HUT70760A - Saccharin derivative proteolytic enzyme inhibitors, pharmaceutical compositions containing them and process for their preparation - Google Patents

Description

A találmány proteolitikus enzimek enzimaktivitását gátló szacharin-származékokra, a fenti vegyületek előállítási sára szolgáló eljárásokra, és a fenti vegyületeket tartalmazó, degeneratív betegségek kezelésére alkalmazható gyógyászati te készítményekre vonatkozik.

A proteolitikus enzimek inhibitorai degeneratív betegségek, például emfizéma (kötőszöveti gázgyülem), reumás arthritis és pankreatitisz kezelésére alkalmazhatók, amelyekben a proteolizis lényeges elem. A proteolitikus enzimek legszélesebb körben elterjedt csoportját a szerin-proteázok képezik. Bizonyos szerin-proteázokat kimotripszinszeru vagy elasztázszeru proteázként jellemeznek szubsztrát specificitásuk alapján. A kimotripszin és a kimotripszinszeru enzimek normálisan egy peptidben azon a helyen hasítják a peptidkötést, ahol a karbonil-oldalon lévő aminosav-maradék Trp, Tyr, Phe, Met, Leu vagy egyéb olyan aminosav-maradék, amely aromás vagy nagyméretű alkil-oldalláncot tartalmaz. Az elasztáz és az elasztázszeru enzimek normálisan a peptidkötést azon a helyen hasítják, ahol a kötés karbonil-oldalán lévő aminosav-maradék Alá, Val, Ser, Leu vagy egyéb kisméretű aminosav-maradék. A kimotripszinszerű és elasztázszeru enzimek leukocitákban, hízósejtekben és pankreász nedvben fordulnak elő a magasabbrendű organizmusokban, és különféle baktériumok, élesztők és paraziták is szekretálják.

Dunlap és munkatársai (WO 90/13549 számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentés) 2-szubsztituált szacharin—származékokat ismertetnek, amelyek proteolitikus enzimek inhibitoraként alkalmazhatók.

Barber és munkatársai (US 2 855 401 számú szabadalmi leírás) ismertetik az (A) általános képletú vegyületeket, ahol R¹ és R² jelentése hidrogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport, vagy rövid szénláncú hidroxi-alkil-csoport, n értéke 5 és 9 közötti egész szám és

R³ jelentése metánszulfonamido-, benzolszülfonamidovagy o-szulfonbenzimido-csoport.

Ezek a vegyületek Schistosomum haematobium fertőzés kezelésére alkalmazhatók.

Brown és munkatársai (US 3 220 940 számú szabadalmi leírás) ismertetik a (B) általános képletú vegyületek - a képletben

A jelentése benzol-, bifenil- vagy naftalingyúrű,

R jelentése H, OH, Cl, Br, SO3H vagy CH3, n értéke 1 és 4 közötti egész szám, ηχ értéke 0 vagy 1,

Π2 értéke 0, 1 vagy 2, és ha n2 értéke 0, akkor ηχ értéke is 0 vagy Ni-, Na-, Co-, K-, Li-, Mg- stb. szulfonátsóik alkalmazását savas nikkelfürdőkben.

Sunket és munkatársai (EPA 253 092 számú szabadalmi leírás) 2-szacharinil—(rövid szénláncú)alkil-1,4-dihidro-piridin-3-karboxilátokat ismertetnek, amelyek vérlemezke aggregációt gátló és antitrombotikus aktivitással rendelkeznek. Lényegében hasonló kitanitás található a Sunket és munkatársai, J. Med. Chem 31 1886—1890 (1988) irodalmi helyen is.

Mulvey és munkatársai (US 4 195 023 számú szabadalmi leírás) ismertetik az Rx-2-(R2-CO)-1,2-benzizotiazol-3-onokat, ahol

R1 jelentése halogénatom, alkoxicsoport, alkil-amino-csoport, dialkil-amino-csoport, alkoxi-karbonil-csoport, aminocsoport, nitrocsoport vagy hidrogénatom a benzolgyűrű szubsztituenseként, és

R2 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport, alkenilcsoport, alkinilcsoport, cikloalkilcsoport, halogén-fenil-csoport, heteroarilcsoport, vagy szubsztituált heteroarilcsoport ;

és az R^-2-(A-CO)-szacharinokat, ahol ^R1 egy, ^az 1,2-benzizotiazol-3-ónokban a benzolgyuru szubsztituenseiként megadott csoportot jelent, és

A jelentése alkilcsoport, alkenilcsoport, alkinilcsoport, cikloalkilcsoport, fluor-fenil-csoport, heteroarilcsoport vagy szubsztituált heteroarilcsoport.

Ezek a vegyületek elasztáz-inhibitor aktivitással rendelkeznek és emfizéma kezelésére alkalmazhatók. Hasonló leírás található az FR 2 321 288 számú szabadalmi leírásban.

Dunlap és munkatársai (EPA1 483 928 számú szabadalmi leírás) ismertetik a 4-R⁴-R⁵-2-szacharinil-metil-aril-karboxilátokat és -4,5,6,7-tetrahidro-2-szacharinil-metil-aril—karboxilátokat, amelyek proteáz enzimet gátló aktivitással rendelkeznek, és ezért degenerativ betegségek kezelésére alkalmazhatók. Hasonló kitanítás található az US 5 128 339 számú szabadalmi leírásban (Dunlap és munkatársai).

Jones és munkatársai (US 4 276 298 számú szabadalmi leírás) ismertetik a 2-R-l,2-benzizotiazolinon-l,1-dioxidokat, ahol • « · _ · · * ....., _φβ · ···· · ·«··«

- 5 R jelentése fluoratómmal, dinitrocsoporttal, trifluor—metil-csoporttal, cianocsoporttal, alkoxi-karbonil—csoporttal, alkil-karbonil-csoporttal, karboxilcsoporttal, karbamoilcsoporttal, alkil-acil-amino-csoporttal, alkil-szulfonil-csoporttal, N,N-dialkil—szülfamoil-csoporttál, trifluor-metoxi-csoporttal, trifluor-metil-tio-csoporttal, trifluor-metil-szulfonil-csoporttal, trifluor-metil-szulfinil-csoporttal szubsztituált fenilcsoport, vagy a fenti csoportokkal szubsztituált piridilcsoport, azzal az eltéréssel, hogy a piridilcsoport egy nitrocsoporttal is lehet szubsztituálva.

Ezek a vegyületek proteáz enzimet gátló aktivitással, különösen elasztáz-inhibitor aktivitással rendelkeznek, és emfizéma, reumás arthritis vagy egyéb gyulladásos betegségek kezelésére alkalmazhatók.

A találmány az (I) általános képletű vegyületekre - a képletben

Rj jelentése hidrogénatom, halogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport, perfluor-(rövid szénláncú)alkil-csoport, perklór-(rövid szénláncú)alkil-csoport, rövid szénláncú alkenilcsoport, rövid szénláncú alkinilcsoport, cianocsoport, aminocsoport, (rövid szénláncú)alkil—amino-csoport, di(rövid szénláncú)alkil-amino-csoport, rövid szénláncú alkoxicsoport, benzil-oxi-csoport, (rövid szénláncú)alkoxi-karbonil-csoport vagy fenilcsoport, és

R2 jelentése az 5-ös, 6-ös és 7-es helyzetek bármelyi• · • « ·

- 6 kében vagy mindegyikében 1-3 szubsztituens, amelyet az alábbi csoportok közül választunk: B=N-(CH₂)pC(0)0(CH₂)_pi-0-, -0-(CH₂)_p-{5-[(CH₂)_p>-B=N]-2—furanil} és R-oxi-(rövid szénláncú)alkoxi-csoport, ahol p és p' jelentése 1 és 4 közötti egész szám,

R jelentése rövid szénláncú alkilcsoport, fenilcsoport vagy fenil-(rövid szénláncú)alkil-csoport, ahol a fenilcsoport 1-3 szubsztituenst tartalmazhat, amelyeket az alábbi csoportok közül választunk: rövid szénláncú alkil-, B=N-karbonil-, B=N-, rövid szénláncú alkoxi-, B=N-(rövid szénláncú)alkoxi-csoport és halogénatom, és

B=N- jelentése amino-, (rövid szénláncú)alkil-amino-, di(rövid szénláncú)alkil-amino-, karboxi-(rövid szénláncú)alkil-amino-, 1-pirrolidinil-, 1-piperidinil-, 1-azetidinil-, 4-morfolinil-, 1-piperazinil-, 4-(rövid szénláncú)alkil-1-piperazinil-, 4-benzil-l-piperazinilvagy 1-imidazolil-csoport,

R3 jelentése hidrogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport vagy fenilcsoport,

X jelentése hidrogénatom, nitrocsoport, halogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport, perfluor-(rövid szénláncú) alkil—csoport , perklór-(rövid szénláncú)alkilcsoport, fenilcsoport, fenil-(rövid szénláncú)alkil—csoport, fenil-karbonil-csoport, piridil-(rövid szén7 láncú)alkil-csoport, forrni lesöpört, rövid szénláncú alkanoilcsoport, karboxilcsoport, (rövid szénláncú)alkoxi-karbonil-csoport, amino-karbonil-csoport, (rövid szénláncú)alkil-amino-karbonil-csoport, di(rövid szénláncú)alkil-amino-karbonil-csoport, cianocsoport, B=N-, B=N-(rövid szénláncú)alkil-csoport, B=N-(rövid szénláncú)alkanoil-csoport, B=N-(rövid szénláncú)alkoxi -karbonil- csoport , hidroxilcsoport, rövid szénláncú alkoxicsoport, fenil-oxi-csoport, B=N-(rövid szénláncú)alkoxi-csoport, (rövid szénláncú) alkil-tio-csoport, fenil-tio-csoport, (rövid szénláncú)alkil-szulfonil-csoport, fenil-szulfonil-csoport vagy B=N- szülfonil-csoport, ahol a fenilcsoport szubsztituálatlan, vagy 1-3 alábbi csoporttal lehet szubsztituálva: rövid szénláncú alkilcsoport, rövid szénláncú alkoxicsoport és halogénatom, és B=N- jelentése a fent megadott, és

Y egy monociklusos vagy biciklusos, szubsztituált vagy szubsztituálatlan, karbociklusos vagy heterociklusos gyururendszer többi atomját jelenti valamint a bázikus funkciós csoportot tartalmazó vegyületek gyógyászatilag elfogadható savaddiciós sóira, illetve a savas funkciós csoportot tartalmazó vegyületek gyógyászatilag elfogadható bázisaddíciós sóira vonatkozik.

A találmány tárgya továbbá eljárás az (I) általános képletű vegyületek előállítására, oly módon, hogy egy (II) általános képletű vegyületet - a képletben Q jelentése klór- vagy brómatom, és • · · « · · • · · · · a többi szubsztituens jelentése a fent megadott egy (III) általános képletű vegyülettel - a képletben a szubsztituensek jelentése a fent megadott kondenzálunk bázis jelenlétében, vagy a (II) általános képletű vegyületet a (III) általános képletű vegyület bázikus sójával kondenzáljuk.

A találmány tárgyát képezik továbbá a degenerativ betegségek kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények, amelyek az (I) általános képletű vegyületet proteolitikus enzimet gátló koncentrációban tartalmazzák gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal.

A találmány továbbá az (I) általános képletű vegyületek alkalmazására vonatkozik gyógyászati készítmények előállítására, degenerativ betegségek kezelésére egy ilyen kezelést igénylő betegben.

Az (I) általános képletű vegyületek a proteolitikus enzimek enzimatikus aktivitását gátolják, ezért degenerativ betegségek kezelésére alkalmazhatók.

Az (I) általános képletű vegyületek (a) képletű molekularészét a leírásban -Z szimbólummal is jelöljük. A (III) általános képletű vegyületeket ennek megfelelően H-O-Z általános képlettel is leírhatjuk.

A szacharin más néven 1,2-benzizotiazol-(1H)-3-on-l,1—dioxid, ezért azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek 2-[Z-O-CIKR3) ]-4-Ri-(5,6 és/vagy 7) -R2-I, 2-benzizotiazol— (1H)—3-on-l,1-dioxid-származékok, 2-[Z-O-CH(R3)]-4—Rl-(5,6 és/vagy 7)-R2-szacharinoknak is nevezhetjük.

Az (I)-(III) általános képletekkel kapcsolatban a * · · ♦ · « • · · · · megfelelő kifejezés azt jelenti, hogy egy meghatározott változó az egyik képletben ugyanazon jelentéssel bír, mint egy másik képletben.

A rövid szénláncú alkil-, perfluor-(rövid szénláncú)alkil-, perklór-(rövid szénláncú)alkil-, (rövid szénláncú)alkoxi-karbonil- , (rövid szénláncú)alkil-amino-, di(rövid szénláncú) alkil -amino- , rövid szénláncú alkoxi-, karboxi-(rövid szénláncú)alkil-amino-, 4-(rövid szénláncú)alkil-1-piperazinil-, fenil-(rövid szénláncú)alkil-, piridil-(rövid szénláncú) alkil- , (rövid szénláncú)alkil-amino-karbonil-, di(rövid szénláncú)alkil-amino-karbonil-, (rövid szénláncú)alkil-tioés karboxi-(rövid szénláncú)alkil-amino-csoportok szénláncukban 1-10 szénatomot, előnyösen 1-4 szénatomot tartalmaznak, és szénláncok elágazók vagy egyenesek lehetnek.

A rövid szénláncú alkenil-, rövid szénláncú alkinil-, amino-(rövid szénláncú)alkil-, (rövid szénláncú)alkoxi-, B=N—(rövid szénláncú)alkoxi-, rövid szénláncú alkanoil-, B=N—(rövid szénláncú)alkil-, B=N-(rövid szénláncú)alkanoil- és B=N—(rövid szénláncú)alkoxi-karbonil-csoportok szénláncukban 2-10 szénatomot, előnyösen 2-4 szénatomot tartalmaznak, és elágazók vagy egyenes szénláncúak. Halogénatom alatt fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot értünk.

Az (I) általános képletű vegyületekben

R1 jelentése előnyösen primer vagy szekunder 2-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy rövid szénláncú alkoxicsoport,

R2 előnyösen a 6-os helyzetben kapcsolódik, és még előnyösebben B=N-(CH2)pC (0)0(CH2)p«-0 vagy R-oxi10 • · · * · · · 4 4 • · · · · • · · 4

-(rövid szénláncú)alkoxi-csoportot jelent.

Ezenkívül

-Y- jelentése előnyösen -(CH2)m> -C(=O)-, -(CH2)_m-O-,

-CHR-O-, -CR₂-O-, -[(CH₂)_n]-O-/ -C[CH₂CH₂N(R)CH₂CH₂)-0-, -<CH₂)_m-N(R')-, -CHR-N(R’)-, -CR₂-N(R')-,

-C(R')=C(R')-O-, -C(R')=C(R')-N(R')-, -C(=0)-C(R)=C(R)-, -C(Z')=C(Z')-, -C(Z')=C(Z')-0-,

-C(Z¹)=C(Z’)-N(R*)-, -N(Z)-C(Z)=N-, -N=C(Z)-N(Z)-, C(Z')-C(Z')-S-, N=C(R')-N(R')- vagy -C(R)=C(L)-N (L) -, és a

Z' csoportok a hozzájuk kapcsolódó szénatomokkal együtt benzocsoportot képeznek; az

R' csoportok a szénatommal vagy nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak ~(CH2)n'^_» -(CH₂)qN(R*)(CH₂)q'- vagy tiazolocsoportot képeznek, az

L csoportok a kapcsolódó szén- vagy nitrogénatomokkal együtt piridocsoportot képeznek, n' 3 és 5 közötti egész számot jelent,

R* jelentése hidrogénatom, fenilcsoport, fenil-(rövid szénláncú)alkil-csoport vagy rövid szénláncú alkilcsoport, q értéke 1 vagy 2, q' értéke 1 vagy 2,

R jelentése hidrogénatom, cianocsoport, -C0₂L', -SO2L vagy nitrocsoport,

L' jelentése hidrogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport vagy di(rövid szénláncú)alkil-amino-cso11 • · ·

4 •44 • 4 · · « • ·44 • · · · · • 44« port,

L jelentése hidroxilcsoport, rövid szénláncú alkoxicsoport, di(rövid szénláncú)alkil-amino-csoport, vagy trifluor-metil-csoport, m értéke 1, 2, 3 vagy 4, n értéke 3, 4 vagy 5,

R jelentése azonosan vagy eltérően rövid szénláncú alkilcsoport, fenilcsoport vagy fenil-(rövid szénláncú) alkil-csoport,

R' jelentése hidrogénatom vagy R,

R jelentése hidrogénatom vagy R, vagy az

R csoportok a kapcsolódó szénatomokkal együtt furanocsoportot képeznek, a

Z' csoportok a kapcsolódó szénatomokkal együtt benzo-, furano-, pirido-, pirimidino- vagy piridazinocsoportot képeznek, és a

Z csoportok a kapcsolódó szén- vagy nitrogénatomokkal együtt pirido-, pirimidino- vagy piridazinocsoportot képeznek, és a fenil-, benzo-, furano-, pirido-, pirimidino- vagy piridazinocsoportok 1-3 alábbi csoporttal lehetnek szubsztituálva: rövid szénláncú alkilcsoport, B=N-karbonil-, B=N-, rövid szénláncú alkoxi-, B=N-(rövid szénláncú) alkoxi-csoport vagy halogénatom, ahol B=Njelentése a fent megadott.

Különösen előnyösek azok a vegyületek, amelyekben n' értéke 4,

R* jelentése hidrogénatom, • · · « « értéke 1, q' értéke 2, jelentése

4 4 4 4

4» • 44 • ·· « 4 hidrogénatom, cianocsoport, -CO₂L' vagy

-SO₂L,

L' jelentése rövid szénláncú alkilcsoport, és

L jelentése di(rövid szénláncú)alkil-amino-csoport, különösen, ha ^R1 jelentése rövid szénláncú alkilcsoport;

R2 jelentése di(rövid szénláncú)alkil—amino—CH₂)_pC(0)0(CH₂)_pi-O- vagy fenil-(rövid szénláncú)alkoxi-, rövid szénláncú alkoxicsoport;

R3 jelentése hidrogénatom, és jelentése hidrogénatom, halogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport, fenilcsoport, fenil-(rövid szénláncú)alkil-csoport, fenil-karbonil-csoport, B=N-, B=N(rövid szénláncú)alkil-csoport, fenil-oxi-csoport vagy (rövid szénláncú)alkoxi—karbonil-csoport.

Még előnyösebbek azok a vegyületek, amelyekben ^Ri jelentése izopropilcsoport,

R2 jelentése 6-(dimetil-amino)-CH₂C(0)0(CH₂)₂-0- vagy

6-(benzil-oxi-etoxi)-csoport, és jelentése (b) vagy (c) képletű csoport.

megfelelő (III) általános képletű vegyületekből való előállítása során bázis jelenlétében bázisként minden olyan bázis megfelel, amely az adott reakciókörülmények között maga nem reagál, előnyösen ez egy alkálifém-hidrid, alkálifém-karbonát,

.....

·.’·^:*:· *”· :·:· ·· · · · ·· · alkálifém-alkoxid, tri(rövid szénláncú)alkil-amin, tallium—(rövid szénláncú)alkoxid, 1,8-diazbiciklo[5.4.0]undec-7-én, vagy 7-metil-l,5,7-triazabiciklo[4.4.0]dec-5-én lehet. A reakció körülményei között a bázis a (III) általános képletű vegyülettel bázikus sót képezhet, amely azután a (II) általános képletű vegyülettel reagál. A (III) általános képletű vegyület bázikus sóját elkülönítetten is előállíthatjuk, és ezután kondenzálhatjuk a (II) általános képletű vegyülettel, ez a só előnyösen alkálifémsó, különösen céziumsó vagy talliumsó lehet. A kondenzációs reakciót szerves oldószerben vagy oldószerek elegyében végezzük, amelyek az adott reakciókörülmények között inertek, ilyenek például az aceton, metil-etil-keton, acetonitril, tetrahidrofurán, dietil-éter, dimetil-formamid, N—metil-pirrolidon, diklór-metán, xilol, toluol vagy rövid szénláncú alkanol, és ezek elegyei, a reakció hőmérséklete és az oldószer vagy oldószerelegy forráspontja között változhat.

A (II) és (III) általános képletű vegyületek ismertek, vagy ismert eljárásokkal vagy az alább ismertetett eljárásokkal előállíthatok.

Azokat a (II) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R3 jelentése hidrogénatom, a megfelelő (rövid szénláncú) alkil-2 -amino- (3 , 4 vagy 5)-R₂-6-Ri-benzoát-észterekből állíthatjuk elő diazotálással, majd a kapott (rövid szénláncú) alkil- (3, 4 vagy 5) -R₂-6-Ri-benzoát-észter-2-diazónium—só kén-dioxiddal és réz(I)-kloriddal történő klór-szulfonálásával, és a kapott (rövid szénláncú)alkil-2-(klór-szulfonil)-(3, 4 vagy 5)-R₂-6-Ri-benzoát-észter ammóniával történő ciklizálásával, a reakció termékeként a megfelelő (IV) általános kép14 letű vegyületet kapjuk, amelyet formaldehiddel hidroxi-metilezve kapjuk a megfelelő 2-(hidroxi-metil)-4-Ri~(5, 6 vagy 7)-R₂—szacharint, amelynek hidroxilcsoportját kloriddal vagy bromiddal helyettesítjük, például tionil-klorid, tionil-bromid, foszfor-triklorid vagy foszfor-tribromid alkalmazásával, így kapjuk a megfelelő (II) általános képletű vegyületet.

Azokat a (II) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R3 jelentése hidrogénatom, és Q jelentése klóratom, egyetlen lépésben is előállíthatjuk a megfelelő (IV) általános képletű vegyületből, annak formaldehiddel és klór-trimetil—szilánnal történő klór-metilezésével Lewis-sav, például ón(IV)—klorid jelenlétében.

Azokat a (II) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R3 jelentése rövid szénláncú alkilcsoport, és Q jelentése klóratom, úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (IV) általános képletű vegyületet egy megfelelő rövid szénláncú alkánsav szubsztituált vagy szubsztituálatlan vinil-észterével vinilezzük, dinátrium-palládium-tetraklorid jelenlétében, majd a kapott 2-(szubsztituált vagy szubsztituálatlan vinil)-4-Rj—(5, 6 vagy 7)-R2-szacharint hidrogén-kloriddal kezeljük. Szubsztituálatlan vinil-acetátot alkalmazva a megfelelő (II) általános képletű vegyületet kapjuk, amelyben R3 jelentése metilcsoport .

Azokat a (II) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R3 jelentése hidrogénatom vagy fenilcsoport, úgy állíthatjuk elő, hogy egy megfelelő (IV) általános képletű vegyületet, vagy annak bázikus sóját a megfelelő fenil-R3—(klór—metil)-szülfiddal (fenil-tio)-R3-metilezzük, és a kapott meg···· 9 • ·

- 15 felelő 2-(fenil-tio-R3~metil)-4-Ri(5, 6 vagy 7)-R₂—szacharinban a fenil-tio-csoportot klóratommal vagy brómatommal helyettesítjük, például szulfuril-kloriddal vagy szulfuril-bromiddal végzett kezeléssel.

A (IV) általános képletű vegyületeket a megfelelő 2-Ri~(3, 4 vagy 5)-R2~N, N-di(rövid szénláncú)alkil-benzamid (rövid szénláncú)alkil-lítiummal történő litiálásával, a kapott 2-Ri-(3, 4 vagy 5)-R₂-6-litio-N,N-di(rövid szénláncú)alkil-benzamid kén-dioxiddal, majd hidroxil-amin-O-szulfonsawal vagy szulfuril-kloriddal, majd ammóniával történő amino-szulfonilezésével, és a kapott 2-Ri-(3, 4 vagy 5)-R₂-6-(amino-szulfonil)-N,N-di(rövid szénláncú)alkil-benzamid ciklizálásával állíthatjuk elő, a ciklizálást ecetsavban visszafolyató hűtő alatti forralással végezve.

Azokat a (IV) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Rj jelentése 2-4 szénatomos primer vagy szekunder alkilcsoport, a megfelelő, R^ helyén metilcsoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületek litiálásával állíthatjuk elő 2 mólekvivalens (rövid szénláncú)alkil-lítiummal, inért oldószerben, például tetrahidrofuránban, és a kapott 4-(lítio—metil)-(5, 6 vagy 7)-R₂-szacharin alkilezésével a megfelelő alkil-halogeniddel. Mindkét reakciót -80 °C és -50 °C közötti hőmérsékleten játszathatjuk le. A fent említett 2-Ri~(3, 4 vagy 5)-R₂-N,N-di(rövid szénláncú)alkil-benzamidokat, amelyekben Rí jelentése 2-4 szénatomos primer vagy szekunder alkilcsoport, hasonló, lítiálásból és alkilezésből álló reakciósorral állíthatjuk elő a megfelelő 2-metil-, -etil- vagy -propil- (3, 4 vagy 5)-R₂-N,N-di(rövid szénláncű)alkil-benzamidból • · kiindulva.

Azokat a (IV) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében jelentése 2-4 szénatomos primer vagy szekunder alkilcsoport, úgy is előállíthatjuk, hogy az csoportot a szintézis során már korábban bevezetjük. A megfelelő Rx-kuprát 2-ciklohexenonhoz való konjugált addiciója, és a kapott réz—enolát metoxi-karbonilezése metil-ciano-formiáttal Winkler és munkatársai módszere szerint [Tetrahedron Letters, 1051. oldal (1987); Journal of Organic Chemistry, 54. kötet, 4491. oldal (1989)] a megfelelő 2-(metoxi-karbonil)-3-Ri-ciklohexanont eredményezi, amelynek enol-éterezése benzil-tiollal és savas agyaggal a megfelelő 6-Ri~2-(benzil-tio)-1-ciklohexénkarbonsav-metil—észter és 6-Ri~2-(benzil-tio)-3-ciklohexén-karbonsav—metil-észter elegyét eredményezi, az elegyet diklór-diciano-benzokinonnal aromatizálva kapjuk a megfelelő 2-Rx~6-benzil-tio-benzoesav-metil-észtert, amelyet klórral vizes ecetsavban oxidálva, klórozva, debenzilezve 2-R1-6-(klór-szulfonil)-benzoesav-metil—észtert kapunk, és ezt ammóniával ciklizálva kapjuk a megfelelő (IV) általános képletű 4-Rx—szacharint.

Bizonyos (IV) általános képletű vegyületek előállításánál mind a két gyűrűt fel kell építeni. így például olyan (IV) általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében Rí jelentése rövid szénláncú alkoxicsoport és R2 jelentése hidroxilcsoport, a 3,3-tio-biszpropionsavat tionil—kloriddal bisz(sav-klorid)-dá alakítjuk, amelyet benzil-aminnal bisz(benzil-amid)-dá alakítunk, és ezt szulfuril-kloriddal ciklizálva 5-klór-2-benzil-2H-izotiazol-3-ont kapunk. 1 mól• ·

- 17 ekvivalens ecetsavval oxidálva 5-klór-2-benzil-2H-izotiazol-3—on-l-oxidot kapunk, amelyet nyomás alatt 2-(rövid szénláncú) alkoxi -f uránnal hevítve 4-(rövid szénláncú)alkoxi-7-hidroxi-2-benzil-l,2-benzizotiazol-2H-3-on-l-oxidot kapunk, és ezt 1 mólekvivalens persavval oxidálva kapjuk a megfelelő 4—(rövid szénláncú)alkoxi-7-hidroxi-2-benzil-l,2-benzizotiazol—2H-3-on-l, 1-dioxidot. Ebből a vegyületből katalitikus hidrogénezéssel végzett debenzilezéssel kapjuk a megfelelő (IV) általános képletű 4-(rövid szénláncú)alkoxi-7-hidroxi-szacharint.

Az így előállított 4-(rövid szénláncú)alkoxi-7-hidroxi-2-benzil-l,2-benzizotiazol-2H-3-on-l-oxid (rövid szénláncú) alkil -halogeniddel vagy megfelelően szubsztituált (rövid szénláncú)alkil-halogeniddel végzett hasonló alkilezésével, majd oxidálással és debenzilezéssel kapjuk a megfelelő (IV) általános képletű 4-(rövid szénláncú)alkoxi-7-R2-szacharinszármazékokat, ahol R2 jelentése rövid szénláncú alkoxi-, cikloalkoxi-, B=N-(rövid szénláncú)alkoxi-, hidroxi-(rövid szénláncú)alkoxi-, polihidroxi-(rövid szénláncú)alkoxi-csoport vagy annak acetálja vagy ketálja, (rövid szénláncú)alkoxi-(rövid szénláncú) alkoxi-csoport, poli(rövid szénláncú)alkoxi-(rövid szénláncú)alkoxi-, hidroxi-poli[(rövid szénláncú)alkinél—oxi]- vagy (rövid szénláncú)alkoxi-poli[(rövid szénláncú) alkinél-oxi]—csoport.

A találmány szerinti vegyületek funkciós csoportjait szokásos, a szakemberek számára jól ismert egyszerű kémiai reakciókkal alakíthatjuk más funkciós csoportokká. Ilyen például egy heterociklusos gyűrűrendszer katalitikus redukciója a • · • ·

- 18 megfelelő részlegesen telített heterociklusos gyurűrendszerré; a benzil-éterek katalitikus debenzilezése a megfelelő alkoholokká; az alkoholok kapcsolása savakkal kapcsolószer jelenlétében a megfelelő észterek kialakítására; vagy a szilil—éterek deszililezésével a megfelelő alkoholok előállítása.

A gyógyászatilag elfogadható savaddiciós vagy bázisaddiciós só bármely gyógyászatilag elfogadható, savval vagy bázissal képzett só lehet, előnyösen szokásos aniont tartalmaz (például hidrogén-klorid-só lehet), vagy szokásos kationt tartalmaz (például kálium- vagy nátriumsó lehet). Ha a közönséges aniont vagy kationt tartalmazó só nem elfogadható, mivel az nem kristályos, vagy nem eléggé oldódik, vagy higroszkópos, alkalmazhatunk kevésbé egyszerű anionokat, például metánszulfonátot, vagy kevésbé egyszerű kationokat, például dietil-ammónium-sókat is. Az emlősök kezelésére alkalmazott sav- vagy bázisaddiciós sóknak azonban minden esetben nem-toxikusnak kell lenniük és a szabad bázis vagy sav formában lévő (I) általános képletű vegyület elasztáz-inhibitor aktivitásával nem interferálhatnak.

Az alábbi példákban és referencia példákban a termékek szerkezetét a kiindulási anyagok ismert szerkezetéből és a preparatív reakciók várt lefolyásából következtethetjük ki. A kiindulási anyagok és termékek tisztítását vagy tisztaságának és szerkezetének ellenőrzését az olvadáspont, optikai forgatóképesség, elemanalízis adatok, infravörös spektrum analízis, ultraibolya spektrum analízis, tömegspektrum analízis, magmágneses rezonancia spektrum analízis, gázkromatográfia, oszlopkromatográfia, nagynyomású folyadékkromatográfia, közepes • ·

- 19 nyomású folyadékkromatográfia és/vagy vékonyréteg-kromatográfia segítségével végeztük.

A találmányt részleteiben az alábbi példákkal kívánjuk ismertetni a korlátozás szándéka nélkül.

1. példa

Kiindulási anyagok előállítása

a) 2-(Klór-metil)-4-izopropil-szacharin előállítása [(II) általános képletben: Rj=i-Pr, R2=H, R3=H, Q=C1]

2-izopropil-l-bróm-benzol 500 ml vízmentes dietil—éterrel készült oldatához 10 perc alatt nitrogénatmoszférában 0-5 °C-on, keverés közben 100 ml 2,5 mól/1 koncentrációjú n-butil-lítiumot adunk. Az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és szobahőmérsékleten 6 órán keresztül keverjük, majd -60 °C-ra hűtjük. 20 perc alatt hozzáadjuk 34 g dietil—karbamoil-klorid 50 ml vízmentes dietil-éterrel készült oldatát, miközben a hőmérsékletet -50 °C alatt tartjuk. A reakcióelegyet 1 óra alatt hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni.

100 ml vizet adunk hozzá. Az éteres fázist 200 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium—szulfát felett szárítjuk, és az étert elpárologtatjuk. A maradékot desztillálva (80-90 °C/12,9 Pa) 44 g (80%) 2-izopropil-N,N-dietil-benzamidot kapunk.

25,5 g Ν,Ν,Ν',N'-tetrametil-etilén-diamin 600 ml vízmentes dietil-éterrel készült oldatát 170 ml 1,3 mól/1 koncentrációjú szek-butil-lítiumhoz adjuk, és az elegyet nitrogénatmoszférában -70 °C-ra hűtjük. 20 perc alatt cseppenként hozzáadjuk 44 g 2-izopropil-N,N-dietil-benzamid 300 ml vízmen tes dietil-éterrel készült oldatát. A hőmérsékletet -60 °C-on vagy az alatt tartjuk a beadagolás alatt. A beadagolás befejezése után az elegyet -70 °C-on 30 percen keresztül keverjük, -50 °C-ra hagyjuk melegedni 30 perc alatt, 10 percen keresztül -50 °C-on tartjuk, majd újra -70 °C-ra hűtjük. Nitrogén túlnyomáson, 10 perc alatt egy kanül csövön keresztül hozzáadjuk 50 g kén-dioxid 50 ml vízmentes dietil-éterrel készült, -60 °C—ra hűtött oldatát. A reakcióelegy hőmérsékletét a beadagolás alatt -50 °C alatt tartjuk. Csaknem azonnal fehér por csapadék formájában kiválik az aril-lítium-szulfinát. A reakcióelegy hőmérsékletét 1 óra alatt szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. Cseppenként hozzáadunk 54 g szulfuril-kloridot, és az elegyet 15 percen keresztül tovább keverjük. 0-5 °C-on, 30 percen keresztüli keverés után a fehér csapadékot leszűrjük, és 2 1 vízmentes dietil-éterrel mossuk. Az oldószert vákuumban eltávolítva halványsárga olajat kapunk, amelyet 150 ml tetrahidrofuránban oldunk. Az oldatot 0 °C-ra hűtjúk, és 15 perc alatt részletekben hozzáadunk 60 ml 28%-os vizes ammóniaoldatot. A reakcióelegy hőmérsékletét 10 °C-on vagy ez alatt tartjuk a beadagolás során. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 15 percen keresztül keverjük, majd a tetrahidrofuránt és az ammónia feleslegét eltávolítjuk, és a maradékot 2 n sósavoldattal pH 1-re savanyítjuk. A kapott fehér, szilárd anyagot összegyűjtjük, 200 ml vízzel és 200 ml hexánnal mossuk, majd szárítjuk. 54 g (90%) 2-(amino-szulfonil)-6-izopropil-N,N-dietil-benzamidot kapunk.

g 2 -(amino-szulfonil)-6-izopropil-N,N-dietil-benzamid 400 ml ecetsavval készült oldatát 24 órán keresztül • ·

- 21 visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd szobahőmérsékletre hűtjük. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk. Az olajos maradékot 500 ml vízben oldjuk, és a pH-t 2 n sósavoldattal 1-re állítjuk. A nyersterméket szűréssel összegyűjtjük, 300 ml vízzel mossuk, 60 °C-on, vákuumban 18 órán keresztül szárítjuk, és dietil-éter/hexán elegyből átkristályosítjuk. 40 g (90%)

4-izopropil-szacharint kapunk, olvadáspontja 177 °C [(IV) általános képletű vegyület: Ri=i-Pr, R2=H].

37,9 g 4-izopropil-szacharin, 33,3 g fenil-(klór-metil)-szulfid, 5,4 g tetrabutil-ammónium-bromid és 200 ml toluol elegyét 24 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd az illékony anyagot elpárologtatjuk. A maradékot 485 g szilikagélen oszlopkromatografáljuk, az eluálást először hexánnal, ezután 1:1 térfogatarányú hexán/diklór-metán elegy gyel, majd diklór-metánnal végezzük. A hexán/diklór-metán eleggyel kapott eluátumból 53,5 g (92%) 3-(fenil-tio-metil)-4-izopropil-szacharint kapunk, halványsárga olaj formájában.

53,5 g 2-(fenil-tio-metil)-4-izopropil-szacharin, ml (67,2 g) szulfuril-klorid és 250 ml diklór-metán elegyét szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyben enyhén exoterm reakció megy végbe. Az elegyet 17 órán keresztül szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd az illékony anyagokat ledesztilláljuk. A maradékot hexánból kristályosítva három hozadékot kapunk (33,65 g, olvadáspontja 101-102 °C; 3,45 g, olvadáspontja 100-101 °C; 0,45 g, olvadáspontja 99-100 °C; összesen

38,55 g, 91%). A három hozadékot egyesítjük, és 30 ml izopropil -alkohol és 270 ml ciklohexán elegyéből átkristályosítjuk. 2-(klór-metil)-4-izopropil-szacharint kapunk két hozadék« · • t bán (33,5 g, olvadáspontja 101-102,5 °C; 2,65 g, olvadáspontja 100-101 °C).

b) 2-(Klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharin előállítása [(II) általános képletben: Ri=i-Pr, R2=6-OMe, R3=H, Q=C1]

300 ml Ν,Ν,Ν',N'-tetrametil-etilén-diamin 4 1 vízmentes dietil-éterrel készült oldatához 4 1 1,3 mól/1 koncentrációjú szek-butil-lítiumot adunk, és az elegyet nitrogénatmoszférában -70 °C-ra hűtjük. 30 perc alatt cseppenként hozzáadjuk

454,2 g 2-izopropil-4-metoxi-N,N-dietil-benzamid 300 ml vízmentes dietil-éterrel készült oldatát. A beadagolás alatt a reakcióelegy hőmérsékletét -60 °C-on, vagy ez alatt tartjuk. A beadagolás befejezése után az elegyet -70 °C-on 1 órán keresztül keverjük, majd -50 °C-ra melegítjük, és 30 percen keresztül -50 °C-on tartjuk, majd újra -70 °C-ra hűtjük. Kanül segítségével nitrogén túlnyomáson 20 perc alatt hozzáadjuk 200 g kén-dioxid 200 ml vízmentes dietil-éterrel készült, -40 °C-ra hűtött oldatát. A reakcióelegy hőmérsékletét a beadagolás alatt -40 °C-on tartjuk. Szinte azonnal fehér, por alakú csapadék formájában aril-lítium-szulfinát válik ki. A badagolás befejezése után a hűtőfürdőt eltávolítjuk, és az elegyet szobahőmérsékleten 2 órán keresztül keverjük, majd -5 °C-ra hűtjük. Állandó keverés közben 15 perc alatt cseppenként hozzáadunk 190 ml szulfuril-kloridot, miközben a hőmérsékletet 10 °C alatt tartjuk. A reakcióelegyet 0-5 °C-on 30 percen keresztül tovább keverjük, majd a fehér csapadékot leszűrjük, és 2 1 vízmentes dietil-éterrel mossuk. Az oldószert ·· · *·· ·· • · · · · ····· atmoszférikus nyomáson eltávolítva sötét olajat kapunk, amelyet 1,4 1 tetrahidrofuránban oldunk. Az oldatot -10 °C-ra hűtjük, és részletekben, 15 perc alatt hozzáadunk 540 ml 28%—os vizes ammónia-oldatot. A beadagolás alatt a reakcióelegy hőmérsékletét 15 °C-on, vagy ez alatt tartjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 15 percen keresztül keverjük, majd a tetrahidrofuránt és az ammónia feleslegét vákuumban eltávolítjuk. A kapott sötét olajat 6,0 1 vízzel hígítjuk, és 3 n sósavoldattal pH 1-re savanyítjuk. A kapott halványsárga, szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük, 800 ml vízzel mossuk, és vákuumban 60 °C-on, 18 órán keresztül szárítjuk, majd 800 ml etil-acetát és 3 1 hexán elegyéből átkristályosítjuk. 429 g (72%) 2-(amino-szulfonil)-6-izopropil-4-metoxi-N,N-dietil—benzamidot kapunk, olvadáspontja 122-125 °C.

429,6 g 2-(amino-szulfonil)-6-izopropil-4-metoxi-N,N—dietil—benzamid 1,5 1 ecetsavval készült oldatát 20 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd szobahőmérsékletre hűtjük. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk. Az olajos maradékot 6 1 vízben oldjuk, és a pH-t 6 n sósavoldattal 1-re állítjuk. A nyersterméket szűréssel összegyűjtjük, 2 1 vízzel mossuk, és 60 °C-on, vákuumban 18 órán keresztül szárítjuk, majd etil-acetát/hexán elegyből átkristályosítjuk. 303 g (91%) 4-izopropil-6-metoxi-szacharint kapunk, olvadáspontja 188 °C [(IV) általános képletben: Ri=i-Pr, R2=6-OMe].

g paraformaldehid és 86,4 g klór-trimetil-szilán 200 ml 1,2-diklór-etánnal készült szuszpenziójához 0,8 ml vízmentes ón(IV)-kloridot adunk, és a kapott oldatot gőzfürdőn 1 órán keresztül keverjük. A tiszta oldathoz 51,4 g 4-izopro- 24 :

pil-6-metoxi-szacharint adunk, és az elegyet 18 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd szobahőmérsékletre hűtjük, és vízbe öntjük. A szerves fázist elválasztjuk, 50 ml 2 n vizes nátrium-hidroxid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, és vákuumban koncentráljuk. A maradékot etil-acetát/hexán elegyből kristályosítjuk. 57 g (87%) 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharint kapunk, olvadáspontja 151 °C.

c) 2-(Klór-metil)-4-izopropil-6-[2-(benzil-oxi)-etoxi]—szacharin előállítása [(II) általános képletben: Ri=i-Pr, R₂=6-OCH₂CH₂OCH₂Ph, R3=H, Q=C1]

1,0 g (0,0039 mól) 4-izopropil-6-metoxi-szacharin ml MDC-vel készült oldatához szobahőmérsékleten 1,28 g (5,12 ml) 1 mól/1 koncentrációjú MDC-vel készült bór-tribromid-oldatot adunk. A beadagolás befejezése után a reakcióelegyet körülbelül 5 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd lehűtjük, vákuumban szárazra pároljuk, és a maradékot jéggel és telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal kezeljük. A vizes oldatot etil-acetáttal egyszer extraháljuk, majd tömény sósavoldattal pH 1 értékre savanyítjuk. Az elegyet 8:2 térfogatarányú etil-acetát/dietil-éter eleggyel extraháljuk, a szerves extraktumokat szárítjuk, az oldószert vákuumban eltávolítjuk. 0,9 g (66%) 6-hidroxi-4-izopropil—szacharint [(IV) általános képlet: Ri=i-Pr, R₂=6-OH] kapunk fehér, kristályos, szilárd anyag formájában, amelyet a következő lépésben felhasználunk.

Egy másik eljárást is alkalmaztunk. 62,74 g (0,47 mól)

alumínium-klorid 500 ml kloroformmal készült, kevert szuszpenziójához 0 °C-on 43,9 g (0,7 mól) etán-tiolt adunk. Percek alatt tiszta oldat képződik. A kapott oldathoz 30 perc alatt hozzáadjuk 20,0 g (0,078 mól) 4-izopropil-6-metoxi-szacharin 550 ml kloroformmal készült oldatát. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és 60 °C-on 3-4 órán keresztül keverjük. Lehűtés után az elegyet jeges vízbe öntjük, és híg sósavoldattal megsavanyítjuk. A kivált szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük, vízzel mossuk, és szárítjuk. 18,4 g (97%) 6-hidroxi-4-izopropil-szacharint kapunk.

30,0 g (0,12 mól) 6-hidroxi-4-izopropil-szacharint metanolban 20,28 g (0,062 mól) cézium-karbonáttal kezelünk. Az elegyet szobahőmérsékleten 3-4 órán keresztül keverjük, a metanol feleslegét vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot nagyvákuumban szárítjuk. A maradékot dimetil-formamidban oldjuk, és hozzáadunk 21,72 g (0,14 mól) (klór-metil)-fenil-szulfidőt. A reakcióelegyet 70-80 °C-on 24 órán keresztül melegítjük, majd lehűtjük, jeges vízzel kezeljük, és etil-acetát/dietil—éter eleggyel extraháljuk. A szerves fázist vízzel, majd sóoldattal mossuk, és szárítjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást etil-acetát/hexán eleggyel végezzük. 30,5 g (67%) 4-izopropil-6-hidroxi-2-(fenil-tio—metil) -szacharint kapunk.

2,0 g (5,5 mól) 4-izopropil-6-hidroxi-2-(fenil-tio—metil) -szacharin 40 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához 1,46 g (5,56 mmol) trifenil-foszfint, 0,87 g (5,71 mmol) 2—(benzil-oxi)-etanolt és 0,99 g (5,68 mmol) dietil-azo-di t

karboxilátot adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten 16 órán keresztül keverjük, az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 20% etil-acetátot tartalmazó hexánnal végezzük. 2,1 g (77%) 4-izopropil-6-[2-(benzil-oxi)-etoxi]-2—(fenil-tio-metil)-szacharint kapunk, olvadáspont 98-99 °C.

2,1 g (4,22 mmol) fent kapott vegyület diklór-metánnal készült oldatához 0,37 ml (4,65 mmol) szulfuril-kloridot adunk szobahőmérsékleten, és a reakcióelegyet 3 órán keresztül keverjük. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradékot hexánnal eldörzsöljük, a kapott szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük. 1,67 g (93%) 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-[2—(benzil-oxi)-etoxi]-szacharint kapunk, olvadáspontja 101-102 °C.

d) 2-(Klór-metil)-4-izopropil-6- [2-(triizopropil-szilil-oxi)-etoxi]-szacharin előállítása [(II) általános képletben: Ri=i-Pr, R₂=6-OCH₂CH₂OSi(iPr)3, R3=H, Q=C1]

2,0 g (5,509 mmol) 4-izopropil-6-hidroxi-2-(fenil—tio—metil)-szacharin 35 ml, 1,59 g (6,06 mmol) trifenil-foszfint és 1,13 g (6,0 mmol) 2-(triizopropil-szilil-oxi)-etanolt tartalmazó tetrahidrofuránnal készült oldatához szobahőmérsékleten 1,04 ml (6,6 mmol) dietil-azo-dikarboxilátot adunk. A reakcióelegyet 16 órán keresztül keverjük, az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot oszlopkromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk, az eluálást 10% etil-acetátot tartalmazó hexánnal végezzük. 2,66 g (86%) 4-izopropil-6-[2— (triizopropil-szilil-oxi) -etoxi]-2-(fenil-tio-metil)-szacha27 • · « · • * • · · • · · · · rint kapunk olaj formájában.

2,6 g (4,62 mmol) fent kapott olajat 30 ml diklór-metánban 0,65 g (4,51 mmol) szulfuril-kloriddal kezelünk, és a reakcióelegyet 3 órán keresztül keverjük. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot hexánnal eldörzsőljük. A terméket szűréssel összegyűjtjük. 1,73 g (76%) 2-(klór-metil)-4—izopropil-6- [2- (triizopropil—szilil-oxi)-etoxi]-szacharint kapunk, olvadáspontja 85-86 °C.

e) 2-(Klór-metil)-4-izopropil-6-(benzil-oxi-karbonil-metoxi)-szacharin előállítása [(II) általános képletben: Ri=i-Pr, R₂=6-OCH₂(CO)OCH₂Ph, R₃=H, Q=C1]

3,5 g (9,63 mmol) 4-izopropil-6-hidroxi-2-(fenil-tio—metil)-szacharin, 25 ml aceton és 2,66 g (19,26 mmol) kálium—karbonát elegyét nitrogénatmoszférában 2 percen keresztül keverjük, majd hozzáadunk 2,4 ml (14,45 mmol) benzil-bróm-acetátot. A reakcióelegyet 6 órán keresztül keverjük, szűrjük, és a szűrletet vákuumban koncentráljuk. A maradékot közepes nyomású kromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 20% etil-acetátot tartalmazó hexánnal végezzük. 4,67 g (100%) 4- izopropil-6-(benzil-oxi-karbonil-metoxi)-2-(fenil-tio-metil) —szacharint kapunk.

0,5 g (1,043 mmol) fent kapott vegyület 5 ml diklór-metánnal készült oldatához szobahőmérsékleten szulfuril-kloridot adunk. A reakcióelegyet 4 órán keresztül keverjük, az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 100% hexán —> 20% etil-acetátot tartalmazó hexán grádienssel végez28 zük. 0,37 g (81%) 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-(benzil-oxi-karbonil-metoxi)-szacharint kapunk.

f) 2-(Klór-metil)-4-izopropil-6-hidroxi-szacharin előállítása [(II) általános képletben: Ri=i-Pr, R2=6-OH, R₃=H, Q=C1]

1,78 g 4-izopropil-6-hidroxi-2-(fenil-tio-metil) —szacharint metilén-kloridban 0,43 ml (0,73 g) szulfuril-kloriddal kezelünk. 1,2 g (84%) 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-hidroxi-szacharint kapunk, olvadáspontja 149-150 °C.

g) 2-(Klór-metil)-4-(szek-butil)-6-metoxi-szacharin előállítása [(II) általános képletben: Ri=szek-Bu, R2=6-OMe, R₃=H, Q=C1]

89,1 ml dietil-amin, 120,2 mól trietil-amin és 500 ml diklór-metán elegyét jeges fürdőn lehűtjük, és 40 perc alatt cseppenként hozzáadunk 133,8 g p-anizoil-kloridot. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 40 percen keresztül keverjük, majd az elegyet szűrjük, dietil-éterrel mossuk, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékhoz dietil-étert, majd vizet adunk, a szerves fázist elválasztjuk, és 5%-os nátrium-hidroxid-oldattal, majd sósavoldattal, végül sóoldattal mossuk, és vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot kugelrohr desztillálással tisztítjuk 140-180 °C-on, nagyvákuumban. 163,8 g 4-metoxi-N,N—dietil-benzamidot kapunk, olvadáspontja 40-42 °C.

50,3 ml tetrametil-etilén-diamin 800 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához -78 °C-on 308 ml 1,08 mól/1 kon centrációjú szek-butil-lítiumot, majd 62,2 g 4-metoxi-N,N-dietil-benzamidot adunk. A reakcióelegyet -78 °C-on 70 percen keresztül keverjük, majd 35 perc alatt hozzáadunk 26,63 g (333 mmol) etil-jodidot. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegítjük, és 1,5 órán keresztül keverjük. A reakciót ezután 100 ml telített ammónium-klorid-oldat hozzáadásával leállítjuk. A szerves fázist elválasztjuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, és vákuumban koncentráljuk. A maradékot kugelrohr desztillálással tisztítjuk 190-210 °C-on, nagyvákuumban. 58,1 g 2-etil-4-metoxi-N,N-dietil-benzamidot kapunk.

40,7 ml (290 mmol) diizopropil-amin 800 ml tetrahidrofuránnal készült elegyéhez -78 °C-on 100 ml 2,15 mól/1 koncentrációjú (255 mmol) n-butil-lítiumot adunk. A reakcióelegyet negyed órán keresztül keverjük, majd -78 °C-on hozzáadunk

235,3 g 2-etil-4-metoxi-N,N-dietil-benzamidot 300 ml tetrahidrofuránban. A reakcióelegyet -78 °C-on 2,5 órán keresztül, majd 0 °C-on 1 órán keresztül keverjük, és ezután -78 °C-on 10 perc alatt hozzáadunk 23,2 ml etil-jodidot 150 ml tetrahidrofuránban. A reakcióelegyet körülbelül 1 órán keresztül keverjük, a reakciót 100 ml telített ammónium-klorid-oldat hozzáadásával leállítjuk, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékhoz 500 ml dietil-étert adunk, az éteres fázist 50 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 50 ml 1 n sósavoldattal, vízzel, majd sóoldattal mossuk, és ezután az éteres fázist vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékot desztillálással tisztítjuk nagyvákuumban (2,58-10² Pa). 46,6 g (76%) 2-(szék—butil)—4-metoxi-N,N-dietil-benzamidot kapunk.

ml tetrametil-etilén-diamin 500 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához -78 °C-on 170 ml 1,1 mól/1 koncentrációjó szek-butil-lítiumot, majd 45 g 2 (szek-butil)-4-metoxi-N,N-dietil-bezamid és 150 ml tetrahidrofurán elegyét adjuk. A reakcióelegyet -78 °C-on 15 percen keresztül, majd 0 °C-on 30 percen keresztül keverjük, ezután az elegybe -78 °C-on 50 ml kén-dioxidot kondenzálunk. A reakcióelegyet -10 °C-ra melegítjük, 17 ml szulfuril-kloridot adunk hozzá, majd az elegyet lassan szobahőmérsékletre melegítjük, és 1 éjszakán keresztül keverjük. A reakcióelegyet 94 ml ammónium-hidroxid 200 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához adjuk, és az elegyet szilikagél/nátrium-szulfát/homok rétegen keresztül szűrjük. 51,8 g 2-(amino-szulfonil)-6- (szek-butil)-4-metoxi-N,N-dietil-benzamidot kapunk.

51,7 g 2-(amino-szulfonil)-6-(szek-butil)-4-metoxi—N,N-dietil-benzamid és 200 ml ecetsav elegyét 1 éjszakán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az ecetsavat desztillálással eltávolítjuk, és a maradékot 80 ml 2 mól/1 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat és jég elegyébe öntjük. A vizes oldatot diklór-metánnal mossuk, tömény sósavoldattal megsavanyítjuk, és a kivált csapadékot szűréssel összegyűjtjük. 4-(szek-butil)-6-metoxi-szacharint kapunk [(IV) általános képletben: Ri=szek-Bu, R2=0Me].

g 4-(szek-butil)-6-metoxi-szacharin, toluol, 1,4 g kálium-terc-butoxid és 0,4 g tetrabutil-ammónium-bromid elegyét visszafolyató hűtő alatt forraljuk, és hozzáadunk 1,8 ml fenil-(klór-metil)-szulfidőt. A reakcióelegyet körülbelül 27 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, az oldó• · • · · ······ • «···· · ····· ·· · * ··4 ·

- 31 szert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot etil-acetáttal extraháljuk, sóoldattal mossuk, és vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 10% etil-acetát/hexán eleggyel végezzük.

2,63 g (60%) 2-(fenil-tio-metil)-4-(szek-butil)-6-metoxi—szacharint kapunk.

2,6 g 2-(fenil-tio-metil)-4-(szek-butil)-6-metoxi—szacharin 20 ml diklór-metánnal készült oldatához 0,7 ml szulfuril-kloridot adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 éjszakán keresztül keverjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékhoz hexánt adunk, és az elegyet 6 órán keresztül ultrahanggal kezeljük. A kivált csapadékot szűréssel összegyűjtjük. 1,33 g 2-(klór-metil)-4-(szek-butil)-6-metoxi—szacharint kapunk.

h) 2-(Klór-metil)-4-(szek-butil)-szacharin előállítása [(II) általános képletben: Ri=sec-Bu, R2=H, ^R3=H, Q=C1]

4,74 ml (0,031 mól) tetrametil-etilén-diamin 300 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához (amelyet előzőleg alumínium-oxidon átszűrünk) 5,8 g (0,03 mól) 2-etil-N,N-dietil—benzamidot adunk. Az oldatot -78 °C-ra hűtjük, és 34,9 ml (0,031 mól) 0,9 mól/1 koncentrációjú ciklohexános butil-lítium-oldattal kezeljük. A beadagolás befejezése után az elegyet 20 percen keresztül keverjük, majd 3,2 ml (0,04 mól) etil-jodid-oldattal kezeljük, miközben a hőmérsékletet -78 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és az elegyet körülbelül 16 órán keresztül kever• · ί · I • · ·« · * • »»'»· • ·♦ ·

- 32 jük, majd vízbe öntjük. A kapott olajat elválasztjuk, és szilikagélen, kromatografálva tisztítjuk, az eluálást 10% etil-acetát/hexán eleggyel végezzük. 2,86 g (43%) 2-(szék—butil)-N,N-dietil-benzamidot kapunk sárga olaj formájában.

10,45 g (0,045 mól) fent kapott vegyületet 70 ml tetrahidrofuránban oldunk, és az oldatot 39,2 ml (0,047 mól)

1,2 mól/1 koncentrációjú ciklohexános szek-butil-lítium és

7,1 ml (0,047 mól) tetrametil-etilén-diamin 250 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához adjuk, miközben a hőmérsékletet -78 °C-on tartjuk. A beadagolás befejezése után a reakcióelegyet 1,5 órán keresztül tovább keverjük -78 °C-on, majd -70 °C-on kén-dioxiddal kezeljük, és szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. Az elegyet szárazra pároljuk, a maradékot vízben oldjuk, és keverés közben hozzádjuk 15,2 g (0,134 mól) hidroxil-amin-O-szulfonsav és 15,4 ml (0,134 mól) 35%-os nátrium-hidroxid hideg oldatához. 10,1 g (72%) 2-(amino-szülfonil)-6-(szek-butil)-N,N-dietil-benzamidot kapunk.

6,83 g (0,22 mól) fenti vegyületet 100 ml jégecetben oldunk, és az oldatot 13 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd szárazra pároljuk. A maradékot dietil—éterrel eldörzsöljük, szűréssel összegyűjtjük. 5,7 g (83%)

4-(szek-butil)-szacharint kapunk dietil-ammónium-só formájában .

3,0 g (0,0096 mól) fenti sót 1,13 ml (0,012 mól) (klór-metil)-fenil-szulfiddal reagáltatunk toluolban. 3,47 g (100%) 2-(fenil-tio-metil)-4-(szek-butil)-szacharint kapunk.

3,2 g (0,0097 mól) fenti vegyületet 2,3 ml (0,029 mól) szulfuril-kloriddal reagáltatva 20 ml metilén-klóridban 2,4 g ···· · ··*· »♦·· f • ♦ I · I _ · · · · ··· « · • · ♦··* · · «*·· ·· · · 4 ff * (87%) 2-(klór-metil)-4-(szek-butil)-szacharint kapunk.

Végtermékek előállítása

IA) példa

2-[(2,5-Dihidro-5-oxo-3-furanil)-oxi-metil]-4-izopropi1-s zacharin [(I) képletű vegyület]

0,22 g tetronsav 5 ml dimetil-formamiddal készült oldatát 0,1 g nátrium-hidrid (60%-os ásványolajos diszperzió) 4 ml dimetil-formamiddal készült szuszpenziójához adjuk nitrogénatmoszférában, keverés és jeges fürdőn való hűtés közben. A jeges fürdőt eltávolítjuk, és a keverést 15 percen keresztül folytatjuk, majd cseppenként hozzáadjuk 0,547 g 2-(klór-metil)—4-izopropil-szacharin 10 ml dimetil-formamiddal készült oldatát, a keverést 2,5 napon keresztül folytatjuk, majd az elegyet vízbe öntjük, majd a kapott elegyet etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos fázist vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, és az etil-acetátot ledesztilláljuk. A kapott 0,60 g színtelen, szilárd anyagot etil-acetátból átkristályosítva 0,34 g (51%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspontja 174-175 °C.

IB) -1W) példa

Az 1A) példában leírtak szerint eljárva állítjuk elő az I. táblázatban azonosított vegyületeket 2-(klór-metil)-4—izopropil-szacharinból vagy 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharinból és a megfelelő (III) általános képletű vegyületből (H-O-Z).

.... . _r.. _χ ··· ··»«!» ··«···· « ·ν·« *· · · «·· «

I. táblázat (la) általános képletű vegyületek

Példa R-2 -Z száma

Hozam (%) Olvadáspont (°C) Átkristályosítás oldószere

1B H 40

229-230 etil-acetát

IC H

185-188 etanol

···· · • V *··· ···: :··· χ • V·· · · • « ·»»·

- 35 az I. táblázat folytatása

Példa R₂ -Z száma

Hozam (%) Olvadáspont (° C) Átkristályosítás oldószere

1D H

188-189,5 etanol-hexán

ΙΕ H

204-207 etanol

1F

178-189_a5 izopropil-alkohol ···· · • « az I. táblázat folytatása

Példa R2 -Z száma

Hozam (%) Olvadáspont (°C) Átkristályosítás oldószere

1G CH₃O

172,5-174 etil-acetát

1H CH3O

175-177 etanol

165,5-167,5 etil-acetát • ·

- 37 az I. táblázat folytatása

Példa R-2 -Z száma

Hozam (%) Olvadáspont (⁰ C) Átkristályosítás oldószere

U CH₃O

168-170 etil-acetát

1K

CH3O

126,5-128,5 etil-acetát

261,5-263 etil-acetát

az I. táblázat folytatása

Példa R2 -Z száma

Hozam (%) Olvadáspont (⁰ C) Átkristályosítás oldószere

1M*

129-131 etil-acetát/ /ciklohexán

1N CH₃O

195-196,5

CH3O

etil-acetát

136,5-137,5 szén-tetraklorid

- 39 az I. táblázat folytatása

ÍR CH₃O

115-117 szén-tetraklőrid

149,5-150,5 szén-tetraklorid

Cl

• · · ·

az I. táblázat folytatása

Példa R2 -Z száma

Hozam (%) Olvadáspont (°C) Átkristályosítás oldószere

1T

1U

CH3O

CH3O

CH3O

227-228 metanol.

7,7

193-203 (bomlik benzol/hexán^

22,5 hab (b)

• » ♦

az I. táblázat folytatása

Példa R-2 -Z száma

Hozam (%) Olvadáspont (° C) Átkristályosítás oldószere

IV

CH₃O

129-132 (bomlik) (c)

1W CH3O

122,5-124 benzol/hexán^^

A terméket átkristályosítás előtt szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást diklór-metánnal, majd változó mennyiségű etil-acetátot tartalmazó hexánnal végezzük.

(¹°) A terméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást diklór-metánnal, majd változó mennyiségű etil-acetátot tartalmazó hexánnal végezzük.

- 42 (°) A terméket szilikagélen, oszlopkromatográfiásan kétszer tisztítjuk, az eluálást diklór-metánnal, majd változó mennyiségű etil-acetátot tartalmazó hexánnal végezzük.

• (ú) A terméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 1:3 —> 1:2 etil-acetát/hexán eleggyel végezzük.

* Az 1M) példa szerinti vegyületen kívül 38% hozammal 2-[ (1—metil-2,6-dioxo-ciklohexil)-metil]-4-izopropil-6-metoxi-szacharint is izolálunk (olvadáspontja etil-acetátból végzett átkristályosítás után 159,5-161,5 °C).

2. példa

2-[(l-Metil-2-kinolon-4-il)-oxi-metil]-4-izopropil—6—metoxi-szacharin [(2) képletű vegyület]

1,44 g 4-hidroxi-l-metil-2-kinolont adunk keverés közben 0,36 g nátrium-hidrid (60%-os ásványolajjal készült diszperzió) dimetil-formamiddal készült szuszpenziójához. Az elegyet folyamatos keverés közben 45 percen keresztül 100 °C-on melegítjük, majd szobahőmérsékleten fél órán keresztül ultrahanggal kezeljük. Hozzáadunk 1,83 g 2-(klór-metil)-4-izopropil—6-metoxi-szacharint. A kapott elegyet folyamatos keverés közben 100 °C-on 2 órán keresztül melegítjük, majd 300 ml vízbe öntjük. Hozzáadunk 25 ml 1 n sósavoldatot, és az elegyet kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extraktumot vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd a kloroformot ledesztilláljuk. A kapott 3,3 g szilárd anyagot szilikagélen, gyorskromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 1:1 térfo• · · · · ·♦· ······ • ······ · ····

- 43 gatarányú etil-acetát/hexán eleggyel végezzük. 0,7 g (28%) szilárd anyagot kapunk, amelyet 90%-os etanolból átkristályosítunk. 0,39 g (15%) cím szerinti vegyületet kapunk sárga, szilárd anyag formájában, olvadáspontja 198-200 °C.

3A) példa

2-[(l-Fenil-3-acetil-2-kinolon-4-il)-oxi-metil]-4-izopropil—6—metoxi-s zacharin [(3) képletű vegyület]

0,52 g 3-acetil-4-hidroxi-l-fenil-2-kinolon, 0,28 g kálium-karbonát és 7 ml dimetil-formamid elegyét szobahőmérsékleten fél órán keresztül keverjük. Hozzáadunk 0,71 g 2-(klór-metil)-4-izopropil—6-metoxi-szacharint, és az elegyet 40 °C-on 1 órán keresztül ultrahanggal kezeljük, majd szobahőmérsékleten 16 órán keresztül keverjük. További ultrahangos kezelés nem változtatja meg a reakcióelegy összetételét vékonyréteg-kromatográfiás analízis szerint. A reakcióelegyet vízbe öntjük, és az elegyet etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot szárítjuk, és az etil-acetátot ledesztilláljuk. A kapott 0,5 g maradékot szilikagélen, közepes nyomású folyadékkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 3:7 térfogatarányú etil-acetát/hexán eleggyel végezzük. A terméket metanolból átkristályosítjuk. 0,24 g (24%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspontja 210-212 °C.

3B) példa

2-[(l-Metil-3-acetil-2-kinolon-4-il)-oxi-metil]-4-izopropil—6—metoxi-szacharin [(4) képletű vegyület]

A 3A) példában leírtak szerint eljárva 0,63 g 3-ace• · * · · • ·· · ··· ·· • ····· · ·«··· ·· · · ··· ·

- 44 til—4-hidroxi-l-metil-2-kinolont 1,10 g 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharinnal kondenzálunk, és a terméket metanol/dietil-éter elegyből átkristályosítással tisztítjuk.

0,28 g (20%) cím szerinti vegyületet kapunk törtfehér színű por formájában, olvadáspontja 194-196 °C.

4A) példa

2-[(2,5-Dihidro-2-oxo-3-fenil-furan-4-il)-oxi-metil]-4-i zopropi1—6—metoxi-s zacharin [(5) képletű vegyület]

0,88 g 3-fenil-2(5H)-furánon 15 ml metanollal készült oldatához 0,82 g cézium-karbonátot adunk, és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 órán keresztül keverjük, majd a metanolt elpárologtatjuk. A maradékot 15 ml dimetil-formamidban oldjuk, hozzáadunk 1,52 g 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharint, és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2 napon keresztül keverjük. Hozzáadunk 4,4 g szilikagélt, az illékony anyagokat vákuumban eltávolítjuk, és a szilárd anyagot szilikagélen, gyorskromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 3:7 térfogatarányú etil-acetát/hexán eleggyel végezzük. A terméket etanol/dietil-éter elegyből átkristályosítjuk. 0,45 g (20%) cím szerinti vegyületet kapunk színtelen, szilárd anyag formájában, olvadáspontja 180-182 °C.

4B)-4I) példa

A 4A) példában leírtak szerint eljárva állítjuk elő a

II. táblázatban azonosított vegyületeket 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharinból és a megfelelő (III) általános képletű vegyületből (H-O-Z).

• · · · • · · ·

11. táblázat (Ib) általános képletű vegyületek

Példa száma -Z

4B

Hozam (%)/ Olvadáspont (°C) Átkristályosítás oldószere

46/204-206 diklór-rietán/dietil

4C

61/173-176 metanol

a II. táblázat folytatása

Példa száma

-Z

Hozam (%)/ Olvadáspont (⁰ C) Átkristályosít ás oldószere

4D

9/225-227 metanol /d iklór-netén

4E

58/141-142,5

51/85-87

9 · ·

/.? a II. táblázat folytatása

Példa száma -Z

Hozam (%)/ Olvadáspont (°C) Átkristályosítás oldószere

4G

19/83-88

4H

20,5/133-135 (monohidrátként) ElOH/' víz ú')

3^9/218-220 (1A hidráiként)

CH₃CN(b)

C₆H₅ ····· · ····· *· · « ··« · (a) A reakcióelegyet úgy dolgozzuk fel, hogy jég/víz elegybe öntjük, etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist 5%-os nátrium-hidroxid oldattal, 1 n sósavoldattal, vízzel és sóoldattal mossuk, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékot ezután szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 40% etil-acetát/hexán eleggyel végezzük, majd a terméket átkristályosítjuk.

(b) a reakcióelegyet úgy dolgozzuk fel, hogy vízbe öntjük, 5%—os nátrium-hidroxidot adunk hozzá, etil-acetát/diklór-metán eleggyel extraháljuk, a szerves fázisokat egyesítjük, vízzel mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 25% etil-acetát/hexán —> 100% etil-acetát grádienssel végezzük, majd a terméket átkristályosítjuk.

4J) példa

2-{(4-Oxo-4H-pirido[1,2-a]pirimidin-2-il)-oxi-metil}—4-izopropil-6- (benzil-oxi-karbonil-metoxi) - szacharin [(6) képletű vegyűlet]

0,876 g 2-(klór—metil)-4-izopropil-6-(benzil-oxi-karbonil-metoxi)—szacharint, 0,326 g cézium-karbonátot, metanolt és 0,324 g 2-hidroxi-pirido[1,2-a]pirimidin-4-ont 5 ml dimetil -formamidban reagáltatunk a 4A) példában leírtak szerint. A reakcióelegyet úgy dolgozzuk fel, hogy jég/víz elegybe öntjük, etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist elválasztjuk, sóoldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk. 0,71 g (62,8%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspontja 69-71 °C.

4Κ) példa

2-{ (4-Oxo-4H-pirido [1,2-a]pirimidin-2-il) -oxi-metil}-4- (szek-butil) -6-metoxi-szacharin [(7) képletű vegyület]

0,318 g (1,0 mmol) 2-(klór-metil)-4-(szek-butil)-6-metoxi-szacharint, 0,18 g (1,11 mmol) 2-hidroxi-pirido[1,2-a]pirimidin-4-ont, 0,18 g (0,56 mmol) cézium-karbonátot, 5 ml metanolt és dimetil-formamidot a 4A) példában leírtak szerint reagáltatunk. A reakcióelegyet úgy dolgozzuk fel, hogy telített ammónium-klorid-oldatba öntjük, etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist vákuumban koncentráljuk, a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 50% etil-acetát/hexán, majd 5% metanol/etil-acetát eleggyel végezzük. 0,2067 g (58%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspontja 160-185 °C.

5. példa

2-[{3-(4-Morfolinil-metil)-4-oxo-4H-pirido[1,2-a]pirimidin- 2 - i 1} -oxi-metil]—4 -izopropi1-6-metoxi-s zacharin [(8) képletű vegyület]

0,6 g 3-(4-morfolinil-metil)-pirido[1,2-a]pirimidin—2,4-dion-hidrogén-klorid és 0,49 g kálium-terc-butoxid elegyét 20 ml dimetil-formamidban, szobahőmérsékleten 5 percen keresztül keverjük. Hozzáadunk 0,61 g 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharint, és az elegyet szobahőmérsékleten 1 órán keresztül tovább keverjük. A reakcióelegyet 50 ml vízzel hígítjuk, és háromszor 200 ml diklór-metánnal extraháljuk. A diklór-metános extraktumot vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, az illékony komponenseket végül nagyvákuumban le ···· · ···» ♦·*· ♦ • · · » · • · · · ··« ·· • · ·«·· · · ··«« ·· · · ··« ·

- 50 desztilláljuk. 780 mg nyersterméket kapunk, amelyet 0,65 g másik kísérletből származó nyerstermékkel kombinálunk, a másik kísérletet a fentiek szerint végezzük, azzal az eltéréssel, hogy kálium-terc-butoxid helyett 0,19 g nátrium-hidridet (60%—os ásványolajos diszperzió) alkalmazunk, és a nyersterméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 95:5 térfogatarányú diklór-metán/metanol eleggyel végezzük. 500 mg (23%) cím szerinti vegyületet kapunk, amelynek egy részét etanolból átkristályosítjuk. A termék olvadáspontja 177-180 °C.

6. példa

2-[(3, 5,6-Trimetil-l,4-dioxo-2,5-ciklohexadién-2-il)-oxi-metil]—4-izopropil-6 -metoxi-szacharin [(9) képletű vegyület]

0,182 g 2-hidroxi-3,5,6-trimetil-l,4-kinon 20 ml acetonitrillel készült oldatához szobahőmérsékleten, keverés közben 0,34 g 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharint adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten, 24 órán keresztül tovább keverjük, majd a sötétszínű oldatot néhány csepp sósavat tartalmazó jeges vízbe öntjük. A kivált barnássárga, szilárd anyagot először szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, majd forró etanolból átkristályosítjuk. 60 mg (12,7%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspontja

164-166 °C.

7. példa

2-[(5-Acetil-4,7-dihidro~benzofurán-6-il)-oxi-metil]—4-izopropil-6-metoxi-szacharin [(10) képletű vegyület]

0,39 g 4,7-dimetoxi-5-acetil-6-hidroxi-benzofuránt és

0,28 g metil-triazabiciklodecén 20 ml acetonitrillel készült oldatához szobahőmérsékleten, keverés közben 0,5 g 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharint adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 éjszakán keresztül keverjük. Mivel vékonyréteg-kromatográfiás analízissel kimutatható a reagálatlan 4,7-dimetoxi-5-acetil-6-hidroxi-benzofurán, a reakcióelegyhez még 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharint és 1 csepp bázist adunk, és a keverést összesen 24 órán keresztül folytatjuk. A reakcióelegyet ezután sósavat tartalmazó jeges vízbe öntjük. A kapott aranysárga, szilárd anyagot részlegesen tisztítjuk diklór-metán eluens alkalmazásával. A fenti eljárást megismételjük, azzal az eltéréssel, hogy a keverést szobahőmérséklet helyett 35-40 °C-on 1 éjszakán keresztül folytatjuk. A terméket és a fent kapott részlegesen tisztított terméket egyesítjük, és szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk. 0,4 g (24%) 2-[4,7-dimetoxi-5-acetil-benzofurán-6-il)-oxi-metil]-4-izopropil-6-metoxi-szacharint kapunk .

0,98 g tricérium-tetraammónium-hexanitrát 3 ml vízzel készült oldatát cseppenként hozzáadjuk 0,3 g 2-[4,7-dimetoxi—5-acetil-benzofurán-6-il)-oxi-metil]-4-izopropil-6-metoxi—szacharin 5 ml acetonitrillel készült oldatához. Az elegyet szobahőmérsékleten 15 percen keresztül keverjük, majd jeges • · · · • · • · · · vízbe öntjük. A kapott aranysárga, szilárd anyagot szilikagélen, gyorskromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 95:5 térfogatarányú diklór-metán/dietil-éter eleggyel végezzük. A terméket etanolból kristályosítjuk ultrahangos kezelés alkalmazásával. 0,13 g (46,6%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspontja 193-195 °C (bomlás közben).

8. példa

2- [ (3-Klór-6-metil-2-oxo-2H-piran-4-il) -oxi-metil]-4—i zopropi1-6-metoxi-s zacharin [(11) képletű vegyület]

0,493 g (3,07 mmol) 3-klór-4-hidroxi-6-metil-2H-piran-2-on, dimetil-formamid és 0,467 g (3,38 mmol) kálium-karbonát elegyét szobahőmérsékleten nitrogénatmoszférában 0,5 órán keresztül keverjük, majd egyszerre hozzáadunk 0,978 g (3,22 mmol) 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-metoxi-szacharint. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 3 órán keresztül, majd 75 °C—on 3 órán keresztül keverjük. A reakcióelegyet vízbe öntjük, etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist sóoldattal mossuk, és szárítjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 30% etil-acetát/hexán eleggyel végezzük. 0,25 g (18,1%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspontja 182,5-183,5 °C dietil-éter/hexán elegyből végzett átkristályosítás után.

9A)-9J) példa

A III. táblázatban összefoglalt vegyületeket az alábbi általános eljárás szerint állítjuk elő.

A megfelelő (III) általános képletű vegyület (H-O-Z), mintegy 1,0-1,5 ekvivalens megfelelő bázis és egy megfelelő oldószer elegyét szobahőmérsékleten körülbelül 0-60 percen keresztül keverjük, majd körülbelül 1,0-1,2 ekvivalens megfelelő 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-R2“szacharint adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérséklet és körülbelül 90 °C közötti hőmérsékleten, körülbelül 1-48 órán keresztül keverjük, majd az alábbiak szerint feldolgozzuk.

1. eljárás: a reakcióelegyet jeges vízbe öntjük, és

a) egy megfelelő oldószerrel (például etil-acetáttal, kloroformmal vagy metilén-kloriddal) extraháljuk, a szerves fázist elválasztjuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és koncentráljuk, majd a kapott maradékot a III. táblázatban megadott módon tisztítjuk; vagy

b) a jeges vízből kicsapódott terméket szűréssel összegyűjtjük, és a III. táblázatban megadott módon tisztítjuk, vagy

2. eljárás: az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot a III. táblázatban megadott módon tisztítjuk.

m

CM i

- — «—«

C-l OA

<N (la) általános képletű vegyületek

Cl tí.

u.

s

Q

O cn

X o

O re

X o

• ·

4)

0)

tQ

<ο Ο X* <Μ rX \0 Cl Cl

•Η

c> ÖÍ

Ο m

X Ο

Ν

Μ >

00_ cn

ο

ΓΊ d υΌX

O(CH₂)₂N

- 56 «Η •P W

4> Ό r-¹

O «s +> M

CD

0)

CO

t *n.

xO 00, r* rí — el

Cl

<o

Ό r—* o

	N XD ro o cl 0) h t3
m		V 2
o	[X.	1 e4 H ü
o	•rl Ή
Cl	s	+> o
	Q	1

c>

Od

O m

X U oó

Cl Cl I?i u x £ y.

a III. táblájzat folytatása

Ll,

Ox

O

Οχ

X ox • ·

w

CJ < O ω

n

W Z

O m

X o

Cl Oá a III. táblázat folytatása

A terméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az euálást 5% metanol/kloroform eleggyel végezzük, majd a terméket átkristályosítjuk.

(b) A terméket acetonitrilből átkristályosítva tisztítjuk, majd szilikagélen oszlopkromatografáljuk, az eluálást 5% etil-acetát/diklór-metán eleggyel végezzük, majd a megadott módon átkristályosítjuk.

A szabad bázis formában lévő terméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 65% etil-acetát/30% metanol/5% trietil-amin eleggyel végezzük, majd 4,6 n etanolos hidrogén-kloriddal kezelve kialakítjuk a hidrogén-klorid-sót.

A terméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 3:1 —> 2:1 hexán/etil-acetát grádienssel végezzük, majd a terméket átkristályosítjuk.

(θ) A terméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 60% etil-acetát/hexán eleggyel végezzük.

(f) A terméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 40% etil-acetát/hexán eleggyel végezzük.

(9) A terméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 1:7 —> 1:6 etil-acetát/hexán gradienssel végezzük, majd a terméket átkristályosítjuk.

10. példa

2-{(4-Oxo-4H-pirimido[1,2-a]pirimidin-2-il)-oxi-met i 1} - 4 - i zopropi1- 6-metoxi-s zacharin [(12) képletű vegyület]

0,359 g (0,834 mmol) 4H) példa szerinti vegyület, ml etil-acetát és szénhordozós palládiumkatalizátor elegyét Parr hidrogénező készülékben 1 és háromnegyed órán keresztül 3,45-10⁵ Pa nyomáson hidrogénezzük. A reakcióelegyhez további 0,16 g szénhordozós palládiumkatalizátort adunk, és a reakciót 2 órán keresztül folytatjuk. A katalizátort szűréssel eltávolítjuk, és a szűrletet vákuumban koncentráljuk. A nyersterméket szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 88,5/7,5/4 térfogatarányú etilacetát /metanol/trietil -amin eleggyel végezzük. 0,132 g (36,5%) cím szerinti vegyületet kapunk szabad bázis formájában. A terméket etanolban oldjuk, etanolos citromsav-oldattal kezeljük. 0,142 g cím szerinti vegyületet kapunk citromsavas só formájában, olvadáspontja 198-200 °C.

11. példa

2-[{3-(Etoxi-karbonil)-4-oxo-4H-pirimido[l,2-a]pirimidin-2-il}-oxi-metil]-4-izopropil-6-metoxi-szacharin [(13) képletű vegyület]

0,70 g (3,0 mmol) etil-5-oxo-2-(2-pirimidil)-2,5-dihidro-izoxazol-4-karboxilátot adunk 0,37 g (3,3 mmol) kálium-terc-butoxid és 20 ml tetrahidrofurán elegyéhez, és a kapott elegyet nitrogénatmoszférában 40 °C-on fél órán keresztül keverjük. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot nagyvákuumban szárítjuk. A maradékot 20 ml dimetil-formamiddal keverjük, és 0,91 g (3,0 mmol) 2-(klór-metil)-4-izopropil-6—metoxi-szacharinnal kezeljük 5 ml dimetil-formamidban. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten, körülbelül 3 napon keresztül keverjük, majd jeges vízbe öntjük, és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist elválasztjuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, és vákuumban koncentráljuk. A maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 5% metanol/etil-acetát eleggyel végezzük. 0,18 g (12%) cím szerinti vegyületet kapunk, amelynek olvadáspontja toluol/hexán elegyből végzett átkristályosítás után 189-191 °C.

12. példa

2-[(4-Oxo-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]pirimidin-2-il)-oxi-metil]-4-izopropil-6-(2-hidroxi-etoxi-szacharin [(14) képletű vegyület]

1,35 g 9G) példa szerinti vegyület és 200 ml etil-acetát és 5 ml metanol elegyéhez 0,5 g 10% fémet tartalmazó szénhordozós palládiumkatalizátort adunk, és az elegyet 3,45-10^ Pa nyomáson Parr hidrogénező készülékben 3 órán keresztül hidrogénezzük. Újabb 0,5 g szénhordozós palládiumkatalizátor hozzáadása után az elegyet 8-9 órán keresztül hidrogénezzük. Az elegyet ezután szűrjük, a szűrletet vákuumban koncentráljuk, a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást etil-acetáttal végezzük. 0,89 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér hab formájában.

. példa

- [ (4-Oxo-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido [1,2-a]pirimidin-2-il)-oxi-metil]-4-izopropil-6-[2-(dimetil-amino—metil-karbonil-oxi)-etoxi]-szacharin [(15) képletű vegyület]

0,8 g (1,72 mmol) 12. példa szerinti vegyület 1,06 g (5,14 mmol) 1,3-diciklohexil-karbodiimidet tartalmazó 25 ml diklór-metánnal készült oldatához 0,19 g (1,9 mmol) dimetil-glicint, majd 0,21 g (1,72 mmol) 4-(dimetil-amino)-piridint adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2 órán keresztül keverjük, az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk. Az eluálást 10% metanol/etil-acetát eleggyel végezzük. 0,64 g (68%) cím szerinti vegyületet kapunk fehér hab formájában.

14. példa

2- [ (3-Klőr-4-oxo-4H-pirido[l,2-a]pirimidin-2-il) -oxi-metil]-4-izopropil-6-(2-hidroxi-etoxi)-szacharin [(16) képletű vegyület]

0,76 g 9H) példa szerinti vegyület 30 ml metanollal készült szuszpenziójához 20 ml tetrahidrofuránt, majd 30 ml 2 n sósavoldatot adunk. Az elegyet 4-5 órán keresztül keverjük, újra 2 n sósavoldatot adunk hozzá, és a keverést 1 éjszakán keresztül folytatjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradékot tetrahidrofuránnal hígítjuk, és 2 ml tömény sósavval kezeljük. A reakcióelegyet 5-6 órán keresztül keverjük, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel, majd sóoldattal mossuk, és szárítjuk. Az oldószert vákuumban • · · « · · · · • · · · ··· · · • ····« · · ··«· ♦· · · ··· ·

- 62 eltávolítjuk, és a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 80% etil-acetát/hexánnal végezzük. 0,43 g cím szerinti vegyülete kapunk, olvadáspontja 214,5-215,5 °C.

15A)-150 példa

A 9D) példában leírtak szerint eljárva, de megfelelő (III) általános képletű (H-O-Z) vegyületet alkalmazva állíthatjuk elő az alábbi vegyületeket is.

- 63 IV. táblázat (Ib) általános képletű vegyületek

Példa száma

Ϊ5Α

15B

SQ>N(Et)₂

16. példa

a) 2-{ (3-Klőr-4-oxo-4H-pirido[l,2-a]pirimidin-2-il)-

-oxi-meti1}-6-hidroxi-4-i zopropi1-s zacharin [(17) képletű vegyület]

A 6. példában leírtak szerint eljárva állíthatjuk elő a cím szerinti vegyületet 2 ekvivalens 3-klór-pirido[1,2-a] pirimidin-2,4-dion, 2 ekvivalens metil-triazabiciklodecén, dimetil-formamid és 2-(klór-metil)-4-izopropil-6-hidroxi-szacharin alkalmazásával.

b) 2-{ (3-Klór-4-oxo-4H-pirido[1,2-a]pirimidin-2-il) -oxi-metil)-4-izopropil-{1- [5- (dimetil-amino-metil) -2-furanil] -metoxi}-szacharin [(18) képletű vegyület]

A cím szerinti vegyületet a 2-{(3-klór-4-oxo-4H-pirido[1,2-a]pirimidin-2-il)-oxi-metil}-6-hidroxi-4-izopropil—szacharin dimetil-formamiddal készült oldatának trifenil—foszfinnal, 5-(dimetil-amino-metil)-2-(hidroxi-metil)-furánnal, és dietil-azo-dikarboxiláttal végzett kezelésével állíthatjuk elő.

17. példa

2-{(4-Oxo-6,7,8-tetrahidro-4H-pirido[1,2-a]pirimidin-2-il)-oxi-metil}-4-izopropil-6-metoxi-szacharin [(19) képletű vegyület]

0,3 g (0,708 mmol) 4C) példa szerint előállított vegyület 14 ml etil-acetáttal és 0,3 g 10% fémet tartalmazó szénhordozós palládiumkatalizátorral alkotott elegyét Parr készülékben, 3,4-10⁵ Pa nyomáson 7 órán keresztül hidrogénezzük. A reakcióelegyet celiten átszűrjük, a szűrletet vákuumban koncentráljuk, és a maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást 50% etil-acetát/hexán —> 70% etil-acetát/hexán grádienssel végezzük. 0,65 g (54%) cím szerinti vegyületet kapunk, amelynek olvadáspontja etil-acetát/hexán elegyből végzett átkristályosítás után

183,5-185,5 °C.

. példa

2-{(3-Klór-4-oxo-4H-pirido[l,2-a]pirimidin-2-il)-oxi-metil)-szacharin [(20) képletű vegyület]

0,324 g 2-hidroxi-3-klór-pirido[1,2-a]pirimidin-4-on és 0,24 ml metil-triazabiciklododecén 15 ml dimetil-formamiddal alkotott elegyéhez 0,414 g 2-(bróm-metil)-szacharint adunk. A reakcióelegyet 1 éjszakán keresztül keverjük, majd vízbe öntjük, és a kivált csapadékot szűréssel összegyűjtjük, és dimetil-formamidból átkristályosítjuk. 0,371 g (65%) cím szerinti vegyületet kapunk.

19. példa

a) 2-{(3-Klőr-4-oxo-4H-pirido[l,2-a]pirimidin-2-il)—oxi-metil}-4-(szek-butil)-szacharin [(Ic) általános képletben: Z= (d) képletű csoport], és

b) 2-{(3-Klőr-2-oxo-2H-pirido[l,2-a]pirimidin-2-il)- —oxi-metil}-4-(szek-butil)-szacharin [(Ic) általános képletben: Z=(e) képletű csoport] előállítása

6,29 g 2-hidroxi-3-klór-pirido[1,2-a]pirimidin-4-on és

0,22 ml metil-triazabiciklodecén 12 ml dimetil-formamiddal al• · \

- 66 kötött elegyéhez 0,39 g 2-(klór-metil)-4-(szek-butil)-szacharint adunk. A reakcióelegyet 8 órán keresztül keverjük, majd vízbe öntjük és a kivált csapadékot szűréssel összegyűjtjük. A szilárd maradékot szilikagélen, oszlopkromatográfiás eljárás• sál tisztítjuk, az eluálást 2:1 térfogatarányú hexán/etil-acetát -> 1:1 térfogatarányú etil-acetát/hexán grádienssel végezzük. 0,284 g (46,7%) cím szerinti a) vegyületet kapunk, amelynek olvadáspontja etil-acetátból végzett átkristályosítás után 211-212 °C; és 0,027 g cím szerinti b) vegyületet kapunk, amelynek olvadáspontja diklór-metánból végzett átkristályosítás után 268-271 °C (bomlás közben).

Az (I) általános képletű vegyületek a fent említettek szerint gátolják a proteolitikus enzimek enzimatikus aktivitását, és ezért degenerativ betegségek kezelésére alkalmazhatók. A fenti vegyületek közelebbről a humán leukocita elasztázt és a kimotripszinszerű enzimeket gátolják, és ezért emfizéma, reumás arthritisz, pankreatitisz, cisztás fibrózis, krónikus bronchitisz, felnőttkori nehézlégzési szindróma, gyulladásos bélbetegség, psoriasis, hólyagos pemphigus és alfa-1—antitripszin hiány kezelésére alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületek fenti alkalmazhatóságát in vitro teszttel mutattuk ki humán leukocita elasztáz aktivitásának gátlásával.

A humán leukocita elasztáz-inhibitor komplex inhibitorállandójának (K^) mérését valódi reverzibilis inhibitorállandókra írták le [Cha, Biochemical Pharmacology, 24, 2177—2185 (1975)], amelyek rendszerint kompetitiv inhibitorokra vonatkoznak. Az (I) általános képletű vegyületek nem képeznek • · · · · • · • · · · ··· ·· * ····· · ····· ♦· · · ··· ·

- 67 valódi reverzibilis inhibitorkomplexeket, hanem bizonyos mértékig ezeket az enzim elfogyasztja. Ezért inkább a Ki* értéket határoztuk meg, amelyet úgy kapunk, hogy az enzim reaktiválásának sebességét osztjuk az enzim inaktiválásának sebességével (k_off/k_On)· Mértük a k_Off és k_on értékeket, majd kiszámítottuk a K£* értéket.

A k_on értéket úgy határoztuk meg, hogy mértük egy alikvot enzim aktivitását az idő függvényében a vizsgálandó vegyület (inhibitor) hozzáadása után. Az enzim aktivitásának logaritmusát az idő függvényében ábrázolva kapjuk a mért inaktiválási sebességet (k_o]j_S) az alábbi egyenlet szerint: k_obs = ^{ln 2}/^tl/2' ahol ti/2 ^{az az} idő» amely az enzim aktivitásának 50%-kal való csökkenéséhez szükséges. Ezután a k_on értéket a k_on = k_Ob_S/[I] egyenlet alapján számítjuk ki, ahol [I] az inhibitor koncentrációját jelenti. Hasonló módon meghatározzuk a k_Off értéket, és ezután a Kj* értéket a Ki* = ^Roff/^on egyenlet alapján kiszámítjuk.

Az (I) általános képletű vegyületekkel kapott eredményeket a V. táblázatban ismertetjük.

* · *

- 68 V, táblázat

Humán leukocita elasztáz gátlása

Vegyület (példa száma)

K£* (nmol/1)

1A

1B

IC

1D

1E

1F

1G

1H

II ÍJ 1K 1L 1M IN

IP 1Q ÍR 2 3A 3B 4A 4B

4C

4D

4E

0.4

0,22

0,7

0,25

0,035

0,22

0,05

0,027

0,25

0,85

0,013

0,09

0,18

0,052

0,016

0,041

0,06

0,038 θ.⁵ 0,43

0,27

0,025

0,9

0,078

0,066

0,093

0,23

0,92 ·»· • * · • ····· · *···· •· « · ··· ·

- 69 A találmány szerinti vegyületek néhány képviselőjének humán leukocita elasztázt gátló aktivitását az alábbi eljárással is bizonyítottuk.

A vizsgálandó vegyületet (inhibitort) kémcsőben dimetil-szulfoxidban oldva inhibitor törzsoldatot készítünk, amelynek koncentrációja 200-1000 gmol/l. Az inhibitor törzsoldatot 1:4, 1:16 és 1:64 arányban hígítottuk 2,4 ml pufféróldatot [összetétele 50 mmol/1 N-(2-hidroxi-etil)-piperazin-N'-(2—etánszulfonsav)/nátrium-hidroxid, 500 mmol/1 nátrium—klorid, pH 7,8 25 °C-on] tartalmazó kémcsövekben (1., 2., illetve 3. kémcső), és az egyes kémcsövekben a térfogatot dimetil-szulfoxiddal 3,2 ml-re egészítettük ki. Az 1. kémcsőből 70 μΐ, 50 μΐ, 35 μΐ és 25 μΐ inhibitort helyeztünk egy 96-rezervoáros mikrotitráló lemez első négy rezervoárjába, és az egyes rezervoárokban a térfogatot 25% DMSO/pufferoldattal 90 μΐ végtérfogatra egészítettük ki. A 2. és 3. kémcsőből az inhibitort hasonló módon kezeltük, és az 5-12. rezervoárokba mértük, ezáltal összesen 12 különböző inhibitor-koncentrációt kaptunk. Kontrollként négy rezervoárban (13-16. rezervoár) csak 90 μΐ 25% DMSO/pufferoldatot mértünk. Ezután mind a 16 rezervoárba egyszerre bemértünk 150 μΐ szubsztrát-oldatot [amelyet úgy állítottunk elő, hogy 500 μΐ 18,7 mmol/1 koncentrációjú, dimetil-szulfoxiddal készült humán leukocita elasztáz (HLE) szubsztrát oldatot (MeOSuc-Ala-Ala-Pro-Val—pNA)

19,5 ml pufferoldathoz adtunk], és a rezervoárok tartalmát alaposan összekevertük.

A 96-rezervoáros mikrotitráló lemezt ezután a lemez leolvasására szolgáló spektrofotométerbe helyeztük (Microplate

Reader No. 89815A), és mind a 16 rezervoárba beadagoltunk

110 μΐ enzimoldatot (amelyet az alábbiak szerint készítettünk: 20 ml pufferoldat és 20 mg marhaszérum albumin elegyet óvatosan összekevertük egy szcintillációs csőben), és 5 μΐ mg/ml koncentrációjú, ionmentes vízzel készült HLE törzsoldatot. A rezervoárok tartalmát alaposan összekevertük, majd 410 nm-en mértük az abszorpciót az idő függvényében a vizsgálat befejezéséig. Megjegyezzük, hogy noha ezt a vizsgálatot manuálisan is el lehet végezni, előnyösen automata berendezésben végezzük Hewlett Packard MicroAssay System Robot-tál.

A mért abszorpciós adatokat az idő függvényében ábrázolva kapjuk a reakció előrehaladására jellemző görbéket, amelyeknek végső meredeksége egyenlő a végső egyensúlyi állapotban mért sebességekkel (Vp). Az Enzfitter-program (Elsevier software) alkalmazásával a négy kontroli-vizsgálatra ((I]=0) kapott görbéket lineáris regresszióval illesztve kapjuk az inhibitor távollétében mérhető enzimreakció sebességi értékeket (V_o), amelyeket átlagolva egyetlen fix értéket kapunk. A Ki inhibitorállandót (nmol/1) ezután úgy kapjuk, hogy a V_o/Vp függvényében ábrázoljuk az [I]/l-Vp/V_o-t, amelyből egy egyenest kapunk, ahol az egyenes meredeksége = Ki

+

ahol [S] a szubsztrát koncentrációt jelenti, és K_ra jelentése

Michaelis konstans.

A fenti módon meghatározott inhibitorállandókat a VI.

táblázatban ismertetjük.

VI. táblázat

Humán leukocita elasztáz gátlása

Vegyület (példa száma)	K£* (nmol/1)
IS	0,22
1T	0,083
1U	0,078
IV	0,033
1W	0,034
4F	0,08
4G	0,20
4H	0,066
41	0,19
4J	0,120
4K	2,5
8	0,025
9A	0,044
9B	0,12
9C	0,058
9D	0,081
9E	0,035
' 9F	0,138
9G	0,140
91	0,210
9J	0,021
10	0,120
11	0,40
12	0,130
13	0,063
14	0,095
17	0,110
18	14,0
19a	0,72
19b	V

• · · ······ • · 4 · Ρ · · «>···· ·· · · ··· ·

- 72 A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek proteolitikus enzimet gátló mennyiségét a humán leukocita elasztáz gátlás vizsgálatának eredményeiből becsülhetjük meg, ez a mennyiség azonban az adott betegtől, annak fizikai állapotától, az adagolás módjától, a kezelés időtartamától és a beteg reagálásától függően változhat. Az (I) általános képletű vegyületek hatásos dózisát a kezelést végző orvos határozza meg az összes tényező figyelembevételével.

Az (I) általános képletű vegyületeket gyógyászati célokra gyógyászati készítményekké alakíthatjuk, amelyek orális, parenterális vagy aeroszol formájában inhalációs adagolásra alkalmasak. A fenti készítmények szilárd vagy cseppfolyós dózisformák lehetnek, például tabletták, kapszulák, oldatok, szuszpenziók és emulziók, és egy vagy több megfelelő adjuvánst tartalmazhatnak. Orális adagolásra előnyösek a szilárd egységdózis készítmények tabletta vagy kapszula formában. Az adjuváns például kalcium-karbonát, keményítő, laktóz, talkum, magnézium-sztearát vagy gumiarábikum lehet. A gyógyászati készítményeket a gyógyszerkészítésben szokásosan alkalmazott eljárásokkal állíthatjuk elő.

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. (I) általános képletű vegyületek - a képletben

   Rx jelentése hidrogénatom, halogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport, perfluor-(rövid szénláncú)alkil-csoport, perklór-(rövid szénláncú)alkil-csoport, rövid szénláncú alkenilcsoport, rövid szénláncú alkinilcsoport, cianocsoport, aminocsoport, (rövid szénláncú)alkil—amino-csoport, di(rövid szénláncú) alkil-amino-csoport, rövid szénláncú alkoxicsoport, benzil-oxi-csoport, (rövid szénláncú)alkoxi-karbonil-csoport vagy fenilcsoport, és

   R₂ jelentése az 5-ös, 6-ös és 7-es helyzetek bármelyikében vagy mindegyikében 1-3 szubsztituens, amelyet az alábbi csoportok közül választunk: B=N-(CH₂)pC(O)O(CH₂)_p·-0-, -0-(CH₂)_p-{5-[(CH₂)_p>-B=N]—2—furanil} és R-oxi-(rövid szénláncú)alkoxi-csoport, ahol p és p' jelentése 1 és 4 közötti egész szám,

   R jelentése rövid szénláncú alkilcsoport, fenilcsoport vagy fenil-(rövid szénláncú)alkil-csoport, ahol a fenilcsoport 1-3 szubsztituenst tartalmazhat, amelyeket az alábbi csoportok közűi választunk: rövid szénláncú alkil-, B=N-karbonil-, B=N-, rövid szénláncú alkoxi-, B=N-(rövid szénláncú)alkoxi-csoport és halogénatom, és

   B=N- jelentése amino-, (rövid szénláncú)alkil-ami···· · • *·· 99·· · • Λ i ♦ « • · · ·»···· • ·«·)« φ ·<«·« »· · · ··· «

   - 74 ηο-, di(rövid szénláncú)alkil-amino-, karboxi-(rövid szénláncú)alkil-amino-, 1-pirrolidinil-, 1-piperidinil-, 1-azetidinil-, 4-morfolinil-, 1-piperazinil-, 4-(rövid szénláncú)alkil-1-piperazinil-, 4-benzil-l-piperazinilvagy 1-imidazolil-csoport,

   R3 jelentése hidrogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport vagy fenilcsoport,

   X jelentése hidrogénatom, nitrocsoport, halogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport, perfluor-(rövid szénláncú) alkil—csoport , perklór-(rövid szénláncú)alkilcsoport, fenilcsoport, fenil-(rövid szénláncú)alkil—csoport, fenil-karbonil-csoport, piridil-(rövid szénláncú) alkil -csoport , formilcsoport, rövid szénláncú alkanoilcsoport, karboxilcsoport, (rövid szénláncú)alkoxi-karbonil-csoport, amino-karbonil-csoport, (rövid szénláncú)alkil-amino-karbonil-csoport, di(rövid szénláncú)alkil-amino-karbonil-csoport, cianocsoport, B=N-, B=N-(rövid szénláncú)alkil-csoport, B=N-(rövid szénláncú)alkanoil-csoport, B=N-(rövid szénláncú)alkoxi -karbonil -csoport , hidroxilcsoport, rövid szénláncú alkoxicsoport, fenil-oxi-csoport, B=N-(rövid szénláncú)alkoxi-csoport, (rövid szénláncú)alkil-tio-csoport, fenil-tio-csoport, (rövid szénláncú)alkil-szulfonil-csoport, fenil-szulfonil-csoport vagy B=N-szulfonil-csoport, ahol a fenilcsoport szubsztituálatlan, vagy 1-3 alábbi csoporttal lehet szubsztituálva: rövid szénláncú alkilcsoport, rövid szénláncú alkoxicsoport és halogénatom, és B=N- jelentése a fent megadott, és egy monociklusos vagy biciklusos, szubsztituált vagy szubsztituálatlan, karbociklusos vagy heterociklusos gyururendszer többi atomját jelenti valamint a bázikus funkciós csoportot tartalmazó vegyületek gyógyászatilag elfogadható savaddiciós sói, illetve a savas funkciós csoportot tartalmazó vegyületek gyógyászatilag elfogadható bázisaddiciós sói.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyekben R2 jelentése B=N-(CH2)pC(O)O(CH2)p'-0- vagy R-oxi-(rövid szénláncú)alkoxi-csoport.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vegyületek, ame- lyek képletében

   -Yjelentése előnyösen -(CH2)_m-,

   -CHR-0-, -CR₂-0-, -[(CH₂)_n]-0-, -C[CH₂CH₂N(R)CH₂CH₂]-0-, -(CH₂)_m-N(R·)-, -CHR-N(R')-, -CR₂-N(R')-,

   -C(R')=C(R')-0-, -C(R')=C(R')-N(R*)-, -C(=0)-C(R)=C(R)-, -C(Z')=C(Z')-, -C(Z')=C(Z')-0-, -C(Z')=C(Z')-N(R')-, -N(Z)-C(Z)=N-, -N=C(Z)-N(Z)-, C(Z')-C(Z')-S-, N=C(R')-N(R')- vagy -C(R)=C(L)-N(L)-, és a

   Z' csoportok a hozzájuk kapcsolódó szénatomokkal együtt benzocsoportot képeznek; az

   R' csoportok a szénatommal vagy nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak -(CH2)_n'^-» -(CH2)qN(R*)(CH2)q·- vagy tiazolocsoportot képeznek, az ···« 4

   - 76 ..., ,...

   • ··»
4. 4 · • 4 ·· «

   • * ···« «

   L csoportok a kapcsolódó szén- vagy nitrogénatomokkal együtt piridocsoportot képeznek, n¹ 3 és 5 közötti egész számot jelent,

   R* jelentése hidrogénatom, fenilcsoport, fenil-(rövid szénláncú)alkil-csoport vagy rövid szénláncú alkilcsoport, q értéke 1 vagy 2, q' értéke 1 vagy 2,

   R jelentése hidrogénatom, cianocsoport, -CO2L', -SO₂L vagy nitrocsoport,

   L' jelentése hidrogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport vagy di(rövid szénláncú)alkil-amino-csoport,

   L jelentése hidroxilcsoport, rövid szénláncú alkoxicsoport, di(rövid szénláncú)alkil-amino-csoport, vagy trifluor-metil-csoport,

   m értéke 1, 2, 3 vagy 4, n értéke 3, 4 vagy 5, R j elentése azonosan vagy eltérően rövid szénláncú

   alkilcsoport, fenilcsoport vagy fenil-(rövid szénláncú) alkil-csoport,

   R' jelentése hidrogénatom vagy R,

   R jelentése hidrogénatom vagy R, vagy az

   R csoportok a kapcsolódó szénatomokkal együtt furanocsoportot képeznek, a

   Z¹ csoportok a kapcsolódó szénatomokkal együtt benzo-, furano-, pirido-, pirimidino- vagy piridazinocsoportot képeznek, és a ···· <

   • · • · · • · ··«· ·· « • ••g {*** • ··· • · • · ··

   I ♦ * ····

   Ζ csoportok a kapcsolódó szén- vagy nitrogénatomokkal együtt pirido-, pirimidino- vagy piridazinocsoportot képeznek, és a fenil-, benzo-, furano-, pirido-, pirimidino- vagy piridazinocsoportok 1-3 alábbi csoporttal lehetnek szubsztituálva: rövid szénláncú alkilcsoport, B=N-karbonil-, B=N-, rövid szénláncú alkoxi-, B=N-(rövid szénláncú) alkoxi-csoport vagy halogénatom.

   4. A 3. igénypont szerinti vegyületek, amelyekben n' értéke 4,

   R* jelentése hidrogénatom, q értéke 1, q' értéke 2,

   R jelentése hidrogénatom, cianocsoport, -CO₂L' vagy

   -SO₂L,

   L' jelentése rövid szénláncú alkilcsoport, és

   L jelentése di(rövid szénláncú)alkil-amino-csoport.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vegyületek, amelyekben

   R1 jelentése rövid szénláncú alkilcsoport,

   R₂ jelentése di(rövid szénláncú)alkil-amino-(CH₂)pC(O)O(CH₂)pi-0- vagy fenil-(rövid szénláncú)alkoxi- (rövid szénláncú)alkoxi-csoport,

   R3 jelentése hidrogénatom, jelentése hidrogénatom, halogénatom, rövid szénláncú alkilcsoport, fenilcsoport, fenil-(rövid szénláncú)alkil-csoport, fenil-karbonil-csoport, B=N-, B=N-(röX ···: : ···: :··· :

   _ · · · · ··· ♦ · • · ···· · · ·«·· ·· · · ··· · vid szénláncú)alkil-csoport, fenoxicsoport, vagy (rövid szénláncú)alkoxi-karbonil-csoport.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti vegyületek, amelyekben

   R1 jelentése izopropilcsoport,

   R₂ jelentése 6-(dimetil-amino-CH2C(0)0(CH2)₂-0- vagy

   6-(benzil-oxi-etoxi)-csoport és

   X jelentése hidrogénatom.
7. 7. A 6. igénypont szerinti vegyületek, amelyek (la) általános képletében

   R2 jelentése dimetil-amino-CH₂C(0)0(CH₂)₂ ^_θ)~ vagy (benzil-oxi) -etoxi-csoport, és

   Z jelentése (b) vagy (c) képletű csoport.
8. 8. Eljárás az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű vegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy

   a) egy (II) általános képletű vegyületet - a képlet- ben

   Q jelentése klór- vagy brómatom, és ^Rl' ^r2 θ^{Ξ r}3 jelentése az 1. igénypontban megadott egy (III) általános képletű vegyülettel - a képletben

   X és Y jelentése az 1. igénypontban megadott reagáltatunk bázis jelenlétében, vagy a (III) általános képletű vegyület bázikus sójával reagáltatunk, vagy

   b) olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében

   R₂ jelentése B=N-(CH₂)_pC(0)0(CH₂)_p-0-, egy (I) általános képletű vegyületet, amelynek képle• · ···· ··

   - 79 ···· ···· 2 • ··· · · • · ···· • ··· · tében

   R₂ jelentése -O-(CH₂)pi-OH, egy B=N-(CH₂)pC(0)OH álalános képletű savval - ahol B=N-, p és p' jelentése a fent megadott reagáltatunk kapcsolószer jelenlétében, vagy

   c) olyan (I) általános képletű vegyületek előállításá- ra, amelyek képletében

   R2 jelentése -O- (CH₂) p- (5- ( (CH₂) p 1 -B=N-2-furanil) , egy (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében

   R₂ jelentése hidroxilcsoport, egy H0-(CH₂)p-(5-(CH₂)p>-B=N-2-furanil) általános képletű vegyülettel reagáltatunk triaril-foszfin és egy di(rövid szénláncú)alkil-azo-dikarboxilát jelenlétében.
9. 9. Gyógyászati készítmények degenerativ betegségek kezelésére, amelyek egy 1-7. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak proteolitikus enzimet gátló koncentrációban gyógyászatilag elfogadható hordozóanyag mellett.
10. 10. Eljárás a 9. igénypont szerinti gyógyászati ké- szítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (I) általános képletű vegyületet gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagokkal elegyítünk.