HUT71667A

HUT71667A - Multilayer material made through non-woven technology and absorbent hygienic article involving such material

Info

Publication number: HUT71667A
Application number: HU9501446A
Authority: HU
Inventors: Jean-Pierre Koczab
Original assignee: Peaudouce
Priority date: 1992-11-20
Filing date: 1993-11-18
Publication date: 1996-01-29
Also published as: NO951773L; WO1994012713A1; PL172682B1; CZ130195A3; DE69307732T2; FR2698384B1; DE69307732D1; TNSN93128A1; EP0669995A1; FI952425A0; NZ257873A; GB2272859A; CA2149773A1; NO951773D0; FI952425A; ZA938674B; JPH08503745A; GR3022361T3; HU9501446D0; ATE148183T1

Description

A találmány tárgya szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag, továbbá ilyen anyagot tartalmazó abszorbens higiénés termék. A javasolt többrétegű anyag testnedvek hatékony áteresztésére és visszaáramlásának korlátozására szolgáló abszorbens szerkezetben van felépítve, a testnedvek számára áthatolhatatlan alsó réteget, ehhez kapcsolódó abszorbens lapot és felületi szövettel kiképzett felső réteget tartalmaz, adott esetben a testnedvek által átjárható, testhajlatot követő középső szalaggal van ellátva, ahol a felső réteg vagy a szükség szerint elrendezett, a testhajlatot követő középső szalag legalább két egymással kapcsolódó, természetes vagy szintetikus szálból szövés nélküli technológiával készült szövetként kiképezett felső és alsó rétegből áll. A találmány szerinti abszorbens higiénés termék, amely például pelenkaként vagy inkontinens személy által használt egészségügyi betétként gyártható, ismert módon testnedvek számára átjárhatatlan külső réteget, a testnedveket átengedő, a külső réteghez kapcsolt abszorbens lapot, a testnedveket átengedő, a külső réteghez kapcsolódó felületi szövetet tartalmaz.

A találmány szerinti, szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag mindenek előtt higiénés termékek előállításánál hasznosítható, mivel folyadékfelvevő képessége jelentős mértékű. A szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag alapján higiénés termékként mindenek előtt pelenka és ínkontinens személyeknél alkalmazott egészségügyi betét gyártható, amely az eddigieknél jobb védelmet biztosít az egyén bőre számára, a higiénés termékkel való érintkezés az azt viselő személy bőrére kevéssé irritáló.

Az abszorbens jellegű higiénés termékek és közöttük a pelenkák, valamint az inkontinens személyek részére készült egészségügyi betétek a testnedvek számára át nem járható anyagból készülő külső réteget, abszorbens anyagból álló lapot vagy részelemet és felületi szövetet vagy textillapot tartalmaznak. Ez utóbbi a testhez illesztés után a testnedvek számára átjárható, mindenek előtt vizelet áteresztésére alkalmas anyagból áll, méretei és alakja megfelelnek a külső réteg hasonló paramétereinek. A felületi szövet a testnedveket úgy hivatott átengedni, hogy egyúttal a felhasználó bőrét a nedvességet befogadó abszorbens lap felületétől elválassza. Ennek megfelelően követelményként jelentkezik, hogy a felületi szövet kívánt mértékben lágy anyagú legyen, vastagságával a szükséges szigetelést a bőr felülete és az abszorbens lap között lehetővé tegye, az abszorbens lap felé a testnedveket megfelelően gyorsan engedje át, az abszorbens lap teljes felületén biztosítsa a szükséges mértékű abszorpció feltételeit, egyúttal felépítése révén elegendően hosszú ideig zárja ki anP 95 01446

nak lehetőségét, hogy az abszorbens lap által felvett testnedvek a felületi szövetnek a felhasználóval érintkező felszínét esetleges visszaáramlásuk során elérjék.

Az abszorbens lapok vagy betétlemezek szerkezeti felépítésére és anyagára számos javaslat született. A legújabb változatok két szálas anyagból álló borító réteg között elrendezett, rendkívül nagy abszorpciós képességű anyagból álló részecskék alkalmazását javasolják, ahol a borító rétegeket egyik oldalról szövésmentes technológiával készült textíliából álló alsó réteg, míg a másik oldalról a felhasználó bőrével közvetlenül érintkező felső réteg veszi körbe; az utóbbi gyapot anyagú párnaként vagy szövésmentes technológiával készült textíliából van kiképezve. Ilyen jellegű elrendezés ismerhető meg az EP-A 0,232,729 számú európai közzétételi iratból. Ahhoz, hogy a rendkívül nagy abszorpciós képességet mutató anyag szemcséinek maximális nedvszívási hatékonyságát elérjék, arra van szükség, hogy a felveendő folyadék az abszorbens lap vagy betétlemez teljes felső felületén eloszolva vagy eloszlatva áramoljon. Az ilyen abszorbens lap felső felületére kerülő felületi szöveteket vagy szövetlapokat általában egy vagy több szövés nélküli technológiával készült textília rétegéből álló szerkezettel fedik le.

Az FR-A 2,588,285 számú közzétett francia szabadalmi leírás olyan szövés nélküli technológiával készült textíliákat tartalmazó többrétegű szerkezetet mutat be, amelynél legalább két réteget szövés nélküli technológiával készült textíliából hoznak létre, ahol az egyik réteg kétkaréjos levélhez hasonló keresztmetszetű szálakból áll, míg a másik réteget háromkaréjos levélhez hasonló keresztmetszetű szálakkal készítik el. A szövetrétegeket célszerűen fürdős szálhúzásos eljárással kapják (szövésmentes technológiával készült kócrétegként alakítják ki) és a két szövetréteget ezután többrétegű szerkezetté hörögzítéssel egyesítik, amit nem folyamatosan kijelölt tartományokban végeznek.

A WO 87/07117 számú nemzetközi közzétételi irat olyan abszorbens higiénés terméket mutat be, amelynél borításban elrendezett abszorbens testet használnak. A borítás felületi szövetként van kiképezve, amely szövés nélküli technológiával készült textíliából álló két réteget tartalmaz. Az első réteg a felhasználó bőrével érintkezésbe kerülő szövés nélküli technológiával készült vékony textíliaréteg (szövésmentes technológiával készült kócrétegként alakítják ki), ebben fürdös szálhúzásos technológiával készült hidrofób anyagú szálszerkezet van, míg a másik réteg, amely szintén végülis a felhasználó bőrével kerül érintkezésbe, szálas hidrofób szerkezetet alkot, ez olvadékból készül, felépítésében hasonló az első réteghez. A felületi szövetet alkotó két réteP 95 01446

-4get abban a tartományban nem egyesítik egymással, amely a felhasználás során a felhasználó bőrével érintkezik.

A WO 88/05269 számú nemzetközi közzétételi irat eldobható abszorbens higiénés termékhez kialakítandó felületi szövet egy újszerű megoldását mutatja be. Ennél a felületi szövetnél legalább két réteget szövés nélküli technológiával készült textíliából állítanak elő, erre a célra a rétegekhez azonos vagy eltérő anyagok választhatók és a szerkezetet nyitott vonal mentén bevitt ragasztó segítségével egyesítik.

Az ismert abszorbens higiénés termékek felületi szövete vagy textíliája általában a testnedvek áramlását a kívánt ütemben képes biztosítani és a testnedvek az abszorbens lap vagy betét felületén diffúziós úton áthatolnak. Számos esetben azonban az átengedés üteme mégis a kívántnál kisebb marad, ezért igény van az abszorbens higiénés termék abszorpcióképességének javítására. Ezen túlmenően az ismert termékeknél előfordul, hogy az abszorbens lap által felvett testnedvek visszaáramolnak, és ez a felületi szövetet újra benedvesíti. Ezért igény van a felületi szövet olyan kialakítására, amelynél a szövet gyorsan szárad ki és újból csak nehezen nedvesedik.

A találmány célja a fentiekben vázolt igény eddigieknél hatékonyabb kielégítése.

Felismertük, hogy a többrétegű abszorbens anyagszerkezetek higiénés célokra történő alkalmazásánál a hatékonyság jól javítható, ha azokat meghatározott rendben változó finomsági számmal jellemzett legalább két réteggel képezzük ki.

Feladatunknak tekintjük olyan szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag létrehozását, amely testnedvek gyors átengedését teszi lehetővé, azokkal nem telítődik, gyorsan szárad és az abszorbens lap felületéhez a testnedveket megfelelő ütemben vezeti el, ahol azok az abszorbens lap teljes felületén abszorbeálódhatnak. Azt is feladatunknak tekintjük, hogy a többrétegű anyag útját állja az abszorbens padot esetleg elhagyó testnedvek visszaáramlásának.

Szintén feladatul tűztük ki azt, hogy olyan abszorbens higiénés terméket készítsünk, amely például pelenkaként vagy inkontinens személy által felhasznált egészségügyi betét formájában gyártható és amely abszorbens lapjával, illetve betétjével illeszkedően többrétegű, az előzőekben vázolt feladatnak eleget tevő anyagot tartalmazó felületi szövettel van borítva.

Ugyancsak feladatul tüztük ki azt, hogy olyan abszorbens higiénés terméket készítsünk, amely például pelenkaként vagy inkontinens személy által felhasznált egészségügyi betét formájában gyártható és amely abszorbens lapjával, illetve betétjével illeszkedően egyrészt hagyományos felépítésű felületi szövetet és ezt kiegészíP 95 01446

-5töen testhajlathoz illeszkedő szalagszerű elemet tartalmaz, és ez a szalagszerű elem méreteiben, elhelyezkedésében az abszorbens laphoz, illetve betéthez illeszkedik, felépítéséhez pedig az előzőekben vázolt feladatnak eleget tevő többrétegű anyagot alkalmazzuk.

A kitűzött feladat megoldásaként ezért egyrészt szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyagot, valamint több változatban ezt is hasznosító abszorbens higiénés terméket dolgoztunk ki.

A szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag testnedvek hatékony áteresztésére és visszaáramlásának korlátozására szolgáló abszorbens szerkezetben van felépítve, a testnedvek számára áthatolhatatlan alsó réteget, ehhez kapcsolódó abszorbens lapot és felületi szövettel kiképzett felső réteget tartalmaz, adott esetben a testnedvek által átjárható, testhajlatot követő középső szalaggal van ellátva, ahol a felső réteg vagy a szükség szerint elrendezett, a testhajlatot követő középső szalag legalább két egymással kapcsolódó, természetes vagy szintetikus szálból szövés nélküli technológiával készült szövetként kiképezett felső és alsó rétegből áll, ahol a találmány értelmében a rétegek egymást követően egy adott irányban fokozatosan csökkenő finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel vannak kiképezve, ahol a felső és alsó réteg közül a kisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetű réteg az abszorbens laphoz legközelebb elhelyezkedő alsó réteget alkotja, míg kettőnél több réteg esetén a legkisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetü réteg a felületi szövetnek vagy adott esetben a testhajlatot követő középső szalagnak az abszorbens laphoz legközelebb elhelyezkedő külső rétegeként van kialakítva.

A különböző igényeknek hatékonyan tud megfelelni a találmány szerinti többrétegű anyagnak az a kedvező kiviteli alakja, amelynél az egymást követő rétegek azonos vagy eltérő típusú anyagból vannak kialakítva. Ugyanebből a szempontból előnyös az a kiviteli alak, amelynél a rétegek hidrofil jellegű felületkezelő vagy olajosító szerrel kezelt anyagból vagy ilyen anyag nélkül kezelt szálakból vannak kiképezve, ahol célszerűen a kezelt és kezeletlen rétegek egymással váltakozóan vannak kialakítva.

A találmány szerinti többrétegű anyag előállítása válik előnyössé, ha a rétegek cellulóz, viszkóz, polietilén, polipropilén, poliészter és etilén-propilén-kopolimer közül legalább egyből készült szálakkal vannak kiképezve.

Különösen egyszerű és hatékonyságát is megőrzi a találmány szerinti többrétegű anyagnak az a kiviteli alakja, amely felső és alsó réteggel van kialakítva. Ennél a kialakításnál különösen javasolható az a megvalósítási mód, amelyben a felső és alsó

P 95 01446 «*·· · · ···· ·· • · · · · · · • · · · · · • · · ··«· · · · «· ··· · · » «

-6réteg közül a nagyobb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetet tartalmazó felső rétegnél a finomsági szám értéke 3,3 és 6,6 között van, míg a másik, alsó rétegnél a finomsági szám értéke 1,5 és 3,3 között van.

A gyakorlati felhasználás szempontjából előnyös a találmány szerinti többrétegű anyagnak az a megvalósítása, amelynél a felső és alsó réteg, illetve a felső és alsó réteget tartalmazó többrétegű szerkezet rétegei tűzéssel vagy vízsugaras gubancolással vannak egyesítve.

A kitűzött feladat megoldásaként kidolgozott abszorbens higiénés termék mindkét változata testnedvek számára átjárhatatlan külső réteget, a testnedveket átengedő, a külső réteghez kapcsolt abszorbens lapot és a testnedveket átengedő, a külső réteghez, az abszorbens lapot borító felületi szövetet tartalmaz. Az egyik változatnál a találmány értelmében a felületi szövet szövés nélküli technológiával készült textíliából álló többrétegű szerkezetként van kiképezve, amely természetes vagy szintetikus textilszálakból álló, egymásra helyezett és egymással összekapcsolt legalább két rétegből áll, ahol az egymást követő rétegek egy adott irányban az egyik rétegről a másikra csökkenő finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel vannak kialakítva és ahol a kisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel kialakított réteg az abszorbens lap felső vagy belső felületéhez van illesztve. Egy másik újszerű változatnál a találmány szerint a testnedveket átengedő, testhajlatot követő középső szalagot tartalmaz, amely a testhajlatot követő részében az abszorbens lap szélességének megfelelő szélességgel és vele azonos hosszúsággal van kiképezve, az szövés nélküli technológiával készült textíliából álló többrétegű szerkezetként van kialakítva, amely természetes vagy szintetikus textilszálakból álló, egymásra helyezett és egymással összekapcsolt legalább két rétegből áll, ahol az egymást követő rétegek egy adott irányban az egyik rétegről a másikra csökkenő finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel vannak kialakítva és ahol a nagyobb finomsági számmal jellemzett szál szerkezettel kialakított réteg az abszorbens laptól legtávolabb elhelyezkedő felső réteget képez, míg a kisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezet az abszorbens laphoz legközelebb elhelyezkedő alsó réteget alkot

A találmány szerinti, középső szalagot tartalmazó abszorbens higiénés termék egy kedvező kiviteli alakjánál a testhajlatot követő középső szalag a felületi szövet belső felületén vagy az abszorbens lap és a felületi szövet között van elrendezve, ahol célszerűen a testhajlatot követő középső szalag és a felületi szövet egymáshoz van csatlakoztatva vagy a testhajlatot követő középső szalag az abszorbens lappal, esetleg a felületi szövettel van egyesítve. Az egyesítés történhet ragasztó segítségéP 95 01446

-Ί vel, hőrögzítéssel, ultrahangos hegesztéssel vagy tűzéssel, de az abszorbens laphoz vagy a felületi szövethez a csatlakoztatás más ismert módon szintén előnyös lehet.

A találmány szerinti abszorbens higiénés termék gyártási technológiája különösen könnyen megtervezhető, ha a rétegek cellulóz, viszkóz, polietilén, polipropilén, poliészter és etilén-propilén-kopolimer közül legalább egyből készült szálakkal vannak kiképezve. Ugyanebből a szempontból előnyös a találmány szerinti abszorbens higiénés terméknek az a kiviteli alakja, amelynél a többrétegű szerkezet felső és alsó rétegből álló struktúrát alkotóan van kiképezve, ahol célszerűen a felső és az alsó réteg közül a nagyobb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetet tartalmazó rétegnél a finomsági szám értéke 3,3 és 6,6 között van, míg a másik rétegnél a finomsági szám értéke 1,5 és 3,3 között van.

A találmány-szerinti abszorbens higiénés termék előállítása szempontjából előnyös az a kiviteli alak, amelynél a többrétegű szerkezetben a rétegek tűzéssel vagy vízsugaras gubancolással vannak egyesítve.

A találmány szerinti többrétegű, szövés nélküli technológiával készült anyag egy alapvetően fontos jellemzője az, hogy az egymással érintkező rétegeket alkotó szálszerkezet finomsági száma (vagyis a szálak vastagságára és/vagy átmérőjére jellemző, a szakirodalomban denier jelölésű paraméter) az egyik rétegről a másikra haladva úgy változik, hogy a belső vagy felületi rétegből kiindulva az alapot jelentő vagy külső rétegig haladva fokozatosan csökken. Mint említettük, a rétegek természetes vagy mesterséges anyagú szálakból készülhetnek, általában javasolható a cellulóz, a viszkóz, a poliészter, a polietilén, a polipropilén vagy az etilén-propilén-kopolimer alapú szálak alkalmazása, amelyekből a szövés nélküli technológiák különböző változataival lehet a kívánt rétegeket előállítani. Az egyes rétegek ugyanolyan vagy eltérő anyagú szálakból állnak. A textilszálakból álló rétegek vagy lapok a szövés nélküli technológiák közül mindazokkal készíthetők, amelyek a megfelelő szálsürüséget biztosítják. A különböző alkalmas technikák között például a fürdőből való kicsapatás, a kémiai összekapcsolás, a hőrögzítés, a tűzés, a légáramos fúvásos rétegfektetés vagy a vízáramos összekapcsolás említhető. A találmány szerinti többrétegű anyag legalább két szövés nélküli technológiával készült réteget tartalmaz, amelyek finomsági száma a fentiekben meghatározott módon eltérő, de adott esetben a rétegek száma nagyobb, például három vagy több. A különösen javasolt kiviteli alakok közé tartozik az, amelynél két, egy belső és egy külső réteget hozunk létre, és ebben a szálszerkezetre jellemző finomsági szám a belső rétegnél nagyobb, mint a külső rétegnél. A belső réteget alkotó szálakra jellemző finomsági szám értéke ennél a megvalósításP 95 01446 *··· · · ·*·· ·· • · · · · · · « · · · * · « · ······ · ·

-8nál célszerűen 3,3 és 6,6 között van, míg a külső réteg szálszerkezetére jellemző finomsági szám értéke mintegy 1,5-től mintegy 3,3-ig terjed. Egy további célszerű megvalósításban a rétegek száma öt, itt is a belső rétegről a külső réteg felé haladva a finomsági szám rétegről rétegre fokozatosan csökken. Az öt réteget tartalmazó kiviteli alaknál a szálszerkezetekre jellemző finomsági számot például a következő módon választhatjuk meg, amikoris az egymást követő rétegeket a belső rétegtől indulva a külső rétegig különböztetjük meg egymástól:

belső réteg (legbelső réteg): 6,6 és 9 közötti finomsági szám, alsó réteg: 4,4 és 6,5 közötti finomsági szám, szövés nélküli technológiával készült réteg: 3,3 és 4,3 közötti finomsági szám, szövés nélküli technológiával készült réteg: 1,7 és 3,2 közötti finomsági szám, míg külső réteg (legkülső réteg): 0,8 és 1,6 közötti finomsági szám.

A találmány szerinti szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyagban általában 5 g/m² és 50 g/m², célszerűen 5 g/m² és 30 g/m² közötti felületi sűrűségű rétegeket használunk. Különösen ajánlott az a megoldás, amelynél a rétegeket megfelelő felületaktív vagy olajosító szerrel kezeljük, amelyek jól ismertek abból a szempontból, hogy segítségükkel a szálak és a szálszerkezet hidrofil jellegűvé alakíthatók. A megfelelő szerekkel kezelt rétegek előnye, hogy a testnedvek gyorsan haladó áramát a szükséges térfogatáramban engedik át, ezzel szemben a kezeletlen rétegeknél a szálak síkjában a testnedvek diffúziója következhet be, ami viszont javíthatja a testnedvek egyenletes eloszlatását és diffúzióját az abszorbens lap teljes felületén. Egy további lehetőség szerint egymást váltva hidrofil és hidrofób jellegű rétegeket hozunk létre. A rétegek hidrofób vagy hidrofil jellege a kitűzött célnak megfelelő hagyományosan alkalmazott eljárások bármelyikével biztosítható.

A többrétegű anyag különböző szövés nélküli technológiával készült rétegeit erre alkalmas módszerrel kapcsoljuk egymáshoz, például hőközléssel vagy mechanikai összekapcsolással, ide értve a tűzést vagy a vízsugaras kócolást. A találmány szerinti abszorbens higiénés termék előállítása szempontjából különösen előnyös, ha a rétegeket tűzéssel kapcsoljuk egymáshoz.

A találmány értelmében javasolt többrétegű anyag mindenek előtt az abszorbens higiénés termék felületi szövetének vagy a felületi szövetet kiegészítő, adott esetben helyettesítő, testhajlatot követő szalag kialakítására szolgál. FelhasználásáP 95 01446 ••♦I · * ···· ·· • · · · · · » « · · « · · • _β · · ·♦·· « · ·

-9val célunk főleg pelenkák és inkontinens személyek által felhasznált egészségügyi betétek gyártása.

Ha a találmány szerinti többrétegű anyagot abszorbens higiénés termék felületi szöveteként hasznosítjuk, vagyis vele az ismert felületi szöveteket váltjuk fel, a több rétegből álló szövés nélküli technológiával készült struktúrát közvetlenül az abszorbens lap felszínére helyezzük és a javasolt felépítésű abszorbens higiénés termékben a legkisebb finomsági számmal jellemzett réteget illesztjük az abszorbens laphoz. Ennek megfelelően a nagyobb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetet hordozó rétegek a felületi szövetnek azt a felső vagy belső rétegét alkotják, amely a felhasználó bőrével kerül érintkezésbe. Ez annyit jelent, hogy a nagyobb pórusméretekkel jellemezhető rétegek a felületi szövet felső vagy belső részét foglalják el, míg a kisebb pórusátméröjű tartományok a felületi szövet alsó vagy külső részét képezik. Ennek megfelelően a felső rétegen az oda érkező testnedvek gyorsan áthatolnak, ez a felső rétegek anyagának gyors száradását segíti elő, egyúttal a felhasználó komfortérzetét javítja, míg a felületi szövet alsó rétegeiben levő kisebb átmérőjű pórusok különösen az abszorbens lap tartományában azt biztosítják, hogy az utóbbi által felvett testnedvek visszaáramlása lényegében kizárt.

A hagyományos felületi szövetet, mint említettük, a találmány szerinti abszorbens higiénés termékben a javasolt felépítésű többrétegű, szövés nélküli technológiával készült anyaggal egészíthetjük ki. Ebben az esetben ez a kiegészítő anyag a találmány értelmében olyan szalagszerű tartományt képez, amely szélességében és hosszúságában az abszorbens higiénés termékbe úgy illeszkedik, hogy méreteiben az abszorbens lappal egyezik. A többrétegű anyagból készült, a testhajlatot követő szalag hosszúsága éppen ezért lényegében azonos az abszorbens lapéval. A találmány szerinti, szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag az abszorbens higiénés terméknek a testet öt befogadó hajlatához, például lábak közötti bőrfelülethez illeszkedhet, az a hagyományos felületi szövet felületén, vagy egy másik lehetőség szerint az ugyancsak hagyományos felépítésű felületi szövet és az abszorbens lap között helyezkedik el. A felületi szövet mindkét esetben célszerűen szintén szövés nélküli technológiával készült. A testhajlatot követő szalag legbelső rétege, vagyis az abszorbens laptól legtávolabbi réteg a legmagasabb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetben van kialakítva, míg a legkülső réteg, tehát az abszorbens laphoz illeszkedő rétegre a szerkezetben a legkisebb finomsági szám jellemző. Ha ezt a szalagot a hagyományosan alkalmazott felületi szövet fölött helyezzük el, annak felületéhez hagyományos módszerek bármelyikével, például ragasztóval, hőközléssel, ultraP 95 01446 • · · · • · • ·

-10hangos hegesztéssel vagy tűzéssel erősíthető. Ha ezt a kiegészítő, a testhajlatot követő szalagot a találmány szerinti szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyagból hozzuk létre, akkor azt a felületi szövet és az abszorbens lap között helyezzük el, az akár a felületi szövet kapcsolódó felületéhez, akár az abszorbens lap illeszkedő felületéhez szintén az ismert módon bármelyikével, például ragasztással, hőközléssel, ultrahangos hegesztéssel vagy tűzéssel rögzíthető.

A találmány tárgyát a továbbiakban példaként! kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

Lábra: a találmány szerinti, szövés nélküli technológiával készült rétegekből álló többrétegű szerkezet egy előnyös kiviteli alakjának keresztmetszete, a

2. ábra: az 1. ábra szerinti szerkezettel jellemzett anyagból készült felületi szövetet tartalmazó, pelenkaként kialakított abszorbens higiénés termék felülnézete részbeni kimetszéssel, a

3. ábra: a 2. ábra szerinti abszorbens higiénés termék lll-lll vonal menti metszete, a

4. ábra: a találmány szerint szövés nélküli technológiával készült rétegekből álló több- rétegű szerkezet egy másik előnyös kiviteli alakjának keresztmetszete, az

5. ábra: a 4. ábra szerinti szerkezettel jellemzett anyagból készült felületi szövetet tar- talmazó, pelenkaként kialakított abszorbens higiénés termék felülnézete részbeni kimetszéssel, a

6. ábra: az 5. ábra szerinti abszorbens higiénés termék VI-VI vonal menti keresztmet- szete, a

7. ábra: a találmány szerint a felületi szövet belső felületéhez kapcsolódó testhajlatot követő szalaggal ellátott, pelenkaként kialakított abszorbens higiénés termék felülnézete részbeni kimetszéssel, a

8. ábra: a 7. ábra szerinti abszorbens higiénés termék VIII-VIII vonal menti kereszt- metszete, a

9. ábra: a találmány szerint a felületi szövet és az abszorbens lap között elrendezett testhajlatot követő szalaggal ellátott, pelenkaként kialakított abszorbens higiénés termék felülnézete részbeni kimetszéssel, míg a

10. ábra: a 9. ábra szerinti abszorbens higiénés termék X-X vonal menti keresztmet- szete.

A találmány értelmében szövés nélküli technológiával készült rétegekből álló anyagot dolgoztunk ki, amelyet keresztmetszetben az 1. ábra mutat be. Alapváltozatában ez az anyag például poliészterből készült szálakból álló 1 felső réteget és ehhez kapcsolódó 2 alsó réteget tartalmaz. Az 1 felső és a 2 alsó réteg néhány jellemző

P 95 01446 ·· · ·

- 11 adata a találmány alapját jelentő felismerés megvalósításával a következő. Az 1 felső réteg poliészterből készült szálakból áll, a jellemző finomsági szám értéke 3,3 és 6,6 között van, célszerűen a felső határral, tehát 6,6-del egyenlő, továbbá a réteg felületi sűrűsége 5 g/m² és 50 g/m² között van, célszerűen mintegy 41 g/m² értéket biztosítunk. A 2 alsó rétegnél a szálak szintén poliészterből állnak, a jellemző finomsági szám értéke 1,5 és 3,3 között van, célszerűen az alsó vagy a felső határral, tehát 1,5-del vagy 3,3-del egyenlő, továbbá felületi sűrűsége 5 g/m² és 50 g/m² között van, célszerűen mintegy 22 g/m² értéket biztosítunk A rétegeket 6 tűzéssel, vagy vízsugaras kócolással kapcsoljuk egymáshoz, de különösen előnyösnek tartjuk a 6 tűzés alkalmazását.

A találmány szerint 10 abszorbens higiénés terméket ugyancsak létrehoztunk, amelynek egyik változatát a 2. ábrán mutatjuk be és ennek egy keresztmetszete a 3. ábrán látható. A 10 abszorbens higiénés termék pelenkaként van kiképezve, amely a találmány szerint létrehozott szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyagból álló 13 felületi szövetet tartalmaz. A 10 abszorbens higiénés termék testnedvekkel szemben át nem eresztő tulajdonságú rugalmas anyagú 11 külső réteget tartalmaz, amelyen 12 abszorbens lap van elrendezve. Ennek szerkezete alkalmas a testnedvek felfogására és megtartására. A 12 abszorbens lap méretei kisebbek, mint a 11 külső rétegé és a 11 külső réteggel ismert módon van egyesítve. Ezt például ragasztóval biztosítjuk. A 12 abszorbens lapon helyezkedik el a 13 felületi szövet, amely anyagában a testnedveket átengedni képes és méretei nagyobbak, mint a 12 abszorbens lapra adódó értékek. Ez a 11 külső réteghez szintén ismert módon csatlakozik, például 14 ragasztott kapcsolat révén. A 11 külső réteg, a 12 abszorbens lap és a 13 felületi szövet együttesen az általánosan ismert kialakításnak megfelelően óraüvegre emlékeztető keresztmetszetű alakzatot képeznek, amelyben két viszonylag keskeny szélső tartomány között kiemelkedő, a testhajlatot követő középponti tartomány van kialakítva, ez nagyjából négyszögletes keresztmetszetű. A 3. ábrán ezt még részletesebben mutatjuk be, ebből jól látható, hogy a 13 felületi szövet az 1. ábrának megfelelően két réteggel kialakított változatban tartalmazza a találmány szerinti szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyagot A 2 alsó réteg, amely egyúttal külső réteget is képez, a 12 abszorbens laphoz illeszkedik, a szálszerkezetre jellemző finomsági szám (denier) értéke kisebb, mint az 1 felső rétegé, amely egyúttal belső réteget alkot. Ez utóbbi a találmány szerinti 10 abszorbens higiénés termék felhasználójának bőréhez illeszkedik. A 13 felületi szövet és a 12 abszorbens lap közötti kapP 95 01446 • ·· · • · · · · · · • « · · · · • · ······ · · ·· · · · · · · *

- 12csolat ismert módok bármelyikével létrehozható, például ragasztással, hörögzítéssel, ultrahangos hegesztéssel vagy tűzéssel.

A 2. ábra szerint olyan pelenkát készítünk, amelynek folyadékáteresztési jellemzői és a testnedvekkel szembeni újranedvesítési ellenállása az ismert termékekhez képest kedvezőbb.

A 4. ábra alapján a találmány szerinti szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag egy másik alapváltozatát mutatjuk be, amely különösen alkalmas a hagyományos módon felépített 13 felületi szövet felváltására és amelyben poliészter szálakból álló öt réteg kapcsolódik egymáshoz. Ezek a rétegek az 1 felső rétegtől kezdve lefelé haladva 5 külső rétegig a következő jellemzőket mutatják:

-1 felső réteg finomsági száma 6,6 30g/m

- 2 alsó réteg finomsági száma 4,4 20g/m

- 3 szövés nélküli technológiával készült réteg finomsági száma 3,3 20 g/m²

- 4 szövés nélküli technológiával készült réteg finomsági száma 1,7 15 g/m²

- 5 külső réteg finomsági száma 0,8 15g/m

A szerkezetet alkotó öt réteget 6 tűzéssel kapcsoljuk egymáshoz, és így végülis olyan szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyagot nyerünk, amelynek összesített felületi sűrűsége 100 g/m². A 6 tűzést 20 öltés/cm² öltéssűrűségű technológiával egyesítjük egymáshoz, mégpedig mindkét oldal felöl. A rétegek adott esetben nyilvánvalóan készülhetnek eltérő típusú szálakból, például viszkóz szálak mellett más természetes vagy szintetikus anyagú textilszálak alkalmazhatók. A viszkóz anyagú szálak alkalmazása azért előnyös, mert ez a réteg folyadékvisszatartó képességét javítja. Az egyes rétegek vastagságát és így a végtermék összesített vastagságát a tűzés öltéssürüségével szabályozhatjuk, amikoris a tűzési folyamatot a rétegek bármelyikének létrehozásában és/vagy a rétegek egymáshoz kapcsolásában hasznosíthatjuk. Az ilyen többrétegű, szövés nélküli technológiával készült szerkezet a 13 felületi szövet felváltására vagy a testhajlatot követő szalag kialakítására alkalmas, amikoris az utóbbi létrehozásánál a 13 felületi szövetet szintén alkalmazzuk. Ezzel a felépítéssel olyan 10 abszorbens higiénés terméket kapunk, amelynek anyaga a testnedvek átengedése után gyorsan szárad, a testnedveket képes nagy ütemben átengedni és biztosítja annak feltételét, hogy a 12 abszorbens lap teljes felületén a testnedvek jó diffúziója kialakulhasson.

Az 5. és 6. ábrán szintén pelenkaként kialakított 10 abszorbens higiénés terméket mutatunk be, amelynek 13 felületi szövete a találmány szerinti szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyagból van kialakítva. A 10 abszorbens higiénés

P 95 01446 ··· · • · ·····* · · ♦ · «·· ♦ · · ·

-13termék ez esetben is rugalmas, hajlítható anyagú, a testnedvekkel szemben nem áteresztő 11 külső réteget tartalmaz, amelyen a 12 abszorbens lap helyezkedik el, ennek anyaga a testnedvek áteresztését biztosítja és méretei a 11 külső rétegnél kisebbek. A 12 abszorbens lap és a 11 külső réteg egymáshoz van csatlakoztatva, erre az ismert eljárások alkalmasak. A 12 abszorbens lap felületén a testnedvekkel szemben áteresztő tulajdonságú 13 felületi szövet van elrendezve, amely méreteit tekintve a 12 abszorbens lapnál nagyobb. A 11 külső réteg, a 12 abszorbens lap és a 13 felületi szövet az ismert 10 abszorbens higiénés termékeknek megfelelően itt is keresztmetszetben óraüvegre emlékeztető alakú terméket képez, amelyben két viszonylag keskeny szélső tartomány között középponti, testhajlathoz illeszkedő, általában négyszögletes alakú tartomány van kiképezve. A 6. ábrán bemutatott módon javasoljuk azt a kialakítást, amelynél a 13 felületi szövet öt rétegből áll, és mindegyik réteg anyagát szövés nélküli technológiával készült textília képezi. A találmány értelmében az egyes rétegek szálszerkezetére jellemző finomsági szám az 1 felső rétegtől kezdve az 5 külső rétegig, tehát a javasolt elrendezés alapjáig haladva fokozatosan csökken és itt az 5 külső réteg az, amelyik a 12 abszorbens lap felső vagy belső felületére támaszkodik. Az 1 felső réteg, a 2 alsó réteg, a 3 és 4 szövés nélküli technológiával készült réteg, valamint az 5 külső réteg 6 tűzéssel kapcsolódik egymáshoz. A találmány szerinti szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyaggal kialakított 13 felületi szövet kerülete mentén a testnedvekkel szemben nem áteresztő tulajdonságú 11 külső réteggel kapcsolódik, például 14 ragasztott kapcsolat révén, de erre a célra más ismert eljárások is hasznosíthatók.

A legkisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetet hordozó 5 külső réteg a 13 felületi szövetben ennek megfelelően a 12 abszorbens laphoz illeszkedik, míg az 1 felső réteg, amely a legnagyobb finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel van kialakítva, a 10 abszorbens higiénés termék felső vagy belső rétegét alkotja, amely a felhasználó bőrével kerül kapcsolatba. A 13 felületi szövetre jellemző pórusátmérö így az 1 felső rétegtől kiindulva az 5 külső rétegig haladva rétegenként fokozatosan csökkenő értéket mutat, aminek eredményeként a 13 felületi szövet felülete gyorsan szárad és a 12 abszorbens lap által felvett testnedvek az ismert megoldásokhoz viszonyítva kevéssé képesek a 13 felületi szövetet újranedvesíteni, a testnedvek visszaáramlásával szemben gátat képez.

A 7. és 8. ábrán az 5. és 6. ábrán bemutatotthoz hasonló felépítésű 10 abszorbens higiénés terméket mutatunk be, amely szintén pelenkaként van kiképezve.

Az itt látható 10 abszorbens higiénés termék rugalmas, a testnedveket nem áteresztő

P 95 01446 ·*·· * · ···· ·· • · · · · · · » · · · · « • · *····· « ·

- 14anyagból álló 11 külső réteget tartalmaz, amelyen a 12 abszorbens lap vagy betét helyezkedik el, ennek anyaga a testnedvekkel szemben áteresztő tulajdonságú és méreteit tekintve a 11 külső rétegnél kisebb. A 12 abszorbens lapon 13 felületi szövet van elrendezve, amely ez esetben is hagyományos szerkezetű, szövés nélküli technológiával készült textíliát alkot, benne a polipropilén szálak által meghatározott szálszerkezetre a 2,2 értékű finomsági szám jellemző. A 13 felületi szövet méretei lényegében azonosak a 11 külső réteg méreteivel, ahhoz ismert módon, például 14 ragasztott kapcsolat révén csatlakoztatható. A 13 felületi szövetnek ezen a felületén 15 testhajlatot követő középső szalagot rendezünk el, amelyet a testnedveket átengedő és újranedvesítéssel szemben megnövelt ellenállású szerkezetként hozunk létre, mégpedig célszerűen a találmány szerinti szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyagból. A 15 testhajlatot követő középső szalag lényegében négyszögletes alakú, szélessége a 12 abszorbens lap középponti tartományára jellemző szélességnek felel meg, míg hossza szintén a 12 abszorbens lap hosszához illeszkedik. A találmány értelmében a 15 testhajlatot követő középső szalag legalább két szövés nélküli technológiával készült réteget tartalmaz, de célszerű az itt bemutatott kialakításnak megfelelően az ötrétegű szerkezet beépítése és itt is jellemző, hogy az egyes rétegekre jellemző finomsági szám az 1 felső rétegtől az 5 külső rétegig haladva rétegről rétegre csökkenő értéket mutat. Az 5 külső réteg a 13 felületi szövettel kapcsolódik össze. A 15 testhajlatot követő középső szalag a 13 felületi szövet belső felületéhez bármilyen ismert módon kapcsolható, például ragasztóanyaggal, höközléssel, ultrahangos hegesztéssel vagy tűzéssel. A 13 felületi szövet ez esetben ugyancsak szövés nélküli technológiával van kialakítva.

Az előzőekben már említett módon az 5 külső réteg itt is a legkisebb finomsági számmal jellemzett réteget alkotja, amely a 15 testhajlatot követő középső szalagban a 12 abszorbens laphoz legközelebb helyezkedik el, vagyis az 1 felső réteg, amely a legnagyobb finomsági számmal jellemzett rétegként van kialakítva, a 12 abszorbens laptól legtávolabb van elrendezve. Ez utóbbi az a rétege a találmány szerinti 10 abszorbens higiénés terméknek, amely végülis a felhasználó testfelületével érintkezésbe kerül. Ennél a kiviteli alaknál a 15 testhajlatot követő középső szalag felső rétegének (rétegeinek) gyors száradási képessége és újranedvesítési hatásokkal szembeni megemelt ellenállása az előzőekben bemutatott megoldásokhoz hasonlóan előnyös hatásként jelentkezik.

A 9. és a 10. ábrán a 7. és 8. ábrán bemutatotthoz hasonló felépítésű 10 abszorbens higiénés termék látható, amelynél azonban az a különbség, hogy a 15 testP 95 01446

hajlatot követő középső szalag a hagyományos módon szövés nélküli technológiával készült textíliából álló 13 felületi szövet és a 12 abszorbens lap között helyezkedik el. Ennél az elrendezésnél a 15 testhajlatot követő középső szalag elhelyezésének kivételével minden egyéb elem azonos azzal, ami a 7. és 8. ábrán látható. A 15 testhajlatot követő középső szalag viszont ez esetben a 13 felületi szövet és a 12 abszorbens lap között van beépítve, vagyis a legnagyobb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetü 1 felső réteg a belső réteget, vagyis a 13 felületi szövethez legközelebb álló réteget jelenti, míg a kisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetböl álló 5 külső réteg a 15 testhajlatot követő középső szalag külső felületi rétege, amely közvetlenül a 12 abszorbens lap belső felületével van kapcsolatban. A találmány szerinti szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyagból álló 15 testhajlatot követő középső szalag vagy a 13 felületi szövet külső felületéhez vagy a 12 abszorbens lap belső felületéhez rögzíthető, mégpedig erre alkalmas bármilyen eljárással, például ragasztóanyag felhasználásával, höközléssel, ultrahangos hegesztéssel vagy tűzéssel.

A 9. és 10. ábra szerint felépített pelenka belső felülete a 15 testhajlatot követő középső szalag tartományában igen gyorsan szárad, újranedvesítéssel szemben szerkezetében jelentős ellenállást mutat.

A találmány tárgyát a továbbiakban néhány megvalósult kiviteli alak példaként! részletes bemutatásával ismertetjük.

A ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

Kereskedelmi forgalomban levő pelenkát, mégpedig a Peaudouce cég 8 - 18 kg testtömegre készült, 59,2 g tömegű, 48,6 g tömegű abszorbens lapjában 4,8 g nagy abszorpciós képességű anyagot tartalmazó Action Girl elnevezésű termékét, amely polipropilén szálakból kicsapató fürdőben előállított szövés nélküli technológiával készült textíliából álló hagyományos szerkezetű, 20 g/m² felületi sűrűségű felületi szövettel van kialakítva, folyadék áteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

B ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

Az A összehasonlító példában meghatározottakkal azonos méretű, azzal azonos felületű kereskedelmi forgalomban levő pelenkát, mégpedig a Peaudouce cég

59,4 g tömegű, 49 g tömegű abszorbens lapjában 4,94 g nagy abszorpciós képességű anyagot tartalmazó Action Boy elnevezésű termékét folyadék áteresztése és újraP 95 01446 « * · * • ·* · « · · • · · · · · • Μ ·····* · · «· ··· · « ·♦

- 16nedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

C ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

A B összehasonlító példában meghatározott, kereskedelmi forgalomban levő pelenka felületi szövetét poliészter szálakból álló, három 6,6 finomsági számú egymáshoz illeszkedő szerkezettel helyettesítettük, amelynek felületi sűrűsége 41 g/m²volt és az így kapott összességében 123 g/m² felületi sűrűségű terméket folyadék áteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

D ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

A B összehasonlító példában meghatározott, kereskedelmi forgalomban levő pelenka felületi szövetét poliészter szálakból álló, hat 3,3 finomsági számú egymáshoz illeszkedő szerkezettel helyettesítettük, amelynek felületi sűrűsége 22 g/m² volt és az így kapott összességében 132 g/m² felületi sűrűségű terméket folyadék áteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

E ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

A B összehasonlító példában meghatározott, kereskedelmi forgalomban levő pelenka felületi szövetét poliészter szálakból álló, hat 1,5 finomsági számú egymáshoz illeszkedő szerkezettel helyettesítettük, amelynek felületi sűrűsége 22 g/m² volt és az így kapott összességében 132 g/m² felületi sűrűségű terméket folyadék áteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

1. PÉLDA

Az A összehasonlító példa szerinti, kereskedelmi forgalomban levő pelenka felületi szövetét a találmány szerint létrehozott szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyaggal egészítettük ki, amely poliészter szálakból álló és egymáshoz tűzéssel kapcsolódó két réteget tartalmazott. A belső rétegre a 6,6 értékű finomsági szám volt jellemző és ennek felületi sűrűsége 41 g/m² volt. A külső réteg 22 g/m² felületi sűrűségű szerkezetben poliészter szálakból volt kialakítva, a finomsági szám értéke 3,3 volt. Ezt a külső réteget a pelenka hagyományos módon kialakított felületi szövetével érintkezésben rendeztük el.

P 95 01446

Az így kapott terméket folyadék áteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

1a. PÉLDA

Az 1. példa szerinti felépítést kis módosítással úgy valósítottuk meg, hogy a találmány szerint szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag és a hagyományos módon kialakított felületi szövet elrendezését a pelenkában megfordítottuk, vagyis a 6,6 finomsági számmal jellemzett előzőleg belső réteget közvetlenül a pelenka felületi szövetének felületéhez illesztettük. Az így kapott terméket folyadék áteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

2. PÉLDA

Az 1. példa szerinti struktúrával jellemzett pelenkát azzal a különbséggel készítettük el, hogy a kisebb finomsági számmal jellemzett külső réteget 1,5 finomsági számú szerkezettel valósítottuk meg. Ez a külső réteg 22 g/m² felületi sűrűségű szerkezetben poliészter szálakból volt kialakítva, és azt közvetlenül a pelenka hagyományos felépítésű felületi szövetéhez illesztettük. Az így kapott terméket folyadék áteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

2a. Példa

A 2. példa szerinti felépítést kis módosítással úgy valósítottuk meg, hogy a találmány szerint szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag és a hagyományos módon kialakított felületi szövet elrendezését a pelenkában megfordítottuk, vagyis az 1,5 finomsági számmal jellemzett előzőleg belső réteget közvetlenül a pelenka felületi szövetének felületéhez illesztettük. Az így kapott terméket folyadék áteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

P 95 01446

-181. Táblázat ···* * r ···* ·· • · · · · * ♦ « · * · ♦ · • · »*···· · · ·· Λ 9 · · · ··

Vizsgált	A	B	C	D	E	1.	1a.	2.	2a.
jellemző	összehasonlító példa		(összehasonlító) példa
Első folyadékfelvétel ideje, s	53	85	38	39	38	55	48	36	45
Második folyadékfelvétel ideje, s	178	313	40	62	69	83	77	58	55
Harmadik folyadékfelvétel
ideje, s	211	320	52	65	78	91	87	67	69
Újranedvesítéssel szembeni el-
lenállás 20 perc elteltével	4,10	0,60	0,20	0,30	0,30	0,30	0,25	0,20	0,30
Újranedvesítéssel szembeni el-
lenállás 40 perc elteltével	36,50	7,20	0,80	21,70 30,50	1,30	6,70	0,70	5,10
Újranedvesítéssel szembeni el-
lenállás 60 perc elteltével	57,10 40,30 15,80 45,00 53,00	27,80 30,90 17,20 26,50

A fentiekben folyadékfelvétel idejeként és az újranedvesítéssel szembeni ellenállásként meghatározott jellemzőket a következő módon határoztuk meg:

A vizsgálatra előkészített termékeket a vizsgálat megkezdése előtt 23 °C hőmérsékletű térben 50 %-os relatív nedvességtartalom fenntartása mellett 24 órán keresztül kondicionáltuk.

Középpontjában lyukasztott 7 cm x 7 cm méretű plexiüveg lemezt a felületi szövet középpontjában rendeztünk el. A vizsgált termék felületére ezután a lemez nyílásán keresztül 9 g/l nátrium-klorid tartalmú sóoldatot engedtünk, mégpedig 100 cm³ mennyiségben. Ehhez a termék felületéhez illeszkedő tölcsért is felhasználtunk, ahol a tölcséren átfolyó folyadék mennyiségét úgy állítottuk be, hogy a lemez nyílásában állandó magas szintet tartsunk. Mértük azt az időt, ami a sóoldat bevezetésének megkezdésétől egészen addig a pillanatig telt el, amíg a sóoldat a termék belsejében eltűnt. Ez az idő jelentette az első folyadékfelvételi időt.

Hat lap Dimar ED 939 jelű szűrőpapírt készítettünk elő, amelyek mindegyike

10,2 cm x 10,2 cm nagyságú kocka volt. Ezeket a papírokat lemértük. Ezután a vizsgált termék felületi szövetére 10 perc időtartamra 10,2 cm x 10,2 cm felületen 3,5 kg tömegű nehezéket helyeztünk, miután a lyukasztott folyadéktovábbító lemezt eltávolítottuk. A kijelölt 10 perces időtartam elteltével a nehezék alá behelyeztük a hat lap szűrőpapírt és további 10 percen át a nehezéket a termék így lefedett felületén hagytuk. A kijelölt időtartam elteltével a nehezéket és a szűrőpapírt eltávolítottuk. A szűrőpapírok tömegét megmértük és az első és második mérlegeléssel kapott tömegadatok különbsége adta a 20 percre vonatkoztatott nedvesítéssel szembeni ellenállás értékét.

P 95 01446

V · · » ·· • · · »u»·· » ·* »·· · ···

- 19Az előzőekben vázolt mérési eljárást ugyanannál a terméknél ezután kétszer ismételtük meg, de a sóoldat másodszori bevezetésekor 24 lap szűrőpapírt, a harmadszori bevezetésekor pedig 30 lap szűrőpapírt használtunk fel. Ezzel a második és a harmadik folyadékfelvételi időt, illetve egyúttal a 40 és 60 percre vonatkoztatott nedvesítéssel szembeni ellenállás jellemző értékeit határoztuk meg.

Az 1. és 2. példa szerinti termékek vizsgálatával kapott eredmények és az A összehasonlító példa szerinti termékre vonatkozó értékek összehasonlítása azt mutatja, hogy ha a hagyományos szerkezetű felületi szövetet a találmány szerinti, szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyaggal egészítjük ki, a folyadékfelvételi idők, vagyis a testnedvek befogadásának üteme jelentősen javult, mégpedig a harmadik vizsgálatnál már 50 %-kal, bár a felületi szövet felületi sűrűsége alig 63 g/m²értékkel növekedett.

Ha az 1. és 2. példa, illetve az 1a. és 2a. összehasonlító példa szerinti termékeket hasonlítjuk össze, azt tapasztaljuk, hogy az egymáshoz kapcsolódó belső és külső rétegre jellemző finomsági számok csökkenésének növekvő mértéke ugyancsak a folyadékfelvételi idő és vele egyidejűleg a nedvesítésre irányuló hatásokkal szembeni ellenállás javulását hozza. Ezen túlmenően az is megállapítható, hogy az 1a. és a 2a. összehasonlító példáknál, ahol a két réteg helyzete az előzőekhez képest fordított, az újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás értéke csökken. A C, D és E összehasonlító példák és a B összehasonlító példa vizsgálatával kapott eredmények összehasonlítása azt mutatja, hogy ha a hagyományos szerkezetű felületi szövetet az összetett szerkezetű felületi szövettel váltjuk fel, amelynél a felületi sűrűség nagyjából állandó értékű, és a szövés nélküli technológiával készült azonos finomsági számmal jellemzett rétegek száma nagyobb, a folyadékfelvételi idő javítható, de a nedvesítés! hatásokkal szembeni ellenállás csak akkor javul, ha az összetett szerkezetű szövet finomsági száma nagy, vagyis amikor az abszorbens lap átlagos porozitása és a felületi szövet átlagos porozitása közötti gradiens maximális értéket ér el és a szerkezetre a nagy összesített felületi sűrűség jellemző.

Az előző példák is azt bizonyítják, hogy az újszerű szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag felhasználásával olyan újszerű abszorbens higiénés termékek készíthetők, amelyek szerkezete a használati jellemzők jelentős javulását hozza.

Claims

1. Szövés nélküli technológiával készült többrétegű anyag, amely testnedvek hatékony áteresztésére és visszaáramlásának korlátozására szolgáló abszorbens szerkezetben van felépítve, a testnedvek számára áthatolhatatlan alsó réteget (2), ehhez kapcsolódó abszorbens lapot (12) és felületi szövettel (13) kiképzett felső réteget (1) tartalmaz, adott esetben a testnedvek által átjárható, testhajlatot követő középső szalaggal (15) van ellátva, ahol a felső réteg (1) vagy a szükség szerint elrendezett, a testhajlatot követő középső szalag (15) legalább két egymással kapcsolódó, természetes vagy szintetikus szálból szövés nélküli technológiával készült szövetként kiképezett felső és alsó rétegből (1, 2) áll, azzal Jellemezve, hogy a rétegek egymást követően egy adott irányban fokozatosan csökkenő finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel vannak kiképezve, ahol a felső és alsó réteg (1, 2) közül a kisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetű réteg az abszorbens laphoz (12) legközelebb elhelyezkedő alsó réteget (2) alkotja, míg kettőnél több réteg esetén a legkisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetű réteg a felületi szövetnek (13) vagy adott esetben a testhajlatot követő középső szalagnak (15) az abszorbens laphoz (12) legközelebb elhelyezkedő külső rétegeként (5) van kialakítva.

2. Az 1. igénypont szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy az egymást követő rétegek azonos vagy eltérő típusú anyagból vannak kialakítva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a rétegek hidrofil jellegű felületkezelő vagy olajosító szerrel kezelt anyagból vagy ilyen anyag nélkül kezelt szálakból vannak kiképezve.

4. A 3. igénypont szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a kezelt és kezeletlen rétegek egymással váltakozóan vannak kialakítva.

5. Az 1. - 4. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a rétegek cellulóz, viszkóz, polietilén, polipropilén, poliészter és etilén-propilén-kopolimer közül legalább egyből készült szálakkal vannak kiképezve.

6. Az 1. - 5. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy felső és alsó réteggel (1, 2) van kialakítva.

7. A 6. igénypont szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a felső és alsó réteg (1, 2) közül a nagyobb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetet tartalmazó felső rétegnél (1) a finomsági szám értéke 3,3 és 6,6 között van, míg a másik, alsó rétegnél (2) a finomsági szám értéke 1,5 és 3,3 között van.

P 95 01446

8. Az 1. - 7. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a felső és alsó réteg (1, 2), illetve a felső és alsó réteget (1, 2) tartalmazó többrétegű szerkezet rétegei tűzéssel (6) vagy vízsugaras gubancolással vannak egyesítve.

9. Abszorbens higiénés termék, amely testnedvek számára átjárhatatlan külső réteget (11), a testnedveket átengedő, a külső réteghez (11) kapcsolt abszorbens lapot (12) és a testnedveket átengedő, a külső réteghez (11), az abszorbens lapot borító felületi szövetet (13) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a felületi szövet (13) szövés nélküli technológiával készült textíliából álló többrétegű szerkezetként van kiképezve, amely természetes vagy szintetikus textilszálakból álló, egymásra helyezett és egymással összekapcsolt legalább két rétegből áll, ahol az egymást követő rétegek egy adott irányban az egyik rétegről a másikra csökkenő finomsági számmal jellemzett szál szerkezettel vannak kialakítva és ahol a kisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel kialakított réteg az abszorbens lap (12) felső vagy belső felületéhez van illesztve.

10. Abszorbens higiénés termék, amely testnedvek számára átjárhatatlan külső réteget (11), a testnedveket átengedő, a külső réteghez (11) kapcsolt abszorbens lapot (12), a testnedveket átengedő, a külső réteghez (11) kapcsolódó felületi szövetet (13) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a testnedveket átengedő, testhajlatot követő középső szalagot (15) tartalmaz, amely a testhajlatot követő részében az abszorbens lap (12) szélességének megfelelő szélességgel és vele azonos hosszúsággal van kiképezve, az szövés nélküli technológiával készült textíliából álló többrétegű szerkezetként van kialakítva, amely természetes vagy szintetikus textilszálakból álló, egymásra helyezett és egymással összekapcsolt legalább két rétegből áll, ahol az egymást követő rétegek egy adott irányban az egyik rétegről a másikra csökkenő finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel vannak kialakítva és ahol a nagyobb finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel kialakított réteg az abszorbens laptól (12) legtávolabb elhelyezkedő felső réteget (1) képez, míg a kisebb finomsági számmal jellemzett szálszerkezet az abszorbens laphoz (12) legközelebb elhelyezkedő alsó réteget (2) alkot.

11. A 10. igénypont szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a testhajlatot követő középső szalag (15) a felületi szövet (13) belső felületén van elrendezve.

P 95 01446

12. A 10. igénypont szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a testhajlatot követő középső szalag (15) az abszorbens lap (12) és a felületi szövet (13) között van elrendezve.

13. A 11. igénypont szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a testhajlatot követő középső szalag (15) és a felületi szövet (13) egymáshoz van csatlakoztatva.

14. A 12. igénypont szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a testhajlatot követő középső szalag (15) az abszorbens laphoz (12) vagy a felületi szövethez (13) van csatlakoztatva.

15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a testhajlatot követő középső szalag (15) ragasztóval, hőrögzítéssel, ultrahangos hegesztéssel vagy tűzéssel van az abszorbens laphoz (12) vagy a felületi szövethez (13) csatlakoztatva.

16. A 9.-15. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy az egymást követő rétegek azonos vagy eltérő típusú anyagból vannak kialakítva.

17. A 9.-16. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a többrétegű szövés nélküli technológiával készült szerkezet hidrofil jellegű felületkezelő vagy olajosító szerrel kezelt szálakból van kialakítva és ilyen anyag nélkül kezelt szálakból álló rétegekkel van kiképezve.

18. A 9.-17. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a többrétegű szövés nélküli technológiával készült szerkezetben egymással váltakozóan hidrofil jellegű felületkezelő vagy olajosító szerrel kezelt szálakból készült legalább egy és legalább egy kezeletlen réteg van kialakítva.

19. A 9.-18. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a rétegek cellulóz, viszkóz, polietilén, polipropilén, poliészter és etilén-propilén-kopolimer közül legalább egyből készült szálakkal vannak kiképezve.

20. A 9.-19. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a többrétegű szerkezet felső és alsó (1, 2) rétegből álló struktúrát alkotóan van kiképezve.

21. A 20. igénypont szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a felső és az alsó réteg (1, 2) közül a nagyobb finomsági számmal jellemzett szálszerkezetet tartalmazó rétegnél a finomsági szám értéke 3,3 és 6,6 között van, míg a másik rétegnél a finomsági szám értéke 1,5 és 3,3 között van.

P 95 01446

22. A 9.-21. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens higiénés termék, azzal jellemezve, hogy a többrétegű szerkezetben a rétegek tűzéssel (6) vagy vízsugaras gubancolással vannak egyesítve.