HUH3794A - Method for removing soakable contaminating materials from polymer soft contact len and method for hydrating hydrophilic polymer soft contact len - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás ki áztatható szennyező anyagok eltávolítására elülső és hátulsó felülettel rendelkező polimer lágy kontaktlencséből (10) annak minőségellenőrzését és csomagolását megelőzően, amelynek során a kontaktlencsét (10) alakosan illeszkedő üregbe (55) helyezzük és ezzel kifordulását vagy felgöndörödését meggátoljuk, majd az üregen (55) a kontaktlencse (10) elülső felülete és hátulsó felülete mentén folyadékot hajtunk keresztül és azzal a kontaktlencséből (10) kiáztatott szennyező anyagokat elvezetjük.

A találmány tárgya továbbá eljárás elülső és hátulsó optikai felülettel rendelkező hidrofil polimer lágy kontaktlencse (10) hidratálására hidrogél kontaktlencse (10) előállításához annak minőségellenőrzését és csomagolását megelőzően, ahol a kontaktlencsét (10) hátulsó felületével első tartóelem (18) felületére illesztjük, majd az első tartóelemet (18) üreget (55) létrehozó módon második tartóelemmel (46) lefedjük, a kontaktlenesét-0O) a^üregbe— -(55)-kelyezzük é-s-ezzel ki fordulását vagy felgöndörödését meggátoljuk^-majd az üregen (55) az első tartóelemen (18) és a második tartóelemen (46) át a kontaktlencse (10) elülső felülete és hátulsó felülete mentén folyadékot hajtunk keresztül és azzal a kontaktlencsét (10) hidratáljuk.

(1. ábra)

Képviselő:

DANUBIA

Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

Budapest

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

Itól (31

ŰGU φ

A

Eljárás kiáztatható szennyező anyagok eltávolítására lágy kontaktlencséből, valamint eljárás lágy kontaktlencse hidratálásáió

JOHNSON & JOHNSON VISION PRODUCTS, INC., Jacksonville, FLorida, US / *

Feltaláló: Tűre Kindt-Larsen, Vedbaek, DK ,

Elsőbbsége: 1990. 04. 17. (51(/325) US

A bejelentés napja: 1991. 0/. 16.

A találmány tárgya eljárás kiáztatható szennyező anyagok eltávolítására elülső és hátulsó felülettel rendelkező polimer lágy kontaktlencséből, továbbá eljárás elülső és hátulsó optikai felülettel rendelkező hidrofil polimer lágy kontaktlencse hidratálására hidrogél kontaktlencse előállításához annak érdekében, hogy csökkentsük a kontaktlencse megérintésének szükségességét illetve veszélyét.

Lágy kontaktlencsék hidrogélként is ismert hidrofil polimerekből számos eljárással készíthetők, így például fröccsöntéssel, centrifugálöntéssel vagy esztergálással.

A hidrogél lencsék kiesztergálása során a hidrogélt száraz állapotban tartjuk annak érdekében, hogy az esztergán megmunkálható legyen és kialakíthassuk a kívánt optikai felületet. Eáí: követően a munkadarabot polírozzuk, eltávolítjuk az esztergáról, hidratáljuk, ellenortzzük majd csomagoljuk. A centrifugálöntött lencséket úgy készíthetjük, hogy a folyékony monomert centrifugális erőnek tesszük ki olyan szerszámban, amelynek a készítendő kontaktlencse kívánt optikai felületeivel egyező alakja van. A szerszám nagy sebességű forgása során a monomer szétterül és felveszi a kontaktlencse kívánt alakját. A

-2kontaktlencsét ezt követően általában még a szerszámban polírozzuk, hidratáljuk, kiáztatjuk a szerszámból, ellenőrizzük majd csomagoljuk. Kontaktlencséket még folyékony monomerből és katalizátorból állíthatunk elő öntéssel, amelyet két szerszámfél közötti térbe helyezünk, mely tulajdonképpen a kontaktlencse kívánt alakját határozza meg. A monomert hőkezeljük, a szerszámfeleket szétválasztjuk egymástól, majd a kontaktlencsét kiáztatjuk a szerszámból, ellenőrizzük majd csomagoljuk. Az említett eljárások mindegyikére jellemző, hogy a hidratáló eljárás igen időigényes lehet, szabályozása nehézkes és eredménye gyakran előre megjósolhatatlan, úgyhogy a gyártási eljárás gyakran túlságosan költséges és nem kellően hatékony.

A kontaktlencsék gyártására vonatkozó eljárások megvalósítása során jelentős manuális munka szükséges a kontaktlencsék mozgatásához, elhelyezéséhez. A kontaktlencsék száraz állapotban történő megfogása, mozgatása bepiszkolhatja vagy felkarcolhatja a lencséket. A mindenképpen kedvezőbb nedves állapotú lencse megfogása foltokat, cseppeket és egyéb optikai károsodásokat okozhat. Ezért különösen hasznosnak bizonyulna olyan kontaktlencse gyártási eljárás létrehozása, amely biztosítaná, hogy a kontaktlencsék gyártás közbeni fizikai megfogása, érintése teljesen kizárt vagy a lehető legkisebb mértékű.

A kontaktlencse csomagolásból történő kivételekor a kontaktlencse használójának gyakran nehézséget okoz a lencse helyes ráhelyezése a szemgolyóra. A kontaktlencse néha kifordul, vagy felgöndörödik úgy, hogy a használója teljesen véletlenül a kontaktlencsét rossz felületénél fogva helyezi rá a szemére. Ezért igen hasznos lenne, ha olyan eljárást tudnánk létrehozni, amellyel biztosítható a kontaktlencse orientációja, elhelyezkedése a gyártási eljárás teljes folyamata alatt és amely biztosítaná a kontaktlencse egyforma, mindig azonos irányú behelyezését a kontaktlencse végső csomagolásába úgy, hogy ha a kontaktlencsét a felhasználó kiveszi a csomagolásból, az mindig a megfelelő irányítottsággal helyezhető csak rá a szemgolyóra. Ugyancsak hasznosnak tűnik, ha erre a célra olyan csomagolást tudnánk előállítani, amely kialakítása révén biztosítaná és fenntartaná a kontaktlencse helyes pozícióját a tárolás és szállítás alatt.

A jelen leírásban említett kontaktlencsét olyan kétrészes szerszámokban állítjuk elő, amelyeket az US-PS 4.65.348 és 4.640.489 számú szabadalmi leírásokból ismerhetünk meg. A gyártás során a folyékony monomert homorú, szerszámfelületbe helyezzük, amelyet aztán fedéllel lezárunk és például ultraibolya fénnyel besugárzunk. A polimerizáció során, különösen hidrogélek esetében a kontaktlencse hajlamos a zsugorodásra. A zsugorodás csökkentése érdekében a monomert semleges oldószer, bórsav-észter jelenlétében polimerizáljuk például az US-PS 4.495.313 számú szabadalmi leírásban ismertetett módon. Ez a semleges oldószer feltölti a hidrogél lencsében keletkező üregeket a polimerizáció alatt.

ι

-3Ezt az oldószert a hidratálási eljárás során folyamatosan vízre cseréljük fel. Mivel a bórsav-észter semleges, de vízoldékony, használhatjuk arra, hogy kitöltsük vele a hidrogélben a polimerizáció során keletkező üregeket annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük a kontaktlencse zsugorodását a polimerizáció alatt, majd az oldószert a kontaktlencse hidratálása során folyamatosan vízzel cseréljük fel. Ez az eljárás jelentősen javítja a gyártási eljárás gazdaságosságát és hozzájárul ahhoz, hogy nagy pontossággal meghatározzuk és meg is tartsuk a kontaktlencse kívánt méretét a gyártási eljárás alatt. Az US-PS 4.565.348, US-PS 4.640.489 és US-PS 4.495.313 számú szabadalmi leírások kitanítását ezért jelen szabadalmi leírásunkban lényeges, a találmány lényegének megértéséhez nélkülözhetetlen kitanításként jelöljük meg.

Az oldószer vízzel történő kicserélése valamint a kontaktlencse hidratálása igen időigényes művelet. A kétrészes szerszámot ki kell nyitnunk vagy szét kell szerelnünk, és a lencséket nagyobb csoportokká kell összeállítanunk, majd ezeket néhány órára áztatótartályba kell helyeznünk. Az áztatótartály melegített vizet, kis mennyiségben felületaktív hatóanyagokat és sókat tartalmaz. Amint a kontaktlencséket behelyezzük az áztatótartályba, azok a víz jelenlétében nyomban megnövelik a térfogatukat és elválnak attól a szerszámtól, amelyben készítettük őket. A bórsav-észter oldószer glicerinné és borsavvá alakul át a hidrolízis során, a kontaktlencse mátrixában lévő vizet a helyén hagyva, az oldószer tehát ily módon cserélődik át vízre a kontaktlencse részbeni hidratálásához.

A vízben sókat és pH-pufferoldatot is használunk, úgy hogy a kontaktlencsében jelenlévő víz jellegében és pH-értékét tekintve lényegében hasonló lesz az emberi könnyhöz és a kontaktlencse nem fogja irritálni az emberi szemet a használat során. Ha a kontaktlencse alapanyagául szolgáló polimer ionikus jellegű, a pufferoldat semlegesíti a lencsében lévő ionikus törzseket. Ez a semlegesítés ideiglenes destabilizációt okoz a kontaktlencse méreteiben és jelentős idő alatt zajlik csak le.

Az áztatóoldatot ezután elvezetjük és a kontaktlencséket egy csöpögtetö tartályhoz továbbítjuk, ahol az oldószer és a felületaktív hatóanyagok eltávolítását további, igen jelentős időn keresztül folytatjuk. A lecsöpögött oldatot elvezetjük, a kontaktlencséket pedig egy meleg vízzel és sókkal feltöltött nagy ekvilibrációs tartályba továbbítjuk, az oldószer és a felületaktív hatóanyagok eltávolításának befejezéséhez valamint a kontaktlencsék ekvilibrálásához, ami ugyancsak több órán keresztül történik. Az ekvilibrációs lépés jelenti a polimerben lévő a kontaktlencse alapanyagául szolgáló ionikus törzsek semlegesítésének befejezését, valamint a végleges víztartalom és végleges méretek biztosításához szükséges végső hidratálást. A kontaktlencsét ezután kivesszük az ekvilibrációs tartályból és tiszta t

-4sós vizes oldatban kiáztatjuk, majd végső minőségellenőrzéshez továbbítjuk, és csomagoljuk.

A találmánnyal célunk olyan eljárások létrehozása lágy kontaktlencsék áztatására illetve hidratálására, amely elősegíti a felhasznált víz mennyiségének, a vízbe adagolt vegyszerek, például felületaktív hatóanyagok és sók mennyiségének csökkentését, a szennyező anyagok kiáztatását, valamint lényegesen lerövidíti azt az időt, amely a kontaktlencse hidratációjának teljes befejezéséhez szükséges, továbbá biztosítja a kontaktlencsék kellő mechanikai elhelyezkedését a gyártási eljárás folyamán. Célunk továbbá, hogy a kontaktlencsék helyzetét a hidratálási eljárás alatt úgy befolyásolhassuk, hogy a kontaktlencsék a végső csomagolás során a kívánt, helyes helyzetben kerüljenek a csomagba.

A kitűzött feladat megoldása során olyanj eljárási vettünk alapul, amely alkalmas kiáztatható szennyező anyagok eltávolítására elülső és hátulsó felülettel rendelkező polimer lágy kontaktlencséből annak ellenőrzését és csomagolását megelőzően. Ezt a találmány értelmében, úgy fejlesztettük tovább, hogy a kontaktlencsét alakosan illeszkedő üregbe helyezzük és ezzel kifordulását vagy felgöndörödését meggátoljuk, majd az üregen a kontaktlencse elülső felülete és hátulsó felülete mentén folyadékot hajtunk keresztül és azzal a kontaktlencséből kiáztatott anyagokat elvezetjük.

A találmány szerinti kiáztató eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében a kontaktlencse üregbe helyezése során a kontaktlencsét hátulsó felületével első tartóelem felületére illesztjük, majd az első tartóelemet üreget létrehozó módon második tartóelemmel lefedjük.

A találmány szerinti kiáztató eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében a folyadékot az első tartóelem legalább egy furatán keresztül vezetjük be az üregbe és a kontaktlencse hátulsó felülete mentén hajtjuk keresztül.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a folyadékot a második tartóelem legalább egy furatán keresztül vezetjük be az üregbe és a kontaktlencse elülső felülete mentén hajtjuk keresztül.

Előnyös a találmány értelmében továbbá, ha kiáztatható szennyező anyagként reakcióból kimaradt vagy részben reakcióba lépett monomert vagy iniciátort távolítunk el.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha folyadékként vizet vagy alkoholt vagy vízalkohol keveréket vagy szerves oldószert használunk.

- 5 Előnyös továbbá ha kiáztatható szennyező anyagként hidrofil polimerből készített kontaktlencsében lévő oldószert távolítunk el.

Továbbá előnyös ha kiáztatható szennyező anyagként hidrofil polimerből készített kontaktlencsében lévő bórsav-észtert távolítunk el úgy, hogy a folyadékként használt vízzel a bórsav-észtert hidrolizáljuk és a hidrolízis eredményeként létrejövő glicerint és bórsavat távolítjuk el a kontaktlencséből.

A találmány szerinti kiáztató eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében az ellenőrzés során a kontaktlencsét az első tartóelembe vagy a második tartóelembe illesztjük, az első tartóelemet és a második tartóelemet egymástól szétválasztjuk, a kontaktlencsét tartalmazó második tartóelemet harmadik tartóelemmel lefedjük és a kontaktlencsét a harmadik tartóelembe illesztjük, és a harmadik tartóelemet a kontaktlencse eredeti elhelyezkedésének megtartása mellett ellenőrző tartályban lévő folyadékba merítjük.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az ellenőrző tartályt hasznosítjuk a kontaktlencse végső csomagolásaként.

Előnyös továbbá a találmány értelmében, ha a hidrofil polimerből készített kontaktlencsét folyadékként használt vízzel hidratáljuk.

Előnyös, ha az üregen a folyadékot több megismételt lépésben hajtjuk keresztül úgy, hogy mindegyik lépésben a folyadékáramlást megszakítva, a bejuttatott folyadékot az üregben tartva áztatjuk ki az anyagokat a kontaktlencséből, majd a folyadékáramlást újból megindítva az üregben tárolt folyadékot elvezetjük az üregből.

A találmány szerinti kiáztató eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében a kontaktlencse elülső felülete és hátulsó felülete mentén folyadékként vizet hajtunk keresztül.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az üregben lévő folyadék elvezetését és újabb folyadék üregbejuttatását egyidejűleg végezzük.

Hidrogél kontaktlencse előállításához használt, elülső és hátulsó optikai felülettel rendelkező hidrofil polimer lágy kontaktlencse hidratálására vonatkozó további [eljárás^során a kontaktlencsét hátulsó felületével első tartóelem felületére illesztjük, majd az első tartóélemet üreget létrehozó módon második tartóelemmel lefedjük, a-kentaktlencsét az üregbe -h-efvezzük és ezzel kifordulásüUvagv felgöndörödését meggátoljuk-, majd az üregen az első tartóelemen és a második tartóelemen át a kontaktlencse elülső felülete és hátulsó felülete mentén folyadékot hajtunk keresztül és azzal a kontaktlencsét hidratáljuk.

Előnyös ebben az esetben, ha a kétrészes szerszám homorú szerszámfelével kialakított elülső optikai felületű és a kétrészes szerszám domború szerszámfelével kialakított hátulsó optikai felületű kontaktlencsének az első tartóelem felületére illesztése során a kétrészes szerszám kontaktlencsét tartalmazó homorú vagy domború szerszámfelét fedjük le az első tartóelemmel, a kontaktlencsét leválasztjuk a szerszámfélről és az első tartóelem felületéhez tapasztjuk, majd a szerszámfelet eltávolítjuk az első tartóelemtől.

Továbbá előnyös ha, a kontaktlencse hidratálását úgy kezdjük meg, hogy a szerszámfélről való leválasztása során a kétrészes szerszám kontaktlencsét tartalmazó homorú vagy domború szerszámfelet az első tartóelemmel együtt ferdén tartva vízbe merítjük úgy, hogy a kontaktlencse őt tartó szerszámfélről való leválasztását és első tartóelem felületére tapasztását a köztük lévő levegő kiszorításával, a gravitáció segítségével valósítjuk meg.

A találmány szerinti hidratáló eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében a kontaktlencsét felületi feszültség révén tapasztjuk az első tartóelem felületéhez.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha folyadékként deionizált vizet használunk.

Előnyös a találmány értelmében továbbá, ha a kontaktlencse hidratálása során a kontaktlencse hidrofil polimer anyagában lévő oldószert eltávolítjuk.

Előnyös a találmány értelmében, ha az oldószer eltávolítása során az oldószerben lévő bórsav-észtert hidrolizáljuk és a keletkező glicerint és bórsavat távolítjuk el.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a kontaktlencse mentén áramoltatott folyadékot a kontaktlencsét tartalmazó üreg középtartományában, az első tartóelemen és a második tartóelemen át egyidejűleg vezetjük be és az üreg peremtartományában vezetjük ki.

Előnyös továbbá ha, a kontaktlencsét gravitáció révén helyezzük az első tartóelem és a második tartóelem egyikébe, majd az első tartóelemet elválasztjuk a második tartóelemtől, és a kontaktlencsét az őt tartalmazó tartóelemből ellenőrző tartályba helyezzük.

A találmány szerinti hidratáló eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében az ellenőrző tartályba vizet töltünk, és a kontaktlencsét az őt tartalmazó tartóelem víz alá merítésével választjuk el a második tartóelemtől és helyezzük az ellenőrző tartályba.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az ellenőrző tartályt hasznosítjuk a kontaktlencse végső csomagolásaként.

Előnyös továbbá ha, a kontaktlencsét tartalmazó végső csomagot lég- és folyadéktömör módon lehegesztjük.

Előnyös továbbá a találmány értelmében, ha a folyadékként használt deionizált vizet eltávolítjuk a csomagból, és a csomagba emberi könny pH értékének megfelelő pH értékű, és a kontaktlencse hidrogél polimer anyagában maradt ionikus törzseket semlegesítő tulajdonságú puffer sóoldatot adagolunk a csomag lehegesztése előtt.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az első tartóelemet úgy választjuk el a második tartóelemtől, hogy a kontaktlencsét tartalmazó második tartóelemet a kontaktlencse felületével érintkező, így annak kifordulását vagy felgöndörödését meggátló harmadik tartóelemmel lefedjük, a kontaktlencsét a harmadik tartóelembe helyezzük és felületi feszültség révén annak felületére tapasztjuk, majd a második tartóelemet leválasztjuk a harmadik tartóelemről és a kontaktlencsét a harmadik tartóelemből helyezzük az ellenőrző tartályba.

Előnyös a találmány értelmében továbbá, ha a kontaktlencsét a második tartóelembe bejuttatott sűrített levegő árammal helyezzük a harmadik tartóelembe.

A találmány szerinti hidratáló eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében a csomagba emberi könny pH értékének megfelelő pH értékű, és a kontaktlencse hidrogél polimer anyagában maradt savakat semlegesítő tulajdonságú puffer sóoldatot adagolunk a csomag lehegesztése előtt.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a folyadékot a kontaktlencse elülső felületére éshátulsó felületére egymástól eltérő időpontokban vezetjük.

Előnyös továbbá a találmány értelmében, ha a kontaktlencse hidratálását több megismételt lépésben hajtjuk végre úgy, hogy mindegyik lépésben a folyadékáramlást megszakítva, a bejuttatott folyadékot az üregben tartva csökkentjük a kontaktlencse anyagában lévő oldószer mennyiségét és hidratáljuk a kontaktlencsét, majd a folyadékáramlást újból megindítva az üregben tárolt folyadékot elvezetjük az üregből.

Előnyös továbbá, ha a kontaktlencse hidratálását hat lépésben hajtjuk végre, és a folyadékot az egyes lépésekben a szakterületen szokásos tűréssel két percig tartjuk az üregben.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a hidratálással a kontaktlencse nedvességtartalmát a szakterületen szokásos tűréssel 40 tf %-ra állítjuk be.

- 8 Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a kontaktlencse anyaga és a deionizált víz fénytörési együtthatója közötti különbséget a kontaktlencse szemmel végzett ellenőrzéséhez megnöveljük úgy, hogy folyadékként deionizált vizet alkalmazunk és a hidratálással a kontaktlencse nedvességtartalmát a szakterületen szokásos tűréssel 40 tf %-ra állítjuk be.

Előnyös, ha a kontaktlencse harmadik tartóelembe illesztése során a kontaktlencsét sűrített levegővel mozgatjuk át a harmadik tartóelembe, és felületi feszültség révén tapasztjuk annak felületéhez.

A találmány szerinti hidratáló eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében a kontaktlencsét sűrített levegő árammal helyezzük át az ellenőrző tartályba.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a kontaktlencsét folyadékárammal helyezzük át az ellenőrző tartályba.

Előnyös továbbá, ha a kontaktlencse harmadik tartóelemből ellenőrző tartályba helyezése során a harmadik tartóelemet az ellenőrző tartályba süllyesztjük, majd a harmadik tartóelemen át, a kontaktlencse mögött folyadékáramot hajtunk át, amellyel megszüntetjük a kontaktlencse tapadását kiváltó felületi feszültséget és az ellenőrző tartályba a kontaktlencsét elfedő mennyiségű vizet juttatunk.

Előnyös végül a találmány szerinti hidratáló eljárás olyan foganatosítási módja, amelyben a kontaktlencse harmadik tartóelemből ellenőrző tartályba helyezése során az ellenőrző tartályba vizet juttatunk, a harmadik tartóelemet az ellenőrző tartályban lévő vízbe süllyesztjük és ezzel a vízbe merülő kontaktlencse tapadását kiváltó felületi feszültséget megszüntetjük, és a kontaktlencsét az ellenőrző tartályban lebegtetjük.

A találmány szerinti hidratáló eljárással a kontaktlencsék hidratálását sokkal gyorsabban, olcsóbban és megbízhatóbb eredménnyel tudjuk elvégezni, mint a korábban ismert és használt módszerek esetében. Ha a javasolt hidratáló eljárást olyan kontaktlencsék hidratálásához használjuk, amelyeket az US-PS. 4.564.348 és 4.640.489 számú szabadalmi leírásokban ismertetett kétrészes szerszámmal állítunk elő az US-PS 4.495.313 számú szabadalmi leírásban ismertetett oldószer jelenlétében, a javasolt hidratáló eljárás igen jelentős idő és költségmegtakarítást biztosít az oldószer hidrolízise és vízzel történő felváltása útján.

A találmány szerinti kiáztató eljárást elülső és hátulsó felülettel rendelkező polimerizált kontaktlencsékben lévő, oda nem illő, kiáztatható szennyező anyagok eltávolítására használhatjuk. A kontaktlencsét hátulsó felületével első tartóelembe helyezzük. Az első tartó-9 elemet és a kontaktlencsét ezután egy második tartóelemmel lefedjük. Az első tartóelem és a második tartóelem együttesen olyan üreget határoz meg, amely egyrészt befogadja és magába zárja a kontaktlencsét, másrészt megtartja annak kezdeti helyzetét és nem engedi, hogy a kontaktlencse kiforduljon vagy felgöndörödjön. Ezt követően a kontaktlencse elülső felülete és/vagy hátulsó felülete mentén folyadékáramot vezetünk az üregbe, majd a folyadékáramot kivezetjük az üregből annak érdekében, hogy azzal együtt a kontaktlencséből a kiáztatható idegen anyagokat is eltávolítsuk. Ily módon lehetőség nyílik számos anyag eltávolítására, például a reakcióban részt nem vevő vagy csupán részben reakcióba lépő monomerek vagy inhibitorok eltávolítására különböző oldószerek, például víz, alkohol, víz-alkohol, vagy bármely más szerves oldószer keverékének felhasználásával attól függően, hogy milyen anyagot kívánunk a kontaktlencséből eltávolítani.

Az első és a második tartóelem alkalmazása a kontaktlencse üregbe zárásához lehetővé teszi a kiáztatható szennyező anyagok eltávolítását, vagy az oldószer vízre történő kicserélését, valamint a hidratálás és mosás lépésről-lépésre, egyszerre történő végrehajtását. Az üregbe egymás után több alkalommal kisebb mennyiségű tiszta és friss áztatófolyádékot vagy hidratálóvizet juttathatunk be rövid időre, majd a bejuttatott adagot kiöblíthetjük és egy következő, új adaggal helyettesíthetjük.

Mivel a kiáztatható szennyező anyagok eltávolítása nagyobb tömegek mozgatását jelenti, ez a lépésről-lépésre történő eltávolítás jelentősen megnöveli a tömegkoncentrációs gradienst, ezáltal felgyorsítja a műveletet.

A lépésről lépésre történő folyadékbevezetés és kiöblítés többször elvégezhető. Ez lényegesen csökkenti az oldószer mennyiségét és javítja a kiáztatás és hidratálás hatékonyságát.

A találmány szerinti hidratáló eljárás különösen jól alkalmazható olyan kontaktlencsék esetében, amelyeket olyan kétrészes szerszámban gyártunk, amilyet az US-PS 4.656.348 és US-PS 4.640.489 számú szabadalmi leírások ismertetnek, olyan oldószer jelenlétében, amilyet az US-PS 4.485.313 számú szabadalmi leírásból ismerhetünk meg részletesebben. Ha oldószerként bórsav-észtert használunk, a folyadék víz lehet. Az észter víz jelenlétében hidrolizálódik, az oldószer vízre cserélődik és ily módon hidratálja és mossa a kontaktlencsét. Ha ilyen kontaktlencsét hidratálunk, a kiáztatás és a hidratálás műveleteket megelőzi a kétrészes szerszám szétszerelésének, kinyitásának művelete, amely a kontaktlencséket vagy a homorú, vagy pedig a domború szerszámfélben szabadon, fedetlenül hagyja. Azt a szerszámfelet, amelyben a kontaktlencsék szabadon maradnak, ezt követően az első tartóelemmel fedjük le úgy, hogy a kontaktlencse optikai felülete az első tartóelem első felülete felé néz. Ezt követően a kontaktlencsét kivesszük az addig őt befogadó szerszámfélből, célszerűen úgy, hogy a kontaktlencsét és az őt tartó szerszámfelet valamint az első tartóelemet együtt vízbe merítjük, minek következtében a kontaktlencse hidratálása megindul és ennek hatására a kontaktlencse elválik az őt addig tartó és befogadó szerszámféltől. Célszerű, azonban nem feltétlenül szükséges, hogy a szerszámfelet és az első tartóelemet ferdén süllyesszük be a vízbe úgy, hogy a kontaktlencse a gravitáció hatására elmozduljon az őt tartó szerszámféltől az első tartóelem irányában anélkül, hogy levegő szorulna be a kontaktlencse felülete és az első tartóelem első felülete közé, és ezzel megakadályozzuk, hogy a kontaktlencse kiforduljon vagy felgöndörödjön.

Miután a kontaktlencsét engedtük behelyeződni az első tartóelembe, ezt az első tartóelemet egy második tartóelemmel fedjük le a már korábban leírt módon, majd az első tartóelem és a második tartóelem által képzett üregbe folyadékáramot vezetünk be, amellyel a kiáztatható szennyező anyagokat kiöblítjük a kontaktlencséből és azt egyben megmossuk és hidratáljuk.

Az öblítés után a kontaktlencsét két lehetséges módszer valamelyikével ellenőrző tartályba helyezhetjük. Az egyik módszer szerint az első és a második tartóelemben létrehozott üregből kiürítjük a folyadékot, hogy az üregben lévő kontaktlencse vagy az első vagy a második tartóelemre rátapadjon. Az üres első vagy második tartóelemet ezt követően eltávolítjuk és egy harmadik tartóelemet veszünk elő, amelybe a kontaktlencsét sűrített levegő, gravitáció vagy folyadékáram segítségével áthelyezzük és például felületi feszültség révén rögzítjük. A harmadik tartóelemet ezután besüllyesztjük az ellenőrző tartályba úgy, hogy a tapadást biztosító felületi feszültséget megszüntetjük, és lehetővé tesszük, hogy a kontaktlencse szabadon lebegjen az ellenőrző tartályban. Ennek a harmadik tartóelemnek célszerűen olyan dombom felülete van, amelyhez a kontaktlencse hátulsó felülete felületi feszültség révén hozzátapad. A harmadik tartóelem domború felületének méreteit úgy választjuk meg, hogy a harmadik tartóelem könnyedén bemeríthető legyen az ellenőrző tartályba.

A másik említett módszer a kontaktlencse ellenőrző tartályba juttatására az, hogy az első tartóelem és második tartóelem között kialakított üregből eltávolítjuk a folyadékot, majd sűrített levegővel a kontaktlencsét az első tartóelem vagy a második tartóelem egyik domború felületéhez szorítjuk, amely tulajdonképpen a kontaktlencse hátulsó felületével illeszkedik alakzáró módon. A kontaktlencse mozgatását célszerűen sűrített levegővel végezzük úgy, hogy a kontaktlencse a megfelelő első vagy második tartóelem felületével felületi feszültség hatására kapcsolódjon. A kiválasztott megfelelő tartóelemet ezt követően egy ellenőrző tartály felett helyezzük el és rögzítjük és a kontaktlencsét sűrített levegő árammal vagy folyadék árammal juttatjuk a tartóelemből az ellenőrző tartályba.

- 11 Előnyös, ha a kontaktlencse hidratálásához használt vizet, amelyet egyébként a kontaktlencse mozgatásához, hidratálásához valamint ellenőrzéséhez is használunk az eljárás során, sót nem tartalmazó, deionizált vízből adagoljuk úgy, hogy a kontaktlencse alapanyagául szolgáló polimer időigényes ionikus semlegesítésére a hidratálási eljárás alatt nincs feltétlenül szükség.

Ha deionizált vizet használunk, akkor a hidratáló eljárás utolsó lépése az, hogy az ellenőrző tartályba az ellenőrzés befejezése után puffereit sós oldatot vezetünk be. Az ellenőrző tartály egyébként a kontaktlencse végső, szállításra is alkalmas csomagolását is alkothatja, amelyet az ellenőrzés befejezése után lehegesztünk, és a végső kontaktlencse ekvilibrációt (ionikus semlegesítést, végső hidratálást és végső kontaktlencse méretezést) már a csomagban, szobahőmérsékleten vagy pedig a sterilizálás alatt végezzük el.

A deionizált víz használata lényeges jellemzője javasolt hidratáló eljárásunknak, mert lehetővé teszi, hogy az időigényes ionikus semlegesítést lényegében a hidratálási eljáráson kívül végezzük el, miután a lencsét már becsomagoltuk és a csomagolást lezártuk.

A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt eljárások megvalósításához szükséges eszköz néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti eljárások fő lépéseit mutatja be, a

2. ábrán több üreggel rendelkező, perspektivikus nézetben bemutatott szer- számban készített kontaktlencse perspektivikus képe látható, amely részben az eljárások szerszámbontó lépésében alkalmazott, perspektivikusan bemutatott első tartóelem készlet fantomrajzát mutatja, a

3. ábra perspektivikusan egy második tartóelem készletet mutat be, amely a 2. ábrán látható első tartóelem készlettel építendő össze és használandó a javasolt hidratálási eljárás során, a

4. ábrán az 1. ábra szerinti első tartóelem egyetlen darabjának perspekti- vikus rajza figyelhető meg, az

5. ábra a 2. ábra szerinti első tartóelem egy darabjának keresztmetszete valamint a 3. ábrán bemutatott második tartóelem egyetlen darabΛ ·

- 12jának keresztmetszete, összeszerelt állapotban és a közöttük kialakított üregben elhelyezett kontaktlencsével, és a

6. ábra egy harmadik tartóelem perspektivikus nézete, amelyet a hidratált kontaktlencse ellenőrző tartályba történő áthelyezéséhez használunk, amely a kontaktlencse végső csomagolásának szerves részét is alkotja.

Rátérve az ábrák részletesebb ismertetésére, az 1. ábrán a találmány szerinti eljárások főbb lépései követhetők nyomon. Ezek a lépések sorban egymás után: a kontaktlencse eltávolítása a kialakító szerszámból; a kontaktlencse átmosása illetve hidratálása, és az oldószer kivonása; végül a kontaktlencse minőségellenőrzése és csomagolása.

A találmány szerinti eljárások főbb lépéseit bemutató 1. ábra folyamatábrájánál szükség esetén figyelembe kell venni a leírás többi ábráját is, amelyek az eljárások megvalósításához szükséges lényeges eszközöket és berendezéseket tüntetnek fel.

A nyers kontaktlencséket olyan kétrészes szerszámban állítjuk elő, amilyen az US-PS 4.565.348 és US-PS 4.640.489 számú szabadalmi leírások ismertetnek, ahol egy monomert katalizátor és oldószer jelenlétében ultraibolya sugárral vagy hőhatással polimerizálunk az US-PS 4.495.313 számú szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint. Miután a polimerizációs eljárást befejeztük, a szerszám két szerszámfelét szétválasztjuk úgy, hogy a nyers 10 kontaktlencsét a 2. ábrán megfigyelhető homorú 12 formában hagyjuk. A 2. ábra olyan 14 szerszámkeretet mutat, amelynek nyolc homorú szerszámürege van, melyekben nyolc darab 10 kontaktlencse gyártható egyidejűleg. Az 1. ábra jobb érthetősége érdekében a homorú 14 szerszámkeret egyik keskenyebb oldala felől látható úgy, hogy az 1. ábrán csupán két 12 forma figyelhető meg. Természetesen a 14 szerszámkereten bármilyen más, ésszerűen hasznosítható szerszámüreg is kialakítható illetve elhelyezhető. A berendezés részét alkotja egy olyan, domború formákat tartalmazó szerszámkeret is, amelyben azonos számú forma van, mint a 14 szerszámkeretben. Ezt a szerszámkeretet a jelen eljárásokat bemutató ábrákon nem tüntettük fel, azonban jól megfigyelhető az US-PS 4.465.348 számú szabadalmi leírás ábráin, amelynek kitanítását jelen szabadalmi leírásunk szerves részeként tekintjük. A szerszám kibontása után következő első lépést - a nyers 10 kontaktlencsék kivételét - tekintjük a találmány szerinti eljárások első lépéseként és az 1. ábra első 20 állomásaként. Az 1. ábrán bemutatott eljárások második 30 állomásán első 16 tartókeretet, amely nyolc 18 első tartóelemet tartalmaz, ráhelyezzük a homorú 14 szerszámkeretre úgy, hogy mindegyik 18 első tartóelem egy-egy homorú 12 forma fölé kerül és így egy-egy 10 kontaktlencsét zár be egy olyan üregbe, amely elég kicsi ahhoz, hogy megakadályozza a 10 kontaktlencse kifordulását vagy felgöndörödését az ezt követő eljárási lépések során, azaz alakosan illeszkedik a 10 kontaktlencse alakjához.

A 18 első tartóelemet a 4. ábrán mutatjuk be kinagyítva, perspektivikusan, mint olyan különálló elemet, amely az első 16 tartókeretbe szerelhető. A 16 tartókeret fantomrajza ugyancsak a 4. ábrán látható. A 18 első tartóelem lényegében hengeres alakú és 22 oldalfalában több, később ismertetendő szerepű 24 nyílás van kialakítva. A 24 nyílások célszerűen kör alakúak, vagy hasítékként vannak kiképezve, de ettől eltérő bármilyen más alakot is felvehetnek. A 18 első tartóelemnek domború 26 felülete van, amely az őt körülvevő 22 oldalfal 28 belső felületével együttműködve 32 mélyedést határol. A 18 első tartóelem hengeres 34 nyúlványa az első 16 tartókeret megfelelő 36 furatába illeszkedik. A 32 mélyedés a negatív 12 forma külső peremével együttműködve a nyers 10 kontaktlencsét befogadó üreget alkot. A 18 első tartóelemnek a 34 nyúlványon valamint a domború 26 felületen keresztülnyúló 38 furata van, amely biztosítja a folyadék bejutását a 18 első tartóelemen keresztül a 32 mélyedésbe. Ezt a folyamatot leírásunkban később részletesebben is ismertetjük, a javasolt eljárások egyes lépéseinek bemutatásakor.

Az eljárások következő 40 állomásán az első 16 tartókeretet és a homorú 14 szerszámkeretet óramutató járásával ellentétes irányban hozzávetőlegesen 135°-kal elforgatjuk úgy, hogy az első 16 tartókeret a homorú 14 szerszámkeret alá kerül, de a két rész hozzávetőlegesen 45°-os szöget zár be a vízszintes síkkal. Az említett elemeket ezt követően deionizált vizet tartalmazó 42 tartályba merítjük, amelynek hőmérséklete meghaladja a nyers 10 kontaktlencse alapanyagául szolgáló anyag üvegesedési hőmérsékletét.

A találmány szerinti eljárásokban alkalmazott nyers 10 kontaktlencsék előnyösen hidroxietil-metakrilátból készülnek. A deionizált víz kis mennyiségben felületaktív hatóanyagot is tartalmaz, amely hozzájárul ahhoz, hogy a 10 kontaktlencse leváljon a homorú 12 forma felületéről. Amint a 10 kontaktlencse bemerül a 42 tartályban lévő folyadékba, a deionizált víz jelenlétében nyomban dagadni kezd és ez a dagadás elősegíti leválását a homorú 12 forma felületéről. A 14 szerszámkeretet és a 16 tartókeretet azért tartjuk ferdén, hogy elősegítsük, a 10 kontaktlencse leválását a homorú 12 forma felületéről a 18 első tartóelem dombon! 26 felületére anélkül, hogy hátulsó felülete és a 18 első tartóelem dombon! 26 felülete közé levegő szorulna. A feltüntetett szögértékek előnyösek, de ettől eltérő szögek is hasonlóan jó eredménnyel használhatók.

Deionizált víz használata a 42 tartályban különösen olyan esetekben lényeges, ha ionikus jellegű anyagból készült 10 kontaktlencsék hidratálását végezzük. Ha ezen a helyen különböző sókat tartalmazó vizet használnánk, megindítanánk a 10 kontaktlencse anyagában az

Λ · ·

- 14ionikus törzsek semlegesítődésének folyamatát. Ez a neutralizáció sokáig tart, és a 10 kontaktlencse méretének ideiglenes instabilitását okozza.

Miután a 10 kontaktlencse méretei stabilizálódtak, célszerűen öt perc elteltével, a homorú 14 szerszámkeretből és az első 16 tartókeretből álló szerelvényt kivesszük a 42 tartályból és ferde szögben tartva elősegítjük a 18 első tartóelemek és a rajtuk elhelyezkedő homorú 12 forma között kialakított üregekben lévő víz eltávozását. A víz a 18 első tartóelemekből az azok 22 oldalfalaiban kiképzett 24 nyílásokon keresztül távozik. A 10 kontaktlencsék hátulsó felülete így saját magától, a felületi feszültség hatására rátapad a 18 első tartóelemek domború 26 felületére.

A bemutatott eljárások következő 50 állomásán az első 16 tartókeretet visszafordítjuk úgy, hogy a homorú 14 szerszámkeret felül helyezkedik el. A 14 szerszámkeretet eltávolítjuk az első 16 tartókeretről és szabaddá tesszük a 10 kontaktlencséket, amelyek még mindig a 18 első tartóelemek domború 26 felületére tapadnak.

Az eljárások következő 60 állomásán 46 második tartóelemet helyezünk az első 16 tartókeret alá és a kettőt egymáshoz igazítjuk úgy, hogy a 10 kontaktlencsét befogadó üreg jöjjön létre, amely megakadályozza, hogy a 10 kontaktlencse kiforduljon vagy felgöndörödjön az ezt követő eljárási lépések során. A második 44 tartókeretet részletesebben a 3. ábrán tüntettük fel. Ez a második 44 tartókeret előnyösen nyolc 46 második tartóelemből álló egységet tart, de ilyen 46 második tartóelemekből bármely, a technológia által célszerű számú egység kiképezhető. Rátérve az 5. ábrára látható, hogy a 46 második tartóelem lényegében hengeres alakú, külső 48 oldalfala van valamint homorú 52 felülettel rendelkezik, amelyek a 3. ábrán látható módon 54 mélyedést határoznak meg.

A 18 első tartóelem és a 46 második tartóelem valamint az első 16 tartókeret és a második ú.jj41 r u t tartókeret részletesebben a 1252/9lyszámú, Tartóeszköz lágy kontaktlencsék hidratálására tárgyú szabadalmi bejelentésből ismerhető meg, amelynek kitanítását jelen szabadalmi leírásunk szerves részeként tekintjük.

Visszatérve az 5. ábrára látható, hogy a 46 második tartóelem külső 48 oldalfalának belső átmérője úgy van megválasztva, hogy befogadja a 18 első tartóelem 22 oldalfalát és azzal szoros kapcsolatba lép. A 18 első tartóelem 22 oldalfalában kiképzett 24 nyílások túlnyúlnak a 46 második tartóelem 48 oldalfalának felső 56 felületén. Az egymással kapcsolódó domború 26 felület, 28 belső felület és homorú 52 felület a 10 kontaktlencsét befogadó olyan 55 üreget határoz meg, amely megakadályozza, hogy a 10 kontaktlencse a következő eljárási lépések során kiforduljon vagy felgöndörödjön. A 46 második tartóé- 15 lemnek a 18 első tartóelem 34 nyúlványához hasonló hengeres 58 nyúlványa van, amely elősegíti, hogy a 46 második tartóelemet könnyen be tudjuk helyezni a második 44 tartókeret megfelelő helyére. A 46 második tartóelemnek ezen kívül az 58 nyúlványon és a homorú 52 felületen keresztül hiízódó 62 furata van, amely az 54 mélyedésbe torkollik. Könnyen kikövetkeztethető az 5. ábra rajzáról, hogy a 18 első tartóelem és a 46 második tartóelem egymással szemben elhelyezkedő 26, 52 felületei által meghatározott 55 üreg vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkét 38, 62 furaton keresztül rácsatlakoztatható olyan folyadék forrásra, amely aztán az 55 üregből a 18 első tartóelem 22 oldalfalában kiképzett 24 nyílásokon keresztül távozik el. A folyadékáramlás irányát az eljárások szükségletei szerint határozhatjuk meg.

A bemutatott eljárások következő 70 állomásán a 38, 62 furatokon keresztül egyidejűleg deionizált vizet vezetünk be az 55 üregbe és azt feltöltjük annak érdekében, hogy elősegítsük a 10 kontaktlencséből a szennyeződések eltávolítását. A javasolt eljárásokat megvalósító berendezésben a nyers 10 kontaktlencse semleges, vizoldékony oldószert, például olyan bórsav-észtert tartalmaz, amilyet az US-PS 4.495.313 számú szabadalmi leírás ír le. Az ilyen oldószert tartalmazó 10 kontaktlencséknél a cél az, hogy a 10 kontaktlencsében jelen lévő oldószert vízre cseréljük. Ha az oldószert tartalmazó 10 kontaktlencsét deionizált vízbe merítjük, az oldószer bórsav-észtere hidrolízissel glicerinné és borsavvá alakul, amelyek eltávoznak a 10 kontaktlencséből és bekerülnek az 55 üregben lévő folyadékba. Ez a csere a tömegátvitel révén következik be és a szennyeződések és a nyers 10 kontaktlencse és az 55 üregben lévő folyadék között létrejövő hidrolízis termékek koncentrációjától függ. Ahogy az oldószer kivonása folytatódik, az említett koncentráció csökken és a folyamat lelassul. így előnyösnek találtuk, ha a hidratálás-mosás-oldószer kivonás lépéseket különálló lépések sorozataként hajtjuk végre, amelynek során meghatározott mennyiségű friss folyadékot juttatunk be az 55 üregbe a 38, 62 furatok egyikén vagy mindegyikén, majd a folyadékot az 55 üregben tartjuk úgy, hogy a 38, 62 furatokat az áramlás szempontjából lezárjuk.

Miután a hidratálás-mosás-oldószer kivonás lépéseket célszerűen néhány percen keresztül elvégeztük, a 38, 62 furatokat szabaddá tesszük és lehetővé tesszük, hogy újabb adag folyadék jusson be rajtuk keresztül az 55 üregbe amely az eddig az 55 üregben lévő fáradt folyadékot a 24 nyílásokon keresztül egyidejűleg eltávolítja, kiöblíti. Amint az 55 üreg ismételten megtelik a friss deionizált vízzel, a 38, 62 furatokat ismételten lezárjuk és a nyers 10 kontaktlencsét az 55 üregben lévő deionizált vízzel ismét hidratáljuk. Ez a lépésenkénti oldószer kivonás mindaddig tart, amíg az oldószer és a szennyeződések kivonását teljesen befejezzük. A lépések száma a felhasznált folyadék mennyiségétől, valamint attól az idő- 16 tartamtól függ, amely a 10 kontaktlencse rendelkezésére áll, hogy folyadékkal telítődjön a következő átöblítés előtt. Úgy találtuk, hogy hat deionizált vízzel végzett oldószer kivonási lépés eredményesen biztosítja az oldószer kivonását úgy, hogy ehhez mindössze hozzávetőlegesen 2,5 ml deionizált vizet használunk fel. Kísérleteink bebizonyították, hogy a deionizált víz glicerin koncentrációja az oldószer 10 kontaktlencséből történő kivonása után jóval a detektálható határ alá süllyed a hatodik oldószer kivonási lépést követően.

Lehetőség van arra is, hogy az 55 üregen keresztül folyamatosan hajtsunk át deionizált vizet. Ez a megoldás szintén jó eredményeket biztosítana, azonban a felhasznált folyadék mennyiség annyira megnőne, hogy célszerűbbnek tartjuk az előzőleg leírt lépésről lépésre történő oldószer kivonást.

Ezt az oldószer kivonási lépést alkalmazhatjuk arra is, hogy eltávolítsuk az összes kiáztatható idegen anyagot azokból a 10 kontaktlencsékből, amelyeket akár esztergálással, akár centrifugálöntéssel, akár fröccsöntéssel vagy más ismert módon állítottunk elő. A szárazon esztergált vagy centrifugálöntéssel előállított 10 kontaktlencséket a javasolt eljárások 50 állomásán kezdjük áztatni, és ezt az áztatást folytatjuk az eljárások 60, 70 állomásain keresztül. A száraz 10 kontaktlencséket ilyen esetben behelyezzük az első 16 tartókeretbe, majd azt a második 44 tartókerettel lefedjük, és a kívánt oldószerrel, amely lehet víz, alkohol, víz és alkohol keveréke, vagy bármely más szerves oldószer, amely alkalmas arra, hogy a 10 kontaktlencsében lévő idegen anyagokat eltávolítsa, elvégezzük a 10 kontaktlencsék tisztítását. Miután az áztatást befejeztük, a javasolt eljárásokat járulékos eljárási lépésekkel folytathatjuk.

Ha befejeztük a 10 kontaktlencse hidratálását, mosását és tisztítását illetve oldószer kivonását, tovább lépünk az 1. ábrán látható 80, 90, 100 és 110 állomásokhoz, amelyek során a 10 kontaktlencsét 74 ellenőrző tartályba helyezzük, amely adott esetben a 10 kontaktlencsék végső csomagolásának részét képezi. A 80 állomáson az első 16 tartókeretet eltávolítjuk és a hidratált 10 kontaktlencséket a homorú 46 második tartóelemben hagyjuk. Ezt követően a második 44 tartókeretet tovább visszük az eljárások 90 állomásához, ahol harmadik 63 tartókerettel fedjük le, amely részletesebben a 6. ábrán bemutatott, 64 harmadik tartóelemeket tartalmaz.

Ez a 64 harmadik tartóelem lényegében ugyancsak hengeres alakú, domború 66 felülete van, valamint olyan 68 nyúlvánnyal van ellátva, amely lehetővé teszi a 64 harmadik tartóelem beillesztését a harmadik 63 tartókeretbe. A 68 nyúlványon valamint a domború 66 felületen 72 furat húzódik keresztül, amely biztosítja a folyadékáramlást a 64 harmadik tartóelemen át. Itt jegyezzük meg, hogy ennek a 64 harmadik tartóelemnek az eddigiektől el- 17 térően nincs külső határoló fala, úgyhogy később részletezett módon a domború 66 felület akadály nélkül besüllyeszthető a 74 ellenőrző tartályba. Ha ennek a 64 harmadik tartóelemnek külső határoló fala lenne, ez jelentősen megnehezítené a 10 kontaktlencse behelyezését a 74 ellenőrző tartályba.

Az 1. ábrán bemutatott eljárások 90. állomásán a 10 kontaktlencsét ezt követően a 46 második tartóelem homorú 52 felületéről például nagynyomású folyadékkal vagy az általunk javasolt sűrített levegővel leválasztjuk. A 10 kontaktlencse ezután felületi feszültsége hatására önmagától rátapad a 64 harmadik tartóelem domború 66 felületére. Ezután a második 44 tartókeretet leszerelhetjük és a harmadik 63 tartókeretet továbbíthatjuk a 100 állomáshoz, és helyére illeszthetjük a 74 ellenőrző tartály fölé, amely több különálló, 78 mélyedést meghatározó 76 csomagot tartalmaz. Ezt követően deionizált vizet vezetünk be a 72 furatokon keresztül, hogy a nyers 10 kontaktlencséket a 74 ellenőrző tartály 78 mélyedéseibe telepítsük.

*

A 80., 90 .és 100 állomásokon bemutatott eljárási lépések könnyen módosíthatók. Miután a 10 kontaktlencsét a 70 állomáson hidratáltuk, a 10 kontaktlencse a gravitáció hatására önmagától rásimul a 46 második tartóelem homorú 52 felületére. Ezt követően a 62 furaton keresztül például sűrített levetőt vezethetünk be, hogy a 10 kontaktlencsét visszamozgassuk a 18 első tartóelem domború 26 felületére. A 10 kontaktlencse hátulsó felülete ilyen esetben érintkezésbe kerül a 18 első tartóelem 26 felületével és a felületi feszültség hatására arra rátapad. Ezután az első 16 tartókeretet átvisszük a 74 ellenőrző tartály fölé. A 18 első tartóelem 38 furatain keresztül sűrített levegőt vagy más folyadékot, például deionizált vizet juttatunk be annak érdekében, hogy a 10 kontaktlencséket behelyezzük a 74 ellenőrző tartály 78 mélyedéseibe. A 18 első tartóelem 22 oldalfala nem engedi, hogy a 18 első tartóelemet besüllyesszük a 74 ellenőrző tartály 78 mélyedésébe, ezért a 10 kontaktlencsét külön le kell választanunk a 18 első tartóelem domború 26 felületéről. Jóllehet ez a bemutatott módosított eljárás is hasonlóan jó eredményt biztosít, célszerűnek tartjuk az elsőként leírt változatot, ahol a 80, 90 és 100 állomásokon egy további 64 harmadik tartóelemet használunk.

Az eljárások következő 110 állomásán a harmadik 63 tartókeretet eltávolítjuk és a 74 ellenőrző tartályt ellenőrző 120 állomáshoz továbbítjuk, ahol a 10 kontaktlencse manuálisan vagy optikai berendezések segítségével automatikusan ellenőrizhető.

Az eljárások 130 állomásán a deionizált vizet eltávolítjuk a 74 ellenőrző tartály 78 mélyedéseiből és 140 állomáson olyan sóoldattal helyettesítjük, amely pH-értékében és ozmotikusságában megfelel az emberi könnynek. Ettől eltérő, alternatív módon a deionizált víza*· *

-18 hez koncentrált sóoldatot adagolhatunk úgy, hogy a végső oldat pH-értéke és ozmotikussága ugyanolyan legyen, mint az emberi könnyé. A sós oldatot úgy használjuk, hogy amikor a kontaktlencse felhasználója a lencsét kicsomagolja, és a lencse minden további előkészület nélkül ráhelyezhető a szemgolyóra, a lencse pH-értéke és ozmotikussága egyensúlyban álljon a szem hasonló paraméterével úgy, hogy a behelyezett kontaktlencse ne irritálja felhasználója szemét.

Ha az az anyag, amelyből a nyers 10 kontaktlencséket előállítjuk, ionikus jellegű, a sós oldatban lévő sók semlegesíteni fogják az ionikus törzseket. Ez a semlegesítés azonban már a végső csomagolásban is megtörténhet, a jelenleg ismertetett gyártási eljáráson kívül és nem zavaró.

Az eljárások 150 állomásán a 74 ellenőrző tartályt csomagoljuk, például olyan anyaggal hermetikusan lezárjuk, amely nem engedi, hogy a csomagolóanyagon keresztül a folyadék eltávozzon.

Lényeges, hogy a 78 mélyedés, amelyben a 10 kontaktlencsét az eljárások 100 állomásán elhelyeztük, a 10 kontaktlencsét a végső minőségellenőrzés érdekében megfelelően pozícionálja. A 6. ábrán látható, hogy ez a 78 mélyedés lényegében gömbszerű, és görbületi sugara nagyobb, mint a 10 kontaktlencse domború felületének görbületi sugara, így a 10 kontaktlencse önmagát központosítja a gravitáció révén az 52 felületen. Az 52 felület kis súrlódást jelent a nedves 10 kontaktlencse számára, így a 10 kontaktlencse mindig a 74 ellenőrző tartály közepén marad akkor is, amikor a 74 ellenőrző tartályt a minőség ellenőrzés folyamán az egyik helyről a másikra visszük. Ugyancsak megjegyezzük, hogy a 78 mélyedés elég kicsi ahhoz, hogy a 10 kontaktlencsét kellően tartsa, miután azt véglegesen bezártuk a 76 csomagba úgy, hogy a 10 kontaktlencse a 76 csomagban sem tud kifordulni vagy felgöndörödni a tárolás vagy szállítás során. Ez biztosítja, hogy a 10 kontaktlencse mindig a megfelelő helyzetű lesz, ha a felhasználó a 76 csomagot kinyitja, és a felhasználó biztos lehet benne, hogy a kicsomagolt 10 kontaktlencsét helyesen helyezi szemgolyójára.

Látható, hogy a találmány szerinti eljárások lényegesen csökkentik a 10 kontaktlencse hidratálásához és az oldószer, a szennyező anyagok kivonáshoz szükséges víz, vegyi anyagok mennyiségét és az időszükségletet. A deionizált víz használata különösen hasznos abból a szempontból, hogy késlelteti a lencse alapanyagként szolgáló polimerben lévő ionikus törzsek semlegesítését.

Jelen találmány végig biztosítja a 10 kontaktlencse elhelyezkedésének ellenőrzését és kézben tartását a gyártás teljes menete alatt, úgy, hogy a 10 kontaktlencse mindig kellő alak• ·

- 19 bán kerül a csomagolásba, tehát a felhasználó, aki a 10 kontaktlencsét kicsomagolja, biztos lehet benne, hogy a kontaktlencse a szemre történő felhelyezésre alkalmas, nincs kifordulva. A találmány szerinti eljárások lényegesen csökkenti a sérülékeny 10 kontaktlencse megfogásának, megérintésének szükségességét is.

A találmány szerinti eljárások révén elért időmegtakarítás igen jelentős. A végső lépés 10 percen belül, általában 5 percnél kevesebb idő alatt elvégezhető. A kiáztató és a hidratáló eljárás szobahőmérsékleten nem egészen fél óráig tart. Az ekvilibráció vagy savneutralizáló eljárás és a 10 kontaktlencse végső méretstabilizálása szobahőmérsékleten nem egészen két órát vesz igénybe azután, hogy a 10 kontaktlencsét behelyeztük végső csomagolásába és azt lezártuk.

-21 Szabadalmi igénypontok

Claims (38)

1. Eljárás kiáztatható szennyező anyagok eltávolítására elülső és hátulsó felülettel rendelkező polimer lágy kontaktlencséből annak minőségellenőrzését és csomagolását megelőzően azzal jellemezve, hogy a kontaktlencsét (10) kifordulásának vagy felgöndörödésének meggátlására alakosan illeszkedő üregbe (55) helyezzük, majd az üregen (55) a kontaktlencse (10) elülső felülete és hátulsó felülete mentén folyadékot hajtunk keresztül és azzal a kontaktlencséből (10) kiáztatott szennyező anyagokat elvezetjük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencse (10) üregbe helyezése során a kontaktlencsét (10) hátulsó felületével első tartóelem (18) felületére illesztjük, majd az első tartóelemet (18) üreget (55) létrehozó módon második tartóelemmel (46) lefedjük.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a folyadékot az első tartóelem (18) legalább egy furatán (38) keresztül vezetjük be az üregbe (55) és a kontaktlencse (10) hátulsó felülete mentén hajtjuk keresztül az üregen (55).

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a folyadékot a második tartóelem (46) legalább egy furatán (62) keresztül vezetjük be az üregbe (55) és a kontaktlencse (10) elülső felülete mentén hajtjuk keresztül az üregen (55).

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy folyadékként vizet vagy alkoholt vagy víz-alkohol keveréket vagy szerves oldószert használunk.

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy kiáztatható szennyező anyagként reakcióból kimaradt vagy részben reakcióba lépett monomert vagy iniciátort távolítunk el.

7. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy kiáztatható szennyező anyagként hidrofil polimerből készített kontaktlencsében (10) lévő oldószert távolítunk el.

8. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy kiáztatható szennyező anyagként hidrofil polimerből készített kontaktlencsében (10) lévő bórsav-észtert távolítunk el úgy, hogy a folyadékként használt vízzel bórsav-észtert hidrolizálunk és a hidrolízis eredményeként létrejövő glicerint és bórsavat távolítjuk el a kontaktlencséből (10).

9. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az üregen (55) a folyadékot több

-22megismételt lépésben hajtjuk keresztül úgy, hogy mindegyik lépésben a folyadékáramlást megszakítva, a bejuttatott folyadékot az üregben (55) tartva áztatjuk ki az anyagokat a kontaktlencséből (10), majd a folyadékáramlást újból megindítva az üregben (55) tárolt folyadékot elvezetjük az üregből (55).

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencse (10) elülső felülete és hátulsó felülete mentén folyadékként vizet hajtunk keresztül.

11. A 10. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az üregben (55) lévő folyadék elvezetését és újabb folyadék üregbe (55) juttatását egyidejűleg végezzük.

/1- '5' ⁷

12. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az ellenőrzés során a kontaktlencsét (10) a második tartóelembe (46) illesztjük, majd azt egy harmadik tartóelemmel (64) lefedjük, a kontaktlencsét (10) a harmadik tartóelembe (64) áthelyezzük, és a harmadik tartóelemet (64) ellenőrző tartályban (74) lévő folyadékba merítjük.

13. A 12. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az ellenőrző tartályt (74) hasznosítjuk a kontaktlencse (10) végső csomagolásaként. ' ’ / '

14. A 12. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencse (10) harmadik tartóelembe (64) illesztése során a kontaktlencsét (10) sűrített levegővel mozgatjuk át a harmadik tartóelembe (64), és felületi feszültség révén tapasztjuk annak felületéhez.

15. Eljárás elülső és hátulsó optikai felülettel rendelkező hidrofil polimer lágy kontaktlencse hidratálására hidrogél kontaktlencse előállításához annak minőségellenőrzését és csomagolását megelőzően azzal jellemezve, hogy a kontaktlencsét (10) hátulsó felületével első tartóelem (18) felületére illesztjük, majd az első tartóelemet (18) üreget (55) létrehozó módon, a kontaktlencse (10) kifordulásának vagy felgöndörödésének meggátlására második tartóelemmel (46) lefedjük, majd az üregben (55) az első tartóelemen (18) és a második tartóelemen (46) át a kontaktlencse (10) elülső felülete és hátulsó felülete mentén folyadékot hajtunk keresztül és azzal a kontaktlencsét (10) hidratáljuk.

16. A 15. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a hidrofil polimerből készített kontaktlencsét (10) folyadékként használt vízzel hidratáljuk.

17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az egy kétrészes szerszám homorú szerszámfelével kialakított elülső optikai felületű és domború szerszámfeléX ·

-23vel kialakított hátulsó optikai felületű kontaktlencse (10) hátulsó felületének az első tartóelem (18) felületére illesztése során a kétrészes szerszám kontaktlencsét (10) tartalmazó homorú szerszámfelét lefedjük az első tartóelemmel (18), a kontaktlencsét (10) a szerszámfélről leválasztva az első tartóelem (18) felületéhez tapasztjuk, majd a szerszámfelet eltávolítjuk az első tartóelemtől (18).

18. A 17. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencse (10) hidratálását úgy kezdjük meg, hogy a szerszámfélről való leválasztása során a kétrészes szerszám kontaktlencsét (10) tartalmazó szerszámfelét az első tartóelemmel (18) együtt ferdén tartva vízbe merítjük és a kontaktlencse (10) őt tartó szerszámfélről való leválasztását és első tartóelem (18) felületére tapasztását a köztük lévő levegő kiszorításával, a gravitáció segítségével valósítjuk meg.

19. A 15. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencsét (10) felületi feszültség révén tapasztjuk az első tartóelem (18) felületéhez.

20. A 15. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy folyadékként deionizált vizet használunk.

21. Az 1. vagy 15. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencse (10) mentén áramoltatott folyadékot a kontaktlencsét (10) tartalmazó üreg (55) középtartományában, az első tartóelemen (18) és a második tartóelemen (46) át egyidejűleg vezetjük be és az üreg (55) peremtartományában vezetjük ki.

22. Az 1. vagy 15. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a folyadékot a kontaktlencse (10) elülső felületére és hátulsó felületére egymástól eltérő időpontokban vezetjük.

23. A 15. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy adóellenőrzés során a kontaktlencsét (10) gravitáció révén helyezzük az első tartóelem (18) és a második tartóelem (46) egyikébe, majd az első tartóelemet (18) elválasztjuk a második tartóelemtől (46), és a kontaktlencsét (10) az őt tartalmazó tartóelemből (18, 46) ellenőrző tartályba (74) helyezzük.

24. A 23. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az ellenőrző tartályba (74) vizet töltünk, és a kontaktlencsét (10) az őt tartalmazó tartóelem (18, 46) víz alá merítésével választjuk el a második tartóelemtől (46) és helyezzük az ellenőrző tartályba (74).

25. A 23. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az ellenőrző tartályt (74) hasznosítjuk a kontaktlencse (10) végső csomagolásaként.

26. A 25. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencsét (10) tartalmazó végső csomagot (76) a csomagolás során lég- és folyadéktömör módon lehegesztjük.

27. A 23. vagy 25. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a csomagolás során a folyadékként használt deionizált vizet eltávolítjuk a csomagból (76), és a csomagba (76) emberi könny pH értékének megfelelő pH értékű, és a kontaktlencse (10) hidrogél polimer anyagában maradt ionikus törzseket semlegesítő tulajdonságú puffer sóoldatot adagolunk a csomag (76) lehegesztése előtt.

28. A 23. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az első tartóelemet (18) úgy választjuk el a második tartóelemtől (46), hogy a kontaktlencsét (10) tartalmazó második tartóelemet (46) a kontaktlencse (10) felületével érintkező, így annak kifordulását vagy felgöndörödését meggátló harmadik tartóelemmel (64) lefedjük, a kontaktlencsét (10) a harmadik tartóelembe (64) helyezzük és felületi feszültség révén annak felületére tapasztjuk, majd amásodik tartóelemet (46) leválasztjuk a harmadik tartóelemről (64) és a kontaktlencsét (10) a harmadik tartóelemből (64) helyezzük az ellenőrző tartályba (74).

29. A 28. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencsét (10) a második tartóelembe (46) bejuttatott sűrített levegő árammal helyezzük a harmadik tartóelembe (64).

30. A 27. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a puffer sóoldat csomagolásba adagolása előtt a folyadékként használt deionizált vizet eltávolítjuk a csomagból (76).

31. A 15. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencse (10) hidratálását több megismételt lépésben hajtjuk végre úgy, hogy mindegyik lépésben a folyadékáramlást megszakítva, a bejuttatott folyadékot az üregben tartva csökkentjük a kontaktlencse (10) anyagában lévő oldószer mennyiségét és hidratáljuk a kontaktlencsét (10), »

majd a folyadékáramlást újból megindítva az üregben (55) tárolt folyadékot elvezetjük az üregből (55).

32. A 31. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a hidratálását hat lépésben hajtjuk végre, és a folyadékot az egyes lépésekben előnyösen két percig tartjuk az üregben

-25(55).

33. A 15. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a hidratálással a kontaktlencse (10) nedvességtartalmát előnyösen 40 tf %-ra állítjuk be.

34. A 23. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencse (10) anyaga és a víz fénytörési együtthatója közötti különbséget a kontaktlencse (10) szemmel végzett el lenőrzéséhez megnöveljük úgy, hogy folyadékként deionizált vizet alkalmazunk és a hidratálással a kontaktlencse (10) nedvességtartalmát előnyösen 40 tf %-ra állítjuk be.

35. A 23. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencsét (10) sűrített levegő árammal helyezzük át az ellenőrző tartályba (74).

36. A 23. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencsét (10) folyadékárammal helyezzük át az ellenőrző tartályba (74).

37. A 28. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencse (10) harmadik tartóelemből (64) ellenőrző tartályba (74) helyezése során a harmadik tartóelemet (64) az ellenőrző tartályba (74) süllyesztjük, majd a harmadik tartóelemen (64) át, a kontaktlencse (10) mögött folyadékáramot hajtunk át, amellyel megszüntetjük a kontaktlencse (10) tapadását kiváltó felületi feszültséget és az ellenőrző tartályba (74) a kontaktlencsét (10) elfedő mennyiségű vizet juttatunk.

38. A 28. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kontaktlencse (10) harmadik tartóelemből (64) ellenőrző tartályba (74) helyezése során az ellenőrző tartályba (74) vizet juttatunk, a harmadik tartóelemet (64) az ellenőrző tartályban (74) lévő vízbe süllyesztjük és ezzel a vízbe merülő kontaktlencse (10) tapadását kiváltó felületi feszültséget megszüntetjük, és a kontaktlencsét (10) az ellenőrző tartályban (74) lebegtetjük.