HUT71369A - Airbag for a restraining system in vehicles and fabric for manufacturing the same - Google Patents

Description

A találmány tárgya gázzsák biztonsági rendszer részére járművekben, amely gázzsák falazata egy rétegmentes szövet több egymással összevarrt részéből áll, amelyek közül a jármű utasa felőli szövetrész lényegesen kisebb gázáteresztöképességgel rendelkezik, mint legalább egy, a jármű utasától távolabbi szővetrész. A találmány tárgya továbbá egy gázzsák előállítására szolgáló szövet.

Egy gázzsákkal elérni szándékozott védőhatás különösen a gázzsák felfújt állapotban való keménységétől függ. Egy lágy gázzsák a lehető legkisebbre csökkenti a sérülési kockázatot, hacsak egy kemény járműütközés vagy egy nehézsúlyú jármű utasa át nem lyukasztja azt. Mivel a jármű utasának a gázzsákba való benyomódásakor annak térfogata lecsökken, a belső nyomás növekszik, miáltal a gázzsák keménysége megnövekszik. Ez a kívánt hatás egy hagyományos gázzsák esetében nagyobbrészt mégis annak következtében szűnik meg, hogy a megnövekedett belső nyomás következtében a gázáthaladás a kiáramló nyílásokon vagy a gázzsák gázáteresztő falrészein keresztül megnövekszik. Hagyományos elképzelések szerint ugyanis a gázáthaladás egy kiáramlási nyíláson vagy egy gázáteresztő szöveten keresztül lényegében a belső nyomás lineáris függvénye.

A találmány feladata egy olyan gázzsák létrehozása, amely járműütközés során a jármű utasa részére maximális biztonságot nyújt azáltal, hogy a felfúvódott gázzsák falazatának különböző részein megfelelő gázáthaladást biztosít és ennek révén a felfúvódott gázzsák a kívánt védőhatást nyújtja. A találmány feladata továbbá egy olyan szövet kialakítása, amely a fenti igényeket teljesíti.

A feladat találmány szerinti megoldása gázzsák biztonsági rendszer részére járművekben, amelynek falazata egy rétegmentes szövet több egymással összevarrt részéből áll, amelyek közül a jármű utasa felőli szövetrész lényegesen kisebb gázáteresztőképességgel rendelkezik, mint legalább egy, a jármű utasától távolabbi szövetrész, ahol a teljes falazat gázáteresztőképessége mintegy

-310 kPa nyomásig, növekvő nyomás mellett, mintegy 0,4 és mintegy 1,0 m³/s közötti értékig növekszik és mintegy 10 kPa és mintegy 20 kPa nyomásértékek között tovább növekszik, majd egy maximum elérését követően csökken, továbbá kPa nyomás felett legalább mintegy 40 kPa-ig jelentősen nem növekszik.

A találmány szerint a biztonsági rendszer részére járművekben egy olyan gázzsákot állítunk amelynek keménysége önműködően szabályzódik és amelynek paraméterei - úgymint az ütközési erősség, a jármű utasának súlya vagy a hőmérsékletfüggő gázgenerátorteljesítmény - széles tartományon belül az optimális védőhatáshoz szükséges értékkel bírnak. A gázzsáknak ezt az önszabályozó viselkedését a gázzsákfalazat gázáteresztőképességének a belső nyomás függvényében való szabályozásával érjük el. A gázáteresztőképességi görbének, amely a gázzsák teljes falazatán keresztüli gázáthaladást a belső nyomás függvényeként mutatja be, erősen el kell térnie a hagyományos elképzelésektől, amelyek szerint a gázáteresztőképesség közelítően lineárisan növekszik a belső nyomásnövekedéstől függően. Valójában a gázáteresztöképességnek egy mintegy 20 kPa maximum-szakasz elérése után még csökkennie kell. A találmány szerint a gázzsák teljes falazatának gázáteresztőképessége mintegy 10 kPa nyomásig növekvő nyomás mellett egy mintegy 0,4 és 1,0 m³/s közötti értékig kell növekednie. Mintegy 10 kPa és mintegy 20 kPa nyomásértékek között a gázáteresztőképesség tovább növekszik, elér egy maximumot és végül ismét csökken. Mintegy 20 kPa nyomás felett legalább mintegy 40 kPa-ig a gázáteresztőképességnek jelentősen nem kell növekednie, sőt előnyös, ha jelentősen csökkenő irányzatú. A gázáteresztőképességi görbe ilyetén alakulása következtében a gázzsák a nyomásfelépülés kezdeti szakaszában viszonylag lágy, úgy hogy könnyű ütközés esetében a sérülési kockázat a legkisebb. Nagy nyomásértékek esetében ezzel szemben kemény ütközés áll elő, például egy be nem csatolt jármű utasa esetében. Mivel ebben a

-4szakaszban a gázzsákfalazat gázáteresztőképessége tovább nem növekszik, hanem előnyösen akár még csökken is, a gázzsák most a szükséges nagy keménységgel bír.

A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a gázzsákfalazat valamenynyi szövetrésze a fonalsűrűség és a szövedékfonal által meghatározott ugyanazon szövettípusból áll. Ugyanazon szövettípus alkalmazása különböző gázáteresztőképességű szövetrészek céljára jelentős előnnyel bír, mivel minden szövetrész azonos strukturális szilárdságú és a szövetrészek közötti varrott kötések problémamentesek. Hogy ugyanazon szövettípus erősen különböző gázáteresztőképességi értékekkel bíró szövetrészek céljára megfelelő lehet, a találmány egy további felismerése. Ez a felismerés azon alapszik, hogy egy adott szövet gázáteresztőképessége jelentősen különbözhet aszerint, hogy a láncfonalak vagy a vetülékfonalak irányában ébred-e nagyobb feszültség a szövetfonalakban. Egy lényegében hengerformájú gázzsák esetében csupán a geometria alapján a feszültség kerületi irányban kétszeresen nagyobb, mint tengelyirányban. Amikor a láncot és a vetüléket tengely-, és kerületi irányban rendezzük el, kényszerűen 1:2 feszültségarány áll elő lánc-, és vetülékirányban a feszültségértékek között. Az utas felőli szövetrész, tehát egy lényegében hengerformájú gázzsák palástrésze esetében azt az irányítottságot választjuk a lánc-, és vetülékfonalak részére, amelynél alacsonyabb gázáteresztőképesség jelenik meg. Más szövetrészek céljára, amelyek jelentősen nagyobb gázáteresztőképességgel kell bírjanak, a lánc-, és vetülékfonalak irányítottsága rendszerint tetszőleges, mivel a gázzsák geometria alapján egyébként is 1:1 feszültségarány áll elő. Egy lényegében hengerformájú gázzsák esetében ezek a részek az oldalrészek, és egy ballon-, vagy pámaalakú gázzsák esetében első közelítésben is mindenütt az 1:1 feszültségarány áll elő.

Megállapítást nyert továbbá, hogy egy gázzsák falazatának gázáteresztőképessége jellegzetes dinamikus tulajdonságot mutat. Hagyományos technika szerint egy gázzsákszövet gázáteresztőképességét 500 Pa konstans nyomás ·· · · ···· ·· · · • · · « · * · ·* »** * ·** •·· ·· · ··* ·

-5különbségnél mérik. A találmány azonban olyan további felismerésekre is támaszkodik, hogy rétegmentes gázzsákszövetek dinamikus körülmények között, mint amilyenek a gázzsák-biztonsági rendszer aktiválásának esetében előállnak, olyan gázáteresztőképességet mutatnak fel, amelyek erősen eltérnek azoktól az értékektől, amelyeket a konstans nyomáskülönbség mellett végrehajtott mérésektől elvárunk. Ezért a gázzsákszövet gázáteresztőképességének megállapításakor előnyösen olyan dinamikus körülményeket szimulálunk, amelyek egy gázzsák-biztonsági rendszer aktiválásánál kerülnek túlsúlyba. Az egyedi szövetrészekben ébredő, a felfújt gázzsák alakjától függő feszültségeloszlás függvényében a szövetrészek lánc-, és vetülékfonalainak irányítottságát a felfújt gázzsák esetében úgy választjuk meg, hogy minden szövetrész részére a gyakorlatban elvárt nyomáskülönbség-eloszlás melletti, előre megadott gázáteresztőképességet állítjuk be. Egy és ugyanazon szövettípus alkalmazása mellett így a gázzsák különböző részeit egymástól különböző, jól reprodukálható gázáteresztőképességi értékekkel tudjuk kialakítani.

Rétegmentes gázzsákszövetek gázáteresztőképességének dinamikus vizsgálatánál bebizonyosodott, hogy a hagyományos szövési paraméterek változtatása révén - úgymint fonalkötések és hullámosság - a fonalkereszteződési pontokon, a gázáteresztőképességi görbe olyan lefolyását tudjuk kitűzni célul, amely nagyon közel fekszik az ideális viselkedéshez, különösen azáltal, hogy a gázáteresztőképesség egy maximális értéke felett mintegy 20 kPa-nál a szövet „zár”, vagyis homlokegyenest másféleképpen viselkedik, mint ahogy az a hagyományos elképzeléseknek megfelelne. A nevezett paraméterek célzottan történő megváltoztatásával egy szövetet a kívánt gázáteresztőképességi tulajdonsággal tudunk előállítani.

A továbbiakban két szövettípust alkalmazunk egy találmány szerinti gázzsák előállításához. Az első szövettípus, amelyet a gázzsáknak a jármű utasa felőli részeként használunk és ennek következtében viszonylag sűrű^Hnek kell lennie, azzal tűnik ki, hogy növekvő nyomás mellett gázáteresztőképessége

-6·· ···· ·· ···· • · · · « « · · · · • · · · mintegy 20 kPa nyomásig kevesebb, mint mintegy 0,4 m³/s maximális értékig növekszik, végül ismét csökken és mintegy 30 kPa nyomás felett tovább jelentősen nem növekszik. A második szövettípus a jármű utasától távoli szövetrész(ek)ként kerül alkalmazásra, és azzal jellemezhető, hogy növekvő nyomás mellett gázáteresztőképessége mintegy 10 kPa nyomásig mintegy 0,3 és mintegy 0,8 m³/s közötti értékig növekszik, mintegy 10 kPa és mintegy 20 kPa nyomásértékek között tovább növekedve maximumot ér el és végül ismét csökken, valamint mintegy 20 kPa nyomás felett legalább mintegy 40 kPa -ig jelentősen nem növekszik, sőt előnyösen csökken. A gázzsák teljes gázáteresztőképessége ezen két szövettípus két felületarányosan súlyozott gázáteresztőképességi görbéjének összegéből adódik ki.

A találmányt, valamint további jellemzőit és előnyeit kiviteli példák kapcsán, mellékelt rajzok alapján ismertetjük közelebbről a következőkben. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy diagram, amely egy ideális gázzsák gázáteresztőképességét ábrázolja dinamikus körülmények között; a

2. ábra egy megfelelő diagram egy viszonylag sűrű szövettípus számára; a

3. ábra egy megfelelő diagram egy viszonylag gázáteresztő szövettípus számára; a

4a-4d. ábrák különböző fonalkötési-, és hullámosítási állapotok vázlatos ábrázolásai terheletlen állapotban és feszültség alatt.

Az 1. ábrán a teljes gázáthaladást mutatjuk be egy gázzsák falazatán keresztül a nyomás függvényében. Ideális gázzsák esetében a gázáteresztőképesség görbéje egy felső G_max. görbe és egy alsó G_min. görbe között helyezkedik el az 1. ábra szerint. Ez a két görbe egy folyosót képez, amelyen belül kell feküdnie egy ideális gázzsák gázáteresztőképességi görbéjének. Az 1. ábrán bemutatott görbéket az alábbiak szerint kell értelmezni: a gázzsák kibomlásakor a belsejében nyomás keletkezik, amely gyorsan növekszik és már néhány milliszekundum alatt a gázzsák teljes kibomlásához vezet. Az úgynevezett töl• · · · • ·· · ··· · • · · » · · ···· ·· · ·· ·

-7tési idő a gázzsák nagyságától függ és körülbelül 20-35 milliszekundumot tesz ki. A gázzsák belsejében a nyomás maximumot ér el, amikor a jármű utasa a gázzsákba nyomódik. A gázzsák hatékony keménységét falazatának gázáteresztőképessége a mindenkori nyomás függvényében határozza meg. A nyomás kialakulásának kezdeti szakaszában a gázzsáknak lágynak kell lennie, hogy egy könnyű ütközésnél a sérülés kockázatát a legkisebbre csökkentsük. Nagy nyomásértékeknél kemény ütközés következik be, például egy be nem csatolt utas esetében. Hogy ez az utas a gázzsákot ne szakítsa át, a gázzsáknak keménynek kell lennie. A gázáteresztőképesség értékeinek a nyomás függvényében kialakult, 1. ábra szerinti lefolyása révén elérjük a gázzsák célul kitűzött, önszabályozó viselkedését. A gázáteresztőképességi görbének a G_max. és Gmin. görbék közötti optimális lefolyásához több paramétert kell meghatározni, különösképpen a jármű típusát, a nyomógázgenerátort, a gázzsák nagyságát és alakját, valamint az uralkodó hőmérsékletet.

Továbbá megállapítást nyert, hogy a teljes gázzsák ideális gázáteresztőképességi görbéje egy rétegmentes textilszövetből álló gázzsákfalazattal valósítható meg, ami a hagyományos szakmai ismeretekkel nem hozható összhangba. A hagyományos technika szerint egy szövet alkalmasságát gázzsák részére gázáteresztőképessége révén határozzák meg, amelyet statikusan egy előre megadott 500 Pa nyomáskülönbségnél határoznak meg. Elvárható volna tehát, hogy a szöveten keresztüli gázáthaladás lineárisan függjön a nyomáskülönbségtől. Egy a nyomással lineárisan növekedő gázáteresztőképesség az

1. ábrán egy egyenessel lenne ábrázolható, amely a nullaponton keresztül halad. Az ideális gázáteresztőképességi görbe, amely a G_max. és G_min. görbék között fekszik, ezzel szemben a következők szerint határozható meg:

a. ) mintegy 10 kPa nyomásig a gázáteresztőképesség növekvő nyomás mellett növekszik mintegy 0,4 és mintegy 1,0 m³/s közötti értékig;

b. ) mintegy 10 kPa és mintegy 20 kPa nyomásértékek között a gázáteresztőképesség tovább növekszik egy maximális értékig és azután csökken;

• · · ·

-δα) mintegy 20 kPa felett és legalább mintegy 40 kPa-ig terjedő nyomás szakaszban nem következik be a gázáteresztőképesség jelentős növekedése.

kPa nyomás felett és legalább mintegy 40 kPa-ig terjedő szakaszban előnyösen a gázáteresztőképességnek egy csökkenő irányzata lép fel. Látható az is, hogy a gázáteresztőképességi görbe egy mintegy 20 kPa nyomásérték felett előnyösen egy fordulóponton halad át. Végeredményképpen a gázáteresztőképesség 10 kPa nyomásértékig előnyösen az arányosnál erősebben növekszik.

Egy rétegmentes textilszövet, amely a kívánt gázáteresztőképességgel bír, előállítható a hagyományos szövési paraméterek célzott kiválasztása révén. Fontos, hogy egy szövet gázáteresztőképességének meghatározása dinamikusan történjen és a feszültségviszonyokat a felfújt gázzsáknál figyelembe vegyük. Mivel a gázzsák kitágulásának és összenyomásának teljes folyamata mintegy 100-150 ms időtartam alatt befejeződik, egy szövet gázáteresztőképességének kísérleti meghatározásátx&^impulzussal kell elvégezni, amely egy összehasonlítható időtartamon belül eléri a fellépő nyomásértékeket.

Mivel a gázzsáknak a jármű utasa felőli részén előnyösen csekély gázáteresztőképességgel kell bírnia, a gázáteresztőképességi görbe 1. ábrából adódó lefolyását úgy kell kialakítani, hogy az áteresztőképesség a szöveten keresztül a gázzsák más részein kerüljön túlsúlyba. Ha a gázzsákot különböző szövetrészekből állítjuk össze, a jármű utasa felőli szövetrészeknek jelentősen kisebb gázáteresztőképességgel kell bírniuk, mint a tőle távolabbi szövetrészeknek. Az 1. ábrából adódó gázáteresztőképességi görbe így az alkalmazott szövetrészek két felületarányosan súlyozott gázáteresztőképességi görbéjének összegeként jelenik meg. A jármű utasa felőli szövetrész előnyösen gázt át nem eresztő, azaz gázáteresztőképessége egyoldali nyomás hatására - mintegy 100 ms időtartam alatt, növekvő nyomás mellett, legkevesebb mintegy 10 kPa feletti értéktől legalább mintegy 40 kPa értékig - jelentéktelen növekedést mutat; sőt előnyösen jelentős mértékben csökken. Ezen feltételek mellett • · ·· ·«·· ·· • · · · · · · • · · · · · · · • · · · · · ··«· ·· · ·· ·

-9alkalmazható egy olyan rétegmentes szövet, amelynek gázáteresztőképessége statikus nyomás hatására 500 Pa nyomáskülönbség mellett 12 l/_min.dm2 feletti értéket ér el, mint például 15-18 l/_mi_n.dm2-t.

Egy ilyen szövettípus gázáteresztőképességi görbéjét a 2. ábrán mutatjuk be. Ez a görbe a következőképpen írható le: mintegy 20 kPa belső nyomásig növekvő nyomás mellett a gázáteresztőképesség kevesebb, mint 0,4 m³/s maximális értékig növekszik, végül csökken és mintegy 30 kPa belső nyomásérték felett már nem növekszik jelentős módon, hanem egy viszonylag alacsony értéken marad.

Egy olyan másik szövettípus gázáteresztőképességi görbéjét, amelynek összehasonlításul nagy gázáteresztőképességgel kell bírnia, a 3. ábrán mutatjuk be. Ez a görbe a következőképpen írható le: mintegy 10 kPa belső nyomásig növekvő nyomás mellett a gázáteresztőképesség mintegy 0,3 és mintegy 0,8 m³/s közötti értékig növekszik; mintegy 10 kPa és mintegy 20 kPa nyomásértékek között a gázáteresztöképesség tovább növekszik, maximumot ér el és végül lecsökken; mintegy 20 kPa belső nyomás felett legalább mintegy 40 kPa-ig a gázáteresztőképesség jelentősen nem növekszik, sőt előnyösen csökken.

Mindkét gázáteresztőképességi görbe azonos lefolyású, azonban különböző szinteken fekszenek.

Abból a célból, hogy egy rétegmentes textilszövet gázáteresztőképességi görbéjének kívánt lefolyását elérjük, különösen az alábbi paramétereket kell célzottan kiválasztani: fonalsűrűség, fonaltípus (polimerizátum vagy zsugorodó tulajdonság), szövetkötés, hullámosság és kikészítés. Abból a célból, hogy a gázzsák konfekcionálását jelentősen egyszerűsítsük, - aholis az különböző szövetrészekből van összerakva -, a különböző szövetrészek teljesen különböző gázáteresztőképességi tulajdonságainak ellenére mindig ugyanazon, a fonalsűrűség és fonaltípus révén meghatározott szövettípust alkalmazzuk.

- 10• · · t>

• · · « • · · · ·· ·

A gázáteresztőképességi görbe befolyásolására szolgáló jelentős paraméterek a fonalkötés és a hullámosság. így lehetséges két és több fonal fölötti, láncban vagy vetűlékben megvalósított fonallebegős kötés révén, aholis a textilfelület stabilizálására minden fonallebegés után ismét a fonalnak egy vászonkötése következik, a szövet fonalainak keresztezés! pontjain a pórusnagyságot és ezáltal a levegőáteresztőképességet azonos fonalsűrűség mellett növelni. Feszültség alatti terheléskor növekvő belső nyomás mellett a szövet szerkezeti tágulása révén a pórusnagyság növekszik, ezáltal a lebegő fonalkeresztezési pontokon nagyobb tér keletkezik a szövetréteg kiszélesedésére, ami tovább növekvő belső nyomás esetében csökkenő tendenciájú gázáteresztőképességhez vezet. Ha a szövet a lánc és a vetület közötti minden előforduló feszültségviszony, azaz 1:1, 2:1 vagy 1:2 feszültségviszony esetében azonos gázáteresztőképességi tulajdonsággal kell rendelkeznie, a kötéseket úgy kell elhelyezni, hogy láncirányban és vetülékirányban azonos fonalhullámosság és fonallekötés, és ennek következtében azonos szerkezeti tágulás álljon elő. A lánc-, és vetülékfonalak iránya a gázzsák különböző szövetrészeiben ezután nem bír jelentős befolyással a gázáteresztőképességre. Olyan szövetrészek részére, amelyek felfújt gázzsák esetében annak geometriája következtében a lánc és a vetülék között az 1:1 aránytól eltérő feszültség! viszonnyal bírnak, lehetséges a fonalkötéseket és a hullámosságot lánc-, és vetülékirányban célirányosan, olymódon változtatni, hogy ez, a feszültségviszony a gázáteresztőképesség befolyásolására kihasználható legyen.

A 4a-4c ábrák egy a gázzsák növekvő belső nyomására önmagát záró szövet hatását szemléltetik. A 4a ábra vázlatosan egy metszetet mutat be egy fonallebegés nélküli, vászontípusú fonalkötéssel bíró szövetből, terheletlen állapotban. A láncfonalak a 10., a vetülékfonalak a 12. hivatkozási jellel vannak ellátva. Felismerhető a vetülékfonalak hullámossága. A vetülékfonalak irányában ható húzási feszültség hatására, amint azt a 4b ábra szemlélteti, csökken a hullámosság, a 10, 12 lánc-, és vetülékfonalak egymásnak nyomódnak, miáltal

-11lelapulnak, úgy hogy a pórusnagyság a fonalak keresztezés! pontjain csökken. A szöveten keresztül az effektív áramlási keresztmetszet csökken, aminek következtében csökken a gázáteresztöképesség.

Ugyanezen hatás Iáható a 4c és 4d ábrákon. A 4c ábra bemutat egy szövettípust a 12 vetülékfonal lebegésével mindig két 10 láncfonal felett, terheletlen állapotban. A 4d ábra ugyanezt a szövettípust mutatja be a 12 vetülékfonalra ható húzófeszültség esetében.

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Gázzsák biztonsági rendszer részére járművekben, amely gázzsák falazata egy rétegmentes szövet több egymással összevarrt részéből áll, amelyek közül a jármű utasa felőli szövetrész lényegesen kisebb gázáteresztőképességgel rendelkezik, mint legalább egy, a jármű utasától távolabbi szövetrész, azzal jellemezve, hogy a teljes falazat gázáteresztőképessége mintegy

   10 kPa nyomásig, növekvő nyomás mellett, mintegy 0,4 és mintegy

   1,0 m³/s közötti értékig növekszik és mintegy 10 kPa és mintegy 20 kPa nyomásértékek között tovább növekszik, majd egy maximum elérését követően csökken, továbbá

   20 kPa nyomás felett legalább mintegy 40 kPa-ig jelentősen nem növekszik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a falazat gázáteresztőképessége 20 kPa nyomás felett legalább mintegy 40 kPa-ig terjedő szakaszban csökkenő tendenciájú.
3. 3. A 2. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a gázáteresztőképesség görbéje a belső nyomás függvényében 20 kPa érték felett egy fordulóponton halad át.
4. 4. Az 1 .-3. igénypontok bármelyike szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy valamennyi szövetrész a fonalsűrűség és a szövedékfonal által meghatározott ugyanazon szövetfajtából áll.
5. 5. Szövet az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti gázzsáknak a jármű utasa felé eső darabjához, azzal jellemezve, hogy a mintegy 20 kPa nyomásig növekvő nyomás mellett kevesebb, mint mintegy 0,4 m³/s maximumértékig növekszik, majd ismét csökken és mintegy 30 kPa nyomás felett tovább jelentősen nem növekszik.

   ·· ··
6. 6. Az 5. igénypont szerinti szövet, azzal jellemezve, hogy gázáteresztőképességi görbéje a belső nyomás függvényében mintegy 20 kPa ér ték felett egy fordulóponton halad át.
7. 7. Szövet az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti gázzsáknak a jármű utasával ellentétes oldalon lévő darabjához, azzal jellemezve, hogy gázáteresztőképessége mintegy 10 kPa nyomásig növekvő nyomás mellett mintegy 0,3 és 0,8 m³/s közötti értékig növekszik, és mintegy 10 kPa és 20 kPa nyomásértékek között tovább növekszik, majd egy maximum elérését követően csökken, továbbá mintegy 20 kPa nyomás felett legalább mintegy 40 kPa-ig jelentősen nem növekvő módon van kialakítva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti szövet, azzal jellemezve, hogy gázáteresztőképessége mintegy 20 kPa nyomás felett egy legkevesebb mintegy 40 kPa-ig terjedő szakaszban csökkenő tendenciájú.
9. 9. Az 5-8. igénypontok bármelyike szerinti szövet, azzal jellemezve, hogy láncirányban és vetülékirányban azonos hullámossággal és azonos lekötéssel van kialakítva.
10. 10. Az 5-9. igénypontok bármelyike szerinti szövet, azzal jellemezve, hogy a láncban és a vetülékben legalább két fonalat tartalmazó fonallebegéssel és minden fonallebegés után ismét egy vászonkötéssel van kialakítva.