HU178450B - Process for producing pirasole derivatives of high purity from row product - Google Patents

Process for producing pirasole derivatives of high purity from row product Download PDF

Info

Publication number
HU178450B
HU178450B HU79BA3885A HUBA003885A HU178450B HU 178450 B HU178450 B HU 178450B HU 79BA3885 A HU79BA3885 A HU 79BA3885A HU BA003885 A HUBA003885 A HU BA003885A HU 178450 B HU178450 B HU 178450B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
atoms
parts
alkyl
water
alkoxy
Prior art date
Application number
HU79BA3885A
Other languages
German (de)
English (en)
Inventor
Friedrich Linhart
Karl Eicken
Bjoern Gigensohn
Winfried Richarz
Original Assignee
Basf Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Basf Ag filed Critical Basf Ag
Publication of HU178450B publication Critical patent/HU178450B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D231/00—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings
    • C07D231/02—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings
    • C07D231/10—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D231/12—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms, hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D231/00—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings
    • C07D231/02—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings
    • C07D231/10—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D231/14—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D231/00—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings
    • C07D231/02—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings
    • C07D231/10—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D231/14—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • C07D231/18—One oxygen or sulfur atom
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D233/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings
    • C07D233/54—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D233/56—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms or radicals containing only hydrogen and carbon atoms, attached to ring carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D249/00—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • C07D249/02—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms not condensed with other rings
    • C07D249/08—1,2,4-Triazoles; Hydrogenated 1,2,4-triazoles

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás (I) általános képletű nagyon tiszta pirazolszármazékok előállítására. Az (I) általános képletben:
R jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkilcsoport, 1—3 szénatomos alkoxicsoport, vagy 1—5 szénatomos alkoxi-alkil-csoport;
R1 jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkilcsoport, 1—3 szénatomos alkoxicsoport vagy 1—5 szénatomos alkoxi-alkil-csoport;
R2 jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkilcsoport, 1—3 szénatomos alkoxicsoport vagy 1—5 szénatomos alkoxi-alkil-csoport; illetve R2 szubsztituens az orto-helyzetbcn levő R szubsztituenssel együtt — adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített — 1—6 szénatomos alkiléncsoportot jelenthet;
X jelentése klóratom vagy brómatom;
R3 és R4 jelentése azonos vagy különböző, mégpedig hidrogénatom, továbbá 1—4 szénatomos alkilcsoport, alkoxicsoport, alkil-tiocsoport, karbalkoxicsoport, illetve fenilcsoport vagy karboxicsoport.
Az (I) általános képletű vegyületeket a megfelelő nyerstermékből — amely például a pirazoiszármazékok ipari előállításakor képződik — oly módon állítjuk elő, hogy a nyersterméket valamilyen erős sav vizes oldatával kezeljük és a tiszta terméket a vizes oldatból nyerjük ki.
A találmány szerinti pirazolszármazékok előállítása a 2 648 008 számú és a 2 704 281 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratban került 30 ismertetésre. Az ott leírt eljárás szerint a terméket valamilyen szerves oldószerben — például kloroform, toluol, petroléter, etilacetát, benzin — oldva vagy szuszpendálva kapják és ezután a terméket ettől az oldószertől kell 5 elkülöníteni, például az oldószer elpárologtatásával vagy szűréssel. Ezek a módszerek a laboratóriumban nagyon jól kézben tarthatók és lefolytathatók és nagyon tiszta terméket eredményeznek.
Azonban, ha ezt a laboratóriumi eljárást nagyobb mé10 retekben, például félüzemi vagy üzemi méretekben kívánjuk lefolytatni, nem várt nehézségek lépnek fel, amelyek közül néhányat az alábbiakban nevezünk meg.
Ha a termék valamilyen szerves oldószerrel készült oldatában áll rendelkezésre, az oldószert — adott eset15 ben csökkentett nyomáson — el kell párologtatnunk. Ilyen esetben a termék készséggel kristályosodik ki az alkalmazott edény, például a bepároló üst falára, illetve az is előfordul, hogy egészen rásül. Ismeretes, hogy milyen rendkívüli nehézséggel jár valamilyen kis ki- és be20 vezető nyílással ellátott reakcióedényből valamilyen szilárd — különösen a falra rásült — terméket eltávolítani.
Ha a terméket valamilyen szerves oldószeres szuszpenzióban kapjuk, az utóbbit szűréssel kell eltávolíta25 nunk. Az oldószer mérgező tulajdonságait és robbanókészségét figyelembevéve több vagy kevesebb biztonsági intézkedést kell alkalmaznunk, amely szintén nagyon idő- és költségigényes. A szűrlettel gyakran tekintélyes mennyiségű oldott terméket is elvesztünk.
Valamilyen szerves oldószerben oldott terméket pél dául oly módon is elkülöníthetünk, hogy valamilyen másik, az elsőnek alkalmazott oldószerrel elegyedő oldószert adunk a szerves oldathoz, amely oldószerben a termék azonban nehezen oldódik. A második, a termék kicsapására szolgáló oldószer mennyisége szerint azon- 5 bán több vagy kevesebb termék válik ki, ugyanakkor a termék tisztasága ismét a kicsapásra szolgáló oldószer mennyiségétől függ.
Mint ismeretes, a termékeket oly módon is elkülöníthetjük, hogy azokat egy olyan vízmentes oldószerben 10 oldjuk, mely oldószerben sóik oldhatatlanok, majd a kapott oldathoz fölös mennyiségben vízmentes savat adunk — például sósavgáz bevezetésével — amikoris a termék sója az oldatból kiválik. Azonban ebben az esetben is valamennyi biztonságtechnikai előírást be kell 15 tartanunk akkor, amikor a savtartalmú szerves oldószert a sóról leszűrjük; ugyanakkor nehezítő körülménynek számít az is, hogy egyrészt a fölöslegben levő sav a terméket szennyezheti, továbbá a környezetre káros és korrozív hatással lehet; még akkor is, ha csak a szűr- 20 letben van, mivel az oldószer feldolgozásakor vagy megsemmisítésekor nehézségeket támaszthat. A szerves oldószereknek olyan tömény, vízmentes savakkal való elegyítésekor, mint amilyen a halogénhidrogénsav, kénsav vagy a salétromsav, gyakran nem kívánt, sőt veszélyes 25 mellékreakciók lépnek fel. A termék savval végzett, ismert módon végzett kicsapásakor további hátrányt jelent, hogy nemcsak maga a kívánt termék válik ki, hanem vele együtt minden sóképzésre hajlamos melléktermék is. Figyelembe kell továbbá venni azt is, hogy a 30 só formában kiváló terméket egy további műveletben ismét a megfelelő szabad bázissá kell átalakítani. Ez a művelet feltétlenül szükséges, mivel a sók nedvességet tartalmazó környezetben hidrolizálnak és ennek következtében maró hatású és korrozív hatású savak szaba- 35 dúlnak fel.
Az ismert és önmagában jó laboratóriumi eljárás félüzemi,, illetve üzemi adaptálásánál további nehézséget jelent hogy nem állnak rendelkezésre olyan tiszta reagensek és oldószerek, valamint olyan jól képzett sze- 40 mélyzet, mint amilyen a laboratóriumban van. Éppen ennek a következménye az, hogy a kiváló termék gyakran szennyezett melléktermékekkel. Ezen melléktermékek eltávolítása gyakran nagyon körülményes és csak ritkán sikerül teljesen. így például az ismert termékek 45 némelyikét ciklohexánból kristályosíthatjuk át. Ily módon azonban a leggyakoribb szennyeződések, nevezetesen az (la) általános képletű vegyületek — az (la) általános képletben R, R1, R2 és X jelentései az előzőkben az (I) általános képletű vegyüieteknél leírtakkal egye- 50 zőek — eltávolítása a pirazolszármazékok mellől nem tökéletes, mivel azok hideg ciklohexánban ugyanolyan nehezen oldhatók, mint az (I) általános képletű pirazolszármazékok. Ezen túlmenően az átkristályosításnál a pirazolszármazékok nagy része elvész. Az átkristályosí- 55 tott anyagok szerves oldószerekből végzett elkülönítésekor természetesen ugyanazok a problémák merülnek fel ismét mint amelyekről az előzőekben szó volt.
Olyan eljárás kidolgozását tűztük ki célul, amelynek segítségével sikerül félüzemi és üzemi termékekből a 60 pirazolszármazékokat egyszerű módon, nagyon tiszta állapotban elkülöníteni nagy tisztaságban.
A pirazolszármazékok tulajdonképpen úgynevezett aminálok, mivel két nitrogénatom egy metiléncsoporton keresztül kapcsolódik a molekulában. Szakmai körök- 65 ben régóta ismert, hogy valamilyen aminál vizes oldatban erős savak hatására egy karbonil-vegyületté és két nitrogéntartalmú vegyületté hasad (P. A. S. Smith, Open-Chain Nitrogén Compounds, W. A. Benjámin, Inc., New York, Amsterdam 1965, Vol. I, S. 322).
Felismertük, hogy annak ellenére, hogy a pirazolvegyületek aminál szerkezettel rendelkeznek, stabilnak mutatkoznak erős savak vizes oldatával szemben; sőt tömény vizes savoldatokban sóik formájában bomlás nélkül oldódnak. Mivel azonban a pirazolszármazékok nagyon gyenge bázisok, híg vizes savoldatokban oldatlanul maradnak.
A találmány szerinti eljárás szerint a nyersterméket valamilyen erős sav tömény vizes oldatával kezeljük, ezután a vizes oldatot elkülönítjük, vízzel hígítjuk és az eközben kiváló tiszta terméket a vizes folyadéktól elkülönítjük. így például a nyers termék valamely, vízzel nem vagy csak kevéssé elegyedő szerves oldószerrel készült oldatát valamilyen erős sav tömény vizes oldatával alaposan összerázzuk, a vizes fázist elválasztjuk és vízzel hígítjuk. A termék tiszta formában válik ki és a vizes szuszpenziótól szűréssel könnyen elkülöníthető és szárítható.
Azonban például szilárd állapotú, finom eloszlásban levő kristályos nyersterméket vagy szennyezett nyersterméket is alaposan elkeverhetünk valamilyen tömény vizes savoldattal, az elegyet szűrjük, és a szűrletet vízzel hígítjuk, majd a kivált tiszta terméket szűrjük. A víz- ( nedves szilárd termék szűrése semmilyen technikai vagy biztonságtechnikai problémát nem jelent.
Ha a nyerstermék valamilyen szerves oldószerrel készített oldatában áll rendelkezésre, amelyben a szennyeződések egy része csak nehezen oldódik — ilyen oldószerek lehetnek például a nyílt szénláncú vagy ciklusos paraffinszénhidrogének, mint amilyen a hexán, a heptán, az oktán, a ciklohexán, a petroléter, a ligroin, a benzin és hasonlók — ajánlatos a vizes savval készült keveréket a rétegek elválasztása előtt szűrni abból a célból, hogy a rétegeket egymástól tisztábban tudjuk elválasztani. A nyers termék oldószereként a már említett valamennyi oldószeren kívül mindazok az oldószerek alkalmasak, amelyek vizes savakkal nem, vagy csak nagyon kevéssé elegyednek — ilyenek például az aromás szénhidrogének, mint amilyen a benzol, a toluol, a xilol, a klórbenzol, diklórbenzol, a klórtoluol — magasabb szénatomszámú alkil-benzolok; alifás klórozott szénhidro- t gének — mint amilyen a diklór-metán, a kloroform, a diklóretán, tetraklórmetán — éterek, mint amilyen a dietil-éter, diizopropil-éter. Oldószerként észterek, amidok, nitrilek és hasonló vegyületek is alkalmazhatók, amennyiben ezek az oldószerek eléggé stabilnak bizonyulnak vizes savakkal szemben, vagy ha elég gyorsan dolgozunk ahhoz, hogy az oldószer említésre méltó hidrolízisét meg tudjuk gátolni. Nem jöhetnek szóba a bázikus oldószerek, amelyek az alkalmazott savakkal sókat képeznek.
Savakként lényegileg valamennyi erős szervetlen sav alkalmazása szóba jöhet, így például a sósavé, a brómhidrogénsavé, perklórsavé, kénsavé, salétromsavé, foszforsavé. Az alkalmazott tömény savoldat 10 és 70 súly% — célszerűen 20 és 65 súly% — közötti mennyiségű vizet tartalmaz; így például 32—38 s.%-os sósav-oldatot vagy 40—80 s.%-os kénsav-oldatot alkalmazhatunk. Nagyon tömény savak, mint amilyen a 96 s.%-os kénsavoldat vagy az 50 s.%-osnál töményebb salétromsav178450 oldat, a találmány szerinti eljárás céljaira oxidáló hatásuk miatt kevéssé alkalmasak.
Az alkalmazott sav mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy valamennyi, a szerves oldószerben oldott vágj szilárd maradékként található bázikus anyag sóvá alakítható legyen. Erre a célra legalább a pirazolszármazék elméletileg számított mennyiségével ekvivalens menynyiségű sav szükséges. Ajánlatos azonban 10—1000° ,,-os savfelesleget alkalmaznunk. Különösen előnyös 2—
5-szörös moláris feleslegű sav alkalmazása. Ha — ilyen mennyiségű savfelesleg alkalmazása ellenére is — a kívánt termék egy része a szerves oldószerben, illetve szilárd állapotban visszamarad, akkor a nyers terméket mégegyszer, vagy még többször kezeljük a tömény vizes savoldattal. Magától értetődő, hogy a pirazolszármazckokat akár oldatukból, akár az őket tartalmazó szilárd maradékból savval folyamatosan extrahálhatjuk.
A hőmérséklet az extrakció szempontjából nem játszik nagy szerepet. Túl magas hőmérsékleten bomlások játszódhatnak le és a fázisok elválasztása is nehézségbe ütközik, vagy túl sok nem poláros melléktermék kerülhet a vizes fázisba. Túl alacsony hőmérsékleteken mind a termék, mind pedig az oldószer és a víz kristálykiválási nehézségeket okozhat. 0 és 50 °C közötti hőmérséklet — különösen a szobahőmérséklet — bizonyult a legalkalmasabbnak. A hígításra alkalmazott víz mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy a kívánt termék lehetőleg kvantitatíve váljék ki. A sav mennyiségére vonatkoztatva 2—100-szoros mennyiségű vizet alkalmazhatunk, azonban — gyakorlati szempontokat figyelembevéve — a legelőnyösebben úgy járhatunk el, ha a savas extraktumot 5—10-szeresére hígítjuk. A hígításnál a hőmérséklet nem játszik lényeges szerepet, azonban figyelembe kell vennünk, hogy néhány kristályosán kiváló anyagnak alacsony a hőmérséklete, és ezért túl magas hőmérsékleten olaj formájában válhatnak ki, amely szennyeződéseket tartalmazhat; továbbá a hőmérséklet emelésekor a pirazolszárntazékok vizes savakkal szemben mutatott ellenállóképessége csökkenhet. Ezért általában a hígítást 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, legegyszerűbben a környezeti hőmérsékleten végezzük. A hígításkor a vizet adjuk a savhoz, illetve még előnyösebben, alapos keverés mellett a savat folyatjuk a vízhez. Ilyen módon csupán a kívánt tiszta pirazolszármazék válik ki, míg a többi oldott anyag az oldatban marad.
A tiszta terméket aztán például valamilyen nagy szűrőn szűrjük és vízzel mossuk, amíg az anyag szaglás alapján megítélve annyira semlegessé nem válik, hogy a szűrőből akár kézzel is kilapátolható és adott esetben a szárítóberendezésbe tölthető.
Amennyiben a terméket a további feldolgozás céljára ismét valamilyen szerves oldószerben szükséges oldani, úgy járhatunk el, hogy — amikor a hígított savas oldatból a termék kiválik — azt közvetlenül a kívánt oldószerrel extraháljuk, ha ez az oldószer vízzel nem elegyedik.
A találmány szerinti eljárás kémiailag azon alapul, hogy az első tisztítási lépésben a gyengén bázikus, a savakkal szemben meglepő módon stabilnak mutatkozó pirazolszármazékok a reakcióelegyben levő egyéb poláris vagy sóképzésre hajlamos vegyületekkel együtt a tömény savban oldódnak, míg a nem poláris anyagok egyrészt a szerves oldószerben maradnak vissza, vagy abban az esetben, ha ez utóbbiról lemondunk — szilárd maradékként az elegyből kiszűrhetők. A találmány sze rinti eljárás második lényeges jellemzője, hogy a pirazolszármazékok erősen savas oldatban levő savaddíciós sói — a második tisztítási műveletben már híg vizes savoldatban — ismét a megfelelő savra és magára a pirazolszármazékra esnek szét, míg a többi poláris és sószerű vegyűlet a vízzel való hígítás következtében keletkezett híg savban oldatban maradnak. Ennek a kétszeres tisztításnak a következménye a végtermék nagy tisztasági foka.
A találmány szerinti eljárás kiválóan alkalmas a pirazolszármazékok elkülönítésére azok nyers rcakcióelegyeiböl. Az eljárást akár félüzemi, akár üzemi méretekben is nagyon könnven kézben tarthatjuk. A találmány szerinti eljárás segítségével még azokból a rosszul sikerült gyártási tételekből is elkülöníthetők a célvcgyületck, amelyek előállításánál a reakció nem ment végivé előírás szerint, és amelyek gyakran csak kismennyiségű értékes pirazolszármazékokat tartalmaznak.
Ily módon sikerült olyan pirazolszármazékokat is tisztítani, amelyek valamilyen egyszerűsített eljárással készültek. A pirazolszármazékok előállítására szolgáló egyik ismert módszer szerint valamilyen (11) általános képletű vegyületet - a képletben R, R1, R2 és X jelentése az (I) általános képletben megadottakkal egyező — adott esetben valamilyen halogénhidrogénsav-megkötőszer és valamilyen, a reakció szempontjából közömbös oldószer jelenlétében valamilyen (III) általános képletű pirazolszármazckkal rcagáltatnak - a képletben R3 és R4 jelentése az (I) általános képletnél megadottakkal egyező - rcagáltatnak. Kiderült azonban, hogy nagyobb mennyiségű N-(halogén-acetil)-N-(halogén-metil-)anilin kezelése rendkívül kellemetlen és veszélyes. Az anyagok általában szilárd halmazállapotúnk és nem lehet őket szivattyúzni, valamint zárt vezetékeken keresztül szállítani. Gőzeik erősen ingerük a nyálkahártyát és a porukkal történő érintkezés bőrkiütéseket okozhat. Amint az a szakember számára már csupán a kémiai képlet alapján is nyilvánvaló, ezek a vegyületek vízzel vagy nedves levegővel a nyálkahártyán vagy nedves bőrón mérgező formaldehidgázzá és sósavgázzá hasadnak.
A fentiek következtében ezeknek a vegyületeknek nagyobb mennyisége csak kifogástalan biztonsági feltételek mellett dolgozható fel.
Ezeknek a vegyületeknek az előállítására többféle módszer ismeretes. A 3 637 847 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett egyszerű módszer értelmében valamilyen (IV) általános képletű azometinszármazékot — a képletben R, R1 és R2 jelentése az (I) általános képletnél megadottakkal egyező — valamilyen (V) általános képletű halogén-acetil-halogeniddel — a képletben X jelentése az (I) általános képletnél megadottakkal egyező — rcagáltatnak. Az azometinszármazékokat ismert eljárás szerint formaldehidből és valamilyen (VI) általános képletű anilinszármazékból — a képletben R, R1 és R2 jelentése az (I) általános képletnél megadottakkal egyező — állítják elő, és fel használásuk előtt tisztítás céljából desztillálják. Az 1 793 811 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratból ismert, hogy néhány azometinszármazék, amelyek a pirazolszármazékok előállításában közbenső termékként különlegesen érdekesek — például azok, amelyeknek (IV) általános képletében R és R1 valamelyike a nitrogénatomhoz képest orto-helyzetű metilcsoport és R2 jelentése hidrogénatom — nem bizonyulnak állandónak és más vegyületek szintézisére nem használhatók.
Azt tapasztaltuk, hogy ha valamilyen (VI) általános képletű anilinszármazékot — a képletben R, R1 és R2 jelentése az (1) általános képletnél megadottakkal egyező — paraformaldehiddel valamilyen közömbös szerves oldószerben reagáltatjuk, a vizet és a fölöslegben levő formaldehidet a reakcióelegyből desztillációval eltávolítjuk, a reakcióelegyhez valamilyen halogén-acetil-halogenidet, majd ezt követően valamilyen (III) általános képletű pirazolszármazékot — a képletben R3 és R4 jelentése az (1) általános képletnél megadottakkal egyező — és valamilyen halogénhidrogén-savmegkötőszert adunk, a pirazolszármazékot nagy tisztaságban és jó kitermeléssel kapjuk anélkül, hogy a fenti ismertetett közbenső terméket el kellene különítenünk. Még azok az azometin alapú pirazolszármazékok is könnyen előállíthatok ilyen módon, amelyek mind az általános tapasztalat, mind pedig az 1 793 811 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban foglaltak szerint nem állandóak. (Ha a megfelelő azometinszármazékokat nem tisztítjuk, nem desztilláljuk vagy más módon nem különítjük őket el, hanem magában a nyers oldatukban végezzük a további feldolgozást.)
Az eljárás abban áll, hogy valamilyen anilinszármazékot önmagában ismert módon paraformaldehiddel a megfelelő azometinné alakítunk, az elegyből a vizet és a formaldehidet desztillációval eltávolítjuk, az azometin nyers oldatát ugyanabban vagy egy másik reakcióedényben valamilyen halogén-acetil-halogeniddel összekeverjük, az elegyhez valamilyen pirazolszármazékot és valamilyen halogén-hidrogénsav-megkötőszert adunk, és az elegyet a fenti találmányban ismertetett módon valamilyen tömény vizes savoldattal kezeljük, a savas réteget elválasztjuk és vízzel hígítjuk. A végtermék tiszta állapotban és jó kitermeléssel válik ki. A reakcióelegyet a savval való kezelés előtt természetesen vízzel moshatjuk is. A találmány szerinti eljárás egyik változata értelmében halogén-hidrogénsavmegkötőszerként valamilyen vizes bázist alkalmazunk — adott esetben egy úgynevezett fázistranszferkatalizátor jelenlétében. Ebben az esetben természetesen a reakcióelegyet csupán a vizes fázis elválasztása után kezeljük a tömény savval.
A találmány szerinti eljárás előnye egyrészt abban áll, hogy a bomlékony azometinszármazékokat is alkalmazhatjuk, másrészt különösen előnyös, hogy a fent említett problematikus közbenső terméket nem szükséges izolálnunk. Mivel az egész eljárás egy vagy két zárt készülékben megvalósítható, közbenső izolálást és feldolgozási művelet nélkül, a gyártással foglalkozó személyzet nem kerül kapcsolatba a veszélyes melléktermékekkel. Általában, ha egy többlépéses reakciónál az egyes reakciólépések termékeit nem különítik el és nem tisztítják, az eljárás végén a szennyeződések annyira feldúsulnak, hogy a végtermék elkülönítése és tisztítása nehézségbe ütközik. A találmány szerinti eljárásban ez a nehézség azért nem lép fel, mivel a nyers terméket a találmány szerinti eljárással könnyen tisztíthatjuk.
A pirazolszármazékok találmány szerinti eljárással történő tisztítása magától értetődően olyan nyers oldatok tisztítására is alkalmazható, amelyek valamilyen más úton — például a 2 704 281 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali iratban foglaltak szerint — készültek és ily módon a munkát nagy mértékben megkönnyítik.
Az alábbi példák szemléltetik a találmány szerinti eljárás egyszerűségét és megbízhatóságát, az oltalmi kör korlátozása nélkül.
1. példa
5100 súlyrész N-(klór-metil)-2,6-dimetil-klór-acetanilidet és 11 000 s.rész toluolt 1900 rész 4-metil-pirazollal elegyítünk és az elegyet ezt követően 3 órán át 40— 60 °C hőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyhez 2130 s.rész trietilamint adunk, az elegyet 3 órán át 60 °C hőmérsékleten és egy éjszakán át szobahőmérsékleten (20 °C) keverjük. A reakcióelegyet kétszer 10 000 s.rész vízzel mossuk, majd 12 000 s.rész 37 súly%-os vizes sósavoldattal extraháljuk. Az extraktumot keverés közben 60 000 s.rész vízbe folyatjuk és a kivált csapadékot szűrjük. Szárítás után 4750 s.rész 95 s.%-os N-(4-metil-pirazolil-l-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet kapunk, amelynek olvadáspontja 98—100 °C.
2. példa
1300 s.rész N-(klór-metil)-2-etil-6-metil-klór-acetanilidet és 3000 s.rész toluolt 540 s.rész 4-metoxi-pirazollal elegyítünk. A reakcióelegyet 4 órán át 60 °C hőmérsékleten állni hagyjuk, 500 s.rész trietil-amint adunk hozzá, majd az elegyet 4 órán át 60 °C hőmérsékleten és egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet 2000 s.rész vízzel elkeverjük, a kivált kristályokat szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. így 750 s.rész tiszta N-(4-metoxi-pirazolil-l-metil)-6-etil-2-metil-klór-acetanilidet állítunk elő, amelynek olvadáspontja 96— °C. A szűrletet elválasztjuk, a szerves réteget 950 s.rész 37 súly%-os vizes sósavoldattal extraháljuk. Az extraktumot 6000 s.rész vízbe csepegtetjük, a kivált kristályokat szűrjük, szárítjuk, igy ismételten 660 s.rész
s.%-os N-(4-metoxi-pirazolil)-l-metil-2-etil-6-metil-klór-acetilanilidet állítunk elő, amelynek olvadáspontja 92—93 °C.
3. példa
a) 14 s.rész 94 s.%-os N-pirazolil-l-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet — amelynek olvadáspontja 72— 75 °C, és amelynek anyagtartalmát protonrezonanciaspektroszkópiai úton határoztuk meg — 140 s.rész toluolban oldunk és az oldatot 40 s.rész 60 s.%-os kénsavval összerázzuk. A kénsavas extraktumot alapos keverés közben 240 s.rész vízbe folyatjuk, a kivált kristályokat szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. így 11 s.rész 100 s.%-os N-pirazolil-l-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet állítunk elő, melynek olvadáspontja 83 °C.
b) 14 s.rész 94 s.%-os N-pirazolil-l-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet 140 s.rész toluolban oldunk és az oldatot kétszer egyenként 40 s.rész 50 s.%-os kénsavval extraháljuk. Az egyesített kénsavas extraktumot vízzel hidrolizáljuk. A kivált csapadékot szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk, ily módon 13 s.rész 100 s.%-os terméket állítunk elő, melynek olvadáspontja 83 °C.
4. példa
a) 100 s.rész barnásfekete kenőcsszerü anyagot, amely olyankor keletkezett, amikor a “N-pirazolil-1-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilid előállítása nem rendeltetésszerűen zajlott le, 180 s.rész 37 s.%-os vizes sósavoldattal egy fél órán át alaposan keverünk. Az elegyet szűrjük, a szűrletet 50 s.rész toluollal extraháljuk, és a savat 1000 súlyrész vízbe csepegtetjük. A kivált anyagot szűrjük, szárítjuk, így 60 s.rész 93 s.%-os N-pirazoIil-1-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet állítunk elő, amelynek olvadáspontja 77 °C.
b) 100 s.rész az a) lépésben említett kenőcsszerű anyagot 150 s.rész toluollal alaposan elkeverünk, majd szűrjük. A szürletet 180 s.rész 37 s.%-os vizes sósavoldattal összerázzuk. A sósavas réteget 900 s.rész vízbe csepegtetjük, a kivált anyagot szűrjük és szárítjuk. így 54 s.rész 97 s.%-os N-pirazolil-l-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet állítunk elő, melynek olvadáspontja 78 °C.
c) 100 s.rész, az a) lépésben említett kenőcsszerű anyagot 180 s.rész metilén-kloridban oldunk, az oldatot először 180 s.rész, majd 60 s.rész 37 s.%-os vizes sósavoldatban extraháljuk. Az egyesített sósavas extraktumokat a metilénklorid eltávolítása céljából 50 s.rész toluollal mossuk. Ezután az a) és b) lépésben leírt módon hidrolízist végzünk, ily módon 56,5 s.rész 99 s.%-osnál több anyagot tartalmazó N-pirazolil-1-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet állítunk elő, amelynek olvadáspontja 83 °C.
5. példa
202 s.rész bróm-acetil-bromid 150 s.rész ligroinnal készült oldatához 133 s.rész N-(2,6-dimetil-fenil)-metilén-imin toluol és ciklohexán elegyével készített nyers oldatát csepegtetjük. Mivel a kívánt kristályos N-bróm-metil-2,6-dimetil-bróm-acetanilid helyett csupán egy nehezen elkülöníthető olaj válik ki, az elegyhez 450 s.rész toluolt és 75 s.rész pirazolt adunk, majd a reakcióelegyet 2 órán át 60 °C hőmérsékleten tartjuk, ezután 110 s.rész trietilamint adunk hozzá és 60 °C hőmérsékletre melegítjük. Vízzel, majd 5 s.%-os vizes sósavoldattal és ismét vízzel mossuk, a rétegeket egymástól elválasztjuk, és a szerves réteget bepároljuk. így 248 s.rész sűrű olajat kapunk. Ezt az olajat 500 s.rész toluolban oldjuk és 250 s.rész 37 s.%-os vizes sósavoldattal extraháljuk. Az extraktumot 1500 s.rész vízzel hidrolizáljuk, így 190 s.rész N-pirazolil-l-metil-2,6-dimetil-bróm-acetanilidet állítunk elő, amely 86 °C-on olvad.
6. példa
890 s.rész 2,6-dimetil-anilin és 4050 s.rész paraformaldehid elegyéből 50 000 s.rész toluol/ciklohexán elegy hozzáadásával forralás közben önmagában ismert módon 1620 s.rész vizet távolítunk el. Az elegyet gyorsan szobahőmérsékletre hűtjük és az igy kapott oldathoz — amely az N-(2,6-dimetil-feniJ)-metilén-imint szennyeződéseivel együtt tartalmazza — önmagában ismert módon 10 800 s.rész klór-acetil-klorid 10 000 s.rész toluollal készített oldatát adjuk. Az elegyhez ezután 6800 s.rész pirazolt adunk, majd 5 órán át 50 °C hőmérsékleten keverjük, ezt követően 10 000 s.rész trietil-amint adunk az elegyhez és 5 órán át 50 °C hőmérsékleten, majd egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet ezután 30 000 s.rész 5 s.%-os vizes sósavoldattal mossuk, az elválasztott szerves fázist 30 000 s.rész 37 s.a/„ vizes sósavoldattal extraháljuk. Az extraktumot 180 000 s.rész vízzel elkeverjük. A kivált csapadékot szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. így 17 840 s.rész 96 s.%-os N-pirazolil-l-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet állítunk elő, amelynek olvadáspontja 78 °C.
7. példa
121 s.rész erősen szennyezett gyártási tételből származó N-pirazolil-l-metil-2-ctil-6-mctil-bróm-acctanilidet 300 s.rész toluolban oldunk, az oldatot 200 s.rész 37 s.°'„-os vizes sósavoldattal extraháljuk, és az extraktumot vízzel hidrolizáljuk. így 67 s.rész tiszta terméket állítunk elő, amelynek olvadáspontja 71—73 C.
8. példa
6050 s.rész 2,6-dimctil-anilin és 2400 s.rész paraformaldehid elegyéből toluol/ciklohexán elegy segítségével a 6. példában leírt módon 900 s.rész vizet távolítunk el. Az igy kapott oldatot 6000 s.rész klór-acetil-klorid 6000 s.rész toluollal készített oldatához öntjük, majd a reakció befejeződése után az elegyhez 3800 s.rész pirazolt adunk, a reakcióelegyet 4 órán át 50 ‘ C hőmérsékleten tartjuk, ezt követően 5500 s.rész trietil-amint adunk hozzá és 6 órán át 50 C hőmérsékleten melegítjük. A reakcióelegyet 5 s.„-os híg vizes sósavoldattal mossuk, a kevés kiváló anyagot szűréssel elkülönítjük. A szűrletből a rétegeket egymástól elválasztjuk, és a toluolos fázist kétszer, egyenként 13 000 s.rész 60 s.%-os kénsavval extraháljuk. Az extraktumot keverés közben 300 000 s.rész vízbe öntjük. A kivált csapadékot szűrjük és szárítjuk, így 8800 s.rész 98 s./„-os N-pirazolil-1-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet állítunk elő. amelynek olvadáspontja 81—83 °C.
9. példa
121 s.rész 2,6-dimetil-anilin és 45 s.rész paraformaldehid 250 s.rész toluol/ciklohexán eleggyel készített oldatából a 6. példában leirt módon 18 s.rész vizet távolítunk el. A reakcióelegyet gyorsan szobahőmérsékletre hűtjük és az N-(2,6-dimetil-fenil)-metilén-imin így kapott oldatát önmagában ismert módon 113 s.rész klór-acetil-kloriddal 100 s.rész toluolban keverés közben fél órán át 80 GC hőmérsékleten reagáltatjuk. Ezután a reakcióelegyhez szobahőmérsékleten 44 s.rész nátriumhidroxid, 75 s.rész pirazol és 6,8 s.rész 35 súly% dimetil-dibenzil-ammónium-kloridból, 15 s.% trimetil-benzil-ammónium-kloridból, 40 s.% vízből és 10 s.% metanolból álló elegy 200 s.rész vízzel készített elegyét csepegtetjük, majd a reakcióelegyet 4 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A szerves réteget a vizes rétegtől elválasztjuk, kétszer 200 s.rész vízzel mossuk, majd végül először 350 s.rész, majd ezt követően 175 s.rész 55 s.%-os vizes kénsavoldattal extraháljuk. Az egyesített kénsavas extraktumot keverés közben 3000 s.rész vízbe öntjük, a kivált csapadékot szűrjük, vízzel mossuk, majd vákuumban 50 °C hőmérsékleten szárítjuk. így 210 s.rész 98 s.'X-os N-pirazolil-l-metil-2,6-dimetil-klór-acetanilidet állítunk elő, melynek olvadáspontja 82 °C.

Claims (1)

  1. Szabadalmi igénypont
    Eljárás (I) általános képletű tiszta pirazolszármazékok előállítására — az (I) általános képletben:
    R jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkilcsoport, 1—3 szénatomos alkoxicsoport vagy 1—5 szénatomos alkoxi-alkil-csoport;
    R1 jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkilcsoport, 1—3 szénatomos alkoxicsoport vagy 1—5 szénatomos alkoxi-alkil-csoport;
    R2 jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkilcsoport, 1—3 szénatomos alkoxicsoport vagy 1__5 szénatomos alkoxi-alkil-csoport; illetve R2 szubsztituens az orto-helyzetű R szubsztituenssel együtt — 5 adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített — 1—6 szénatomos alkilénláncot jelent;
    X jelentése klóratom vagy brómatom;
    R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, valamint 1—4 szénatomos alkilcsoport, alkoxicso10 port, alkil-tio-csoport, karbalkoxicsoport, továbbá fenilcsoport vagy karboxicsoport — a megfelelő nyerstermékből, azzal jellemezve, hogy a nyersterméket valamilyen erős sav tömény vizes oldatával kezeljük, majd a vizes oldatot elválasztjuk, vízzel 15 hígítjuk és az így kivált tiszta terméket a vizes folyadéktól elválasztjuk.
HU79BA3885A 1978-11-15 1979-11-14 Process for producing pirasole derivatives of high purity from row product HU178450B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19782849442 DE2849442A1 (de) 1978-11-15 1978-11-15 Verfahren zur herstellung weitgehend reiner pyrazolverbindungen

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU178450B true HU178450B (en) 1982-05-28

Family

ID=6054668

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU79BA3885A HU178450B (en) 1978-11-15 1979-11-14 Process for producing pirasole derivatives of high purity from row product

Country Status (17)

Country Link
EP (1) EP0012216B1 (hu)
JP (1) JPS55129270A (hu)
AR (1) AR226546A1 (hu)
AT (1) ATE164T1 (hu)
BR (1) BR7907345A (hu)
CA (1) CA1120043A (hu)
CS (1) CS208793B2 (hu)
DD (1) DD146948A5 (hu)
DE (2) DE2849442A1 (hu)
DK (1) DK146534C (hu)
HU (1) HU178450B (hu)
IL (1) IL58625A (hu)
PL (1) PL119268B2 (hu)
SU (1) SU860699A1 (hu)
UA (1) UA7045A1 (hu)
YU (1) YU279479A (hu)
ZA (1) ZA796137B (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR2610589A1 (fr) * 1987-02-09 1988-08-12 Savard Franck Moyeu de roue directionnel permettant de donner ou de regler la chasse independamment de l'angle de chasse, et systemes annexes permettant de faire varier differents parametres sur un 2 roues
US5250503A (en) * 1989-07-29 1993-10-05 Basf Aktiengesellschaft Monoclinic metazachlor and composition
DE3925253A1 (de) * 1989-07-29 1991-01-31 Basf Ag Monoklines metazachlor und verfahren zu seiner herstellung
DE4436293A1 (de) 1994-10-11 1996-04-18 Basf Ag Stabile Mischung, welche Wasser und Metazachlor enthält
DE10210409A1 (de) * 2002-03-09 2003-09-18 Feinchemie Schwebda Gmbh Rein triklines Metazachlor und Verfahren zu seiner Herstellung
DE10343277A1 (de) 2003-09-18 2005-04-21 Piesteritz Stickstoff N-(1H-Azolyl-methyl)amide, Verfahren zu ihrer Herstellung und ihre Verwendung als Nitrifikationsinhibitoren
LT1840145T (lt) 2006-03-30 2018-02-26 Fmc Corporation Acetileno karbamido dariniai - polikarbamido polimerai ir mikrokapsulės ir kompozicijos jų kontroliuojamam atpalaidavimui
WO2013104478A1 (en) 2012-01-13 2013-07-18 Basf Se Process for preparing acetanilides

Family Cites Families (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE2704281A1 (de) * 1977-02-02 1978-08-03 Bayer Ag N-substituierte halogenacetanilide, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als herbizide

Also Published As

Publication number Publication date
IL58625A0 (en) 1980-02-29
YU279479A (en) 1983-01-21
EP0012216A1 (de) 1980-06-25
IL58625A (en) 1982-08-31
PL219574A2 (hu) 1980-09-08
DK146534C (da) 1984-04-09
PL119268B2 (en) 1981-12-31
JPS55129270A (en) 1980-10-06
BR7907345A (pt) 1980-07-15
DD146948A5 (de) 1981-03-11
ATE164T1 (de) 1981-09-15
UA7045A1 (uk) 1995-03-31
DK481279A (da) 1980-05-16
SU860699A1 (ru) 1981-08-30
CS208793B2 (en) 1981-09-15
JPH0316346B2 (hu) 1991-03-05
EP0012216B1 (de) 1981-08-26
CA1120043A (en) 1982-03-16
ZA796137B (en) 1980-11-26
DE2849442A1 (de) 1980-05-29
DE2960705D1 (en) 1981-11-19
DK146534B (da) 1983-10-31
AR226546A1 (es) 1982-07-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU178450B (en) Process for producing pirasole derivatives of high purity from row product
US4338473A (en) Method for removing nitrosation agent(s) from a nitrated aromatic compound
US2726264A (en) Alpha-halogenosulfamylacetophenones
EP1833813A1 (de) Verfahren zur herstellung von substituierten thiophensulfonylisocyanaten
JP5896521B2 (ja) ２，２−ジメチルプロパンチオアミドの製造方法
US5091540A (en) Process for preparing clotrimazole
JPH05221963A (ja) ３−フェノキシ−１−アゼチジンカルボキシアミド合成用尿素融合法
EP0022959B1 (de) Verfahren zur Herstellung von Diazoniumtetrafluoroboraten in verdünnter wässriger Lösung
JPS5949224B2 (ja) Ｎ−ニトロソ−ｎ−アルキル−ヒドロキシルアミンのアルミニウム塩の製法
JPH0139427B2 (hu)
JP2000191646A (ja) アントラピリドン系化合物の製造方法
EP0013007A1 (de) Verfahren zur Herstellung von 4-Methyl-2-aminobenzthiazol
JPS60132933A (ja) ニトロジアリ‐ルアミンの製造方法
HU185287B (en) Process for producing molecule-compound of p-chloro-phenoxy-acetic acid-beta-diethylamino-ethylamide and 4-butyl-3,5-diketo-1,2-diphenyl-pyrazolidine
JPS6365053B2 (hu)
HU180743B (en) Process for preparing triciolazole
JP4774192B2 (ja) １，２−ジクロロエタンを含まないゾニサミドの結晶の製造方法およびゾニサミドの高純度結晶
JP2976493B2 (ja) 塩素化ピラゾールカルボン酸誘導体の製造方法
DK153756B (da) Fremgangsmaade til fremstilling af 6-demethyl-6-desoxy-6-methylen-5-hydroxytetracyclin ved 11a-dehalogenering af 11a-chlor eller 11a-brom-6-demethyl-6-desoxy-6-methylen-5-hydtoxytetracyclin
JPS5829786B2 (ja) アルフア − オキソチオジメチルアミドセイホウ
SK11532001A3 (sk) Spôsob výroby N-alkyl-2-benztiazolylsulfénimidov, zariadenie na ich výrobu a spôsob ich čistenia
JPS6281341A (ja) ２，５−ジ−ｔｅｒｔ−ブチルヒドロキノンの製造方法
JPS59130850A (ja) Ｎ，ｎ′−ジホルミルヒドラジンの製法
JPH06321923A (ja) ２−クロル−ベンゾチアゾール又は２−クロルベンゾキサゾールの製造法
CN110461819A (zh) 制备4-氨基-3-氯-5-氟-6-(4-氯-2-氟-3-甲氧基苯基)吡啶甲酸苄酯的方法

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628