HUT60650A

HUT60650A - Lateral end piece for limiting the casting space formed by moving casting surfaces of continuous casting apparatus

Info

Publication number: HUT60650A
Application number: HU903855A
Authority: HU
Inventors: Paul Victor Riboud; Jean-Pierre Birat; Harve Tavernier; Jean Louis Leclaire; Michel Larreco; Jacques Spiquel
Original assignee: Siderurgie Fse Inst Rech
Priority date: 1989-06-15
Filing date: 1990-06-14
Publication date: 1992-10-28
Also published as: CS299490A2; EP0403412A1; CN1048179A; RU1838035C; CN1021551C; AU5715990A; KR910000268A; BR9002829A; DD295105A5; HU903855D0; US5040591A; AU632133B2; CA2018679A1; FR2652021A1; ZA904630B; JPH0332450A

Description

Képviselő: DANUBIA SZABADALMI ÉS VÉDJEGY IRODA K+t, Budapest

A itt -V V

OLDALSÓ ZAROELEM FOLYAMATOS ÖNTŐBERENDEZÉS MOZGO ÖNTÓFELÜLETEI

ÁLTÁL ALKOTOTT ÖNTŐTERÉNEK HATAROLASARA

IN5TITUT DE RECHERCHES DE LA SIDERURGIE FRANCAISE, Puteaux,

Franci aarszág

Feltaláló k:

RIBQUD Fául Victor,	Metz ,		Franciaország
BIRAT Jean -Fi erre,	Ssrnscourt,		Franciaország
TAVERMIER Hervé,	Vandoeuvre,		Franciaország
LECLAIRE Jean-Louis,	Feltre,		Franciaország
LARRECQ Michsl,	Metz ,		Franciaország
SPIOUEL JaqttBS,	Montigny Le	’S Mstz ,	Franci aország
A bejelentés napja:	1 '790 _a 06 · 14.
Elsóbbsége:	1939. Oó« 15«	(89.OS	086) franciaországi

69693-2709 Er/An

A találmány tárgya oldalsó záróelem -folyamatos öntőberendezés mozgó öntőiéi ületei , elsősorban -forgó hengerek ál-

tál al	kötött öntőterének határolására, ahol a záróelemnek az
ön tőt ér	- felé nézd homlokfala van.

Ismeretes, hogy folyamatos öntőberendezésekben, -főként

ahol a	,z öntés forg óhenger ek között történik, az öntőteret
old a 1 r	ól rögzített záróelemek alkotják. Ezen záróelemek f üg-
gől egei	s belső felületei a hengerek homloklapjain fekszenek

fel.

Az ilyen megoldásokkal kapcsol atban két probléma mer

fel a	gyakori atban. Ezek egyike a fémolvadék ezen -felületen
történ	ő megdermedésének megakadályozása, a másik: pedig a tö-
mitett	érintkezés biztosítása a záróelemek és a hengerek kö-
Ö ti t 1	A dermedés elkerülésére már alkalmaztak olyan záróele-
meket,	amelyek hőszigetelő anyagból készültek annak megaka-
d á. 1 y o z	ására, hogy a fémolvadék a dermedéspontig hűljön ezen
falakk	al történő érintkezés serén. Ugyanakkor azon bán prob--

lémát jelentett megtel elő szigetelőképességű és egyide

kel 1 ö	szilárdságú, anyag biztosítása erre ét célra. A tömi-
’t Er *t t Ξ· é'' Eí	g problémája így gyakorlatilag nem megoldott. gy korábbi szabadalmunkban (FR-F’S 88.120.74) már java-
sol tun!	k olyan megoldást, ahol a hengerek között záróelem van

síhelyezve oly módon, hogy a hengerek vonalát követő fémsza-

1 agok

között a záróelem hőszigetelő anyagból van. Ezzel a

hőszigetelést jelentős mértékben javítottuk, minthogy a záróelem nagy része nem hővezető. Másfelől viszont a tömítettség a fémszalagok és a mozgó hengerek között meglehetősen bizonytalan, minthogy az érintkezési felület ívelt. Ezen • * • · túlmenően as adott megoldás kizárja, hogy a hengereket egymástól el távolítsuk, mert akkor fémolvadék kerül a hengerek és a -fémszálagok közé, ami a későbbiekben megakadályozza a hengerek ismételt összez&rását.

A jelen tál álmánnyal tehát olyan záróelem kidolgozása a célunk, amely más módon biztosítja a megdermedés akadályozását a záróelem felületén, ugyanakkor viszont olyan kapcsolatot biztosít a záróelem és a hengerek között, amely javítja a tömi tettséget.

A kitűzött	feladatot olyan záróelemmel	oldóttűk	meg,
amely fölyamatcs	öntőberendezés mozgó öntőfel	ül etei ,	el ső—
= o r b a n forgó h s r	igerek által alkotott öntőtér	határol	ására

szolgál ss ahol a záróelemnek az öntőtér felé néző homlokfala van, ahol a találmány szerint legalább egy olyan oldalsó rész van, amely a mozgó öntófel ül etek, elsősorban forgó hengerek pereméhez illeszkedik és ennek olyan oldalfala van, amely a mozgó öntőfel ülst meghosszabbítása és az öntőtér felé néző, a záróelemben kialakított mélyedést határoló homlokfalát metszi.

A homlokfal és az oldalfal célszerűen hőálló anyagból vannak, ahol a homlokfal ezenkívül hőszigetelő tulajdonságú és az oldalfal célszerűen fém, amely hűtéssel van ellátva.

A homlokfelület az öntőtértől fölülről lefelé kihajlóan van kialakítva, az oldalfalak és az öntőfel ül etek vízszintes metszetében lévő alkotók pedig 180°~tól eltérő szöget zárnak be egymással.

A homlokfal, valamint az oldalfalak a forgó hengerek közötti nyakrész alá nyúló hornyot alkothatnak, ahol az ol • · · dalfalak lefelé fokozatosan hajlanak a homlokfal felé és a nyakrésznél magát a homlokfalai alkotják.

Az egyik	oldal só	rész -őt Z	egyi k	forgó henger palástjár
i11 esz kedően	lehet ki	alaki tva,	ha a	hengerek egymáshoz ké
pest tengely	i rányban	el tol tan	hel ye	zködnek el.

A záróelemekben a mozgó öntdfelületekkel érintkező fe1ü1etek cé 1 szerűeπ kenőanyag bevezetésse 1 vaηnak ellátva.

A találmányunk azon a felismerésen alapszik, hogy jó tömítettség érhető el a mozgó felületek és a rögzített felületek között egy a mozgó -felületekre merőleges síkban, ha tömítöelemként magát a megdermedt fémolvadékot használjuk a megoldás egyidejűleg leegyszerűsíti a rögzített falak konstrukcióját is, amellett, hogy lehetővé teszi a mozgó falak egymáshoz képest történő elmozdítását anélkül, hogy s. tömitét1 s é g e t b s f ο 1 y á s ο 1 n á.

Másfelől a rögzített fal, amelyben a hcml ok-fel ül étnél bemélyedés találhatói, olyan ol dal f el ül ettel rendelkezik, amely lényegében a mozgó felület meghosszabbítása, ami kőris a fémolvadéknak a hűtött felülettel érintkező megdermedt kérge folyamatosan megy át egy olyan részbe, amely már a záróelem oldal fel ül étét alkotja. Ily módon a megdermedt kéreg lefedi a rést a mozgó felület és az álló felület között és ezáltal megakadályozza, hogy fémolvadék kerüljön az öntőtér| p a f- A -ez H co _a

Tekintettel arra, hogy a rögzített felület szélessége viszonylag kicsiny, a megdermedt kéreg benyúló része is keskeny. Ez a keskeny nyúlvány viszont egyszerre szilárdul meg a hűtött mozgó felülettel érintkező kéreggel és azzal együtt '“.J mozog az álló -Felület mentén, anélkül

Fel ül étét seg£ tségévei

h.

br

6b ábra ábra ha a 4. áb

5..

ξζ i nt jén , rTt intjében, a ábra az +· Μ Λ t ja a f áz Í

o. ábra c szintjében, ábra a találmány szerinti .vitel i alakja, ahol • * · · · • ··· ·· * · « • · · « · · · elhslyezve, a ábr egy részlete,

Xi r‘a

LA határolják. A éri ntkézi k r-j és tengelyei!· köz

Fc ,4 nyi1ak jel íz 1 ε nak p ci az érbe, t egyfelől a tn x ! t-· * ásfelől a:

henger , 73 ér i ntkézé annak lisra csökkentsük. Ennek megfelelően a tömítettség nem ehet és nyilvánvaló annak f érnolvadék ··· • · szivárog ki az öntőtérből» A jelen találmánnyal éppen ezen veszély csökkentése a célunk.

Ha a záróelemek sík belső fallal készülnek és - amint azt a bevezetőben említettünk - jó szigetelőanyagból vannak, hogy megakadályozzák a témclvadék megdermedését felületükön, a megdermedt kéreg a hűtött öntőfel ül eteken éppen az illeszkedés vonalában végződik a hengerek ss a záróelemek; között, ami nyilvánvalóan fémolvadék kiszivárgásához vezet.

Találmányunk segítségével éppen azzal akadályozzuk meg a folyadék kiszivárgását és biztosítjuk a tömítettséget, hogy elősegítjük a megdermedt kéreg kialakulását nem csupán a hűtött öntőfel ül eteken, hanem azok közvetlen szomszédságában is.. Ebből az következik, hegy éppen ez a megdermedt kéreg fedi le a rést az öntővel ül etek és a záröeiem között, vagyis alkot biztonságos tömítést az egymáshoz képest elmoz-

d u 1 ó f e 1 ü 1 e t e k k ö z ö 11.
Az 1« ábrán látható, hogy a 6	záróelemet	egy	függői ege
helyzetű »1 lap képezi, amely az 1	és 2 henger	^-i E’li	homlokfelü
1 ebeivel érintkezik =' már említett.	kis rés bi	£ te	sí tása mel

ett.

A ól paaljái g homlok+al sík. é enyhén döntött.

mégpedig oly íTiÓ dón, hogy • · · • « ·

-8az 1 és hengerek palástfel ületein, •a megdermedt anyag halad és 2 hengerek között követ kell legyen az 5 ny krész felé közeledve désbe oldal-Fala k a t ap ap

Q.1 dal só ré rűen hcité el clytatúdi tímel y és sin.

t 1 efelé i11etve

Λ· töltik -fémol adékkal ,ώΰ és megdermedt és per eme mélyedésbe ábr m í r> t szintjében vett metsz et éS fémolvadék medt 11 és már itt is benyúlik a 6 záróelem mélyedésébe, hóm» · lokfalig. Ily módon lefedi az 1 és 2 hengerek, valamint a 6 záróelem közötti 13 átmeneti zónát.

A 3b ábrán látható középed szinten a 11 és· 12 kérgek vastagodva közelednek egymáshoz és a 11’ és 12' peremek hosszúsága növekszik, ahogy a 65 betét felülete közelít s 6 záróelem 62 mélyedésének fenékréséhez.

A 3c ábrán látható legalsó szinten a 11 és 12 kérgek összeérnek és ebben a helyzetben alakul ki a hengerelt termék .

Hangsúlyozzuk, hogy a 11 és 12 kéreg mindig érintkexés-

ben van az 1 és 2 hengerek palástjával és	az ok	: k a 1 1 é n y e g é b e n
csúszás nélkül együtt mozog. Ugyanakkor a	11 ·	és 12' peremek
ugyancsak érintkezésben vannak a él lap	64	el dal falai val ,

a zo khoz képest azοπba n fo kezatcsan

1efelé érdekében, hogy megkönnyítsük az említett felületek közötti el mozdul ást, kenőanyagot al kai mazhatunk.

A berendezés céls z er ű e n ú g y 1 e h e t a 6 z ár ó e1emben a ny s g bevesetés v an, a me1y n ek segítség éve1 hengerek, valamint a mek, valamint a 6 záróelem 64 oldalfalai közé kenőanyagot juttatunk., Ez agy részt csökkenti súrlódást, másrészt megelőzi ezen elemek túlzott elhasználódását.

Egy célszerű kiviteli alaknál a 64 oldalfalak nem kell pontosan az 1 és· 2 hengerek palástjának meghosszabbítását képezzék, adott esetben a hengerpalástok és a 64 oldalfalak vízszintes metszete egymással 180°-tól eltérő Ötszöget is bezárhat, amint az a 9. ábrán látható.

A 9a ábrán látható oCszcg lehet állandó a magasság • « · · · * * *·· · · ·· · ··» • « · * · · · · — 10— f üggvényében, amikoris a hengerelt termék pereme lecsapott lesz. Egy másik változat szerint az cCszög -fokozatosan növekszik, ahogy a magasság csökken. Ebben az esetben a középső szint a '7b ábrán látható kialakítású lesz, míg a legalsó szinten a termék azonos lesz a 3c ábrán bemutatott-tál.

záró-í-al egy további

A 4-&. ábrákon a találmány

hengerek palástfelületétől indulnak ki, de fokozatosan behajlanak a 72 homlokfal felé, míg a nyakrész közelében bele nem simulnak ebbe a felületbe. Ennél a megoldásnál a 73 betét ugyancsak jó hőszigetelő tulajdonságú hőálló anyagból a 71 oldalfalak találkozásánál.

dalfalak alakjának változását mutatja a 6. ábra.

A 71 oldalfalak fokozatosan mélyülnek és ivelten közelednek egymáshoz oly módon, hogy a 71’ részek érintőlegesen csatlakoznak a 73 homlokfalhoz, míg a 71»· részek az 1 és 2 hengerek palástfelületeinek folytatásaként indulnak ki. Végül a legalsó részen az oldalfalak és a termék alakja megegyezik a 3c ábrán bemutatott-tal.

Ennél a megoldásnál a záróelem teljes magassága mentén folyamatosan álakul a termék formája és a megdermedő 11 és 12 kérgek 11» és 12· peremei egyáltalán nem érintkeznek a hőszigetelő 73 betét felületével, még a nyakrész közelében

A találmány egy további lehetséges kialakítása látható a

/. és S. ábrákon. Ennél a megoldásnál a '<3 záróelem úgy van kialakítva, hogy egyik oldalán felfekszik az egyik 2» henger homlokfel ületére amint ez a 6 és 7 záróelemek esetében is

--11látható volt emez .n kialakítva, \y a. _M

az egyhahí vat b e.n i ·:

arra t el dik a 83 hetéhez, másfelől a S záróelem alapiapjához. A 84 perem ékes kialakítású és igy illeszkedik a 86 él mentén az 1' henger palástjára.

ft 64 perem fölül hegyesszögben csatlakozik az 1’ henger palástj «t mentén ez a hegyesszög növekszik és a 85 nyakrésznél derékszeget ér el. Ily módon az 1 * henger palástján kialakuló kéreg rányúlik a 84 peremre és lefedi a 86 élet. Ennek megfelelően hasonló jelleggel tömít, mint a korábbi kiviteli alakoknál. A 2» henger homlokfalánál a tömítés hasonlóképpen működik, mint a korábban Ιοί rtaknái.

A bemutatott megoldás elsősorban olyan esetekben alkal mazható, amikor az 1·, illetve 2’ hengerek egymáshoz képest tengelyirányban történő állításával a hengerelt termék szélessége változtatható. Megjegyezzük azonban, hogy nem csupán az 1« henger mozgatható el tengelyirányban (lásd a 88 nyilat ábrán) , a '8 záróelemhez képest, hanem a henger is ál• ·

--12 lítható a 8. ábrán látható 87 nyíl irányában, minthogy ez a mozgás sem befolyásolja a 2» henger homlokfala és a S zárófal közötti tömített hézagot.

Nyilvánvaló, hogy fentiekben bemutatott példák csupán a találmány i 11 usztrál ására szolgálnak és számtali^n ezektől vagy i V ¢311* s é Q S É¹ SS mélysége

Ugyani gy méretei és a fel

Ugyancsak nem fel tűnte-1

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Oldalsó záróelem folyamatos öntőberendezés mozgó öntőfel ületei, elsősorban forgó hengerek által alkotott ön~ tőterének határolására, ahol a zárójelemnek az öntőtér felé néző homlokfala van, azzal jellemezve, hogy legalább egy olyan oldalsó része (66) van, amely a mozgó öntőfelület, elsősorban forgó henger (1 ,
2) pereméhez illeszkedik és ennek an oldalfala van, amely a mozgó öntőfelület öntőtér felé néző, a záróéiemben (6, ,
3) mé'lyedést határoló homlokfalát (63,72) metsz i.

Az 1 azzal jellemezve, (64,71 •nal· azzal jellemezve, hogy a homlokfal (63,72) hőszigetelő hőálló anyagból, az ol dalfal (64,71,81) fémből van.
4., Az 1-3. igénypontok báremelyi ke szerinti záróelem, azzal jellemezve, hogy az oldalfalak (64,71,81) hűtéssel vaηnak ellátva.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti záróelem, azzal jellemezve, hogy a homlokfal (63,72) az öntőtértől fölülről lefelé haladva kifelé hajlóén van kialkítva.
6, Az 1-5. .igénypontok bármelyike szerinti záróelem, azzal jellemezve, hogy az olda+alak (64,71,81) és az öntőfelület vízszintes metszetében lévő alkotók 180°-tói eltérő szöget zárnak be egymással.

··« • · ·· • · Λ« ·· <···«*· • * ♦ · ·

99 99999
7. Az 1-6» igénypontok bármelyike szerinti záróelem, azzal jellemezve, hogy a homlokfal (63,72), valamint az oldalfalak (64,71,81) a forgó hengerek (1,2) közötti nyakrész (5,33) alá nyúló hornyot (67) alkotnak.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti záróelem, azzal jellemezve, hogy az oldalfalak (71) lefelé haladva fokozatosan hajlanak a homlokfal (72) felé és a nyakrésznél homlokfalát (72) alkotják.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti záróelem, azzal jellemezve, hogy az egyik oldalsó rész az egyik forgó henger (1 -) palástjára illeszkedően van kialakítva.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti záróelem, azzal jellemezve, hogy a mogzó öntő-felületekkel érintkező felületek kenőanyagbevezetéssel vannak ellátva.