HUT78079A - Riasztást kiváltó zárvatartó készülék egy biztosítandó ajtó vagy biztosítandó ablak zár és/vagy zsanér környezetében - Google Patents

Description

Közzétételi példány biztosítandó ablak zár- és/vagy zsanírkömyezetében

A találmány tárgya riasztást kiváltó zárvatartókészülék egy biztosítandó ajtó vagy biztosítandó ablak zár- és/vagy zsanírkömyezetében, amely egy első erőszakos úton kiiktatható rőgzítöberendezéssel továbbá egy második, ismételten erőszakos úton, nehezebben kiiktatható rőgzítöberendezéssel rendelkezik a zárvatartókészülék részére és az első rögzítőkészülék kiiktatásánál riasztást kiváltó eszközzel van ellátva, ahol a zárvatartókészülék mozgását az ajtó vagy ablak nyitási irányában, az első rőgzítőkészülék kiiktatását követően a második rögzítőkészülék korlátozza.

Ilyen zárvatartókészülék elvi működését a DE A 42 21 585 irat ismerteti, amely abban áll, hogy betörés esetén először egy első rőgzítőberendezés kerül kiiktatásra, amikoris a riasztás kiváltása azonnal bekövetkezik. Ezesetben előnyösen egy csendes riasztáskiváltásról van szó, amelynél a betörés tényét egy riasztóközpontnak jelentik. A riasztás kiváltását követően a betörő egy második rögzítőberendezés következtében az épületbe nem tud behatolni, amely második rögzítőberendezés az elsőhöz képest nagyobb ellenállást fejt ki. Ebből kifolyólag a betörőnek nagyobb erőfeszítésre van szüksége ennek a második rögzítőberendezésnek kiiktatásához, amelynek időigényességéből kifolyólag a biztonsági szerveknek illetve a rendőrségnek lehetősége van a betörési helyet elérni, mielőtt a betörő az épületbe be tudott volna hatolni. Az ismert zárvatartókészülékek egészükben véve mint járulékos biztonsági elemek vannak kiképezve, amelyek jelentős anyagi és költségráfordítást igényelnek a készülékek előállítása és szerelése során. Ezenkívül ezeknek a készülékeknek az ajtón elrendezett zárszerkezettel vagy az egyébként elrendezett zsanírokkal való együttműködése problematikus és a már meglévő zárszerkezeteket vagy zsanírokat

85253-9043 SR-Sch • ·

-2át kell tervezni, minthogy ezeket a szokásos elemeket és eszközöket az ismert megoldások esetében nem lehet alkalmazni.

A találmány feladata tehát egy riasztást kiváltó zárvatartókészülék létrehozása, amely könnyen szerelhető és az ajtókon vagy ablakokon már meglévő zárszerkezetek és zsanírok minden további nélkül megtarthatók.

A feladat találmány szerinti megoldása riasztást kiváltó zárvatartókészülék egy biztosítandó ajtó vagy biztosítandó ablak zár- és/vagy zsanírkömyezetében, amely egy első erőszakos úton kiiktatható rögzítőberendezéssel és egy második, ismételten erőszakos úton, nehezebben kiiktatható rögzítőberendezéssel rendelkezik a zárvatartókészülék részére és az első rögzítőkészülék kiiktatásánál riasztást kiváltó eszközzel van ellátva, ahol a zárvatartókészülék mozgását az ajtó vagy ablak nyitási irányában, az első rögzítőkészülék kiiktatását követően a második rögzítőkészülék korlátozza, és ahol az első rögzítőkészülék az ablakba vagy az ajtóba integrált zárszerkezet, amelynek előnyösen részét képezi egy ablakkilincs vagy egy ajtócsukó szerkezet a második rögzítőkészülék pedig egy az ajtóra vagy az ablakra szerelt járulékos biztosító berendezés, ahol legalább egy zárótag, előnyösen reteszelő rúd vagy zárólemez vagy zárócsap, vagy zárórész reteszelt állapotban több vagy legalább egy ellenűtközőelem mögé vagy egy reteszelőlemezbe és egy tartórészbe vagy egy zárszekrénybe benyúlik és ahol a zárótag az első rögzítőberendezés kiiktatását és az ajtó- vagy ablakszámy ehhez csatlakozó, előre meghatározott nyílómozgását követően az ellenütközőelemen vagy egy reteszelőlemezen és tartórészen vagy egy zárszekrényen felútközik és a további nyílómozgást megakadályozza.

A már meglévő zárszerkezetek és zsanírok valamint a már meglévő első rögzítőberendezések alkalmazásával kell a második rögzítőberendezést felszerelni, ami az anyag és szerelési ráfordítás lényeges csökkentéséhez vezet tekintettel arra, hogy a szokásos zárak és zsanírok alkalmazhatók illetve azokat

-3nem kelt eltávolítani. Az előre meghatározott nyitási elmozdulással az első rögzítőberendezés kiiktatása után az ellenütközőelemen való felütközésig az ablakon vagy ajtón szerelt, ismert ríasztóérzékelök alkalmazhatók, például mágneses, mechanikus vagy optikai elven működő kapcsolók vagy áramés/vagy feszültség alatt álló leszakítóvezetékek alakjában, amely utóbbiak különösképpen a törésre előirányzott lemezlapkákon helyezhetők el. Ezek a riasztást kiváltó eszközök az első vagy a második rögzítőberendezésen vagy ezektől függetlenül közvetlenül az ablakon vagy az ajtón lehetnek elrendezve.

A betörő nem ismeri fel a betörés kapcsán az ajtón vagy az ablakon beépített riasztóbiztosítékot, amennyiben az egy csendes riasztóadóval van ellátva, azaz az első rögzítőberendezés kiiktatásánál egy rádió- vagy telefonriasztást vált ki egy 24 órán át szolgálatot ellátó biztonsági szervnél. Amennyiben a betörő az első rögzítőberendezés kiiktatása után a nehezebben kiiktatható második rögzítőberendezésnek ütközik ebben a stádiumban esetleg feladja betörési kísérletét vagy ha nem, úgy a továbbiak során a helyszínen elfogható, mert a riasztás kiváltása után a második rögzítőberendezés felfeszítési kísérlete kapcsán rendkívül sok időt veszít. Az ezen biztosítási módszerrel elért eredmény hosszú időre preventív biztosítékot nyújt, ami a károk jelentős csökkenéséhez vezet. Mindenekelőtt a már felszerelt csendes riasztást kiváltó riasztóberendezések esetében a járulékos költség- és szerelési ráfordítás a második rögzítőberendezés vonatkozásában viszonylag csekély.

A találmány első előnyös kiviteli alakja szerint a zárótag legalább egy, eltolható reteszelő rúdként van kiképezve, amely az ellenütközőelem egy nyílásába betolható, ahol a reteszelő rúd az ajtó- vagy ablakszámyon az ellenütközőelem pedig az ajtó- vagy ablakkereten van elrendezve, vagy fordítva. Egy ilyen rúd rendkívül masszív módon lehet kiképezve, úgyhogy annak kiiktatása a betörő részéről rendkívül sok időt igényel, vagy akár el is térítheti a betöréstől. Egy előnyös kiviteli alak esetében pedig legalább két reteszelő rúd van elrendezve, amelyek ellentétes irányokba tolhatók el az ajtó- vagy ablakszámy • · · · · · · · • ······ ··· · • · · · · ·* * · · ··· ·· ··

I

-4belső oldalán, ahol a megfelelő, különösen kengyelszerűen kiképzett ellenütközöelemek az ajtó- vagy ablakkeret szembenlévő részén vannak elhelyezve. Ez a kiviteli alak lehetővé teszi az egyszerű szerelést a megfelelően kialakított és eredményes betörésbiztosítás mellett.

A legalább egy reteszelő rúd eltolása elvégezhető előnyösen az ajtóvagy ablakszámyban integrált zárszerkezet nyitásával vagy zárásával, úgyhogy az ablak vagy az ajtó szokásos módon használhatjuk, így komfortérzésünk nem csökken.

Egy további előnyös kiviteli alak esetében a találmány legalább egy zárólemezzel rendelkezik, amelyen legalább egy nyelv van kialakítva, amely az ellenütközőelem nyílásába nyúlik be, és ahol a zárólemez az ajtó- vagy ablakszárnyon az ellenütközőelem pedig az ajtó- vagy ablakkereten van elrendezve, vagy megfordítva. Ez az elrendezés különösképpen egy ajtó- vagy ablakszámy zsaníroldali biztosítására alkalmas, ahol a zárólemez lapként van kiképezve, amelynek legalább egy pántszerű nyelve a különösen kengyelszerűen kialakított ellenütkőzőelemben, attól távközzel és az ajtó vagy ablak szokásos nyitásakor szabadon elfordulóan van elrendezve, úgyhogy az ajtó vagy ablak megszokott használatakor komfortérzésünk nem csökken.

A találmány egy további előnyös konstruktív kiképzése abban áll, hogy legalább egy zárótag egy tartórészben eltolhatóan vezetett zárócsapként van kiképezve, és egy reteszelöelem a tartórészbe belenyúlik, ahol a zárócsap reteszelt állapotban a reteszelöelem egy nyílásába benyúlik vagy ezen átnyúlik, és ahol a nyílás belső felületének szakasza vagy egy vezetőcsatoma a zárócsap részére az ellenütközőelemet képezi, és a tartórész az ajtó- vagy ablakkereten és a reteszelöelem az ajtó- vagy ablakszámyon van elrendezve, vagy megfordítva. A zárócsap a reteszelöelemnek legalább az egyik oldalán távközzel elrendezett ellenütközöelemet képezően a nyitási irányban eltolhatóan van kialakítva. A zárócsap vezetésére szolgáló és a riasztást kiváltó eszköznek a második rögzítőberendezésben való integrációjához egy törésre előirányzott ···· ····

-5elem van a zárócsap illetve a zárórész nyitási irányba való eltolását akadályozóan elrendezve, ahol a törésre előirányzott elem előnyösen mint riasztást kiváltó eszköz van kiképezve. A találmány szerint a nyitási irányba történő erőszakos beavatkozás esetében először az első rögzítőeszköz kerül feltörésre, ami a zárócsapnak a nyitási irányba való elfordulásához és ezzel a törésre előirányzott elem töréséhez és a riasztás kiváltásához vezet.

Annak érdekében, hogy a második rögzítőberendezés könnyen és kényelmesen zárható és nyitható legyen, a zárócsap egy villamos állítótaggal reteszelt állapotba vagy reteszeletlen állapotba eltolhatóan van kialakítva. Példaképpen egy automatikus reteszelést érhetünk el a riasztóberendezés bekapcsolásával illetve élesre állításával.

A szilárdság növelése érdekében lehetséges több egyidejűleg eltolható zárócsap alkalmazása, amelyek a reteszelőelem, előnyösen reteszelőlemez, különösképpen L-alakúra kiképzett lemez megfelelő nyílásaiba nyúlnak be.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy egyszárnyú ablak két reteszelő rúddal rendelkező második rögzítőberendezéssel, mint első kiviteli példa, a

2. ábra egy ellenütközőelem metszetben való ábrázolása, a

3. ábra egy ajtó négy reteszelő rúdból álló második rögzítőberendezéssel, mint második kiviteli példa, a

4. ábra egy ellenütközőelem metszetben való ábrázolása, az

5. ábra egy zárvatartókészülék egy ablak vagy egy ajtó zsanírkömyezetében való szereléshez, mint harmadik kiviteli példa, felülnézetben, a

6. ábra az 5. ábrán szemléltetett harmadik kiviteli példa oldalnézete, a

7. ábra egy zárócsappal ellátott zárvatartókészülék metszetben ábrázolva, mint negyedik kiviteli példa, a

8. ábra a 7. ábrán szemléltetett negyedik kiviteli példa nagyított ábrázolása reteszelt állapotban, a

-6·· * · · · ·· • ······ ··· · • · · · · ··· ·· ··· · · ···

9. ábra a 7. ábra szerinti szerkezet az első rögzítőberendezés nyitását követően, a

10. ábra egy egyszárnyú ablak a negyedik kiviteli példának megfelelő, két zárvatartókészülékkel van ellátva, a

11. ábra a negyedik kiviteli példa szerinti reteszelőelem egy részlete, a

12. ábra a negyedik kiviteli példa tartótagjának egy részlete, a

13. ábra egy zárvatartókészülék, mint ötödik kiviteli példa egy emelő- tolóajtón az ajtó alsó részének ábrázolásával, a

14. ábra a 13. ábrán szemléltetett zárvatartókészülék részletes ábrázolása részben perspektivikusan, részben metszetben és a

15. ábra egy ellenütközőelem felülnézetben.

Az 1. és 2. ábrán szemléltetett első kiviteli példa egy egyszárnyú 1 ablak, amely belülről, tehát a lakásoldal felől van ábrázolva, és ismert módon egy 2 ablakkeretből, egy 3 ablakszámyból áll. A 3 ablakszámy egy szokásos 5 ablakkilinccsel zárható, ahol a kereskedelmi forgalomban beszerezhető és egy első rögzítőberendezést képező zárómechanizmus nincs ábrázolva. Az 5 ablakkilincs zárhatóan van kiképezve.

Egy 4 rudas reteszelés egy második rögzítöberendezést képez, és lényegében két függőleges és eltolható, a 3 ablakszámyon szerelt 6 reteszelő rúdból áll. Ezek az 5 ablakkilincs elfordításakor egymáshoz képest eltolódnak, éspedig a felső 6 reteszelő rúd felfelé, és az alsó 6 reteszelő rúd lefelé. Ekkor a reteszelő rudak szabad végei U-alakú lemez vagy őntvénytagként kiképzett kengyelszerű ellenütközőelemekbe nyúlnak be, amelyek a 2 ablakkereten 9 csavarok segítségével vannak felerősítve. A 9 csavarok a 7 ellenütközőelemek 2 ablakkereten felfekvö pántszerű végszakaszain nyúlnak keresztül. A ablakkeret és 3 ablakszámy közötti szakaszon egy 8 riasztást kiváltó készülék van felszerelve, és ellenőrzi az 1 ablakot a jogosulatlan nyitással kapcsolatban. A riasztást kiváltó készülék ismert módon lehet mechanikus, mágneses vagy optikai elven működő készülék.

-7Amennyiben a nemábrázolt, az 1 ablakban integrált zárószerkezetet mint első rögzítőberendezést egy betörő példaképpen feszítővassal erőszakkal felfeszít, az 1 ablak a 10 nyitási irányban olymértékben nyílik ki, amennyit a 2. ábrán szemléltetett 11 távköz megenged, és a 6 reteszelő rudak a 7 oknak neki1 fekszenek. A 8 riasztást kiváltó készülék működésbe lép, és a kiváltott riasztójelet a bekapcsolt illetve élesített riasztóberendezés rádión vagy telefonon keresztül egy állandóan szolgálatban lévő biztonsági szervhez továbbítja.

Jóllehet az ablak csak a 11 távköznek megfelelő keskeny résnyire nyílott ki, a 7 ellenütközőelemeken felfekvő 6 reteszelő rudak a betörő részére komoly ellenállást jelentenek, miáltal újólagos betörési műveletet kellene elvégeznie, amely időhöz van kötve, úgyhogy a biztonsági szervezetnek illetve a rendőrségnek lehetősége nyílik a betörési helyre időben eljutni, és a betörőt elfogni, lehetőség szerint mielőtt az az épületbe bejutott volna.

Az 1 ablak 5 ablakkilinccsel való nyitásakor nemcsak az ablakban integrált reteszelő berendezés kerül kinyitásra, hanem egyidejűleg a 6 reteszelő rudak is kiemelésre kerülnek a 7 ellenütközőelemekből. Záráskor ugyanez játszódik le fordított értelemben.

A 3. és 4. ábrán szemléltetett második kiviteli példa lényegében megfelel az első kiviteli példának, és a megoldást most egy 12 ajtó esetében alkalmaztuk, amely ajtó egy 13 ajtókeretből és egy 14 ajtószámyból áll. Egy 15 ajtócsukó eszköz az ajtó nyitására és zárására illetve reteszelésére szolgál a szokásos módon. Ezesetben is mellőztük a szokásos zárószerkezet ábrázolását, amely ugyancsak egy első rőgzítőberendezésként működik.

Az ajtó belső oldalára, tehát a lakás felőli oldalára egy négy 17 reteszelő rúdból álló 16 rudas reteszelés van szerelve, ahol két függőleges és két vízszintes 17 reteszelő rúd külön-külön a 13 ajtókerethez képest a 14 ajtószárnyon eltolhatóan van szerelve. A kifelé irányuló eltoláskor a 17 reteszelő rudak a 18 ellenütközőelemekbe benyúlnak, amelyek az első kiviteli példa 7 ellenütközőelemeinek felelnek meg. A 22 csavarok ugyancsak megfelelnek az

-8·« ···· ···« * · 9 » · · · · « ··· első kiviteli példa 9 csavarjainak, és a nyitási irány 10 és a távköz 11 hivatkozási jelei helyett a 21 és 20 hivatkozási jelek szerepelnek a második kiviteli pél dát szemléltető ábrákon. Az első kiviteli példa szerinti 8 riasztást kiváltó készüléknek a második kiviteli példa esetében a 19 riasztást kiváltó készülék felel meg.

A szerkezet működése lényegében megfelel az első kiviteli példa kapcsán ismertetetteknek. Mindazonáltal a 16 rudas reteszelést nem a 15 ajtócsukó eszköz segítségével működtetjük, hanem egy közelebbről nem szemléltetett működtető készülékkel, amely a 17 reteszelő rudak keresztezés! pontjánál van elrendezve. Természetesen lehetséges azonban ennél a megoldásnál is a 17 reteszelő rudakat a 15 ajtócsukó eszközzel működtetni.

Az ábrázolt és ismertetett kiviteli példáktól· eltérően lehet természetesen egy ablakot is egy olyan rudas reteszeléssel ellátni, amely négy rúddal és egy ajtót olyan rudas reteszeléssel kialakítani, amely két rúddal rendelkezik. Ugyancsak lehetséges rudas reteszeléseket mindössze egy rúddal vagy az ismertetetteknél még nagyobb számú rúddal kiképezni.

Az 5. és 6. ábrán szemléltetett harmadik kiviteli példa egy ablak vagy egy ajtó zsanírkömyezetének biztosítására szolgál. Egy nemábrázolt ablak 28 ablakszámyán mint egy második rögzítőberendezés egy 24 zárólemez, hat 23 csavarral van felszerelve. Ez a 24 zárólemez két szalagszerű 25 nyelvvel átnyúlik a 27 ablakkeretre. Ezen a helyen a két 25 nyelv fölött egy kengyelszerű 26 ellenütkőzőelem van átnyúlóan elrendezve, amelynek kialakítása lényegében megfelel a két első kiviteli példa kapcsán ismertetett ellenütközőelemnek. Ez a 26 ellenütközőelem ugyancsak 23 csavarokkal van a 27 ablakkereten rögzítve.

Zárt 28 ablakszámy esetén a 30 nyitási irányban egy 29 távköz van a 25 nyelvek és a 26 ellenütközőelem kengyelrésze között. Ezáltal a 28 ablakszámy nyitásánál a 25 nyelvek a 26 ellenütközőelemben el tudnak fordulni.

A berendezés működése lényegében megfelel az első és második kiviteli pél• · · •· ···· ·»· · • · · · ··· ·«· ··· • · · • · ·· · · · ·

-9dának, azaz az itt nem szemléltetett első rögzítőberendezés felfeszítését követőén a riasztójel kiváltódik és a 25 nyelvek a 29 távkőz legyőzését követően a 26 ellenütközőelemen fekszenek fel, úgyhogy a'betörőnek egy újabb akadály áll útjában, mégpedig megnövekedett ellenállással.

A 7-12. ábrákon szemléltetett negyedik kiviteli példa ugyancsak ablakok részére kialakított zárvatartókészűléket szemléltet, amely természetesen ajtók esetében is alkalmazhatók. A10. ábrán szemléltetett 31 ablak ugyancsak egy 32 ablakkeretből és egy 33 ablakszámyból áll, ahol az ablak a szokásos módon egy 34 ablakkilinccsel egy nem szemléltetett reteszelőberendezés útján nyitható illetve zárható.

A 33 ablakszámyon 35 csavarok segítségével egy 36 reteszelőlemez van felszerelve, amely L-alakú keresztmetszettel rendelkezik, és amely természetesen mint öntött darab is kiképezhető. Ez a 36 reteszelőlemez a hosszabb szárával átnyúlik a 32 ablakkeret főié, és a rövidebb, a 32 ablakkeret irányában lehajlított szárával benyúlik egy 37 tartórészbe, amely a 32 ablakkereten 38 csavarokkal van rögzítve. A 8. és 9. ábrán a 35 és 38 csavarok, valamint a 32 ablakkeret és a 33 ablakszámy nincsenek ábrázolva.

A 36 reteszelőlemez rövidebb szára a 37 tartórész két egymással párhuzamos 39 és 40 falrésze közé nyúlik be. Ezek a 39 és 40 falrészek valamint a 36 reteszelőlemez rövidebb szára meghatározott távközökben 41, 42, hossznyílásokkal vannak ellátva. A 11. és 12. ábrán a 42 és 43 hossznyílások elrendezése a 36 reteszelőlemezben és a 37 tartórész 40 falrészében közelebbről van szemléltetve. A 36 reteszelőlemez bebillentett állapotában, a 36 reteszelőlemez és a 39, 40 falrészek egyvonalba eső 41, 42 és 43 hossznyí lásai egy zárócsatomát képeznek, amelyben egy 44 zárócsap eltolhatóan van vezetve. A 41, 42 és 43 hossznyílások magassága a 44 zárócsap nyitásának irányában növekszik. Ez a 44 zárócsap az alsó részén 45 fogazással rendelkezik, amely egy 47 villamos motorral hajtott 46 fogaskerékhez csatlakozik. Ezáltal a 44 zárócsap motorikus hajtásával kifelé reteszeletlen helyzetbe, befelé, a

-10Μ· · · » · ablakszámy irányába pedig reteszelt állapotba tolható el. A 44 zárócsap 45 fogazással szembeni oldalával egy 48 lemezlapka mentén csúszik el, amely nemábrázolt leszakítóvezetékekkel van ellátva. A 48 lemezlapka egy csatlakozóelemmel van a 37 tartórészen rögzítve, úgyhogy a 44 zárócsap reteszelt állapotban a 48 lemezlapka szabadon függő végszakaszán fekszik fel.

A 31 ablak normál használata közben a 44 zárócsap nem nyúlik be a 36 reteszelőlemezbe, úgyhogy a 33 ablakszámy akadálytalanul kinyitható és zárható. Egy nemábrázolt riasztóberendezés bekapcsolásakor a 44 zárócsap motorikus úton a 8. ábrán szemléltetett reteszelőhelyzetbe kerül. Az ablak erőszakos nyitásakor előszöris - mint a korábban ismertetett kiviteli példák esetében - az első rögzítőberendezés, tehát a szokásos, a 34 ablakkilinccsel működtethető reteszelőberendezés kerül felfeszítésre, és a 33 ablakszámy az 50 nyitási irányba mozdítható el. Ekkor a 44 zárócsap a 36 reteszelőlemezt a 9. ábrán szemléltetett helyzetbe nyomja, miáltal a 48 lemezlapka elnyíródik. Ezáltal a nemábrázolt leszakítóvezeték elszakad és kiváltja a riasztást. A 44 zárócsap ekkor ferdén a hossznyílások felső szakaszán fekszik fel és a betörő újabb műveletre van kényszerítve, hogy a most már megnövekedett ellenállást legyőzze.

A 11. és 12. ábra szerint több hossznyílás van egymástól távközzel kialakítva, amelyekhez megfelelő számú 44 zárócsap van hozzárendelve. Az öszszes 44 zárócsapot természetesen lehetséges egy egyetlen 47 villamos motorral hajtani, ahol a hajtótengely megfelelő számú 46 fogaskereket hajt. A legegyszerűbb esetben lehetséges csupán egyetlen 44 zárócsapot alkalmazni. Továbbá lehetséges a motorikus hajtás helyett más ismert állítótagot alkalmazni, például egy mágneses állítótagot, amely a 44 zárócsapot egy rugó ellenében működteti. Végezetül a legegyszerűbb esetben az elektromos állítótag helyett a 44 zárócsap vagy állítócsapok mechanikus működtetése is lehetséges.

A 48 lemezlapka illetve a leszakítóvezeték helyett lehet a riasztás kiváltásához másfajta készüléket is alkalmazni.

« I* ·

-11 A10. ábra szerint ilyen egy 36 reteszelőlemezből és egy 37 tartórészből álló két 51 rögzítőberendezés van a 31 ablak felső és alsó keretlécén elrendezve. Ettől eltérően lehetséges az 51 rögzítőberendezést a 34 ablakkilíncset tartó függőleges keresztlécen elrendezni vagy elegendő összesen egy egyetlen 51 rögzítőberendezést alkalmazni.

A lényegében ovális 41, 42,43 hossznyílások helyett a 36 reteszelőlemezben és a 39, 40 falrészekben lehetséges négyszögletes alakú átmenő nyílásokat kialakítani, ahol a 44 zárócsap ugyancsak négyszögletes keresztmetszettel rendelkezik, szemben a kerek vagy ovális keresztmetszettel.

A 13.-15. ábrán szemléltetett ötödik kiviteli alak emelő- tolóajtók biztosítására szolgál, de ilymódon természetesen emelő- tolóablakok is biztosíthatók.

Egy példaképpen derékszögben meghajlított lemez mint 54 zárórész egy emelő- tolóajtó ajtószámya 52 keretének sarokszakaszán, az 56 nyitási irányban, nemábrázolt csavarokkal van rögzítve. E célra 57 csavarlyukak vannak kiképezve. Az 54 zárórész alsó végszakasza lefelé átnyúlik az emelő- tolóajtó 53 keretének lábazatára. Az 54 zárórész nyitási irányba mutató, az 53 keretlábazaton túlnyúló szakaszán egy 59 kivágás van olymódon kiképezve, hogy ezzel az 54 zárórész alsó szakaszán egy 58 horgonyzó orr alakul ki.

Az 53 keretlábazaton csavarok segítségével ellenütközőelemként szolgáló hasábalakú, felül nyitott 55 zárszekrény van rögzítve, amelybe az 54 zárórész alsó szakasza az 58 horganyzó orral az ajtószámy reteszelt, leengedett helyzetében felülről belenyúlik. Ez az 55 zárszekrény az 56 nyitási irányba mutató oldalán egy pántalakú 60 emelési biztosítékkal rendelkezik, amely ezen a szakaszon a különben felfelé nyitott 55 zárszekrényt fedi. A 60 emelési biztosíték alatt egy 61 távtartó van 62 csavarokkal felerősítve, amely felfelé a 60 emelési biztosítékhoz képest olyan távközzel van szerelve, hogy az 58 horgonyzó orr az ajtószámynak az 56 nyitási irányba való eltolásakor a 60 emelési biztosíték és a 61 távtartó között kialakított nyílásba be tud nyúlni. Egy legalább egy leszakító drótot tartó 63 lemezlapka 64 csavarokkal úgy van a 61 távtartókra

- 12felszerelve, hogy az a 61 távtartó és a 60 emelési biztosíték közötti teret áthidalja.

Az emelő- tolóajtónak az 56 nyitási irányba való felfeszítésekor először az emelő- tolóajtó nemábrázolt normál zárszerkezete kerül felfeszítésre. Ezután az ajtót az 56 nyitási irányba mozgatva az 58 horgonyzó orr a 63 lemezlapkát áttöri, ami a riasztást kiváltja, majd a lemez áttörését követően az 58 horgonyzó orr eléri az 55 zárszekrény nyitási irányban elhelyezkedő oldalfalát, miáltal az ajtó nyitása lehetetlenné válik. Az ajtó megemelését a 60 emelési biztosíték megakadályozza, minthogy az 58 horgonyzó orr ebben a helyzetben a 60 emelési biztosíték alatt helyezkedik el. Az 55 zárszekrény Ilymódon a további betörési kísérlettel szemben további jelentős ellenállást képez, ami betörő részére - mint a már előzőekben ismertetett kiviteli példák esetén - olyan időveszteséget jelent, amely szándékától esetleg el is téríti.

Amennyiben a betörő a betörést megelőzően az ajtószámyat megemelné, úgy ez a körülmény egy riasztásjelzö útján kiváltja a riasztást. Ebben az időpontban az emelő- tolóajtó normál zárszerkezete még nem volna felfeszítve, úgyhogy ezt a riasztás után kellene még elvégezni.

Annak érdekében, hogy az ajtószámy kilincsének vagy emelőjének segítségével egy ajtó jogtalan nyitását megakadályozzuk, lehetséges például zárható kilincset vagy zárható emelőt alkalmazni. A 63 lemezlapka helyett a negyedik kiviteli példa esetében említett riasztást kiváltó eszközök is alkalmazhatók.

Claims (14)

1. Szabadalmi igénypontok *·. :··· ;··· .........

   ·· ···*.,·

   1. Riasztást kiváltó zárvatartókészülék egy biztosítandó ajtó vagy biztosítandó ablak zár- és/vagy zsanírkőmyezetében, amely egy első erőszakos úton kiiktatható rőgzítőberendezéssel és egy második, ismételten erőszakos úton, nehezebben kiiktatható rőgzítőberendezéssel rendelkezik a zárvatartókészülék részére és az első rögzítőkészülék kiiktatásánál riasztást kiváltó eszközzel van ellátva, ahol a zárvatartókészülék mozgását az ajtó vagy ablak nyitási irányában, az első rögzítőkészülék kiiktatását követően a második rögzítőkészülék korlátozza, azzal jellemezve, hogy az első rögzítőkészülék az ablakba (1, 31) vagy az ajtóba (12) integrált zárszerkezet, amelynek előnyösen részét képezi egy ablakkilincs (5, 34) vagy egy ajtócsukó szerkezet (15) a második rögzítőkészülék pedig egy az ajtóra (12) vagy az ablakra (1, 31) szerelt járulékos biztosító berendezés, ahol legalább egy zárótag, előnyösen reteszelő rúd (6,17), vagy zárólemez (24) vagy zárócsap (44), vagy zárórész (54) reteszelt állapotban több vagy legalább egy ellenütközőelem (7, 18, 26) mögé vagy egy reteszelőlemezbe (36) és egy tartórészbe (37) vagy egy zárszekrénybe (55) benyúlik és ahol a zárótag (6, 17, 24, 44, 54) az első rögzítőberendezés kiiktatását és az ajtó- vagy ablakszámy ehhez csatlakozó, előre meghatározott nyílómozgását követően az ellenütközőelemen (7,18, 26) vagy egy reteszelőlemezen (36) és tartórészen (37) vagy egy zárszekrényen (55) felütközik és a további nyílómozgást megakadályozza.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezv e, hogy a zárótag legalább egy reteszelő rúdként (6,17) van kiképezve, amely az ellenütközőelem (7, 18) nyílásába bevezethetően van kiképezve, ahol a reteszelő rúd (6,16) az ablakszámyon (
3. 3) vagy ajtószámyon (14), az ellenütközőelem (7,18) pedig az ablakkereten (2) vagy ajtókereten (13) van elrendezve, vagy fordítva.

   I

   -143. A2. igénypont szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezv e, hogy legalább két reteszelő rúd (6,17) van ellenkező irányba eltolhatóan az ablakszámyon (3) vagy az ajtószámyon (14) elrendezve és a megfelelő, különösképpen kengyelszerűen kiképzett, a reteszelő rudakat (6,17) rögzítő ellenütközőelemek (7, 18) az ablakkeret (2) vagy ajtókeret (13) ellentett részén vannak felerősítve.
4. 4. A2. vagy 3. igénypont szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezve, hogy legalább egy reteszelő rúd (6) az ajtó- vagy ablakszámyba (3) integrált zárszerkezet útján, előnyösen az ablakkilincs (5) vagy más nyitóeszkőz segítségével az ajtót vagy ablakot nyitóan, eltolhatóan van kialakítva.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezv e, hogy legalább egy zárólemez (24) legalább egy nyelvvel (25) rendelkezik, amely az ellenütközőelem (26) nyílásába benyúlik, ahol a zárólemez (24) az ajtó- vagy ablakszámyon (28) az ellenütközöelem (26) pedig az ajtó- vagy ablakkereten (27) van elrendezve vagy fordítva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezv e, hogy az ajtó- vagy ablakszámy (28) zsanírkömyezetében rögzített zárólemez (24) síklapként van kiképezve, amelynek legalább egy pántszerű nyelve (25) az előnyösen kengyelszerűen kialakított ellenütközőelemben (26) attól távközzel és az ajtó vagy ablak szokásos nyitásakor szabadon elfordulóan van elrendezve.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezv e, hogy legalább egy zárótag egy tartórészben (37) eltolhatóan vezetett zárócsapként (44) van kiképezve, és egy reteszelőelem, előnyösen egy reteszelőlemez (36) a tartórészbe (37) belenyúlik, ahol a zárócsap (44) reteszelt állapotban a reteszelőlemez (36) egy nyílásába, amely előnyösen hossznyílásként (42) van kiképezve, benyúlik vagy ezen átnyúlik és ahol a nyílás belső felületének szakasza vagy egy vezetőcsatoma, amely előnyösen hossznyílásokból (41, 42, 43) áll, a zárócsap (44) részére ellenütközóelemet képez, és a tartó-15··' .·. :··· ;··· ; ··· ··. ...

   .....

   rész (37) az ajtókereten vagy az ablakkereten (32) és a reteszelőlemez (36) az ajtószámyon vagy az ablakszámyon (33) van elrendezve, vagy fordítva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezv e, hogy a zárótag, előnyösen a zárócsap (44) az ellenütközőelemet képező reteszelöelemtöl, előnyösen a reteszelőlemeztől (36) annak legalább az egyik oldalán távközzel, a hossznyílások (41, 42, 43) által képzett zárőcsatomában a nyitási illetve felfeszítési irányban eltolhatóan van elrendezve.
9. 9. A7. vagy 8. igénypont szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezve, hogy a zárótag előnyösen a zárócsap (44) egy villamos állítótaggal, előnyösen egy villamos motorral (47) reteszelt állapotba, vagy reteszeletlen állapotba eltolhatóan van kialakítva.
10. 10. A7-9. igénypontok bármelyike szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezve, hogy több zárótag, előnyösen több zárócsap (44) egyidejűleg eltolhatóan van elrendezve.
11. 11. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezve, hogy a reteszelőelem, előnyösen a reteszelőlemez (36) különösképpen L-alakúra van kiképzve.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezve, hogy legalább egy zárórész (54) egy emelő-tolóajtó vagy egy emeΙδ-tolóablak ajtószámyán vagy ablakszámyán (52) és az előnyösen zárszekrényként (55) kiképzett ellenütkőzőelem az ajtókereten vagy az ablakkereten (53) különösen a keret lábazatán van elrendezve, vagy megfordítva; és ahol a zárórész (54) a reteszelő helyzetbe leengedett ajtószámy vagy ablakszámy (52) nyitási irányba (56) való elmozdításakor a zárszekrényként (55) kiképzett ellenütközőelemen felütközik és különösképpen abba belenyúlik vagy az alányúlik.
13. 13. A 7-12. igénypontok bármelyike szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezve, hogy egy előnyösen lemezlapkaként (48,63) kiképzett törésre előirányzott elem, a zárócsap (44) illetve a zárórész (54) nyitási irányba

    - 16 való eltolását akadályozóan van elrendezve, és ahol a törésre előirányzott elem előnyösen mint riasztást kiváltó eszköz van kiképezve.
14. 14. Az 1 -13. igénypontok bármelyike szerinti zárvatartókészülék, azzal jellemezve, hogy különösképpen az előnyösen lemezlapkaként (48, 63) kiképzett törésre előirányzott elemen, mint riasztást kiváltó készülékek (8,19) áram és/vagy feszültség alatt álló leszakítóvezeték(ek) vagy mágneses, mechanikus vagy optikai elven működő kapcsoló(k) van(nak) elrendezve, amelyek egyrészről ajtó- vagy ablakszámy, másrészről ajtó- vagy ablakkeret között vagy egy járulékos biztosítékon van elrendezve.

    Bejelentő helyett a meghatalmazott: