttal ellátott 15 kezelőállást tartalmaz, és amelyben egy központi 17 vezérlőberendezés és egy 18 kijelzőkészülék helyezkedik el.

Az 1 gép egy 19 szintező-vonatkoztatási rendszerrel van felszerelve, amely az 5 sínek felett hoszszanti irányban elhelyezkedő két 20 huzalhúrból áll, amelyek első, ill. hátsó vége a 21 ill. 22 tapintószerveken át a még nem szabályozott ill. a már szabályozott vágányon van vezetve magassági és oldalirányban. Az 1 gép egy 23 kiigazító vonatkoztatási rendszerrel is el van látva, amelyet egy 24 huzalhúr elrendezés valósít meg, amely kb. a vágány közepe felett az első 21 tapintószervtől a hátsó 22 tapintószervig teljed.

A 2 alvázkeret a már leírt kialakítással a munkavégzés közben egyenletes, folyamatos sebességgel a 7 nyíl irányában előremozgó 25 főjárművet alkotja, amely a munkavégző szerszámok és a gépmenesztés energiaellátásához, megfigyeléséhez és vezérléséhez szükséges berendezéseket hordozza. Ehhez a 25 főjárműhöz egy 26 segédjármű van hozzárendelve, amely egy szerszámkeretként szolgáló hosszanti 27 alvázkerettel rendelkezik, amely a két végén elhelyezett egytengelyű 28,29 futóművek segítségével a vágányon külön van megtámasztva és vezetve. A 26 segédjárműnek a 25 főjármű két egymástól távol elhelyezett és közvetlenül egymást követő forgóvázas 3, 4 futóműve közötti tartományban elhelyezkedő 27 alvázkerete a 25 főjármű 2 alvázkeretével egy állítható hosszúságú 30 kapcsolókészüléken át kardáncsuklósan van összekötve. Ez a 30 kapcsolókészülék ebben az esetben kettős működésű hidraulikus 31 henger-dugattyú elrendezésként van kialakítva.

189 404

A 27 alvázkereten közvetlenül a fékberendezéssel (9 féktuskókkal) ellátott hátsó 29 futómű előtt 5 sínenként egy 32 magasságállító hajtással vezetéseken át emelhető és süllyeszthető szabványos felépítésű 33 tömékelő gépegység van elhelyezve a kavicsba besüllyeszthető, valamint állítható és vibráltatható tömékelőszerszámokkal. A 33 tömékelő gépegységek előtt a 27 alvázkereten egy szintén szabványos felépítésű 34 emelő és kiigazító gépegység van elhelyezve a 35 görgős fogókkal, 36 kiigazító görgőkkel, 37 emelőhajtásokkal és 38 oldalkiigazító hajtásokkal, ahol az utóbbiak szintén a 27 alvázkéreten támaszkodnak. A 26 segédjárműnek a 33 tömékelő, ill. 34 emelő és kiigazító gépegységek környezetében rácsosán kialakított 27 alvázkeretét az első 28 futómű felé eső részen lényegében csupán két egymással párhuzamos és egy, vagy több kereszttartón át összekötött hossztartó képezi. Amint az 1. ábrán látható, a 2 és 27 alvázkerettel a 25 és 26 fő- és segédjárművön kardáncsuklósan összekötött kettős működésű hidraulikus 31 henger-dugattyú elrendezés lényegében a 27 alvázkeret két hossztartója felett a gép hosszirányában van elhelyezve.

Az 5 sínekhez tartozó 33 tömékelő gépegységek és a 34 emelő és kiigazító gépegység között a vágányon vezetett és a 27 alvázkerettel együttmozgó további 39 tapintószerv helyezkedik el, amely együttműködik a 19 szintező-vonatkoztatási rendszerrel és a 23 kiigazító-vonatkoztatási rendszerrel a 40 mérő-érzékelőn (1. ábra) és a 41 mérő-érzékelőn át a vágányszabályozó szerszámok környezetében a magassági és oldalirányú vágányhelyzet tényleges és előírt értéke közötti különbség meghatározásában.

A 26 segédjárműnek a 28, 29 futóművek segítségével a vágányon való külön vezetése és megtámasztása következtében a 25 jármű 2 alvázkeretére nem hatnak a 33 tömékelő gépegységek és a 34 emelő és kiigazító gépegységek súlyából és működéséből adódó erők, úgyhogy a vibráció és a lökésszerű rázkódások távoltarthatók a 10,13 kezelőfülkéktől, valamint a vibrációra érzékeny 19 szintező és 23 kiigazító vonatkoztatási rendszertől, valamint a 18 kijelzőkészüléktől.

Az 1. ábrán a 26 segédjárműnek a 25 főjárműhöz viszonyított leghátsó véghelyzete szaggatott vonallal van jelölve. Ebben a helyzetben, amelyben a 2 alvázkerettel csuklósán összekötött 31 hengerdugattyú elrendezésnek a 27 alvázkerettel csuklósán összekötött 42 dugattyúrúdja teljesen kitolt helyzetben van; a 26 segédjármű hátsó 29 futóműve a 13 kezelőfülke alá nyúlik. Eközben a 29 futómű és a 25 főjármű hátsó forgóvázas 4 futóműve ill. az előtte elhelyezett 22 tapintószerv között egy biztonsági távolság marad. A 29 és a 4 futóművek ilyen szoros közeledésére csak különleges esetekben, pl. elhúzódó tömékelési folyamatnál, vagy a folyamatosan előremozgó 25 főjármű túlságosan nagy menesztési sebességénél kerül sor. Annak érdekében, hogy a 26 segédjármű az 1. ábrán folytonos vonallal jelölt munkahelyzetbe kerüljön, a 31 hengerdugattyú elrendezés belső hengerterét nyomás alá helyezzük és a 26 segédjárművet a folyamatosan előremozgó 25 főjárműhöz képest gyors menetben addig menesztjük előre, amíg a 33 tömékelő gépegységek a tömékelendő 6 keresztalj fölött központi helyzetbe kerülnek. Ebben a helyzetben a 31 henger-dugattyú elrendezést nyomásmentessé vezéreljük és a 26 segédjármű hátsó 29 futóművét a 9 féktuskók segítségével befékezzük. Egyidejűleg lesüllyesztjük a 33 tömékelő gépegységeket, és a 43 tömékelőszerszámok az alátömékelendő keresztalj két hosszanti oldalán, ill. az 5 sínek két oldalán a kavicsba hatolnak. A tömékelési, emelési és kiigazítási folyamat befejezése után a 33 tömékelő gépegységeket a 32 magasságállító hajtások segítségével felemeljük és lényegében egyidejűleg oldjuk a 9 féktuskókat a 29 futóműtől, valamint a 26 segédjárművet a 31 henger dugattyú-elrendezés segítségével lépésenként - ahogy szimbolikusan a 44 nyilak jelölik - a következő alátömékelési helyig továbbítjuk. A 17 vezérlőberendezés megfelelő kialakítása lehetővé teszi a fent leírt munkafolyamatok és előtoló mozgások messzemenő automatizálását, úgyhogy a kezelőszemély főként a közvetlen látókörében elhelyezkedő munkavégző gépegységek megfigyelésére tud koncentrálni.

Amint elsősorban az 1. ábrából látható, a két 33 tömékelő gépegység és a 7 nyíllal jelölt munkavégzési irányban előttük elhelyezkedő 34 emelő és kiigazító gépegység együttesen lényegében a 27 alvázkeret hosszirányban vett közepe és hátsó vége között a 26 segédjárművön van elhelyezve. Ezenkívül, amint szintén az_; 1. ábrából látható és a leírt működésből is kitűnik, a 25 főjármű futóműveinek ill. két forgóvázas 3 és 4 futóműve belső tengelyeinek L tengelytávolsága legalább akkora, mint a 26 segédjármű egymástól az emelési és kiigazítási folyamatnak megfelelően távol elhelyezett 28 és 29 futóműveinek 1 tengelytávolsága, plusz a 26 segédjármű lépésenkénti előtolásához méretezett, az alátömékelendő keresztaljak számától függő munkaciklusonkénti X előtolása, ami összhangban van a 30 kapcsolókészülék S állítási hosszával. A 26 segédjármű 28 és 29 futóművei, valamint a 25 főjármű első és hátsó 3 és 4 futóművei közötti belső A és B távolságok összege így legalább akkora, mint a 30 kapcsolókészülék maximális S állítási hossza.

A 26 segédjármű 28 és 29 futóműveinek 1 tengelytávolsága legalább kétszer olyan nagy, mint az emelő és kiigazító gépegység C távolsága a 26 segédjármű hátsó 29 futóművétől. Ez legalább kb. a közepes keresztaljtávolság - pl. 60 cm - tizennégytizenhatszorosa, előnyösen legalább 8 m. Az ilyen jellegű gépeknél biztonsági oltókból előnyös, ha a 26 segédjárműnek a 25 főjárműhöz viszonyított maximális hosszanti állítási tartománya, amely a belső A és B távolságokból adódik, a 25 főjármü és a 26 segédjármű előtolási sebességeitől függő olyan további úthosszái nagyobb a 26 segédjármű tömékelési helyről tömékelési helyre való X előtolásánál, ami kb. egy közepes keresztalj-távolság nagyságrendjében van.

A 3. ábrán a 26 segédjárművet a jobb megértés kedvéért a 25 főjárműtől eltávolítva rajzoltuk le, hogy egyszerűsített ábrázolásban kiemeljük az 1 gép különböző szerszámhajtásainak és energiaforrásainak elhelyezését és vezérléstechnikai összeköttetéseit. A 25 főjárművön elhelyezett 12 meghajtó

189 404 és energiaellátó berendezések egy pl. többhengeres dízelmotorként kialakított 45 hajtómotort, a gép áramellátását biztosító és a 45 hajtómotorral összekötött 46 generátort, egy 48 nyomástárolóval öszszekötött hidraulikus 47 szivattyút és egy szintén a 45 hajtómotorral összekötött és az 50 sűrítettlevegő-tartállyal ellátott 49 kompresszort tartalmazzák. Ezenkívül a 25 főjármű 2 alvázkeretén a 13 kezelőfülke előtt egymástól eltávolítva két 51, 52 végálláskapcsoló van elhelyezve, amelyek a 26 segédjármű 53 ütközőjével működnek együtt. A 13 kezelőfülke padlóján egy 54 fékpedál van elhelyezve, amelynek segítségével a hátsó forgóvázas 4 futómű 9 féktuskóihoz hozzárendelt 55 fékhengerek sűrítettlevegővel nyomás alá helyezhetők. A 26 segédjármű 27 alvázkeretén a 33 tömékelő gépegységek környezetében egymás felett sínenként két 56 és 57 végálláskapcsoló van elhelyezve, amelyek együttműködnek a 33 tömékelő gépegység 58 ütközőjével. A 33 tömékelő gépegységek tömékelőszerszámai az 59 állítóhajtásokkal és a 60 vibrációs hajtással vannak ellátva.

A meghajtó, fékező és energiaellátó berendezések működésének leírásához a 3. ábra leegyszerűsített kapcsolási vázlatain általában a szokásos szimbólumokat alkalmazzuk. A 61 tárolótartályból a hidraulikus közeget a 47 szivattyú a 62 visszacsapó szelepen és a 48 nyomástároló közbeiktatásával a 63 összekötő vezetéken át a 16 vezető- és vezérlőpulthoz továbbítja. A 49 kompresszor által szolgáltatott sürítettlevegő a 62 visszacsapó szelepen, az 50 sűrítettlevegő-tartályon és a 64 összekötő vezetéken át szintén a központi 16 vezető- és vezérlőpultra kerül. A 63 összekötő vezetékre csatlakoznak a pl. mechanikus működtetésű szelepenként kialakított 52, 56 és 57 végálláskapcsolók. A 16 vezető- és vezérlőpult egy leegyszerűsítve ábrázolt 65 vezetékrendszeren át a 17 vezérlőberendezéssel és a 18 kijelzőkészülékkel van összekötve. A 16 vezető- és vezérlőpultról vezérlő vezetékek indulnak ki az 1 gép szerszám és egyéb hajtásaihoz. Ezek közé tartozik a 64 összekötő vezetéken át sűrítettlevegővel nyomás alá helyezhető 66 fékvezeték, amely a szabályozószelepként kialakított 54 fékpedálon át a 4 futómű 55 fékhengereihez vezet. Az 55 fékhengerek ezenkívül a 67 kerülővezetéken és a sűrítettlevegős szelepként kialakított 51 végálláskapcsolón át közvetlenül a 64 összekötő vezetékről is nyomás alá helyezhetők. A többi 68-73 vezérlő vezetékek nem ábrázolt kezelőelemeken ill. vezérlőszerveken át a 63 összekötővezetékről helyezhetők nyomás alá. A 60 vezérlővezeték a 25 főjármű hidraulikus motorként kialakított 8 menesztőhajtásához vezet. A 8 menesztőhajtás alternatív úton a 74 kerülővezetéken és az 52 végálláskapcsolón át a 63 összekötő vezetékről is nyomás alá helyezhető. A 69 vezérlővezetéken át a 38 oldalkiigazító hajtások hengerkamrái, és a 70 vezérlővezetéken át a 37 emelőhajtás hengerkamrái helyezhetők nyomás alá. A 71 vezérlővezeték a két 59 állítóhajtás külső hengerkamráihoz, a 72 yezérlővezeték pedig a 33 tömékelő gépegység 60 vibrációs hajtásához vezet. A 73 vezérlővezetéken át a 32 magasságállító hajtás hengerkamrái helyezhetők nyomás alá. Egy további 75 vezérlővezetéken át a 31 henger-dugattyú elrendezés is összeköttetésben áll a 16 vezető- és vezérlőpulttal. Alternatív módon a 31 hengerdugattyú elrendezés hengerterei a 76 ill. 77 vezérlővezetékeken és az 56 ill. 52 végálláskapcsolókon át a 63 összekötővezetékről helyezhetők nyomás alá.

A 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnek megfelelően az 1, 2 és 3. ábrán feltüntetett találmány szerinti folyamatosan (nonstop) meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógép a következőképpen működik: A munkamenet kezdetén a 26 segédjárművet a 31 henger-dugattyú elrendezés annyira meneszti előre, amíg a 33 tömékelő gépegységek az alátÖmékelendő keresztalj felett központi helyzetbe kerülnek. A 16 vezető- és vezérlőpulton bekapcsoljuk a 60 vibrációs hajtást, és a 37 emelő és 38 oldalkiigazitó hajtásokat a vonatkoztatási rendszerek segítségével a fennálló vágányhelyzet-hibáknak megfelelően vezéreljük. Ezután a 33 tömékelő gépegységeket a 32 magasságállító hajtások segítségével lesüllyesztjük, miközben az 58 ütköző működteti az 57 végálláskapcsolót és a 78 vezetéken át a két 59 állítóhajtás belső hengerkamrái a tömékelőszerszámok zárómozgása érdekében nyomás alá kerülnek. A 33 tömékelő gépegységek lesüllyesztésével egyidejűleg a 16 vezető- és vezérlőpultról a 9 féktuskók oldása után bekapcsoljuk a 8 menesztőhajtást és a kívánt előtolási sebességgel folyamatos (nonstop) mozgásba hozzuk a 25 főjárművet. A tömékelési folyamat során a 26 segédjármű helyben marad, ami vagy - amint az 1. ábrával kapcsolatban leírtuk - a 29 futómű befékezésével és a 31 henger-dugattyúhajtás nyomásmentesítésével, vagy a 31 henger-dugattyú elrendezés belső hengerkamrájának nyomás alá helyezésével és a 42 dugattyúrúdnak a 7 nyíl szerinti folyamatos gépmozgással ellentétes visszafelé mozgatásával történhet. A tömékelési folyamat befejezése, azaz a 6 keresztalj alatt a kavics kívánt mértékű tömörítésének elérése után a 33 tömékelő gépegységeket a 32 magasságállitó hajtások segítségével addig emeljük, amíg az 58 ütköző az 56 végálláskapcsolónak ütközik, és ezáltal a 31 hengerdugattyú elrendezés külső kamrája nyomás alá kerül és a 26 segédjármű gyors menetben a következő tömékelési helyre lép előre.

Annak érdekében, hogy a 26 segédjárműnek a 25 főjárműhöz viszonyított állítási útját korlátozzuk, az 51, 52 végálláskapcsolókat alkalmazzuk. Ha a 26 segédjármű a 3. ábrának megfelelően az elülső végállásához közeledik és az 53 ütközővel érinti és működteti az 52 végálláskapcsolót, a 8 menesztőhajtás a 74 kerülővezetéken át közvetlenül a 63 összekötővezetékről kapott nyomás hatására magasabb fordulatszámot vesz fel. Egyidejűle nyomás alá helyezzük a 31 henger-dugattyú elrendezés belső hengerkamráit is, és a 42 dugattyúrudat belső végállásának elérése előtt blokkoljuk. Ha viszont pl. a tömékelési folyamat elhúzódásakor, a 26 segédjármű a hátsó végállásához közeledik, az 53 ütköző az 51 végálláskapcsolónak ütközik, aminek következtében a 4 futómű 55 fékhengerei a 64 öszszekötővezetékről nyomás alá kerülnek és a 25 főjármű megáll. A leírt folyamatokat vagy manuálisan lehet vezérelni a 16 vezető- és vezérlőpultról, ,189 404 vagy automatikusan a 17 vezérlőberendezésről a 65 vezetékrendszeren át. A 25 főjármű a flexibilis 69, 73, 75, 76 vezérlővezetékeken kívül csupán a változtatható hosszúságú 30 kapcsolókészüléken, ill. részben a vonatkoztatási rendszeren át van a 26 segédjárművel összekötve.

A 4. és az 5. ábra a találmány szerinti folyamatosan (nonstop) meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógép egy további kiviteli alakját mutatja. A 79 gép egy előrenyúló felépítéssel kialakított 80 főjárművet tartalmaz, amelynek 83 alvázkerete a 81, 82 futóműveken támaszkodik, továbbá a 84 nyíl irányában a 80 főjármű előtt a 85 segédjármű helyezkedik el, amelynek hosszanti 88 alvázkerete két végén a 86, 87 futóművekre támaszkodik. A 80 főjármű és a 85 segédjármű egy változtatható hosszúságú 89 kapcsolókészülékkel egymással csuklósán össze van kötve és a keresztaljakból és sínekből álló vágányon meneszthető. A 89 kapcsolókészülék egy 90 henger-dugattyú elrendezésből és egy ehhez csuklósán rögzített 91 kapcsolórúdból áll.

A 80 főjármű 83 alvázkeretén a 81 futómű fölött messze előrenyúló 92 kezelőfülke van elhelyezve. A 92 kezelőfülke mögött egy szekrény alakú 93 részben - a 3. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonlóan - 94 meghajtó és energiaellátó berendezések vannak elhelyezve. A 80 főjármű a hátsó 82 futóműre ható 95 menesztőhajtással és a szokásos fékberendezésekkel van felszerelve. A 92 kezelőfülke egy 96 vezető- és vezérlőpultot és egy 97 vezérlőberendezést tartalmaz. Amint a 4. ábrából látható, a 85 segédjárművön elhelyezett 99 tömékelő ill. 102 emelő és kiigazító gépegységeket tartalmazó 92 kezelőfülke a 80 főjárműnek ezen az előrenyúló keretrészén van elhelyezve. A hidraulikus 90 hengerdugattyú elrendezésként kialakított, a 85 segédjárművel csuklósán összekötött és változtatható hoszszúságú 89 kapcsolókészülék lényegében a 80 főjármü előrenyúló keretrésze alatt helyezkedik el.

A 85 segédjármű szerszámkeretként szolgáló 88 alvázkeretén közvetlenül a hátsó 87 futómű előtt 98 sínenként egy iker 99 tömékelő gépegység van elhelyezve két egymással közvetlenül szomszédos keresztalj egyidejű alátömékeléséhez. A 99 tömékelő gépegység állítóhajtásokkal és a 101 magasságállító hajtással van összekötve. A 99 tömékelő gépegységek előtt a 102 emelő és kiigazító gépegység van elhelyezve, amely a sínfej alá befordítható 103 görgősfogókkal, 104 kiigazító görgőkkel, 105 emelőhajtásokkal és 106 oldalkiigazító hajtásokkal van felszerelve. A munkavégző gépegységek környezetében rácsosán kialakított alvázkeret az első 86 futómű felőli részén lényegében kb. középen a 98 sínek felett futó 107 hossztartóból és egy azon rögzített 108 konzolból áll, amelyen a 102 emelő és kiigazító gépegység központi 109 főtartója csuklósán van rögzítve. A 85 segédjármű 86,87 futóművei a tengelyrugózást blokkoló 110 készülékkel vannak ellátva. Célszerűen a 85 segédjárművön sínenként elhelyezett 99 tömékelő gépegységek szabványos felépítésűek és hidraulikus hajtásokkal állítható magasságú, a vágány hosszirányában páronként egymáshoz képest állítható, valamint vibráltatható és a sín és a keresztalj mindkét oldalán a kavicságyba süllyeszthető tömékelőszerszámokkal rendelkezik a keresztaljak alátömékeléséhez. Az ábrázolt 102 emelő és kiigazító gépegység is szabványos felépítésű és a 105 emelő- ill. 106 oldalkiigazító hajtásokon át a szintező ill. kiigazító vonatkoztatási rendszerek alapján vezérelhető és a vágány mindkét 98 sínével kapcsolódásba hozható vágányemelő és kiigazító szerszámokkal, így a 103 görgős fogókkal és a 104 nyomkarimás kiigazító görgőkkel van ellátva.

Annak érdekében, hogy a 79 gépet szabályos járműként be lehessen sorolni egy szerelvénybe, mind a 80 főjármű, mind a 85 segédjármű a 83 ill. 88 alvázkeret külső végén a 111 kapcsoló- és ütközőkészülékkel van felszerelve. A 79 gép egy optikai 112 szintező-vonatkoztatási rendszerrel is el van látva, amely 98 sínenként a 113 tapintószerwel a még nem korrigált vágányon vezetett és a 115 fénysugarat előállító 114 adóból, valamint a 116 tapintószerwel a már korrigált vágányon vezetett és oldalt a 92 kezelőfülke mellett a 80 főjárművön elhelyezett 117 vevőből áll. A 99 tömékelő gépegységek és a 102 emelő és kiigazító gépegység között a 85 segédjárművön egy további 118 tapintószerv van elhelyezve, amely a felső végén a 115 fénysugárral együttműködő 119 árnyékoló blendét hordozza.

A 79 gép egy 120 kiigazító vonatkoztatási rendszerrel is rendelkezik, amelyet a 85 segédjárművel együttmozgó 121 rúdelrendezés alkot, amelynek első végét a 113 tapintószerv, és hátsó végét egy további 122 tapintószerv a 82 futómű mögött kb. a vágány közepe felett vezet. A 121 rúdelrendezéssel együttműködik a 118 tapintószervvel összekötött 123 mérő-érzékelő a vágány tényleges íveltségének ill. az oldalirányú vágányhelyzet-hibának a meghatározásához. Az említett 112 szintező és 120 kiigazító vonatkoztatási rendszerek szintén ismert felépítésűek, amelyeknél a vonatkoztatási egyeneseket ill. síkokat a 115 fénysugarak ill. a 121 rúdelrendezés alkotja, amelyek a főjárművel együtt folyamatosan (nonstop) mozognak előre. A 99 tömékelő, ill. 102 emelő és kiigazító gépegységhez hozzárendelt 118 tapintószerv a lépésenként! menesztéshez a 85 segédjárművön van elhelyezve, és a 119 ámyékolóblendéken ill. a 123 mérő-érzékelőn át egyrészt a fénysugárral és másrészt a 121 rúdelrendezéssel van kapcsolatban a tényleges íveltség ill. az oldalirányú vágányhelyzet meghatározásához.

A 4. ábrán a 85 segédjárműnek a 80 főjárműhőz viszonyított legelső, az 5. ábrán pedig a leghátsó végállása szaggatott vonallal van feltüntetve. A 80 fő- és 85 segédjármű közötti összeköttetést csupán a 91 kapcsolórúd és a megfelelő energiaellátó és vezérlővezetékek valósítják meg. A 99 tömékelő gépegységnél egy hidraulikus úton állítható magasságú, függőleges irányú rezgésbe hozható 125 oldaltömörítő van csuklósán a 85 segédjárműhöz rögzítve. A 125 oldaltömörítőket nem folyamatos munkamenetben a 85 segédjármű álló helyzetében a 99 tömékelő gépegységekkel együtt a kavicságy oldalaira engedjük le. A folyamatos munkavégzéshez a 80 főjármű hátsó végénél mindkét hosszanti oldalon további állítható magasságú görgős 126 oldal tömörítők vannak elhelyezve. Ezek függőlege9

-9.189 404 sen terhelhető és rezgésbe hozható görgőkből állnak, amelyek forgástengelyei a gép hosszirányára keresztben helyezkednek el.

A 85 segédjárműnek az 5. ábrán folytonos vonallal jelölt munkavégzési helyzetbe hozásához a 90 henger-dugattyú elrendezés belső hengerterét nyomás alá helyezzük és a 85 segédjárművet a folyamatosan előremozgó 80 főjárműhöz képest gyors menetben addig menesztjük előre, amíg az iker 99 tömékelő gépegységek központi helyzetbe kerülnek a két alátömékelendő 100 keresztalj felett. Ebben a helyzetben a 90 henger-dugattyú elrendezést nyomásmentesítjük és a 85 segédjármű hátsó 87 futóművét a féktuskókkal befékezzük. Egyidejűleg lesüllyesztjük a 99 tömékelő gépegységeket és a tömékelöszerszámok az alátömékelendő keresztaljak hosszanti oldalain a 98 sínek mindkét oldalán a kavicsba süllyednek. A tömékelési, emelési és kiigazítási folyamat befejezése után az iker 99 tömékelő gépegységeket a 101 magasságállítóhajtásokkal felemeljük, a féktuskókat oldjuk a 87 futóműről, és a 85 segédjárművet a 90 henger-dugattyú elrendezés segítségével - amint a 124 nyilak jelölik - a következő tömékelési helyig menesztjük előre. A 99 tömékelő gépegységekhez hozzárendelt 125 oldaltömörítőket eközben szintén egyidejűleg felemeljük ill. lesüllyesztjük, amint a tömékelő gépegységek munkaciklusával kapcsolatban már leírtuk. A 80 főjármű hosszanti oldalain elhelyezett két görgős

126 oldaltömörítő ezzel szemben leengedett helyzetben marad, a kavicságy széleinek folyamatos és egyenletes tömörítése érdekében. A 97 vezérlőberendezés megfelelő kialakítása lehetővé teszi a fent leírt munkafolyamatok és előtoló mozgások nagymértékű automatizálását, úgyhogy a gépkezelő elsősorban a közvetlen látóterében elhelyezkedő munkavégző gépegységek ellenőrzésére tud koncentrálni. A kezelőszemély jól rálát a 85 segédjárművön elhelyezett munkavégző gépegységekre és szerszámokra. A munkavégző gépegységek által keltett rezgések, valamint a statikus és dinamikus terhelések a 79 gépnél sem hatnak a 85 főjármű 83 alvázkeretére és a 92 kezelőfülkére. Végül, amint a

4. ábrán szaggatott vonallal vázlatosan fel van tüntetve^ különösen az átállító menetekhez egy további

127 kezelőfülke helyezhető el az előrenyúló kialakítású 80 főjármű hátsó végén.

A találmány keretében az ábrázolt és leírt kiviteli alakoktól eltérő számos további változat is lehetséges. Ez különösen a segédjármű alakjára és szerszámaira vonatkozik, de érvényes a gép menesztőhajtásaira és fékberendezéseire is. A találmány keretébe tartoznak az olyan megoldások is, amelyeknél a szerszám- és egyéb hajtásoknak a vezető- és vezérlőpultról történő vezérléséhez távműködtethető elektromos szelepeket vagy hasonlókat alkalmazunk, hogy az ezeket a hajtásokat a gép energiaellátó berendezéseivel összekötő vezetékek lehetőleg rövidek legyenek.

Claims (25)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Folyamatosan menesztett, megállás nélkül üzemelő vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógép, futóművekre támaszkodó, meghajtó, fékező, energiaellátó és vezérlőberendezéseket tartó alvázkerettel, valamint az alvázkerettel hosszirányban állíthatóan és csuklósán összekötött szerszámkerettel, amelyen két futómű között együttesen hajtásokkal ellátott tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek vannak elhelyezve, továbbá a gépegységeket együttesen lépésenként előtoló készülékkel, valamint a gépegységekhez hozzárendelt szintező ill. kiigazító vonatkoztatási rendszerrel, azzaljellemezve, hogy a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek (33, 34; 99, 102) hajtásaikkal közösen a vágányon külön vezetett segédjármű (26, 85) két futóműve (28, 29; 86, 87) között a segédjármű (26, 85) szerszámkeretként szolgáló és végeivel a két futóműre (28, 29; 86, 87) támaszkodó saját hosszanti alvázkeretén (27, 88) vannak elhelyezve, továbbá a segédjármű (26,85) a munkavégzés irányában véve a főjárművet (25, 80) képző alvázkeret (2, 83) futóműveinek (4, 81) egyike előtt helyezkedik el és a főjárművel (25, 80) egy változtatható hosszúságú' kapcsolókészüléken (30, 89) át csuklósán van öszszekötve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a segédjármű (26) a főjármű (25) két egymástól távol elhelyezkedő és egymást közvetlenül követő futóműve (3, 4) között van elhelyezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gép azzal jellemezve, hogy a segédjármű (26) alvázkerete (27) egytengelyű futóműveken (28, 29), a főjármű (25) alvázkerete (2) pedig forgóvázas futóműveken (3, 4) van megtámasztva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti gép azzal jellemezve, hogy a tömékelő gépegység (33, 99) és a munkavégzés irányában előtte elhelyezkedő emelő és kiigazító gépegység (34, 102) együttesen az alvázkeret (27, 88) hosszirányban vett közepe és hátsó vége között a segédjárművön (26, 85) van elhelyezve.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti gép azzal jellemezve, hogy a főjármű (25) futóműveinek ill. forgóváznál a belső tengelyek tengelytávolsága (L) legalább akkora, mint a segédjármű (26) egymástól az emelési és kiigazítási folyamatnak megfelelő távolságban elhelyezett futóműveinek (28, 29) tengelytávolsága (1), plusz a lépésenként elő tolt segédjárműnek (26) az alátömékelendő keresztaljak (6) számától függő, a kapcsolókészülék (30) állítási hosszának (S) megfelelő munkaciklusonkénti előtolása (X).
6. 6. Az 5. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a segédjármű (26) futóműveinek (28, 29) a főjármű (25) első és hátsó futóművétől (3, 4) való belső távolságainak (A, B) összege legalább a kapcsolókészülék (30) maximális állítási hosszának (S) felel meg.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a segédjármű (26, 85) két futóművének (28, 29; 86, 87) tengelytávolsága (1) legalább kétszer akkora, mint az emelő és kiigazító

   -101

   189 t

   gépegység (34, 102) távolsága (C) a segédjármű (26, 85) hátsó futóművétől (29, 87), és legalább a közepes keresztaljtávolság kb. tizennégy-tizenhatszorosa, előnyösen legalább 8 m.
8. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a segédjármű (26, 85) maximális hosszanti állítási tartománya a főjárműhöz (25,80) képest - a fő- és segédjármű előtolási sebességeitől függő - kb. egy közepes keresztaljtávolság nagyságrendjében levő úthosszái nagyobb, mint a segédjármű (26, 85) tömékeíési helyről tömékelési helyre való előtolása (X).
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a főjánnü (25, 80) és a segédjármű (26, 85) flexibilis összekötő vezetékeken (63,

   64 stb.) (különösen elektromos, hidraulikus és/ vagy pneumatikus és esetleg mechanikus vezetékeken, pl. köteleken és hasonlókon) kívül csupán a változtatható hosszúságú kapcsolókészüléken (30, 89) át van egymással összekötve.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a segédjárművön (26, 85) elhelyezett és a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységekhez (33, 34; 99, 102) hozzárendelt valamennyi magasságállító, emelő, oldalkiigazító, állító és vibrációs hajtás (32, 37, 38, 59,60; 101,105,106), valamint a henger-dugattyú elrendezésként (31, 90) kialakított kapcsolókészülék (30, 89) a meghajtó és energiaellátó berendezés (12, 94) főjárművön (25, 80) elhelyezett hidraulikus nyomásforrásával vezetékeken át összekötött hidraulikus hajtásként van kialakítva.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a segédjárműnek (26, 85) a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek (33, 34; 99, 102) környezetében rácsosán kialakított alvázkerete (27, 88) az első futómű (28, 86) felé, lényegében csupán egy, vagy két egymással párhuzamos hossztartóból (107) van kialakítva.
12. 12. A 11. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a fő- és segédjármű (25, 26; 80, 85) alvázkereteivel (2, 27; 83, 88) kardáncsuklósan összekötött kapcsolókészülék (30,89) lényegében a segédjármű (26, 85) alvázkeretének (27, 88) hossztartója ill. hossztartói (107) felett hosszirányban van elhelyezve.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy legalább a segédjármű (85) a futóművek (86,87) tengelyrugózását blokkoló készülékekkel (110) van felszerelve.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a segédjármű (26, 85) külön menesztőhajtással rendelkezik.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a főjármű (25) és a segédjármű (26) külön fékberendezésekkel rendelkezik.
16. 16. Az 1, 3-5, 7-11 vagy 13-15. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a segédjármű (85) a főjármű (80) első futóműve (81) előtt van elhelyezve, továbbá a főjármű (80) alvázkerete (83) az első futómű (81) fölött előrenyúló és a segédjárművet (85) részben áthidaló keretrésszel rendelkezik.

    404
17. 17. A 16. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy legalább a segédjárművön (85) elhelyezett tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek (99, 102) vezérlőberendezését (97) tartalmazó kezelőfülke ⁵ (92) a főjármű (80) előrenyúló keretrészén van elhelyezve.
18. 18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus henger-dugattyú elrendezésként (90) kialakított, a segédjárművel (85) ¹⁰ csuklósán összekötött, változtatható hosszúságú kapcsolókészülék (89) lényegében a főjármű (80) elörenyúló keretrésze alatt van elhelyezve.
19. 19. A 16-18. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a fő- és a segédjármű ¹⁵ (80, 85) - egy járműszerelvénybe való közös besoroláshoz - alvázkeretük (83, 88) külső végén egy szabályos járműnek megfelelő kapcsoló- és ütközőkészülékkel (111) rendelkezik.
20. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti ^u gép, azzal jellemezve, hogy a segédjárművön (26,

    85) elhelyezett tömékelő gépegység (33,99) szabványos felépítésű és a keresztaljak (6,100) alátömékeléséhez előnyösen hidraulikus hajtások segítségével állítható magasságú, a vágány hosszirányában egy²⁵ máshoz képest páronként állítható, valamint vibráltatható tömékelőszerszámokkal (43) rendelkezik, és/vagy a segédjárművön (26, 85) elhelyezett emelő és kiigazító gépegység (34, 102) szabványos felépítésű és emelő és oldalkiigazító hajtásokon (37, ³⁰ 38,105,106) át szintező ill. kiigazító vonatkoztatási rendszerek (19,23; 112, 120) felhasználásával vezérelhető és a vágány mindkét sínével (5, 98) kapcsolódásba hozható vágányemelő és kiigazító szerszámokkal, pl. görgős fogókkal (35, 103), emelőhor³⁵ gokkal, nyomkarimás kiigazítógörgőkkel (36, 104) vagy hasonlókkal rendelkezik.
21. 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszerek (19, 23; 112, 120) szab⁴⁰ ványos felépítésűek, amelyek pl. huzalhúrral ill. huzalhúr elrendezéssel (20, 24), fénysugárral (115) vagy rúdelrendezéssel (121) megvalósított vonatkoztatási egyenesekkel ill. síkokkal rendelkeznek a folyamatosan (nonstop) előremozgatott főjármű⁴5 vön (25, 80), továbbá a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységhez (33, 34; 99, 102) hozzárendelt tapintószerv (39, 118) a lépésenként menesztett segédjárművön (26, 85) van elhelyezve és egy hibaérzékelő elemmel, pl. mérőérzékelővel (40, 41, 123), ⁵⁰ a főjárművel (25, 80) folyamatosan (nonstop) együttmozgó vonatkoztatási egyenessel, fénysugárral vagy rúdazattal áll összeköttetésben.
22. 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a segédjárművön (26, ⁵⁵ 85) elhelyezett munkavégző szerszámok vizuális megfigyelésére és vezérlésére szolgáló kezelőállás (15) a főjármű (25, 80) alvázkeretén (2, 83) a tömékelő, emelő és kiigazító gépegységek (33, 34; 99, 102) közvetlen közelében van elhelyezve.

    60
23. 23. A 22. igénypont szerinti gép azzal jellemezve, hogy a kezelőállás (15) közvetlenül a segédjármű (26, 85) hátsó futóműve (29, 87) mögött ill. fölött a főjármű (25,80) alvázkeretén (2,83) van elhelyezII

    -11189 404 f
24. 24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy csupán egy keresztaljnak (6) a főjármű (25) folyamatos mozgása mellett történő lépésenként! alátömékeléséhez sínenként csupán egy, egymáshoz képest állítható tömékelőszerszámokkal (43) rendelkező tömékelő gépegység (33) van a vágányhoz hozzárendelt emelő és kiigazító gépegységgel (34) együtt a segédjárművön (26) elhelyezve.
25. 25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a kavicsnak a keresztaljak vége előtt és esetleg a kavicságy oldalain végzett folyamatos (nonstop) és/vagy lépésenkénti tömörítéséhez a segédjármü (85) lépésenként meneszthető alvázkeretén (88), előnyösen a tömékelő gépegység (99) két hosszanti oldalán, egy-egy emelhető és süllyeszthető ill. állítható magasságú oldaltömörítő (125) és/vagy a főjármű (80) folyamatosan (nonstop) meneszthető alvázkeretén, előnyösen az alyázkeret hátsó végénél a két hosszanti oldalon, egy ¹⁰ állítható magasságú, több terhelhető és vibráltatható görgővel felszerelt görgős oldaltömörítő (126) van elhelyezve.