HU185247B - Process for producing vinblastin-carboxamide derivatives - Google Patents

Process for producing vinblastin-carboxamide derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU185247B
HU185247B HU81707A HU70781A HU185247B HU 185247 B HU185247 B HU 185247B HU 81707 A HU81707 A HU 81707A HU 70781 A HU70781 A HU 70781A HU 185247 B HU185247 B HU 185247B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
carboxamide
chloroethyl
vlb
compound
formula
Prior art date
Application number
HU81707A
Other languages
English (en)
Inventor
Jean C Miller
Gerald E Gutowski
Original Assignee
Lilly Co Eli
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Lilly Co Eli filed Critical Lilly Co Eli
Publication of HU185247B publication Critical patent/HU185247B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D519/00Heterocyclic compounds containing more than one system of two or more relevant hetero rings condensed among themselves or condensed with a common carbocyclic ring system not provided for in groups C07D453/00 or C07D455/00
    • C07D519/02Ergot alkaloids of the cyclic peptide type
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D519/00Heterocyclic compounds containing more than one system of two or more relevant hetero rings condensed among themselves or condensed with a common carbocyclic ring system not provided for in groups C07D453/00 or C07D455/00
    • C07D519/04Dimeric indole alkaloids, e.g. vincaleucoblastine
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P35/00Antineoplastic agents

Landscapes

  • Organic Chemistry (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Nitrogen And Oxygen Or Sulfur-Condensed Heterocyclic Ring Systems (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás új vinka-dimetík, közelebbről (vinblaszdü vagy 4-dezacetil-vinblasztin) -3- (2-klór-etil)-karboxamid előállítására. (A vinkaleukoblasztin vagy vinblasztin rövidítése: VLB.) E vinka-dimerek vindezinre érzékeny daganatos betegségek kezelésére használhatóak emlősöknél.
Az eredeti vinka-dimer módosításai közül az egyik legújabb és leghatásosabb a 3-karboxamidés karbohidrazid-származék előállítása. Közülük számos vegyület hasznos daganatgátló szer [4,166,810 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; és Conrad és munkatársai, J. Med. Chem. 22, 391 (1979)].
Míg a VLB és néhány más daganatgátló dimer vinka-alkaloid orálisan alkalmazva hatásos, sokkal nagyobb dózisok szükségesek, ha a megszokottabb intravénás alkalmazási módot használják. Az eddig vizsgált összes VLB-származék közül csak a 4,096,148 és a 4,160,767 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett oxazolidindion-származékok orális hatásossága esik az intravénás dózist megközelítő dózistartományba.
A találmány tárgya eljárás I általános képletü vinka-dimerek - ahol
R1 hidroxi- vagy acetoxicsoportot jelent - előállítására.
A találmány szerinti eljárásnak megfelelően úgy járunk el, hogy
a) vizes közegben (vinblasztin- vagy 4-dezacetilvinblasztin)-3-(2-klór-etil)-3-spiro-5-oxazo!idin2,4-diont hidrolizálunk; vagy
b) (vinblasztin- vagy 4-dezacetil-vinblasztin)karboxazidot (2-klór-etil)-aminnal reagáltatunk; vagy
c) (vinblasztin- vagy 4-dezacetil-vinblasztín)-3(2-klór-etil)-karboxamidot trifenil-foszfinnal és széntetrakloriddal reagáltatunk, és az I általános képletü vegyületet szabad bázis vagy savaddíciós só formájában izoláljuk, és kívánt esetben az I általános képletü vegyületet, ahol
R1 acetoxicsoportot jelent, dezacetilezve olyan általános képletű vegyületet állítunk elő, ahol R1 hidroxilcsoportot jelent; kívánt esetben az I általános képletű vegyületet, ahol
R' hidroxilcsoportot jelent, acetilezve olyan I általános képletü vegyületet állítunk elő, ahol R1 acetoxicsoportot jelent; és kívánt esetben a fenti hidrolízis során kapott szabad bázist a megfelelő savaddíciós sóvá alakítjuk át.
Ha R1 acetoxicsoportot jelent, a vegyületet VLB3-(2-klór-etil)-karboxamidnak, és ha R1 hidroxilcsoportot jelent, a vegyületet 4-dezacetil-VLB-3-(2klór-etil)-karboxamidnak nevezzük. A fenti szabad bázisokat a gyógyászatban általában nem mérgező savval, előnyösen kénsavval, képzett savaddíciós sók formájában alkalmazzuk, ezek előállítása azonban nem képezi a találmány tárgyát. E sók lehetnek nem mérgező szervetlen savak, mint hidrogén-klorid, salétromsav, foszforsav, kénsavhidrogén-bromid, hidrogén-jodid, foszforossav és hasonlók sói, valamint nem mérgező szerves savak, mint aromás savak, alifás és aromás szulfonsavak sói, beleértve alifás mono- és dikarboxilátokat, fenil-szubsztituált alkanoátokat, hidroxi-alkanoátokat és alkándioátokat. így a gyógyszerészetileg el2 fogadható sók közé tartozik a szulfát, piroszulfát, biszulfát, szulfit, biszulfit, nitrát, foszfát, monohidrogén-foszfát, dihidrogén-foszfát, metafoszfát, pirofoszfát, klorid, bromid, jodid, acetát, propionát, dekanoát, kaprilát, akrilát, formiát, izobutirát, kaprát, heptanoát, propiolát, oxalát, malonát, szukcinát, szuberát, szebacát, fumarát, maleát, butin-1,4-dioát, hexin-l,6-dioát, benzoát, klór-benzoát, metil-benzoát, dinitro-benzoát, hidroxi-benzoát, metoxi-benzoát, italát, tereftalát, benzolszulfonátok, toluolszulfonát, klór-benzolszulfonát, xilolszulfonát, fenil-acetát, fenil-propionát, fenil-butirát, citrát, laktat, 2-hidroxi-butirát, glikollát, malát, tartarát, metánszulfonát, propánszulfonát, naftalin-1-szulfonát, naftalin-2-szulfonát és hasonló sók.
A találmány szerinti VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamid a 4 096148. sz. amerikai szabadalmi leírásban ismertetett oxazolidin-dionból állítható elő a 4. példa szerint. Az utóbbi vegyület szerkezete a II általános képlettel szemléltethető, és a neve VLB3-(2-klór-etil)-3-spiro-5-oxazolidin-2,4''-dion.
A megfelelő szulfátsót vízzel, híg savval vagy lúggal kezelve VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamidot kapunk, amely egyike a találmány szerinti vegyületeknek. Az utóbbi vegyület híg lúggal reagáltatva a megfelelő 4-dezacetil-származékká alakul át, egy másik, találmány szerinti vegyüietté. így, ha az oxazolidindiont híg bázissal reagáltatjuk, a hőmérséklettől, a reakcióidőtől és a pH-tól függően VLB-3-(2-klóretil)-karboxamidot és a C-4 dezacetilszármazékot állíthatjuk elő. A karboxamid termék a kiindulási oxazodindiontól nagynyomású folyadékkromatográfiával (HPLC) vagy más kromatográfiás eljárással választható el. A VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamid legjobban fizikailag, 13C-mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiával jellemezhető. A következő példa az utóbbi vegyület előállítását ismerteti, mely szerint az oxazolidindion-szulfátot vízzel kezeljük.
1. példa
1,3647 g VLB-3'-(2-klór-etil)-3-spiro-5-oxazolidin-2,4-dion-szulfátot körülbelül 30 ml vízben oldunk pH 2,5-nél. Az oldatot környezeti hőmérsékleten (körülbelül 25 °C) mintegy 2 hétig, majd körülbelül 50 °C-on 24 óráig keverjük. Ezután az oldatot 14 n vizes ammónium-hidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A kapott lúgos oldatot négyszer az oldattal azonos térfogatú metilén-dikloriddai extraháljuk. A metilén-kloridos kivonatokat egyesítjük és az oldószert vákuumban lepároljuk. A maradékot szilikagélen kromatografáíjuk. A VLB-3-(2klór-etil)-karboxamidot tartalmazó frakciókat egyesítjük és az oldószert lepároljuk. 58 mg tiszta VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamidot kapunk (4,9% kitermelés). A vegyület fizikai jellemzői a következők:
Infravörös spektrum (CHC13) csúcsok:
3690, 3600, 1735, 1720, 1680, 1615 és 1500 cm1.
pKa [66% dimetil-formamid (DMF)]: 4,7; 7,4.
NMR (360 MHz, CDC13): δ 0,83; 0,92; 1,33;
185 247
,08; 2,80; 2,83; 3,64; 3,67; 3,80; 3,98; ,86; 6,1; 6,62; 7,14; 7,5; 8,06; 10,08. 13C-NMR 5,32; 5,56
Vindolin-rész Katarantin-rész
szénatom ppm szénatom ppm
2 84,7 2 131,6
3 50,4 3 48,2
5 50,4 5 55,8
6 45,1 6 28,8
7 53,4 7 117,0
8 122,5 8 129,6
9 123,4 9 118,5
10 120,5 10 122,1
11 158,2 11 118,8
12 94,8 12 110,5
13 152,9 13 135,0
14 124,4 14 30,2
15 130,3 i j 41,2
16 79,6 16 55,7
13C-NMR (folytatás)
Vindolin-rész Katarantin-rész
szénatom p/wi szénatom /7»
n 76,5 17 34,4d
18 8,4 18 6,9
19 30,8 19 34,6d
20 42,5 20 69,6
21 65,9 21 64,4
COOR 170,5 COOR 175,0
AsoCHs 55,8 COO/We 52,3
NCH3 38,6
NCMe 21,0
COOMe -
ÁcCO 172,4
a képletü 43,3
csoport 41,7
. jelek felcserélhetók
Egyéb hasonló hidrolízisek eredményei a következők: 12 napi keverés pH 4,2-nél 9%-os oxazoüdindion -> 2-klór-etil-karboxamid konverzióhoz vezet. 3 napig környezeti hőmérsékleten (körülbelül 25 ’C) pH 7-nél keverve 6%-os, és pH 2-nél keverve 16%-os konverziót kapunk,
A találmány szerinti vegyületek gyorsabban állíthatók elő a Conrad és munkatáisai által leírt amidazid szintézis segítségével [J. Med. Chem. 22, 391 (1979)]. Az eljárás szerint először VLB-t hidrazinhidráttal reagáltatva 4-dezacelil-VLB-3-karbohidrazid képződik, mivel a hidrazin-hidrát eléggé bázikus a 4-acetoxicsoport hidrolízise szempontjából. Ezután a hidrazid salétromossav vagy nitritionok hatására megfelelő aziddá alakítható át. A képződött azidot ezután primer vagy szekunder aminnal reagáltatva 3-karboxamid keletkezik. Nem volt várható, hogy a hidrazid-azid reakció alkalmas legyen (2-klór-etil)-amid-származékok előállítására, minthogy a közbenső primer amin, melynek az azid-funkcióval kell reagálnia, (2-klór-etiI)-aminszármazék. Az ilyen aminok belső gyűrüzárással aziridinekké alakíthatók át, és az aziridingyürü felnyitásával vizes oldatban a megfelelő 2-hidroxietil-aminhoz illetve (2-hidroxi-etil)-amidhoz jutunk. Mindazonáltal 4-dezacetil-VLB-3-karboxazidot (2-klór-elil)-aminnal reagáltatva kielégítő kitermeléssel kapunk 4-dezacetil-VLB-3-(2-klór-etil)karboxamidot, amint ez a következő példából látható.
2. példa
531 mg 4-dezacetil-VLB-3-karboxazidot 5 ml tetrahidrofuránban oldunk, Conrad és munkatársai idézett közleményének A) módszere szerint. Az oldathoz feleslegben (2-klór-etil)-amin-hidrokloridot és 7 ml trietil-amint adunk. Az azid oldása céljából körülbelül 5—10 ml metilén-dikloridot adunk a keverékhez. A reakciókeveréket körülbelül 72 óráig sötétben, környezeti hőmérsékleten keverjük; ekkor a kivett minta vékonyréteg-kromatográfiás elemzése (TLC) már nem mutat ki kiindulóanyagot. A keverékhez 200 ml vizet adunk, majd négyszer 200 ml metilén-dikloriddal extraháljuk. A metilén-dikloridos kivonatokat egyesítjük és kétszer telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. Ezután a metilén-dikloridos oldatot megszáí ítjuk és a metilén-dikloridot vákuumban lepároljuk. A maradék 4-dezacetiI-VLB-3-(2-klór-etil)karboxamidból áll, melynek súlya 458,1 mg (90% kitermelés) és fizikai jellemzői a következők:
Tömegspektrum: e/m 815 és 779.
Infravörös spektrum (CHC13) csúcsok: 3550, 3470, 3400, 1730, 1665, 1615, 740 cm '1.
NMR (CDC13): 0,87; 0,92; 2,79; 3,41; 3,57; 3,63; 3,72; 3,75; 4,15; 5,75; 6,03; 6,55; 7,8; 7,98; 9,6 ppm.
A találmány szerinti vegyületek szintézisének egy har madik módszere abból áll, hogy 4-dezacetilVL3-3-(2-hidroxi-etil)-karboxamidot (Conrad és munkatársai idézeti közleménye szerint előállítva) trifenil-foszfinnal és szén-tetrakloriddal reagáltatunk [Downie és munkatársai, Chem, Ind. 900 (1966) vagy Weiss és Snyder, J. Org. Chem. 36,404 (1971)]. Ezzel az eljárással a hidroxilcsoport klórato mmal helyettesítödik és a reakcióban melléktermékként trifenil-foszfin-oxid képződik. Az eljárást közelebbről ismerteti a 3. példa.
3. példa
91,9 mg 4-dezacetil-VLB-3-(2-hidroxi-etil)karboxamidot 2 ml metilén-dikloridban és 6 ml szén-letrakloridban oldunk. Feleslegben trifenilfoszfint (69,6 mg) adunk az oldalhoz és a keveréket környezeti hőmérsékleten (körülbelül 25 °C) keverjük Néhány óra múlva csapadék rakódik le a lombik falán, ezért a csapadék feloldása céljából még 4 ml metilén-dikloridot adunk a keverékhez. 24 órai keverés után a TLC elemzés azt mutatja, hogy a reakció lényegében befejeződött. 20 ml 1 n vizes sósavoldatot adunk az oldathoz és a savas keveréket 3 x 20 ml metilén-dikloriddal extraháljuk. A savas réteget 14 n vizes ammónium-hidroxidoldattal meglúgosítjuk és a lúgos réteget 4*20 ml metilén-dikloriddal extraháljuk. Ezen utóbbi meúlén-dikloridos kivonatokat egyesítjük és megszárítjuk. Az oldószert lepárolva 81,0 mg 4-dezacetil-VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamidot kapunk (90% kitermelés). E vegyületet acetilezés céljából metilén3
-3185247 dikloridban savanhidrid felesleggel kezelve, és a keveréket környezeti hőmérsékleten (körülbelül 25 °C) 27 óráig keverve VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamidot kapunk (1. példa terméke).
4. példa
4-Dezacetil-VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamidot a következőképpen állíthatunk elő:
Az 1. példa szerint eljárva VLB-3-(2-klór-etil)karboxamidot állítunk elő. A reakció során nyert termék 100 mg-jának 15 ml metanollal és 30 ml 2 n nátrium-hidroxid-oldattal készített elegyét 50 percen át visszafolyatás közben forraljuk. A metanolt vákuumban lepároljuk, és a kapott lúgos oldatot négyszer metilén-kloriddal extraháljuk. A szerves fázisokat elválasztjuk, egyesítjük és vákuumban bepároljuk. A maradékot azeotrop úton toluollai szárítjuk, és így a 2. példában megadottakkal azonos fizikai tulajdonságú 4-dezacetilVLB-3-karboxamidot kapunk. Hasonló módon hidrolizálható a VLB-3'-(2-klór-etil)-3-spiro-5oxazolidin-2,4-dion, a megfelelő 4-dezacetilamiddá.
5. példa
200 mg VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamidot 20 ml etanolban oldunk. Az oldat pH-értékét 4,0T0,2-re állítjuk, 2%-os etanolos kénsav hozzácsepegtetésével. A pH-értékét 2 csepp alikvot 1 ml vízzel történő hígításával, majd pH-mérő műszerrel történő ellenőrzésével állapítjuk meg. Ezután a savas etanolos oldatot szárazra pároljuk. A maradék a szulfát-só, melyet etanolból kristályosítunk ki.
6. példa
200 mg 4-dezacetil-VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamidot 20 ml etanolban oldunk. A szabad bázist 5 minimális mennyiségű etanolban oldjuk. A pH-t 2%-os etanolos kénsav-oldat hozzácsepegtetésével 4,0 ±0,2 értékre állítjuk. A pH-értéket 2 csepp alikvot 1 ml vízzel történő hígításával, majd pH-mérő műszerrel történő ellenőrzésével állapítjuk meg. 10 A savas etanolos oldatot szárazra pároljuk. A maradék a szulfát-só, melyet etanolból kristályosítunk ki.
A VLB-3-(2-kIór-etil)-karboxamid sejtosztódást (mitózist) gátló vegyület, amely gátolja a daganat15 sejtek növekedését.
Ezt a hatást szokásos in vitro mitózis-gátlási próbában határozzuk meg kínai hörcsög petefészeksejt-tenyészeteken. A VLB-3-(2-klór-etil)karboxamid mitózis-indexe (15-25% gátlás) 20 2,0.10 2 mcg/ml (a vinblasztinéval azonos).
A találmány szerinti bázisok és azok sói - melyek az itt leírt eljárásokkal állíthatók elő - in vivő is hatásosak átoltott egérdaganatokkal szemben. E hatás kimutatása céljából a vizsgálandó vegyüle25 tét intraperitoneálisan vagy orálisan, meghatározott dózisszinteken alkalmazzuk Gardner-limfoszarkomát (G.L.S.), B,e melanomát, 755 adenokarcinomát és C3H emlőrákot viselő egereknek.
A következő 1. táblázat azokat az eredményeket 30 mutatja, amelyeket egy találmány szerinti vegyülettel kezelt transzplantált egértumor kezelésekor kaptunk. E táblázatban az 1. oszlop a vegyület nevét, a 2. oszlop a beadott dózist, és a 3. oszlop a tumornövekedés gátlásának %-át (G) vagy az 35 élettartam-meghosszabbodást (ÉM) mutatja. A következő dozírozási programot alkalmaztuk: kezelés az átoltást követően 7-10 napig minden nap; és kezelés minden 4. napon, az átoltás utáni
3. naptól kezdve (3 dózis).
I. táblázat
Vegyület neve Tumor Adagolási program mg/kg x napok száma Alkalmazás módja Gátlás %-a (G) vagy élettartammeghosszabbodás (ÉM)
VLB-3-(2-klór-etil)- bI6 2x3 PO 43 ÉM
karboxamid-szulfát 3x3 PO 42 (1)* ÉM
4x3 PO 77, toxikus ÉM
5x3 PO toxikus
0.5x3 IP 94 (4) ÉM
0,6x3 IP 64 (2) ÉM
0,7x3 IP 50 (1) ÉM
0,8x3 IP 80 (1) ÉM
c3h 0,8 x 3 IP 94 G
0,7x3 IP 86 G
0,65 x 3 IP 77 G
0,55 IP 64
VLB-3-(2-klór-etil)- c3h 3x3 PO toxikus
karboxamid-szulfát 2,5x3 PO 92 G
2x3 PO 58 G
1,5x3 PO 49 G
755 1-1,5 x 3 ÍP toxikus
0,75 x 3 IP 76 G
0,5x3 ÍP 26 G
185 247
1. táblázat (folytatás)
Vegyület neve Tumor Adagolási program mg/kg x napok száma Alkalmazás módja Gátlás %-a (G) vagy élettartammeghosszabbodás (ÉM)
7,5x3 PO toxikus
5x3 PO 95 G
3x3 PO 81 G
G.L.S. 2x 10 PO toxikus
1 x 10 PO 83 G
* a zárójelek a bizonytalan túlélők számát tartalmazzák
A találmány szerinti új vegyiileteket emlősöknél 1 daganatgátló szerekként használva akár parenterális, akár orális adagolást alkalmazhatunk. A vegyületet gyógyszerészetileg elfogadható hordozóval keverjük el. Parenterális alkalmazás esetén előnyben részesítjük az intravénás adagolást, bár 2 kis emlősöknél, mint egereknél intraperitoneális kezelést alkalmazhatunk. Intravénás kezeléshez izotóniás oldatokat használunk, melyek egy 1 általános képletü alkaloid-bázis sóját 1—10 mg/ml koncentrációban tartalmazzák. A szert 0,01-10 mg/kg, 2 előnyösen 0,05-1 mg/kg testsúly dózisban alkalmazzuk egyszer vagy kétszer hetenként, vagy minden második héten, függően a szer hatékonyságától és toxicitásától. A terápiás dózis más módon való meghatározásának alapjául a testfelszín nagysága 3 szolgál, ekkor a dózistartomány 0,1-10 mg/m2 testfelszín, minden 7. vagy 17. napon, vagy hetenként háromszor alkalmazva. Orális adagoláshoz egy nem mérgező savval képezett gyógyszerészetileg elfogadható só, előnyösen szulfátsó alkalmas 3 mennyiségét keményítővel, vagy más közömbös, gyógyszerészetileg elfogadható kötőanyaggal keverjük el és a keveréket egymásba tolható részekből álló zselatinkapszulákba töltjük, melyek egyenként
7,5-50 mg hatóanyagot fognak tartalmazni. A da- 4 ganatgátló hatású sót kötőanyaggal és síkositóanyaggal is elkeverhetjük és a keveréket egyenként
7,5-50 mg hatóanyagot tartalmazó tablettákká sajtoljuk. A tablettákat rovátkával láthatjuk el, ha kisebb vagy osztott dózisokra van szükség, lntravé- 4 nás alkalmazáshoz izotóniás oldatokat használunk, melyek 1-10 mg/ml koncentrációban tartalmazzák a nem mérgező sót, és a szert 0,01-1 mg/kg, előnyösen 0,1-1 mg/kg testsúly mennyiségben alkalmazzuk egyszer vagy kétszer hetenként, vagy 5 minden második héten. Az orális dózis az intravénás dózis 2-10-szerese, és a legtöbb daganatnál az alacsonyabb dózisok a hatásosabbak.
Várhatóan a találmány szerinti vegyületek tumorgátló spektrumuk tekintetében különböznek a 5 vinblasztintól, leurokrisztintől és vindenzintől, ugyanúgy, ahogy az utóbbiak egymástól is különböznek tumorgátló spektrumukban, minthogy egy adott szer hatásosabb bizonyos tumorokkal vagy tumortípusokkal szemben, és kevésbé hatásos má- £ sokkal szemben. Mégis a találmány szerinti (2-klóretil)-karboxamidok klinikai alkalmazásakor az onkológus e vegyületek egyikét legelőször ugyanolyan úton, ugyanazon hordozóanyaggal és ugyanolyan típusú daganatokkal szemben fogja kipróbálni, f ahogy klinikáikig a vindez.int, leurokrisztint és vinblasztint alkalmazták. A dózisszintbeli különbségek alapját természetesen a relatív daganatsejtpusztító hatékonyság és a toxicitás képezi.
A VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamidnak és 4-dezacetilszármazékának nagyfokú orális aktivitása rendkívül ígéretessé teszi e vegyületeket embernél való felhasználáshoz és alkalmas „jelöltekké” a klinikai kipróbálás számára. Az ilyen klinikai vizsgálatokat általában S. K. Carter javaslata szerint hajtják végre, ami a „The Design of Clinical Trials in C'ancer Therapy” című könyv (kiadó: Maurice Staquet, Futura Publishing Co., New York, 1973) 242 -289. oldalán a „Study Design Principles fór the Clinical Evaluation of New Drugs as Developed by the Chemotherapy Programme of the National Carcer Institute” című fejezetében található meg. A fenti fejezet 10 „jelző” tumorra vonatkozik, melyeket a National Cancer Institute jelölt ki olyan daganatokként, melyekkel szemben a klinikai kipróbálásra kerülő vegyületeket elővizsgálják. Ezek közé tartozik az emlő-adenokarcinoma (mirigyes rák), vastagbél-adenokarcinoma, hörgő-eredetű rák, hasnyálmirigy-adenokarcinoma, petefészekrák, malignus melanoma, akut mieloíd leukémia (csontvelő-eredetű fehérvérűség), akut limfoid leukémia (nyirokszövet-eredetü fehérvérűség), akut limfoid leukémia (nyirokszövet-eredetü fehérvérűség), limfomás (nyirokszövet-eredetü) daganatok és nalignus glioma (agydaganat-fajta). A VLB-3(2-kIór-etil)-karboxamidot klinikailag orális úton a fenti tumorokkal, valamint olyanokkal szemben kellene tesztelni, melyekről ismeretes, hogy érzékenyek leurokrisztin, vinblasztin vagy vindezin intravénás alkalmazására. Miután megállapították a szer hatékonyságát, természetét, mellékhatásainak fokát és hasonló tényezőket, a szert olyan daganatokkal szemben kellene kipróbálni, melyeket eddig nem sikerült terápiásán befolyásolni. Az előkísérletek befejezése és az eredmények közlése után a szerrel olyan tumorokat kellene kezelni, amelyek a szerhatással szemben viszonylag nem mérgező dózisszintek mellett érzékenyek.
7. példa
Parenterális készítmény
4-Dezacetil-VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamidszulfátból steril körülmények között a következő parenterális készítményt állítjuk elő: 500 mg man5 nitot (gyógyszerkönyvi minőség) feloldunk 100 ml steril pirogénmentes desztillált vízben. 50 mg 4-dezacetil-VLB-3-(2-kIór-etiI)-karboxamid-szulfálot feloldunk a fenti mannitoldatban. A 4-dezacetilVLB-3-(2-klór-etil)-karboxamid-oIdatot 5 ml-es széles szájú ampullákba mérjük szét, ampullánként 2-2 ml-t, és az ampullákat peremes dugókkal részlegesen lezárjuk. Ezután az ampullákat és tartalmukat lehűtjük —40 °C-ra, majd vákuumkályhába helyezzük, ahol az oldatokat liofilizáljuk. Amikor az ampullák tartalma eléggé megszáradt, a dugókat teljesen betoljuk az ampullákba, és alumíniumkupakot préselünk rájuk a dugók rögzítése céljából. Az ampullákat 2-8 °C-on tartjuk a stabilitás biztosítása érdekében.
Tumorgátlásra használandó oldat készítésekor injekciókhoz használatos 2 ml bakteriosztatikus (a baktériumok fejlődését és szaporodását gátló) vizet (gyógyszerkönyvi minőség) adunk az ampullákhoz. Az ampullákat óvatosan rázogatjuk az oldás meggyorsítása céljából. Ekkor az oldat használatra kész.
Parenterális oldatokat készítve 1-20-szor több mannitot használunk (súly szerint), mint 4-dezacetil-VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamid-szulfátot.
A VLB-3-(2-klór-etil)-karboxamid szulfátsója éppúgy alkalmas parenterális adagolásra, mint a (VLB- és 4-dezacetil-VLB)-3-(2-klór-etil)-karboxamid egyéb, gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós sói.

Claims (1)

  1. Eljárás I általános képletü vinblasztin-karboxamid-származékok - ahol
    R1 hidroxil- vagy acetoxicsoportot jelent - előál0 lítására, azzal jellemezve, hogy
    a) vizes közegben (vinblasztin- vagy 4-dezacetílvinblasztin)-3''-(2-klór-etil)-3-spiro-5-oxazolidin2,4-diont hidrolizálunk, vagy
    b) (vinblasztin- vagy 4-dezacetil-vinblasztin)5 karboxazidot (2-klór-etil)-aminnal reagáltatunk, vagy
    c) (vinblasztin- vagy 4-dezacetil-vinblasztin)-3-(2-hidroxi-etil)-karboxamidot trifenil-foszfinnal és széntetrakloriddal reagáltatunk, és az I általános képletü vegyületet szabad bázis formájában izoláljuk, és kívánt esetben az I általános képletü vegyületet, ahol
    R1 acetoxicsoportot jelent, dezacetilezve olyan I általános képletü vegyületet állítunk elő, ahol R1 !5 hidroxilcsoportot jelent; kívánt esetben az I általános képletü vegyületet, ahol
    R1 hidroxilcsoportot jelent, acetilezve olyan I általános képletü vegyületet állítunk elő, ahol R1 acetoxicsoportot jelent.
HU81707A 1980-03-20 1981-03-19 Process for producing vinblastin-carboxamide derivatives HU185247B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US06/132,246 US4357334A (en) 1980-03-20 1980-03-20 Use of VLB 3-(2-chloroethyl) carboxamide in treating neoplasms

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU185247B true HU185247B (en) 1984-12-28

Family

ID=22453135

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU81707A HU185247B (en) 1980-03-20 1981-03-19 Process for producing vinblastin-carboxamide derivatives

Country Status (28)

Country Link
US (1) US4357334A (hu)
EP (1) EP0036762B1 (hu)
JP (1) JPS56145293A (hu)
KR (1) KR840002146B1 (hu)
AR (1) AR228863A1 (hu)
AT (1) ATE9761T1 (hu)
AU (1) AU539564B2 (hu)
BG (1) BG36200A3 (hu)
CA (1) CA1159055A (hu)
DD (1) DD157558A5 (hu)
DE (1) DE3166544D1 (hu)
DK (1) DK124281A (hu)
EG (1) EG15247A (hu)
ES (2) ES500536A0 (hu)
FI (1) FI810856L (hu)
GB (1) GB2072184B (hu)
GR (1) GR73870B (hu)
HU (1) HU185247B (hu)
IE (1) IE51034B1 (hu)
IL (1) IL62378A (hu)
NZ (1) NZ196511A (hu)
PH (1) PH16213A (hu)
PL (1) PL230226A1 (hu)
PT (1) PT72695B (hu)
RO (2) RO85813B (hu)
SU (2) SU1017172A3 (hu)
YU (1) YU66281A (hu)
ZA (1) ZA811733B (hu)

Families Citing this family (2)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
EP0124502B1 (fr) * 1983-04-29 1991-06-12 OMNICHEM Société anonyme Nouveaux conjugués de la vinblastine et de ses dérivés, procédé pour leur préparation et compositions pharmaceutiques contenant ces conjugués
HUT76925A (hu) * 1995-04-04 1998-01-28 MTA Enzimológiai Intézet Bisz-indol-származékok, eljárás előállításukra és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AR204004A1 (es) 1973-04-02 1975-11-12 Lilly Co Eli Procedimientos para preparar derivados de vinblastina leurosidina y leurocristina
IL48685A (en) 1975-01-09 1980-03-31 Lilly Co Eli Amides of vincadioline and vinblastine
GR69783B (hu) 1976-09-08 1982-07-07 Lilly Co Eli
USRE30561E (en) 1976-12-06 1981-03-31 Eli Lilly And Company Vinca alkaloid intermediates
US4096148A (en) * 1976-12-06 1978-06-20 Eli Lilly And Company Oxazolidinedione derivatives of Vinca alkaloids
US4160767A (en) * 1976-12-06 1979-07-10 Eli Lilly And Company Vinca alkaloid intermediates
US4191688A (en) * 1977-08-08 1980-03-04 Eli Lilly And Company Amides of leurosine, leuroformine, desacetylleurosine and desacetylleuroformine
US4203898A (en) * 1977-08-29 1980-05-20 Eli Lilly And Company Amide derivatives of VLB, leurosidine, leurocristine and related dimeric alkaloids

Also Published As

Publication number Publication date
SU1200851A3 (ru) 1985-12-23
FI810856L (fi) 1981-09-21
ES8302009A1 (es) 1982-12-16
IE810609L (en) 1981-09-20
AU539564B2 (en) 1984-10-04
IL62378A (en) 1984-03-30
GR73870B (hu) 1984-05-09
AR228863A1 (es) 1983-04-29
ES8206538A1 (es) 1982-08-16
PT72695A (en) 1981-04-01
US4357334A (en) 1982-11-02
DK124281A (da) 1981-09-21
IE51034B1 (en) 1986-09-17
DD157558A5 (de) 1982-11-17
GB2072184A (en) 1981-09-30
EG15247A (en) 1986-03-31
EP0036762A2 (en) 1981-09-30
SU1017172A3 (ru) 1983-05-07
AU6858181A (en) 1981-09-24
PT72695B (en) 1982-03-24
JPS56145293A (en) 1981-11-11
ES509581A0 (es) 1982-12-16
RO85813B (ro) 1984-11-30
YU66281A (en) 1983-10-31
KR840002146B1 (ko) 1984-11-23
ES500536A0 (es) 1982-08-16
CA1159055A (en) 1983-12-20
EP0036762B1 (en) 1984-10-10
ZA811733B (en) 1982-10-27
RO82171B (ro) 1983-06-30
BG36200A3 (en) 1984-09-14
KR830005248A (ko) 1983-08-03
RO82171A (ro) 1983-07-07
RO85813A (ro) 1984-11-25
GB2072184B (en) 1984-01-11
ATE9761T1 (de) 1984-10-15
DE3166544D1 (en) 1984-11-15
IL62378A0 (en) 1981-05-20
EP0036762A3 (en) 1981-10-07
NZ196511A (en) 1983-09-30
PL230226A1 (hu) 1982-03-15
PH16213A (en) 1983-08-05

Similar Documents

Publication Publication Date Title
Jenkins et al. Synthesis and evaluation of. alpha.-[[(2-haloethyl) amino] methyl]-2-nitro-1H-imidazole-1-ethanols as prodrugs of. alpha.-[(1-aziridinyl) methyl]-2-nitro-1H-imidazole-1-ethanol (RSU-1069) and its analogs which are radiosensitizers and bioreductively activated cytotoxins
RU2162089C2 (ru) Новые пирролокарбазолы
HU185247B (en) Process for producing vinblastin-carboxamide derivatives
US3718657A (en) Certain-2-substituted-1,2,3,4-tetrahydro-beta or gamma carbolines
EP3424925A1 (en) Novel hdac6 inhibitors, with improved solubility and their uses
US4322351A (en) Antineoplastic 4'-formylamino and 4'-acetylamino VLB, and derivatives thereof
DK144916B (da) Fremgangsmaade til fremstilling af vlb-3-spiro-5"-oxazolidin-2",4"-dion eller ikke-toxiske syreadditionssalte heraf
HU182952B (en) Process for producing 1-formyl-indol-dihydroindol derivatives
US6500824B1 (en) Kappa (OP2) opioid receptor antagonists
CA1262097A (en) In-vial deposition of 7-(dimethylaminomethylene) amino-9a-methoxymitosane
JPH0222252A (ja) 5―ヒドロキシトリプタミン―1a―受容体結合化合物
KR810000494B1 (ko) 빈카 알카로이드의 옥사졸리딘 디온 유도체의 제조방법
EP0626383B1 (en) Palau'amine: a pharmacologically active compound from a sponge
WO2017180794A1 (en) Deuterated o-sulfated beta-lactam hydroxamic acids and deuterated n-sulfated beta-lactams
CA1168231A (en) 20'-hydroxyvinblastine and related compounds
JPH04505457A (ja) 抗腫瘍薬剤の製造への9,10―ジヒドロフェナントレン誘導体の使用及び新誘導体
CN115073355A (zh) 环庚烯并氮氧杂二萜衍生物及其药物组合物和其在制药中的应用
WO1990015811A1 (en) Spicamycin x and its use
JP2001513775A (ja) トリペプチドおよびテトラペプチド医薬化合物
JPS6153360B2 (hu)
HUT76925A (hu) Bisz-indol-származékok, eljárás előállításukra és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények
JPH08325147A (ja) 微小管重合促進剤
IE83632B1 (en) 10,11-methylenedioxy-20(RS)-camptothecin and 10,11-methylenedioxy-20(S)-camptothecin analogs
JPH07215969A (ja) テトラヒドロベンズイミダゾール又はベンズイミダゾール誘導体
IL94968A (en) Taxol derivatives, their pharmaceutical preparations and methods for their preparation