HUE028658T2 - Vasúti sín alátét - Google Patents

Description

Akiséit sis) «Iáiét A Jete találmány tárgya egy vasúti sin alátét.

Vasáti sin alátéteket smrögzkö szerkezetekben alkalmaznak a; sípek alatt csillapításként és/vagy eíektroníOa szigetelésként A hagyományos sin alátétek lényegében négyszögletes siniámasztö részeket íartaimaz.mik, amiken a sifeaipsk 'Éfem# fél iRngidmss anyagai készülnek, és egyik vagy mindkét lapínknn nyúlványokkal (például bordákkal vagy rseézéssel) vagy be e sély eőésckkel vannak ellátva. Néhány hagynntá- sarkánál nyálvástyok (íakdi) vsnaak kialakítva, amik a sMimasztö részek szemközti oldalán mélyedéseket határoznak meg. amik ágy vannak kialakítva, hogy befogadják a sínle-szoeöö szerkezetekét, és inegakadályozzií az sláíéí elmozdulását. A mellékelt rajzon az L ábra egy. a W02007/096616 sz, dokumentumban fent hagyományos í00 sín alátétet maist, ami #.2*90 slntámasztö rész szemkiztl peremein középen kyáÉífeÉ·: Φ& 'kpís^M[: vstn ellátva^ amik elektromos szigetek) elemeket képestnek a síntalpak és a sinleszoritó szerkezetek között. Ez a sin alátét a sínre oldalról felhelyezett sínieszontókhoz használható, például, olyanokhoz, mint «mit a WÖ93/12294 az:, vagy a W02009/09ÖÖ ifim dokumenAtmok ismertetnek. Az ilyen sín alátétek a sinieszortté rugók végén lévő szigeteld eleniekkel együtt íolösíegeská teszik a külön un. okfeltámaszto szigeteié elemek használatúi a sinleszoritó szerkezeteknél

Amikor egy vasúti pályát készítenek, a sint behelyezik vagy „csavarozzák" a sín alapon rögzített slaleszPrito szerkezetek közé, A sin alátéteket előzőleg elhelyezik a sín alapon a slnleszorífö szerkezetek között Ma a sin alátét it WO2Ö0?Í0§®:í 6 sz. doknraenium szerinti nyelvekkel: van ellátva, ezek megnehezítik a sín leesavsrozá-sslfe mivel a siníaípsk szorosan illeszkédnék a nyelvek közé.

Bzéri kívánatos egy olyan sin álltét kiáláfclásá, ami megkönnyíti a sínek leesavarozásái.

Ezt s célt a találmány szerint egy olyan sin aiátétíél oldottuk meg, arat párnaként észvagy alektmmos^zjgetóies'-ként álkaknszikttéi vasúti sín alatt, slnrögzlö égységbén, amely .alátét rendelkezik égy sintámaszíő részéi, amin a síniaip nyugszik az alátét használnia során, és hidat elemekkel, amik az alátét első tő oldalához: kapcsolódnak, és atsMt kinyúlnak a sMámasziö rész két sszes-ttlséníékvő oldalának amely oldal eleaséknék: béreié néző íahelöle·· lét vatmak, és úgy vannak elrendezve!,: hogy st. vásdtl: sin két: oldallá»: legyenek: az áíáíét iKfezrtélala során, oly módos, hogy az alátét síníámasztó része az oldal elemek: befelé néző falié Ittlétéi között: légyen, ahol m alÉél, amikor ninss terhelés alatt, olyan alakot vesz lei, aminél mindegyik oldal elem befelé néz# kőfelülete «sogy olyan imaginárisn sík közötti itailásszög, Amely sík az alátét második fb ölÍaÍso»k tői, ·#.· steteüsztö ré^ kit szemben fekvő oldalánál lévő része közzkt hetyezkédlk el, nagyobb 90 pfenik így,, az alátét, annkor nincs terhelés alak és ágy fekszik lel egy felületem hegy szélső fe elásta felfelé néz, és a felület egy része az alátét slntámasztó része alatt van, á fta| iásszög az; oldal életnek befelé néző feífeí üfefei és az alátét sintárnnsztó részx? alatti felület rész között nagyobb, mint 9Ö\

Mivel a találmány szyflntí sín előtérnél az oldal elemek: befelé nézi falfelületé) azétfertean ifelyézkedugfe él a sín alap felüléílhez képest, amiaa sfe alátét fekszik:, amikor az alátét sínes terhelve, ennél a kensmtkeíöbií a távolság: m oldat a hagyományos megokfesofenáL rmgyobb hely áll rendelkezésre a sín alapot! elhelyezett sínleszprió szerkezetek között a sín feesavnrpzásám a sín alapra, amin a sín alátét nyugszik. A taiá1m:stiy szerinti :sfö ailéMmk van egy első t$-oföálá és «gy trtásodiktfö oldala az első fö oldallal szemben, ahol a második fö oldal érintkezik a fen alappal amikor a sin alátét a sín alatt van. Az első fö oldal tartalmazza; 82 alátét sfráámasziö részének egy első felületét, amin a sin felül, amikor az alátét használatban vas, továbbá tartalmaz kát oldal elemet, ásóik agy vannak elhelyezve, hegy a sinrámasztó rész közöttük helyezkedik el. Az oldal elsősek· a sin alátét elsb fö oldalától«válnak ki a második fö oldallal ellenkezö ifánvbaíh ami keresztiránya a síntámpzfö részhez Mpest, és gzovimális végük szomszédos a sm alátét első fö oldalával és (Kszlátis végük távol vad a sm alátét első# oldsíáföl A másc$|; fö oldal tartalmazza a simámasztö rész egy második lelökték ami szemben fekszik a smtámaszíő fesz első felületével. Amikor a?, alátét nincs terhelés alatt, az első íb oldal lényegében domború egy olyan függőleges síkban, ami merőleges a sírj hossztengelyére az alátét használata során, és a shdánmzíé föszegy második feilíleté lénpgéhen homorú ebben a föggolsps síkban. Ezért az oldal elemek disztúíis végei közötti távolság nagyobb, mint az oldal elemek poximálls végei közötti távolság.

Egy célszerű: kiviteli alaknál amikor az alátét nincs terhelés alatt, a második fö oldal lényegében homorú egy olyan függőleges síkban, and merőleges a sin hossztengelyére az aláíél használata során.

Előnyösen, amikor & vasúti sin az alátét sisrtárnasztő részén fölfökszlk, a hajlásszög az oldal elemek befelé néző felMölete és a -nnsáínasztú rész alatti felölel közölt lényegében §öt Célszerűen az alátét ágy van kialáfeiva, hogy smtar terhelés hat a sdöatnásztö részmaz alátét első fö oldala létől az alátét második lo oldala felé, a hajlásszög az oldal elemek befelé néző felielülete és a alátámasztó rész alatti félül®? között 9í> toknál nagyobb éfeékröl lésyepbeo 90 fökm változik.

Az óidé elemek:: falfelületei téiütköznek a: sútfalp oldsipremelfe, amikor az alátét a Imsználat során: á simáig alatt helyezkedik el

Ennek otegfeieiöen,; amíg az oldal elemek eltávolodása növeli a műveleti felületet a sin feesavarozásakor, & sfn leeresztése során a söúámaszté részre, ahogy a sín alátét: terhelés alá kerül, egy második alakot vesz fel, ahol s föifölülefek függőleges helyzetbe mozognak, és szorosan Mfekszenek a slntalpra.

Amíg azslsöfö oldal lényegében domború, mttikör m aliigl wöös tetMfe «kit, m eM fö lényegében sík, amikor a sm felül az aláiét sintárnaszSo részén.

Amíg pedig: a második fö oldal lényegébe?? femorű, asnikör az alátét nincs ferhefös alatt, a második fö oldal lényedben sik, amikor a sin felül az alátét sfntátnasztő részér!. A® oldat elemek előnyösen könnyen elíávoihhaték az alátét többi részéről, így azok az oldal elemek, amik gyorsabban elkopak, mint az alátét többi része, egyedileg kfesefeihetők anélkül, hogy á siót meg kellene emeltú, és az egész alátétet ki kellene cserélni Ezért az oldal elemek célszerűen mechanikusan kapcsolódnak az alátét egy másik részéhez. Egy másik, előnyösebb iohétöség az, hegy az alátét síotámaszíő része és az oldal elemek öiysn anyagból vagy anyagokból vannak, amik egyenlő mértékben használódnak el, és igv lényegében azonos időben válik szüksépssé a cseréjük, Emellett, á Szoros kapcsolat a áíntántászíő rész és ák oldal elérnek közölt: réhmna·· ízálja annak a kőökázatát, hogy elektromos szivárgás lépjen fölrézüfátél résfelkőzöfö Célszerűen as öldál elemek Msnagassága lényegében azonos égy vasúti slntnjp: oldalsó prémének magasságán vai, amikor a :sín felül az alátét sMámaszfö részén.

Az oldal elemek kialakíthatók úgy, hogy ne nyúljanak túl. a síntalp peremén, és ne akadályozzák a sínleszorttő yügé: felhclpzését, sem hőSszirfetyban, sem kércsztií’áőybah.

Nyúlványok álíha$Rak' ki m első tő oldatból,-vagy nfelysdések lehetnek JdalaÉí&a az első $> ételbárt egyenletesen eloszlatva a; sbntámaaztő részen:.

Bionyőseaaz oldal elemek elektbúnosan szigetelő anyagból vannak, és úgy vannak kialakítva ős elrendelve, hogy szigetelő elemeket képezzenek a sintalpelektrö;npS:szigetelésére a sin kél oldalán elhelyezett sínieszorísö szerkezetekkel szemben a?, előtét használata: styfez

Az oldat eleinek célszerűen ^tenstk,. képessége nagyobb, mint az aSátetíSfetár árasztó tőszshek teherbíró képessége.

Az oldal elemek továbbá célszerűen agy vasmák kialakítva, hogy ellenálljanak az okiaitrányts terhelésnek, mm a simáiéról adódik Őt, am ikor az alátét használat serén a slntslp alatt kelpzkedik: el

Az oldal elemek: disztáiís véget előnyösen úgy varrnak kialakítva, lasgy egymé^iefcikezA iráityba nyőharmk: ki.

Az oldat elemek továbbá előnyösen csak az alát# második tő oldalénak egy peremének, a középső része mentén nyálnak ki. A jelen találmány tárgya továbbá egy olyan vasúti sin rögzítő egység, asnely tartalmaz egy, a fentiek szennő vasúti: sin alátétet és kát slnieszorító rugót amelyek el vannak Iáivá egy-sgy elektromos szigetelő elemmel a skíleszorhn rugók végénél A találmány íováőbtrészleteit kivitelt példán, rajzsegítségével: ismertetjük. A rajzolt az I. ábra (amint már ktítabban is említettük} egy hagyományos vasúti sin alátét rajza, a ;2. ábra a találmány szerinti sőt alátét feátsá rtézete egy első helyzetben, a: 3. ||ra é 2. ábrán bemntsitpttzht: alátét fellllnézete egy második helyzetben, a: 4. ábra é '$. ábm X- A metszete, ahol a 2, ábra szerinti sin alátét; látható a második helyzetben,: az 5. ábra a 4. ábra A részlete, a 6. ábra: á találmány szerinti sin alátét égy kiviteli tdatólnak részSéte távlati áferázö|ásbanS: naelöit: P alátét többi részéhez: lesz csatlakoztatva, és a 7A - 713 ábrák a találmány szerinti sin alátétet mutatják távlati ábrázolásban egy sinrögzitő szerkezettel: együtt. A 3, ábrán látható a találmány szeristti: I vasúti sin álltét: egy első helyzetben, amikor az I sin alátét nincs terhelés alatt. Az I sitt alátét: olyan anyagból ván, például poliuretánbái, ami biztosítja a tompítást: és az éiéktm-mm szigetelést; Az alátétnek: van egy 2 első fő oldala és egy 2: második M oldala, attól az első 2 io oldal az 1 sin alátét felső oldala,; amikor az felhasználásra kerül. A 2 első IS oldal tartalmaz egy 20 siníámasztó reszí, amin a vasúti sin talpa fekszik: fel, amikor az alátét: a: ?. ábrán látható módon ikasználatoan van. A. 211 Sínssmasztó rész lényegében négyszögletes alakú, és el van látva nyúlványokkal, amelyek 21 kiugrásként vannak á felületen eloszlatva. Az alátét 3 másodíkío oldalán: tnuesenekilyen kiugrások. Egyéb kiviteli alakoknál (amelyek Itt nem láthatók! a kíngfespk lehetnek bordák: vagy egyéb alakzalok, illetve helyettesíthetők olyan ítemélyedésekkei, ámeiyék a Éltdetbén vaőnák kialakítva, ésXagy jáfeiékos, illetve kfegősdP nyúlványok vagy bemélyedések Is lehetnék a második lo oldalon. jellemzően,: de nem feltétlenül,: az: alátét ktMlbeiüi 3,35 ntm vastag a: nyúlványok között, és köiülbéíül 7 J mm vastag n nyúlványokkal együtt A n- fess *éw mm/mmk, &sá#!pk 4: feoétjmM* ftttfeiM;» 20 siml* maszto rés?. szemközti oldalait). Ezek a A bemélyedések úgy vannak kialakítva, hogy befogadják a megfejelő sinleszodíó szerkezeteket (ahogy az ad. és?, ábrán látható), és megakadályozzák az 1 sín alátét elmozdulását. A 20 sfntáinasztö rész· szemben fekvő peremeiről 4Á és 48 oidalelemek nyálnak kifelé az 2 első fő oldalnál, a b felek közötti központi: résznél h&áegysk 4¾. 4¾ oléitefem imtoümm ogy~ogy 4ÖA, 408 lakk amelyek 41 A, 4IB ösíső felfelúlefei befelé néznek a 20 sfetámaszíő elesn felött, és 4SA, 458 külső felfelüietekkel van-áak ellátva. A 4Α:·Ι*·48 öldaleiemek disztáhs végein, a 40A, 408 falak feléjén 42A, 42B. részek: nyúlnak ki a 4.4 48 oldaléfeméM a 4A, 48: öldaielemek szemben fejtető oldalairól oly módon, hogy a távolság a 4A és 4B ólbajeiemek: között á; prokbnóks végeknél kssehb, mim a távolság a 4A, 48: öldaielemek 42A és: 428 feszes között a álszíábs yégékaék Ezek: a; jellemzők világosan láthatók az 5. ábrán. A 4A Is: 4B: öldálekmfek eiektroüKísatt szigetelő anyagból készülnek, és úgy. vannak kialakítva és. elhelyezve, hogy xzsptelésí: képezzenek « smleszorttó szerkezet és a sin közölt, amikor az alárét haszífelatbaís yaf,: A 4A és 48 oMalelemek anyaga %y van jnegvaiasztva és kialakítva. hogy ellenáll jón az oldalirányú tefeelések-neks amiket a síntalp ad áf a használat során, és ezért célszerűért sokkal nagyok koptató igénybevételnek van-oak kitéve, mint az 1 sinaMfet 2f) síntátsasztó része. Célszerű azonban, hogy a slníámaaztó fesz és az öWatete-mek azonos módon kopjanak, lnnél a kialakításnál a 4Λ, 4B oldaléléinek vastagsága a 40Á, 40B faiaknál nagyobb, mint a 21 nyúlványok kózfftti alátét anyag, de ez nem feltétlenül szükséges, az alátét relatív vastagsága a 21 nyúlványok között és a 4ÖA, WB oídalelfenek kőzőfe álfelsbso esák a szerkezet méretétől függ, feselyben az alátét: tpüküdik, A jelén kiviteli alaknál,.: ahol az alátét anyaga a 23 .«^lyányok feörSlb&tól |i,f5 mm, a 40á, 4ŐB felsk vastagsága kbí Slbélül 5,5 sfen.

Bonéi a kiviteli alaknál, ahol az 1 vftfeíáhll «fci &sl>zetébeft:m &2és 2 ^]í^: é'á.:m:áisp4l^:-íi^:^dí*í-kialakítású, azaz a 2 első fe eitfal desnboró, #, a: 8 második fő oldal homonl, Ebben az hfső kslyzsíbetS;, amikór a sitt alátét a sin alapon helyezkedik el, az alátét, felső felülete felöl van, és: a 41 A, 418 belső felfelöléfek á sfe-álitphoz képest dóit helyzetbe?): vannak, azaz: ctt.. ég: % szöget zárnak be,, amik nagyobbak, mint 900, azaz tompa-szögek, Ennél a kiaíakitásnáí: á 2 első ib öídál 8 :1: Sitgárral van kialakítva,: feni azonos a snásodtk fe: oldal ,R2 fepzával, vagy eéiszeröen vsdáotiyöl nagyobb, öiy módom hogy az állét ugyanazzal a vastagsággá.rendelkezzék tefes széfeáfephon. A síhtfefeifeíó rész: fegmágasábh pontjának magafeép a sfeaiap felőh célszérüen: 3 Ö: * 30 som. A 3. és 4. ábrán a 2. ábrán befeútstoh sin alátét egy másik helyzete látható, amikor terhelés alatt vas·, azaz amikor á v&shti sin talpa (ezeken áz ábssákon a sin nem ishba-ó, csak a 7. ábrán) a 2« smtásnasztó részen iNkssák." fel- AAiter m a mástsdlk helyzetben ym,« 2, 2 első és tstásodík fe olás! az I alsfeéten lé nyegében sík helyzetű. A sralsodik helyzetben a 41A és 418 belső Wfefelcték a siti alapboz Mpert b; és jh szögét zárn&k be. és ezek a szögek lényegében: Iffesak. Ebben a helyzeíben a 41A és 418 belső tálak közötti távolság célszerűen lényegében azonos a feihasznaiit slntalp szélességével, és így amikor a süt fe'fekszik: az t alátét 20 sintámasztó részére, á 4A, 4B oklafeíemck 41 A. 411 iátfeiöietei felütköznek a siot&ip peremére (a gyakorlatban: ^onhan; mlűthogy bizonyos thfessel készülnek s sínek elöadödbatnak héz^stk, és ezést a belső felfelüiptek közötti távolságot igy keli tnegfelastáani, hogy lényegében azonos legyen a nmimáls slntalp szélességgel). Hason lóképpen az I s lnalátét széless^e a 4A, 48 obWeiemek 45A és 458 külső Mfeiületei kOzö« lényegében szoros a sínfeszprtió: szerkeze tek kozöal béznggal oly thódem hogy a 45 A, 458 külső fel felületek

Claims (5)

1. íéiütkftzzenek asMesasmttő saserkeasstek homloklapjain (in is felléphetnek hézagok, őzért a gyakorisában a szélesség lényegében azonos a sMeszeslíó szerkezeitek közöd! távolság minimális értékében, A 4á. 4B oldsleiemek együtt vannak kialakítva az I smaJáíét 20 simámaszto részévei Mindegyik 4A, 48 oldalékor, égy tehet kialakítva, hogy rendelkezzen egy 43A, 43B oyóh-ánayal a 4A, 413 oldak-femek proximáhs végénél, és ez a syöiyásty ét van lyukasztva 44A, 44B &mbA:kal, A smáláléf: gyártása során a 4A, 48 oldátelemek ágy helyezhetők el a formahregben, hogy a 2Í símámaszfő rész és az; 1 sltialáféi 6 íöiemék tondázása során m anyag áM smtámmtztő rész peremet mentért kitöltse ézékská 44A,: 448 femfeksh és a iebá-iéa sprán összekösse $. 4A, 4B oldalelenrekei az 1 sinalátéf egyéb részéivel. Az I ssnaltet két részéttek tissze·-kajxíSöIására egyéb tnM is kínálkozik, |te!dán! alkáimazbáiö ídteáhángos alákhás. A találmány szexihti ! sinalátéfebeélszexfíeo égyott lehet alkalmazm olyan sínieszeriío szerkezetekkel, altéi a ? sisteszoníó ragők 74 estima, amifettatmtszfeöőik a smtsfpott, el van látva S szlgetelöeletnekkei ahogyan az.» 7. ábrán. látható, Egy ilyen kialakítás esőkként! a sfnrögzkés során iaíhaszeáiandő alkatrészeit szántát, és ezáltal csökkenti az alkatrészek ksséléséaék és elhelyezésének Ideiéi, azaz azt: az kint, ami althoz szükséges,, hogy a sin megfelelően rögzrtbeíö legyen, SZ-ABAÖAtMl kd'N YPí INTŐK

   1. Várnái sin alátét (s í, ano párnaként és-vagy elektromos szigetelésként alkahbazhatő vasit! Sín alatt, sin-rögzítő egységben, amely alátét (!) rendelkezik egy simámasztó réssstel pö), amin a síntaip oyöpztk az alátét í 1) használata során, és ólÉif elemekkel (4A, 4B), amik az alÉet:fi} első fé oldalihoz 0 |φ-csolodnak, és abbőt kinyúlnak a sfoíámaszto rész (20) két sitetnbenlekvö oldalánál, amely oldal ete-tttdsaek (4Λ, 4B) befelé néző Mélölefet (41 A, 41B) vannak, és ágy vannak elrendezve, hogy a vasdti sín két oldatán legyenek az alátét (í j használata során, oly mádon, hogy az alátét (l| steíáraaszto része Í20) az oldal elemek (4A, 4B) befelé néző feliéltdetei (41 A, 4IB> kSzÖtt; Jegyen, azzakjellemezve,; hogy •a*alátét (1>, amikor ninesterhelés alatt, olyan alakot vesz fel, atnlnet mindegyik oldal elem befelé tré-m felfelnlete (41A.> 41B? és egy olyan bnaginárlas sík közötti hajlásszög («m Ask amely sir az: alátét {13 második 4ö oldalának két, a slntátnaszíó rész (20) két szemben fekvő oldalánál lévő része között Is-lyezkedik el. nagyobb 9b toknál, és amikor az alátét (1) nincs terhelés alatt, az elad fö oldal (2) lényegében dombom egy olyan függőleges síkban, ami merőleges á sin hossztengelyére az alátét {1) használata során,
2. 2. Az 1. igénypont szerinti alátét, ahol, amikor az alátét (1) nincs terhelés alatt, a második IS oldal (3) lényegében homorú egy olyan ilggölegss síkban, ami merőleges a sin hossztengelyére az alátét : (l) használata során, 3. : Az: előző igénypontok: bármelyike szexinfí áiSfeh áholj ipakor a vasúti áh? az alátét (I) dfeántaszíö részéit (20! .felfekszik, a feni említett hajlásszög (o.j, ο:ί) egyenlő 90" . 4, A 2. vagy 3, igénypont szermti aláíét, φ&Ι, m alátét(3): ágy van kialakítva, hogy atníkor tettetés kát a síníámasztó részre (201 a« alátét (I ) első bi oidála p) felöl; az alátét ti} második to oldala (2) :1¾lé, .s bsf llsszög (ö;, 0;>) 91) iblaiSisiapdlilí é^ék53i| lényegében 90 fokra változik, 5, A 3. vagy 4. igénypont szerinti alátét, almi az első íö oldal lényégében 4¾ amikor a sin lelál az alálát (!) sfotátnaszió {ásson (20). ő, A: 2. igénypontra maló 1 vagy 4, Igénypont szerinti alátét, ahol a második U oldal lényegében Sík, amikor a sín iVinl az alátét {I} xlnsámasztö részén (20), ?. Az elésé igénypontok bánnélpke: szerinti alátét, alibi isis alátét (1) xnháíoasztő késéé (20) és áz oldal etetek (4A, 413) ofym anyagból: vágyásásokból vannak, amik egyenlő mértékben Itaszoáiödh^ el
3. 8. Az elozó igénypontok bármelyiké szfiíiotl alátét, ahol m oldal etetnek. (4A,. 48) mechanikusán kage&> lódnak az alátét (i) ogy másik; részélm fi: M előző Igénypontok hámíélylké szerinti alátét, ahol m oldal étéinek (4A, 48)· faknagassága lényegében azonos agy -vaséit smíalp oldalsó peremének magasságává!, amikor a sbi leiül az alátét (I) smtá-tVUiSZté íéSSéf: (20): lÉ Az előző igénypontok bármelyike szerinti alátét, áhnl nyblvásyok Cll) állnak ki az első S oldatból (2) vágy mélyedések vannak kialakítva az alsó ni oldalban ($\ m egyenletesen vannak eloszlatva a siniá-· nntszfő részen (20t. 1 L Az előző igénypontok bármelyike szerinti alátét. alsói m oldal életnek (4.A, 48} elektromosan szigeteié anyagból vannak, és ágy vannak kialakítva és elrendezve, hogy szigetelő elemekét Mps^eneb n sin-talp elektromos szigetelését-e a sín két oldalán elhelyezett sMaszoritó szerkezetekkel szerbben az alátét (1) használata során.
4. 12. Az előző Ígéi)á3>öníok bármslyiké szerinti; alátét, ahol az oldal sietnek (4A, 48) olyan anyagból vannak, - azaiáiér (I) slntátnasaM részének (2Θ) teherbíró képessége. 1.1, Az előző igénypontok bárntelyfe szerinti alátét, ahol az oldal elemek (4A, 48) ágy vannak kialakítva, begy ellenálljanak az otdttl^^-itehetesek,má a ssntalpról adódikát, amíkeraz alátét (1) használat során a siot&lp alatt helyezkedik el.
5. 14. Az előző igénypontok bármelyiké: szórlnt alátét, ahol az oldal.életnek (4,% 48) iaifelőieiei (41 A, 4:1 B) lelüíkőznek a simatp oldalpemneíré, amikor az alátét · 1 ;< a; használat során a sihtalp alatt helyezkedik el, 1:5.· Az elásó igénypontok te-tólyi^ó álátép ahol az oldal elemek (4A, 48) disztális végei ágy varinak IMakhva, hogy egymással ellenkező irányba nyóíptak ki. iá. Az előző igénypontok bármelyike szerinti alátét, ahol az óidat elemek (4A, 48) esak ;az alátét ti) második to oldalának (2) egy peremének a középső részé mentén nyúljanak ki 47, ¥aaáti: sin rögzítő egység, amely lartábnáz egy., az előző igésp^óhíők bárírsalyikeAzerásti vaéÉí sin alátétet; (!) és két s mleszorító rugót; ζ!% stnélyeke! varrnak látva egy-ogy efektromóa szigetélő eleminél (í|a síhleszordó ntgők (7) végénél: |71|