HUT68913A - Novel derivatives of perhydroisoindole and preparation thereof - Google Patents

Novel derivatives of perhydroisoindole and preparation thereof Download PDF

Info

Publication number
HUT68913A
HUT68913A HU9303250A HU9303250A HUT68913A HU T68913 A HUT68913 A HU T68913A HU 9303250 A HU9303250 A HU 9303250A HU 9303250 A HU9303250 A HU 9303250A HU T68913 A HUT68913 A HU T68913A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
group
perhydroisoindole
halogen
hydrogen
diphenyl
Prior art date
Application number
HU9303250A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9303250D0 (en
Inventor
Claude Moutonnoier
Jean-Francois Peyronel
Michel Tabart
Alain Truchon
Daniel Achard
Serge Grisoni
Stephen Hanessian
Original Assignee
Rhone Poulenc Rorer Sa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Rhone Poulenc Rorer Sa filed Critical Rhone Poulenc Rorer Sa
Publication of HU9303250D0 publication Critical patent/HU9303250D0/hu
Publication of HUT68913A publication Critical patent/HUT68913A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D209/00Heterocyclic compounds containing five-membered rings, condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom
    • C07D209/02Heterocyclic compounds containing five-membered rings, condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom condensed with one carbocyclic ring
    • C07D209/44Iso-indoles; Hydrogenated iso-indoles

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Indole Compounds (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Transition And Organic Metals Composition Catalysts For Addition Polymerization (AREA)
  • Luminescent Compositions (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Nitrogen Condensed Heterocyclic Rings (AREA)

Description

A találmány tárgya (I) általános képletű perhidroizoindol új származékai, sóik, az olyan perhidroizoindol-származékok előállításának köztitermékei, amelyek antagonizálják a P-szubsztancia hatását és értékesek azon a terápiás területen, ahol e vegyület ellen hatnak.
A 4 042 707 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (A) általános képletű izoindol-származékokat ismertetnek, amelyeknek opiát hatásuk van.
Ezek a vegyületek azonban nem hatnak a P-szubsztancia ellen és nem alkalmazhatók köztitermékként, az ilyen termékek előállításához.
Az elvégzett kutatások, valamint a fent idézett leírás ellenére [Hanley, M.R. TINS, (5), 139 (1982)] nem sikerült gyakorlatilag olyan vegyűletet találni mostanáig, amely specifikusan a P-szubsztancia ellen hat és amelynek nem pepiid szerkezete van, ezért az új (I) általános képletű izoindol-származékok értékes vegyületek.
A (I) általános képletben
Rí jelentése azonos és hidrogénatom vagy együtt kötést képez, R2 jelentése azonos, fenilcsoport, amely adott esetben egy halogénatommal, vagy egy metilcsoporttal szubsztituált a 2-es vagy 3-as helyzetben,
R3 jelentése halogénatom vagy hidroxilcsoport és
R4 jelentése hidrogénatom vagy amennyiben R3 jelentése halogénatom, szintén halogénatomot jelent.
Amennyiben R2 csoport halogénatommal szubsztituált, vagy R3 jelentése halogénatom, akkor ez utóbbi klóratomot vagy fluoratomot jelent.
A (I) általános képletű vegyületeknek különböző sztereoizomer formái léteznek, az izoindol-származékok (3aR,7aR) formája van tiszta állapotban, vagy (3aRS,7aRS) cisz-formáinak elegyében, ezek szintén a találmány tárgyát képezik. Amennyiben R3 és R4 jelentése eltérő, és R3 lehet axiális vagy ekvatoriális helyzetben, ezért az R- és S-származékok, valamint ezek elegyei szintén a találmány tárgyát képezik.
Az olyan (I) általános képletű izoindol-származékokat, ahol R3 jelentése halogénatom, és R4 jelentése hidrogénatom vagy halogénatom, úgy állíthatjuk elő, hogy (II) általános képletű izoindol-származékot, ahol Rí és R2 jelentése a fentiek szerinti, és amennyiben monohalogénezett származékot kívánunk előállítani, akkor R'3 jelentése hidroxilcsoport és R'4 jelentése hidrogénatom, halogénezünk, vagy amennyiben dihalogénezett származékot kívánunk előállítani, akkor R'3 és R'4 együttesen oxocsoportot képez, halogénezünk, ezt követően a R5 védőcsoportot eltávolítjuk.
Az R5 védőcsoport bármely amino-védőcsoport lehet, amely kompatibilis a reakcióval, és amelynek bevitele és eltávolítása nem változtatja meg a molekula többi részét. A példák alapján a következő csoportokat említhetjük meg: alkil-oxi-karbonil-csoport, benzil-oxi-karbonil-csoport, benzilcsoport, amely adott esetben helyettesített, formilcsoport, klór-acetil-csoport, triklór-acetil-csoport, trifluor-acetil-csoport, vinil-oxi-karbonil-csoport, fenoxi-karbonil-csoport, 1-klór-etoxi-karbonil-csoport vagy klór-karbonil-csoport.
Ha olyan vegyületet akarunk előállítani, ahol R3 jelentése fluoratom, akkor a reakciót előnyösen fluorozó reagens segítségével végezzük, mint a kén-fluorid, [morfolino-kén-trifluorid, kén-tetrafluorid (J. Org. Chem., 40, 3808 (1975)] , dietil-amino-kén-trifluorid [(Tetrahedron, 44, 2875 (1988)], fenil-kén-trifluorid [J. Am. Chem. Soc., 84, 3058 (1962)], hexafluor-propil-dietil-amin (2 039 546 számú japán szabadalmi leírás) vagy a N-(2-klór-1,1,2-trifluor-etil)-dietil-amin, mint a szelénium-tetrafluorid, [J. Am. Chem. Soc., 96, 925 (1974)], vagy a tetrafluor-fenil-foszforán [(Tét. Let., 907 (1973), szerves oldószerben dolgozunk, mint klórozott oldószerben (diklór
-metánban, vagy diklór-etánban) -30°C és +3O°C közötti hőmérsékleten. Természetesen ha az (S) konfigurációjú alkoholt alakítjuk fluorozott származékká, akkor (R) konfigurációjú vegyülethez jutunk, amennyiben (R) konfigurációjú alkoholt reagáltatunk, akkor (S) konfigurációjú fluorozott termékhez jutunk. Kiindulhatunk a (R) és a (S) konfigurációjú alkoholok elegyébó'l, és az így kapott (I) általános képletü vegyület előállítása után különíthetjük el az egyes konfigurációkat.
Ha difluorozott (I) általános képletü vegyülethez akarunk jutni, akkor olyan (II) általános képletü izoindolon-származékból indulunk ki, ahol R'3 és R'4 együttesen oxocsoportot képez, a fenti körülmények között dolgozunk, és az alkalmazott hó'mérséklet 3O°C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérséklet.
Ha olyan terméket kívánunk előállítani, ahol R3 jelentése klóratom, akkor a (R) konfigurációjú klórozott származékot úgy kaphatjuk meg, hogy (S)-alkoholt foszfor-pentakloriddal kezelünk, Cremlyn, R. J. és munkatársai által a J. Chem. Soc.-ben [3794 (1954)] ismertetett módszer szerint végezzük, az (S) konfigurációjú klórozott származékot, úgy állíthatjuk elő, hogy (S)-alkoholt tionil-kloriddal kezeljük, amelyet a fentiekben idézett Cremlyn, R.J. referátumában ismertetett.
Ha diklórozott származékot kívánunk előállítani, akkor (II) általános kép-letű perhidroizoindolból indulunk ki, és a vegyületet foszfor-pentakloriddal kezeljük a fentiekben ismertetett körülmények között.
A R5 védőcsoport ezt követő eltávolítását a szokásos módszerekkel vé-gezzük. Nevezetesen Greene, T.W. [(Protective Groups in Organic Synthesis, A. Wiley - Interscience Publication (1981),] vagy McOmie,
- 5 Protective Groups in Organic Chemistry, Plenum Press (1973) ismertetett módszere szerint.
A találmány szerint az olyan (I) általános képletű izoindol-származékokat, ahol R3 jelentése halogénatom és R4 jelentése hidrogénatom, úgy állíthatjuk elő', hogy egy (III) általános képletű perhidroizoindol-származékot, ahol Rí, R2 és R5 jelentése a fentiek szerinti, halogénezünk, ezt követően az R5 védőcsoportot eltávolítjuk.
A halogénezést kvaterner ammónium-halogeniddel, mint tetrabutil-ammónium-fluoriddal, vagy alkálifém-halogeniddel, mint káliumfluoriddal, vagy cézium-fluoriddal végezzük, vízmentes közegben, szerves oldószerben, mint éterben (tetrahidrofuránban, dioxánban) vagy klórozott oldószerben (diklór-metánban) vagy ezen oldószerek elegyében, -3O°C és 5O°C közötti hőmérsékleten.
A (S) konfigurációjú (Ili) általános képletű szulfonilezett származék (R) konfigurációjú halogénezett származékhoz vezet és a (R) konfigurációjú szulfonilezett származék (S) konfigurációjú halogénezett származékhoz vezet. A R5 csoport eltávolítása a fentiek szerinti módon végezhető el.
A (III) általános képletű szulfonilezett származékot úgy állíthatjuk elő, hogy egy (II) általános képletű perhidroizoindol-származékot, ahol R'3 jelentése hidroxilcsoport és R'4 jelentése hidrogénatom, trifluor-metán-szulfonsav reakcióképes származékával kezeljük.
A reakciót általában trifluor-metán-szulfonsav anhidriddel végezzük piridin jelenlétében, klórozott oldószerben, (mint diklór-metánban), -3O°C és 2O°C közötti hőmérsékleten.
A találmány szerint az olyan (I) általános képletű perhidroizoindol6
-származékokat, ahol R3 jelentése hidroxilcsoport és R4 jelentése hidrogénatom, úgy állíthatjuk elő, hogy egy (IV) általános képletű perhidroizoindolon-származékot, ahol R-| és R2 jelentése a fentiek szerinti, és R'5 jelentése R5 jelentésével megegyezik vagy hidrogénatomot jelent, redukálunk, ezt követően az axiális és az ekvatoriális izomereket elkülönítjük és/vagy amennyiben R'5 jelentése hidrogénatomtól eltérő, a védőcsoportot eltávolítjuk.
A redukálást előnyösen alkálifém-bór-hidriddel végezzük, (nátrium-bór-hidrid, litium-tri-szek-butil-bór-hidrid) oldószerben, mint alkoholban (metanolban vagy etanolban) vagy egy éterben (tetrahidrofuránban), bázisos közegben vagy aluminium-hidriddel (litium-aluminium-hidriddel) -2O°C és 5O°C közötti hőmérsékleten.
A R'5 csoport eltávolítását ismert módszerek szerint végezzük, amelyek a molekula többi részét nem támadják meg.
A találmány szerint a (I) általános képletű hidroxilezett perhidroizoindol-származékokat, ahol R3 jelentése hidroxilcsoport és R4 jelentése hidrogén-atom, úgy is előállíthatjuk, hogy egy megfelelő (II) általános képletű perhidroizoindol-származék, ahol R'3 és R'4 jelentése a fentiek szerinti, R5 védőcsoportját eltávolítjuk.
Az eltávolítást ismert módszerekkel végezzük, amely^í molekula többi részét nem változtatják meg, nevezetesen a fent idézett módszerek szerint.
A (II) általános képletű perhidroizoindol-származékokat vagy a (IV) általános képletű perhidroizoindol-származékokat, ahol R'5 jelentése megegyezik R5 jelentésével, úgy állíthatjuk elő, hogy egy megfelelő (V) általános képletű vegyület, ahol R-|, R2, R'3 és R'4 jelentése a (II) általános képletű vegyületben megadott jelentésekkel azonos, aminocsoportját védőcsoporttal látjuk el.
A védőcsoportot szokásos módszerekkel visszük be. Nevezetesen a fentiekben idézett módszerek szerint.
A (IV) általános képletű izoindol-származékokat, ahol R'5 jelentése hidrogénatom, vagy a (V) általános képletű vegyületeket ,ahol R'3 és R'4 együtt oxocsoportot képez, úgy állíthatjuk elő, hogy egy megfelelő (VI) általános képletű vegyűlet, ahol Rí és R2 jelentése a fentiek szerinti, Rö jelentése allilcsoport vagy egy -CRaRbRc általános képletű csoport, ahol Ra és Rb jelentése hidrogénatom vagy adott esetben helyettesített fenilcsoport (halogénatommal, alkilcsoporttal, alkil-oxi-csoporttal vagy nitrocsoporttal) és Re jelentése megegyezik Ra és Rb jelentésével, vagy alkilcsoportot vagy alkil-oxi-alkil-csoportot jelent, Ra, Rb és Re közül legalább az egyik szubsztituált vagy nem szubsztituált fenilcsoportot jelent és az alkilcsoportok egyenes vagy elágazó láncú 1-4 szénatomos csoportot jelentenek, a R6 csoportot eltávolítjuk, bármely ismert módszerrel, amely nem támadja meg a molekula többi részét.
Nevezetesen ha Rí jelentése hidrogénatom, és R6 jelentése allilcsoporttól eltérő, az R6 csoportot katalitikus hidrogénezéssel távolitjuk el palládium jelenlétében. A reakciót általában savas közegben végezzük, oldószerben, mint alkoholban, (metanolban, etanolban), vízben vagy közvetlenül ecetsavban vagy hangyasavban 2O°C és 6O°C közötti hőmérsékleten.
Ha R6 jelentése benzhidrilcsoport vagy triti(csoport, az eltávolítást úgy végezzük el, hogy savas közeggel kezeljük, O°C és a reakcióelegy
- 8 forráspontja közötti hőmérsékleten, alkoholban, éterben, vízben vagy közvetlenül ecetsavban, hangyasavban vagy trifluor-ecetsavban.
Az R6 csoportot eltávolíthatjuk úgy is, hogy vinil-klór-formiáttal, 1-klór-etil-klór-formiáttal, vagy fenil-klór-formiáttal reagáltatjuk, köztitermékként egy (VII) általános képletű vegyületet kapunk, ahol Rí és R2 jelentése a fentiek szerinti és R7 jelentése vinilcsoport, 1 -klór-etil-csoport vagy fenilcsoport, ezt követően a -COOR7 csoportot savval végzett kezeléssel távolitjuk el. A klór-formiáttal végzett reagáltatást általában szerves oldószerben, mint klórozott oldószerben (diklór-metánban, diklóretánban, kloroformban), éterben (tetrahidrofuránban, dioxánban) vagy ketonban (acetonban) végezzük, vagy ezen oldószerek elegyében, 2O°C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten.
A -COOR7 -csoportot savas közeggel végzett kezeléssel távolitjuk el, mint trifluor-ecetsavval, hangyasavval, metánszulfonsavval, p-toluolszulfonsavval, hidrogén-kloriddal vagy hidrogén-bromiddal, oldószerben, mint alkoholban, éterben, észterben, nitrilben, vagy ezen oldószerek elegyében, vagy vízben, O°C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten.
A -COOR7-csoport eltávolításának fenti feltételei következtében a (IV) általános képletű és a (V) általános képletű izoindolon-származékokat az alkalmazott sav sója alakjában kapjuk, amelyet a további műveletek során tisztítás nélkül felhasználhatunk.
A (VI) általános képletű izoindolon-származékokat cikloaddiciós reakcióval állíthatjuk elő úgy, hogy egy (Vili) általános képletű szililezett származékot, ahol R6 jelentése a fentiek szerinti, (R°)3 jelentése alkilcsoport vagy alkilcsoportok és fenilcsoport, és R00 jelentése alkil-oxi9 csoport, cianocsoport vagy feniltiocsoport, reagáltatunk egy (IX) általános képletű ciklohexenonnal, ahol Rí és R2 jelenetése a fentiek szerinti.
A reagáltatást katalitikus mennyiségű sav jelenlétében végezzük, a savat a következők közül választjuk: trifluor-ecetsav, ecetsav, metánszulfonsav, vagy az alábbi referátumokban idézett savak egyikében, szerves oldószerben, mint klórozott oldószerben (diklór-metánban, diklór-etánban), aromás szénhidrogénben, nitrilben, (acetonitrilben) vagy éterben, O°C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten.
A (Vili) általános képletű szililezett származékot a következőkben ismertetett módszerek egyikével állíthatjuk elő:
- Terao, Y és munkatársai [Chem. Pharm. Bull., 33, 2762 (1985)]
- Hosumi, A. és munkatársai, [Chem. Lett., 1117 (1984],
- Padwa, A. és munkatársai, [Chem. Bér., 119, 813 (1986)], vagy
- Tetrahedron [41,3529 (1985)].
A (I), (II), (III), (IV), (V), (VI) és (VII) általános képletű perhidroizoindol származékai sztereoizomer formában fordulnak elő. Amennyiben (3aR,7aR)- -formájú (I) általános képletű vegyűiethez kívánunk jutni, akkor az izomer formák elkülönítését az olyan (V) általános képletű vegyület előállítása után végezhetjük el, ahol R'3 és R'4 együtt oxocsoportot képeznek. Ezt az elválasztást azonban elvégezhetjük az (I) általános képletű vegyület előállítása után is. Az elkülönítést bármely ismert módszerrel elvégezhetjük, amely kompatibilis a molekulával.
A példák alapján az elkülönítését úgy végezzük el, hogy optikailag aktív sót állítunk elő, éspedig úgy, hogy L(+) vagy D(-) mandulasavval vagy dibenzoil-borkősavval reagáltatjuk, ezt követően az izomereket kris- 10 tályositással különítjük el. A keresett izomert sójából bázisos közegben szabaddá tesszük.
Hidroxilezett származékok, vagy a halogénezett származékok axiális vagy ekvatoriális izomerjeinek elkülönítését előnyösen a (II) vagy (V) általános képletű vegyület előállítása után végezzük, kristályosítással és/vagy kromatográfiás eljárással. Ezt azonban elvégezhetjük a (I) általános képletű vegyület előállítása után is.
A találmány szerint a (I) általános képletű izoindol-származékokat felhasználhatjuk (X) általános képletű vegyületek előállításához is, ahol X jelentése oxigénatom vagy -NH-csoport,
R jelentése fenilcsoport, amely adott esetben egy vagy több halogénatommal, hidroxilcsoporttal vagy alkiIcsoporttal helyettesített, amelyek adott esetben helyettesítettek (halogénatommal, aminocsoporttal, alkil-amino-csoporttal vagy dialkil-amino-csoporttal), alkil-oxi-csoporttal vagy alkiltiocsoporttal, amelyek helyettesítve lehetnek [hidroxilcsoporttal, aminocsoporttal, alkil-amino-csoporttal vagy dialkil-amino-csoporttal, amely adott esetben (fenilcsoporttal, hidroxilcsoporttal vagy aminocsoporttal szubsztituált) vagy dialkil-amino-csoporttal, amelynek az alkilrésze a nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódik, egy 5- vagy 6-tagú heterociklusos gyűrűt képez, amely még egy heteroatomot tartalmazhat, mint oxigénatomot, kénatomot vagy nitrogénatomot, amely adott esetben alkilcsoporttal, hidroxilcsoporttal, vagy hidroxi-alkil-csoporttal szubsztituált)] vagy aminocsoporttal, alkil-amino-csoporttal, dialkil-amino-csoporttal szubsztituált, amelynek az alkilrésze a nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódik a fentiekben meghatározott heterociklusos gyűrűt képez, vagy ciklohexadienilcsoport, naftilcsoport, vagy 5-9 szénatomos telített vagy telítetlen mono- vagy policiklusos heterociklusos csoport, amely ezen kívül még egy vagy több heteroatomot, mint oxigénatomot, nitrogénatomot vagy kénatomot tartalmaz, R' jelentése hidrogénatom vagy halogénatom, hidroxilcsoport, alkilcsoport, amino-alkil-csoport, alkil-amino-alkil-csoport, dialkil-amino-alkil-csoport, alkil-oxi-csoport, alkiltiocsoport, acil-oxi-csoport, karboxilcsoport, alkil-oxi-karbonil-csoport, dialkil-amino-alkil-oxi-karbonil-csoport, benzil-oxi-karbonil-csoport, aminocsoport, acil-amino-csoport, vagy alkil-oxi-karbonil-amino-csoport, és
R-|, r2, R3 és R4 jelenetése a (I) általános képletű vegyületnél megadottakkal egyezik, a fentiekben idézett alkilcsoportok és acilcsoportok egyenes vagy elágazó láncú, 1-4 szénatomos csoportok, ha R csoport halogénatommal helyettesített, akkor ez utóbbi lehet klóratom, brómatom, fluoratom vagy jódatom, ha R jelentése telített vagy telítetlen, mono- vagy policiklusos heterociklusos gyűrű, akkor ez lehet tienilcsoport, furilcsoport, piridilcsoport, ditiinilcsoport, indolilcsoport, izoindolilcsoport, tiazolilcsoport, izotiazolilcsoport, oxazolilcsoport, imidazolilcsoport, pirrolilcsoport, triazolilcsoport, tiadiazolilcsoport, kinolilcsoport, izokinolilcsoport, naftiridinilcsoport, ha R jelentése heterociklusos csoportot hordozó lánccal szubsztituált fenilcsoport, akkor ez utóbbi lehet pirrolidinilcsoport, morfolinocsoport, piperidinilcsoport, tetrahidropiridinilcsoport, piperazinilcsoport vagy tiomorfolinocsoport.
A FT jelentése hidrogénatomtól eltérő, az izoindolon lévő szubsztituált lánc királis centrumot jelent, természetesen a (X) általános képletű vegyület sztereoizomer formái és ezek elegyei szintén a találmány tárgyát képezik.
A találmány szerint a (X) általános képletű perhidroizoindol-származékokat úgy állíthatjuk elő, hogy egy (XI) általános képletű savat vagy ennek reakcióképes származékát, ahol R és R' jelentése a fentiek szerinti, reagáltatunk egy (I) általános képéletű izoindol-származékkal, ahol R-|, R2, R3 és R4 jelentése a fentiek szerinti, ezt követően adott esetben egy kapott amidot amidinná alakítunk át.
A R és/vagy R' szubsztituensen lévő aminocsoportot, alkil-amino-csoportot vagy karboxilcsoportot előzetesen védőcsoporttal látjuk el, védőcsoportként bármely kompatibilis csoportot bevihetünk, amelynek a bevitele és eltávolítása nem támadja meg a molekula többi részét. Nevezetesen az alábbi módszerek szerint vihetjük be: Greene, T.W., vagy Wiley, A. vagy McOmie által javasolt módszerek szerint.
A példák alapján
- az aminocsoport vagy az alkil-amino-csoportokat védőcsoport lehet metoxi-karbonil-csoport, etoxi-karbonil-csoport, terc-butoxi-karbonil-csoport, allil-oxi-karbonil-csoport, vinil-oxi-karbonil-csoport, triklór-etoxi-karbonil-csoport, triklór-acetil-csoport, trifluor-acetil-csoport, klór-acetil-csoport, tritilcsoport, benzhidrilcsoport, benzilcsoport, allilcsoport, formilcsoport, acetilcsoport, benzil-oxi-karbonil-csoport vagy ezek helyettesített származékai, • · · «4 • * · · · · ♦ · · · · · ♦ ·
- 13 - a savcsoportokat a következő védőcsoporttal láthatjuk el: metilcsoport, etilcsoport, terc-butil-csoport, benzilcsoport, helyettesített benzilcsoport vagy benzhidrilcsoport.
Amennyiben R' jelentése hidroxilcsoport, előnyös előzetesen védőcsoporttal ellátni. Védőcsoportként megemlíthetjük az acetoxicsoportot, trialkil-szilil-csoportot, benzilcsoportot vagy karbonát alakjában -COORa-csoporttal, ahol Ra jelentése alkilcsoport vagy benzilcsoport.
Ha a (XI) általános képletű sav reakcióképes származékának kondenzálását végezzük, akkor előnyösen sav-kloriddal, savanhidriddel, vegyes anhidriddel vagy reakcióképes észterrel végezzük, ahol az észtermaradék szukcinimido-csoport, benztriazol-1-il-csoport, amely adott esetben helyettesített, 4-nitro-fenil-csoport, 2,4-dinitro-fenil-csoport, pentaklór-fenil-csoport vagy ftálimidocsoport.
A reagáltatást általában -4O°C és +2O°C közötti hőmérsékleten végezzük szerves oldószerben, mint klórozott oldószerben (diklór-metánban, diklór-etánban, kloroformban), éterben (tetrahidrofuránban, dioxánban), észterben (etil-acetátban), amidban (dimetil-acetamidban, dimetil-formamidban), ketonban (acetonban) vagy ezen oldószerek elegyében, savakceptor jelenlétében, mint szerves nitrogéntartalmú bázis, mint piridin, dimetil-amino-piridin, N-metil- -morfolin vagy trialkil-amin (trietil-amin) vagy egy epoxid (propilén-oxid) jelenlétében. Kondenzáló reagens jelenlétében is dolgozhatunk, mint egy karbodiimid [például diciklohexil-karbodiimid vagy 1 -(3-dimetil-amino-propil)-3-etil-karbodiimid), vagy N,N'-karbonil-diimidazol vagy 2-etoxi-1 -etoxi-karbonil-1,2-dihidrokinolin jelenlétében vagy vizes szerves közegben, alkálifém kondenzáló reagens jelenlétében, mint « 4
- 14 nátrium-hidrogén-karbonát jelenlétében, ezt követően adott esetben egy kapott amidot amidinná alakítunk a fentiekben ismertetett módon.
A (X) általános képletű amidot úgy alakítjuk amidinná, ahol X jelentése -NH-csoport, hogy egy (XII) általános képletű izoindolium-származékot állítunk elő, a képletben R, R', R-|, R2, R3 és R4 jelentése a fentiek szerinti, Y jelentése klóratom, metoxicsoport vagy etoxicsoport és Z jelentése klór, tetrafluoro-borát, fluor-szulfonát-, trifluor-metil-szulfonát-, metil-szulfát- vagy etil-szulfát-ion, a (XII) általános képletű izoindolium-származékot ammónium-hidroxiddal reagáltatjuk.
Abban az esetben, ha R3 jelentése hidroxilcsoport, Y jelentése klóratomtól eltérő.
A (XII) általános képletű izoindolium-származékot, ahol Y jelentése klóratom, metoxicsoport vagy etoxicsoport, úgy állítjuk elő, hogy foszgénnel, foszfor-triklorid-oxiddal, foszfor-pentakloriddal, tionil-kloriddal, oxalilkloriddal, triklór-metil-klór-formiáttal, trietil-(vagy trimetil-)-oxonium-tetrafluor-boráttal, metil-(vagy etil-)trifláttal, metil-(vagy etil-)fluor-szulfonáttal, vagy metil-(etil-)-szulfáttal reagáltatjuk. A reagáltatást klórozott oldószerben (diklór-metánban, diklór-etánban) vagy aromás szénhidrogénben (mint toluolban), O°C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezzük. A (XII) általános képletű származékot ammónium-hidroxiddal, vízmentes szerves oldószerben, mint klórozott oldószerben (diklór-metánban, diklór-etánban) reagáltatjuk, vagy alkohol és klórozott oldószer elegyében, éterben (tetrahidrofuránban), észterben (mint etil-acetátban), aromás oldószerben (min toluolban) vagy ezen oldószerek elegyében, -2O°C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten.
• · · · · ···· • •«44 * •4 « 4 · «
Ennek a reakciónak az elvégzéséhez azonban nem szükséges a (XII) általános képletű izoindolium-származékot elkülöníteni.
A (X) általános képletű izoindol-származékot, ahol X jelentése iminocsoport, úgy is előállíthatjuk, hogy a találmány szerinti izoindol-származékból indulunk ki, és egy (XIII) általános képletű vegyülettel, adott esetben sójával, ahol R és R' jelentése a fentiek szerinti és Rs jelentése egyenes vagy elágazó láncú, 1-4 szénatomos alkil-oxi-csoport, vagy metiltiocsoport, etiltiocsoport, benziltiocsoport vagy alkil-oxi-karbonil-metiltio-csoport, reagáltatjuk.
A (XIII) általános képletű vegyület-származékának - amelyet adott esetben in situ állítunk elő - reagáltatását szerves oldószerben, mint klórozott oldószerben (diklór-metánban, diklór-etánban), éterben (tetrahidrofuránban), aromás szénhidrogénben (mint toluolban), vagy nitrilben (mint acetonitrilben) végezzük O°C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten.
Abban az esetben, amikor a (XIII) általános képletű vegyület R és/vagy R' csoportok szubsztituensei reakcióba lépnének a reagáltatás során, ez utóbbiakat előzetesen védőcsoporttal kell ellátni.
A (XI) általános képletű savakat ismert módszerekkel, a példákban ismertetett módszerekkel vagy ezen módszerek analógiájára állíthatjuk elő.
A (I) általános képletű izoindol új származékait, valamint a (X) általános képletű vegyületeket, - az (I) általános képletű vegyületekből állíthatók elő a (X) általános képletű vegyületek - tisztíthatjuk adott esetben fizikai módszerekkel, mint kristályosítással vagy kromatográfiás eljárással.
··· • · · · · · · · «· * · · · · ·
- 16 Adott esetben a (I) általános képletű új származékokban, valamint az ezekhez vezető (X) általános képletű vegyületekben a R és/vagy R' aminocsoportot vagy alkil-amino-csoportot tartalmaz szubsztituensként, és/vagy X jelentése -NH-csoport, savakkal addiciós sóvá alakítható. Addiciós sókként megemlíthetjük a gyógyászatban elfogadható savakkal képzett sókat, mint az ásványi savakkal képzett sókat (hidroklorid, hidrobromid, szulfát, nitrát, foszfát) vagy szerves savakkal képzett sókat (szukcinát, fumarát, tartarát, acetát, propionát, maleát, citrát, metánszulfonát, p-toluolszulfonát, etanol-szulfonát, vagy ezen vegyületek szubsztituált származékai).
A (X) általános képletű új izoindol-származékok antagonizálják a P-szubsztancia hatását, és így a fájdalomcsillapítás területén, asztmás, allergiás, gyulladásokban, a központi idegrendszer, a kardiovaszkuláris rendszer görcsoldójaként, vagy az immunrendszer görcsoldójaként alkalmazhatók, ezen kívül a könnyelválasztást stimulálják.
A találmány szerinti vegyületeknek nagy az affinitása a P-szubsztancia receptoraihoz, 5- és 2000 nmólos adagban, amely módszert Lee, C.M. és munkatársai ismertettek a Mól. Pharmacol.- bán [ 23, 563-69 (1983)].
Különböző vegyületek segítségével kimutattuk, hogy a P-szubsztarvcia hatását antagonizálják. A módszert Rosell, S. és munkatársai írták le a Substance P. [kiadó: US von Euler és Pernow, B. Raven Press, New-York (1977). 83-88]. A vizsgált vegyületek 20 és 1000 nmól adagban voltak hatásosak.
A P szubsztancia számos patológiás területen ismert:
• · · · 1 9 • · « *<··« · ·· ···« · ·
- Agonists and antagonists of substance P. [A.S. dutta Drugs of the futur,
12, (8), 782 (1987)],
- Substance P and pain: Henry, J.L. [TINS, 3 (4), 97 (1980)],
- Substance P in inflammatory reactions and pain, Rosell, S. [ Actual. Chim. Ther., 12. s orozat, 249 (1985)],
- Effects of Neuropeptides on Production of Inflammatory Cytokines by Humán Monocytes, Lotz, M. és munkatársai [Science, 241, 1218 (1988)],
- Neuropeptides and the pathogenesis of allergy, Allergy, [42, 1-11 (1987)],
- Substance P in Humán Essential Hypertension, J. Cardiovascular Pharmacology, 10, (12), 5172 (1987).
A (X) általános képletű új izoindol-származékok nem toxikusak, egereknek 40 mg/kg szubkután adagolva, vagy 100 mg/kg orális adagokban is atoxikusak voltak.
Különösen értékesek azok a (I) általános képletű perhidroizoindol-származékok, ahol
Rí jelentése hidrogénatom,
R2 jelentése azonos és fenilcsoport,
R3 jelentése fluoratom, klóratom vagy hidroxilcsoport és
R4 jelentése hidrogénatom, vagy ha R3 jelentése fluoratom, akkor egy idejűleg R4 is fluoratomot jelent.
Ezek közül a vegyületek közül különösen értékesek a következő vegyületek:
- 7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol,
- 4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol,
- 4,4-difeni l-7,7-difluor-perhidroizoindol,
- 7-klór-4,4-difenil-perhidroizoindol, • · *4· !» · ♦ · ♦ * • · 4 4 44 • 4 · t * 4 44 • · 44«· ·4
- 18 sztereoizomer formái, ezek elegyei és sóik.
A következő példák a találmány bemutatására szolgálnak, azonban minden korlátozó jelleg nélkül.
A következő példákban hacsak más említés nem törétnik, az
HNMR-spektrumot 250 MHz-nél mértük dimetil-szulfoxidban, a kémiai eltolódást ppm-ben fejezzük ki.
1. példa
100 g (3aR,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-hidroklorid 1OOO ml vízmentes metanollal készített és 5°C-ra lehűtött oldatához 90 perc alatt 7,18 g nátrium-bór-hidrid 500 ml metanollal készített oldatát adjuk, amelyhez előzetesen 20 csepp tömény nátrium-hidroxid-oldatot adtunk. 2,5 órán keresztül keverjük 5-10°C hőmérsékleten, a keletkezett kristályokat leszivatjuk és 900 ml vízzel, valamint 1OOO ml etil-éterrel felvesszük. Az oldatot szűrjük és 15 ml 4n nátrium-hidroxid-oldattal lúgossá tesszük, majd 2 órán keresztül keverjük 5°C hőmérsékleten. A keletkezett kristályokat leszivatjuk, etil-éterrel mossuk, szárítjuk, és így 28,8 g (3aR,7S,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-olt kapunk fehér kristályként, amely 2O5°C-on olvad.
[alfa]D20= -230° (c = 1, CHCI3).
A (3aR,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-hidrokloridot a következőképpen állíthatjuk elő:
200 g (3aRS,7aRS)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-hidroklorid 2000 ml etil-acetáttal készített szuszpenziójához lassan keverés közben 500 ml 4n vizes, nátrium-hidroxid-oldatot adunk, a keverést folytatjuk a kiindulási vegyület oldódásáig. A szerves oldatot 250 ml desztillált vízzel, 250 ml vizes, telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát
- 19 felett szárítjuk és szűrjük. Az igy kapott oldathoz keverés közben 92,8 g L-(+)-mandulasav 1OOO ml etil-acetáttal készített oldatát adjuk, 4 órán keresztül keverjük, a kapott kristályokat leszivatjuk, 250 ml-25O ml etil-acetáttal kétszer mossuk, majd szárítjuk. A kristályokat 2000 ml desztillált vízzel felvesszük, az elegyet visszafolyató alkalmazásával hevítjük keverés közben 15 percen keresztül, a nem oldódó kristályokat leszivatjuk, 1OO ml-100 ml desztillált vízzel kétszer mossuk és szárítjuk. 1100 ml acetonitril és 500 ml desztillált víz elegyében átkristályositjuk, a kapott kristályokat leszivatjuk, 40 ml-40 ml acetonitrillel háromszor mossuk, majd szárítjuk. Igy 80 g (3aR,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-(L)-mandelátot kapunk, [alfa]β2θ = -164° (c =1, metanol).
g (3aR,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-(L)-mandeláthoz
400 ml 1n vizes, nátrium-hidroxid-oldatot és 600 ml etil-acetátot adunk, az elegyet szobahőmérsékleten keverjük a kiindulási vegyület oldódásáig, a szerves oldatot 250 ml desztillált vízzel, 250 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és szűrjük, keverés közben 30 ml 9n hidrogén-klorid-oldattal savassá tesszük, a keletkezett kristályokat leszivatjuk, kétszer 50-50 ml etil-acetáttal, majd 50 ml diizopropil-éterrel mossuk, és szárítjuk. így 52,3 g (3aR,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-hidrokloridot kapunk, amely 27O°C-on olvad bomlás közben, [alfajD2^ = -282° (c = 0,5, metanol).
A (3aRS,7aRS)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-hidrokloridot a következőképpen állíthatjuk elő:
g 1O %-os szénre felvitt palládiumhoz 150 g (3aRS,7aRS)-2·· * · ♦ « • · « 4··« · ·« ···♦ « *
- 20 -benzil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ont, 1500 ml metanolt és 450 ml 1n hidrogén-klorid-oldatot adunk, a reakcióelegyet hidrogénezzük keverés közben szobahőmérsékleten és légköri nyomáson. 5 óra elteltével az elméleti térfogat hidrogén abszorbeálódott, a reakcióelegyet szűrjük, majd csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 200 ml etanolban kikristályositjuk, a kapott kristályokat leszivatjuk, 50 ml etanollal mossuk és szárítjuk. Igy 110 g (3aRS,7aRS)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-hidrokloridot kapunk, amely 270°C-on olvad bomlás közben. NMR-spektrum:
2,03 (Mt, 1 H, 1 H a H 5-ös vagy 6-os helyzetben), 2,3 (Mt, 1 H, az 1H H-je 5ös vagy 6-os helyzetben), 2,48 (DD, átfedésben, a -CH2- 1 H-je 1-es helyzetben), 2,69 (DD, 1H, a -CH2- 1 H-je 1 -es helyzetben), 2,8 (Mt, 2H, a CH26-os vagy 5-ös helyzetben), 3,34 (DD, átfedésben, a -CH2- 1 H-je 3-as helyzetben), 3,5 (Mt, 1H, -CH- 3a-helyzetben), 3,82 (DD, 1H, a -CH2- 1 H-je 3-as helyzetben), 3,95 (Mt, 1 H, -CH- 7a-helyzetben), 7,15-7,65 (Mt, 10H, aromás), 9,43 (Mf, 2H, -NH2+).
IR-spektrum (KBr) (jellemző sávok cm’1):
3600-3300, 3100-3000, 3000-2850, 3100-2400, 1715, 1595, 1580, 1495, 1470, 1445, 775, 750, 705.
A (3aRS,7aRS)-2-benzil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ont a következőképpen állíthatjuk elő:
155 g 4,4-difenil-2-ciklohexén-1-on és 202 ml N-butoxi-metil-N-trimetil-szilil-metil-benzil-amin 1000 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatához 5 csepp trifluor-ecetsavat adunk és a reakcióelegyet visszafolyató alkalmazásával hevítjük 45 percen keresztül. 50 ml N-butoxi-metil♦ ♦ «« • · · • Ο 4
- 21 -N-trimetil-szilil-metil-benzil-amint és 3 csepp trifluor-ecetsavat adunk hozzá és még 45 percen keresztül keverjük és forraljuk visszafolyató alkalmazásával, majd ismét 25 ml N-butoxi-metil-N-trimetil-szilil-metil-benzil-amint és 3 csepp trifluor-ecetsavat adunk hozzá. A reakcióelegyet keverjük és keverés közben visszafolyató alkalmazásával forraljuk 45 percen keresztül, majd 50 g kálium-karbonáttal kezeljük, szűrjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 200 ml diizopropil-éterben oldjuk és az oldatot lehűtjük O°C-ra 1 órán keresztül. A keletkezett kristályokat leszivatjuk, kétszer 15 ml diizopropil-éterrel mossuk, és szárítjuk. így 193 g (3aRS,7aRS)-2-benzil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ont kapunk fehér kristályként, amely 132°C-on olvad.
A N-butoxi-metil-N-trimetil-szilil-metil-benzil-amint Terao, Y. és munkatársai által a Chem. Pharm. Bull.-ben ismertetett módszer szerint állíthatjuk elő [33, 2762 (1985)].
2. példa
17,8 g (3aR,7aR)-7,7-difenil-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindol-4-on 1 liter metanollal készített és +4°C-ra lehűtött oldatához cseppenként 40 perc alatt 1 g nátrium-bór-hidrid 200 ml metanollal készített oldatát adjuk, majd 1O csepp nátrium-hidroxid-oldatot. A reakcióelegyet 3 órán keresztül keverjük +4°C-on, majd 2 ml vizes, 0,1 n hidrogén-klorid-oldatot adunk hozzá és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 350 ml diklór-metánban oldjuk, 1OO ml vízzel, majd 50 ml telített, nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 40 ml etil-éterben kikristályositjuk. A kapott kristályokat leszivatjuk és szárítjuk. így 8,4 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-2-terc-butil-oxi-karbonil-per- 22 hidroizoindol-4-olt kapunk fehér kristályként, mely 190°C-on olvad. A kristályosítási anyalugot csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,040,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 4 cm, magassága 33 cm, eluensként 0,4 bar nitrogénnyomáson diklór-metán és metanol 96:4 térfogatarányú elegyét használjuk. 20 ml-es frakciókat szedünk, a 18-21. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. így 1,88 g (3aR,4R,7aR)-7,7-difenil-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindol-4-ont kapunk fehér habként. A 26-31 frakciót is egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményijtük. A maradékot 5 ml etil-éterben kikristályositjuk. így járulékosan 2,88 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindol-4-olt kapunk fehér kristályként, amely 190°C-on olvad.
A (3aR,7aR)-7,7-difenil-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindol-4-ont a következőképpen állíthatjuk elő:
g (3aR,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-hidroklorid 100 ml vízmentes diklór-metánnal és 6,17 ml trietil-aminnal készített oldatához részletekben 0,74 g 4-dimetil-amino-piridint, majd 14,7 g di-terc-butil-dikarbonátot adunk. A reakcióelegyet 24 órán keresztül keverjük szobahőmérsékleten, ezt követően vizes, citromsav-oldattal mossuk, majd vizes, nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 90 ml etil-éterben kikristályositjuk. A kapott kristályokat leszivatjuk, 10 ml etil-éterrel mossuk, majd szárítjuk. így 14,1 g (3aR,7aR)-7,7-difenil-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindol-4-ont kapunk fehér kristályként, amely 119°C-on olvad.
g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindol-4-ol 20 ml dioxánnal készített oldatához 40 ml dioxános, 6,3n hidrogén-klorid-oldatot adunk és szobahőmérsékleten keverjük 5 órán keresztül. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük, a kapott terméket acetonitrillel eldörzsöljük, szűrjük és szárítjuk, így 1,57 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol-hidrokloridot kapunk fehér kristályként, amely 266°C-on olvad.
3. példa
A (3aR,4R,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol-hidrokloridot úgy állíthatjuk elő, hogy 0,70 g ((3aR,4R,7aR)-2-benzil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol 30 ml metanollal és 2,0 ml 1n hidrogén-klorid-oldattal készített szuszpenzióját légköri nyomáson 20 órán keresztül 20°C hőmérsékleten 20 %-os szénre felvitt palládium-hidroxid jelenlétében hidrogénezzük. A reakcióelegyet szűrjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük, a kapott olajat etil-éterrel eldörzsöljük. A kapott szuszpenziót szűrjük, a szilárd anyagot leszivatjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárítjuk. így 0,52 g (3aR,4R,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol-hidrokloridot kapunk fehér szilárd anyagént, amely 220°C-on olvad, (bomlás közben).
IR-spektrum (jellemző sávok, cm-1): 3400, 3090, 3050, 3025, 30002800, 1600, 1580, 1495, 1465, 985, 750, 700.
HNMR-spektrum (DMS0-Ö6, fő jellemzők): 1,06 (t, széles, J=14, 1 Η, H 5ős helyzetben), 1,66 (d széles, J=14, 1 Η, H 5-ös helyzetben), 2,17 (d széles, J=14, 1H, CH2 6-os helyzetben), 3,8 (s széles, 1H, H 4-es helyzetben), 5,3 (mf, 1H, OH), 7,05-7,45 (mt, 10H, aromás), 8,4 és 9,43 (mf, 2H, NH2+).
A (3aR,4R,7aR)-2-benzil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-olt a következőképpen állíthatjuk elő:
1,3 g (3aR,7aR)-2-benzil-7,7-difenil-perhidroizoíndol-4-on 6,0 ml tetrahidrofuránnal készített és O°C-ra lehűtött oldatához 5 perc alatt 4,0 ml 1 mólos, tetrahidrofurános litium-tri-szek-butil-bór-hidrid-oldatot adunk. A reakcióelegyet 3 órán keresztül keverjük 0°C hőmérsékleten, majd ismét 0,5 ml 1 mólos bór-hidrid-oldatot adunk hozzá. 1 órán keresztül 0°C hőmérsékleten tartjuk, majd 50 ml vizet, és 50 ml etil-acetátot adunk hozzá, a szerves fázist leöntjük, 20 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A kapott olajat 30 ml diiizopropil-éterben kikristályositjuk, a kristályokat leszivatjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárítjuk. így 0,70 g (3aR,4R,7aR)-2-benzil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-olt kapunk fehér kristályként, amely 154°C-on olvad.
A(3aR,7aR)-2-benzil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ont a következőképpen állíthatjuk elő:
21,7 g (3aR,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on-hidroklorid 300 ml diklór-metánnal és 18,5 ml trietil-aminnal készített oldatához 7,9 ml benzil-bromidot adunk. A reakcióelegyet 1 órán keresztül keverjük 0°C hőmérsékleten, majd 2 órán keresztül 20°C-on, 50 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 5 cm, és magassága 40 cm. Eluensként 0,6 bar nitrogénnyomáson metil-acetát és ciklohexán 75:25 térfogatarányú elegyét használjuk, 250 ml-es frakciókat szedünk. A 3-6. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. Igy 22,1 g (3aR,7aR)-2-benzil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ont kapunk fehér szilárd anyagként, amely 124°C-on olvad. [alfajD^O = -279°.
4. példa
1,0 g (3aR,4R,7aR)-2-terc-butil-oxi-karbonil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol 20 ml vízmentes diklór-metánnal készített és +5°C-ra lehűtött oldatához 0,37 ml 4-tetrafluor-tiomorfolin 10 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát adjuk. 2 órán keresztül keverjük +5°C hőmérsékleten, a reakcióelegyet 20 ml vizes, 5 %-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője
2,4 cm, és magassága 35 cm. Eluensként 0,8 bar nitrogénnyomáson ciklohexán és etil-acetát 90:10 térfogatarányú elegyét használjuk, 25 ml-es frakciókat szedünk. A 25-34. frakciót egyesítjük és szárazra betöményitjük. Igy 0,27 g (3aR,7S,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindolt kapunk fehér habként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm‘1): 3090, 3060, 3030, 2975, 2930, 2875, 1695, 1595, 1580, 1495, 1450, 1405, 1365, 1175, 755, 730, 700.
A 8. példa szerinti eljárással dolgozunk, azonban 0,5 g (3aR,7S,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindolból indulunk ki, igy 0,35 g (3aR,7S,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol-hidrokloridot kapunk szürke szilárd anyagként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm'1): 3420, 30 90, 3050, 3025, 2970, 2920, 2800-2250, 1590, 1580, 1495, 1460, 1445, 1060, 750, 730, 700.
♦ * · ι
5. példa
9,4 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindol-4-ol 250 ml vízmentes diklór-metánnal készített és +5°C-ra lehűtött oldatához 3,5 ml morfolin-kén-trifluorid 50 ml diklór-metánnal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 4 órán keresztül keverjük +5°C hőmérsékleten, majd 300 ml diklór-metánnal hígítjuk, 250 ml vizes, nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk, szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 3,5 cm és magassága 42 cm, eluensként 0,5 bar nitrogénnyomáson ciklohexán és etil-acetát 90:10 térfogatarányú elegyét használjuk. 120 ml-es frakciókat szedünk, a 13-17. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot ciklohexánban kikristályositjuk. így 2,55 g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindolt kapunk fehér kristályként, amely 202°C-on olvad.
3,7 g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindol 40 ml dioxánnal készített oldatához 40 ml dioxános, 6,3n hidrogén-klorid-oldatot adunk és szobahőmérsékleten keverjük 2 órán keresztül. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. Diizopropil-éterrel eldörzsöljük, szűrjük és szárítjuk. Igy 3,1 g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol-hidrokloridot kapunk fehér kristályként, amely 200°C-on olvad bomlás közben.
6. példa g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-2-terc-butil-oxi-karbonil-perhidroizoindol-4-ol 60 ml kloroformmal készített és +4°C-ra lehűtött oldatához rész27 letekben 1,3 g kalcium-karbonátot, majd 2 g foszfor-pentakloridot adunk, és szobahőmérsékleten keverjük 20 órán keresztül. A reakcióelegyet ezt követően szűrjük, 80 ml kloroformmal hígítjuk, kétszer 80-80 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk, szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 2,5 cm, és magassága 34 cm. Eluensként 0,4 bar nitrogénnyomáson ciklohexán és etil-acetát 30:70 térfogatarányú elegyét használjuk, 20 ml-es frakciókat szedünk. A 7-10 frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. így 0,44 g (3aR,7R,7aR)-7-klór-2-klór-karbonil-4,4-difenil-perhidroizoindolt kapunk fehér szilárd anyagként.
IR-spektrum (CCI4 oldat, jellemző sávok, cm’1): 3090, 3065, 3035, 2930, 2855, 1745, 1600, 1585, 1495, 1450, 700.
0,4 g (3aR,7R,7aR)-7-klór-2-klór-karbonil-4,4-difenil-perhidroizoindol 6 ml vizes, 1n hidrogén-klorid-oldattal és 14 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát 80°C hőmérsékleten hevítjük keverés közben 9 órán keresztül. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. Igy 0,35 g (3aR,7R,7aR)-7-klór-4,4-difenil-perhidroizoindol-hidrokloridot kapunk fehér szilárd anyagként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm'1): 3055, 3025, 3000, 2250, 1600, 1495, 1580, 1460, 1445, 1435, 760, 750, 735, 700.
7. példa g (3aR,4S,7aR)-2-terc-butil-oxi-karbonil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol 10 ml tionil-kloriddal készített oldatát 3 órán keresztül keverjük
I
- 28 80°C hőmérsékleten. Ezt követően a reakcióelegyet csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük így 1,03 g (3aR,7S,7aR)-2-terc-butil-oxi-karbonil-7-któr-4,4-difenil-perhidroizoindolt kapunk szilárd anyagként, amelyet a következő művelet során tisztítás nélkül felhasználhatunk.
1,03 g (3aR,7S,7aR)-2-terc-butil-oxi-karbonil-7-klór-4,4-difenil-perhidroizoindol 5 ml dioxánnal készített oldatához 10 ml dioxános, 6,3n hidrogén-klorid-oldatot adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük 2 órán keresztül, majd csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. Igy 0,84 g (3aR,7S,7aR)-7-klór-4,4-difenil-perhidroizoindol-hidrokloridot kapunk szilárd anyagként, amelyet tisztítás nélkül használhatunk fel a következő művelet során.
8. példa
3,4 ml dietil-amino-kén-trifluorid 20 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatához 5,0 g (3aRS,7aRS)-2-terc-butil-oxi-karbonil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-on 30 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet visszafolyató alkalmazásával hevítjük 5 órán keresztül és keverjük, majd 20 órán keresztül 20°C hőmérsékleten keverjük. Ezt követően 50 ml vizes, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 50 ml vízzel mossuk, majd magnézium-szulfát felett szárítjuk és szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 2,8 cm, és magassága 35 cm. Eluensként 0,8 bar nitrogénnyomáson ciklohexán és etil-acetát először 95:5, majd 90:10 térfogatarányú elegyét használjuk, 25 ml-es frakciókat szedünk. A 24-52. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot etil-acetát és diizo propil-éter elegyében kikristályositjuk. A kristályokat leszivatjuk és szárítjuk. így 1,80 g (3aRS,7aRS)-2-terc-butil-oxi-karbonil-4,4-difenil-7,7-di-fluor-perhidroizoindolt kapunk fehér kristályként, amely 162°C-on olvad.
1,8 g (3aRS,7aRS)-2-terc-butil-oxi-karbonil-4,4-difenil-7,7-difluor-perhidroizoindolhoz 20 ml dioxánt és 20 ml 6,3n hidrogén-klorid-oldatot adunk. 20 órán keresztül keverjük szobahőmérsékleten, fehér szuszpenziót kapunk, amelyet 40°C hőmérsékleten és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitünk. A maradékot diizopropil-éterrel mossuk, a kapott szilárd anyagot leszivatjuk és szárítjuk. így 1,51 g (3aRS,7aRS)-4,4-difenil-7,7-difluor-perhidroizoindol-hidrokloridot kapunk fehér szilárd anyaként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm’1): 30 90, 30 50, 3025, 2965, 2935, 2900, 2800-2250, 1595, 1580, 1495, 1465, 1445, 760, 730, 700.
1 HNMR-spektrum (DMS0-d6 + CF3COOD): 1,2-1,55 és 2,12 (2mt, 2x1 H, CH2 6-os helyzetben), 3-3,3 (mt, 1H, H 7a-helyzetben), 3,58 (mt, 2H, CH2 1-es helyzetben), 3,76 (mt, 1H, H 3a-helyzetben), 7,1-7,5 (mt, 10H, aromás).
9. példa
4,87 g (3aR,7S,7aR)-2-terc-butoxi-karbonil-4,4-difenil-7-trifluor-metil-szulfonil-oxi-perhidroizoindol 150 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát 22,6 ml tetrahidrofurános, 1 mólos tetrabutil-ammónium-fluorid-oldattal kezelünk, majd 17 órán keresztül keverjük 20°C hőmérsékleten. Ezt követően csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,2-0,063 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 4,5 cm, és magassága 35 cm. Eluensként 0,4 bar nitrogénnyomáson ciklohexán és etil-acetát 75:25 térfogat
- 30 arányú elegyét használjuk, 20 ml-es frakciókat szedünk. A 28-38 frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. így 1,44 g (3aR,7R,7aR)-2-terc-butoxi-karbonil-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindolt kapunk fehér kristályként, amely 200°C-on olvad.
[alfa]d20 = -225° (c=1, CHCI3).
2,25 g (3aR,7R,7aR)-2-terc-butoxi-karbonil-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol 25 ml dioxánnal készített oldatát dioxános, 5,8n hidrogén-klorid-oldattal kezeljük, majd 2 órán keresztül keverjük 20°C hőmérsékleten, végül csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 100 ml diizopropil-éterrel eldörzsöljük, a szilárd anyagot szűrjük, majd szárítjuk. így 1,8 g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol-hidrokloridot kapunk krémszínű porként.
1 HNMR-spektrum (DMSO-d6): 1,0-1,35 (mt, a -CH2- 1 H-je 6-os helyzetben), 4,9 (d széles, J=5O, 1H, CHF), 7,1-7,5 (mt, 14H, aromás), 9,05 és 9,9 (2 mf, 2x1 H, NH2+).
A (3aR,7S,7aR)-2-terc-butoxi-karbonil-4,4-difenil-7-trifluor-metil-szulfonil-oxi-perhidroizoindolt a következőképpen állíthatjuk elő:
6,7 g (3aR,4S,7aR)-2-terc-butoxi-karbonil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol 100 ml vízmentes diklór-metánnal készített és -30°C-ra lehűtött oldatához 1,5 ml piridint, majd 10 perc alatt 3,2 g trifluor-metánszulfonsavanhidrid 25 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 2 órán keresztül keverjük -30°C hőmérsékleten, majd 250 ml vízzel és 100 ml diklór-metánnal hígítjuk. A szerves fázist 200 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 200 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. így 8,6 g (3aR,7S,7aR)-2-terc-butoxi-karbonil-4,4-difenil-7-trifluor-metil-szulfo nil-oxi-perhidroizoindolt kapunk sárga habként, amelyet tisztítás nélkül használhatunk fel a további műveletek során.
A (3aR,4S,7aR)-2-terc-butoxi-karbonil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-olt a következőképpen állíthatjuk elő:
g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol és 0,5 g 4-dimetil-amino-piridint 450 ml diklór-metánnal készített oldatához 10,55 g di(terc-butil)-dikarbonátot adunk. 2 órán keresztül keverjük 25°C hőmérsékleten a reakcióelegyet, majd csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 50 ml dietil-éterben kikristályositjuk, és igy 9 g (3aR,4S,7aR)-2-terc-butoxi-karbonil-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-olt kapunk fehér kristályként, amely 190°C-on olvad.
A találmány szerinti vegyületeket a (X) általános képletű izoindol-származékok előállításához használhatjuk fel, amint azt a következő alkalmazási példák bemutatják.
1. alkalmazási példa
0,72 g (3aR,7R,7aR)-4,4difenil-7-fluor-perhidroizoindol-hidroklorid, 0,5 g 2-(3-dimetil-amino-propoxi)-fenil-ecetsav, 0,03 g 1-hidroxi-benzotriazol 75 ml diklór-metánnal készített és +4°C hőmérsékletre lehűtött oldatához 10 perc alatt 0,5 g 1-(3-dimetil-amino-propil)-3-etil-karbodiimid 50 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát, majd 0,37 ml diizopropil-etil-amint adunk. A reakcióelegyet 3 órán keresztül keverjük 0°C hőmérsékleten, majd kétszer 50-50 ml vízzel, és kétszer 50-50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot ml 0,1n hidrogén-klorid-oldattal, 50 ml dietil-éterrel, és 30 ml vízzel felvesszük. A vizes fázist elkülönítjük és liofilezzük, így 0,85 g (3aR,7R,7aR)-[2-(3-dimetil-amino-propoxi)-fenil]-2-acetil-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindolt kapunk, fehér liofilizátumként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm-1): 3060, 3030, 2960, 2890, 2800, 2200, 1635, 1605, 1495, 1460, 1445, 1250, 755, 705.
1 HNMR-spektrum (DMS0-d6) (szobahőmérsékleten 2 rotamer elegye észlelhető): 0,95-1,35 és 1,8-2,1 (2mt, 2x1 H, CH2 6-os helyzetben), 2,6-2,8 (mt, 6H, N(CH3)2, 3,9 és 4,05 (2mt, 2x1 H, OCH2), 4,8 és 4,85 (2d széles, J=50, 1H, CHF), 6,8-7,5 (mt, 14H, aromás).
2. alkalmazási példa g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol-hidroklorid és
0,924 g 2-{[3-(pirrolidin-1 -il)-2-propoxi]-fenil}-ecetsav 40 ml vízmentes diklór-metánnal készített és +5°C-ra lehűtött oldatához 0,04 g hidroxi-benzotriazol-hidrátot, majd 0,79 g 1-(3-dimetil-amino-propil)-3-etil-karbodiimid-hidrokloridot és 0,51 ml diizopropil-etil-amint adunk. 2,5 órán keresztül keverjük +5°C hőmérsékleten, majd 20 órán keresztül 20°C hőmérsékleten. A reakcióelegyet kétszer 50-50 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, majd csökkentett nyomáson (2,7 kPa) 40°C-on szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással kezeljük szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 2,4 cm, és magassága 31 cm. Eluensként 0,5 bar nitrogénnyomáson etil-acetát, ecetsav és víz 60:10:10 térfogatarányú elegyét használjuk. 25 ml-es frakciókat szedünk, a 11-31. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 20 ml diklór-metánnal felvesszük, az oldatot 20 ml vizes, 1n nátrium-hidroxid-oldattal mossuk, majd magnézium-szulfát felett szárítjuk és szárazra betöményitjük. A bázisos mosást megismételjük. így 0,68 g (3aR,7R,7aR)-2-{{[3-(pirrolidin-1-il)-2-propoxi]fenil}—acetil}-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindolt kapunk fehér szilárd anyagként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm·1): 3085, 3055, 3025, 2950, 2875, 2785, 1640, 1600, 1495, 1455, 1440, 1245, 750, 700.
1 HNMR-spektrum (DMSO-dö + CF3COOD): 1,1-1,45 (mt, 1H, 1H 6-os helyzetben), 1,9 (mt, 4H, 2CH2 a pirrolidinocsoport 3-as és 4-es helyzetében), 2,27 (mt, 1H, 1H 5-ös helyzetben), 3,77 (d, J=10,1 Η, H 1-es helyzetben), 4,03 (mt, 2H, OCH2), 4,78 (d széles, J=50, 1H, CHF), 7,1 -7,5 (mt, 14H, aromás).
3. alkalmazási példa
A 9. alkalmazási példa szerint dolgozunk, azonban 0,16 g 2-dimetil-amino-fenil-ecetsavból és 0,30 g (3aR,7S,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol-hidrokloridból indulunk ki, igy 0,11 g (3aR,7S,7aR)-2-[(2-dimetil-amino-fenil)-acetil]-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindolt kapunk fehér habként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm'1): 3090, 3060, 3030, 2940, 2875, 2825, 2770, 1645, 1595, 1580, 1495, 1450, 1420, 755, 730, 700.
1 HNMR-spektrum (szobahőmérsékleten két rotamer elegye észlelhető): 2,35 és 2,58 (2s, 6H, N(CH3)2), 4,2-4,6 (mt, 1H, CHF), 6,9-7,5 (mt, 14H, aromás).
4. alkalmazási példa
0,57 g 2-pirrolidino-fenil-ecetsav-hidrobromid 20 ml vízmentes diklór-metánnal készített és 4°C-ra lehűtött oldatához 0,28 ml trietil-amint és 0,32 g karboníl-díímidazolt adunk. 1 órán keresztül keverjük +4°C hőmérsékleten, majd 0,67 g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol-hidroklorid 20 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát és 0,28 ml trietil-amint adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük 24 órán keresztül, majd 100 ml diklór-metánnal hígítjuk, kétszer 50-50 ml vízzel mossuk és magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással kezeljük szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 3,5 cm, és magassága 38 cm. Eluensként 0,5 bar nitrogénnyomáson ciklohexán és etil-acetát 70:30 térfogatarányu elegyét használjuk, 20 ml-es frakciót szedünk. A 26-54. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot acetonitril és diizopropil-éter 25:75 térfogatarányú elegyében kikristályositjuk. így 0,16 g (3aR ,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-2-[(2-pirrolidino-fenil)-acetil]-perhidroizoindolt kapunk fehér kristályként, amely 170°C-on olvad.
5. alkalmazási példa
0,19 g (2-dimetil-amino-fenil)-ecetsav 15 ml vízmentes diklór-metánnal készített és +4°C-ra lehűtött oldatához 0,17 g karbonil-diimidazolt adunk. 1 órán keresztül keverjük +4°C hőmérsékleten, majd 0,35 g (3aR,7R,7aR)-7-klór-4,4-difenil-perhidroizoindol-hidroklorid 10 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát adjuk, ezt követően 0,15 ml trietil» ·
- 35 -amin 10 ml vízmentes diklór-metnnal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük 20 órán keresztül, majd 120 ml diklór-metánnal hígítjuk és 80 ml vízzel, majd vizes, telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szílíkagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 2cm, és magassága 22 cm. Eluensként 0,4 bar nitrogénnyomáson etil-acetát és ciklohexán 75:25 térfogatarányú elegyét használjuk. 20 ml-es frakciókat szedünk, a 6-9. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot bázis alakjában kapjuk, amelyet hidrokloriddá alakíthatunk úgy, hogy 25 ml etil-éterben oldjuk, majd 5 ml etil-éteres, 3,2n hidrogén-klorid-oldatot adunk hozzá, etil-éterrel mossuk és szárítjuk. így 0,14 g (3aR,7R,7aR)-7-klór-2-[(2-dimetil-amino-fenil)-acetil]-4,4-difenil-perhidroizoindol-hidrokloridot kapunk fehér kristályként, amely 190°C-on olvad.
6. alkalmazási példa
0,43 g 2-dimetil-amino-fenil-ecetsav 15 ml vízmentes diklór-metánnal készített és +4°C-ra lehűtött oldatához 0,39 g karbonil-diimidazolt adunk. 1 órán keresztül keverjük +4°C hőmérsékleten, majd 0,84 g (3aR,7S,7aR)-7-klór-4,4-difenil-perhidroizoindol-hidroklorid 10 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát adjuk, majd 0,34 ml trietil-amin 10 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát. A rakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük 20 órán keresztül, majd 100 ml diklór-metánnal hígítjuk és 50 ml vízzel, majd vizes, telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és csökkentett nyomáson (2,7 • < «4 4 • » » · · • 4 · * · kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 3 cm, és magassága 23 cm. Eluensként 0,4 bar nitrogénnyomáson etil-acetát és ciklohexán 25:75 térfogatarányu elegyét használjuk, 80 ml-es frakciókat szedünk. A 2. fázist csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A terméket bázis alakjában kapjuk, amelyet hidrokloriddá alakíthatunk úgy, hogy 4 ml acetonitrilben oldjuk, majd 6 ml etil-éteres, 3,2n hidrogén-klorid-oldatot adunk hozzá, diizopropil-éterrel mossuk, majd szárítjuk. így 0,08 g (3aR,7S,7aR)-7-klór-2-[(2-dímetil-amÍno-fenil)-acetilj-4,4-difenil-perhidroizoindol-hidrokloridot kapunk bézs színű szilárd anyagként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm'1): 3055, 3025, 2950, 1635, 1490, 1460, 1440, 760, 750, 700.
1 HNMR-spektrum (DMSO-Ő6) (4O3°K-on két rotamer elegye észlelhető, DMSO-Ő6 + CF3COOD, fő jelek): 3 és 3,13 (2s, 6H, N(CH3)2), 4,54 és 4,63 (2mt, 1H, CHCl), 7-7,8 (mt, 14H, aromás).
7. alkalmazási példa
0,36 g (S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionsav 20 ml vízmentes diklór-metánnal készített és +4°C-ra lehűtött oldatához 0,32 g karbonil-diimidazolt adunk. 1 órán keresztül keverjük +4°C hőmérsékleten, majd 0,67 g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol-hidroklorid 20 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát és 0,28 ml trietil-amint adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük 20 órán keresztül, majd 200 ml diklór-metánnal hígítjuk, 50 ml vízzel mossuk és magnéziumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra • * «· * ···· • » · · · · ·· · · · · • * · ···* · betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással kezeljük szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 3 cm, és magassága 20 cm. Eluensként 0,4 bar nitrogénnyomáson etil-acetát és ciklohexán 60:40 térfogatarányu elegyét használjuk, 20 ml-es frakciókat szedünk. A 10-15 frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 0,6 ml diizopropil-éterben kikristályositjuk. A kapott kristályokat leszivatjuk és diizopropil-éterrel mossuk, majd szárítjuk. így 0,19 g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-2-[(S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionil]-perhidroizoindolt kapunk fehér kristályként, amely 195°C-on olvad.
A (S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionsavat a következőképpen állíthatjuk elő:
A (S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionsavat Evans, D.A. és munkatársai által a Tetrahedron-ban [44, 5525 (1988)] ismertetett módszer analógiájára állíthatjuk elő a következőképpen:
4,1 g (4S,5S)-4-metil-5-fenil-3-[(S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionil]-oxazolidin-2-ont 60 ml tetrahidrofuránnal és 30 ml vízzel készített oldatához 1,52 g litium-hidroxidot adunk. A reakcióelegyet 3 órán keresztül keverjük ezen a hőmérsékleten, majd hagyjuk szobahőmérsékletre felmelegedni és etil-acetátot adunk hozzá, ezt leöntjük, a vizes fázist vizes 1n hidrogén-klorid-oldattal savassá tesszük, etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A kapott szilárd anyagot hexánban átkristályositjuk, leszivatjuk és szárítjuk. így 0,4 g (S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionsavat kapunk fehér kristályként, amely 102°C-on olvad, [alfa]d20 = +84,6° (c = 1, CHCI3).
« »
- 38 A (4S,5S)-4-metil-5-fenil-3-[(S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionil]-oxazolidin-2—ont a következőképpen állíthatjuk elő:
g (4S,5S)-4-metil-5-fenil-3-[(2-metoxi-fenil)-acetil]-oxazolidin-2-on 150 ml tetrahidrofuránnal készített és -50°C-ra lehűtött oldatához 19,1 g nátrium-1,1,1,3,3,3-hexametil-diszilazanátot adunk, 45 percen keverjük ezen a hőmérsékleten, majd 132. ml metil-jodidot adunk hozzá. A reakcióelegyet ezt követó'en 15 órán keresztül keverjük szobahőmérsékleten, majd etil-acetáttal hígítjuk, 50 ml vízzel, majd 50 ml vizes, telitett nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A kapott maradékot diizopropil-éterben kikristályositjuk, leszivatjuk és szárítjuk. így 4,2 g (4S,5S)-4-metil-5-fenil-3-[(S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionil]-oxazolidin-2-ont kapunk fehér szilárd anyagént.
A (4S,5S)-4-metil-5-fenil-3-(2-metoxi-fenil-acetil)-oxazolidin-2-ont a következőképpen állíthatjuk elő:
1,89 g nátrium-hidrid (80 %-os ásványolajos diszperzió) 200 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített szuszpenziójához szobahőmérsékleten 9,38 g 2-metoxi-fenil-ecetsavat adunk. A szuszpenziót -30°C hőmérsékletre lehűtjük és 7,77 ml pivaloil-kloridot adunk hozzá, ezt követően egy -78°C-ra lehűtött oldatot adunk hozzá. Ezt az oldatot úgy állítjuk elő, hogy 35,27 ml hexános, 1,6 mólos, butil-litium-oldatot 10 g (4S,5S)-4-metil-5-fenil-oxazolidin-2-on 200 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített és -78°Cra lehűtött oldatához adjuk. A reakcióelegyet 45 percen keresztül keverjük -30°C-on, majd szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni és 200 ml vizes, telített ammónium-klorid-oldatot, majd 500 ml etil-acetátot adunk hozzá, a szerves fázist leöntjük, és kétszer 100-100 ml vízzel, maid kétszer 100-100 «· «» * ♦· · · « · · · · · ·· · · · · ml vizes, telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk, szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 4,8 cm, és magassága 36 cm. Eluensként 0,6 bar nitrogénnyomáson ciklohexán és etil-acetát először 85:15, majd 80:20 térfogatarányú elegyét használjuk. 50 ml-es frakciókat szedünk, a 14-31. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. így 13,6 g (4S,5S)-4-metil-5-fenil-3-(2-metoxi-fenil-acetil)-oxazolidin-2-ont kapunk sárga olajként.
8. alkalmazási példa
A 9. alkalmazási példa szerinti eljárással dolgozunk, azonban 0,77g 2-dimetil-amino-fenil-ecetsavból és 1,50 g (3aRS,7aRS)-4,4-difenil-7,7-difluor-perhidroizoindol-hidrokloridból indulunk ki, és így 1,29 g (3aRS,7aRS)-2-[(2-dimetil-amino-fenil)-acetil]-4,4-difenil-7,7-difluor-perhidroizoindolt kapunk fehér szilárd anyagént, amely 189°C-on olvad.
9. alkalmazási példa
0,52 g 2-dímetil-amino-fenil-ecetsav 20 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatához 0,49 g Ν,Ν’-karbonil-diimidazolt adunk. 30 percen keresztül keverjük +5°C hőmérsékleten, majd 0,93 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol-hidroklorid és 0,84 ml trietil-amin 10 ml diklór-metánnal készített oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet 2 órán keresztül keverjük +5°C hőmérsékleten, majd 10 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A kapott maradékot kromatográfiás eljárással « · • · · · · · ·· · · · c • · « ··«· · ·· *· « · ·
- 40 tisztítjuk szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 2 cm, és magassága 35 cm. Eluensként etil-acetátot használunk 30 ml-es frakciókat szedünk, a 8-27. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 4 ml acetonitril és 20 ml etil-éter elegyében kikristályositjuk. A kristályokat leszivatjuk, és csökkenteti nyomáson (2,7 kPa) szárítjuk. Igy 0,70 g (3aR,4S,7aR)-2-[(2dimetil-amino-fenil)-acetil]-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-olt kapunk fehér szilárd anyagként, amely 160°C-on olvad. [alfa]o20 = .-|62θ (c = 0,5, metanol).
10. alkalmazási példa
A 9. felhasználási példa szerinti eljárással dolgozunk, azonban 0,26 g 2-dimetil-amino-fenil-ecetsavból és 0,50 g (3aR,4R,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol-hidrokloridból indulunk ki, és igy 0,21 g (3aR,4R,7aR)-2-[(2-dimetil-amino-fenil)-acetil]-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-olt kapunk fehér szilárd anyagként, amely 204°C-on olvad. [alfajD2^ = -212° (c = 0,5, metanol).
11. alkalmazási példa
0,86 g 2-pirrolidino-fenil-ecetsav-hidrobromid 20 ml vízmentes diklór-metánnal készített és +4°C-ra lehűtött oldatához 0,42 ml trietil-amint és 0,49 g karbonil-diimidazolt adunk. 1 órán keresztül keverjük +4°C-on, majd 1 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol-hidroklorid és 0,42 ml trietil-amin 10 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát adjuk
- 41 hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük 24 órán keresztül, majd kétszer 10-10 ml vízzel, ezt követően vizes, nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A terméket bázis alakjában kapjuk és hidrokloridjává alakítjuk úgy, hogy minimális mennyiségű acetonban oldjuk és etil-éteres hidrogén-klorid-oldattal keverjük, etil-étert adunk hozzá. A kapott szilárd anyagot etil-éterben eldörzsöljük, majd szárítjuk. így 0,2 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-2-[(2pirrolidino-fenil)-acetil]-perhidroizoindol-4-ol-hidrokloridot kapunk bézs színű szilárd anyagként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm-1): 3085, 3050, 3025, 2945, 2880, 2750, 2250, 1640, 1600, 1495, 1445, 1060, 755, 730, 700.
1 HNMR-spektrum (DMSO-dö): 0,92 és 1,72 (2 mt, 2x1 H, CH2 5-ös helyzetben), 2,17 (mt, 4H, 2CH2 a pirrolidino 3-as és 4-es helyzetében), 7-7,8 (mt, 14H, aromás).
12. alkalmazási példa
A 9. példa szerinti eljárással dolgozunk, azonban 1,82 g 2-metoxi-fenil-ecetsavból és 3,29 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol-hidrokloridból indulunk ki, Így 3,9 g (3aR,4S,7aR)-2-[(2-metoxi-fenil)-acetil]-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-olt kapunk fehér szilárd anyagént, amely 246°C-on olvad, [alfa]- -174θ (c = 0,37, metanol).
• ♦ · · ·V •· · · · · • · · · ·«· · ·· r · · « ··
13. alkalmazási példa
0,41 g (S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionsav 15 ml vízmentes diklór-metánnal készített és +4°C-ra lehűtött oldatához 0,37 g karbonil-diimidazolt adunk. Egy órán keresztül keverjük +4°C-on, majd 0,75 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol-hidroklorid oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük 20 órán keresztül, majd kétszer 10-10 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 3,6 cm, és magassága 37 cm. Eluensként 0,5 bar nitrogénnyomáson etil-acetát és ciklohexán 50:50 térfogatarányú elegyét használjuk, 50 ml-es frakciókat szedünk. A 21-40. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot diizopropil-éterrel eldörzsöljük, majd szárítjuk, így 0,3 g (3aR,4S,7aR)-2-[(S)-2-(2-metoxi-fenil)-propionil]-perhidroizoindol-4-olt kapunk fehér habként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm’1): 3090, 3060, 3030, 2940, 2875, 2840, 1630, 1600, 1495, 1445, 1245, 1060, 755, 730, 700.
1 HNMR-spektrum (DMSO-Ő6) (szobahőmérsékleten két rotamer elegye észlelhető): 0,9-1,8 (mt, 2H, CH2 5-ös helyzetben), 1,14 és 1,23 (2d, J=7, 3H, CH3), 3,55 és 3,65 (2s, 3H, OCH3), 3,85 és 4,23 (2mt, 1 H, -COCHCH3-), 6,8-7,5 (mt, 14H, aromás).
14. alkalmazási példa g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol, 0,97 g 2-(3-dimetil-amino-propoxi)-fenil-ecetsav, 0,05 g 1-hidroxi-benztriazol 50 ml diklór-metánnal készített és +10°C-ra lehűtött oldatához 0,766 g 1 -(3-di• · ♦ · · «»·< ···«>·ti • · · 9 ·· • « · ··«· · •4 «··· ·· metil-amino-propil)-3-etil-karbodiimidet adunk. A rakcióelegyet 90 percen keresztül keverjük 20°C hőmérsékleten, majd kétszer 50-50 ml vízzel, és 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kr omatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,2-0,063 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 2,9 cm és magassága cm. Eluensként 0,7 bar nitrogénnyomáson 1,2-diklór-etán és metanol először 1 liter 90:10 arányú, majd 1,5 liter 70:30 térfogatarányú elegyét használjuk. 25 ml-es frakciókat szedünk, a 10-84. frakciót egyesítjük, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. így 1,1 g (3aR,4S,7aR)-2-{[2-(3-dimetil-amino-propoxi)-fenil]-acetil}-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-olt kapunk krémszínű habként.
IR-spektrum (KBr, jellemző sávok, cm'1): 3080, 3050, 3020, 2940, 2870, 2815, 2765, 1635, 1600, 1490, 1455, 1445, 1245, 1065, 750, 730, 700.
1 HNMR-spektrum (DMS0-Ő6 ): 433°K: 1,06 és 1,76 (2mt, 2x1 H, CH2 5-ös helyzetben), 2,27 (s, 6H, N(CH3)2), 3,9 (d, J=11, 1H, a CH2 1 H-je 3-as helyzetben), 6,8-7,5 (mt, 14H, aromás).
100 g 2-hidroxi-fenil-ecetsav, 75 ml benzilalkohol és 0,5 g p-toluol-szulfonsav 1400 ml toluollal készített oldatát visszafolyató alkalmazásával forraljuk 2 órán keresztül, igy a keletkezett vizet eltávolítjuk. Lehűtés után 3 g szénnel kezeljük, majd szűrjük, és a reakcióelegyet 150 ml-ig betöményitjük, majd 300 ml diizopropil-étert adunk hozzá. Lehűtjük 0°C hőmérsékletre, és a keletkezett kristályokat leszivatjuk, mossuk és szárítjuk. Igy 82,5 g benzil-2-hidroxi-fenil-acetátot kapunk. Az észter 153 g-ját 500 ml • « • · · * « « * · · · « · • · · te*· · • · 9 · · · · ·
- 44 1,3-dibróm-propán és 2500 ml acetonitril elegyében oldjuk és 174 g kálium-karbonátot adunk hozzá, majd 17 órán keresztül hevítjük az elegyet visszafolyató alkalmazásával. Ezt követően lehűtjük, szűrjük, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 500 ml etil-acetáttal felvesszük, a szerves fázist kétszer 400-400 ml vízzel és kétszer 250-250 ml telített, nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,2-0,063 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 9 cm, és magassága 55 cm. Eluensként ciklohexán és etil-acetát 95:5 térfogatarányú elegyét használjuk, 500 ml-es frakciókat szedünk. A 12-18. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. így 90 g benzil-2-(3-bróm-propoxi)-fenil-acetátot kapunk sárga olajként. A termék 40 g-ját 500 ml acetonitrilben oldjuk és autoklávban hevítjük 27 g nátrium-jodid és 90 g dimetil-aminnal, 16 órán keresztül 80°C hőmérsékleten. A reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot savas bázisos tisztításnak vetjük alá és igy 29,3 g benzil-2-(3-dimetil-amino-propoxi)-fenil-acetátot kapunk sárga olajként. Az észtert légköri nyomáson, 40°C-on, etil-acetátban hidrogénezzük, palládium-hidroxid jelenlétében, majd etil-acetátban kikristályositjuk. így 17,5 g 2-(3-dimetil-amino-propoxi)-fenil-ecetsavat kapunk fehér kristályként ,amely 98°C-on olvad.
15. alkalmazási példa
0,41 g etil-(2-metoxi-fenil)-acetimidát-tetrafluoro-borát 10 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatához 0,6 g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol-hidroklorid és 0,51 ml trietil-amin 10 ml vízmentes • ···
Μ ·« · • ω « « «· «· · · « · • · · ·· ·· · *« ΜΙ* · *
- 45diklór-metánnal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 3 órán keresztül forraljuk visszafolyató alkalmazásával. Hagyjuk szobahőmérsékletre felmelegedni és 5 ml vizes, 10 %-os kálium-karbonát-oldattal kezeljük, a szerves fázist 10 ml desztillált vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélt (0,04-0,06 mm) tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 2 cm, és magassága 20 cm. Eluensként 0,6 bar nitrogénnyomáson etil-acetát, ecetsav és víz 15:1:1 térfogatarányú elegyét használjuk. 25 ml-es frakciókat szedünk, 24-38. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot 40 ml diklór-metánnal felvesszük, 10 ml vizes, telített kálium-karbonát-oldattal, majd 10 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot diizopropil-éterben kikristályositjuk. A kristályokat leszivatjuk és szárítjuk. így 0,18 g (3aR,7R,7aR)-4,4-difenil-7-fluor-2-[1 -imino-2-(2-metoxi-fenil)-etil]-perhidroizoindolt kapunk fehér kristályként, amely 184°C-on olvad bomlás közben.
16. alkalmazási példa g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol 30 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldathoz 1,56 g etil-(2-metoxi-fenil)-acetimidát-tetrafluoro-borát és 0,96 ml trietil-amin 20 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát adjuk, majd a reakcióelegyet visszafolyató alkalmazásával forraljuk 2 órán keresztül. Ezt követően 10 ml vizes, 10 %-os kálium-karbonát-oldatot adunk hozzá, a szerves fázist leöntjük, 20 ml vízzel mossuk, ·* «44 · ♦ ♦ · «··« ♦ •Λ *t 1¼ * «
- 46 magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A maradékot kromatográfiás eljárással tisztítjuk aluminium-oxidot tartalmazó oszlopon, amelynek átmérője 3,6 cm és magassága 31 cm. Eluensként 0,1 bar nitrogénnyomáson diklór-metán és metanol 95:5 térfogatarányú elegyét használjuk, 50 ml-es frakciókat szedünk. Az 5-30. frakciót egyesítjük és csökkentett nyomáson (2,7 kPa) szárazra betöményitjük. A kapott szilárd anyagot diiziopropil-éterrel mossuk, leszivatjuk és szárítjuk. így 1,4 g (3aR,4S,7aR)-7,7-difenil-2-[1-imino-2-(2-metoxi-fenil)-etil]-perhidroizoindol-4-olt kapunk fehér kristályként, amely 105°C-on olvad bomlás közben.

Claims (11)

1. Perhidroizondol új származékai, sztereoizomer formái, ezek elegyei, valamint sóik, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletnek felelnek meg, ahol
Rí jelentése azonos, hidrogénatom vagy együtt kötést képeznek,
R2 jelentése azonos, fenilcsoport, amely adott esetben 2-es vagy 3-as helyzetben egy halogénatommal vegy egy metilcsoporttal helyette sitett,
R3 jelentése halogénatom vagy hidroxilcsoport és
R4 jelentése hidrogénatom vagy amennyiben R3 jelentése halogénatom, úgy egyidejűleg R4 is halogénatomot jelent.
2. Az 1. igénypont szerinti perhidroizoindol-származékok, sztereoizomer formái, ezek elegyei, valamint sóik, azzal jellemezve, hogy
R1 jelentése hidrogénatom,
R2 jelentése azonos, fenilcsoport,
R3 jelentése fluoratom, klóratom vagy hidroxilcsoport, és
R4 jelentése hidrogénatom vagy amennyiben R3 fluoratomot jelent, akkor egyidejűleg R4 jelentése is fluoratom.
3. A 7,7-difenil-perhidroizoindol-4-ol, valamint sztereoizomer formái, ezek elegyei és sóik.
4. A 4,4-difenil-7-fluor-perhidroizoindol, sztereoizomer formái, valamint ezek elegyei és sóik.
• · · · fi♦ ·· · · · « • · · ···« · ·· ···«· Λ
5. A 4,4-dÍfenil-7,7-difluor-perhidroizoindol, ezek sztereoizomer formái, valamint ezek elegyei és sóik.
6. A 7-klór-4,4-difenil-perhidroizoindol, ezek sztereoizomer formái, valamint ezek elegyei és sóik.
7. Eljárás az 1. igénypont szerinti perhidroizoindol olyan új származékainak az előállítására, ahol R3 jelentése halogénatom és R4 jelentése hidrogénatom vagy halogénatom, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű izoindol-származékot halogénezünk, ahol a képletben Rí és R2 jelentése az 1. igénypontban megadottakkal egyezik, R5 jelentése védőcsoport, amennyiben monohalogénezett terméket kívánunk előállítani, úgy R'3 jelentése hidroxilcsoport, és R'4 jelentése hidrogénatom, amennyiben dihalogénezett terméket kívánunk előállítani, akkor R'3 és R'4 együtt oxocsoportot képez, ezt követően az R5 védőcsoportot eltávolítjuk és kívánt esetben egy kapott terméket sójává alakítunk át.
8. Eljárás az 1. igénypont szerinti perhidroizoindol új származékainak előállítására, ahol R3 jelentése halogénatom és R4 jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy egy (III) általános képletű izoindol-származékot halogénezőszerrel kezelünk, ahol R-|, R2 és R5 jelentése a 2. igénypont szerinti, ezt követően az R5 védőcsoportot eltávolítjuk és kívánt esetben egy kapott terméket sójává alakítunk.
9. Eljárás az 1. igénypont szerinti perhidroizoindol-származékai előállítására, ahol R3 jelentése hidroxilcsoport és R4 jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy egy (IV) általános képletű perhidroizoindolon-származékot redukálunk, ahol Rí és R2 jelentése az 1. igénypont szerinti, és R'5 jelentése megegyezik R5 jelentésével, vagy hidrogénatom, ezt köve• * ·
- 49 követően az axiális és az ekvatoriális izomereket elkülönítjük, és kívánt esetben egy kapott terméket sójává alakítunk át.
10. Eljárás az 1. igénypont szerinti olyan perhidroizoindol-származékok és sóik előállítására, ahol R3 jelentése hidroxilcsoport és R4 jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű perhidroizoindol-származék védőcsoportját eltávolítjuk, ahol Rí és R2 jelentése az 1. igénypontban megadottakkal egyezik, R5 jelentése védőcsoport, R'3 jelentése hidroxilcsoport és R'4 jelentése hidrogénatom, ezt követően kívánt esetben egy kapott terméket sójává alakítunk át.
11. Az 1. igénypont szerinti izoindol-származék alkalmazása (X) általános képletű vegyület sztereoizomerjei, ezek elegyei és sóik előállításához, ahol
Rí jelentése azonos hidrogénatom, vagy együtt kötést képeznek,
R2 jelentése azonos, és fenilcsoportot jelent, amely adott esetben 2-es vagy 3-as helyzetben egy halogénatommal vagy egy metilcsoport tál szubsztituált,
X jelentése oxigénatom vagy-NH-csoport,
R jelentése fenilcsoport, amely adott esetben egy vagy több halogénatommal, hidroxilcsoporttal vagy alkilcsoporttal helyettesített, amelyek adott esetben helyettesítettek (halogénatommal, aminocsoporttal, alkil-amino-csoporttal vagy dialkil-amino-csoporttal), alkil-oxi-csoporttal vagy alkiltiocsoporttal, amelyek helyettesítve lehetnek [hidroxilcsoporttal, aminocsoporttal, alkil-amino-csoporttal vagy dialkil-amino-csoporttal, amely adott esetben (fenilcsoporttal, hidroxilcsoporttal vagy aminocsoporttal szubsztituált) vagy dialkil-ami50 nocsoporttal, amelynek az alkilrésze a nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódik, egy 5- vagy 6-tagú heterociklusos gyűrűt képez, amely még egy heteroatomot tartalmazhat, mint oxigénatomot, kénatomot vagy nitrogénatomot, amely adott esetben alkilcsoporttal, hidroxilcsoporttal, vagy hidroxi-alkil-csoporttal szubszti tuált)] vagy aminocsoporttal, alkil-amino-csoporttal, dialkil-aminocsoporttal szubsztituált, amelynek az alkilrésze a nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódik a fentiekben meghatározott heterociklusos gyűrűt képez, vagy ciklohexadienilcsoport, naftilcsoport, vagy 5-9 szénatomos telitett vagy telítetlen mono- vagy policiklusos heterociklusos csoport, amely ezen kivül még egy vagy több heteroatomot, mint oxigénatomot, nitrogénatomot vagy kénatomot tartalmaz,
R' jelentése hidrogénatom vagy halogénatom, vagy hidroxilcsoport, alkilcsoport, amino-alkil-csoport, alkil-amino-alkil-csoport, dialkil-amino-alkil-csoport, alkil-oxi-csoport, alkiltiocsoport, acil-oxi-csoport, karboxilcsoport, alkil-oxi-karbonil-csoport, dialkil-amino-alkil-oxi-karbonil-csoport, benzil-oxi-karbonil-csoport, aminocsoport, acil-amino-csoport, vagy alkil-oxi-karbonil-amino-csoport, R3 jelentése halogénatom vagy hidroxilcsoport, R4 jelentése hidrogénatom vagy amennyiben R3 jelentése halogénatom, úgy egyidejűleg R4 is halogénatomot jelent, a fentiekben említett alkilcsoportok és acilcsoportok egyenes vagy elágazó láncú 1-4 szénatomos csoportok.
HU9303250A 1991-05-17 1992-05-15 Novel derivatives of perhydroisoindole and preparation thereof HUT68913A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR9106036A FR2676443B1 (fr) 1991-05-17 1991-05-17 Nouveaux derives de perhydroisoindole et leur preparation.

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU9303250D0 HU9303250D0 (en) 1994-03-28
HUT68913A true HUT68913A (en) 1995-08-28

Family

ID=9412908

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9303250A HUT68913A (en) 1991-05-17 1992-05-15 Novel derivatives of perhydroisoindole and preparation thereof

Country Status (23)

Country Link
US (1) US5508433A (hu)
EP (2) EP0514274A1 (hu)
JP (1) JPH06507628A (hu)
AT (1) ATE116295T1 (hu)
AU (1) AU1884092A (hu)
CA (1) CA2109297A1 (hu)
CZ (1) CZ244893A3 (hu)
DE (1) DE69201058T2 (hu)
DK (1) DK0586471T3 (hu)
ES (1) ES2066620T3 (hu)
FI (1) FI935072A (hu)
FR (1) FR2676443B1 (hu)
HU (1) HUT68913A (hu)
IE (1) IE921579A1 (hu)
IL (1) IL101867A0 (hu)
MX (1) MX9202288A (hu)
NO (1) NO933976D0 (hu)
NZ (1) NZ242773A (hu)
SK (1) SK126893A3 (hu)
TW (1) TW226991B (hu)
WO (1) WO1992020654A1 (hu)
YU (1) YU51692A (hu)
ZA (1) ZA923541B (hu)

Families Citing this family (49)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR2676442B1 (fr) * 1991-05-17 1993-08-06 Rhone Poulenc Rorer Sa Nouveau derives de perhydroisoindole, leur preparation et les compositions pharmaceutiques qui les contiennent.
FR2689889B1 (fr) * 1992-04-10 1994-06-10 Rhone Poulenc Rorer Sa Nouveaux derives de perhydroisoindole, et leur preparation.
US5508424A (en) * 1993-03-26 1996-04-16 Ortho Pharmaceutical Corporation 4-arylisoindole analgesics
FR2703679B1 (fr) * 1993-04-05 1995-06-23 Rhone Poulenc Rorer Sa Nouveaux derives de perhydroisoindole, leur preparation et les compositions pharmaceutiques qui les contiennent.
TW365603B (en) * 1993-07-30 1999-08-01 Rhone Poulenc Rorer Sa Novel perhydroisoindole derivatives, their preparation and pharmaceutical compositions which contain them
FR2709752B1 (fr) * 1993-07-30 1995-10-06 Rhone Poulenc Rorer Sa Nouveaux dérivés de perhydroisoindole, leur préparation et les compositions pharmaceutiques qui les contiennent.
FR2710913B1 (fr) * 1993-10-07 1995-11-24 Rhone Poulenc Rorer Sa Nouveaux dérivés de perhydroisoindole, leur préparation et les compositions pharmaceutiques qui les contiennent.
FR2728165A1 (fr) 1994-12-19 1996-06-21 Oreal Utilisation d'un antagoniste de substance p pour le traitement des rougeurs cutanees d'origine neurogene
FR2728166A1 (fr) 1994-12-19 1996-06-21 Oreal Composition topique contenant un antagoniste de substance p
FR2728169A1 (fr) 1994-12-19 1996-06-21 Oreal Utilisation d'un antagoniste de substance p pour le traitement des prurits et des dysesthesies oculaires ou palpebrales
FR2741262B1 (fr) 1995-11-20 1999-03-05 Oreal Utilisation d'un antagoniste de tnf-alpha pour le traitement des rougeurs cutanees d'origine neurogene
US7163949B1 (en) 1999-11-03 2007-01-16 Amr Technology, Inc. 4-phenyl substituted tetrahydroisoquinolines and use thereof
DK1246806T3 (da) 1999-11-03 2008-06-16 Amr Technology Inc Aryl- og heteroarylsubstituerede tetrahydroisoquinoliner og anvendelse deraf til blokering af genoptagelse af norepinefrin, dopsmin og serotonin
EP1299393A2 (en) 2000-07-11 2003-04-09 Bristol-Myers Squibb Pharma Company 4-phenyl substituted tetrahydroisoquinolines and therapeutic use thereof
US6709651B2 (en) 2001-07-03 2004-03-23 B.M.R.A. Corporation B.V. Treatment of substance P-related disorders
NZ552397A (en) 2004-07-15 2011-04-29 Amr Technology Inc Aryl-and heteroaryl-substituted tetrahydroisoquinolines and use thereof to block reuptake of norepinephrine, dopamine, and serotonin
WO2006123182A2 (en) 2005-05-17 2006-11-23 Merck Sharp & Dohme Limited Cyclohexyl sulphones for treatment of cancer
KR20080044840A (ko) 2005-07-15 2008-05-21 에이엠알 테크놀로지, 인크. 아릴- 및 헤테로아릴-치환된 테트라히드로벤자제핀, 및노르에피네프린, 도파민 및 세로토닌의 재흡수를 차단하기위한 용도
GB0603041D0 (en) 2006-02-15 2006-03-29 Angeletti P Ist Richerche Bio Therapeutic compounds
US20110218176A1 (en) 2006-11-01 2011-09-08 Barbara Brooke Jennings-Spring Compounds, methods, and treatments for abnormal signaling pathways for prenatal and postnatal development
PL2336120T3 (pl) 2007-01-10 2014-12-31 Msd Italia Srl Kombinacje zawierające indazole podstawione grupą amidową jako inhibitory polimerazy poli(ADP-rybozy) (PARP)
AU2008269154B2 (en) 2007-06-27 2014-06-12 Merck Sharp & Dohme Llc 4-carboxybenzylamino derivatives as histone deacetylase inhibitors
US9156812B2 (en) 2008-06-04 2015-10-13 Bristol-Myers Squibb Company Crystalline form of 6-[(4S)-2-methyl-4-(2-naphthyl)-1,2,3,4-tetrahydroisoquinolin-7-yl]pyridazin-3-amine
AR071997A1 (es) 2008-06-04 2010-07-28 Bristol Myers Squibb Co Forma cristalina de 6-((4s)-2-metil-4-(2-naftil)-1,2,3,4-tetrahidroisoquinolin-7-il)piridazin-3-amina
US8691825B2 (en) 2009-04-01 2014-04-08 Merck Sharp & Dohme Corp. Inhibitors of AKT activity
EP2429293B1 (en) 2009-05-12 2014-10-29 Bristol-Myers Squibb Company CRYSTALLINE FORMS OF (S)-7-([1,2,4]TRIAZOLO[1,5-a]PYRIDIN-6-YL)-4-(3,4-DICHLOROHPHENYL)-1,2,3,4-TETRAHYDROISOQUINOLINE AND USE THEREOF
EP2429295B1 (en) 2009-05-12 2013-12-25 Albany Molecular Research, Inc. Aryl, heteroaryl, and heterocycle substituted tetrahydroisoquinolines and use thereof
WO2010132442A1 (en) 2009-05-12 2010-11-18 Albany Molecular Reserch, Inc. 7-([1,2,4,]triazolo[1,5,-a]pyridin-6-yl)-4-(3,4-dichlorophenyl)-1,2,3,4- tetrahydroisoquinoline and use thereof
WO2011046771A1 (en) 2009-10-14 2011-04-21 Schering Corporation SUBSTITUTED PIPERIDINES THAT INCREASE p53 ACTIVITY AND THE USES THEREOF
CA2805265A1 (en) 2010-08-02 2012-02-09 Merck Sharp & Dohme Corp. Rna interference mediated inhibition of catenin (cadherin-associated protein), beta 1 (ctnnb1) gene expression using short interfering nucleic acid (sina)
CA2807307C (en) 2010-08-17 2021-02-09 Merck Sharp & Dohme Corp. Rna interference mediated inhibition of hepatitis b virus (hbv) gene expression using short interfering nucleic acid (sina)
EP2608669B1 (en) 2010-08-23 2016-06-22 Merck Sharp & Dohme Corp. NOVEL PYRAZOLO[1,5-a]PYRIMIDINE DERIVATIVES AS mTOR INHIBITORS
WO2012030685A2 (en) 2010-09-01 2012-03-08 Schering Corporation Indazole derivatives useful as erk inhibitors
EP2615916B1 (en) 2010-09-16 2017-01-04 Merck Sharp & Dohme Corp. Fused pyrazole derivatives as novel erk inhibitors
ES2663009T3 (es) 2010-10-29 2018-04-10 Sirna Therapeutics, Inc. Inhibición de la expresión génica mediada por interferencia por ARN utilizando ácidos nucleicos de interferencia cortos (ANic)
EP2654748B1 (en) 2010-12-21 2016-07-27 Merck Sharp & Dohme Corp. Indazole derivatives useful as erk inhibitors
JP2014514321A (ja) 2011-04-21 2014-06-19 メルク・シャープ・アンド・ドーム・コーポレーション インスリン様増殖因子1受容体阻害剤
US9023865B2 (en) 2011-10-27 2015-05-05 Merck Sharp & Dohme Corp. Compounds that are ERK inhibitors
EP3358013B1 (en) 2012-05-02 2020-06-24 Sirna Therapeutics, Inc. Short interfering nucleic acid (sina) compositions
JP6280554B2 (ja) 2012-09-28 2018-02-14 メルク・シャープ・アンド・ドーム・コーポレーションMerck Sharp & Dohme Corp. Erk阻害剤である新規化合物
BR112015012295A8 (pt) 2012-11-28 2023-03-14 Merck Sharp & Dohme Uso de um inibidor de wee1, e, kit para identificar um paciente com câncer
MX2015008196A (es) 2012-12-20 2015-09-16 Merck Sharp & Dohme Imidazopiridinas sustituidas como inhibidores de doble minuto 2 humana.
WO2014120748A1 (en) 2013-01-30 2014-08-07 Merck Sharp & Dohme Corp. 2,6,7,8 substituted purines as hdm2 inhibitors
EP3041938A1 (en) 2013-09-03 2016-07-13 Moderna Therapeutics, Inc. Circular polynucleotides
WO2018071283A1 (en) 2016-10-12 2018-04-19 Merck Sharp & Dohme Corp. Kdm5 inhibitors
EP3706747A4 (en) 2017-11-08 2021-08-04 Merck Sharp & Dohme Corp. PRMT5 INHIBITORS
WO2019094311A1 (en) 2017-11-08 2019-05-16 Merck Sharp & Dohme Corp. Prmt5 inhibitors
EP3833668A4 (en) 2018-08-07 2022-05-11 Merck Sharp & Dohme Corp. PRMT5 INHIBITORS
EP3833667B1 (en) 2018-08-07 2024-03-13 Merck Sharp & Dohme LLC Prmt5 inhibitors

Family Cites Families (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4042707A (en) * 1976-02-19 1977-08-16 E. I. Du Pont De Nemours And Company 3α-Arylhydroisoindoles
AU502760B2 (en) * 1977-02-28 1979-08-09 Science Union Et Cie, Societe Francaise De Recherche Medicale Azabicycloalkanes and their preparation
EP0058567B1 (en) * 1981-02-17 1984-07-25 Warner-Lambert Company Substituted acyl derivatives of octahydro-1h-isoindole-1-carboxylic acids and esters
US4439229A (en) * 1981-06-29 1984-03-27 Rohm And Haas Company Substituted phthalimides herbicides
JPH0278659A (ja) * 1988-09-12 1990-03-19 Shionogi & Co Ltd アザビシクロアルカン類化合物
FR2654725B1 (fr) * 1989-11-23 1992-02-14 Rhone Poulenc Sante Nouveaux derives de l'isoindolone, leur preparation et les compositions pharmaceutiques qui les contiennent.

Also Published As

Publication number Publication date
DK0586471T3 (da) 1995-06-06
EP0514274A1 (fr) 1992-11-19
IL101867A0 (en) 1992-12-30
FI935072A0 (fi) 1993-11-16
IE921579A1 (en) 1992-11-18
YU51692A (sh) 1994-06-10
DE69201058D1 (de) 1995-02-09
EP0586471B1 (fr) 1994-12-28
JPH06507628A (ja) 1994-09-01
WO1992020654A1 (fr) 1992-11-26
CZ244893A3 (en) 1994-04-13
FR2676443B1 (fr) 1993-08-06
ATE116295T1 (de) 1995-01-15
ZA923541B (en) 1993-01-27
CA2109297A1 (fr) 1992-11-18
US5508433A (en) 1996-04-16
DE69201058T2 (de) 1995-05-11
TW226991B (hu) 1994-07-21
NO933976L (no) 1993-11-03
NO933976D0 (no) 1993-11-03
ES2066620T3 (es) 1995-03-01
MX9202288A (es) 1992-11-01
FI935072A (fi) 1993-11-16
HU9303250D0 (en) 1994-03-28
EP0586471A1 (fr) 1994-03-16
AU1884092A (en) 1992-12-30
SK126893A3 (en) 1994-11-09
FR2676443A1 (fr) 1992-11-20
NZ242773A (en) 1994-06-27

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT68913A (en) Novel derivatives of perhydroisoindole and preparation thereof
HUT65590A (en) Novel derivatives of thiopyranopyrrole and preparation thereof
FI105023B (fi) Menetelmä terapeuttisesti käyttökelpoisten difenyyli-4-perhydroisoindolijohdannaisten valmistamiseksi
HUT70490A (en) Novel thiopyranopyrrole derivatives, pharmaceutical compositions containing them and process for preparing them
HU214574B (hu) Eljárás izoindolonszármazékok előállítására
FR2676442A1 (fr) Nouveau derives de perhydroisoindole, leur preparation et les compositions pharmaceutiques qui les contiennent.
DE3700408A1 (de) Indolderivate, sie enthaltende pharmazeutische zubereitungen und verfahren zu ihrer herstellung
US5463077A (en) Perhydroisoindole derivatives and preparation
AP192A (en) Carbamoyl derivatives.
JPS63290873A (ja) 4−アミノ−6−フルオロクロマン−4−カルボン酸エステルおよびその誘導体
JPS5833877B2 (ja) ユウキカゴウブツニカンスルカイリヨウ
HU200459B (en) New process for producing 7-bromo-beta-carboline compounds
WO1998032736A1 (fr) Procede de production de derives d&#39;acide benzylsuccinique
US5334765A (en) Carbamoyl derivatives
GB1566262A (en) 3 - amino - 4 - oxoazetidine derivatives
Stunić et al. Reaction of 4‐chloro‐3‐nitrocoumarin with glycine and alanine, and the synthesis of 1‐benzopyrano [3, 2‐c] pyrimidine‐3, 5‐dione
JPH05221947A (ja) シクロプロパン誘導体の製法
AU613738B2 (en) Carbocyclic compounds
JP2022106045A (ja) N-(4-ハロゲノベンジル)ピコリンアミド誘導体の製造方法
HU188354B (en) Process for producing hydrogenchlorid-acid additional salts of 1-/chloro alkyl/-1,2,3,4-tetrahydro-beta-carbolines
JPH02304090A (ja) 多環式化合物の製造方法
JPS61165378A (ja) ベンゾチアゼピン誘導体の製造法

Legal Events

Date Code Title Description
DFD9 Temporary protection cancelled due to non-payment of fee