HU186980B - Smoking preparation, method for producing same,furthermore the foodstuff coating treated with smoking preparation and method for producing foodstuff of smoked colour - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya kátránymentesített, folyékony, vizes füstölt színt, illatot és ízt biztosító füstölőszerkészítmény — amelynek jellemzője, hogy legalább 7 súly% összes savtartalommal jellemzett kátrányt tartalmazó folyékony füstölőszerből van előállítva, fajlagos fényelnyelő-képessége 340 nm-en legalább 0,15 és fényáteresztő-képessége legalább 50% —, valamint a füstölőszer-készítménnyel bevont élelmiszer-burkolat. Ezen burkolatra jellemző, hogy füstölt szint, illatot és ízt adó képessége legalább azonos a kátránytartalmú füstölőszerrel kezelt bevonatokéval, de felhasználásuk esetén a kátrány-okozta technológiai nehézségek teljesen kiküszöbölhetők. -1-

Description

A találmány tárgya kátránymentesített, vizes, folyékony, füstölt színt, illatot és ízt biztosító füstölőszer-készítmény, továbbá kátránymentesített, cseppfolyós füstölőszerrel kezelt élelmiszer-burkolat.

Sokfajta hústermék és más élelmiszertermék feldolgozása és forgalmazása során csőalakú, cellulózt tartalmazó élelmiszer-burkolatokat alkalmaznak. Az a sokféle feldolgozási és készítési mód azonban, amelyet az élelmiszer-feldolgozó ipar alkalmaz a különböző, sőt sok esetben területenként változó ízlésformák kielégítésére, általában szükségessé teszi erősen változó jellemzőkkel rendelkező élelmiszerburkolatok felhasználását. Egyes esetekben például kívánatos, hogy az élelmiszer-burkolatok több célra legyenek alkalmazhatók, így egyrészt magukban foglalják az adott élelmiszerterméket a feldolgozás során, majd a továbbiakban védőburkolatot képeznek a feldolgozott késztermék számára. A húsfeldolgozó iparban azonban a hústermékek számos típusának készítése során alkalmazott élelmiszer-burkolatotokat (így például különféle hurkák, frankfurti és bolognai virslik, göngyölt marhahúsok, sonkák és ezekhez hasonló termékek esetében) a feldolgozott hústermékekről gyakran eltávolítják a szeletelés és/vagy végső csomagolás előtt.

A külső megjelenési forma, íz és illat igen fontos tényezők a feldolgozott hústermékek kereskedelmi forgalmában és a fogyasztók tetszésének elnyerésében. Az ilyen termékek legtöbb fajtájának közös sajátsága, hogy készítésük során „füstölést” alkalmaznak a jellegzetes íz és szín végett. Élelmiszertermékek „füstölését” az élelmiszer-feldolgozók általában úgy végzik, hogy az élelmiszerterméket gázalakú vagy ködformájú füst hatásának teszik ki. Az ilyen „füstölő” eljárásokat azonban nem tekinthetik teljesen kielégítőnek több okból, példáid a „füstölési” művelet gyenge hatékonysága és egységességének hiánya miatt. A tapasztalt hiányosságok miatt számos húsfeldolgozó cég különböző típusú, folyékony, vizes oldatokat alkalmaz, amelyek fából származó füstalkatrészeket tartalmaznak: ezeket általánosan „folyékony füstölőoldatoknak” nevezik.

A folyékony füstölőszer-készítmények gyakran valamely fafajta, például hikorifa vagy juharfa elégetésével nyert füstalkatrészek oldata, amely a természetes ere10 detű füstalkatrészeket folyékony közegben, például vízben tartalmazza. A folyékony füstölőszer azonban származhat a fa száraz lepárlásából is, amikoris a fa rostos anyagát különböző vegyületekké roncsolják, amelyeket azután a fa elszenesedett maradékából kilő desztillálnak.

A folyékony füstölőszereket leggyakrabban úgy nyerik, hogy a természetes, fából származó — a fa részleges elégetésével nyert — füstöt szabályozott körülmények között vizes oldatban nyeletik el. A korlátozott 20 elégetés során egyes nemkívánatos, szénhidrogén típusú vegyületek vagy kátrányok oldhatatlan formában maradnak, amelyeket a cseppfolyós füstölőszerből el kell távolítani. Ennek érdekében a gyártók által kívánatosnak tartott alkatrészeket meghatározott arány25 bán oldatban nyeletik el, a nemkívánatos alkatrészeket pedig eltávolítják. Az így kapott folyékony füstölőoldat azonban még jelentős mennyiségben tartalmaz kátrányokat, mivel a gyártók és felhasználók a sötét színű kátrányokat szükségesnek tartották ahhoz, hogy 30 az élelmiszerek megfelelő füstölési színt és ízt nyerjenek. Az 1. táblázatban több kereskedelmi forgalomban lévő, kátrányt tartalmazó, folyékony, fából eredő alkatrészeket tartalmazó füstölőszer fő jellemzőit foglaljuk össze.

1. táblázat

Kereskedelmi forgalomban lévő, folyékony, fából eredő alkatrészeket tartalmazó füstölőszerek

Védjegyzett név	összes savtartalom (%)	összes szilárdanyagtartalom (%)	Fényát- eresztő- képesség (%)	Fajlagos festő- képesség	Fajlagos fényelnyelő- képességd)
Royal Smoke AAa	11,5—12,0	10,2	0	0,034	0,68
Royal Smoke Aa	10,5—11,0	9,0	0	0,029	0,42
Royal Smoke Ba	8,5-9,0	8,8	0	0,025	0,36
Royal Smoke 16a	10,0—10,5	17,6	0	0,026	0,62
Charsol C—12b	12,0—12,5	8,3	0	0,031	0,54
Charsol C—10b	11,5	nem közölték	0	0,028	0,40
Charsol X—llb	10,0	5,8	0	0,022	0,36
Charsol C—6b	6,7	4,8	73	0,016	0,22
Charsol C—3b	3,6	1,0	98	0,007	0,12
Smokaroma
Code—12°	12,0	10,5	0	0,034	—
Code—10°	10,2	5,1	0	0,027	—
Code—S°	8,0	2,4	26	0,017	—
Code—6°	6,2	1,9	75	0,014	—
a) Griffith Laboratories,	Inc. 12200 South Central —	e) Másik megjelölése:	„összes	savasság” („összes
Avenue, Alsip, IL			aciditás”).

b) Red Arrow Products Co., P.O.Box 507, Manitowoc, WI Ezek a folyékony füstölőszerek a különböző élelmie) Meat Industry Suppliers, Inc. 770 Frontage szertermékek „füstölésére” megfelelően alkalmazhatók

Road, Northfield, IL θθ abból a szempontból, hogy azoknak a kívánt ízt, illatot

d) Mérés 340 nm-nél és színt kölcsönzik. Felhasználásukat azonban korlá2

I tozza, hogy kátránytartalmuk és erősen savas karakterük (pH-értékük 2,5 vagy még ez alatti érték) következtében az élelmiszer-burkolatok bevonásánál, kezelésénél komoly technológiai nehézségekkel kell számolni.

A hústermékekhez és különböző élelmiszertermékekhez alkalmazható burkolatok általában csőalakú, anyagukat tekintve előnyösen cellulóz vagy cellulózt tartalmazó burkolatok, amelyek falába adott esetben rostos erősítőháló van beágyazva, így megkülönböztethetünk „rostos” vagy „nem-rostos” cellulózos burkolatokat. Mindkét típusú burkolat nedvességtartalmától függően lehet úgynevezett „szárazállományú” vagy „gélállományú”. A „szárazállományú” burkolatok nedvességtartalma kb. 3—12 súly% közötti érték, míg a „gélállományú” burkolatok nedvességtartalma ezen értékeknél magasabb, amit általában utólagos nedvesítéssel állítanak be a kívánt értékre.

A szabadalmi irodalomban számos módszert írnak le élelmiszerburkolatok felületi bevonattal való ellátására. A 3 451 827 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás permetező eljárást közöl számos, bevonásra alkalmazható anyagnak kis átmérőjű burkolatok belső felületére való felvitelére. A 3 378 379 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás szerint „szemcsés” módszert alkalmaznak bevonásra használt anyagok nagy átmérőjű burkolatok belső felületére való felvitele céljából, jóllehet ezeket és egyéb eljárásokat különböző típusú, bevonattal ellátott élelmiszer-burkolat ipari méretű előállítására alkalmazták, olyan burkolatok esetében is, ahol a bevonásra használt készítményként folyékony füstölőszert alkalmaztak, az ilyen burkolatok előállítása különleges ipari feltételeket igényel, és — legjobb tudomásunk szerint — a technika jelenlegi állása szerint ismert, bevonattal ellátott burkolatok egyike sem biztosítja a feldolgozott hústermék füstölt ízét és színét kielégítő mértékben.

A 3 330 669 számú Egyesült Államok-beli szabadalomban közzétett eljárás szerint, amely során viszkózus, folyékony füstölőoldatot juttatnak a csőalakú élelmiszer-burkolat belső felére közvetlenül a húspép burkolatba töltése előtt, olyan burkolatot nyernek, amely az élelmiszertermékeknek a hőkezelés és a burkolat eltávolítása után elfogadható színt és ízt biztosít, de az eljárás a gyakorlatban nem vált be nagysebességű, automatikus töltőgépsorok alkalmazása esetén. Az oldat nagy viszkozitása ugyanis korlátozza a burkolat bevonási sebességét, szükségessé válik a gyakori vágás, ami azt eredményezi, hogy a burkolat hosszúsága csekély és a folyamatos lefűzés lehetetlenné válik.

A technika állása szerint ismert megoldások — amelyekkel a folyékony füstölőszerrel a bevonatot a burkolat belső felületén alakítják ki — hátránya egyrészt, hogy a belső bevonás költséges technológiai művelet, másrészt hogy korlátozza a folyamatos, gyorsan üzemelő gépsorok sebességét.

E hátrányok kiküszöbölését célozta a 62 358 alapszámú Egyesült Államok-beli szabadalmi bejelentésben leírt megoldás, amelynek értelmében a természetes, fából származó, vizes, folyékony füstölőszer-készítménynyel a burkolat külső felén alakítunk ki bevonatot. E megoldás hátránya azonban, hogy cellulóztartalmú élelmiszer-burkolatok alkalmazása esetén az erősen savas (2,0—2,5 pH-értékű) vizes, folyékony füstölőszer kátrányos lerakódást idéz elő, amely felhalmozódik a berendezés továbbító- és sajtolóhengerein, és így az egész rendszer kényszerű üzemszünetét okozhatja.

A fentiek alapján e találmány egyik célja olyan vizes, folyékony füstölőszerkészítmény biztosítása, amely alkalmas arra, hogy élelmiszerek füstölt színét, szagát és ízét biztosítsa és nem idéz elő kátrányképződést cellulózai apanyagú élelmiszer-burkolatok kezelése során.

A találmány másik célja olyan, folyékony füstölőszer-készítménnyel kezelt csőalakú, cellulózos élelmiszer-burkolat biztosítása, amely alkalmazásával a fent említett kátrányképződés problémája nem merül fel.

Felismertük, hogy a fentiekben leírt célkitűzéseket kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítménynyel, valamint e készítménnyel bevont élelmiszer-burkolattal valósíthatjuk meg.

A találmány tárgya tehát egyrészt, kátránymentesített, vizes, folyékony, füstölt színt, szagot és ízt biztosító füstölőszer-készítmény, amelynek fajlagos fényelnyelőképessége legalább 0,15 körüli érték, előnyösen legalább 0,25 körüli érték 340 nm-en hullámhosszon, fényáteresztő-képessége legalább 50% körüli érték, és előnyösen legalább 7 súly% összes savtartalommal jellemzett kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerből van előállítva.

A találmány vonatkozik továbbá olyan, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt cellulózos, csőalakú élelmiszer-burkolatra, amelynek bevonatát a találmány szerinti kátránymentesített, folyékony füstölőszer képezi. E bevonatot szárazállományú rostos vagy rostos erősítés nélküli burkolat esetében a burkolat falára olyan mennyiségben visszük fel, hogy a burkolat adszorpciós tényezője 340 nm hullámhosszon legalább 0,2 körüli érték legyen, továbbá a bevonatos burkolatból nyert extraktum ibolyántúli fényelnyelőképessége 210 nm hullámhosszon legfeljebb 60%-a legyen egy olyan azonos burkolatról származó extraktum fényelnyelőképességének, amelynek bevonatát kereskedelmi forgalomból beszerezhető, kátrányt tartalmazó folyékony füstölőszer képezi, és amelynek abszorpciós tényezője lényegében ugyanaz, mint a kátránymentesített füstölőszerrel kezelt csőalakú élelmiszer-burkolaté.

Gélállományú, rostos erősítés nélküli burkolatok esetében a találmány szerinti folyékony füstölőszerkészítményt olyan mennyiségben visszük fel a burkolat falára, hogy a burkolat abszorpciós tényezője 340 nm hullámhosszon legalább 0,2 körüli érték legyen, továbbá, hogy a burkolat homályossági értéke nem nagyobb, mint egy azonos, de folyékony füstölőszer nélküli burkolat homályossági értéke, vagy a homályossági érték legfeljebb 80%-a egy kátrányt tartalmazó füstölőszerrel bevont burkolat homályossági értékének.

A „fajlagos fónyelnyelő-képesség” a folyékony fiistölőszer színezőképesságének, a „fényáteresztő-képesség” pedig a füstölőszer kátránytartalmának mértéke. Az összes savtartalom minőségi jellemzője a kereskedelmi forgalomból származó kátrányt tartalmazó, fából származó folyékony füstölőszerek és a kátránymentesített folyékony füstölőszerek kátránytartalmának és a fajlagos festőképességnek. (Ez utóbbi 1 mg folyékony füstőlőszer fényelnyelő-képességét jelenti.) Nagy általánosságban a magasabb összes savtartalom magasabb kátránytartalmat jelent.

Az „abszorpciós tényező” mértéke a burkolatban foglalt élelmiszertermék füstölt színének, azaz a találmány szerinti burkolat színezőképességének. A burkolat kátránytartalmának mértéke szárazállományú rostos erősítéssel vagy anélkül készült burkolatok esetében az „ibolyántúli fényelnyelő-képesség”, gélállományú rostos erősítés nélküli burkolatok esetében pedig a „homályossági érték”.

A találmány szerinti kátránymentesített folyékony füstölőszert több, különböző módszerrel állíthatjuk elő, amelyek nem tartoznak a technika állásához és amelyek nem képezik a szabadalom tárgyát.

Egyik célszerű módszer, amelyet fentebb idézett, 62 358. alapszámú Egyesült Államok-beli szabadalmi bejelentésünkben közöltünk, abban áll, hogy a kereskedelmi forgalomban beszerezhető cseppfolyós füstölőoldatot részlegesen közömbösítjük egy magas pH-értékű alkatrész elegendő mennyiségével elkeverve, amikor is a folyékony füstölőszer pH-értéke 4 fölé emelkedik. így egy kátrányban dúsabb és egy kátránymentesített, folyékony frakció képződik, ezt elválasztjuk és az utóbbi alkotja a találmány szerinti, kátránymentesített, vizet tartalmazó, folyékony füstölőszert. Ezzel a módszerrel nyert készítményt a következőkben „közömbösítési eljárással” előállított folyékony füstölőszemek nevezzük.

A találmány szerinti kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer előállításának egy másik alkalmas módszerét írja le a 4 431 032 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, amelynek idetartozó részét az alábbiakban ismertetjük. Ez a módszer, amelyet a kővetkezőkben „szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárásnak” nevezünk, azon megfigyelésen alapszik, hogy ha egy kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszert magas pH értékű alkatrésszel keverve közömbösítünk, akkor a közömbösítési hő a folyadék hőmérsékletét 20 °C körüli környezeti hőmérsékletről akár 55—60 °C-ra is megnövelheti, és az így kapott, és legalább részben közömbösített, folyékony füstölőszer fajlagos festési és/vagy fényelnyelő-képessége némileg csökken a hőmérséklet emelkedése következtében. Ez a csökkenés részben elkerülhető úgy, hogy a hőmérsékletet kb. 40 °C alatti hőmérsékleten tartjuk a közömbösítési művelet során. Az ezzel a módszerrel nyert folyékony füstölőszert a továbbiakban a szabályozott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárás segítségével előállított folyékony füstölőszemek nevezzük.

A találmány szerinti kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer előállításának egy további alkalmas módszerét írja le a 4 431 033 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, amelynek ide vonatkozó részét az alábbiakban ismertetjük. Ennek az eljárásnak a során egy kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszert, amelynek fajlagos fényelnyelő-képessége 340 nm hullámhosszon legalább 0,2 körüli érték, érintkezésbe hozunk egy folyékony, vizes füstölőszerrel nem elegyedő szerves oldószerrel 1:1 és 65:1 határok közötti térfogatviszonyban az egyes alkatrészektől függően, az extrakcióra alkalmas feltételek között. így egy kátrányban dús oldószerfrakciót és egy kátránymentesített, folyékony füstölőszer-frakciót kapunk. Ezeket a frakciókat elkülönítjük, és az utóbbi frakció képezi a találmány szerinti kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszert, amelyet a továbbiakban „oldószeres ex4 trakciós eljárással” nyert folyékony füstölőszemek neveztünk. A fenti eljárásokkal előállított termékek jellemzői azonosak e találmány tárgyát képező füstölőszerek jellemzőivel.

A kátránymentesített, folyékony füstölőszert úgy juttathatjuk a cső alakú burkolat külső felületére, hogy a burkolatot a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítményt tartalmazó fürdőn vezetjük át, a füstölőszerrel átitatjuk, áztatjuk a burkolatot, majd a fölös, folyékony füstölőszert eltávolítjuk úgy, hogy a burkolatot préshengerek között vezetjük át, elegendő időn keresztül, hogy a kívánt mennyiségű, színező és ízalkatrészek beágyazódjanak a burkolatba. Eljárhatunk úgy is, hogy a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítményt kívülről, az áztatástól eltérő módszerekkel, például permetezéssel, hengerelő bevonással vagy ezekhez hasonló módszerek segítségével juttatjuk a burkolatra.

Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítményt a burkolat belső felületére juttatjuk, számos, jól ismert eljárás valamelyikének segítségével, amelyeket a 4 171 381 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi bejelentés ismertet. Hyen eljárások például a szemcsés vagy buborékos bevonás, permetezés, továbbá bevonás lefűzés közben.

A lefűzés végezhető a szokásos módszerekkel, vagy lefűzés előtt a termék megszárítható és/vagy megnedvesíthető olyan víztartalomig, amely a lefűzésre és/vagy további feldolgozás céljára megfelelő. Az előnyösen külsőleg alkalmazott, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel végzett kezelés utáni szokásos szárítás és/vagy nedvesítés szükségessége a burkolat típusától függ·

Megjegyezzük, hogy az a kátránymentesített, folyékony füstölőszer, amellyel a burkolat felületét bevonjuk — akár külsőleg, akár belsőleg végezzük a bevonást—nem csupán a felületi bevonat szerepét játszsza. A füstölőszer íz-, szín- és illatalkatrészei, amellyel a felületet bevonjuk, behatolnak a burkolat cellulózos szerkezetébe, amidőn a cellulóz a füstölőszeroldatot felszívja. A burkolat keresztmetszetének megfigyelése azt mutatja, hogy a burkolat falának színe annak keresztmetszetén át fokozatosan változik, úgyhogy a kezelt felületnek sötétebb a színe, mint a burkolat falának ellentétes oldalán. Ennek megfelelően leírásunkban a „bevonat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy a burkolat falát a füstölőszer komponensei nemcsak bevonják, hanem ezek a komponensek a burkolat falába be is hatolnak.

A találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmények további, olyan alkotókat is tartalmazhatnak, amelyek célszerűen felhasználhatók azon cső alakú cellulózos élelmiszer-burkolat kezelésére, amelyre a füstölőszer komponenseit felvisszük. Ilyenek például a glicerin és/vagy propilénglikol, amelyek felhasználhatók nedvesítő- vagy lágyítószerekként.

Egyéb olyan alkatrészek, amelyeket élelmiszer-burkolatok gyártása, illetve további kezelése során általában felhasználunk, így például cellulóz-éterek és ásványolaj, kívánt esetben szintén jelen lehetnek a burkolatban.

Adott esetben olyan szereket, amelyek megkönnyítik a burkolat leválasztását az élelmiszertermékekről

2. táblázat

A kersekedelmi forgalomból beszerzett és az oldószeres extrakciós eljárással kátránymentesített folyékony füstölőszer kémiai összehasonlítása* — például hurkákról, frankfurti és bolognai készítményekről — szintén alkalmazhatunk a bevonás során a burkolat belső felületén, akár a kátránymentesített, folyékony füstölőszemek a burkolatra való külső rávitele előtt, akár ezt követően, vagy a lefűzés előtt vagy annak során. Ha a kátránymentesített, folyékony füstölőszert a burkolat belső felületén alkalmaztuk, akkor célszerű a burkolat leválasztását elősegítő szert azt megelőzően rá vinni a felületre.

A találmány szerinti burkolatok alkalmasak továbbá az általánosan ismert „szárazkolbászok” készítésére is. Eltérően a rostos és nem rostos burkolatok más típusaitól, amelyek könnyen leválaszthatók az élelmiszertermékről — és ezt elvégezheti akár a gyártó az eladás előtt, akár a fogyasztó — a „szárazkolbász” burkolata akkor előnyös, ha a feldolgozás során és azt követően rátapad az élelmiszertermékre. Például a „Kymene” a Hercules, Inc. cég védjegyzett terméke (poliamidepiklórhidrin alapú gyanta, 3 378 379 számú Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírás) alkalmazható adott esetben belső bevonatként a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat belső felületén a burkolat tapadásának elősegítésére.

A találmány szerinti készítményeket részletesen ismertetjük a következő példákban, amelyek azonban csupán bemutatják a találmányt, azonban semmiféle módon nem korlátozzák. Ha külön megjegyzést nem teszünk, akkor a részek és százalékok súlyrészeket és súlyszázalékokat jelentenek, és a burkolatra megadott százalékos értékek mindig a burkolat teljes súlyára vonatkoznak.

1. példa

E példa a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmény oldószeres extrakciós eljárás segítségével való előállítását ismerteti.

1,8 liter diklór-metánt adunk 18 liter kereskedelmi forgalomból beszerzett „A”, „Royal Smoke AA” nevű folyékony füstölőszeroldathoz, amelynek fényelnyelő képessége 340 nm hullámhosszon körülbelül 0,6, majd a folyadékokat alaposan összekeverjük a tartóedény többszörös megfordításával. A kátrányos alkatrészeket tartalmazó diklór-metános fázist a folyékony füstölőszeroldattól fajsúlykülönbség alapján elválasztjuk úgy, hogy a kátrányban dús, diklór-metános alsó réteget leszívatjuk, mindaddig, amíg a kátránymentesített, folyékony füstölőszeroldat — amely felül helyezkedik el — vizuális megfigyelés alapján a leszívatócsőben megjelenik. Az így nyert vizes, folyékony füstölőszerkészítmény lényegében kátránymentes, ezt bizonyltja a minőségi, vízzel való elegyítés próbája: ennek során a folyékony füstölőszerkészítmény egy mintáját vízzel elegyítjük, és megfigyeljük, hogy kiválik-e kátrány vagy sem. Ezután a vizes, folyékony füstölőszerkészítmény egy részletét 5,0 pH értékre állítjuk úgy, hogy 50%-os nátronlúgot adagolunk hozzá elegendő menynyiségben. A kereskedelmi forgalomból beszerzett folyékony füstölőszeroldat pH-értékét ugyanilyen módon 5,0-ra állítjuk.

Az 1. példában szereplő füstölőszeroldatok kémiai összetételét a 2. táblázat szemlélteti.

A minta sorszáma	A minta jellemzése Fenő- Karbo- ősz-
lók mg/g	onil- vegyü- letek mg/g	szes sav- tarta- lom%
Bi	Kereskedelemből beszerzett „A” folyékony füstölőszer (pH 2,4) 5,2	71	11,5
B,	Kátránymentesített „A” folyékony füstölőszerkészítmény (pH 2,4) 2,3	33	8,3
b3	Kereskedelemből beszerzett „A” folyékony füstölőszer közömbösítés után (pH 5,0) 3,4	93	10,5
	Kátránymentesített „A” folyékony füstölőszerkészítmény közömbösítés után (pH 5,0) 2,1	15	8,8

* = A számadatok több meghatározás számtani középértékét jelentik.

A 2. táblázatból látható, hogy az oldószeres extrakciós eljárással előállított, találmány szerinti, kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer-készítmény kémiai jellege alapvetően különbözik a kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, vizes, folyékony füstölőszertől. Látható, hogy például a kátránymentesített készítmények (B₂ és B₄ minták) fenoltartalma kevesebb, mint fele azon kátrányt tartalmazó, vizes, folyékony füstölőszeroldat fenoltartalmának, amelyből származnak (Bj minta) és ez mutatja a találmány szerinti készítmény előnyös jellegét.

A 2. táblázatban szereplő minták vizuális megfigyelése is arra utal, hogy a találmány szerinti készítmények lényegesen kevesebb, nagy molekulasúlyú gyantát tartalmaznak, mivel színük kifejezetten világosabb: továbbá vízzel tökéletesen elegyednek.

A folyékony füstölőszerkészítmények fenoltartalmát a módosított Gibbs-féle eljárással (I. W. Tucker: „Estimation of Phenols in Meat and Fát”, JACAC, XXV, 779 [1942]), a karboniltartalom meghatározását a módosított Lappan—Clark-eljárással („Colorimetric Method fór Determination of Traces of Carbonyl Compounds”, Anal. Chem. 23, 541 [1959]) végeztük.

2. példa

E példa a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerkészítmény szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítés módszerével való előállítását ismerteti.

485 liter, azaz 445 kg „Royal Smoke AA” kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó folyékony füstölőszeroldathoz, amelynek pH-értéke 2,5 és fajlagos fényelnyelőképessége 340 nm hullámhosz5

-510 szón körülbelül 0,65, 33 kg lemezes nátrium-hidroxidot adunk 0,9 kg/perc adagolási sebességgel, folyamatos keverés közben, mialatt a hűtést sóoldattal telt köpeny biztosítja. A hőmérséklet e folyamat során 14—17 °C. A részleges közömbösítést 6,0 pH értékig végezve a keverést leállítjuk, és éjszakán át ülepedni hagyjuk a kátrányalkatrészeket. A kátrányos csapadékot a kátránymentesített, felülúszó folyadéktól fajsúly különbség alapján elkülönítjük, és az utóbbit szubmikronos finomságú szűrőbetéten megszűrjük. Az így kapott vizes, folyékony füstölőszer-készítmény lényegében kátránymentes, ezt mutatja a minőségi, vízzel való elegyítési vizsgálat is: ennek során megállapíthatjuk, hogy a fenti füstölőszer-készítményből vízzel elegyítve nem válik ki kátrányoscsapadék. A 3. táblázat mutatja a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszer és az e példa szerint előállított, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmény kémiai összetételét.

3. táblázat

A kereskedelmi forgalomból beszerzett és a szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárással kátránymentesltett, folyékony füstölőszer kémiai összehasonlítása* *

A minta Fenolok Karbo- összes mg/g nil ve- sav. gyületek tartalom mg/g %

Kereskedelemből beszerzett folyékony füstölőszer (pH 2,4) 5,2 71 11,5

Kátránymentesített, folyékony füstölőszerkészítmény (pH 6,0) 3,5 120 14,5 * = A számadatok több meghatározás számtani középértékét jelentik.

A 3. táblázatból látható, hogy a találmány szerinti, szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárással kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer-készítmény kémiai jellege alapvetően különbözik a kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, vizes, folyékony füstölőszertől. Megfigyelhető, hogy a fenoltartalom lényegesen csökkent, azonban a karbonil- és az összes savtartalom magasabb a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítményben, mint az eredeti, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerben. Ennek magyarázata lehet az, hogy olyan alkatrészek (például savak), amelyek szabad állapotban (pH 2) erősen illékonyak, sóformájukban azonban nem, részben veszendőbe mehetnek olyan vizsgálati módszer alkalmazása során, amikor a minta előkészítése desztillálással és a savak ezt követő visszanyerésével jár.

3. példa

E példában ismertetjük a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmények fajlagos fényelnyelőképességének és fényáteresztőképességének meghatározását és összefoglaljuk erre vonatkozó mérési eredményeinket.

A kátránytartalmú, folyékony füstőlőszerek (1. táblázat) jellemzésére használt fajlagos festőképesség és összes savtartalom meghatározási eljárása kémiai reakción alapul. Az összes savtartalom meghatározását 0,1 n nátriumhidroxiddal való titrálással határozzák meg és eceteav súly%-ban adják meg a következő öszszefüggés alapján: 1 ml 0,1 n NaOH = 6,0 mg CH₃C00H. összehasonlítás céljából közöltük ezeknek összes szilárdanyagtartalmát, fajlagos festőképességét és százalékos fényáteresztő-képességét 590 nm hullámhosszon. Az 1. táblázatból látható, hogy a kereskedelmi forgalomból beszerezhető, fából eredő, körülbelül 7 súly%-nál kevesebb összes savat tartalmazó füstölőszeroldatok fényáteresztő-képessége körülbelül 60%, tehát magas érték, fajlagos festőképességük pedig csekély. Kátránytartalmuk annyira csekély, hogy vízzel való kompatibilitásuk (összeférhetőségük) nagy. Ennek megfelelően a füstölőszerekből a találmány értelmében nem szükséges a kátrány eltávolítása. Továbbá, fajlagos festőképességük olyan alacsony, hogy nem képesek biztosítani ugyanolyan füstölési színt, és füstölési ízt, mint a találmány szerinti kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer-készítmények. Ezek alapján kimondhatjuk, hogy a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmények előállítására legalább 7% összes savtartalommal jellemzett kátránytartalmú füstölőszeroldat szükséges. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek az alacsony kátránytartalmú, kereskedelmi forgalomból beszerezhető, folyékony füstölőszeroldatok betöményíthetők, például bepárlás útján, és az így betöményített, folyékony füstölőszeroldatok már rendelkezhetnek egy olyan, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszer jellemzőivel, amely előnyösen használható egy találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmény előállítására. Így tehát, egy ilyen betöményített, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszer magasabb savtartalmúvá válik, és összes szilárdanyag-tartalma és fajlagos festőképessége is megnövekszik.

A fajlagos festőképesség meghatározása azon alapul, hogy a folyékony füstölőszert egy specifikus aminósavval (glicinnel) reagáltatják savas körülmények között, majd mérik az oldat fényelnyelő-képességét. A fajlagos festőképesség a folyadék 1 mg-jának fényelnyelőképessége.

Úgy ítélték meg azonban, hogy a találmány szerinti folyékony füstölőszer-készítmény exakt jellemzésére a kémiai reakción alapuló meghatározásokkal nyert jellemzőkön kívül, további, nem kémiai úton alapuló mérési módszerek, illetve ezekkel nyert adatok szükségesek. Erre a célra a fajlagos fényelnyelő-képességet és a fényáteresztő-képességet találtuk alkalmasnak. Fajlagos fényelnyélő-képesség

A fajlagos fényelnyelő-képesség a találmány szerinti folyékony füstölőszerkészítmény színezőképességének jellemzésére szolgál.

A fajlagos fényelnyelő-képesség meghatározása céljából 10 mg folyékony füstölőszert mérünk egy ampullába, és hozzáadunk 5 ml metanolt. Az ampulla meg-612 forgatásával a komponenseket összekeverjük, majd megmérjük az elegy ibolyántúli fényelnyelését 340 nm hullámhosszon. Ezt a hullámhosszt azért választjuk, mert a nagyszámú folyékony füstölőszerrel végzett spektroszkópiai mérések arra utaltak, hogy e hullámhossz környezetében legmegfelelőbb a linearitás. Az 1. táblázatban foglaltuk össze a különböző, kereskedelmi forgalomból beszerezhető, folyékony füstölőszerek fajlagos fényelnyelőképességre vonatkozó mérési eredményeiket. Ha ezen adatokat az összes savtartalom vagy összes szilárdanyagtartalom függvényeként ábrázoljuk, akkor látható, hogy a kapcsolat megközelítőleg lineáris.

Megjegyezzük azonban, hogy jóllehet a kátránytartalom jelentős tényezője a fajlagos fényelnyelő-képességnek, úgy találtuk, hogy a kátrány önmagában csak kisebb mértékben — ha egyáltalán — járul hozzá az élelmiszer színezéséhez. így, a kereskedelmi forgalomból beszerezhető füstölőszerek esetében, a fajlagos fényelnyelő-képesség mérése magában foglalja a kátránytartalom, továbbá más színezőalkatrészek, tehát a karbonilvegyületek, fenolok és savak meghatározását. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi forgalomból beszerezhető füstölőszerek és a kátránymentesített füstölőszerek fajlagos fényelnyelő-képességét felhasználhatjuk ezen füstölőszerek rangsorolására füstölési színt adó képességük szerint. Ezzel szemben kereskedelmi forgalomból beszerezhető, folyékony füstölőszer fajlagos fényelnyelő-képességét nem lehet számszerűen öszszehasonlítani a találmány szerinti, kátránymentesített füstölőszerek fajlagos fényelnyelő-képességével, a kátrányok fényelnyelő sajátsága miatt. Továbbá, az egy bizonyos módszerrel előállított, kátránymentesített füstölőszerek fajlagos fényelnyelő-képessége számszerűen nem hasonlítható össze egy másik eljárással készített, kátránymentesített füstölőszerével, mivel a két módszer kátránymentesítő képessége különböző lehet. így például az oldószeres extrakciós eljárással előállított, kátránymentesített, folyékony füstölőszer kátránytartalma kisebb, mint a szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítés módszerével készült, kátránymentesített, folyékony füstölőszer kátránytartalma, ha kiinduló anyagként azonos, kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszert használunk. A fajlagos festőképességgől eltérően a folyékony füstölőszerek fajlagos fényelnyelő-képessége az öregítési folyamat során nem csökken.

A találmány szerinti, különböző, kátránymentesített, folyékony füstölőszerek fajlagos fényelnyelőképességét mérjük. A kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszerek mintáinak egyik csoportját a szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárás szerint kezeljük, egy másik csoportját ugyanilyen módon közömbösítjük a kátránytartalom első részletének eltávolítása végett, majd ezt követően diklór-metánnal kezeljük, úgyhogy a folyékony füstölőszer térfogataránya a diklór-metánhoz 10:1, és így eltávolítjuk a kátránytartalomnak egy második részletét, ugyanúgy, mint ahogyan ezt az 1. példában leírtuk. E méréseink adatait foglalja össze a 4. táblázat.

4. táblázat .

A fajlagos fényelnyelőképesség

A folyékony	Kereske- Szabály- Oldószeres
füstölőszer	delmi	zott extrakcióval
típusa	forga-	hőmér- végzett
	lomból	sékleten kátrány-
	beszer-	végzett mentesítéssel
	zett	közöm-
	folyé-	bösítési
	kony	eljá-
	füstölő- szer esetében	rással

Royal Smoke AA	0,51	0,40	0,26	(0,26)*
Royal Smoke A	0,45	0,36	0,30	(0,20)*
Royal Smoke B	0,35	0,33	0,25	(0,15)*
Charsol C—10	0,40	0,38	0,33
Charsol C—6	0,22	0,22	0,17
Charsol C—3	0,11	0,15	0,10

* = A zárójelben lévő számértékeket a folyékony füstölőszerek különböző tételei esetében kaptuk.

A 4. táblázatból kitűnik, hogy általában a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer fajlagos fényelnyelő-képessége valamivel csekélyebb, mint azon, kátrányt tartalmazó, kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszer fajlagos fényelnyelő-képessége, amelyből előállítottuk. Ez a megállapítás nem érvényes a „Charsol C—6” és „Charsol C—3” füstölőszerekre, mivel ezeknek a folyékony füstölőszereknek a kátránytartalma nagyon csekély.

A 4. táblázat azt is megmutatja, hogy a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszeroldatok előállítására alkalmas, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerek fajlagos fényelnyelő-képességének legalább 0,25-nek kell lennie, különben több lépésben kell a kezelést elvégezni. Az 4. táblázat arra is rámutat, hogy a kereskedelmi forgalomból beszerzett „Charsol C—3” nem tesz eleget ennek a követelménynek.

A találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmény fajlagos fényelnyelő-képességének legalább 0,15 körüli értékűnek kell lennie, hogy a találmány szerinti füstölőszerrel kezelt burkolattal készült élelmiszertermék elfogadható füstölési színt nyerjen. A szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárással előállított kátránymentesített, folyékony füstölőszer éppen eleget tesz e követelmény alsó határának. A találmány egyik előnyös megvalósítása során a kátránymentesített, folyékony füstölőszerkészítmény fajlagos fényelnyelő-képessége legalább 0,25 körüli értékű.

Fényáteresztő-képesség '

A fényáteresztő-képesség százalékos értéke (vízhez viszonyítva) fordítottan arányos a vizsgált, folyékony füstölőszer kátránytartalmával, tehát nagy kátránytartalom következtében a folyadék zavaros és fényáteresztő-képessége (transzmittanciája) csekély. A fényáteresztő képességet úgy mérjük, hogy a folyékony füstölőszerből vett 1 ml-t alaposan elkeverjük 10 ml vízzel, és meghatározzuk a fényáteresztő-képességet

-714

590 nm hullámhosszon, spektrofotométerben. Minél magasabb a fényáteresztő-képesség százalékos értéke, annál kevesebb a folyékony füstölőszer-készítmény megmaradt kátránytartalma.

A kívánt, legalább 50% értékű, előnyösen 65% értékű fényáteresztő-képesség elérhető bármelyik eljárás segítségével, amelyet kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer-készítmények előállítására az előbbiekben leírtunk. Ezeket az eljárásokat alkalmazhatjuk külön-külön vagy kombinációban, ezek: a közömbösítési módszer, a szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárás és az oldószeres extrakciós eljárás. A találmány szerinti kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmények mindegyike—amelyet az 1. és 2. példák szerint készítettünk — legalább 50% körüli fényáteresztő képességgel rendelkezik.

A közömbösítési eljárás vagy a szabályozott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárás alkalmazása során elegendő mennyiségű, magas pH értékű szert kell kevernünk a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstőlőszerhez (melynek fényáteresztő-képessége általában kevesebb, mint 10%), hogy ennek pH értékét 4 körüli érték fölé növeljük, előnyösen legalább 6-ra emeljük, aminek következtében a fényáteresztőképesség százalékos értéke magas értéket ér el. Körülbelül 8 pH érték fölött megkezdődik a kátrányok újraoldódása, tehát nem előnyös a pH értékét 8 fölé növelni.

Számos, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerből előállított, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmény fényáteresztő képességét körülbelül 6 pH értéken megmérve az 5. táblázatban bemutatott értékeket kapjuk. E készítményeket a szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárással készítjük.

5. táblázat

Kátránymentesltett, folyékony füstölőszer-készltmény fényáteresztő képessége pH 6 érték mellett

A füstölőszer-készítmény eredete	A fényáteresztő-képesség százalékos értéke
Charsol C—10	96
Charsol C—12	82
Royal Smoke B	95
Royal Smoke AA	93

Ha a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmény előállításának céljára az oldószeres extrakciós eljárást választjuk, akkor a fényáteresztő-képesség kívánt százalékos értékét elérhetjük egyrészt az oldószer megfelelő kiválasztásával, továbbá a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszeroldat és az oldószer térfogatviszonyának megfelelő beállításával.

A 6. táblázatban felsoroljuk különböző, alkalmas oldószerekkel kezelt „Royal Smoke AA”-ból kapott kátránymentesített füstölőszer-készítmények fényátereeztő-képességének értékét, az eredeti, kereskedelemből beszerzett füstölőszer és az extrakcióhoz használt oldószer különböző arányainak esetében.

6. táblázat

Oldószeres extrakciós eljárással készült folyékony füstölőszer-készltmény fényáteresztő-képessége

Oldószer A folyékony A fényát-

	fü8töíőszer térfogatviszonya az oldószerhez	eresztő- képesség százalékos értéke
Diklór-metán	12:1	92
Bróm -klór-metán	3:1	78
Kloroform	6:1	90
Hexil-celloszolv	1:1	98
Propionaldehid	1:1	87
Etil-acetát	1:1	92
Dietil-éter	1:1	74
Metil-izobutil-keton	1:1	92
Előzőleg már utaltunk arra, hogy a	találmány sze-

rinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítménynek fényáteresztő-képessége előnyösen legalább 50% a látható fény teljes tartományában, és ez jelzi, hogy a kátránytartalom lényeges részét eltávolítottuk, hogy így elkerüljük a kátrányosodást a burkolat kezelése során. Ezt az előnyös sajátságot olyan kísérleteorozattal igazolj uk, amelynek során „Royal Smoke AA”-t oldószeres extrakcióval kátránymentesítünk, úgyhogy az oldószert (diklór-metánt) különböző arányban alkalmazzuk. A kapott kátránymentesített füstölőfrakciókat elkülönítjük és mérjük a fényátereSztő-képességüket. Meghatároztuk továbbá ebben a kátránymentesített füstölőfrakcióban a nem illékony anyagok (például kátrányok) súlyszázalékát is. E vizsgálatok eredményeit összegzi a 7. táblázat és az 5. ábra.

7. táblázat

A fényáteresztő-képesség összefüggése a nem illékony anyagok százalékos mennyiségével

A folyékony A fényáteresztő- A nem illékony füstölőszer és az képesség anyagok százalékos százalékos extrakcióhoz értéke mennyisége használt oldószer térfogatviszonya

Kereskedelmi forgalomból beszerzett folyékony füstölőszer

(oldószer nélkül)	0	8,9
50/1	3,5	8,5
33/1	8,1	8,4
25/1	27,7	8,0
20/1	48,7	6,5
15/1	63,2	5,9
14/1	70,2	6,0
10/1	72,0	6,0
10/1	76,7	5,9
7/1	77,1	5,6

-816

C_t B_s füstölőszerrel

Ezekből az adatokból és az 5. ábrából kitűnik, hogy a fényáteresztő-képességet a O-tól körülbelül 50%-ig terjedő tartományban nagyon lényegesen befolyásolja a nem illékony anyagok mennyisége (beleértve a kátrányokat is). Ezért szükséges csökkenteni a folyékony füstölőszer kátránytartalmát például az oldószeres extrakciós vagy a szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítés módszerével abból a célból, hogy növelni tudjuk a folyékony füstölőszer fényáteresztő-képességét 0%-ról kb. 50%-ra. Ha elegendő mennyiségű kátrányt távolítunk el, és elérjük a fényáteresztő-képességnek legalább 50% körüli értékét, akkor a görbe lefutásában vízszintes szakasz következik, és ekkor a fényáteresztő-képeeség további javulása elsősorban már nem a további kátránymennyiség eltávolításától függ.

4. példa

A példa bemutatja egy kátránymentesített füstölőszerrel kezelt, találmány szerinti csőalakú nem rostos, gélállományú, cellulózos burkolat előállítását, az 1. példában leírt oldószeres extrakciós eljárással készült folyékony füstölőszer-készítménnyel.

A „Royal Smoke AA” füstölőszeren kívül mintákat készítettünk „Charsol C—10”-ből (Red Arrow Products Co. cég készítménye), amelynek fajlagos fényelnyelő képessége 340 nm hullámhosszon körülbelül 0,4. Ez utóbbi képviseli a 8. táblázatban a „C” jelű, kereskedelmi forgalomból beszerzett füstölőszert és a „C” jelű, kátránymentesített, folyékony füstölőszerkészítményt.

Több, nem rostos, frankfurti virsli méretének megfelelő, gélállományú burkolatot kezelünk az 1. példa szerint készült, közömbösített (pH 5,0) vizes, folyékony füstölőszeroldatokat a burkolatok külső felületére juttatjuk. A folyékony füstölőszer körülbelül 1,55 mg/cm* bevonatot hoz létre a burkolat felületén. A felvitelt úgy végezzük, hogy a füstölőszer-készítmény egyenletes bevonatot képezzen a burkolaton (pl. a 261 457 alapszámú Egyesült Államok-beli szabadalmi bejelentésben leírt készülék alkalmazásával). A művelet befejezése után sem a burkolaton, sem a berendezés hengerein nem figyelhető meg jelentős kátrányos lerakódás,

Az így kezelt burkolatokat 80 °C-on szárítjuk. 12 súly% víztartalom eléréséig. Ezt követően a burkolatokat a szokott módon nedvesítjük 14—18 súly% víztartalomig, és lefűzzük. A 8. táblázat mutatja a füstölőszereket, továbbá a kezelt burkolatban lévő fenol-, karbonil- és összes savtartalmat.

8. táblázat

A találmány szerint kezelt, nem rostos gélállományú, cellulózos burkolatok kémiai összetétele*

A búr- A burkolat jellemzése kólát Fenolok Karbo- összes sor- mg/ nilve- savtarszáma 100 cm¹ gyületek talom mg/ mg/

110 cm* 100 cm’

kezelt burkolat	0,25	2,5	13,5
B4 füstölőszerrel
kezelt burkolat	0,08	10,5	15,2

C₃ A kereskedelmi forgalomból ' beszerzett közömbösített (pH 5,0) „C” füstölőszerrel kezelt burkolat 0,20 12,2 14,1

C₄ A kátránymentesített, közömbösített (pH 5,0) „C” folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat 0,05 1,2 13 * = A számadatok több meghatározás számtani középértékét jelentik.

A 8. táblázat adataiból kitűnik, hogy a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony „A” füstölőszer-készítménnyel kezelt burkolat fenoltartalma mindössze kb. harmadrésze azon burkolat fenoltartalmának, amelyet a részlegesen közömbösített, kátrányt tartalmazó, folyékony „A” füstölőszeroldattal („Royal Somé AA”, a Cj burkolat összehasonlítása a C₃ burkolattal) vonunk be. Hasonlóképpen, a kátránymentesített, folyékony „B” füstölőszer-készítménnyel bevont burkolat fenoltartalma mindössze kb. negyede a kátrányt tartalmazó, folyékony „B” füstölőszer-oldattal („Charsol C—10”, a C_a burkolatot a C₄ burkolattal Öszszebasonlítva) bevont burkolat fenoltartalmának. Ugyanúgy, mint a 2. táblázat esetében, nem lehet következtetést vonni a találmánynak a burkolatot karbonil- és összes savtartalmára kifejtett hatására vonatkozóan.

Kísérleteink jellegéből következően a folyékony füstölőszer fenoltartalmának csökkenése (2. táblázat) és a bevonatos burkolatban lévő fenoltartalom csökkenése (8. táblázat) nem arányos.

A példa szerint előállított találmány szerinti burkolat színezőképességét az abszorpciós tényezővel, a kátránytartalmat a homályossági értékkel jellemezzük.

5. példa

E példában ismertetjük a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítménnyel kezelt, csőalakú, nem rostos, gélállományú cellulózos burkolat előállítását a 2. példában leírt, szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési módszerrel készült, folyékony füstölőezer-készítmény alkalmazásával. összehasonlítás céljából azonos típusú burkolatot kezelünk azonos módon a kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó „Royal Smoke AA” folyékony füstölőszerrel.

Frankfurti virsli méretének megfelelő, gélállományú burkolatot kezelünk a 2. példa szerinti folyékony füstölőszer-készítményekkel: 1,55 mg/cm* bevonatot hozunk létre a burkolat felületén. A felvitelt aá.példában leírtak szerint végezzük.

. 9

-918

A kezelt burkolatokat 80 °C hőmérsékleten szárítjuk 12 súly% víztartalom eléréséig, majd a burkolatokat a szokásos módon, a lefűzési folyamat során 14— 18 súly% víztartalom eléréséig nedvesítjük. A 9. táblázat mutatja a kezelt burkolatokban jelenlévő fenol-, karbonil- és összes savtartalmat.

9. táblázat

A szabályzóit hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárására alapozott burkolatok kémiai összehasonlítása*

A búr- A burkolat	Fenő-	Karbo- összes
kólát jellemzése	lók	nilve- sav-
sor-	mg/	gyületek tartalom
száma	100 cm1	mg/ mg/ 100 cm2 100 cm2

E, A kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füetólőszerrel (pH 2,4) kezelt burkolat	0,20	9,6	7,7
Ej Kátránymente- sített, folyékony füstölőszerrel (pH 6,0) kezelt burkolat	0,15	6Λ	15,8
* = A számadatok több meghatározás számtani kö
zépértékét jelentik.

E kísérleteink jellegéből következően a folyékony füstölőszerben lévő fenoltartalom csökkenése (3. táblázat) és a bevonattal ellátott burkolat fenoltartalmának csökkenése (9. táblázat) nem arányos. Ugyanúgy, mint a 3. táblázat esetében, nem vonható következtetés a találmánynak a burkolat karbonil- vagy összes savtartamára kifejtett hatására vonatkozóan. Az öszszes savtartalom magasabb mennyisége a részben közömbösített, kátránymentesített burkolat mintájában azt tükrözi, hogy a savaknak magasabb pH érték mellett jelenlévő sóformája feltehetően kevéssé illékony.

A példa szerint előállított találmány szerinti burkolat színezőképességét az abszorpciós tényezővel, a kátránytartalmat a homályossági értékkel jellemezzük.

6. példa

E példában ismertetjük a találmány szerinti kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt, nem rostos cellulózos élelmiszerburkolat előállítását és öszszehasonlításul azonos burkolatot kezelünk azonos módon kátrányt tartalmazó füstölőszer-készítménnyel.

A kísérleteket „Charsol 0—12”, „Royal Smoke AA” és „Royal Smoke B” típusú kátrányt tartalmazó füstölőszerekkel, illetve ezekből, az előző példák szerint előállított kátránymentesített füstölőszer-készítményekkel végeztük. A felvitelt az előző példákban leírt módon a burkolat külső felén végeztük, kb. 1,55 mg/cm* felületi mennyiségben. A nem rostos, cellulózos bur10 kólát 21 mm átmérőjű, amelyet a leválaszthatóság megkönnyítésére a belső felén a 3 898 348 ezámú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban közölt oldattal bepermeteztünk.

A burkolatok színezőképességének jellemzésére az abszorpciós tényezőt, kátránytartalmuknak jellemzésére a fényelnyelő-képességet használtuk.

7. példa

E példában ismertetjük a találmány szerinti kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt rostos, cellulózos burkolatok előállítását.

E kísérletünkben kb. 16 cm síkszélességű, rostos állományú burkolatot kezelünk a kereskedelmi forgalomból beszerzett „Royal Smoke AA” folyékony füstölőszeroldatból szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítéssel kapott, 2. példa szerint előállított kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítménnyel. A cellulózos, rostos burkolatot a találmány szerinti füstölőszer-készítménnyel a 301 276 alapszámú találmányi bejelentésünkben leírtak szerint kezeljük, majd a rostos állományú burkolatot a szokásos módon, ismert eljárással lefűzzük, az elkülönített burkolatmintákat sonkával, vagy bolognai készítménnyel töltjük, és az általánosan szokásos töltési és feldolgozási módszernek vetjük alá, kivéve, hogy a füstölő helyiségben nem alkalmazunk füstölőszert. Az így kapott sonka- és bolognai termékeknek megfelelő színe, illata és íze van, amelyet a találmány szerinti, füstölőszer-készítmény nyel kezelt burkolat biztosít.

8. példa

Ebben a példában ismertetjük a találmány szerinti burkolatok kátránytartalmának jellemzésére használt ibolyántúli fényelnyelőképesség meghatározását és öszszefoglaljuk a találmány szerinti burkolatokkal kapcsolatos erre vonatkozó mérési eredményeinket.

A fényelnyelő képesség meghatározását úgy végezzük, hogy a kezelt burkolatból meghatározott nagyságú mintát veszünk, és ezt metanolban áztatjuk. A metanol a füstölési színt adó komponenseket extrahálja, és ennek az oldatnak (extraktumnak) mérjük a fényelnyelő-képességét 210—350 nm hullámhossz tartományban.

A 6. példa szerinti burkolatokkal a kísérleteket a következőképpen végeztük.

a) A folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat 0,0635 m* mintáját 200 ml vízmentes metanolban áztatjuk 1 órán át, majd kivesszük.

b) A folyékony füstölőszemek a burkolaton lévő mennyiségétől függően további hígítást végzünk, figyelembe véve az UV mérőműszer méréshatárait. E; kísérleteinkben a folyékony füstölőszemek a felületen lévő mennyisége (a következőkben: a felület töltése) 1,55 mg/cm², az UV mérésre használt oldat 4,96 ml metanolt és 0,10 ml a) lépésből származó extraktumot tartalmaz.

c) Az UV színképet 350—210 nm tartományban a következő feltételek mellett végezzük: 2 másodperces válasz/2 nm rés, 10 nm/cm beállítás, 50 nm/perc letapogatási sebesség és 0—200%.

-1020

10. táblázat

Füstölőszerrel kezelt burkolatokról származó kivonatok összehasonlítása UV fényben,

210 nm hullámhosszon ____

Annak érdekében, hogy azt a fényelnyeléei képességet mérjük, amely elsősorban a folyékony füstölőszerben jelen lévő kátrányoknak tulajdonítható, a spektrofotométert nullázzuk olyan oldat alkalmazásával, amely a lehető legkevesebb kátrányt tartalmazza. Ez bármely típusú folyékony füstölőszer esetében egy extrahált, és 5,0 pH értékre közömbösített füstölőezerrel kezelt burkolat kivonatának mintája. Ha a nullázást ezen á módon elvégezzük, akkor bármely, az UV színképben megjelenő további fényelnyelő-képeeség a kátrányos alkatrészek mennyiségi mértékét jelenti.

A „Charsol C—12” esetében ezeknek az ibolyántúli abszorpciós kísérleteknek az eredményeit mutatják az

1. ábra grafikonjai, amelyben kihúzott vonal mutatja az eredeti kátrányt tartalmazó füstölőszert. A közömbösítési módszerrel készült, kátránymentesített, folyékony füstölőszert mutatja a szaggatott vonal, a kátránymentesített, folyékony, szabályzott hőmérsékleten közömbösített füstölőszert mutatja a pontokból és szaggatott vonalakból álló vonal, és az oldószeres extrakciós módszerrel készített, kátránymentesített, folyékony füstölőszer mutatja a pontozott vonal. Ugyanígy a 2. és 3. ábrák grafikonjai mutatják a kereskedelmi forgalomból beszerzett „Royal Smoke AA” és „Royal Smoke B” folyékony füstölőszerrel, valamint az ezekből készített, kátránymentesített folyékony füstölőszer-készítményekkel kapott eredményeket. Az 1—

3. ábrákban feltüntetett, zérusnál nagyobb értékek az ezen kísérletekben alkalmazott műszer-vakpróba következménye.

Az 1—3. ábrák görbéiből megfigyelhetők, hogy a kátránymentesített és kátrányt tartalmazó minták között 210 nm hullámhossz körüli értéken a legnagyobb a különbség, jóllehet a különbség a teljes, letapogatott hullámhossz-tartományban lényeges. A különbség legnagyobb a legmagasabb összes savtartalmú és legmagasabb kátránytartalmú, folyékony füstölőszerek („Charsol C—12” és „Royal Smoke AA”) esetében. A fényelnyelő-képességben mutatkozó különbség csekélyebb a „Royal Smoke B” esetében, amelynek kevesebb az összes savtartalma és kátránytartalma, ha a szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési, vagy (nem szabályzott hőmérsékleten végzett) közömbösítési módszerrel kezeljük.

A10. táblázatban összegeztük a 210 nm hullámhoszszon mért fényelnyelő-képességet és a fényáteresztőképesség százalékos értékeit. Ezek alkalmasak annak kimutatására, hogy a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt cellulózburkolatokról kapott kivonatok fényelnyelő-képessége 210 nm hullámhosszon nem több, mint 60%-a, előnyösen nem több, mint 30%-a egy olyan kivonat ibolyántúli fényelnyelő-képességének, amelyet a megfelelő, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerrel kezelt, azonos abszorpciós tényezővel rendelkező burkolatról kapunk. A 10. táblázat azt is mutatja, hogy a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt cellulózburkolatok ibolyántúli fényáteresztőképessége 210 nm hullámhosszon legalább négyszerese egy olyan, azonos burkolat ibolyántúli fényáteresztő-képességének, amelyet azzal a kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszérrel kezelünk, amelyből a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítményt előállítjuk.

A folyékony Pényátfüstölőszer típusa, eresztőés a kátrány képesség eltávolításának módja %

Fényei- Fénynyelő- elnyeképesség lőképesség a kér. forg. beszerzett füstölőezer abszorpbenciájának %-ában

25	„Charsol C—12” Oldószeres extrakció Közömbösítés Szabályzott hőmérsékleten végzett	mintegy 100 78	0 0,108	0 13
30	közömbösítés	80	0,097	11
Kereskedelmi forgalomból beszerzett füstölőszer eredeti állapotában	14	0,854
35	„Royal Smoke AA” Oldószeres extrakció	86	0,066	5
	Közömbösítés	56	0,252	21
40	Szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítés	62	0,208	17
45	Kereskedelmi forgalomból beszerzett füstölőszer, eredeti állapotában	6	1,222
„Royal Smoke B” Oldószeres extrakció	mintegy 100	0	0
	Közömbösítés	26	0,585	48
50	Szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítés	27	0,569	47
55	Kereskedelmi forgalomból beszerzett füstölőszer, eredeti állapotában	6	1,222

9. példa

Ebben a példában ismertetjük a találmány szerinti élelmiszerburkolatok színezőképességének jellemzésére alkalmazott abszorpciós tényezők meghatározási módját és összefoglaljuk a különböző burkolatokon végzett, erre vonatkozó mérési eredményeinket.

-1122

Az abszorpciós tényező meghatározása céljából a folyékony füstölőszerrel kezelt burkolatból 12,9 cm’-t szárítás után kivágunk, és 10 ml metanolba helyezzük. Egy órányi áztatási időtartam alatt a metanol a burkolat összes füstölési alkatrészét extrahálja. Ekkor az így kapott, füstölési alkatrészeket tartalmazó metanolos oldat ibolyántúli abszorpciós értékét 340 nm hullámhosszon megmérjük. Ugyanúgy, mint a fajlagos fényelnyelő-képesség meghatározása során, a 340 nm hullámhosszúságot azért választjuk, mert nagyszámú,' füstölőszerrel kezelt burkolatból származó, folyékony füstölőszer-kivonat spektroszkópiai meghatározása azt mutatja, hogy e hullámhossz környezetében a legjobb a linearitás.

Vizsgálataink során oldószeres extrakciós eljárással, illetve szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítéssel előállított, találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerek négy különböző típusával kezelt burkolatokon mérjük az abszorpciós tényezőket. A közömbösítést minden egyes esetben 5,0 pH értékig végezzük. Az így kapott, kátránymentesített, füstölőezer-oldatokat különböző mennyiségekben juttattuk nem rostos, frankfurti virslinek megfelelő méretű, cellulózos gélállományú burkolatok külső felületére, a 4. példában leírt módon. E kísérleteink eredményeit a

4. ábrában összegezzük, amelyben a „Royal Smoke AA”-ból készült folyékony füstölőszer területét diagonális vonalak, a „Charsol X—12”-ból készült, folyékony füstölőszer területét horizontális vonalak, a „Royal Smoke B”-ból készült, folyékony füstölőszer területét függőleges vonalak mutatják. Egy további, egyszerű vonal mutatja azokat a mérési eredményeket, amelyeket a kereskedelmi forgalomból beszerzett „Royal Smoke AA” folyékony füstölőszerből szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési módszerrel előállított, kátránymentesített, folyékony füetölőszer betöményített formájának alkalmazásával kaptunk.

Az ábra gyakorlati alkalmazásának céljából előbb kiválasztjuk az abszorpciós tényező alapján a füstölési szín kívánt mértékét, és a kátrányt tartalmazó, folyékony füBtölőszer azon típusát, amelyet alkalmazni kívánunk a fentebb leírt három módszer valamelyikével végzett kátrányeltávolítás céljára. Ezt követően meghatározzuk a kátránymentesített, folyékony füstölőszemek a burkolaton kívánt mennyiségét úgy, hogy a találmány megvalósítása által a kívánt jellemzőket elérjük.

A füstölési szín és az abszorpciós tényező közötti összefüggés megállapítására kolorimetriás kísérletsorozatot végeztünk frankfruti húskészítményekkel, amelyekbe nem rostos, a fentiekben leírt módon készült, különböző folyékony füstölőszerekkel kezelt burkolatokba töltöttünk. A 11. táblázat összegzi e kísérleteink eredményeit.

11. táblázat

Frankfurti készítmény felületi fényerősségének és az abszorpciós tényezőnek az összefüggése

A minta Folyékony	Felületi anyag- mennyi- ség mg/cm1	Az abszorpciós tényező	Fény- erősség (-ÁL)
sorsz.	füstölőszer típusa
1.	Royal Smoke AA1		0,6	5,0
2.	Royal Smoke AA1	1,55	0,6	3,2
3.	Royal Smoke AA1	1,63	0,5	2,9
4.	Royal Smoke AA*	1,32	0,4	2,4
5.	Royal Smoke AA1	—	0,3	2,0
6.	Royal Smoke AA1	0,93	0,2	2,1
7.	Royal Smoke AA1	0,62	0,19	1,4
8.	Royal Smoke AA1	0,62,	. 0,14	1,0
9.	Royal Smoke AA3	1,5	0,4	2,4
10.	Royal Smoke AA‘	1,75	0,5	3,4

Jelölések:

= Oldószeres extrakciós módszerrel készült = Szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítéssel készült = A hőmérséklet szabályozása nélkül végzett közömbösítéssel készült = A kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszer.

A táblázatban közölt ÁL értékek a felületi fényerősségváltozásokat jelentik (a méréseket Gardnex XL—23 Colorimeter műszerrel végeztük, a műszer használati utasításában leírtak szerint), és a ÁL értékeket túlságosan alacsonynak — azaz a készítmény füstölt színét nem kielégítőnek — tekintjük, ha 1,4 egységnyi fényerősség-változás vagy ennél kevesebb lép fel azon L értékek között, amelyeket egyrészről a nem füstölt, kontroliburkolaton, másrészt egy folyékony füstölőszerrel kezelt burkolaton mértünk.

A 11. táblázatból kitűnik, hogy ha az abszorpciós tényező 0,2 körüli értéknél kevesebb, akkor a felületen lévő füstölőszer mennyisége általában 0,62 mg/cm¹ vagy kevesebb. Ez a mennyiség általában nem vezet a termék felületi fényerősségének kívánt csökkenéséhez, tehát a színképződést általában elégtelennek kell tekintenünk. Ha egy közepes fényerősség-csökkenést érünk el 1,32 mg/cm¹ folyékony füstölőszer felületi mennyiségével, akkor ez a legtöbb célra kielégítő, tehát az abszorpciós tényező ennek megfelelő, legalább 0,4 értéke a találmány előnyt» megvalósítási módját jelenti.

Megjegyezzük azonban, hogy számos, az élelmiszerpéppel és a feldolgozás körülményeivel kapcsolatos tényező érintheti a háttérszínt, és ennek következtében az L és ÁL értékeket, így (a 11. táblázatban található ÁL értékek csak az itt leírt vizsgálatsorozat szempontjából helytállóak.

Az összes, fentebb leírt, abszorpciós tényezőre vonatkozó kísérleteinket azonos átmérőjű, nem rostos cellulózburkolatokkal végeztük, közvetlenül a folyékony füstölőszerrel való kezelés és szárítás után vagy

-1224 az e burkolatokban feldolgozott frankfurti készítményeken. Más vizsgálatok azt mutatják, hogy az abszorpciós tényezőt nem befolyásolja jelentős mértékben a burkolat vastagságának változása. További vizsgálatok megmutatták, hogy a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt rostos burkolatok abszorpciós tényezőinek értékei körülbelül ugyanazok, mint az azonos füstölőszertöltéssel (felületi anyagmennyiséggel) bíró, nem rostos cellulózburkolatok abszorpciós tényezőinek értékei. Ennek alátámasztására megemlítjük, hogy rosttal erősített, 115 cm átmérőjű, „Royal Smoke AA”-ból származó, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt, rosttal erősített cellulózburkolat esetében 1,57 mg/cm^! felületi anyagmennyiség mellett kb. 0,4 értékű abszorpciós tényezőt kaptunk, és azonos módon kezelt, nem rostos cellulózburkolat esetében, más vizsgálatok eredményei szerint, az abszorpciós tényező értéke ezzel megegyezett.

10. példa

Ebben a példában ismertetjük a találmány szerinti rostos erősítés nélküli, gélállományú cellulózos burkolatok kátránytartalmának jellemzését a „homályossági érték” meghatározásával és összefoglaljuk erre vonatkozó mérési eredményeinket.

A találmány szerinti, nem rostos, gélállományú cellulózburkolatok előnyösen olyan, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel létrehozott bevonata van, amely a burkolaton olyan homályossági értéket eredményez, amely nem több, mint 80%-a, előnyösen nem több, mint 70%-a azon burkolat homályossági értékének, amelynek bevonatát azzal a kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerrel hozzuk létre, amelyből a kátránymentesített, folyékony füstölőszert előállítjuk (a kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszer összes savtartalma legalább 10 súly% körüli érték), vagy más módon jellemezve, a burkolat homályossági értéke nem haladja meg egy bevonat nélküli burkolat homályossági értékét.

A homályossági érték a burkolatban lévő kátránytartalom mértéke. A burkolatnak ezt a jellemzőjét olyan kísérletsorozatban vizsgáljuk, amelynek során meghatározzuk egyrészt a füstölőszerrel nem kezelt, nem rostos, gélállományú cellulózburkolat homályosságát, másrészt a kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat homályosságát, valamint a kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat homályosságát. A kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszer minden egyes esetben „Royal Smoke AA”, amelynek összes savtartalma 11,5—12,0 súly% (1. táblázat). A kísérleti eljárás abban áll, hogy a burkolat mintáját vízben áztatjuk, és ezen áztatási időtartam során a burkolat falában lévő kátrányalkatrészek a víz hatására oldhatatlanná válnak. A jelenlévő kátrány mennyiségétől függően a vízzel való összeférhetetlenséget (imkompatibilitást) mennyiségileg mérjük a burkolaton jelentkező homályosság alapján.

E kísérletek során vizsgáltuk az oldószeres extrakciós módszerrel a közömbösítési, valamint a szabályzóit hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárással előállított kátránymentesített füstölőszer-készítménynyel kezelt, 4. és 5. példa szerinti burkolatok homályossági értékeit. E példában alkalmazott valamennyi burkolat belső felületét megpermetezzük burkolat leválását elősegítő oldattal.

A 21 nm átmérőjű, nem rostos burkolatokat lefűzzük, és 91,4 cm hosszúságú, randomizált (találomra kiválasztott) mintákat vesszük, levegővel felfújjuk, hogy a lefűzés által előidézett redőket minimálissá tegyük, és 200 ml ionmenteeített vízbe merítjük. Az áztatás ideje legalább 1 óra, de nem haladja meg a 3 órát, tehát csak annyi ideig végezzük, amennyi elegendő arra, hogy a víz teljesen behatoljon a burkolat falába. A minták leszárítása után a burkolat homályosságát az „ASTM Method D 1003, 35, kötet, „Átlátszó műanyagok homályossága és fényáteresztő-képessége” (1977) irodalmi helyen megadott módszer szerint végezzük. E vizsgálatok eredményét Összegzi az alábbi

12. táblázat.

12. táblázat

A burkolat homályossága

A füstölőszerek típusa	A A homá-	A ho-
	meg- lyosság	má-
	hat. határ-	lyos-
	száma értékei	ság/át-
	(%)	lagér- tékei
		(%)

Füstölőszer nélkül	32	6,9-9,7	7,9
Közömbösítési módszerrel
készült	33	6,1-9,5	7,6
Szabályzott hőm. végzett
közömbösítéssel készült	32	5,9-8,5	6,7
Oldószeres extrakcióval
készült	28	5,4-8,7	6,6
Keresk. forg. besz.	32	8,5—13,1	10,7

A12. táblázat azt mutatja, hogy a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel készített burkolat (a füstölőszerkészítményt a „Royal Smoke AA” füstölőszerből készítettük) homályossági értéke (7,6; 6,7 és 6,6%) nem több, mint a bevonat nélküli, azonos burkolat homályossági értéke (7,9%).

A különböző gyártó cégek által készített burkolatok átlagos homályossági értéke némileg változhat, jóllehet a legtöbb burkolat homályossági értéke (folyékony füstölőszerrel végzett kezelés nélkül) a 7,7% és 8,2% közötti tartományban van. Az egyik gyártó cég által készített, nem kezelt, cellulózt tartalmazó, csőalakú burkolat átlagos homályossági értéke azonban lényegesen magasabb, mintegy 21,9%.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megközelítés, amelynek értelmében a homályossági értéket használjuk fel a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolatok jellemzésére, olyan burkolatokra korlátozódik, amelyeket gélállományú állapotban kezelünk füstölőszerrel. Ilyen típusú burkolat esetében a folyékony füstölőszer valóban behatol a burkolat falába, és az ezt követő, vizes áztatás

-1326 során az összes kátrányos alkatrészek oldhatatlanná válnak. A folyékony füstölőszerrel kezelt, száraz állományú burkolat esetében, a füstölőszer nyilvánvalóan nem hatol be a burkolat külső felületébe, és a homályossági érték mérésekor, a vizes áztatás során lemosódik. Ennek megfelelően a homályossági érték nem alkalmas a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstolőszerrel kezelt szárazállományú burkolatok jellemzésére. Példakéntmegemlítjük, hogy nincsen különbség a kátrányt tartalmazó és kátránymentesített „Royal Smoke AA” füstölőszerrel kezelt szárazállományú burkolat között, körülbelül 1,55 mg/cm* burkolatfelületen lévő füstölőszer töltés esetében.

A kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt, gélállományú burkolatok homályossági értékkel való jellemzése megkívánja olyan, folyékony füstölőszerek alkalmazását is, amelyek összes savtartalma legalább 10 súly% körüli érték. Ennél alacsonyabb savtartalmú füstölőszerek nyilvánvalóan nem tartalmaznak elegendő kátrányt ahhoz, hogy mérhető különbséget hozzanak létre a kátrányt tartalmazó és kátránymentesített füstölőszerrel kezelt burkolatok homályossági értékében. Ezt olyan vizsgálatokkal mutattuk ki, amelyek során a burkolatot egyrészt a kereskedelemből beszerzett, kátrányt tartalmazó, másrészt kátránymentesített „Royal Smoke B” folyékony füstölőszerrel kezeljük, úgyhogy körülbelül 2,17 mg/cm* töltést juttatunk a burkolat felületére. A „Royal Smoke B” összes savtartalma kb. 8,5—9,0 súly% (lásd az 1. táblázatot); a burkolatok e két típusának homályossági értéke között nem volt érzékelhető különbség.

A 12. táblázatból nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, füstölőszerrel kezelt, cellulózos burkolat átlagos homályossága alapvetően magasabb, mint a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat átlagos homályossága. A megvizsgált, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt három típus közül a legmagasabb átlagos homályosság értéke 7,6% és ez 71%-a a kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, folyékony füstolőszerrel kezelt burkolatok átlagos homályosságának. A másik két burkolati típus átlagos homályossága 62%-a a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat átlagos homályosságának, és ez jól mutatja, hogy a legelőnyösebb felső határérték 70% körüli értéknél kevesebb. Mivel a homályossági érték, mintáról mintára némileg változik, hangsúlyozzuk, hogy a találmány szerinti burkolatok homályossági értőiéi legalább tíz minta vizsgálatának számtani középértékén alapszanak.

Az átlagos homályossági értékek függenek továbbá a burkolat átmérőjétől is, és az átmérő fokozódásával a homályossági értékek növekszenek, a vastagabb burkolati fal következtében. Az átlagos homályosság abszolút értéke az összes savtartalomtól (és fajlagos fényelnyelő-képességtől) is függ, továbbá a burkolatba ágyazódott füstőlőszer mennyiségétől. Általában azonban a találmány szerinti, cellulózos burkolatok átlagos homályossága lényegesen alacsonyabb, mint a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszerrel kezelt cellulózos burkolatoké, még abban az esetben is, ha füstölési szint és füstölési ízt adó képességük a burkolt élelmiszertermékekben egyenértékű körülmények közötti előállítás során körülbelül azonos. Ez a viszony jól mutatja találmány szerinti kátránymentesített, folyékony füstolőszerrel kezelt cellulózos burkolatok és a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat közötti kémiai és funkcionális különbséget.

A homályosság vizsgálata csupán a találmány szerinti, nem rostos cellulózos burkolatok jellemzésére használható. Ennek oka az, hogy a rostos burkolatok mindig homályosak, és homályossági értékük nagyon magas, így például a körülbelül 70 mm átmérőjű, nem kezelt, rostos burkolatok esetében mintegy 97,5%.

11. példa

Ebben a példában ismertetett kísérlettel igazoljuk, hogy a találmány szerinti füstölőszer-készítmények alkalmazásával a burkolatok kezelése során, a csökkent kátránytartalom következtében nem mutatkozik kátránylerakódás.

A szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárásával előállítunk négy, kátránymentesitett, folyékony füstölőszermintát a kereskedelmi forgalomból beszerzett, „Charsol C—12” nevű füstölőszeroldatból kiindulva. (Fajlagos fényelnyelő-képessége kb. 0,5 340 mn hullámhosszon, kb. 2 pH érték mellett.) A mintákat lényegében a 2. példa szerint készítjük, annak kivételével, hogy mindegyiket különböző pH értékig közömbösítjük, így a kapott, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmények mindegyikének fényáteresztő-képessége különböző. A 13. táblázatban összefoglaljuk a kátránymentesített, folyékony füstölőszerminták pH értékét és fényáteresztő-képességét.

13. táblázat

A minta sorszáma pH érték A fényáteresztőképesség százalékos értéke

1	4,69	20,8
2	4,60	50,2
3	4,70	61,3
4	4,95	84,3
Kontroll	5,92	92,0

Az így készített mintákat gélállományú, nem rostos, frankfurti burkolatra visszük 15,5 g/m* mennyiségben és a felvitel során megfigyeljük, hogy jelentkeznek-e kátrányfoltok a burkolaton, és lerakódik-e kátrány a szárítóberendezésben és ennek préshengerein. E megfigyelések eredményeit foglalja össze a 14. táblázat.

-1428

14. táblázat

A minta A fény- Megfigyelés sor- áteresztőszáma képesség %-os értéke

1	20,8	A burkolaton azonnal kátránylerakódás képződik. A préshengereken nehéz, tapadós bevonat jelenik meg. A vezetőhengereken is kátránylerakodások észlelhetők.
2	50,2	A burkolaton azonnal kátránylerakódás képződik. Némi tapadós bevonat a préshengereken; a vezetőhengereken (a szárítóban) kátrányos bevonat figyelhető meg.
3	61,3	A burkolaton azonnal kátránylerakódás képződik. A préshengereken nincsen tapadós bevonat. A szárító vezetőhengerein kátránylerakódás képződik.
4	84,3	A burkolaton 5 perc után képződik kátránylerakódás. A préshengereken nincsen tapadós bevonat. A szárító vezetőhengerein kátránylerakódás képződik.
Kont- roll	92,0	A burkolaton nincs kátrányfolt sem a szárító vezetőhengerein, sem a préshengereken nincsen kátránylerakódás.

A táblázat eredményei azt mutatják, hogy a kátránymentesített, folyékony füstölőszeroldatban jelenlévő kátrány okozta zavarok — amint ezt az alacsonyabb fényáteresztő-képességi értékek is érzékeltetik — enyhülnek, ha a kátránytartalom csökken, illetve fényáteresztő-képesség értéke növekszik. Ha a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmény fényáteresztő-képessége kb. 20%, akkor a kátrány okozta nehézségek, különösen a préshengerekre tapadó réteg a bevonattal való ellátás folyamatát megakasztja, az ilyen készítmény tehát elfogadhatatlan. Ha a fényáteresztő-képesség értéke kb. 50%-ra emelkedik, akkor még mindig jelentkeznek zavarok — pl. egy enyhe tapadós bevonat a hengereken, és a kereskedelmi forgalmazás szempontjából nem kívánatos kátrányfoltok a burkolaton — azonban a folyékony füstölőszer burkolatra való rá vitele elvégezhető, és megfelelő burkolat készíthető. Ha a fényáteresztő-képesség értéke kb. 60%, akkor olyan burkolat állítható elő, amelyen csak kevés kátrányfolt figyelhető meg, a kereskedelmi forgalom szempontjából tehát előnyösebb, bár a burkolaton hosszas műveleti időszakok után foltok képződnek. Ennél is magasabb fényáteresztő-képesség, tehát a 4. minta és a kontrollminta esetében a burkolat kereskedelmi szempontból elfogadható, kátrányfoltjai nincsenek, és a burkolatnak bevonattal való ellátása folyamatos üzemmenetben végezhető, kátrányos lerakódások vagy tapadós bevonat képződése nélkül, ami a gyártási folyamat üzemszünetét idézné elő.

Hasonló vizsgálatot végeztünk, és hasonló eredményre jutottunk olyan találmány szerinti készítmények vizsgálatánál, amelyekhez a kátránymentesítést oldószeres extrakcióval végeztük, és a minták különböző fényáteresztőképességet (azaz a kátránytartalmat az extrakcióhoz alkalmazott oldószer (ebben az esetben diklór-metán) mennyiségének változtatásával biztosítottuk. A vizsgálatok eredményeit a 15. és 16. táblázatban foglaljuk össze.

15. táblázat

A minta sorszáma	A diklórmetán mennyisége ml	pH-érték	A fényáteresztőképesség %-os értéke
1	155	2,2	40
2	190	2,2	50
3	315	2,2	60 .
4	375	2,2	84

16. táblázat

A min- A fényát- Megfigyelések ta sor- eresztőszáma képesség %-os értéke

40 A burkolaton azonnal kátránylerakódás képződik. Enyhe tapadós bevonat a préshengereken. A szárítóberendezésben kátránylerakódások képződnek.

50 A burkolaton 5 perc után kátrány rakódik le. A préshengereken nincsen tapadós bevonat. A szárítóberendezésben kátrány rakódik le.

60 A burkolaton 20 perc után rakódik le kátrány. A préshengereken nincsen tapadós bevonat. A szárítóberendezésben kátrány rakódik le.

84 Sem a burkolaton, sem a szárítóberendezésben nem figyelhető meg kátránylerakódás. Huzamos működés (12 óra) után sem képződik tapadós bevonat a préshengereken.

Claims (13)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Kátránymentesített, folyékony, vizes, füstölt színt, illatot és ízt biztosító, savas kátránytartalmú folyékony füstölőszerből előállított füstölőszer-készítmény, azzal j ellemezve, hogy legalább 7 súly% összes savtartalommal jellemzett kátránytartalmú füstölőszerből van előállítva, fajlagos fényelnyelő-képessége 340 nm-en legalább 0,15 és fényáteresztőképessége legalább 50%.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti füstölőszer-készítmény, azzal jellemezve, hogy fajlagos fényelnyelőképessége 340 nm-en legalább 0,25.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti füstölőszer-készítmény,

   -1530 azzal jellemezve, hogy fényáteresztő-képessége legalább 65%.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti fiistölőszer-kéazítmény, azzal jellemezve, hogy fajlagos fényelnyelőképessége 340 nm-en legalább 0,25 és fényáteresztőképessége legalább 65%.
5. 5. Kátránymentesített, folyékony, vizes füstölőszerkészítménnyel kezelt, csőalakú, száraz állományú, cellulózból rostos erősítéssel vagy anélkül kialakított, vagy csőalakú, gélállományú, cellulózból rostos erősítés nélkül kialakított élelmiszerburkolat, azzal jellemezve, hogy

   a) ceőalakú, száraz állományú, cellulózból rostos erősítéssel vagy anélkül kialakított burkolat esetén — az 1. igénypont szerinti füstölőszer-készítménynyel kialakított bevonata van;

   — a bevonatos burkolatból nyert extraktum abszorpciós tényezője 340 nm-en legalább 0,2, fényelnyelő-képessége 210 nm-en legfeljebb 60%-a egy kátrányt tartalmazó füstölőszer-készítmény- £ nyel bevont és hasonló abszorpciós tényezőjű burkolatból nyert extraktum fényelnyelő-képességének,

   b) osőalakú, gélállományú, cellulózból rostos erősítés nélkül kialakított burkolat esetén l — az 1. igénypont szerinti füstölőszerrel kialakított bevonata van;

   — a bevonatos burkolatból nyert extraktum abszorpciós tényezője 340 nm-en legalább 0,2;

   — a burkolat homályossági értéke legfeljebb 80%-a i egy kátrányt tartalmazó füstölőszerrel bevont burkolat homályossági értékének;

   — a bevonatos burkolat homályossági értéke nem haladja meg egy bevonat nélküli burkolat homályosság! értékét. ‘
6. 6. Az 5. igénypont a) változata szerinti élelmiszerburkolat, azzal jellemezve, hogy abszorpciós tényezője legalább 0,4.
7. 7. Az 5. igénypont a) változata szerinti élelmiszer5 burkolat, azzal jellemezve, hogy a bevonattal ellátott burkolat fényelnyelő-képessége legfeljebb 30%-a egy kátrányt tartalmazó füsfcölőszer-készítménnyel kialakított burkolat fényelnyelő-képességének.

   0
8. 8. Az 5. igénypont a) változata szerinti élelmiszerburkolat, azzal jellemezve, hogy abszorpciós tényezője legalább 0,3 és fényelnyelőképessége legfeljebb 30%-a egy kátrányt tartalmazó füstölőszer-készítménnyel bevont burkolat fényelnyelő-képességének.

   5
9. 9. Az 5. igénypont b) változata szerinti élelmiszerburkolat, azzal jellemezve, hogy a burkolat homályossági értéke legfeljebb 70%-a egy kátrányt tartalmazó füstölőezer-készítménnyel bevont burkolat homályossági értékének.
10. 10 10. Az 5. igénypont a) v&gy b) változata szerinti élelmiszerburkolat, azzal jellemezve, hogy a bevonat a burkolat külső oldalán van kialakítva.
11. 11. Az 5. igénypont a) vagy b) változata szerinti élelmiszerburkolat, azzal jellemezve, hogy a be0 vonat a burkolat külső felén van kialakítva és a burkolat belső felén a burkolat leválasztását elősegítő bevonat van felvíve.
12. 12. Az 5. igénypont b) változata szerinti élelmiszerburkolat, azzal jellemezve, hogy homályossági

    0 értéke kisebb, mint egy bevonat nélküli burkolat homályossági értéke.
13. 13. Az 5. igénypont b) változata szerinti élelmiszerburkolat, azzal jellemezve,, hogy abszorpciós tényezője legalább 0,3.