HUT63007A - Segmented multi focus contoct lens, as well as method for making said contact lens - Google Patents

Description

PÉLDÁNY

2 8 7. β 2

Képviselő:

DANUBIA

Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

Budapest

Szegmentált multifokális kontaktlencse.valamint eljárás annak előállítására

Bejelentő:

JOHNSON & JOHNSON VISION PRODUCTS, INC., Jacksonville, US

Feltaláló:

ROFFMAN H. Jeffrey, Jacksonville, US

MENEZES Edgár, Jacksonville, US

LABELLE Róbert, Jacksonville, US

SCRIVENER John, Jacksonville, US

A bejelentés napja: 1992. 07. 10.

Elsőbbsége: 1991. 07. 10. (728,903) US

A találmány tárgya multifokális fénytöro lencse fény szem recehártyáján fókuszálásához, valamint eljárás a lencse előállítására.

Az elmúlt évtizedekben a kontaktlecsék, különösen a lágy hidrofil kontaktlencsék széles elismerést arattak azok körében, kiknek látása korrekcióra szorul. Ennek az elfogadásnak indokai között megemlíthetjük a kiváló látásélességet, a szemüvegekkel társuló torzító optikai hatásoktól való mentességet (a perifériális látás, a lencsék bepárásodása, elmozdulása hiányában) valamint viselőjének megjelenésbeli egyöntetű megváltozását.

• ·

-2Közismert, hogy bizonyos életkortól az emberi szem egyre kevésbé képes a szemlencsét hozzáigazítani, például ráállítani a megfigyelőhöz viszonylag közeli tárgyakra. Ezt a jelenséget távolbalátásnak hívjuk, és a távolbalátókat a múltban olyan szemüvegek vagy más lencsék jellemezték, amelyek több, egymástól eltérő zónára voltak felosztva, ahol mindegyik zóna más optikai paraméterekkel rendelkezik annak érdekében, hogy a szemüveg vagy lencse viselője nézését az egyes zónákhoz igazíthassa és kiválaszthassa a megtekinteni kívánt tárgyhoz leginkább megfelelő optikai korrekciót.

Az említett eljárás szemüvegek esetében magában foglalja a látómezőnek egy jellemzően felül, messzenéző optikai területről egy másik, jellemzően alsó, közellátó optikai területre történő eltolódását. Ez az igény azonban kontaktlencsékkel lényegesen kisebb sikerrel volt megvalósítható. Az emberi szem természetes szemlencséjével együttműködő kontaktlencse tudniillik a szem recehártyáján úgy hoz létre képet, hogy a szaruhártya minden részére különböző szögből beeső fényt egy kép előállítása érdekében a recehártya egyes részeire fókuszálja. így például abban az esetben, ha a pupilla a fényerősség megnövekedése következtében összeszűkül, a recehártyán megjelenő kép nem zsugorodik össze, csupán a lencse kisebb felületén átjutó fényt használja fel az emberi szem a teljes kép létrehozásához.

Szakmai körökben jól ismert tény, hogy meghatározott körülmények között az agy ezeket a külön fellépő képeket kizárja oly módon, hogy csupán a fókuszban lévő képet fogadja el, míg a fókuszból kieső képet elutasítja.

A távollátás korrekciójára kifejleszett kontaktlencse típus egy lehetséges példáját az US-PS 4.923.296 számú szabadalmi leírás írja le, ahol a kontaktlencse egyidejűleg közeli és távoli látást biztosít. A megoldás értelmében kontaktlencse párból álló lencserendszert alkalmaznak, ahol az egyik szemhez hozzárendelt kontaktlencsének közellátó felső része és távollátó alsó része van, míg a másik szemhez hozzárendelt kontaktlencsének távollátó felsőrésze és közellátó alsórésze van. Ezek együttesen biztosítják, hogy mindkét szemben legalább részben tiszta kép jelenik meg, és mivel az agy a zavaros képrészeket elnyomja, lehetőség nyílik a tiszta kép beigazítására egy fókuszban lévő kép létrehozásához. Ez az ismert rendszer azonban külön ballasztot igényel, amelyet vagy perifériális prizmával vagy külön súllyal biztosítanak annak érdekében, hogy a szemre helyezett kontaktlencsék megfelelő elhelyezkedése lehetővé tegye a fent ismertetett hatás létrejöttét.

Bifokális kontaktlencse előállítására tesz javaslatot az EP-A 01 07 444 számú szabadalmi leírás. Az előzőleg ismertetett megoldással ellentétben az itt bemutatott lencse nem igényel állandó orientálást. A kívánt hatást a megoldás alkotói úgy kívánják biztosítani, hogy külön böző, egymástól eltérő fényvisszaverő tulajdonságú anyagokat alkalmaznak az eltérő optikai paraméterek létrehozására, vagy pedig a kontaktlencse hátsó felületén eltérő látómezőket

-3létrehozó alakokat formálnak ki. Ezen túlmenően az említett kontaktlencse különböző arányokat képes biztosítani a közellátó-távollátó látómező felületek vonatkozásában és ha a szem pupillája különböző átmérőkön néz keresztül, adott esetben nem kielégítő fényerőt hoz létre a közellátó vagy a távollátó látómezőben.

A különböző fényvisszaverő fókusztávolságú zónákat használó ismert kontaktlencsék jellemzően elméleti megoldások és ismereteink szerint soha nem kerültek gyártásra. Az a tény, hogy egy új műszaki megoldás nem jelenik meg termékben, ebben az esetben annak a következménye, hogy az elméletileg megtervezett kontaktlencse típusok gyártása mai ismereteink szerint nem megoldható. A kontaktlencsék gyártása tudniillik vagy centrifugális öntéssel, vagy precíziós esztergálással történik. Ezek az eljárások sugárirányban szimmetrikus lencséket eredményeznek, amelyeken rendkívül nehéz aztán különböző fókusztávolságú területeket előállítani, mert a különböző görbületek kiforgácsolása a lencsén egyszerűen lehetetlen.

A távollátás különböző bonyolult lencserendszerek nélküli kompenzálására szolgáló egyik ismert eljárást monovision néven ismerjük. A monovision rendszerben a páciens egyik szemébe távollátó kontaktlencsét helyeznek, míg másik szemébe közellátó kontaktlencse kerül. Jóllehet a gyakorlati mérések és kísérletek azt mutatták, hogy a monovision rendszerrel a páciens igen jól fel tudja ismerni mind a távoli mind a közeli tárgyakat, a látás mélységélessége lényegesen romlik.

Ezért jóllehet az olyan egyszerű rendszerek, mint a monovision rendszer érthetők és megvalósíthatók, a bonyolultabb multifokális fényvisszaverő lencsékre vonatkozó tervek elsődlegesen teoretikusnak minősíthető.

Multifokális korrekciós szemlencsék előállítására irányuló másik törekvés szerint diffrakciós optikát alkalmaznak. Ennek a változatnak ugyanolyan hiányosságai figyelhetők meg, mint a sugárirányban szimmetrikus, koncentrikus közellátó és távollátó zónákat tartalmazó multifokális lencséknél: különösen alacsony fényerősség esetén a közellátás jelentősen romlik. A diffrakciós lencséknél csupán a lencsére beeső fény 40%-a esik a közellátó zónára, másik 40% a távollátó zónára esik. A maradék 20% sem a közellátó, sem a távollátó zónában nem kerül felhasználásra, hanem a magasabb rendű diffrakciós és szórási hatások következtében elvész. A leírtak a legjobb elméleti eredményt tartalmazzák, a valóságban, a gyártás nehézségei következtében ennél még kisebb fénymennyiség hasznosul. A gyártás nehézségei jelentik a diffrakciós lencsék esetében a másik hiányosságot, nevezetesen azt, hogy a diffrakciós felületeknek a fény hullámhosszával egyező nagyságrendű tűréssel kell elkészülniük.

-4A találmány egyik célja olyan bifokális kontaktlencse előállítása, amely a szemben való elhelyezkedésére érzéktelen és ezért semmilyen pozicionáló ballasztot vagy külön súlyt nem tartalmaz, azonban kifogástalan mélységélességet biztosít.

Célunk továbbá a találmánnyal, hogy a kontaktlencsének a szem pupilla átmérőjétől függetlenül jól meghatározott különböző fókusztávolságú közellátó-távollátó területi aránya legyen.

Célunk továbbá, hogy olyan multifokális refrakciós kontaktlencsét hozzunk létre a beeső fénysugár szemben történő fókuszálására, amelynek legalább egy aszferikus és szomszédos szegmenseivel folyamatos átmenetet alkotó felületi görbületű optikai tartománya van.

A találmánnyal célunk továbbá multifokális kontaktlencsék előállítására alkalmas eljárás létrehozása, amelyet a multifokális optikai tulajdonságok előállítására lencsefelület kialakító szerszámot alkalmazunk. A lencsefelületet kialakító szerszám egymással felcserélhető szegmensekre van osztva, amelyeket szegmentált multifokális lencse előállításához össze lehet szerelni majd az így kialakított felületet kihasználva öntéssel elő lehet vele a kontaktlencsét állítani.

A kitűzött feladatot orientációmentes multifokális fénytörő kontaktlencsével oldottuk meg, amely a fénynek az emberi szem recehártyáján történő hatékony fókuszálásához és egyaránt jó közeli és távoli látás létrehozásához legalább két egymástól eltérő optikai paraméterű szegmensekből van összeállítva. Egy első szegmenshalom első optikai paramétere távollátást, míg egy második szegmenshalom második optikai paramétere közellátást biztosít. Az optikai paraméterek a fénytörő kontaktlencse anyag vastagságának vagy görbületének változtatásával hozható létre. A szegmensek úgy is elrendezhetők, hogy mindegyik optikai paraméter területének aránya a pupilla átmérő változásától függetlenül konstans értékű marad. Az egyes zónák határát vonalszegmensek vagy ívelt görbületek alkothatják.

Az említett multifokális fénytörő kontaktlencse nem kíván orientálást. A minden egyes optikai paraméterhez hozzátartozó szegmensekkel bármely fókusztávolság hatékonyan megvalósul a kontaktlencse teljes felületén úgy, hogy a lencse orientációja egyáltalán nem kritikus.

A találmány egy további jellemzője, hogy legalább egy közös optikai paraméterrel rendelkező szegmenshalomnak aszferikus felületi görbülete van. Ez az aszferikus lencsefelület lehetővé teszi, hogy a szegmensek görbülete egybeessen azok határvonalával úgy, hogy a határvonalak lényegében simák és folyamatosak legyenek.

A kitűzött feladatot ezen túlmenően olyan eljárással oldottuk meg, amely a fent leírt tulajdonságú szegmensekből álló multifokális kontaktlencse előállítására alkalmas. Ilyen típusú kontaktlencsét különböző optikai paraméterek biztosítására kifejlesztett különböző lencse

-5felület előállító szerszámok, pontosabban a szerszámokkal előállított lencsefelületeknek a szerszám közepéből annak széle felé húzódó vonal mentén történő szegmentálásával állíthatjuk elő úgy, hogy az egyes szegmensek mérete azonos lesz és így az egyes szegmensek egymással felcserélhetők. Az ilyen multifokális kontaktlencse szerszámot az eredeti lencsefelület készítő szerszámból összeállított első és második lencsefelület készítő szerszám szegmensekből állíthatjuk össze. így létrehozható a szegmentált multifokális kontaktlencse és azt követően a kontaktlencse szegmenseket későbbi felhasználás céljából egymástól szétválaszthatjuk és szortírozva tárolhatjuk.

A találmány egy további lényeges jellemzője az egyes szegmenseket egymástól elválasztó speciális ívű határvonal alkalmazása, amellyel biztosítjuk, hogy az egyes szegmensek közötti lépésmagasság minimális lesz.

A találmány szerinti eljárás megvalósításához használt kapcsolási elrendezés vázlatát a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben. Természetesen a leírás és a rajzok a találmányt csak példaképpen, de semmiképpen sem korlátozó módon igák le. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti kontaktlencse egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos felülnézete, a

2. ábrán az 1. ábra szerinti kiviteli alak egy változatának vázlatos felülnézete figyelhető meg, a

3. ábra a találmány szerinti kontaktlencse egy másik lehetséges kiviteli alak- jának felülnézete, a

4. ábrán a 3. ábra szerinti kontaktlencse másik változatának felülnézete látható, az

5. ábra a találmány szerinti kontaktlencse egy további lehetséges kiviteli alak- jának felülnézete, a

ó.ábrán diagramot mutatunk be, amelyen a találmány szerinti kontaktlencséhez készített aszferikus bifokális kontaktlencse és szférikus bifokális kontaktlencse azonos optikai paraméterű szegmenseinek lencsefelület nagysága közötti hasonlóság látható, a

7.ábra a 6. ábra két görbéje közötti különbséget mutatja kinagyított léptékben, a

8. ábrán a találmány szerinti kontaktlencse egy további lehetséges kiviteli alak- jának vázlatos felülnézete látható, ahol a közellátás és távollátás felületei közötti arány nem azonos és ahol a lencse középpontjától a lencse kerülete irányában ez az arány változatlan, a

9. ábrán pedig a találmány szerinti kontaktlencse egy további olyan lehetséges kiviteli alakjának vázlatos felülnézete figyelhető meg, amelynél a közellátás és távollátás felületei lényegében azonosak a lencse középtartományában, valamint egymástól eltérőek a lencse széle irányában.

A találmány szerinti kontaktlencse 1. ábrán bemutatott kiviteli alakja az egyik legegyszerűbb kiviteli alak, amely váltakozva közellátó és távollátó részekből áll. Találmányunk alapvető előnye az, hogy a bemutatott lencsének nincs szüksége súlyra, ballasztra vagy prizmára, amely a lencsét meghatározott helyzetbe irányítaná. A bemutatott egyszerű kiviteli alak másik jellemzője, hogy a közellátó és a távollátó területek nagysága egymással megegyező és független a pupilla méretétől. A pupilla méretétől való függést úgy érthetjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy a közellátó és távollátó területek aránya bármely a lencsével koncentrikus körön belül azonos marad.

A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak hasonló az 1. ábrán bemutatott kontaktlencséhez és ugyancsak egymással egyező nagyságú, egymást váltakozva követő közellátó és távollátó területekből áll. Erre a lencsére is jellemző, hogy nem tartalmaz súlyt, prizmát vagy ballasztot, azonban lényegesen több szegmensből áll, melyek gyártása nehezebb, azonban lényeges látásjavulást eredményez, mivel a közeli és távoli fókuszpontok a lencsén sokkal egyenletesebben oszlanak el.

Szakember számára feltűnhet, hogy egy lényegében hasonló, bár durva megközelítésben a fent ismertetett szegmentált lencsék hasonlóak a távollátás kompenzálására szolgáló és a technika állásánál megemlített monovision rendszerhez. A monovision rendszerben a páciens egyik szemére távollátó kontaktlencsét, másik szemére pedig közellátó kontaktlencsét illesztenek. Jóllehet a tapasztalatok szerint a monovision rendszerrel a páciens határozottan képes mind távoli, mind közeli tárgyak felismerésére és megkülönböztetésére, a látás mélységélessége lényegesen csökken.

Ha a páciens mindkét szeméhez olyan kontaktlencsét illesztünk, melyek mindegyike tartalmaz távollátó és közellátó fókusztávolságú felületeket, a találmány szerinti lencse viselője nemcsupán egyaránt jól lát távolra és közeire, hanem megfelelő mértékű sztereo látása lesz, mely biztosítja a látás megfelelő mélységélességét is. Mint az 1. és 2. ábráról látható, az ismert kontaktlencsékkel ellentétben, amelyek oly módon szüntették meg a pozicionáló ballaszt • ·

-7szükségességét, hogy sugárirányban szimmetrikus lencsék (azaz koncentrikus távollátó és közellátó részeket tartalmazó lencsék), a találmány szerinti kontaktlencse semmilyen orientációt nem igényel, mivel sugárirányú szegmensekből áll. Ezek a szegmensek biztosítják, hogy a lencsével koncentrikus körön belül azonos a közellátó és a távollátó területek nagysága függetlenül a kör méretétől, az emberi szem pupillájával analóg módon, mint ahogy a pupilla is kitágul és összeszűkül a szembe beeső fény mennyiségének függvényében.

Ily módon a találmány szerinti kontaktlencse előnyös tulajdonsága, hogy a lencse távollátó és közellátó részei közötti arányt vagy minden egyes sugárra rögzíthetjük, vagy pedig a pupillaméret függvényében változtathatjuk.

A távollátó és/vagy a közellátó rész aszferikus felületként történő alkalmazása azért előnyös, mert az aszferikus alakzat lehetővé teszi peremvastagságú termék gyártását. Ezt szférikus szakaszok nem teszik lehetővé. Jóllehet lehetőség van arra is, hogy a találmány szerinti lencsét szférikus szakaszokkal valósítsuk meg, amelyek kielégítik a velük szemben támasztott optikai követelményeket, az egyik vagy másik vagy mindkét fókusztávolságú, azaz közellátó vagy távollátó területen az aszferikus felületek használata minimalizálja a felületek közötti magasságkülönbség lépcsőt és a szem ezáltali irritációját.

Ezen túlmenően az optikai felületnek a kontaktlencse elejére történő helyezése csökkenti illetve megszünteti a szaruhártya sérülését vagy begyulladását. Mint fent megemlítettük, szférikus felületek alkalmazása optikai szempontból teljesen elfogadható és bizonyos kiviteli alakoknál sikeresen alkalmazható, különösen olyan esetekben, ha az optikai felületet a kontaktlencse elején alakítjuk ki azon az oldalon, amely a szemhéjjal érintkezik, nem pedig a szem szaruhárty áj ával.

Mesterséges szemlencséknél alkalmazható optikai aszferikus felületek megfelelő kialakítására részletes kitanítást ad az US-SN 557.261 sorozatszámú szabadalmi bejelentés, amely az ilyen aszferikus lencséknek a szférikus lencsékkel szemben mutatott egyéb előnyeit is részletesen taglalja.

A közellátó és távollátó területek szegmensei közötti magasságkülönbség lépcső csökkentésére más ismert módszereket alkalmazhatunk mind az aszferikus, mind pedig a szférikus szegmentált lencsék esetében.

Áttérve a 3. ábrára, itt a találmány szerinti kontaktlencse olyan kiviteli alakja figyelhető meg, amelynél a lencse közellátó és távollátó szegmensei között ívelt határvonal húzódik, amellyel tovább csökkenthető különösen közbenső pontokon a már említett magasságkülönbség lépcső.

-8Az egyes szegmensek közötti határvonal ívelt kialakítása úgy csökkenti ezt a magasságkülönbség lépcsőt, hogy a két szegmens magasság közötti gradienssel szöget bezáró irányt határoz meg. Ez á gyakorlatban azt jelenti, hogy az ív egyik vége a lencse középpontjában fekszik, míg másik vége az optikai szakasz szélén húzódik, a görbület középpontja pedig az ív két végpontját összekötő egyenest felező merőleges FG egyenesen helyezkedik el. Az ív két végpontját összekötő sugárirányú CB egyenes, amely az ív szempontjából húrt alkot, olyan körnek a része, amelynek középpontja az FG egyenesen helyezkedik el és r sugarú a 3. ábra jelöléseivel. Jellemző szegmens az, ahol az r sugár hosszabb mint a húrt alkotó CB egyenes, például 2:1-hez arányú. 2:1-hez és azt meghaladó arányok jó eredményt biztosítanak, bár 2:1 aránynál kisebb arányokat is használhatunk azzal a megkötéssel, hogy az ív teljes félkörré alakul, amelynek középpontja a CB egyenesre esik.

Az egyes szegmensek határvonalát meghatározó íveket a lencsén például a 3. ábrán is látható szimmetrikus elrendezésben alakíthatjuk ki.

A 4. ábrán a 3. ábra szerinti, attól némileg eltérő kiviteli alak figyelhető meg, ahol a lényegesen több kisebb részből álló közellátó és távollátó szegmenseket ugyancsak ívelt határvonalak választják el egymástól.

Áttérve az 5. ábrára, azon a találmány szerinti kontaktlencse olyan kiviteli alakját tüntettük fel, amelynél a távollátó és közellátó területek aránya függetlenül a pupillamérettől lényegében állandó. Eltérően az eddigiektől az egyes szegmensek határvonala nem a lencse középpontjától a lencse pereme felé húzódik, hanem a lencsén húrosan elhelyezkedő határvonalak hosszanti húros szegmenseket hoznak létre.

A 6. ábrán az 1. ábrán látható kiviteli alaknak megfelelően készített szegmentált aszferikus bifokális lencsének a távollátó része és a közellátó része közötti összehasonlítás látható. Ebben a példában olyan lencse szerepel, amelynek távollátó része - 5,25 dioptria, közellátó része +1,50 dioptria, amely együttesen abszolút értékben - 3,75 dioptriájú közellátó részt eredményez.

Numerikus formában látható, hogy a szegmensek közötti magasságkülönbség lépcső aszferikus felületek esetében kisebb mint szférikus lencsefelületek esetében. Az alábbi táblázat tartalmazza a távollátó felület magasságát, a közellátó területet valamint e két érték különbségét a határvonalon mind aszferikus mind szférikus lencsekialakítás esetén, a lencse középpontjától mérhető távolság függvényében.

-9Felület magasság összehasonlítás:

aszferikus távolság és aszferikus közellátó kontaktlencse

Pozíció (mm)	Távollátó felület	Közellátó felület	Felületek különbsége
0.00	-0.07000	-0.07000	0.00000
0.10	-0.06749	-0.06740	-0.00009
0.20	-0.06498	-0.06480	-0.00018
0.30	-0.06247	-0.06220	-0.00027
0.40	-0.05996	-0.05960	-0.00036
0.50	-0.05746	-0.05700	-0.00046
0.60	-0.04991	-0.04919	-0.00072
0.70	-0.04237	-0.04139	-0.00098
0.80	-0.03483	-0.03359	-0.00124
0.90	-0.02729	-0.02579	-0.00150
1.00	-0.01974	-0.01799	-0.00175
1.10	-0.00712	-0.00499	-0.00213
1.20	0.00550	0.00801	-0.00251
1.30	0.01812	0.02101	-0.00289
1.40	0.03074	0.03401	-0.00327
1.50	0.04336	0.04701	-0.00365
1.60	0.06114	0.06520	-0.00406
1.70	0.07892	0.08338	-0.00446
1.80	0.09670	0.10157	-0.00487
1.90	0.11448	0.11976	-0.00528
2.00	0.13226	0.13795	-0.00569
2.10	0.15531	0.16132	-0.00601
2.20	0.17836	0.18469	-0.00633

2.30	0.20141	0.20807	-0.00666
2.40	0.22446	0.23144	-0.00698
2.50	0.24751	0.25481	-0.00730
2.60	0.27598	0.28335	-0.00737
2.70	0.30446	0.31189	-0.00743
2.80	0.33293	0.34043	-0.00750
2.90	0.36140	0.36897	-0.00757
3.00	0.38988	0.39751	-0.00763
3.10	0.42397	0.43121	-0.00724
3.20	0.45806	0.46491	-0.00685
3.30	0.49215	0.49861	-0.00646
3.40	0.52624	0.53231	-0.00607
3.50	0.56033	0.56601	-0.00568
3.60	0.60029	0.60484	-0.00455
3.70	0.64025	0.64368	-0.00343
3.80	0.68021	0.68252	-0.00231
3.90	0.72016	0.72136	-0.00120
4.00	0.76012	0.76020	-0.00008

Felület magasság összehasonlítás: szférikus távolság és szférikus közellátó kontaktlencse

Pozíció (mm)	Távollátó felület	Közellátó felület	Felületek különbsége
0.00	-0.07000	-0.07000	0.00000
0.10	-0.06749	-0.06740	-0.00009
0.20	-0.06498	-0.06479	-0.00019

0.30	-0.06247	-0.06219	-0.00028
0.40	-0.05996	-0.05959	-0.00037
0.50	-0.05745	-0.05699	-0.00046
0.60	-0.04991	-0.04916	-0.00075
0.70	-0.04236	-0.04133	-0.00103
0.80	-0.03481	-0.03350	-0.00131
0.90	-0.02727	-0.02567	-0.00160
1.00	-0.01972	-0.01784	-0.00188
1.10	-0.00708	-0.00472	-0.00236
1.20	0.00557	0.00841	-0.00284
1.30	0.01821	0.02153	-0.00232
1.40	0.03085	0.03465	-0.00380
1.50	0.04349	0.04777	-0.00428
1.60	0.06133	0.06629	-0.00496
1.70	0.07917	0.08482	-0.00565
1.80	0.09700	0.10334	-0.00634
1.90	0.11484	0.12187	-0.00703
2.00	0.13268	0.14039	-0.00771
2.10	0.15585	0.16448	-0.00863
2.20	0.17903	0.18857	-0.00954
2.30	0.20220	0.21265	-0.01045
2.40	0.22538	0.23674	-0.01136
2.50	0.24855	0.26083	-0.01228
2.60	0.27726	0.29070	-0.01344
2.70	0.30597	0.32058	-0.01461
2.80	0.33468	0.35045	-0.01577

- 12• ·<·

2.90	0.36339	0.38032	-0.01693
3.00	0.39210	0.41019	-0.01809
3.10	0.42660	0.44614	-0.01954
3.20	0.46110	0.48208	-0.02098
3.30	0.49559	0.51803	-0.02244
3.40	0.53009	0.55398	-0.02389
3.50	0.56459	0.58992	-0.02533
3.60	0.60520	0.63232	-0.02712
3.70	0.64582	0.67471	-0.02889
3.80	0.68643	0.71711	-0.03068
3.90	0.72705	0.75950	-0.03245
4.00	0.76766	0.80190	-0.03424

Mint az szakember számára a korábban megnevezett szabadalmi leírásból kitűnik, amely aszferikus felületek használatát ismerteti kontaktlencséknél, az egy meghatározott lencse felületi görbülettel társított k állandó megválasztása igen lényeges. A fenti példában az aszferikus lencse közellátó és távollátó felületeinek aszferikus görbületeinek előállításához használt k tényező értéke eltérő. Míg a távollátó terület esetében a k tényező értéke -0.2, a tényező a közellátó terület esetében -1,06. Ezeket az értékeket jelen találmány esetében kísérletezéssel határoztuk meg abból kiindulva, hogy a k értéknek a közellátó terület esetében megközelítőleg 1,00-nak kell lennie, a lencseszerű csatlakozási különbség nullára csökkentése érdekében.

Áttérve a 7. ábrára, azon grafikus formában aszferikus lencsefelületekkel rendelkező szegmensek magasságlépcső különbségei közötti eltérést tüntettük fel. Megfigyelhető, hogy szférikus lencsék alkalmazásához képest a lencse középpontja tartományában kismértékű javulás állt be, míg a magasságlépcső különbség minden esetben igen alacsony értékű. Azonban a lencse középpontja és szélei közötti távolság felén, hozzávetőlegesen 3 mm-re a kontaktlencse középpontjától kb. 0,008 mm nagyságú lépcső, egy még jobb kiviteli alak esetében 0,011 mm nagyságú lépcső található, míg a lencse peremtartományában a javulás 0,34 mm.

Azon túlmenően, hogy a kontaktlencse kevésbé irritálja a szemhéjat vagy a szem szaruhártyáját, a csökkentett magasságlépcső különbség és központi vastagság biztosítja a szaruhártya fokozott helyi oxigénhez jutását.

·»4

- 13Egy multifokális lencse egyes szegmensei közötti ívelt határvonal csökkenti a szegmensek közötti lépésmagasságot azzal, hogy a lencse anyagának két különböző magassága által képzett gradienssel jelentős szöget bezáró útvonalat biztosít ahelyett, hogy olyan határvonal állna fenn, amely lényegében pontosan követi a lencse egyes szegmenseinek két különböző magassága közötti gradienst.

Az az öntési technológia, amely lehetővé teszi korrekciós kontaktlencsék jó és állandó minőségű precíziós öntését, lehetővé teszi bonyolult görbületű és felületű lencsék előállítását is. Mint az szakember számára nyilvánvaló, ha egyszer a szerszám elkészült, előreláthatólag bármilyen típusú lencsealak elkészíthető ismételhető hibátlan minőségben, bonyolultságától függetlenül és az egyszerűbb kontaktlencse alakokhoz képest csupán kismértékben megnövekedett költségek mellett.

Az ismertetett típusú kontaktlencsék előnyösen öntéssel állíthatók elő. Ilyen öntési eljárást ismertet általánosságban az US-PS 4.495.313 és US-PS 4.889.664 számú szabadalmi leírás. Ebben az eljárásokban az öntéssel előállítandó lencsefelületet nem olyan felületen alakítják ki, amely közvetlenül a lencse öntésére szolgál, hanem egy lépés közbeiktatásával olyan fémfelületen, amelyet műanyag öntőszerszám előállítására használnak, amelyet aztán magának a lencsének az előállításánál alkalmaznak. A leírásunkban következetesen használt öntőszerszám néven nevezett szerszám bármely generációjú olyan szerszámra vonatkozik, amellyel kontaktlencsét lehet, vagy lehetett előállítani valamint nem csupán azokat a felületeket értjük, amelyek magának közvetlenül a kontaktlencsének az előállítására alkalmasak, hanem azokat a felületeket is, amelyekkel olyan további felületeket lehet előállítani, amelyekkel aztán magát a kontaktlencsét lehet létrehozni.

A multifokális szegmentált felületek előállításához alkalmazott fém öntőszerszámokat a hagyományos szférikus vagy aszferikus felületeket előállító öntőszerszámok megfelelő optikai paraméterű lencséket előállító részeiből állítjuk össze. A fenti példában ez azt jelenti, hogy a szférikus felületek -5,25 dioptriának míg az aszferikus felület -3,75 dioptriának megfelelő optikai paraméterű lencsék előállítására szolgálnak.

Ezeket az öntőszerszám felületeket ezt követően egymással azonos felépítésű és így egymással felcserélhető szegmensekké daraboljuk fel. Ezeket a szegmenseket előnyösen úgy állítjuk elő, hogy megfeleljenek a lencse középpontján keresztülhaladó lencsefelület átmérőknek. Ezeket a fém öntőszerszámokat precíziósán elektrodinamikus forgácsoló szerszámokkal daraboljuk fel, hogy az egyes szegmenseket minimális anyagveszteséggel tudjuk előállítani, majd az egymással érintkező vágási felületek optikai pontozásával szélsőségesen jó illeszkedést hozzunk létre.

Az így létrehozott szerszám szegmenseket ezt követően összeillesztjük, hogy szegmentált multifokális kontakt lencsét állítsunk elő velük és egymáshoz rögzítjük, például ragasztással, hogy olyan felületet nyeljünk, amelyet aztán hibátlan és kívánt paraméterű kontakt lencsék előállítására alkalmas felületté alakítunk. A szegmenseket egyébként a kontakt lencsék előállításához összeragaszthatjuk, ám utána későbbi felhasználáshoz újból szétválaszthatjuk egymástól.

Áttérve a 8. ábrára, jóllehet a találmány egyik előnyös kialakításaként tüntettük fel, hogy a pupilla átmérőjétől függetlenül azonos nagyságú közellátó és távollátó területeket alakíthatunk ki, lehetőség van a találmány szerint ugyancsak előnyösen olyan kontakt lencse előállítására, amely a bemutatott módon előre meghatározott arányú közellátó és távollátó területekkel rendelkezik. Ez bizonyos esetekben különösen előnyös, hiszen a közellátás különösen gyenge fényviszonyok között igen nehéz. A 8. ábrán bemutatott kialakítással a közellátó és a távollátó területek aránya nem egyenlő, azonban a lencse középpontjától a széle felé koncentrikusan azonos arányú, függetlenül a pupilla átmérőjétől.

A 9. ábrán a találmány szerinti kontakt lencse olyan kiviteli alakját mutatjuk be, amelynél a közellátó és távollátó terület arányát a pupilla átmérőjétől függővé tettük. Azon a részen, ahol a pupilla átmérő kicsi, a közellátó és távollátó területek aránya egymással megegyezik. Ahogy nő a pupilla átmérője, például gyenge külső fényviszonyok hatására, a közellátó és távollátó területek aránya nő, ahogy az a rajz alapján szakember számára nyilvánvaló. A megoldás révén nemcsupán a közellátó és a távollátó területek arányát, hanem azt a pontot is igen könnyű meghatározni illetve kialakítani, amelytől fogva a területek aránya változni kezd és bármely ilyen konfiguráció könnyen gyártható a fent leírt módon előállított kontakt lencse szerszámok használatával.

A találmány szerinti kontakt lencse alkalmazása során a kívánt eredményeket adta. Távollátó páciens számára olyan, az 1. ábrán látható kiviteli alaknak megfelelő kontakt lencsét gyártottunk, amelynél a távollátó részek optikai paraméterei megfeleltek az ő távolság előírásának, valamint + 2,00 diptriájúak. Az aktuális kontakt lencse konstrukció -5,50 dioptria/mínusz -3,50 dioptria a váltakozó szférikus szegmensekre.

A klinikai vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy a nevezett páciens a fenti adatokkal rendelkező kontakt lencsével mind a távollátás mind pedig a közellátás tekintetében 20/20 látóképesség növekedés volt mérhető. A mért stereopsis 40 ívmásodperc volt. Ez a szám a klinikai gyakorlatban megszokott normál szintű stereopsisra utal, amelyet emmetropes, korrigált ametropes és korrekciós szemüveget hordó távollátók esetében szoktak mérni.

- 15Az ismertetett leírás a találmánynak csupán néhány konkrét és előnyös példáját írta le, amelyek az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül tetszőlegesen változtathatók illetve kombinálhatok.

····

Claims (5)

Szabadalmi igénypontok

1. Multifokális fénytörő lencse fénynek emberi szem recehártyáján való fókuszálására, amelynek szegmensei vannak, ahol legalább egy szegmens aszferikus felületi görbületű, legalább egy szegmens olyan elsőszegmens, amelynek első távollátó optikai paraméterei vannak, az említett szegmensek másika olyan második szegmens, amelynek második közellátó optikai paraméterei vannak és a második szegmens az első szegmens mellett, azzal határvonalat alkotóan van elhelyezve.

2. Az 1. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy az optikai paramétereket a fénytörő lencseanyag vastagságának változása illetve különbözősége biztosítja.

3. A 2. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy az optikai paramétereket a fénytörő lencseanyag vastagság változásának a lencse elülső felületén elrendezett görbülete biztosítja.

4. Az 1. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy a szegmensek olyan sugárirányú szegmensek, melyek ha tárvonalai a lencse középpontjától annak széle felé húzódó sugárirányú vonal mentén húzódnak.

5. Az 1. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy a lencsével koncentrikus bármely kör esetében a kör által bezárt terület olyan szegmens területekből van összeállítva, amelyeknél a közellátás-távollátás terület aránya lényegében megegyezik a teljes lencse területre érvényes aránnyal.

6. Az 5. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy mindegyik optikai paraméter szegmenseinek területe közötti arány lényegében azonos.

7. Az 1. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy az első szegmens és a második szegmens közötti határvonal lépésmagassága a határvonal minden pontjában kisebb mintha mindkét szegmens szférikus felületű lenne.

8. A 4. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy a sugárirányú útvonal egyenes vonal.

9. A 4. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy az említett sugárirányú útvonal ívelt vonal.

10. Az 1. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy az emberi szem külső felületét lefedő homorú görbületű felülete van.

11. A 10. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy a szegmensek szélét körülvevő lencseszerú szoknyája van.

12. Az 1. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy a második szegmensnek aszferikus felületi görbülete van.

13. Az 1. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy emberi szembe helyezhetően van kialakítva.

14. Eljárás fényt az emberi szem recehártyáján fókuszáló multifokális lencse előállítására, azzal jellemezve, hogy első lencse optikai paraméterhez illeszkedő első lencse felület szerszámot állítunk elő, majd második lencse optikai paraméterhez illeszkedő második lencse felület szerszámot állítunk elő, ezt követően mindegyik lencse felület szerszámot a lencse szerszám felület középpontjától annak széle felé húzódó útvonal mentén szegmensekre osztjuk úgy, hogy az első lencsefelület szerszám szegmensét és a második lencse felület szerszám szegmensét összeillesztjük és ezzel legalább egy, az első lencsefelület szerszámból származó szegmenssel és legalább egy, az említett második lencse felület szerszámból származó szegmenset tartalmazó multifokális lencse felület szerszámot hozunk létre, majd fényt az emberi szem recehártyáján fókuszáló szegmentált multifokális lencsét alakítunk ki öntéssel a multifokális lencsefelület szerszámmal.

15. A 14. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a lencsefelület szerszám az elülső görbe felületen helyezkedik el.

16. A 14. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szétválasztást egyenesvonal alakú útvonal mentén végezzük.

17. A 14. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szétválasztást ívelt útvonal mentén végezzük.

18. A 14. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az öntést oldószer használatával végezzük.

19. Eljárás fényt az emberi szem recehártyáján fókuszáló multifokális lencse előállítására, azzal jellemezve, hogy egymástól különböző optikai paraméterhez illeszkedő lencsefelület szerszámokat állítunk elő, majd mindegyik lencsefelület szerszámot azonos méretű egymással csereszabatos szegmens készletre osztjuk, ezt követően legalább két különböző készletből származó lencsefelület szerszám szegmenst legalább két különböző optikai paraméterrel legalább két különböző optikai paraméterű de egyetlen lencsefelület szerszámmá szerelünk össze, majd a szegmentált felületű szerszámmal szegmentált multifokális kontaktlencsét öntünk, ezt követően a szegmentált felületű szerszámot szétválasztjuk és az egyes optikai paraméterekhez tartozó mindegyik lencsefelület szerszám szegmenst későbbi felhasználásra eltároljuk.

20. A 19. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a lencse felület szerszám az elülső görbe felületet alkotja.

21. A 19. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szegmensek szétválasztását egyenes vonalat képező útvonal mentén végezzük.

22. A 19. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szegmeneseket ívelt útvonal mentén választjuk szét.

23. A 19. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az öntést oldószer segítségével végezzük.

24. Orientáltság nélküli multifokális fénytörő kontakt lencse fény emberi szem recehártyáján való fókuszálásra, azzal jellemezve, hogy lényegében szférikus felületi görbületű szegmenseket tartalmaz, ahol legalább egy szegmensnek első távollátó optikai paraméterei és egy másik szegmensnek második közellátó optikai paraméterei vannak, és a második szegmens az első szegmens mellett azzal határvonalat alkotóan van elrendezve.

25. A 24. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy az optikai paramétereket a fénytörő lencse anyag vastagságának különbözősége biztosítja.

26. A 25. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy az optikai paramétereket a fénytörő lencseanyag vastagság változásának a lencse elülső felületén elrendezett görbülete biztosítja.

27. A 24. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy a szegmensek olyan sugárirányú szegmensek, melyek ha tárvonalai a lencse középpontjától annak széle felé húzódó sugárirányú vonal mentén húzódnak.

28. A 24. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy a lencsével koncentrikus bármely kör esetében a kör által bezárt terület olyan szegmens területekből van összeállítva, amelyeknél a közellátás-távollátás terület aránya lényegében megegyezik a teljes lencse területre érvényes aránnyal.

29. A 28. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy mindegyik optikai paraméter szegmenseinek területe közötti arány lényegében azonos.

30. A 24. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy a szegmensek szélét körülvevő lencseszerű szoknyája van.

31. A 27. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy a sugárirányú útvonal egyenes vonal.

32. A 27. igénypont szerinti lencse azzal jellemezve, hogy az említett sugárirányú útvonal ívelt vonal.

33. Eljárás fényt emberi szem recehártya fókuszáló multifokális fénytörő lencse előállítására azzal jellemezve, hogy a felületet szegmensekre osztjuk, majd aszferikus felületi görbületű első szegmenst választunk ki és első optikai paraméterűvé alakítjuk, majd az első szegmenssel szomszédos második szegmenst választunk ki és második optikai paraméterű határvonalat képezünk ki közöttük.

34. A 33. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az optikai paramétereket a fénytörő lencse anyag vastagságának változtatásával állítjuk be.

35. A 34. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az optikai paramétereket a fénytörő lencse anyag vastagságának a lencse elülső felületén kialakított görbületével állítjuk be.

36. A 33. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szegmensekre osztást a lencse középpontjától annak széle felé fotó sugárirányú útvonalak mentén húzódó határvonalú sugárirányú szegmensek kialakításával végezzük.

37. A 33. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az első optikai paraméterű első szegmens olyan aszferikus felületi görbületű szegmens, hogy az első szegmens és a második szegmens közötti határvonal lépésmagassága a határvonal minden pontjában kisebb mint amekkora szférikus felületű szegmensek alkalmazása esetén lenne.

38. A 36. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a sugárirányú útvonal mentén történő szétválasztást egyenes vonal mentén végezzük.

39. A 36. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a sugárirányú útvonal mentén történő szétválasztást ívelt vonal mentén végezzük.

40. A 33. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a második optikai paraméterű második szegmens aszferikus felületi görbülettel rendelkezik.

A meghatalmazott:

DANUBIA

Szabadalmi és Védjegy, il • ·

5/7

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY • ♦· · ·

FIG-2 / \ ^D \ ^N \ N z\ / ^D \ ^D / \ ^N / \z ^N D rt

F/G-3 *: ·'.'· S/3 **····** · ·* ··. ·

PÉLDÁNY

FIG-6

Szab^íml és VédjegyL / 22. p /

POSITION (mm) m Jh&ZJS 1 IL 1 ILIjI

PÉLDÁNY '

FIG-7

POSITION (mm)