HU182710B - Apparatus for leading-through wires across flameproof passage device being in building unit - Google Patents

Description

A találmány tárgya eszköz vezeték épületelemben lévő tűzíáqpó átvezető szerkezeten történő átvezetésére. Az épületelem lehet öntött beton fal, mennyezet vagy padló, vagy ezek öntött része; lehet továbbá viszonylag vékony fal, például tűzálló anyagból, igy acélból, például egy hajó válaszfala. Vezetéken értünk például villamos kábelt, csővezetéket, szellőzővezetéket, vízvezetéket, és a vezeték szóval jelöljük az említett elemek csoportját is.

Az átvezetés, vagyis a falban vagy födémben lévő és villamos kábeleknek, csővezetékeknek, szellőzővezetékeknek, vízvezetékeknek vagy más épületgépészeti elemeknek két helyiség közötti áthaladását lehetővé tevő lyuk, tűz esetén mindig nagy veszélyt jelent. Ezek az átvezetések mind a füst, mind a lángok számára könnyű terjedési utat képeznek. Ezért tűzbiztonsági szempontból gyakran döntően fontos az ilyen átvezetések hatékony, mind a füst, mind a tűz átterjedését meggátló elzárása. Az átvezetést rendszerint úgy alakítják ki, hogy a beton öntésekor vagy a téglasor lerakásakor a falban vagy egyéb épületelemben kihagynak egy üreget. A készreöntött vagy lerakott falban lyukat. lehet vágni ebből a célból. Az építés későbbi szakaszában a vezetékeket átviszik ezeken az átvezetéseken, majd az átvezetéseket tűz ellen elzárják, vagyis a vezetékek és az átvezetés fala közötti szabad teret tűzálló töltőanyaggal töltik ki.

Ismeretes olyan megoldás, amelynél az átvezetésbe egy keretet szerelnek és ezt a keretet több téglatest alakú tömbbel töltik ki. A tömbök közül némelyik osztott, és ezeken a kábel számára egymással szemben félkör alakú mélyedések vannak. Az ilyen tömbfelek közötti hengeres teret egy hengeres elzáró testtel töltik ki, ami eltávolítható, hogy a kábelnek helyet adjon*

A rögzítő keret megfeszítése vagy megszorítása révén létrejön a kívánt szoros kapcsolat a tömbök és a kábelek között. Az ilyen rögzítő keretnek hátránya azonban, hogy az alkalmazott tömbök csak meghatározott méretű és számú kábelnél biztosítják az elzárást. Ennek az a következménye, hogy amikor egy kábelt egy ilyen rögzítő kereten utólag visznek át, akkor egészen egyszerűen eltávolítanak egy egész tömböt, és igy a zárás a kábel és a szomszédos tömbök között megszűnik. Gyakran előfordul továbbá, hogy a szerelés során egyes tömbök elvesznek és ezeket nem pótolják. Az átvezetésben igy átmenő nyílások maradtak,’ amik az átvezető szerkezet tűzvédelmi funkcióját megszüntetik.

A 955 869 az· angol szabadalomból ismeret’es továbbá olyan |negoldás kábelátvezetés elzárására gumiperselyekkel, amelynél iegy csőalaku gumi tömítőgyűrűt sajtolnak az átvezetésbe, majd egy kábelköteget áthúznak a gyűrűben lévő lyukon. Ez az eljárás azonban nem különösen alkalmas tüzzárási célra, mivel a kábeleket rendszerint hosszú utón kell a tömítőgyűrűn áthúzni. Ha uj kábelköteget kell a falon átvezetni, akkor- uj átvezetést kell kialakítani és uj tömítőgyűrűről kell gondoskodni.

Ezért javasoltak mar egy műanyag ont és i eljárást, amely . szerint a kábeleket vagy vezetékeket átvezetik az átvezetésen, majd az átvezetést zsaluzattal ideiglenesen lezárják és magában az átvezetésben tűzálló szilikont habositanak. Ezt az eljárást a Studsvik Energiteknik AB szolgáltatja Brandtatningssystem /Tüzzáró rendszer/ FC-225” néven. Ehhez az eljáráshoz a kereskedelmi forgalomban ’.'Dow Corning 2-6548 RTV néven kapható szilikonhabot alkalmazzák. Ha egy vezetéket utólag kell átvezetni pl. egy falon át, akkor számára egy további átvezetést kell

-2182.710 készíteni és az átvezetést az ΈΌ-225 eljárás 'szerint le kell zárni. Ez bonyolult, különösen betonfal'esetében, és drága. Hátránya az is, hogy a falboritások, mint burkolatlapok és tapéták, gyakran megsérülnek, és ezért ki kell őket cserélni.

Egy másik megoldásnál a meglévő átvezetésben lévő tüzzárásba lyukat fúrnak, éa a kábel átvezetése után a lyuk és a kábel közötti gyürüalaku rést tömitik.

Találmányunk célja a fent említett, ismeretes átvezetésektől eltérő, épületelemben lévő átvezető szerkezethez egy eszköz biztosítása, amellyel a vezeték a szerkezeten átvezet-, hétő. Az épületelem lehet öntött fal, mennyezet vagy padló, vagy ezek öntött része, például könnyű betontömbök vagy falelemek vagy födém, amik előre öntött beton vagy könnyübeton egységekből állnak. A találmány szerinti eszköz olyan átvezető szerkezethez alkalmas, amelyben rugalmas, tüzkésleltető habanyag van, amely a rajta átvezetett vezetéket tömltve megfogja.

A találmány tehát eszköz vezeték épületelemben lévő tuzzáró átvezető szerkezetén történő átvezetésére, amely átvezető szerkezetben rugalmas tüzkésleltető habanyag úgy van összeazoritva, hogy a vezeték átvezetése után a habanyagba tömitve van befogva. A találmány szerint az eszköznek van egy hüvelye, ami legalább egyik - előnyösen mindkét - végén fel van hasítva és igy tölcsér alakú végszakasszal rendelkezik, van továbbá egy a hüvely elülső végéhez a hüvelynek a habanyagba való behatolásakor kapcsolódó a habanyagon történő áthatolás után a hüvelytől elváló bevezető csúcsa.

A találmány amellett, hogy az átvezetések tüzzárására korábban ismeretes eszközök fent említett hátrányait jelentősen csökkenti, vagy teljesen kiküszöböli, biztosítja még az átvezetés teljes lezárását és hangszigetelését, mind a vezeték átvezetése előtt, mind utána. Ezen túlmenően, a találmány·, szer inti eszközzel elvben egy vagy több vezetéket lehet az átvezetésen tetszőleges helyen áthúzni. Először a bevezető csúcsot nyomjuk be a habanyagba, ha több vezetéket kell áthúzni, akkor mindegyik számára egy csúcsot -, majd a hüvely elülső végét bedugjuk a csúcsba. A hüvely felhasitott végén kialakított tölcsér alakú nyílás megkönnyíti a vezeték áthúzását a hüvelyen, mivel a tölcsér alakú nyílás meggátolja a vezeték megakadását a hüvely végén. Ez az előny különösen fontos, mivel gyakran hosszú vezetékeket kell nehezen hozzáférhető helyeken, pl. magasan elhelyezett átvezetésekben a hüvelyen áthúzni. A vezeték elhelyezését az is könnyebbé teszi, hogy az egyik előnyös kiviteli alaknála hüvely végei belül le vannak törve.

A hüvelyt hátsó végénél előnyös kiálló szemekkel ellátni, amelyek a hüvelynek a habanyagba való bevitelére és a habanyag— ból való eltávolítására alkalmas szerszámot képező fogantyún kiképzett bevágásokba illeszkednek. Ez különösen a hüvely habanyagból való kihúzását könnyíti meg, és lehetővé teszi a hüvely egyszerű kihúzását még nehezen hozzáférhető helyeken is.

A még jobb hozzáférhetőség érdekében célszerű a,hüvelyt több ilyen szemmel ellátni, amelyek a hüvely hátsó végének kerületén szimmetrikusan helyezkednek el. Miután a hüvelyt kihúztuk a habanyagból, a hüvelyt el kell távolítani a vezetékről. A találmány szerint előnyös, ha a hüvely egy vonalon hosszirányban le van gyengítve. A .gyengítés módja célszerűen perforálás, aminek menten a hüvelyt kihúzás után felvágjuk. Erre vonatkozóan megjegyzendő, hogy a hüvelyt nem célszerű előre felvágni,

-3182.710 mivel ekkor előfordulhat, hogy nem lesz eléggé merev a habanyagba való bevezetéshez. A hüvely felhasítása végett a fogantyút célszerű vágóéllel ellátni, továbbá a fogantyún egy hornyot kl»alakitani a hüvelynek a habanyagon való áttolásához. A hüvely vége ebbe a horonyba illeszkedik, amikor a bevezető csúcs és a hüvely áthatol a habanyagon.

A találmányt a továbbiakban példaképpeni kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben ábrák Segítségével, amelyek közül az

-----------]__e ábra egy tüzzáró test egyik kiviteli alakjának metszete a 2. ábrán levő I-I vonal szerint, a

2. ábra az 1.‘ ábrán látható test bal oldalnézete, a

3· ábra a tüzzáró test beillesztése két zsaluzatfal közé pldalnézetben és robbantott rajzon, a

4. ábra az 1. ábrának megfelelő metszet, amin a test két zsaluzatfal közé beillesztett helyzetben és a zsaluzat betonnal való kitöltése után látható, az

5. ábra az 1. és 2. ábra dzerinti tüzzáró testhez alkalmasan kialakított, a testnek öntés* pl. a 4. ábrán ábrázolt öntés közbeni rögzítésére szolgáló rogzitöelem nagyobb léptékű alaprajzi nézete, a

6. ábra az 5· ábrán lévő VI-VI vonal szerinti metszete,a

7. ábra az 5· ábrán lévő VII-VII vonal szerinti metszet, a

8-11. ábrán a 4. ábra szerinti metszet látható, úgy, hogy a zsaluzat el van távolitva, és az egyes ábrák annak a munkamür· veletnek a különböző részeit ábrázolják, amelynek során egy kábelt a testen a találmány szerint kialakított eszközzel átvezetünk, a

12. ábra a találmány szerinti átvezető eszközhöz tartozó fogantyú távlati képe, a

15. és 14. ábra egy-egy távlati kép, amely a tüzzáró test öntött falban vagy épületelemben előzetesen készített lyukban való rögzítésének két különböző példáját mutatja, a

15. ábra a tüzzáró test tűzálló anyagból, pl. acélból készült vékony falban történő csatlakoztatásának távlati képe.

I

Az 1. és 2. ábrán egy tüzzáró 1 test elvi felépítése látható.. Az 1 testnek 2 háza.van, ami axiálisan kialakított 3 menettel van ellátva. Az ábrázolt kiviteli alaknál a 2 háznak pind külső, mind belső menete van. A 2 ház készülhet hőre lágyuló műanyagból, igy polietilénből.

A 2 ház belseje egyik végétől kezdve részen rugalmas tűzkésleitető 4 habanyaggal van kitöltve, amit magában a 2 házban habos ltunk úgy, hogy a hőkezelt habot a 2 ház tartja összenyomva. A 4 habanyag célszerűen egy szilikon hab, ami a kereskedelmi forgalomban ”Dow Corning 3-6548 RTV elnevezésen kapható. Ez a kiinduló hab alkalmas módon készíthető magában a 2 házban* Az anyag készítés közben felhabzik és ezért mikor habgumi konzisztenciánuvá válik, akkor a 2 ház belső meneteit is kitölti. így a 2 ház saját hossztengelyéhez képest keresztirányban a 4 habanyagot összeszoritva tartja* és ezzel hozzájárul a 4 habanyag megtartásához. Ezen túlmenően a zárás sokkal jobb, mintha a 2 ház belseje Sima lenne. Bár ezt nem ábrázoltuk, egy vagy több erősítő háló is behelyezhető a 4 habanyagba. Ennek célja egyrészt az, hogy meggátoljuk a 4 habanyag tördezését a későbbi kábelfektetés során /lásd a 8-11. ábrákat/, másrészt

-4182.710 az, hogy a tüzzáró 1 testen a 4 habanyag törése és repedése nélkül több kábelt lehessen záró módon átvezetni. A 4 habanyaggal töltött 3a rész hosszát a szóban forgó tüzzárásra érvényes előírásoknak megfelelően kell megválasztani úgy, hogy minlmáliá értékét a tűzvédelmi osztályba sorolás előírásai, maximális értékét a villamos biztonságtechnikai előírások határozzák meg.

A tüzzáró 1 testet célszerűen egy olyan hosszú kitöltetlen 5 résszel gyártjuk, ami lehetővé teszi a tüzzáró 1 test alkalmazását különböző falvastagságok esetén. A kitöltetlen 5 réaz könnyen levágható, célszerűen fűrésszel, a megfelelő hosszúságira, például az 1. ábrán látható 6 pont-vonal mentén. A 3. és 4» ábrán mutatjuk be_t hogyan öntik be a tüzzáró 1 testet két 7 és zsaluzatfal között. Ebben a példában az 1 testnek az 1. es 2, ábrán látható kiviteli alakja szerepel.

A 3. ábrán látható hogyan rögzítünk egy 10 rögzitőkeretet szögekkel az egyik 7 zsaluzatfalhoz. A 10 rögzitőkeret itt szereplő kiviteli alakját a későbbiekben részletesebben az 5-7» ábrák kapcsán Írjuk le. A 10 rögzitŐkeretnek van többek között egy belső menete, ami a 2 ház 3 menetének megfelelő kialakítású. Az 1 testnek’ legalább közelitő hosszra történő levágása után az 1 testet a 7 zsaluzatfalhoz képest úgy rögzítjük, hogy becsavarjuk a 10 rögzitőkeretbe. Az 1 test a falvastagsághoz úgy állítható be, hogy különböző mélységre csavarjuk be. Ezután a 8 zsaluzatfaíat felállítjuk és a zsaluzatot összehozzuk. Ezáltal a tüzzáró 1 test szilárdan be van fogva a 7 éa 8 zsaluzatfalak közé. Az 1 test hosszának bizonyos tűrésen belüli állíthatóságát az 1 test hossz irányú rugalmassága is biztosítja, ami a menetes kialakításnak köszönhető. Mint a 3· ábrán és az 1. ábrán iá látható - a 4.habanyag 11 kinyúló része kis távolságra - néhány milliméterre - kinyúlik a 2 házból. így a 4 habanyag .és a 8 zsaluzatfal közötti súrlódás a tüzzáró 1 testnek ezt a végét meg-‘ tartja a 8 zsaluzatfalhoz képest. Ennek a végnek a még biztosabb megtartása úgy érhető el, hogy egy alkalmas, viszonylagos lapos - az ábrákon nem szereplő - tartóelemet szögezünk a 8 zsaluzatfalhoz. Ezen a tartóelemen befelé nyúló tagok vannak, pl. koncentrikus gyűrűk alakjában, amelyek a 8 zsaluzatfal felállítása után kapcsolódnak a 4 habanyaggal. Ebben az esetben a 4 habanyag 11 kiálló része el is hagyható. A 10 rögzitőkeret alkalmazás a,esetén as 1 test levágásakor a vágási felületnek nem kell teljesen síknak, sem pedig az 1 test hossztengelyére pontosan merőlegesnek lennie.

A 4. ábrán látható a tüzzáró 1 test a 10 rögzitőkerettel azután, hogy a 7 és 8 zsaluzatfal közé 12 betont öntöttünk. A 12 betonnal kitöltött külső menetek biztosítják a tüzzáró 1 test alakzáró megtartását a 12 betonban. Az 1 test gáz- és tüzbiztoá, vízzáró és hanggátló átvezetést képez az építkezés egész ideje alatt, mind a kábel átvezetése előtt, mind utána.

A 3. ábrán ábrázolt 10 rögzitőkeret egyik előnyös kiviteli alakját az 5-7· ábrák kapcsán ismertetjük. Ennek a 10 rögzitŐkeretnek van egy gyűrű alakú 13 fala. aminek belseje menetest Á menet az ábrázolt kiviteli alaknál két egyenes és gyakorlatilag félkör alakú 14 és 15 lécből áll, melyeknek szabad végei felülnézet ben nincsenek fedésben. A 13 fal külső részén négy 16 pzeglyuk található. Ezek révén lehet a 10 rögzitőkeretet hozzá* szegezni a zsaluzatfalhoz /a 7 zsaluzatfalhoz a 3· és 4. ábrán/.

-5182.710 szeglyuknak a 13 falnak a 7 zsaluzatfallal kapcsolódó olala fele tágulnak. Ha a 7 zsaluzatfalat leveszik, akkor a 9 zegek bennmaradnak, de a 10 rögzltőkeret a 12 betonban marad.

fal másik oldalán négy 17 és 18 sarokrész nyúlik ki, a 13 álhoz képest derékszögben. A 17 sarokrészen kifelé nyitott 19 ornyok, a 18 sarókrészeken pedig 20 gombok vannak. A 20 gomboat be lehet pattintani egy szomszédos 10 rögzltőkeret 19 horlyalba, és igy kialakítható á kívánt számú 10 rögzitőkeretből jsszepattintassal létrehozott sor. A szomszédos 10 rögzitőkeretek Qsszepattintásának biztosítására minden 10 rögzitokeretnek van egy rögzitőazerkezete, ami a 10 rögzltőkeret 13 falának felület eből kiálló és a 20 gombok között elhelyezett 21 fecskefarok-nyulványból éa ennek megfelelően kialakított szembenfekvő horonyból áll.

A 8-11. ábrákon egy 32 vezeték tüzzáró 1 testen való átuzásának egymás utáni munkaműveletei láthatók, a zsaluzat eltáolitása után. A példaképpen ábrázolt 1 test megegyezik a 4. áb*ca szerinti 1 testtel és azt a 23 betonfalba beóntve ábrázoltuk·

A 32 vezeték tömitett áthúzása végett különleges átvezető eszközt alkalmaztunk. Az eszköz három részből, egy kúpos 24 csúcsból, egy 25 hüvelyből és 27 fejjel ellátott 26 fogantyúból áll, f melyek a következő leirás szerint működnek együtt.

Mint a 8. ábrán látható, a 24 csúcsot külön be lehet szuri a 4 habanyagba vagy - ha több vezetéket kell áthúzni - több csúcsot szúrunk be, külön mindegyik vezeték számára. A különböző vezetékek elhelyezése tehát a 24 csúcsok segítségével megtervezhető. A 25 hüvely elülső 28 végét behelyezzük a 24 csúcsba, jnajd a 24 csúcsot és a 25 hüvelyt a 26 fogantyú segítségével at yomjuk a 4 habanyagon. Mikor a 24 csúcs atért, akkor az magától ©esik. Az átnyomáshoz a 26 fogantyút a 8. ábrán látható helyzeten szoríthatjuk a 25 hüvely hatsó 29 végéhez. A 26 fogantyú 27 fejében ugyanis van egy gyürüalaku fenékhorony /lásd a 12. áb‘“át/, amibe a 25 hüvely 29 vége átnyomáskor beilleszkedik. Egy ásik változatban a 2? fej speciális kialakítású /részleteseben lásd a 12. ábrán/. A 27 fejen ekkor 30 bevágások vannak, aikbe a 25 hüvely kerületén, a 25 hüvely hátsó 29 végének kőze_f ében egyenletesen elosztott két vagy négy 31 szem beakadhat, λ beakasztás után történhet a 24 csúcs és a 25 hüvely átnyomása bgy, hogy a 25 hüvely szöget zár be a 26 fogantyúval. Ez nehe‘ ebben hozzáférhető helyeken lehet előnyös.

A 9. ábrán a 25 hüvely abban a helyzetben látható, amikor tüzzáró 1 testen átnyomtuk és a 32 vezetéket áthúztuk rajta.

inthogy az 1 testben kialakított lyukban a 25 hüvely benne vaá s ezáltal védi, ezért a 32 vezeték az 1 testen annak megrongáása nélkül áthúzható. Mint látható, a 25 hüvely elülső 28 ve,énél és hátsó 29 végénél fel van hasítva, vagyis tölcsér alakú yilásai vannak, amik megakadályozzák a 32 vezeték beakadását thuzás közben.

A 10. ábrán a 25 hüvely kihúzása látható a 4 habanyagból i 32 vezeték áthúzásának befejezése után. Főként ezen kihúzás íégett van ellátva a 25 hüvely a 31 szemekkel és a 26 fogantyú >7 feje a 30 bevágásokkal. A 25 hüvely kerületén elhelyezett 3X' szemek lehetővé teszik két szem és a bevágások közötti bármikori capcsolódást a jó hozzáférhetőség érdekében. így a 26 fogantyút i legkényelmesebb helyzetbe lehet forgatni. A 30 bevágások kife.6 tágulnak éa igy a 31 szemek a 30 bevágások aljában vannak ve-6182.710 zetve. Ennek révén a 2G fogantyú középvonala'és a 25 hüvely középvonala által bezárt szög, éa igy a 26 fogantyú éa a 25 hüvely által kihúzás közben bezárt szög, viszonylag nagy szögtartományban változhat. Kihúzás után a 25 hüvelyt le kell venni a 32 vezetékről. Ennek megkönnyítésére a 25 hüvely felhasit ott 28 éa 29 végei között perforált vagy egyéb módon gyengített /ezt nem ábrázoltuk./. A perforálás átvágása után a 25 hüvely felnyitható és a 32 vezetékről levehető. A 26 fogantyú 27 feje speciálisan ezen vágás közbeni használathoz van kialakítva. A 27 fejnek a 30 bevágásokhoz viszonyított hátsó részén hasitó szakaszok vannak. Mindegyik hasitó szakaszhoz tartozik egy 33 vágóéi, ami egy kívülről lekerekített 34 cauazógombban helyezkedik el. A 27 fej hasitó szakasza a hüvely 28 és 29 végein lévő ama felhasításokba kapcsolódik, amik között a perforálás van. A hasitó szakaszok is úgy vannak kialakítva, hogy a kényelmes hozzáférhetőség érdekében a 26 fogantyú a 25 hüvelyhez képest nagy szögtartományban, például 15° ea 55° között helyezkedhessen el.

A hozzáférhetőséget a 27 fej is növeli, mivel két hasitó szakasza van, minden 30 bevágás mögött egy. Ezáltal a 26 fogantyú élettartama is hosszabb lesz. A lekerekített 34 csuszógomb kialakítása olyan, hogy vágáskor megakadályozza a 32 vezeték megrongálását a 33 vágóéi által.

A 11. ábrán látható az átvezetésbe helyezett 32 vezeték a 25 hüvely eltávolítása után. Mivel 4 habanyagot nem vettünk ki, hanem azt csak összenyomtuk, ezért a 4 habanyag rugalmasan visszaugrik, és a 32 vezetéket tömören körülzárja.

Mint fentebb említettük, a 26 fogantyú 27 fej® részletesebben látható a 12. ábrán, ami mutatja a 30 bevágás, a 33 vágóéi és a 34 csuszógomb kialakítását. Az ábrán látható továbbá egy gyűrű alakú 35 horony, amibe a 25 hüvely 29 vége .beilleszkedik. amikor a 24 csúcsot éa a 25 hüvelyt átnyomjuk az 1 testben levő 4 habanyagon. Látható ezen kívül egy 36 horony, amit a 34 csuszógombnak a 30 bevágás felé eső oldala és egy fenékfal határol. Az ábrán látható alsó éle képezi a 33 vágóélet. A feljiasitott élek egyikét ez a 36 horony vezeti a 25 hüvely szétvágá.3 akojc ·

A fentiekben az 1-12. ábrák kapcsán leirtunk egy részben 4 habanyaggal töltött, kör keresztmetszetű és menetes 2 házzal rendelkező tüzzáró 1 testet. A találmányunk céljára azonban nem kör keresztmetszetű, hanem más, pl. négyzet-, téglalap keresztmetszetű, vagy ovális keresztmetszetű tüzzáró 1 test is alkalmas, aminek 2 házán lehetnek külső menetek, vagy egyéb bordázás vagy más kiálló részek, de lehet sima is és a 10 rögzítőkor etbe való becsavarás helyett valamilyen más módon, például megfelelően kialakított rögzitőkeretbe történő Lepattintással rögzíthető. Lehetséges továbbá a 4 habanyaggal teljesen kitöltött, kör keresztmetszetű és menetes 2 házzal rendelkező tüzzáró 1 test alkalmazása. Bz & 2 ház rendelkezik a fent említett összes előnnyel, kivéve azokat, amik abból erednek, hogy az 1 test 2 háza csak részben van kitöltve a 4 habanyaggal.

Habanyaggal teljesen vagy részben kitöltött tüzzáró 1 testekre mutatunk be más példákat a 13-15· ábrákon. A 13. és 14. ábrán falban vagy más épületelemben előzetesen készített lyukba illeszthető 1 testek láthatók. A 15· ábrán viszonylag vékony 55 falban, például hajó'válaszfalában lévő lyukba illesztett tüzzáró 1 testet ábrázoltunk.

-7182.710

A 13. ábrán egy fal vagy 37 épületélem egy része látható, amin egy 38 lyuk van. Egy felhaaitott 40 csőre habanyagból egy külső 39 hüvely van rásajtolva. A 40 csövön az ábrázolt belső 41 meneten kivül lehet külső menet is. és a 40 cső a felhasltársok élei felé megfelelően szűkül. A 40 csővet a 39 hüvellyel együtt bedugjuk a 38 lyukba. Az átvezető 1 test 4 habanyaggal teljesen vagy részben megtöltött éa külső 3 menettel, de cél-. Szerűen belső menettel is ellátott 2 házát becsavarjuk a 40 csőbe. Becsavarás után a tágulás a felhaaitott 40 csövet a külPŐ 39_ hüvelyhez nyomja, a 39 hüvely pedig a 38 lyuk falához szorul.

A 14. ábrán egy fal vagy 37 épületelem látható 45 menettel ellátott lyuknál vett metszetben. A 45 menet kialakítható egy beöntött hüvelyben vagy pedig - bizonyos falanyagok esetén - magában a falban. Az átvezető 1 test két 46 és 47 féltestből áll. A 46 és 47 féltestek félkör keresztmetszetnek, van egy külső 3 menettel és előnyösen az ábra szerint belső menettel is ellátott köpenyük és egy félkör keresztmetszetű 49 hornyuk. A 46 és 47 féltestek - például az ábrán láthatóak - teljes hosszukban ki vannak töltve 4 habanyaggal, rá vannak szorítva a 32 vezetékre és össze vannak szorítva. Ezután a szerelt 46 és 47 féltesteket becsavarjuk a 45 menettel ellátott lyukba. A tüzzáró 1 testnek ez a kiviteli alakja egyetlen 32 vezeték - különösen nehéz vezetékek - számára alkalmas. Különösen jól alkalmazható olyan 32 vezetéknél, amelyet a tüzzáró 1 test 4 habanyagán nem lehet áthúzni, mivel a 32 vezetéken például kiálló csatlakozó van. Egy másik kivitel szerint a tüzzáró 1 testet a szokványos módon ki lehet önteni, majd kicsavarni, a 32 vezeték köré tenni és a menetes lyukba visszacsavarni. Ennek előnye az, hogy az építkezés idejére is tömör átvezetést kapunk. Ismét egy másik kivitel a két különálló 46 és 47'féltest helyett egy felhasitott átvezető 1 test kialakítása.

Végül a 15. ábrán látható átvezető 1 testnek van egy külső 3 menettel és előnyösen belső menettel is ellátott 2 háza) amiben a leirt módon 4 habanyag van. Az átvezető 1 testet becsavarjuk a belső 53 menettel ellátott 54 rögzitőelemekbe, amiket előzőleg 56 karimáiknál rögzítünk az 55 fal két oldalán. Ezek az 56 karimák tömören körülveszik az 55 falban lévő lyukat.

Ha a 13. és 15· ábra szerinti kiviteli alakoknál csak egy vezetéket kell az átvezető 1 testen átvezetni, akkor az 1 test két félre osztható vagy felhasitható a 14. ábra kapcsán ismertetett kiviteli alakhoz hasonló módon.

Claims (6)

Szabadalmi igénypontok

1. Eszköz vezeték épületelemben lévő tüzzáró átvezető szerkezeten történő átvezetésére, amely átvezető szerkezetben fügálmas~'tüzkésleltető habanyag úgy van összeszoritva, hogy a vezeték átvezetése után a habanyagba tömitve van befogva, azzal jellemezve, hogy az eszköznek van egy hüvelye /25/, ami legalább egyik - előnyösen mindkét - végén /28, 29/ fel van hasítva és igy tölcsér alakú végszakasazal rendelkezik, van továbbá egy a hüvely /25/ elülső végéhez /28/ a hüvelynek /25/ a h’abanyaeba /4/ való behatolásakor kapcsolódó, a habanyagon /4/ történő áthatolás után a hüvelytől /25/ elváló bevezető csúcsa /24/.

-8182.710

2. Az 1. igénypont szerinti eszköz.kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hüvely /25/ végei /28, 29/ belül le vannak törve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hüvely /25/ hosszirányú gyengítéssel, előnyösen perforálással van ellátva.

4. Az 1-3· igénypontok bármelyike szerinti eszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hüvelynek /25/ az elülső véggel /28/ ellentétes hátsó végén /29/ a hüvelynek /25/ a habanyagba /4/ való bevitelére és a habanyagból /4/ való eltávolítására alkalmas fogantyún /26/ kialakított bevágásokba /30/ illeszkedő kiálló szemek /31/ vannak.

5· A 4. igénypont szerinti eszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hüvely /25/ hátsó végének /29/ kerületén szimmetrikusan több szem /31? van kiképezve.

6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy á fogantyún /26/ a hüvely /25/ felvágá-’ aához vágóéi /33/ van kialakítva. _-------------------------7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti eszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fogantyún /26/ a hüvely /25/ hátsó végéhez /29/ a habanyagon /4/ való áthatoláskor illeszkedő horony /35/ van kialakítva.