HU180129B - Method for making low pressure mercury vapour lamp - Google Patents

Description

Eljárás kisnyomású higanygőz kisülési lámpa előállítására

A találmány tárgya eljárás kisnyomású higanygőz kisülési lámpa előállítására, amelynek két vagy több, egymással párhuzamos, üvegből lévő kisülési csöve van, két szomszédos kisülési cső kisülési tere összekötésen keresztül egymással össze van kapcsolva, amely összekötés a kisülési csövek falára lényegében keresztirányú, a lámpa működése közben a kisülés a kisülési csövek nagyobb részén áthalad, és az eljárás során a kisülési cső belső falát luminescens réteggel bevonjuk; és egyik végét leforrasztjuk. Ilyen eljárást ismertet a 858.105 számú német szabadalmi leirás.

Ez a német szabadalmi leirás azt javasolja, hogy az ismert, hosszú, cső-alaku kisnyomású higanygőz kisülési lámpát, amelynek a hossza 120 cm és belső átmérője 30-40 milliméter, helyettesítsék különleges célokra két párhuzamos, szomszédos kisülési csővel, amelyek mindegyike - hozzávetőlegesen - 60 cm hosszú, belső átmérője ugyanakkora, és amelyek kisülési tere egy összekötő csövön keresztül egymással össze van kapcsolva, és az Összekötő cső a kisülési csövek egyik végének a közelében van. Az elektródák a kisülési csövek másik végein vannak} ily módon egy U-alaku kisülési útvonal alakul ki,

A fenti szabadalmi leirás szerint a fent említett lámpákat úgy.gyártják, hogy a kisülési cső üvegfalán egy nyílást,készítenek, mielőtt a luminescens réteget felvinnék, majd az öszszekötő csövet a luminescens réteg felvitele után forrasztjuk be. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a kisülési cső falának luminescens anyaggal történő bevonása közben - amit általában szuszpenzió formájában visznek be - folyékony anyag folyhat ki az említett nyíláson, és ily módon nehéz a falon egyen-1180 129 letes bevonatot kialakítani. Fennáll annak is a veszélye, hogy az összekötő csőnek a kisülési csőhöz történő egyesítése sokkal nehezebb, mivel luminescens anyag záródhat be az üvegforrasztásba, amely az üveg anyagában feszültségeket okozhat, és ezáltal nagy a törés-veszélye. Különösen kisméretű lámpák gyártása során a különálló alkatrészek - mint például az összekötő cső - használata nagyon időigényes, és ezeknek az alkatrészeknek a kisülési csőhöz történő biztosítása különleges szerszámokat igényel.

A találmány elé célul tüztük ki egy eljárás kidolgozását kisnyomású higanygőz kisülési lámpák előállítására, amelyeknek a bevezetőben említett német szabadalmi leírás szerinti alakjuk van, de amelyeknél a kisülési csövek közötti összekötés gyors és megbízható módon készíthető el.

A kitűzött feladatot a bevezetőben körülirt eljárással a találmány szerint oldottuk meg, amelynek lényege, hogy a luminescens rétegnek a kisülési cső belső falára történő felvitele után a két szomszédos kisülési cső közötti gázzáró összekötéshez mindkét caő falában egy kifelé álló, peremmel rendelkező nyilast készítünk, a nyilasokat egymással szembefordítjuk; és az összekötést a peremek összeforrasztásával alakítjuk ki.

A találmány szerinti eljárással a kisülési tereket határoló kisülési csövek falát úgy tudjuk összekapcsolni, hogy különrálló alkatrészekre, mint például összekötő csőre, nincs szükség. A találmány szerinti eljárással előállított lámpáknál repedés vagy törés veszélye sokkal kisebb. Ezen túlmenően a találmány szerinti eljárással lehetővé válik olyan lámpáknak az előállítása, amelyek méretei jelentősen kisebbek, és ily módon általános megvilágítási célokra használt izzólámpák helyettesítésére is használhatók, amelyeknél a kisülésicsöveket viszonylag nagyon szorosan egymás mellé helyezzük el.

A találmány szerinti eljárásnál a kisülési cső nyílását a keresztirányú összekötés helyén készítjük el, miután a kisülési cső belső falát lutninescens réteggel láttuk el. Meglepő módon azt találtuk, hogy a peremek összeforrasztása közben a lüminescens anyag részecskéi nem jutnak be az üvegforrasztásba. Az üveg falvastagsága a perem részén elegendően erős ahhoz, hogy az üvegben feszültségek ne keletkezhessenek. Ily módon az összekötés részén a törés vagy repedés veszélye nagyon kicsi.

A kisülési cső falában lévő kiperemezett nyílás úgy alakítható ki, hogy helyi felmelegítéssel a falat meglágyítjuk, és a meglágyított részt a kisülési cső belső terébe gáztulnyomást hozunk létre és a meglágyított részt kifuvatjuk. Ez például úgy történhet, hogy légáramot hozunk létre a csőben, miután annak egyik vegét lezártuk. Ily módon egy nagyon megbízható összekötés hozható létre, nagyon egyszerű módon.

A kisülési cső falvastagsága természetesen befolyásolja a keresztirányú összekötés minőségét. A kísérletek azt igazolták, hogy megfelelő forrasztás hozható létre - hozzávetőlegesen 1,35 mm falvastagsággal - amelyet kisülési csöveknél általában alkalmaznak. Abban az esetben, ha az üvegfal túlságosan vékony, a kialakítandó nyílás részén, akkor egy olyan kiperemezett nyilás, amely a szomszédos peremmel történő egyesítésre alkalmas, u^y alakítható ki a találmány ezerint, hogy a perem részén a vékony fal vastagságát megnöveljük egy további üvegréteg alkalmazásával, ami például könnyen lágyítható ólomüveg.

A találmány szerinti eljárás nem korlátozódik csak két párhuzamos kisülési cső összekapcsolására. Ez ugyanúgy a lkai-*

-2180.129 mazható olyan lámpánál például, amelynek négy kisülési csöve van egysikban vagy,amelynek egy lámpában négy kisülési csöve van négyzet-alakban elhelyezve.

A találmányt az alábbiakban kiviteli példa kapcsán ismertetjük- részletesebben, a mellékelt rajzok alapján, ahol az

1. ábra egy kisnyomású higanygőz kisülési lámpa lehetséges kiviteli alakjának vázlatát mutatja, amelyet a találmány szerinti eljárással állítunk elő, a

2. és 3. ábra a találmány szerinti eljárás egyes lépéseinek vázlatos rajzai.

Az 1. ábrán látható lámpa két párhuzamos 1 és 2 kisülési csőből áll, amelynek a belső fala 3 és 4 luminescens réteggel van bevonva. Az 5 és 6 elektródák az egyes csövek vécében, egymáshoz közel vannak elhelyezve. Mindkét 1 és 2 kisülési cső kisülési tere egy 7 összekötésen keresztül össze van kapcsolva az elektródákkal ellentétes végek közelében, amely 7 összekötés a lámpa hossztengelyére lényegében keresztirányú. Ez az összekötés az alábbiakban ismertetendő eljárással állítható elö, amit a 2. és 3» ábrán mutatunk be. Mindkét 1 és 2 kisülési csőnek az’elektródáktól ellentétes vége 8 és 9 siklapokkal le van zárva. Ezeknek a 8 és 9 siklapoknak a belső felülete szintén be van vonva luminescens réteggel.

A 2. és 3· ábra az 1. ábrán bemutatott lámpa gyártási eljárásának két lépégét mutatja. Egy ilyen lámpának az előállítása egy üvegcsőből történik, amelynek mindkét vége nyitott. Ennek a csőnek a belső falát luminescens anyagot tartalmazó szuszpenzióval vonjuk be, majd a 3 luminescens réteget szintereléssel adhéziósán kötünk a falhoz. Az 1. kisülési cső 8 siklapnál lévő végét ekkor leforraszüjuk. /Ezt a lépést szintén elvégezzük a szomszédos 2 kisülési csőnél/. A 8 és 9 siklapokkal lezárt csővéget úgy alakítjuk ki, hogy a bevonattal ellátott üvegcsövet meglágyítjuk a vége közelében és kismértékben' hossza mentén, majd összeolvasztással gázzáró lezárást kapunk.

Mindkét 1 és 2 kisülési cső másik végére rögzítjük az úgynevezett 10 állványt, amelyhez az 5 elektróda és a 11 leszívó cső van rögzítve. Ezután alakítjuk ki mindkét 1 és 2 kisülési cső oldalfalában a kiugró peremmel ellátott nyílást. A falnak azt a 12 részét, ahol a nyílást ki kell alakítani, 13 égővel meglágyítjuk.

A 11 leszívó csövön keresztül bevezetett gázárammal kismértékű túlnyomást hozunk létre, amely a 12 részen a falat megnyitja, és a peremet vagy gallért kialakítja. A 3.‘ábra mutatja ezt a helyzetet.a 14 nyílással és a 15 peremmel.

Ugyanezzel az eljárással a 2 kisülési csövön is kialakítunk egy nyílást, és a lámpát - amint azt az 1. ábrán bemutattuk - a két perem összeforraszt ásával alakítjuk ki. Ezen eljárás alatt a luminescens anyagból nem záródnak be részecskék a forrasztásba. Következésképpen nagyon kicsi annak a veszélye, hogy az üvegfalban feszültségek vagy törések lépnek fel a bezáródott luminescens anyag következtében.

A találmány szerinti eljárásnál nem szükséges, hogy az 1. és 2 kisülési csövekbe felvigyük a luminescens réteget a 8 és 9 siklapok beforrasztása előtt. Változatként az is lehetséges, hogy a csöveket'először gázzáróan lezárjuk, majd azután látjuk el a bevonattal.

Egy, az 1. ábrán bemutatott kisnyomású higanygőz kisülési lámpa gyakorlati megválóéit ás ánál az 1 és 2 kisülési csövek

-3180.129 hozzávetőlegesen 15 cm hosszúak, és azok belső átmérője mint·*· egy 1 cm. Λ 7 összekötés belső átmérője megközelítően 0,6 cm. A 7 összekötés tengelye a 8 és 9 siklapoktól mintegy 1.5 cm távolságba esik. A kisülési csövek hossztengelyei közötti távolság mintegy 1.5 cm. Az 1 és 2 kisülési csövek belső falát oly^an luminoscens réteggel vontuk be, amely a kisülésben keletkező ultraibolya sugárzást látható fénnyé alakítja át. Megfelelő lurninescens anyag két foszfor keveréke, nevezetesen egy zölden lumineseáló terbiummal aktivált cérium-magnézium-aluminát, és vörös foszfor 3 vegyértékű euróbiummal aktivált ittrium-oxid. Ennek a lámpának 400 Pa nyomású argontöltés mellett a fényárává hozzávetőlegesen 700 lumen 10 W bevezetett teljesítmény esetón /működési feszültség 60 V, 200 mA áram/.

Claims (2)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás kisnyomású higanygőz kisülési lámpa előállítására. amelynek két vagy több, egymással párhuzamos, üvegből lévő kisülési csöve van, két szomszédos kisülési cső kisülési tere összekötésen keresztül egymással össze van kapcsolva, amely összekötés a kisülési csövek falára lényegében keresztirányú, a lámpa működése közben a kisülés a kisülési csövek nagyobb részén áthalad, és az eljárás során a kisülési cső belső falát luminescens réteggel bevonjuk, és egyik végét leforrasztjuk, azzal jellemezve, hogy a luminescens rétegnek /3/ a kisülési cső /1/ belső falára történő felvitele után a két szomszédos kisülési cső /1/ közötti gázzáró összekötéshez mindkét cső falában egy kifelé álló peremmel /15/ rendelkező nyílást /14/ készítünk, e nyílásokat /14/ egymással szembefordítjuk, és az összekötést a peremek /15/ összeforrasztásával alakítjuk ki.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a peremmel /15/ rendelkező nyílás /14/ kialakításához a kisülési cső /1/ falát az összekötés részén hevítéssel meglágyítjuk, majd a cső belső terébe gáz-tulnyomást hozunk létre, és a meglágyított részt kifuvatjuk.