HU176681B - Device to transmit control signals at lifts - Google Patents

Description

A találmány tárgya felvonók vezérlőjelének átvitelét biztosító berendezés. Az ilyen berendezéseknél az átvivő vezetékek számának csökkentése céljából az emelet és a felvonószekrényből történő hívások, valamint a felvonószekrény helyzete kódolt formában vihetők át, és amelyben memória van, a memóriában a kódolt emeleti és felvonószekrényből történő hívásokat és a kódolt felvonószekrény-helyzetet tárolni lehet, van benne továbbá egy összehasonlító áramkör, amely az emeleti, illetve a felvonószekrénybcl induló hívásokat a felvonószekrény helyzetével hasonlítja össze, és időről-időre vezérlőjeleket állít elő, amelyek a felvonószekrény haladási irányát és megállását határozzák meg.

Az átviteli vezetékekkel való takarékoskodás általánosan ismert módja az, hogy jelfogós távvezérléssel diódamátrixos csoportválasztó kapcsolást alkalmaznak. így lehet például olyan diódamátrix-szal, amelynek tíz bemenete és öt kimenete van, a bemeneteken egyidejűleg beadott tíz vezérlőparancsot a kimenetekhez csatlakozó öt átviteli vezetéken átvinni.

A 3 882 447 sz. amerikai szabadalmi leírásban olyan berendezés van ismertetve, amelynél a felvonóberendezésnél az emeleteket kijelző és a felvonószekrény helyzetét mutató lámpák táplálása illetve vezérlése diódamátrix segítségével történik. Itt a mátrix sorai a felfelé- és lefelé történő mozgást jelző lámpákhoz vannak hozzárendelve, míg a mátrix oszlopai az egyes emeletekhez. A lámpák emellett a mátrix keresztezést pontjait áthidaló diódákkal sorba vannak kapcsolva. Minden sornak és minden oszlopnak vezérlőjellel kapcsolható tranzisztoros kapcsoló áramköre van, amelyeken keresztül a lámpákat 5 kapcsolni lehet.

Annak ellenére, hogy ennél a berendezésnél a diódamátrix alkalmazásával huzalozást és kapcsolóáramköröket lehet megtakarítani, különösképpen a viszonylag bonyolult tranzisztoros kapcsolóáram10 köröket illetően még mindig igen jelentős ráfordításra van szükség, amely olcsóbb felvonóvezérléseknél nem indokolt. '

Az 1 562 779 sz. francia szabadalmi leírás szerinti másik ismert vezérlőberendezésnél az emeleti és 15 a feivonószekrényből induló hívásokat valamint a felvonószekrény helyzetét kódolt formában viszik át. Ezt a célt két diódamátrix-szal érik el, amikor is az egyiket a feivonószekrényből induló hívásinformáció képzésére, míg a másikat az emeleti hívás 20 és a felvonószekrény helyzetinformációjának képzésére használják. A kódolás tiszta bináris formában történik. A kódszavak formájában rendelkezésre álló összes információt közös vezetéken viszik át és tárolókban tárolják. Az információk egyidejű átvitelé 25 logikai áramkörök akadályozzák meg. így a felvonó szekrény helyzetinformációjának képzése, átvitele és tárolása csupán a felvonószekrény mozgása közben történik, és ekkor az emeleti és a felvonószekrényből induló hívások bevitele le van tiltva. Az emeleti 30 és a felvonószekrényből induló hívások képzése, át vitele és tárolása csak a felvonószekrény álló helyzeténél lehetséges, miközben a felvonószekrény helyzetének egyidejű bevitele le van tiltva. A felvonószekrényböl induló és az emeleti hívásokról tárolt információt a felvonószekrény helyzetéről tárolt információval összehasonlító áramkörben hasonlítják Össze és az eredményt az összehasonlító áramkörről a hajtóművezérlőhöz vezetik.

Az előbbi vezérlőberendezésnél az átvivővezetékek bizonyos mértékű megtakarítását érték el, ami azonban olcsó felvonóberendezések esetében még mindig nem elegendő. További hátrány származik kiváltképpen abból, hogy az emeleti hívásokhoz és a felvonószekrény helyzetéhez mindössze egy diódamátrixot alkalmaznak. Ehhez a bemenőjelek kölcsönös kizárása miatt a további vezetékek mellett még jelentős mértékben kell logikai áramköröket felhasználni. Ezenkívül a felvonószekrény helyzetének beadásához az aknába emeletenként egy-egy kapcsolót kell még felszerelni, ami miatt a felvonóberendezés még drágább lesz. További hátrány származik abból, hogy feszültségkimaradás után a felvonószekrény helyzete ismeretlenné válik, úgyhogy a következő emeletig ún. korrekciós utat kell megtenni.

A 249 923 sz. osztrák szabadalmi leírásban másrészről olyan felvonóvezérlő berendezés vált ismeretessé, amelynél a felvonószekrény helyzetét diódamátrix alkalmazása nélkül kódolt alakban viszik át. Ennél a felvonószekrényre négyállású optikai illetve mágneses letapogatóberendezés van felszerelve, amely az aknában felszerelt blendékkel együttműködik. Az egyes emeletek magasságában felszerelt blendék számukat és sorrendjüket illetően a kódolás alapját alkotó bináris kódnak megfelelően vannak elhelyezve. Nehogy kapcsolási pontkülönbségek lépjenek fel, emeletenként egy-egy további, rövidebb blende van felszerelve, amelyek a többi blendét kiértékelésre szabaddá teszik. Emiatt a blendék száma jelentősen megnő, és ez ennél a vezérlőberendezésnél nem elhanyagolható hátrányokat jelent. További hátrány származik abból, hogy feszültségkimaradás után a felvonószekrény helyzete már ismeretlen, úgyhogy a következő emeletig ún. korrekciós utat kell tenni.

A találmánnyal megoldandó feladat felvonó berendezések vezérlőjeleinek átviteléhez olyan berendezés létrehozása, amelynek nincsenek meg a fentiekben ismertetett berendezések hátrányai, viszont előnyeiket egyesíti és együttesen alkalmazza, és különösen az információátvitelt biztosító vezetékek számát csökkentjük minimálisra.

Ezt a feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a felvonószekrényből és az emeletekről kezdeményezett hívások kódolásához egy-egy diódamátrix van, amelyeknek kimenetei a hívástárolók bemenetéivel közös hívóvezetékek mentén vannak összekötve, és hogy a felvonószekrény helyzetének kódolására kódoló berendezés van, amely a felvonószekrényre szerelt kapcsolókból és a felvonóaknában elhelyezett működtetó'elemekből áll, a felvonószekrény helyzetének kódolása a Gray-kódon alapszik és minden egyes emeletváltáshoz egy-egy működtetőelem van, amelyek mindenkor az emeletek változó bináris állapotaihoz hozzárendelt kódszavakhoz vannak hozzárendelve, a kapcsolók csatolóegység velük sorbakapcsolt diódáin keresztül a felvonószekrény diódamátrixának kimeneteivel és a hívóvezetékeken keresztül a helyzettároló bemenetéivel vannak összekötve, logikai áramkör van, amelynek segítségével a felvonószekrény mozgása során valamint annak megállását követően bizonyos időtartamra a felvonószekrényhez tartozó és az emeleti diódamátrixok diódái záróirányba, a csatolóegység diódái pedig áteresztőirányba kapcsolhatóan és a hívóvezetékek a hívástárolókról leválaszthatóan vannak kialakítva az állás további időtartama alatt a mátrixdiódák áteresztőirányba és a csatolóegység diódái lezáróirányba, a hívóvezetékek pedig a hívástárolókra kapcsolhatóan vannak elrendezve.

A találmány célszerű kiviteli alakjánál a logikai áramkör négy kétbemenetű NEM—VAGY kapuból áll, amelyekkel a hívóvezetékek a hívástárolókról leválaszthatók és amelyeknek első bemenetel a hívóvezetékek mentén a felvonószekrényekhez tartozó, valamint az emeleti diódamátrixok kimeneteivel, kimenetei pedig a hívástárolók első bemeneteivei vannak összekötve, továbbá első NEM—VAGY kapuból, NEM kapuból és második NEM—VAGY kapuból álló első soros kapcsolásból áll, valamint három tranzisztoros kapcsolóból, a NEM-kapu kimenete a hívóvezetékeket a hívástárolóktól elválasztó négy NEM-VAGY kapu második bemeneteivei van összekötve, és a NEM-kapu bemenete az első tranzisztoros kapcsoló bemenetéhez van csatlakoztatva, ennek kimenete a második tranzisztoros kapcsoló bemenetével és egy első tápvezetéken, valamint a felvonószekrényhez tartozó hívójeladókon keresztül a felvonószekrényben levő diódamátrix bemeneteivei kapcsolatban áll a második tranzisztoros kapcsoló kimenete ellenállásokon és a hívóvezetékeken keresztül a felvonószekrényhez és az emeletekhez tartozó diódamátrixok kimeneteihez van kapcsolva, az első soros kapcsolás második NEM—VAGY kapujának kimenete a harmadik tranzisztoros kapcsoló bemenetével kapcsolatban áll, ennek kimenete második tápvezetéken és az emeleti hívójeladókon keresztül az emeleti diódamátrix bemeneteivei van összekötve, a logikai áramkörnek második, NEM-kapuból, NEM-VAGY kapuból és VAGY-kapuból álló soros kapcsolása van, ennek kimenete törlővezetéken át a hívástárolók második bemeneteivei össze van kötve, bemenete az első soros kapcsolás egyik bemenetével és a logikai áramkör egyik első bemenetével van összekötve, a második soros kapcsolás NEM—VAGY kapujának másik bemenete az első soros kapcsolás további bemenetével és a logikai áramkör egy második bemenetével áll kapcsolatban, a logikai áramkör harmadik bemenete pedig a VAGY kapu egyik bemenetéhez csatlakozik.

Annak érdekében, hogy a hálózati feszültség kimaradásakor a felvonószekrény helyzete a tárolókban megmaradjon és hogy a feszültség helyreállásakor ne legyen szükség korrekciós útra, a találmány értelmében a felvonószekrényre erősített kapcsolók célszerűen bistabil mágneskapcsolók és a felvonóaknába felszerelt működtetőelemek pedig célszerűen kapcsolómágnesek.

A találmány további előnyös .kiviteli alakját az jellemzi, hogy emeletmutatója van, amely a bistabil mágneskapcsolók által képzett kódszavak segítsé2 gével a hívások és a felvonószekrény helyzetének átvitelét biztosító hívóvezetékeken át vezérelhető.

Az 1. ábra vezérlőjelek átvitelét biztosító, felvonóknál használatos berendezés vázlatos rajza, a

2. ábrán felvonószekrényből induló hívásokat kódoló diódamátrix látható, a

3. ábra az emeletekhez hozzárendelt kódszavak táblázata, és a

4. ábrán logikai áramkör kapcsolási vázlatát tüntetik fel.

Az 1. ábrán egy csupán részben feltüntetett 1 felvonóakna látható, amelyben 2 felvonószekrény van vezetve. A 2 felvonószekrényt 5 szállítókötélen keresztül 3 hajtóművezérlővel vezérelt 4 szállítógép hajtja, ahol a példaként választott felvonóberendezés SÍ — SÍ 5 emeleteket, számszerűit tizenötöt lát el. Az SÍ—SÍ 5 emeleteken vannak felszerelve a TI — TI 5 aknaajtók. A 2 felvonószekrényre 6 diódamátrix van felerősítve, amely a 2 felvonószekrényből induló hívásokat bináris kód alkalmazásával kódolja.

A 2. ábra alábbi leírásában részletesen ismertetett 6 diódamátrixnak tizenöt bemenete és négy kimenete van, és a bemenetek a 2 felvonószekrényben felszerelt, az SÍ —S15 emeletekhez hozzárendelt a 2 felvonószekrényben levő DC1 — EK] 15 hívójeladókkal össze vannak kötve. A 2 felvonószekrényben levő DC1 —DC15 hívőjeladók egymással sorba vannak kapcsolva, és SPDC tápvezetékhez vannak csatlakoztatva.

A 2 felvonószekrényen négy darab ismert szerkezetű bistabil 7.0, 7.1, 7.2 és 7.3 mágneskapcsoló van elhelyezve, amelyek a felvonó útvonala mentén képzelt, pont-vonallal jelölt 8.0, 8,1, 8.2 és 8.3 pályák mentén mozognak, és amelyek a képzeletbeli 8.0, 8.1, 8.2, 8.3 pályákon elhelyezkedő 9 kapcsolómágnesekkel kapcsolhatók. A bistabil 7.0, 7.1, 7.2 és 7.3 mágneskapcsolók és a 9 kapcsolómágnesek a 2 felvonószekrény helyzetét kódoló szerkezetet alkotnak, ahol a kódolás alapja a Gray-kód.

A 9 kapcsolómágnesek az SÍ —SÍ5 emeletekhez hozzárendelt kódszavaknak (3. ábra, ΙΠ. oszlop) megfelelően vannak az 1 felvonóaknába felszerelve. A kódszó minden egyes változásához egy-egy 9 kapcsolómágnes szükséges, úgyhogy tizenöt SÍ -SÍ5 emelet esetén tizennégy 9 kapcsolómágnes kell. A négy bistabil 7.0, 7.1, 7.2 és 7.3 mágneskapcsoló egyrészt az SPDC tápvezetékkel, másrészt pedig a 2. ábra alábbi leírásában részletesen ismertetett 10 csatoló egységen keresztül a 2 felvonószekrényhez tartozó 6 diódamátrix négy kimenetével van összekötve. Ezekre a kimenetekre csatlakozik L0, Ll, és L3 hívóvezeték, amelyek az SPDC tápvezetékkel 11 függőkábelben vannak összefogva. Ezeken lehet átvinni a felvonóberendezés rögzített helyzetű részeihez a 2 felvonószekrényből induló hívásokat, valamint a 2 felvonószekrény helyzetét.

A helyhez kötött, és bináris kódot alkalmazó emeleti hívásokat kódoló 12 diódamátrix felépítése ugyanolyan, mint a felvonószekrényhez tartozó 6 diódamátrixé. Az emeleti 12 diódamátrixnak ugyancsak tizenöt bemenete és négy kimenete van, és a bemenetek az SÍ —SÍ 5 emeletekhez hozzárendelt baadcti DE1 -DE 15 hívójeladókkal vannak összekötve. Az emeleti DE1 —DE15 hívójeladók sorba vannak kapcsolva és SPDE tápvezetékkel vannak összekötve. Az emeleti 12 diódamátrix négy kimenete az L0-L3 hívóvezetékekkel egyrészt all füg5 gőkábelen keresztül a 2 felvonószekrényhez tartozó 6 diódamátrix négy kimenetével, másrészt pedig a 4. ábrával kapcsolatban a későbbiekben részletesen ismertetett 13 logikai áramkörön keresztül négy 14, 15, 16 és 17 hívástároló első bemenetéivel van 10 összekötve. Az egy-egy VAGY- és ÉS tagból ismert módon felépített négy 14—17 hívástároló második bemenetel SPGC törlővezetéken keresztül a 13 logikai áramkörrel vannak összekötve, míg a kimenetek 18 összehasonlító áramkör A0, Al, A2 és A3 be15 meneteihez vannak csatlakoztatva.

A 19 kódátalakító, amely a Gray-kódot alakítja át bináris kóddá, három kízáró-VAGY tagból áll, és négy kimenete, valamint négy bemenete van, a bemenetek az emeleti 12 diódamátrix kimeneteire 20 csatlakoznak. A 19 kódátalakító kimenetei 20 helyzettárolóval vannak összekötve, amelyhez önmagában ismert 4-bites tárolót (latch) használtunk. Ennek kimenetei a 18 összehasonlító áramkör B0, Bl, B2 és B3 bemenetéivel vannak összekötve. Az ismert 25 elven működő és itt részletesebben nem ismertetett 18 összehasonlító áramkör a 14—17 hívástárolókban tárol hívási kódszót a 20 helyzettárolóban tárolt és a 2 felvonószekrény helyzetét mutató kódszóval összehasonlítja, és időről-időre a 2 felvonószekrény 30 mozgásának irányát és megállását meghatározó vezérlő jelet állít elő, amely a 3 hajtóművezérlőre kerül.

önmagában ismert 21 emeletmutató, amely a 20 helyzettárolóban tárolt felvonószekrény-helyzetet 35 mutatja, csatlakozik a 20 helyzettárolóra.

A 6 diódamátrix bemenetel és kimenetei közé kapcsolt 22 diódák a 3. ábra II. oszlopában látható kódszavaknak megfelelően vannak elhelyezve, ahol minden egyes nullához egy-egy 22 dióda tartozik. 40 így például az SÍ5 emelethez a 0000 kódszónak megfelelően négy darab 22 dióda tartozik. A 10 csatolóegységnek négy 23 diódája van, amelyeken keresztül a négy bistabil 7.0, 7.1, és 7.3 mágneskapcsoló a 6 diódamátrix négy kimenetével van 45 összekötve. A 23 diódák megakadályozzák, hogy a 2 felvonószekrény .álló helyzetében az L0- L3 hívóvezetékek a 7.0 — 7.3 mágneskapcsolókon keresztül táplálást kapjanak.

A 24, 25, 26 és 27 kétbemenetű NEM-VAGY 50 kapukkal az L0, Ll, L2 és L3 hívóvezetékeket a 14, 15, 16 és 17 hívástárolókról le lehet választani. A 24—27 NEM-VAGY kapuk első bemenetel az L0 L3 hívővezetékeken át a 2 felvonószekrényhez és az SÍ -SÍ5 emeletekhez tartozó 6 és 12 diódamát55 rixok kimeneteihez, kimenetel pedig a 14-17 hívástárolók bemenetelhez csatlakoznak (1. ábra). Az első, 28 NEM-VAGY kapu, 29 NEM kapu és második, 30 NEM-VAGY kapu első soros kapcsolást alkotnak, amelyben az első és második 28 és 30 60 NEM-VAGY kapuk egyaránt két bemenetűek. A 29 NEM-kapu kimenete az L0 - L3 hívóvezetékek leválasztására használt 24—27 NEM-VAGY kapuk második bemenetéivel és a 20 helyzettároló T órajelbemenetével van összekötve (1. ábra), bemenete 65 viszont első tranzisztoros 31 kapcsoló bemenetére van kötve, amelynek kimenete második tranzisztoros 32 kapcsoló bemenetére csatlakozik és az SPDC tápvezetéken vak ránt a 2 felvonószekrényhez tartozó DC1 -DC15 iúvójeladókon keresztül a 2 felvonószekrényhez tartozó 6 diódamátrix bemenetéivel áll kapcsolatban (1. ábra). A második tranzisztoros 32 kapcsoló kimenete 33, 34, 35 és 36 ellenállásokon valamint az L0-L3 hívóvezetékekeken keresztül a 2 felvonószekrényhez tartozó és az emeleti 6 és 12 diódamátnxok kimeneteihez csatlakozik.

Az ismert elvek alapján felépülő tranzisztoros 31, 32 és 37 kapcsolókat jelképesen ábrázoltuk. Az első és második tranzisztoros 31 ill. 32 kapcsolók lényeges elemeit két-két, 41, 42 illetve 43, 44 tranzisztorok képezik, a harmadik tranzisztoros 37 kapcsolóban egyetlen 45 tranzisztor van. A tranzisztoros 31, 32 és 37 kapcsolók segítségével az SPDC, SPDE tápvezetékeket és az LO—L3 hívóvezetékeket felváltva lehet P01 illetve M01 vezetékekhez kapcsolni, amikoris a P01 vezeték egy itt fel nem tüntetetett feszültségforrás pozitív, az M01 vezeték pedig a negatív pólusához csatlakozik.

A működés ismertetésének egyszerűsítése végett a 3 hajtóművezériőből a 13 logikai áramkör felé átvitt és annak bemenőjelét képező információból annyit választottunk ki, amennyi a működés megértéséhez feltétlenül szükséges, és ezek az alábbiak:

GR-A = 02 felvonószekrény áll, nincs tárolt hívás,

ZFDC = 1 0—2 másodperc a 2 felvonószekrény megállása után,

KB = 0 fék becsappant,

RTS = 1 ajtó nyitva.

A logikai áramköröknél szokásos jelölésnek megfelelően a fenti 1 és 0 számok az illető kapcsolási elem be- illetve kimeneti állapotát jelölik. A működés alábbi leírásában éppen ezért ugyancsak a 0 jel illetve az 1 jel jelölést alkalmazzuk, és ez alatt azt kell érteni, hogy az adott be- ill. kimeneten van-e feszültség vagy nincs.

A fentiekben ismertetett berendezés működésmódja a következő:

Tételezzük fel, hogy amikor a 2 felvonószekrény pl. az SÍ emeleten áll és a TI—TI5 aknaajtók zárva vannak, nincs tárolt hívás. A 13 logikai áramkör bemenőjelei ekkor a fenti definíció szerint: GR-A = 0. ZFDC = 0 (két másodperc a 2 felvonószekrény megállása után), KB = 0 és RTS = 0. Amikor GR-Á = 0 és ZFDC = 0, akkor az első soros kapcsolás első 28 NEM—VAGY kapujának SPDC kimeneti információja 1. Azután az első tranzisztoros 31 kapcsoló 42 tranzisztora el kezd vezetni, úgyhogy az SPDC tápvezeték az M01 vezetékkel lesz összekötve és 0 jel kerül ra. Mivel ezzel egyidejűleg a 43 tranzisztor vezet, a második tranzisztoros 32 kapcsoló kimenete a P01 vezetékekkel van összekötve és 1 jel kerül rá. Ezáltal 2 felvonószekrényhez tartozó és az emeleti 6 és 12 diódamátrixok LO—L3 hívóvezetékekkel összekötött kimeneteire valamint a négy 24-27 NEM-VAGY kapu első bemenetéire 1 jel jut. Ez binárisan invertált formában a „nincs hívás”-ként definált 1111 kódszónak felel meg (3. ábra, II oszlop). Mivel az elő soros kapcsolás 29 NEM kapujának SPDC1 kimeneti információja 0, a négy 24—27 NEM-VAGY kapu kimenetein 0 jel van, úgyhogy a 14-17 hívástárolók első bemenetéin levő 5 és a hívás feldolgozásánál alkalmazott, „nincs hívás” -ként definiált kódszó 0000 (3. ábra, IV. oszlop).

Ha a 38 NEM kapu bemenetén az információ GR A = 0, az első 39 NEM-VAGY kapu második bemenetén ZFDC = 0 és a második soros kapcsolás 10 40 VAGY kapujának második bemenetén KB = 0 információ van, az utóbbi kimenetén 0 jel van, úgyhogy a 14-17 hívástárolók második bemenetelre az SPGC törlővezetéken át SPGC = 0 információ kerül.

Az első soros kapcsolás második 30 NEM—VAGY 15 kapujának bemenetéin levő SPDC 1 = 0 és RTS = 0 információk alapján a kimenetén levő információ SPDE = 1 lesz. Azután a harmadik tranzisztoros 37 kapcsoló 45 tranzisztora válik vezetővé, úgyhogy az SPDE tápvezeték az M01 vezetékkel lesz összekötve 20 és 0 jelet továbbít.

A 2 felvonószekrényhői induló hívás esetén, például ha S 14 emeletre akarnak menni, 0 jelet vezető SPDC tápvezeték a 2 felvonószekrényhez tartozó 6 diódamátrix megfelelő bemenetével lesz összekötve, 25 úgyhogy a 22 diódák számának és elhelyezésének megfelelően az Ll, L2 és L3 hívóvezetékeken egyaránt 0 jel van, az L0 hívóvezetéken viszont most is 1 jel halad át (2. ábra). Ez megfelel a binárisan invertált formájú, „S14 emelet”-ként definiált 0001 30 kódszónak (3. ábra, II oszlop). A négy 24—27 NEM—VAGY kapu kimenetein ennek következtében 1, 1,1,0 jelek vannak, és így a 14-17 hívástárolók első bemenetéin levő és a hívás feldolgozásánál alkalmazott, „S14 emelet”-ként definiált kódszó 1110 35 (3. ábra, IV. oszlop). Mivel közben a 14—17 hívástárolók második bemenetéin levő SPGC információ 0-ról 1-re változott, a 2 felvonószekrényből kiinduló hívás a 20 helyzettárolóba kerül és a 18 összehasonlító áramkör A0—A3 bemenetelre jut.

Egyidejűleg mindig csak egy 2 felvonószekrényből induló hívást lehet felvenni, mivel a 2 felvonószekrény DC1—DC15 hívójeladói egymással sorba vannak kapcsolva. Tehát egyidejűleg a 2 felvonószekrényből érkező több hívás esetén csak az lesz 45 figyelembe véve, amelyik a DC1-DC15 hívójeladók közül az SPDC tápvezetékhez legközelebb esőn érkezik.

A hívás beadása után, amikor a 2 felvonószekrény elindul a 13 logikai áramkör bemenőjelei a 50 következők: GR-A=1 ZFDC = 0, KB = 1 és RTS-0. A 28 NEM-VAGY kapu kimenetén az SPDC információ eközben 1-ről 0-ra változik. Ezután az első tranzisztoros 31 kapcsoló 42 tranzisztora lezár, úgyhogy az SPDC tápvezeték a 41 tran55 zisztoron át a P01 vezetékkel lesz összekötve és az 1 jelet vezeti. Mivel ezzel egyidejűleg a 44 tranzisztor vezet, a második tranzisztoros 32 kapcsoló kimenete az M01 vezetékkel van összekötve és a 0 jel kerül rá. így a 6, 12 diódamátrixok 22 diódáinak polari 60 tását figyelembe véve további hívást a 2 felvonószekrényből nem lehet beadni, és — ugyanígy az LO - L3 hívóvezetékekre kötött emeleti 12 diódamátrix kimenetek miatt - sz SÍ -S15 emeletekről sem. A 29 NEM kapu kimeneti SPDC 1 infoimé- 65 ciója 1-re változik, emiatt a négy 24-27

NEM—VAGY kapu kimenete megint 0 lesz, anélkül, hogy ez befolyásolná a 14-17 hívástárolókat, mivel közben GR—A = 1 illetve KB = 1 miatt SPGC 1-re változott.

A 2 felvonószekrény mozgása közben az 1 felvonóaknában felszerelt 9 kapcsolómágnes működteti a 7.0 - 7.3 mágneskapcsolókat, ezáltal az SPDC tápvezeték 1 jele a Gray-kódnak megfelelően (3. ábra, III. oszlop) kapcsolt 7.0 — 7.3 mágneskapcsolókon valamint a 10 csatolóegységen keresztül az L0 — L3 hívóvezetékekre lesz kapcsolva. A 2 felvonószekrény mindenkori helyzetét jelző és az 1 és 0 jelek kombinációjával előállított kódszavak az L0 — L3 hívóvezetékeken át a 19 kódátalakítóra jutnak, amely bináris kóddá alakítja át ezeket (3. ábra, IV. oszlop). A 2 felvonószekrény helyzetét jelző jelek a 14—17 hívástárolókat nem tudják befolyásolni, mivel ezeket a négy 24—27 NEM—VAGY kapu, amelyek bemenetén az SPDC információ = -, az L0 — L3 hívóvezetékekről leválasztja. A 19 kódátalakító kimeneteire kapcsolódó 20 helyzettároló T órajelbemenetén ugyancsak a 2 felvonószekrény mozgása során rendelkezésre álló SPDC 1 információ = 1 van, úgyhogy a 18 összehasonlító áramkör B0 B3 bemenetelre a 2 felvonószekrény helyzetét mutató jelek kerülnek.

A 18 összehasonlító áramkör mármost úgy működik, hogy az A0 - A3 bemeneteken levő kódszót a B0 - B3 bemeneteken levővel hasonlítja össze. Ha A0 A1 A2 A3>B0 B1 B2 B3, akkor „felfelé”-jelet állít elő, ha pedig A0 A1 A2 A3 <B0 B1 B2 B3, akkor „lefelé”-jelet állít elő, végül ha A0 A1 A2 A3 = B0 B1 B2 B3, akkor „állj”-jel jön létre, és ezek mindig a 3 hajtóművezérlőre kerülnek. A felvett példánál az SÍ emelethez hozzárendelt 0001 kódszó értéke kisebb, mint az S14 emeletnek megfelelő 1110 kódszó. A 2 felvonószekrény tehát felfelé halad, miközben a 18 összehasonlító áramkör B0 — B3 bemenetéinél levő kódszó emeletről emeletre változik (3. ábra, IV. oszlop), amíg a célt, például az SÍ4 emeletet nem éri és a két kódszó egyenlő nem lesz (1110= 1110), ekkor a 18 összehasonlító áramkör állj-jelet ad ki és a 2 felvonószekrény megáll.

Közvetlenül a 2 felvonószekrény megállása után a ZFDC információ rövid időre 1 lesz, miközben ezt az állapotot egy itt fel nem tüntetett időzítőáramkör közelítőleg két másodpercig fenntartja, úgyhogy KB = 0 esetén a második soros kapcsolás 40 VAGY kapujának kimenetén megjelenő SPGC információ 1-ről 0-ra változik és a 14—17 hívástárolókban tárolt hívás törlődik. Ezután GR—A = 0 lesz, mivel körülbelül két másodperc múlva ZFDC ismét 0, a feltételek újra lehetővé teszik egy hívás beadását.

A találmánnyal elért előnyök főként abban áll- : nak, hogy a felvonószekrényből és az emeletekről induló hívásokhoz, valamint a felvonószekrény helyzetének kijelzéséhez, sőt még a vezérléshez és az emeletkijelöléshez is ugyanazokat a vezetékeket használjuk, aholis a ²log/N+l) = L összefüggés szerint < a példában választott N = 15 emeletszám esetén csupán L = 4 jeltovábbító vezeték, továbbá a felvonószekrényből induló hívásokhoz és a felvonószekrény helyzetének jelzéséhez egy tápvezeték szükséges. További előny adódik abból, hogy a felvonószekrény <

helyzetének kódolására Gray-kódot használunk. Mivel a Gray-kód egylépésű kód, emeletenként csak egy kapcsolómágnesre van szükség és nem jön létre kapcsolásipont különbség, így egy kényszermegállás 5 után a felvonószekrény tényleges helyzete rendelkezésre áll. Bistabil mágneskapcsolók alkalmazása további előnyt jelent. Ez teszi lehetővé, hogy feszültségkimaradás esetén a felvonószekrény helyzetének kijelzése megmaradjon, így nincs szükség ún. korrekciós útra.

A 21 emeletmutatót a 20 helyzettároló helyett közvetlenül az L0 - L3 hívóvezetékekkel lehet összekötni. Arra is lehetőség van, hogy a 2 felvonószekrényben 21 emeletmutatót szereljenek fel, ekkor ez ugyanúgy közvetlenül az L0 - L3 hívóvezetékekkel van összekötve. Mindkét esetben a 21 emeletmutatónak saját helyzettárolója van.

Claims (3)

1. Berendezés vezérlőjelek átvitelére felvonókhoz, ahol az átviteli vezetékek számának csökkentése céljából az emeletekről és a felvonószekrényből induló hívások valamint a felvonószekrény helyzete kódolt formában vihetők át és ahol tárolók vannak a kódolt emeleti és felvonószekrényből történő hívásoknak valamint a felvonószekrény helyzetének tárolására van, továbbá összehasonlító áramköre az emeletekről és a felvonószekrényből kiinduló hívásoknak a felvonószekrény helyzetével való, összehasonlítására és időről-időre a felvonószekrény mozgási irányát és megállását meghatározó vezérlőjelek előállítására, azzal jellemezve, hogy a felvonószekrényből (2) és az emeletekről (SÍ — S15) induló hívások kódolására ^egy-^egy diódamátrix (6, 12) van, amelynek kimenetei közös hívóvezetékeken (L0, Ll, L2, L3) keresztül vannak összekötve a hívástárolók (14, 15, 16, 17) bemenetéivel, és hogy a felvonószekrény (2) helyzetének kódolására kódolóberendezés van, amely a felvonószekrényre (2) felszerelt mágneskapcsolókból (7.0, 7.1, 7.2, 7.3) és a felvonóaknában (1) elhelyezett kapcsolómágnesekből (9) áll, ahol a felvonószekrény (2) helyzetének kódolása 5 a Gray-kódon alapszik, és minden egyes emeletváltáshoz egy-egy kapcsolómágnes (9) van, amelyek mindenkor az emeletekhez (SÍ — SÍ5) hozzárendelt kódszavak változó bináris állapotához vannak hozzárendelve, és ahol a mágneskapcsolók (7.0, 7.1, 7.2, 7.3) csatolóegység (10) mágneskapcsolókkal (9) sorbakapcsolt diódáin (23) át a felvonószekrényben (2) levő diódamátrix (6) kimeneteivel vannak összekötve, a hívóvezetékeken (L0, Ll, L2, L3) át pedig a helyzettároló (20) bemenetéivel vannak összekötve, és hogy logikai áramkörrel (13) rendelkezik, amelynek segítségével a felvonószekrény (2) mozgása közben és annak megállását követően rövid időtartamra a felvonószekrényhez (2) és az emeletekhez (SÍ — SÍ5) tartozó diódamátrixok (6, 12) diódái (22) záróirányba és a csatolóegység (10) diódái (23) nyitóirányba kapcsolhatóan vannak kiképezve, a hívóvezetékek (L0, Ll, L2, L3) pedig a hívástárolókról (14,15, 16, 17) leválaszthatóan, és az állásidő fennmaradó részében a dióda-mátrixok (6, 12) diódái (22) vezetőirányba, a csatolóegység (10) dió dái (23) pedig záróirányba kapcsolhatóan a hívóvezetékek (LO, Ll, L2, L3) pedig a hívástárolókra (14, 15, 16, 17) kapcsolhatóan vannak elrendezve.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a logikai áramkör (13) négy kétbemenetű NEM-VAGY kapuból (24, 25, 26, 27) áll, amelyekkel a hívóvezetékek (LO, Ll, L2, L3) a hívástárolókról (14, 15, 16, 17) leválaszthatók és amelyeknek első bemenetel a felvonószekrényhez (2) és az emeletekhez (SÍ — SÍ5) tartozó diódamátrixok (6, 12) kimeneteivel, kimenetei pedig a hívástárolók (14, 15, 16, 17) első bemenetéivel vannak összekötve, a logikai áramkör (13) továbbá egy első NEM-VAGY kapuból (28), NEM kapuból (29) és egy második NEM-VAGY kapuból (30) álló első soros kapcsolásból és három tranzisztoros kapcsolóból (31, 32, 37) áll, ahol a NEM kapu (29) kimenete a hívóvezetékeket (LO, Ll, L2, L3) a hívástárolóktól (14, 15, 16, 17) 5 elválasztó négy NEM-VAGY kapu (24, 25, 26, 27) második bemenetéivel van a logikai áramkör (13) harmadik bemenete (KB) pedig a VAGY kapu (40) egyik bemenetéhez csatlakozik.

0

3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy emeletmutatóval (21) rendelkezik, amely a bistabil mágneskapcsolók (7.0, 7.1, 7.2, 7.3) által képzett kódszavak útján a hívásokat és a felvonószekrény helyzetét továbbító hívó5 vezetékeken (LO, Ll, L2, L3) keresztül vezérelhető.