HU184515B - Stripper as well as tool for mounting same - Google Patents

Description

A találmány tárgya lehúzó, különösen szerszámgépek vezetőpályái, illetve ezek takaróborításai számára rugalmasan alak változó anyagú, lehúzóéllel és rögzítő toldalékkal ellátott lehúzórésszel valamint merev anyagú, a lehúzórész rögzítésére szolgáló horonnyal ellátott tartóval, ahol a lehúzórész és a tartó egymáshoz kapcsolódó peremekkel van oldható kötéssel összekapcsolva. Tárgya még a találmánynak az ilyen lehúzó szerelésére szolgáló szerszám is.

Ilyen fajta lehúzó ismerhető meg például a 2 401 674 számú német szabadalmi leírásból vagy a 7 535 971 számú használati minta leírásából. Ebben a megoldásban azonban ha növelni akarjuk a lehúzó által elérhető tisztító hatást, akkor olyan szilárdabb, kisebb saját rugalmassággal rendelkező anyagot kell választani a lehúzó számára, amely esetében nagy fáradságot és bonyodalmakat okoz a lehúzórész és a tartó közötti alakzáró kapcsolat létrehozása, illetve oldása. Körülményes a lehúzórész és a tartó egymáshoz kapcsolódó peremei között a csatlakozást létrehozni. Ez a nehézség természetesen fokozott mértékben jelentkezik különösen akkor, ha a lehúzórészen és a tartón lévő peremek viszonylag nagy méretűre vannak kialakítva, annak érdekében, hogy a közöttük létrehozott kapcsolat megfelelően biztonságos legyen.

Az ilyen lehúzórésznek a tartóval való összeszerelése általában csavarhúzó vagy hasonló szerszám segítségével történik, amivel a lehúzórész fecskefarok formájú keresztmetszetét a tartó szintén fecskefarok keresztmetszetű hornyába nyomják a lehúzórész rugalmas alakváltozása mellett, így hozzák létre a lehúzórész és a tartó közötti alakzáró kapcsolatot. Mondanunk sem kell,hogy ez a szerelési folyamat időrabló és fáradságos. Ez a lehúzóval kapcsolatos minden munkálatkor, például a lehúzórész vagy a tartó cseréjekor jelentkezik.

A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan lehúzó és a szerelésére szolgáló szerszám kialakítása, amely lehetővé teszi a lehúzórész és a tartó közötti alakzáró kapcsolat egyszerű és biztonságos létrehozását, fenntartását, illetve oldását.

Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a lehúzórész rögzítő toldalékénak a saját rugalmasságát megfelelő kialakítással, helyi keresztmetszet csökkentéssel meg kell növelni.

A továbbfejlesztés a találmány szerinti lehúzó esetében most már az, hogy a lehúzórész rögzítő toldaléka olyan vájattal van ellátva, amelynek méretezése és elrendezése lehetővé teszi a lehúzórész és a tartó közötti alakzáró kapcsolat létrehozását, illetve oldását ennek a vájatnak az összenyomásával.

Az egyik célszerű kiviteli alakban a vájat keresztmetszete V-alakú, amely a tartó felé nyitott, azaz a V szárai a tartó felé mutatnak. Ezt a vájatot porózus anyaggal is kitölthetjük, amelynek összenyomhatósága célszerűen nagyobb a lehúzórészénél.

Igen egyszerűen megvalósítható a találmány szerinti lehúzó, ha a lehúzórészt és a tartót egy-egy hosszúkás profillécként alakítjuk ki, a tartóban lévő rögzítőhorony és a lehúzórészen lévő rögzítő toldalék pedig egymáshoz illeszkedő fecskefarok alakú, ahol az egymáshoz kapcsolódó peremek is ki vannak alakítva. Ekkor a lehúzóél a lehúzórész keresztmetszetében nézve annak oldalsó nyúlványa külső széleként lehet kialakítva, a nyúlványon pedig a lehúzóél és a fecskefarok alakú toldalék közötti területen hosszirányú erősítőborda lehet kialakítva.

További célszerű kiviteli alak szerint a tartó teljes keresztmetszete két keresztmetszeti részre van felosztva, amelyek közül az egyikben a rögzítőhorony van, a másik pedig a lehúzóéllel ellátott nyúlványt fedi le, ez utóbbi keresztmetszeti rész a lehúzórész felőli oldalán a nyúlvány külső alakjának megfelelő alakú profilírozással van ellátva. Ekkor az erősítőborda szorosan illeszkedik a második keresztmetszeti rész profiljába.

A tisztító hatás fokozása érdekében célszerű az a kiviteli alak, amelyben a lehúzórésznek belső előfeszítése van olyan módon, hogy a tartóval való összeépítés után, de a szerszámgépen való elhelyezése előtt a lehúzórész nyúlványa és a tartó második keresztmetszeti részének efelé forduló felülete között térköz marad szabadon.

A tartó célszerűen fémből vagy műanyagból van. A lehúzórész pedig szilárd gumiból vagy ehhez hasonló műanyagból lehet kialakítva.

A lehúzó jobb felfekvését érhetjük el, ha a tartó első keresztmetszeti részének anyagvastagságát a rögzítőhorony feletti részen egyenletesen csökkentjük.

A találmány szerinti lehúzó szereléséhez szerszámot is kialakítottunk, amellyel kapcsolatban a továbbfejlesztés az, hogy a tartót magába foglaló egyik szélesebbik oldalán nyitott váj ata van, amit két keskenyebbik oldalánál a tartó hosszanti peremén felfekvő és a szerszámot a tartó hosszirányában megvezető oldalsó vezetőfelületek határolnak, másik szélesebbik oldalán a tartó hátsó végén felfekvő felső vezetőfelület, a lehúzórészen a tartó középső pereme körzetében felfekvő nyomófelület, valamint a felső vezetőfelület és a nyomófelület között horony van, amely utóbbi ferde helyzetű az oldalsó vezetőfelületekhez képest, a szerszám a mozgás irányában pedig a felső vezetőfelület keskenyebbik és a nyomófelület szélesebbik. Ennek a megoldásnak az a jelentősége, hogy minden különösebb fáradság nélkül igen egyszerű módon teszi lehetővé a találmány szerinti lehúzó szerelését.

Célszerű, ha a ferde horony keresztmetszete hengerpalást darabjának alakjával megegyező alakú. A nyomófelület és a vele szomszédos egyik oldalsó vezetőfelület között második, a szerszám a mozgás irányában egyenes horony lehet kialakítva.

Célszerű az a kiviteli alak, amelyben a szerszám a munkavégző részének mindkét szélesebbik oldalán van egy-egy nyitott vájat és ebben egy-egy vezetőfelület, ferdehorony és nyomófelület, amik tükörszimmetrikusan helyezkednek el egymásra nézve.

A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be.

A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti lehúzó egyik célszerű kiviteli alakjának keresztmetszete, a

2. ábra a találmány szerinti szerszám egyik célszerű kiviteli alakjának távlati képe, az 1. ábra szerinti lehúzó szerelése közben, a

3. ábra a 2. ábra III-III vonala szerint vett metszet, a

4. ábra a találmány szerinti szerszám egyik kiviteli alakjának oldalnézete, az

5. ábra a 4. ábra V nyila szerint vett nézet, a

6. ábra a 2. ábra VI-VI vonala szerint vett metszet, a

7. ábra a találmány szerinti szerszám más kiviteli alakjának oldalnézete.

Az 1. ábrán látható 1 lehúzó olyan célszerű kiviteli alak, amely különösen alkalmas szerszámgépek vezetőpályái, illetve ezek takaróborításai (teleszkóplefedései) tisztításához.

184 515

Az 1 lehúzó két főrészből áll, mégpedig rugalmasan alakváltozó anyagú 2 lehúzórészből és merev anyagú 3 tartóból. A 2 lehúzórésznek 4 lehúzóéle és 5 toldaléka van, amely a 3 tartóhoz való rögzítésre szolgál, és amelynek célszerűen fecskefarok alakú keresztmetszete van. Az 5 toldalékon, mégpedig a 3 tartó felé forduló 5a oldalán (célszerűen a középtájon) a találmány értelmében 6 vájat van kialakítva, amelynek ék, azaz V-alakú keresztmetszete van. A V szárai a 3 tartó felé mutatnak, azaz a 6 vájat errefelé nyitott.

A 3 tartóban 7 horony van kialakítva, amely az 5 toldalék és ezzel az egész 2 lehúzórész rögzítésére szolgál. Ebből a célból a 7 horonynak szintén fecskefarok alakú keresztmetszete van, és az 5 toldalék, valamint a 7 horony fecskefarok-szerű keresztmetszete egymásba illeszkedik. A 3 tartón ilyen módon 3a és 3b perem, az 5 toldalékon pedig 5b és 5c perem van kialakítva, a 3 tartó és a 2 lehúzórész összekapcsolása során pedig a 3a és az 5b, valamint a 3b és 5c perem kapcsolódik egymáshoz. Ezzel van kialakítva az oldható kötés.

Hosszanti irányban, azaz az 1.ábra síkjára merőlegesen a 2 lehúzórész és a 3 tartó hosszú profilléc formájában van kialakítva.

A 6 vájat következtében a 2 lehúzórész és a 3 tartó könnyen összeépíthető és szükség esetén (például a 2 lehúzórész cseréjekor) könnyen szét is szedhető. A 6 vájatot úgy méreteztük, hogy a 2 lehúzórész és a 3 tartó közötti alakzáró kapcsolatot az 5 toldalék rugalmas alakváltozása mellett a 6 vájat összenyomásával oldhassuk.

A 6 vájat üres is maradhat, ilyenkor nincs benne töltőanyag. A 2 lehúzórész anyaga azonban szükségessé teheti, hogy a 6 vájatot valamilyen porózus vagy habszerű 11 anyaggal töltsük ki. Ennek all anyagnak az összenyomhatósága sokkal nagyobb, mint a 2 lehúzórészé. Ez utóbbi ugyanis célszerűen viszonylag szilárd gumiból vagy hasonló műanyagból készül, ami rendelkezik a szükséges rugalmas deformálhatósággal. A 6 vájatnak a 11 anyaggal való feltöltése következtében az 5 toldalék ellenállását az összenyomással szemben olyan nagymértékben meg lehet növelni, hogy a 2 lehúzórésznek a 3 tartóba való behelyezése után a két elem között megfelelően szilárd, állandó kapcsolat jöjjön létre.

A találmány szerinti kialakítás következtében lehetőség van arra is, hogy egyszerű módon zárjuk ezt a kapcsolatot a 2 lehúzórész és a 3 tartó között. Ebben a lezárt állapotban nincs lehetőség a köztük lévő kapcsolat oldására. Ezt elérhetjük például úgy, hogy összeépített állapotban a 6 vájatbaV keresztmetszetű zárólécet tolunk be, ami szétterpeszti az 5b és 5c peremet és megszünteti a 6 vájat összenyomhatóságát.

Mint ahogy az 1. ábrán látható 2 lehúzórésznek 8 nyúlványa is van, amelynek külső széleként van a 4 lehúzóél kialakítva. A 8 nyúlványon továbbá a 3 tartó felé forduló oldalon 9 erősítőborda van, a 4 lehúzóél és az 5 toldalék között mintegy középen.

A 3 tartó keresztmetszetét két 3c és 3d részre oszthatjuk, amelyek közül a 3c részhez a 2 lehúzórész 5 toldaléka, a 3d részhez pedig a 8 nyúlvány csatlakozik. Ebben a második 34 részben a 9 erősítőborda alakjával megegyező alakú 10 vájat van, amely magába foglalja a 9 erősítőbordát és egyúttal letakarja a 4 lehúzóélet. Ez a 3d rész az 1 lehúzó működése közben (amikor tehát a 2 lehúzórész rugalmasan alakváltozik) a 8 nyúlvány támjaként is szolgál.

Az 1. ábra a találmány szerinti 1 lehúzónak azt a célszerű kiviteli alakját mutatja, amelyben a 2 lehúzórésznek belső előfeszítése van. Ennek következtében a 3 tartóval való összeépítése után, de a szerszámgépen, illetve a lehúzandó felületen való elhelyezése előtt a 2 lehúzórész 8 nyúlványa és a 3 tartó második keresztmetszeti 3d részének efelé forduló felülete között térköz van, a 8 nyúlvány a 3b peremtől kezdve eláll a 3 tartótól. Ez a belső előfeszítés azután rányomja a 2 lehúzórészt a lehúzandó felületre a használat során, ezzel kiegyenlítjük a lehúzandó felületen lévő kisebb egyenlőtlenségeket. Rendeltetésszerű üzem közbeni állapotban természetesen a 9 erősítőborda felfekszik a 10 vájaton.

Az 1 lehúzót alkalmas módon, például hegesztéssel vagy csavarok útján valamilyen géprészen rögzítjük. Az 1. ábrán látható kiviteli alak esetében a 3 tartóban az első keresztmetszeti 3c részben a 7 horony és a 3e hosszanti perem között 12 furat van, ami vagy egyszerű átmenőfurat vagy a 3c rész 3f felső felülete és 3g alsó felülete közötti menetes furat.

Látható továbbá az 1. ábrán az is, hogy a 3 tartó első keresztmetszeti 3c részének anyagvastagsága a rögzítő 7 horony feletti 3h részen egyenletesen csökken. Ezzel és megfelelő anyagválasztással gondoskodunk a 3 tartó megfelelő szilárdságáról, valamint kialakíthatjuk a különösen a 3b perem körzetében fontos hátrametszést a 7 horony számára, hogy a 2 lehúzórész megfelelő szilárdsággal üljön a 3 tartóban.

A 3 tartót célszerűen acélból készítjük, amivel a 2 lehúzórészt is megvédhetjük. Természetesen a 3 tartót más anyagból is készíthetjük, például alumíniumból vagy eléggé formastabil műanyagból.

A 2-7. ábra kapcsán egyrészt a találmány szerinti 1 lehúzó működését, másrészt a találmány szerinti 13 szerszám részleteit mutatjuk be.

Ezzel a 13 szerszámmal juttatjuk be a 2 lehúzórészt a 3 tartóba. A 2-6. ábrán bemutatott első kiviteli alak esetében 16 fogantyúján 14 munkavégző rész van, ami a 2 lehúzórészt a 3 tartóba nyomja, amikor a 13 szerszámot a haladási irányt jelző 15 nyű irányába mozgatjuk.

A 3. ábra a 2 lehúzórész és a 3 tartó összeszerelés előtti állapotát, míg a 6. ábra az összeszerelt állapotot mutatja a felhelyezett 13 szerszámmal együtt.

A 13 szerszám kiinduló anyagául négyszögletes keresztmetszetű 22 fémrúd szolgálhat (lásd 5. ábra). Ekkor a 16 fogantyú és a 14 munkavégző rész egy darabból van kialakítva, aló fogantyú pedig a jobb kézben tarthatóság érdekében 23 bevonattal van ellátva.

A 14 munkavégző résznek a 2-6. ábrán bemutatott kiviteli alakja esetében egyik oldal irányában nyitott 24 vájata van, amelynek L hossza (a 22 fémrúd tengelyirányában nézve) a 3 tartó szélességének felel meg (lásd a 4. és

6. ábrát). Ennek következtében a 24 vájat magába foglalhatja a 3 tartót. A 24 vájatot két keskenyebbik oldalán oldalsó 25 és 26 vezetőfelületek határolják, amelyek a 13 szerszámot a 3 tartó hosszirányában meg vezetik, ennek 3e és 3k hosszanti peremén ülnek fel (lásd a 6. ábrát).

Belső oldalán a 24 vájatot profilozott felület határolja, ami a 3 tartó hátsó 3i végére felfekvő felső 27 vezetőfelületből, a 2 lehúzórészen a 3 tartó középső 3b pereme körzetében felfekvő 28 nyomófelületből, valamint a felső 27 vezetőfelület és a 28 nyomófelület közötti 29 horonyból tevődik össze. Ez a 29 horony ferde helyzetű az oldalsó 25 és 26 vezetőfelületekhez képest, úgyhogy a 3

184 515 szerszám mozgási irányába, azaz a 15 nyíl irányába a felső 27 vezetőfelület keskenyedik, a 28 nyomófelület pedig szélesedik (lásd az 5. ábrát).

A 29 horonynak sokféle, négyzetes, négyszögletes, ovális alakja lehet, mégis a legcélszerűbb az olyan alak, amely hengerpalást darabjának alakjával azonos. Ezt ugyanis a legkönnyebb előállítani.

A 28 nyomófelület a 3 tartó 3b peremének körzetében gyakorol nyomást a 2 lehúzórészre. Ennek a hatásnak a fokozása érdekében célszerű, ha a 28 nyomófelület és a közelében lévő oldalsó 26 vezetőfelület között további 30 horony van a 14 munkavégző részben, amely egyenes a 13 szerszám mozgási irányában, a 15 nyű irányában nézve és szögletes keresztmetszetű.

A 13 szerszám működését, azaz a 2 lehúzórésznek a 3 tartóba való szerelését a 2., 3. és 6. ábra kapcsán mutatjuk be. A 2 lehúzórészt először lazán a 3 tartóra helyezzük olyan módon, hogy a 2 lehúzórész és a 3 tartó egymást kiegészítő profílírozása a 3. ábrán látható módon egymás felé mutasson. A 2 lehúzórésznek a 3 tartóba való benyomása érdekében a 13 szerszámot úgy helyezzük fel, hogy ezek a 24 vájatban helyezkedjenek el. Az oldalsó 25 és 26 vezetőfelületek ekkor felütköznek a 3 tartó 3e és 3k hosszanti peremén. Ha most a 14 munkavégző résszel nyomást gyakorolunk a 2 lehúzórészre és a 13 szerszámot ezzel egyidejűleg a 15 nyíl irányába (azaz a 3 tartó hosszirányába) mozgatjuk, akkor a felső 27 vezetőfelület a 3i végen, a 28 nyomófelület pedig a 2 lehúzórész 3b peremén fog felfeküdni. Ezzel a 2 lehúzórész rögzítő 5 toldalékát a 3 tartó fecskefarok alakú 7 hornyába nyomjuk, miközben a 2 lehúzórészben lévő 6 vajat elősegíti a rugalmas alakváltozást. A 13 szerszám elhaladtával a 2 lehúzórész a 6. ábrán látható módon alakzáró kapcsolatban van a 3 tartóval. A felső 27 vezetőfelület keskenyedése és a 28 nyomófelület szélesedése eközben a 2 lehúzórésznek a 3 tartóba való egyenletes benyomását segíti elő.

A 7. ábrán a találmány szerinti szerszám másik kiviteli alakja látható oldalnézetben, ahol az azonos rendeltetésű elemeket azonos számok jelölik, a megkülönböztetés csak annyi, hogy vesszővel vannak ellátva. Ebben a kiviteli alakban egy 14’ munkavégző részen a 24’a vájat is ki van alakítva. Ebben a 24’a vájatban is megtaláljuk kintről a 16’ fogantyú felé haladva a 27’a vezetőfelületet, a 29’a hornyot és a 28 a nyomófelületet. Ezek a 14’ munkavégző rész másik oldalán elhelyezkedő elemekkel tükörszimmetrikusan helyezkednek el. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy ugyanazzal a szerszámmal felváltva az egyik vagy a másik mozgási irányban szereljük össze a 2 lehúzórészt és a 3 tartót. Eljárhatunk a szerelés során például úgy, hogy először a 24 vájatot használjuk és a 13 szerszámot az egyik irányba mozgatva benyomjuk a 2 lehúzórészt a 3 tartóba. Ezután megfordítjuk a 13’szerszámot és a 24’a vájatot használva, a 13’ szerszámot visszafelé mozgatva még biztonságosabban elhelyezzük, eligazítjuk a 2 lehúzórészt a 3 tartóban. Ezzel különösen biztonságos kapcsolatot hozhatunk létre a 2 lehúzórész és a 3 tartó között.

Mint ahogy azt a 2-6. ábrán mutatott kiviteli alakkal kapcsolatban már elmondtuk, a 13’ szerszám esetében is igaz, hogy mozgási irányában a felső 27’, illetve 27’a vezetőfelület keskenyedik és a 28’, illetve 28’a nyomófelület szélesedik.

Claims (15)

1. Lehúzó, különösen szerszámgépek vezetőpályái, illetve ezek takaróborításai számára rugalmasan alakváltozó anyagú,lehúzóéllel és rögzítő toldalékkal ellátott lehúzórésszel, valamint merev anyagú, a lehúzórész rögzítésére szolgáló horonnyal ellátott tartóval, ahol a lehúzórész és a tartó egymáshoz kapcsolódó peremekkel van oldható kötéssel összekapcsolva, azzal jellemezve, hogy a lehúzórész (2) rögzítő toldaléka (5) vájattal (6) van ellátva.

2. Az 1. igénypont szerinti lehúzó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vájat (6)keresztmetszete V alakú, amely a tartó (3) felé nyitott.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti lehúzó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vájat (6) olyan porózus anyaggal van kitöltve, amelynek összenyomhatósága nagyobb a lehúzó részénél (2).

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti lehúzó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lehúzórész (2) és a tartó (3) egy-egy hosszúkás profiÚécként van kialakítva, a tartóban (3) lévő rögzítő horony (7) és a lehúzórészén (2) lévő rögzítő toldalék (5) egymáshoz illeszkedő fecskefarok alakú és itt vannak az egymáshoz kapcsolódó peremek (3a, 3b, 5b, 5c).

5. A 4. igénypont szerinti lehúzó kiviteli alakja,azzal jellemezve, hogy a lehúzóél a lehúzórész (2) keresztmetszetében nézve annak oldalsó nyúlványa (8) külső széleként van kialakítva, a nyúlványon (8) pedig a lehúzóél (4) és a fecskefarok alakú toldalék (5) közötti területen hosszirányú erősítőborda (9) van kiképezve.

6. Az 5. igénypont szerinti lehúzó kiviteli alakja,azzal jellemezve, hogy a tartó teljes keresztmetszete két keresztmetszeti részre (3a, 3d) van osztva, amik közül az egyikben a rögzítő horony (7) van, a másik pedig a lehúzóéllel (4) ellátott nyúlványt (8) fedi le, az utóbbi keresztmetszeti rész (3d) a lehúzórész (2) felőli oldalán a nyúlvány (8) külső alakjának megfelelő alakú profilozással van ellátva.

7. A 6. igénypont szerinti lehúzó kiviteli alakja,azzal jellemezve, hogy az erősítőborda (9) szorosan illés rice dik a második keresztmetszeti rész (3d) profiljába.

8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti lehúzó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lehúzórésznek (2) belső előfeszítése van olyan módon, hogy a tartóval (3) való összeépítés után, de a szerszámgépen való elhelyezés előtt a lehúzórész (2) nyúlványa és a tartó (3) második keresztmetszeti részének (3d) efelé forduló felülete között térköz van.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti lehúzó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartó (3) fémből vagy műanyagból van.

10. Az 1-9, igénypontok bármelyike szerinti lehúzó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lehúzórész (2) szilárd gumiból vagy ehhez hasonló műanyagból van.

11. A 6-10. igénypontok bármelyike szerinti lehúzó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartó (3) első keresztmetszeti részének (3c) anyagvastagsága a rögzítő horony (7) feletti részen (3h) egyenletesen csökken.

12. Szerszám lehúzó szerelésére, azzal jellemezve, hogy a tartót (3) magába foglaló egyik szélesebbik oldalán nyitott vájata (24) van, amit két keskenyebbik oldalánál a tartó (3) hosszanti peremén (3e, 3k) felfekvő és a szerszámot a tartó (3) hosszirányában megvezető oldalsó vezetőfelületek (25, 26) határolnak, másik szélesebbik oldalán a tartó (3) hátsó végén (3i) felfekvő felső vezető-41 felület (27), a lehúzórészen (2) a tartó (3) középső pereme (3b) körzetében felfekvő nyomófelület (28), valamint a felső vezetőfelület (27) és a nyomófelület (28) között horony (29) van, ami utóbbi ferde helyzetű az oldalsó vezetőfelületekhez (25, 26) képest, a szerszám (13) ε mozgási irányában pedig a felső vezetőfelület (27) keskenyedik és a nyomófelület (28) szélesedik.

13. A 12. igénypont szerinti szerszám kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ferde horony (29) keresztmetszete hengerpalást darabjának alakjával megegyező alakú. 1 o

14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti szerszám kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomófelület (28) és a hozzá közelebb eső oldalsó vezetőfelület (26) között második, a szerszám (13) mozgási irányában egyenes horony (30) van.

15. A 12. igénypont szerinti szerszám kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerszám (13’) munkavégző részének (14’) mindkét szélesebbik oldalán van egy-egy nyitott vájat (24’, 24’a) és ebben egy-egy vezetőfelület (27’, 27’a), ferde horony (29’, 29’a) és nyomófelület (28’,28’a), amik tükörszimmetrikusak egymásra.