HU227967B1

HU227967B1 - Blowing agent powder and process for producing the same

Info

Publication number: HU227967B1
Application number: HU9801548A
Authority: HU
Inventors: Tsukasa Maekawa; Sadafumi Shono; Shigeru Sumitomo; Yoshifumi Tachi; Toshinori Takao; Nobuyuki Ueda; Chiaki Yasumaru
Original assignee: Otsuka Chemical Co Ltd
Priority date: 1998-03-19
Filing date: 1998-07-10
Publication date: 2012-07-30
Also published as: CN1229692A; AU714136B2; EP0943655B1; CA2242541C; KR19990076476A; CN1119199C; IL125278A0; KR100320117B1; CA2242541A1; TWI224604B; HUP9801548A3; EA001065B1; IL125278A; EP0943655A1; MY128492A; HUP9801548A2; HU9801548D0; AU7611898A; ID22248A; DE69820224T2

Description

>osltőszer es eljárás an sara

A Jelen találmány egy porkészítményre vonatkozik, melynek poralakü habosItoszer magja a felületén folyékony paraflnnal van bevonva. A találmány tárgya továbbá a porkeszítmény előállítása.

A habosltószereket általában finom por alakjában használják s ez azzal a problémával Jár, hogy a munkahelyi légtérben sok por van.

A fenti probléma megszüntetésére egy olyan megoldást dolgoztak ki_s hogy a poralakü habosítószert nagy nyírőerejő vagy egyszerű keverő vagy hasonló segítségével melegítés közben viasszal keverték össze, majd a kapott keveréket granulálták (90543/7? számé nem vizsgált, publikált Japán szabadalmi bejelentés). Az Ilyen eljárással kapott granulált habosííoszerek homogenitása és gyantákban való díszpergáihatósága azonban nem kielégítő. Emiatt a granulált habosítószer alkalmazásával nehezen lehet finoman és egyenletesen felhabosított terméket előállítani, azaz a granulált habosítószer gyakorlati alkalmazhatósága nem megfelelő.

Az Ilyen szokványos habosífészereknél további problémát jelent, hogy Idővel vagy terhelés hatására agglomerálodnak, összeállnak, s amiatt a gyantákhoz ]

« « ««Μ « « * « * ♦ * * történő hozzáadáskor csökkeni mértékű folyási képességűk következtében é1tö-’ mik a garatot, vagy nem dlszpergálhaíók megfelelő mértékben a gyantákban. Az ilyen összesxiiárdulás mérséklése - a habosított gyanták újabb minőségjavítási tendenciáit figyelembe véve - egyre sürgetőbb, és előállításuknál munkamegtakarítást is jelent, ha nincs aggiomerálödás. Azok a megoldások, amelyekkel a habosítőszerek összeállását gátolták, a következők: (1) szervetlen porrészecskék, így szUícíum-diexíd, fém szilícium és hasonlók hozzáadása a habos ítészeihez összeállást gátlóként: (2) a habosítőszerek sarasonként! szárítása megfelelő időközönként, hogy a bennük lévő vizet vagy hasonlót eltávolítsák.

Ezeknek a megoldásoknak azonban különböző hátrányai vannak. Nevezetesen, az (1) megoldás bizonyos mértékig elejét veszi ugyan az ősszeáilásnak, de többhónapos összeállási tendenciát nem tud ellensúlyozni, A finomabb részecskékből álló habosítószerhez ugyanis nagyobb mennyiségű szervetlen porrészeoskékef kellene adni. Ha viszont nagyobb mennyiségű szervetlen perrészecskét adagolunk, akkor a habképződés során nagyobb cellák fognak kialakulni, s ez, ha kis cellák előállítása a cél. nem kívánatossá feszi ezt a megoldást. A (2) megoldás viszont csökkenti a termelékenységet a szárítás időszükséglete miatt, s ezáltal növeli a termelési költségeket. Ezenkívül a (2) megoldás a folyamatos

Ibis, termetessel I

A 320432/92 számú nem vizsgált, publikált japán szabadalmi bejelentés szerint oldószerben oldott szilán társító anyagot adnak azo-dlkarbonamidhoz, s ezáltal megnő a folyásiképesség és javul a gyantában való diszpergálhatőság. A 235872/96 számú nem vizsgált, publikált japán szabadalmi bejelentés olyan eljárást ismertet, melynek során egy vegyi úton babosíto anyaghoz oldószerben oldott aluminlum-vegyületet adnak társító anyagként, ily módon javítva a folyási ké

66.308/SM » ♦ »* *♦* * ♦ ♦ »ΧΧ Χ#Φ «« pességét és a gyantákban való díszpergálhatóságot. Ezeknek módszereknek azonban az a hiányossága, hogy nem előzik meg az aggregáclót és nem szüntetik mag a porzásből adódó problémát.

?foQÍaláSc

A találmány egyik célja egy olyan módosított poraiakú habos ítészer kifejlesztése, melynél a munkahelyi légtér összeporzása mind a csomagolás, szállítás, raktározás, használat és hasonlók során gátolt; gátolt továbbá, hogy egy idő után vagy terhelés hatására a szer aggregálődjon és szilárdan összeálljon; ezenkívül követelmény, hogy homogén és gyantában kielégítően diszponálható legyen.

A találmány egy másik célja eljárás kidolgozása egy Ilyen poraiakú habos ítésze r eí oáll kására.

A jelen találmány tárgya tehát porkészítmény, melynek poraiakú habosítószer magja a felületén egy folyékony paraffinnal van bevonva, ahol a poraiakú habosítószer a kővetkező csoportból választott: azo-díkarbonamid, hldrazo-dlkarbonamld, p_;p^!-öxl~bisz(benzoí-szuif on í 1-hid razid), dinítropentametilén-tetramín, p-folool-szulfoníí-hidrazíd, benzoí-szuííoníl-hídrazld, 5fenil-tetrazöl, vagy ezek alkáli földfémekkel vagy alumíniummal alkotott sói, és ahol a poralakú habosítószer - mely víztartalmának eltávolítása céljából a habösítószerbői víz eltávolítására alkalmas felületkezelő-szerrel kezeit - kevs), mint 0,03 tömeg% vizet tartalmaz.

A jelen találmány további célját egy olyan porkészítmény előállítására szolgáló eljárás kidolgozásával értük el, mely felületén legalább egy olajszerü anyaggal - így folyékonytól szilárd halmazállapotig terjedő formájú olajjal vagy zsírral, egy szénhidrogénnel vagy zsírsavval bevont poralakö habosífőszert taímaz, mely eljárás során:

(a) a poralakú hsbosítőszerhez legalább egy olajszerű anyagot adunk kőd (b) az olajszerü anyagot a poralakú habosítészerrel összekeverjük, olyan körülmények között, hogy a keverés alatt a poralakú habosítőszer porlódása során a poralakú habosítőszer fajlagos'felületnövekedése- ne legyen több mint 20* biztosítva azt, hogy a poralakú habosítőszer a kőd formájú olajszerű anyaggal egyenletesen legyen bepermetezve, és (c) a poralakú habos ítészeihez a habosítőszerből a víz eltávolítására ké pes felületkezelő szert adunk.

A találmány részletes Ismertetése

A jelen találmány feltalálói Intenzív vizsgálatokat folytattak, hogy a fenti problémákat megoldják. Ennek eredményeként azt találták, hogy a kívánt tulaj

0/ /0 rendelkező poralakú habos-ítészért úgy lehet előállítani, hogy a poralakú habosílé-szerhez köd formájában valamely olajszerü anyagot adnak, és az olajszerü anyagot olyan keverési körülmények között keverik össze a poralakú habosítészerrel. hogy az minél kevésbe puiverízálödjon, Ennek eredményként a munkahely légterében a csomagolás, szállítás, raktározás, felhasználás és hasonlók esetében a porzás gátolt, és az így kezelt poraíakú habosítőszer homogén, a gyantákban való diszpergáíhatosága pedig megfelelő.

A feltalálók feltevése szerint a poralakú habosítőszer az idő előrehaladtával azért áll össze, mert a habosítőszer részecskéi kis mennyiségben vizet tartalmaznak, mely vízmennyiséget a habosítőszer részecskéi a gyártás, szállítás és

68.306/51 «»»«. χ ··*:

Φ « Φ

ΦΦΦ ·»# φ X φ X Χ« X- « χ « Φ « *

Φ* « »χ raktározás során a légtérből abszorbeálnak, majd az így felvett víz a felületükön egymáshoz köti a habositószer részecskéit. A további vizsgálatok ezen feltevésen alapultak. A vizsgálatok eredményeként a jelen bejelentés feltalálói azt találták, hogy a poralakú habositószer összeállását jelentősen gátolni, megfelelő folyási képességet és a gyantákban való diszpergáíhatáságof és hasonlókat hosszú idd elteltével is biztosítani egy olyan eljárással lehet, melynek során a habosilőszerrészecskékben lévő vizet valamely, a habos (fészerről a vizet eltávolítani képes felületkezeiőszerrel, pl. egy társitóanyaggai reagáltatják, előnyösen a habositószer részecskéin a felületkezeiőszerrel egy filmet alakítanak ki. Az így kapott poraiakú habositószer ja jelentősen gátolt, homogén es g élőén diszpergá

A találmány szerinti kiindulási poralakú habositószer Ismert habosítószerek valamelyike lehet, mint amilyenek pl. az azo-díkarbonamid (ADCA), a bídrazodikarbonamid (KOCA), a p,p'-oxi-blsz(benzöl-szulfonil-hídrazíd) (OBSH), a dínífropentametiién-tetramin (DPT}, a p-toSnol-szulfonii-hidrazid (TSH), a benzol» szulfonil-hidrazid (BHS), az 5-fenil-íetrazol (5-PT) és hasonlók, valamint ezek alkáli földfémekkel (pl. kalcium, bárium vagy strooium) vagy alumíniummal alkotott sói, vagy hasonlók; szervetlen habosítószerek, pl. nátríum-hidrogén-karbonát.

vízmentes mononáfrium-citrát, és hasonlók Is alkalmazhatók. A felsoroltak közű az ADCA, OBSH, DPT, BSH, TSH, S-PT valamint ezek kalcium, bárium, stronoium, alumínium sói és a hasonlók az előnyösek; az ADCA különösen előnyős.

A leien találmány értelmében ezek a poralakú habosítószerek önmagukban, vagy ezek közül két vagy több keverékeként alkalmazhatók.

88.306/SM *»φ« φ * φ > #* **

V « « ί** Φ * } φ φ β * φ φ * * β * φ Φ Φ Φ Φ Φ'¥ * ♦ ♦

- 8 A jelen találmány szempontjából a poralakú habositószer részecskeátmérője ugyan nem kritikus, de a jelen találmány szerinti eljárást általában 1-100 um részecsk^ébnérőjö poralakú habosltószereknél alkalmazzuk, melyeknél a porzás problémája leggyakrabban merül fel. A poralakú habositószer előnyösen 2-50 um, még előnyösebben 3-30 pm és legelőnyösebben 3-20 pm részecskeátmérőjü. Részeeskeátmérő alatt a lézer-diffrakciós részecskeméretanalizátorral meghatározott közepes méretet értjük,

A jelen találmány szerinti poralakú habositószer egy vagy több, ezen a területen szokásosan használt adalékanyagot, így pl. stabiíizáfort, plgmentet/töítőanyagot habzásgátlót és hasonlót tartalmazhat. Az ilyen adalékanyagot tartalmazó habositószert Is beleértjük a poralakú habositószer fogalmába.

A stabiítzáforok lehetnek pl. hárombázísú óíomszülfát, kétbázísű foszfítok, ólom-szférát cink-sztearát, cink-karbonát, cink-oxíd, báhum-szterát, alumíniumsztereót, kalcíum-sztearát, dlbutil-ón-maleát, karbamid és hasonlók. A pigmentrtöltőanyag lehet pl. krómsárga, korom, íitán-dioxíd, kalcium-karbonát és hasonlók. A habzásgátlő lehet pl. maleinsavsnhidrid vagy hasonló.

A 'lényegében vízmentes kifejezés azt jelenti, hogy a víztartalom 0,03 tömeg %, előnyösen 0,01 tömeg % alatt van, A habositószer (pl. a kristályos ADCA) víztartalmát ügy határozzuk meg, hogy a habositószert 2 órán át 1 TOX-on tartjuk, miközben vízmentes nitrogén gázt vezetünk át rajta, majd a kilépő nitrogén gázt Kari Fischer vízmeghatároző berendezésébe (MK-1, Kyoto Electronics Manufacturing Co.) vezetjük a nitrogén víztartalmának meghatározására céljából.

A mért vízmennyiséget a habosítószerre vonatkoztatott tömeg %-ban adjuk meg.

88.3GS/SM (A mérőberendezés megoldása olyan, hogy a környező levegőből az esetleges v i z penetráció kizárt.)

Ilyen, lényegében vízmentes poralakú habosítószert úgy állíthatunk elő, hogy egy c) lépést iktatunk be a találmány szerinti eljárásba, mely e) lépés abban áll, hogy a habosítószerhez egy olyan felületkezelő anyagot adunk, mely a habösítöszerbői a vizet eltávolítja.

A jelen találmány szerinti, c) lépést is tartalmazó eljárásban a c) lépés szerinti műveletet elvégezhetjük az a) lépés előtt, alatt vagy után. Azaz, a jelen találmány szerinti eljárásban a feiüietkezeiöszer és az olajszerű anyag hozzáadás! sorrendje nem kritikus. A következő megoldások bármelyike alkalmazható tehát (1) először a felületkezelöszert, és utána az olajszerű anyagot adagoljuk; (2) a felületkezelöszert és az olajszerü anyagot egyszerre adagoljuk; és (3) először az olajszerü anyagot és utána a felületkezelöszert adagoljuk. Ezek közül az (1) és (2) megoldás az előnyös. Még előnyösebb, ha a felületkezelöszert köd formájában adjuk a poralakü habosítószerhez. A feiüietkezeiöszer hozzáadásával a kívánt tulajdonságokkal rendelkező poralakú habosítószert kapunk, melynek porzódása gátolt, és az idő múlásával vagy terhelés alatt is gátolt az aggregálődása összeadása.

A jelen találmány értelmében olyan felületkezelöszert alkalmazunk, mely képes a habosítószer víztartalmának eltávolításaira. Ezek lehetnek olyan vegyületek, melynek a vízzel kémiai reakcióba lepnek, és olyanok, amelyek abszorbeálják vagy magukba szedik a vizet. Ilyenek pl. a társifóíosszekőtőjanyagok, a szerves savanhídridek, a vízmentes szervetlen vegyületek, a szárítószerek és hasonlók.

66.306/SM «««> «

X Φ « φ **φ» »* φ φ « «

Φ X

Φ* » Φ ♦ ♦♦ XX

A társ kőanyagok lehetnek szilán-, vagy alumínium-származékok, titanátok és hasonlók,

A szilán-származékok közismert szilán-vegyületek lehetnek, mint amilyen pl. a metii-trimefoxi-szilán, a y-amlno-propíl-trimefoxi-szllán, az N-feníl-aminomefii-trimetoxí-szílán, a vinlhmefll-dietoxi-szílán és hasonlók.

Az alumínium-származékok közismert alumínium-vegyületek lehetnek, mint amilyen pl. az alumínium-izopropilát, az aiumínium-etilát, az alummium-triszíetilaceío-acefát), az etil-acetö-acetáto-alumínlum-diizopropílát és hasonlók,

A titánét társító anyagok közismert tltán-vegyületek, mint amilyen pl. az izopropli-thizosztearoil-tifanát, az ízopropiWriszCdíoktikpírofoszfátHitanát, a fetraoktil-bisz(tndecll-foszfit)-tifanát₍ a bísz(dioktll-pírofoszfát)-hldroxi-acetát-tltanát és hasonlók.

Ezek a társítöanyagok önmagukban·, vagy ezek közül kettő vagy több keverékeként alkalmazhatók. Közülük az alumínium-származékok az előnyösek, különösen előnyös az aluminium-trlsz(etíl-aceto-acetáf).

Úgy véljük, hogy a poralakú habosítószer és az alumíniumtartalmú társítóanyag összekeverésekor az alumínium-vegyület reagál a habosítószer víztartalmával, miközben a habosítószer részecskék felületén aíumíníum-hidrexld film képződik. Annak hatására, hogy az aíumíníumtartalmú szer a poralakú habosítóanyag felületéről és pórusaiból eltávolítja a vizet, lényegében vízmentes habősitószert állíthatunk elő. S még ha egész kismennyíségü víz benn maradna Is a poralakú habositőszer belsejében, a képződő aluminium-hídroxid film lényegében vízmentesen tartja a por felületét, azzal, hogy a víz eljutását a por felütetéÓ6.3Ü6/SM * « *χ* » χ ««χχ ♦ re megakadályozza, s ily módón hozzájárul az aggregáció és összeszilárduíás megelőzéséhez.

Az elreagálattan alumínlumtartalmú anyag víztaszító jellege miatt gátolja a külső környezet hatására fellépő higroszkópos jelenségeket s ezzel ugyancsak, segít megelőzni az aggregácict és békéményedést.

Az alkalmazható szerves savanhídridek Ismertek; ilyenek pl. a 'V/'i \ς·^'·ftálsa^n hibrid, a horostyánkősa^ánhidrid, a benzoe^sa^nhidnd, az 1,2,4-benzo- trikarboxíl savanhldrld és hasonlók. Ezek a vegyüietek reagálnak a hahosítószerben lévő vízzel, s ezáltal vízmeníesífik azt, pl. a kővetkező reakciómechanizmus szerint:

(RCO)sO + H₂O 2RC0GH ahol R szerves savmaradékot jelent.

A fent ismertetett: társitőanyagok és szerves savanhídridek nemcsak azért előnyösek, mert kémiailag megkötik a vizet s ezáltal eltávolítják a habosítószer víztartalmát, hanem, mert fiímképzö .sajátságaiknál fogva megakadályozzák, hogy a habosítószer felületére a külső környezetből víz adszorbeálódjon (pl. eireagálafian társitóanyaook és hasonlók).

A vízmentes szervetlen vegyüietek olyan közismert dehidratáló hatású vízmentes szervetlen vegyüietek, amelyek a vizet kristályvíz formájában kötik meg. Ilyenek pl. a vízmentes magnézium-szulfát, a. vízmentes kálium-karbonát, a vízmentes nátrium-karbonát, a vízmentes nátrium-szulfát, a vízmentes náfríumszulfit, a vízmentes magnézium-karbonát és hasonlók. Ezek a vegyüietek a habosltőszerben lévő vízzel reagálnak, és az elreagált vizet kristályvíz formájában kötik meg pl. a következő tipikus mechanizmus szerint;

66.308/SM:

X » φ φ φ ♦ * « <- φ φ Φ X Κ φ « Φ Φ * * Φ

ΦΦ « Φ · φ*φ ·*’»

- 10Na₂SÖ₄ * πΗ₂Ο -» Na₂SO> · πΗ₂Ο (ahol η 1 vagy ennél nagyobb szorzószám).

A szántószerek közismert vfzeltávoiítószerek (áeszlkkánsök). Ilyenek pl. a savas karakterű anyagok, a szilikagél, a magnézium-oxid, a ^:kaicium-oxid és hasonlók.

A találmány értelmében a társltőanyagok, szerves savanhldndek, vízmentes szervetlen vegyűietek és deszíkkánsok feíületkezelószerként alkalmazhatók önmagukban vagy ezek közül kettő vagy több keverékeként.

A habosítöszerhez hozzáadandó felületkezelőszer mennyiségét előnyösen úgy választhatjuk meg, hogy ez a mennyiség elegendő legyen a poralakú habosítószerben lévő víz teljes elreagáltatásához. Közelebbről megjelölve '100 tömegrész poralakú ha bős ítészei re számítva kb. 0,01-10 tömegrész, előnyösen 0,05-0,5 tömegrész felütetkezelöszert alkalmazónk,

Amikor a felületkezeíőszert előnyösen melegítés közben felvisszük a habosítószer felületére, a felületkezelőszer reagál a habosítószerben lévő vízzel, s ily módon csökkenti a habosítószer víztartalmát.

A felülkezelöszen: önmagában, oldószerben való oldás nélkül, előnyösen oldószermentes körülmények között alkalmazzuk, hogy a vízzel való reakciót vagy a víz adszorpciót az oldószer ne zavarja. Ha a. társítószert oldószeres oldatban, vagy diszperzióban alkalmazzuk, akkor a habosítószerben lévő víz és a társítóanyag közötti reakció nem válik teljessé, víz marad a habosítószerben, azaz nem tudunk lényegében vízmentes habosítőszert előállítani. Következésképp az ilyen alkalmazás nem előnyős. Különösen előnytelen a vizet vagy nedvességet

66.

♦ :*Φ

X Λ ψϊν χ ¢, *♦♦♦ ♦ X χ Λ· * χ ' ** & 'Μ ~ 11 ...

tartalmazó szerves oldószerek használata, mert ettől a habosítószer víztartalma megnőhet, ahelyett, hogy csökkenne.

A 'lényegében vízmentes körülmények között* kifejezés azt jelenik hogy nem használunk oldószert, vagy olyan szerves oldószert használunk, amelynek víztartalma 0,1 tömeg % alatt van, s ennek mennyisége nem haladhatja meg a felöletkezelőszer mennyiségét Ha szilárd felöletkezelőszert alkalmazunk, akkor azt előnyösen finom por vagy olvadék formájában használjuk.

Ha a felöletkezelőszer közönséges hőmérsékleten szilárd, akkor azt a habositőszerhaz való hozzáadást megelőzően előmelegítjük. Pl. ha előnyösen alumínium-tartalmú társítóanyagof használunk, akkor azt 7Q~9CFC hőmérsékletre melegítjük, maid olvadt formában alkalmazzuk.

Az olaj szerű anyag lehet bármely olaj vagy zsiradék folyékony vagy szilárd állapotban, lehet továbbá szénhidrogén vagy zsírsav.

Az olajok és zsírok lehetnek növényi vagy állati eredetű természetes zsiradékok, mint amilyen pl. a szójaolaj, kókuszolaj, lenolaj, gyapotmagolaj, repceolaj, teng-olaj, fenyőolaj, koiofónium-oiaj, nclnusolaj, marhafaggyú, csukamájolaj, lanolin, keményített olajok és ezek tisztított változatai.

A szénhidrogének lehetnek 20-48 szénatomos alifás szénhidrogének beleértve a paraffin viaszokat és ezek származékait; lehetnek $-19 szénatomos alifás szénhidrogének, igy dialkíl-ttalátok (pl. dioktíl-fla szénatomszámú alkoholok fialátjaí (pl nonil-ftalát és hasonlók), paraffin, clkloparaífln vagy aromás feldolgozási olajok; folyékony paraffinok és hasonlók, A szénhidrogénekbe beleértjük a fenti természetes tisztított szénhidrogéneket Is.

rssr í izolált es

-124φ·»·4 * * » «· « *

X X! Λ «»*♦ *· * $ *»«* * * ♦

949 4*

A zsírsavak tehetnek pl. iaurínsav,. mirhztinsav, palmitlnsavj sztearínsav, olaj-sav, dokozánsav, és hasonlók, továbbá ezek sói és származékai. A zsírsavakba beleértjük a fenti természetes olajokból és zsírokból izolált és tisztított zsírsavakat. is.

A találmány értelmében előnyösen 9Ö°C~os vagy ez alatti olvadáspontú olajszerü anyagot használunk. Még előnyösebb, ha. az. olajszerü anyag közönséges hőmérsékleten folyékony, s különösen előnyös olajszerü anyag a. folyékony paraffin.

A találmány szerinti olajszerü anyagot alkalmazhatjuk önmagában, vagy megfelelő oldószerben oldott állapotban. Ilyen oldószerek pl. az aromás szénhidrogének, mint amilyen pl. a tolpHol, Xitel és hasonlók. Ha ez alkalmazott olajszerü i

anyag közönséges hőmérsékleten szilárd, előnyösen melegítéssel folyékony halmazállapotúvá alakítjuk.

A jelen találmány szerinti eljárás (a) lépésében az olajszerű anyagot köddé alakítjuk és köd formájában rápermetezzük a poralakú habositószerre. Ha pl. az olajszerü an egy sí, pi. egy pl. c adagolnánk a poraíakú habosítőszerhez, akkor a habositószer nem keveredne össze megfelelő mértékben^ az olajszerű anyaggal Emiatt, még azonos sarzson belül is egyenetlen lenne a poraíakú habositószer olajszerü anyag tartalma, az így kapott poraíakú bahosítószerek tehát nem alkalmazhatok olyan esetekben, ha egyenletes és finom habanyagot kívánunk előállítani.

Az olajszerü anyag köddé alakítása és a poralakú habositószerre történő permetezése pl. úgy történhet, hogy a folyékony, vagy melegítéssel folyékonnyá alakított olajszerü anyagot porlasztóval szórjuk a poralakú habositószerre. A porlasztó működhet két-folyadékos rendszerű szórófejjel vagy túlnyomásos szórósé. 306/SM φ φ φ * «

Φ · » ♦ » * « Φ ' X φ φφφχ φ « Φ Φ

ΦΦ φ φφ ♦»> *«

-13fejjel. A porlasztás során képződő ködrészecskék mérete általában kb. 0,1-100 pro, előnyösen kb. 1-50 .pro és még előnyösebben 1-10 pm.

Az olajszerü anyagot löötőmegrész poralakú habosítószerre számítva 0,001-10 tömegrésznyi, előnyösen 0,1-05 íőmegrésznyi mennyiségben adagoljuk. Ha az olajszerü anyagból adagolandó mennyiséget 0,001 tömeg részre, vagy ennél nagyobbra állítjuk be, a porzásban megfelelően akadályozott poralakú baboslfószert kapunk. Ha az olajszerü anyagból adagolandó mennyiségére 10 tömegrészre, vagy ennél kisebbre, előnyösen 0,5 tömeg részre vagy ennél keveJÍ* sebbre állítjuk be, akkor az aggr^gálődásban gátolt és a gyantákban jobban díszpergáihatő poralakü habosltószert kapunk. Az olajszerü anyagból adagolandó mennyiséget előnyösen a poralakü habosítószer fajlagos felületét figyelembe véve állapítjuk meg. Igy pl. ha a poralakú habosítószer fajlagos felülete kicsi (0,1-2 m²/g), akkor az olajszerü anyagból előnyösen keveset (0,001 -0,5 tömegrész} adagolunk. Ha viszont a poralakú habosítószer fajlagos felülete nagy (2-10 m²/g), akkor az olajszerü anyagból előnyösen nagyobb mennyiséget (0,2-10 tőmegrészj adagolunk.

A jelen találmány szerinti eljárás (b) lépésében a keverést olyan keverési körülmények között végezzük, hogy a poralakü habosítószer kevésbé legyen hajlamos a pulverizáciőra. Azok a keverési körülmények, melyek között a poralakú habosítószer kevésbé lesz hajlamos a pulverizáciőra olyan körülményeket jelentenek, melyek között a keverés során a fajlagos felület 20%-aí, vagy ennél kisebb mértékben, előnyösen 10%-al vagy ennél kisebb mértékben nő. Az alkalmazott keverő típusa nem kritikus. Alkalmazhatunk u.n. szupermixereket,

A

> Jt * φ *

Henscheí keverőket, csigás keveréket, mint amüyenek a Nauta keverök, nyíró keverőkei, és szalag keverőket.

Ha a keverés folyamán a habositószer még porszerűbbé válik pulverizálódik, elvesz a porzásosokkentő hatás, hiszen a kapott por fajlagos felülete, és ezzel' együtt a hlgroszkópossága, megnő. S még ha a víz adszorpció gátlása céljából bevonatos formában használjuk js a poralaku habosítőszert, ennek egy részén akkor sincs bevonat, s követkézképpen a higroszkőposság egyre Inkább nőni fog, tehát a jelen találmány kedvező hatása elvesz. Ha tehát 10 um vagy ennél nagyobb részecskeátméröjü poralakú habosítőszert használunk, mely könnyen pulverizáíődhat, erre a^-pepékteer^ különösen oda keli figyelni.

A poralakú habositószer és az olajszerü anyag minél egyenletesebb öszszekeverése céljából a keverő berendezést előnyösen megfelelő nagy keverési sebességgel működtetjük, hogy a poralaku habositószer puívehzáoiőját minél jobban visszaszorítsuk. Nevezetesen, a keverést a poralaku habositószer pulverizáoíójának elkerülése céljából úgy folytatjuk le, hogy a poralakú habositószer' egyenletesen legyen hepermetezve az olajszerü anyaggal; más szóval a poralakű habosítőszert - a bepermetezés egyenetlenségének elkerülésére - az olajszerü anyaggal bizonyos Időtartamon át kell permetezni.

A találmány szerinti eljárás (b) lépésében a poralakú habosítőszert melegítés közben keverjük össze az olajszerü anyaggal és hasonlókkal,

A keverési hőmérséklet általában 3CFC és a habositószer bomlásponfja, előnyösen 4CTC és a habositószer bomláspontja között változhat, Ha habosítószerként ADCA, OBSH, DPT vagy hasonló kerül alkalmazásra (ezek bomláspontja 150°C fölött van), akkor az előnyös hőmérséklet 55-100°C. A fűtési

66.3ÖS/SM * « « * ♦ κ.« · «« «»« * A

X ««»«»«* * ψ

X «· ♦ » » «* * .**·

-15perlódus a keverés minél hatékonyabb megválasztásával lerövidíthető; az előnyős, energiatakarékos fűtési hőmérséklet 70~90^CC.

Az adagolási módot, a keverési paramétereket és a fűtési hőmérséklet a poralakú habosítőszer olajszerü anyaggal való kezelésekor ugyanolyan szempontok szerint választjuk meg, mint a (c) lépésben a habosítőszer felületkezelöszerrel történő kezelésekor

Bér a jelen találmány szerinti eljárás (b) lépését az (a) lépés után is elvégezhetjük, előnyösen az (a) és (b) lépést egyidejűleg hajtjuk végre. Előnyös továbbá, ha a (c) lépést is szimultán folytatjuk le.

Ha pl. egy 50 l-es kónuszos szalagkeverős keverö-szárítő berendezést használunk (gyártó: Okawara Míg. Co. Ltd; kereskedelmi név: Ribocone E RMESö). a kevésbé sebességét előnyösen 40-100 fordulat/perc-ben választjuk mag, az aluminiumtartaimú társltőszert 1-280 g/perc (előnyösen 1-20 g/perc), az olajszerű anyagot pedig 1-200 g/perc (előnyösen 1-20 g/perc) sebességgel porlasztjuk az anyagra, a keverési idő pedig: 1-30 perc. Ha 480 l-es kónuszos szalagkeverös kevero-szárítóberendezést használunk (gyártó: Okawara Mfg. Co. Ltd; kereskedelmi név; Rlbocone E RME-400), a keverési sebességet 38-70 fordulat/percben választjuk meg. az aluminiumtartaimú társltőszert 10-2080 g/perc (előnyösen 10-108 g/perc), az olajszerü anyagot 10-2000 g/perc (előnyösen 10-108 g/perc) sebességgel porlasztjuk be, és a keverési idő 1-30 perc.

A jelen találmány szerinti eljárással módosított poralakú habosítőszer porzása a munkahelyi légtérben gátolt, így a csomagolást, raktározást, szállítást, alkalmazást stb, végző munkások egészségét nem károsítja. A találmány szerinti poralakü habosítőszer habosítóképessége ugyanakkor legalább olyan jó, mint a szokványos poralakú habösítőszereké. Ezenkívül a jelen találmány szerinti

66.306/SM

- 16Λ.4 9* 9 « 9 9

9 4 9

9 9998 4 ** * poralakú habosítószer gyantákban való diszpergálhatósága megfelelő, különösen alkalmas finom szerkezetű habok, pl. tapéta céljára készített habosított lapok előállítására. Végül, a jelen találmány szerinti poralakú habosltószer nem hajlamos az összeszilárdulásra, használata előtt tehát nincs szükség puíverzácios lépésre vagy hasonlóra.

A leien találmány szennti megoldás lényeges javulást hozott á poralakú habosltószer tulajdonságaiban, mert az kevésbé hajlamos arra, hogy terhelés hatására vagy az idő múlásával összeálljon. Hosszú időn át ömlesztve történő tároláskor is alig tapasztalható aggregálódás, ugyanakkor a gyártás során szerzett jó folyási képességét és gyantákban való jő diszpergálhatoságát hosszú Időn át megtartja

Következésképp a jelen találmány szerinti poralakú habosltószer esetében a felhasználó részéről nincs ok aggodalomra abban a tekintetben, hogy a gyártás után bizonyos idő elteltével, vagy terhelés hatására ez a poralakú habosltószer összeállna.

A találmányt közelebbről az alábbi példák, összehasonlító példák és anyagvizsgálati példák szemléltetik. Az ezekben alkalmazott olajszerü anyagok a következők:

A-olajszerű anyag: átlagosan 21 szénatomos paraffinokat tartalmazó nagytisztaságú folyékony paraffin (kereskedelmi név: U-δ; gyártó: Matsumura Oil Research Corp.) δ-olajszerű anyag: átlagosan 21 szénatomos paraffinokat tartalmazó folyékony paraffin (kereskedelmi név: P-8Ö; gyártó; IMatsumura Oil Research Corp).

C-olájszerö anyag: átlagosan 33 szénatomos paraffinokat tartalmazó folyékony paraffin (kereskedelmi név: P35GP; gyártó; Matsumura Oil Research Corp.)

68.308/SM

1-8. Példák literes, kónuszos szaiagkeverös készülékbe (kereskedelmi név: Rífoocone E: gyártó; Okawara Mfg:. Co„ Ltd.) 20 kg ADCA-t (gyártó: Otsuka Chemical Co., Ltd; átlagos részecskeátméró: 5 pm; fajlagos felület: 1,5 m²/g; ugyanezt alkalmaztuk a 9-11, valamint az 1. összehasonlító példában is) mérünk be. Az ADCA-ra ezután kétfolyadékos rendszerű vagy túlnyomásos szórófej segítségével A, B vagy C-olajszerö anyagot poriasztunk az 1. táblázatban megadott körülmények között, miközben az anyagot 76 fordulat/perc sebességgel keverjük. Az 1. táblázatban megadott áramlási sebesség a porlasztási áramlási sebességet jelenti. A porlasztás befejezése után a reakeiókeveréket további 7,6 percig keverve kapjuk meg a találmány szerinti poralakú habosífőszert.

9. Példa

200 literes szupermixerbe (gyártó: Kawata Seisakusho K.K.) bemért ADCAra két folyadékos rendszerű szórófej segítségével A-olajszerű anyagot poriasztunk, miközben az anyagot 300 fordulat/perc sebességgel keverjük, A porlasztás végeztével a keverést további 7,6 percig folytatva kapjuk meg a poralakú habosltószert.

10. Példa

A 9. példában megadott módon járunk el azzal a különbséggel, hogy az Aol anv

11, Példa

Az 1, példában megadott módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy az A-olajszerü anyagot csepegtetve adagoljuk.

68,386/SM .«

-18Az ADCA-í kezeletlen állapotban tekintjük az 1. összehasonlító példa szerinti poralakü habosi'tószemek.

Anyaqvizsgéltei példa

Az eddigi példák, valamint az 1. összehasonlító példa szerinti poraleká habösítószerek 5-5 g~os részleteiből a porzás %-os mértékét HeuhacMéie pormérővel határoztuk meg. Vizsgálati idő: 5 perc; áramlási sebesség: 20 l/perc. Áz eredményeket a következő 1, táblázat mutatja:

86.306/SM

1« Táblázat »** * «

* »»4>Sr 4 4 4 Λ

4 9 9 9 X*

	Ölejszerő anyag	Porlasztó fai	Áramlási se- besség g/pero	Keverő berendezés	Porzódés mértéke %
típusa	mennyisége
1. példa	Á	50 g (0.25%)	két folyadékos	5,0	Ribocone E	0,1
2, példa	«	50« (0,25%)	két folyadékos	3.7	Ribocone E	0,1
3, példa	C	50g (0,25%)	két folyadékos	2,7	Ribocone E	0,1
4. példa	A	50 g (0,25%)	ksí folyadékos	51,0	Ribocone E	0,1
5. példa	A	50 g (0,25%)	kel folyadékos	35,0	Ribocone E	0,1
6. példa	A	50 g (0.25%)	túlnyomásos	5,0	Ribocone E	0.1
7. példa	A	100 § (0 5 %)	két folyadékos	5,ö	Ribocone E	0,1
8. példa	A	20 9 (0,1 %)	két folyadékos	5,0	Ribocone E	0.3
9. példa	A	50 g (0,25%)	két folyadékos	5.0	Szupefroixer	0,1
ÍO. példa	A	50 g (0,25%)	csopegfetés		Szupemsíxer	0,1
ii. példa	A	50 g (0,25%)	csspegtetés		Ribocone E.	ej
1. össze- hasonlító példa						12.3 ..............

S6.306/8M « 9 9 * * *9 «· <9 λ Λ 9 χ * 9 9 9 99 φ.

Λ 9 ♦ ♦ 9 9 * > 9 » V 9 9 9 V* Φ 9

A táblázatból látható, hogy jelen találmány szerinti poralakú habosítószerek porződása szignifikánsan gátolt az összehasonlító példa szerinti kezeletlen poralakú babos líószerhez kéi

Az 1. példa és az 1, összehasonlító példa szerinti poralakú habosítőszerek 400-400 g~os részleteit 23 X 13 cm-es polietilén zacskókba csomagoljak. A levegő kiszorítása után a zacskókat hevítéssel lezárjuk. A zacskókat halomba rakjuk és a halmokat 0,08 kg/m² terhelésnek tesszük ki 10 napra, majd az így kezelt 'eket teszteljük. ·, v («Μ |~k$u rész tesztelni kívánt poralakú habos-ítészért, 2,5 tömegrész kalcium/oínk stabilízátort (kereskedelmi név; KV-88; gyártó; Kyodo Chemical Co., Ltd.) és 60 tőmegrész lágyítót (dioktll-fialáf.) adunk.

A keveréket 400 fordulat/perc sebességgel 3 vagy 7 percen át propelier-keverővel keverjük, majd a kapott keveréket Iánggátióval kezelt papírtapéta 120 X 400 mmes darabjaira 0,25 m vastagságban felvisszük. Ezt a bevonatot 45 másodpercig 145^ÖC hőmérsékleten gélesítjük, majd a szabad szemmel látható aggregátumokat meoszámláliuk. hoqv a diszperqálhatósáqra következtethessünk.

A két minta diszpergálhatósága egyforma . Ebből az eredményből az következik, hogy a kezeletlen és a találmány szerinti babositószer habképző hatása Is azonos.

12. Példa

Kónuszos szalagkeveros készülékbe (Ribocone E RME-400; gyártó: Okawara Mfg. Co., Ltd.) 250 kg ADCA-t (gyártó; Otsuka Chemical Co.,

Ltd ,átlagos részecskeátmérő; 20 pm; ugyanez vonatkozik a 13-18. példákra és a

66.306/SM

Φ ΦΦΦΧ φ

2-4 összehasonlító példákra) mérünk he, majd 70 fordulat/perc keverési sebesség közben 90°C-on szimultán hozzáadunk 250 g 9Ö°C hőmérsékleten megolvasztott aíuminiym~frisz(etíl-aceíö~acetáf)~ot (kereskedelmi név: ALCH-TR; gyártó-: Kawaken Fíne Chemical Co., Ltd.) és 125 g B-oiajszerű anyagot (ezt előmelegítés nélkül). Mindkét anyagot kőd formájában porlaszfjuk két folyadékos rendszerű porlasztó segítségével: a melegítéssel megolvasztott alümínium-fnsz(etilaeeto~acefát~)-öt 20 g/perc. a folyékony paraffint 10 g/perc porlasztási sebességgel adagoljuk. Az adagolás végeztével a reakclőkeveréket változatlan paraméterek között további 7,5 percen át keverjük, s kapjak a jelen találmány szerinti poralakú hahosltőszert

13. Példa

Kónuszos szalagkeverős berendezésbe (kereskedelmi név: Ribocone £ RMF-400; gyártó: Okawara Mfg. -Co., Ltd) 250 kg AD'CA-t adunk, majd 70 forduiat/perc-es- keverés közben 90^eC hőmérsékleten 250 g, 9G°C-ra történő melegítéssel megolvasztott aiumíníum-tnsz(etil-aceto-acefát)~ot (kereskedelmi név: ALCH-TR: gyártó: Kawaken Fíne Chemicals Co., Ltd) poriasztunk rá kőd formájában, két folyadékos rendszerű porlasztófej segítségével (porlasztási sebesség: 20 g/perc). A porlasztás után a keverést változatlan paraméterekkel még 10 percig folytatjuk. Ezután további keverés közben 125 g B-oiajszerű anyagot poriasztunk köd formájában a reakciókeverékre két folyadékos rendszerű porlasztó segítségévei (az előmelegítés nélkül alkalmazott folyékony paraffin porlasztási sebessége 10 g/perc). Az adagolás befejeztével a reakcíóelegyeí még 7,5 percig keverve kapjuk a találmány szerinti poralakú habosítoszert.

66.306/SM *

- 22 ·*

14. Példa

Kónuszos szalagkeverős berendezésbe (kereskedőim név: Ribocone E RME-400: gyárid: Okawara Mfg. Co., Ltd) 250 kg ADCA~t mérünk be, majd 70 forduíst/perc-es keverés közben, 9Ö°C hőmérsékleten szimultán 250 g, 90’C-ra történő melegítéssel megolvasztott aluminium-triszfetil-aceto-acetátj-ot {kereskedelmi név; ALCR-TR: gyártó: Kawaken Flne Chemicals Co., Ltd.), és 125 g előmelegítetten B-oíajszerü anyagot adunk hozzá. Mindkét anyag hozzáadását csepegtetéssel végezzük: az előzetesen melegítéssel megolvasztott alumíniumtrisz{etíl-aceto-acetát)~ot 20 g/perc a folyékony paraffint 10 g/perc sebességgel csepegtetjük be. Az adagolás befejezése után a reakcióetegyet további 7,5 percig változatlan paraméterek között keverve kapjuk a találmány szerinti poralakú habosito.sze.rt

15. Példa

250 g aíumínium-trisz(etll-aceto-aöetát) (kereskedelmi név: ALCH-TR; gyártó: Kawaken Élne Cbemlclas Co., Ltd.) és 5ÖÖ g B-olajszerű anyag keverékét SCFC-ra való melegítéssel megolvasztjuk. Ezután 250 kg ADCA-í kónuszos szalag keverés- berendezésbe (kereskedelmi név: Ribocone E,RME~4ÖÖ; Okawara Mfg. Co. Ltd.) helyezünk és 70 fordulat/perc sebességű keverés közben 90*C hőmérsékleten, két folyadékos rendszerű szórófej segítségévei 20 g/perc porlasztási sebességgel köd alakjában ráporlaszfjuk az előzetesen elkészített alumíníum-trisz (etil-acefo-acefátvfelyékony paraffin elegyet. Az adagolás végeztével változatlan paraméterek között további 7,5 percig keverve kapjuk a találmány szerinti poralakú habosítószert.

66,306/SM

Λ * X' ♦ ♦♦♦ ♦ » ♦ ♦ χ 4 < ΧΦ« * X * 8 X» «

♦.* * 49 *

**Φ

16. Példa

Kónuszos szalagkeverős berendezésbe (kereskedelmi név: Ribocone E RME-4ÖÖ; gyártó: Okawara Mfg. Co, Ltd.) 250 kg ADCA-t helyezünk. Ehhez 70 fordulat/perc sebességű keverés közben, 3Ö*C hőmérsékleten, 250 g SÖ*C-ra való melegítéssel előzetesen megolvasztott aluminium-trísz (etíl-aceto-acefátj-oí (kereskedelmi név: ALCH-TR; gyártő: Kawaken Rne Chemical Co. Ltd.) adunk. A hozzáadást túlnyomásos porlasztó segítségével, köd alakban végezzük (porlasztási sebesség; 40 g/percj. Az adagolás befejezése után a keverést változatlan paraméterek között még 13 percig folytatjuk. Ezután folyamatosan keverés közben 125 g B-olajszerü anyagot adunk előmelegítés nélkül a reakciokeverékhez. Az adagolást túlnyomásos porlasztó segítségével, köd alakban végezzük (a folyékony paraffint 20 g/perc sebességgel porlasztjuk). Az adagolás végeztével a keveréket további 7,5 percig keverve kapjuk a találmány szerinti poralakú

17. Példa

Kónuszos szalagkeverös berendezésbe (kereskedelmi név: Ribocone E RME-400; gyártó: Ökawara Mfg. Co. Ltd.) 250 kg ADCA-t helyezünk. Ebhez 70 fordulat/perc sebességű keverés közben, 9Ö°C hőmérsékleten, 250 g ÜQX-ra való meiegiféssel előzetesen megolvasztott aluminium-trisz (etil-aceto-acetát)-ot (kereskedelmi név: ALCH-TR; gyártó: Kawaken Fine Chemical Co. Ltd.) adunk. A hozzáadást két folyadékos rendszerű porlasztó segítségével, köd alakban végezzük (porlasztási sebesség: 20 g/perc). Az adagolás befejezése után a keverést változatlan paraméterek között még 10 percig folytatjuk. Ezután folyamatos keverés közben 125 g 8-oialalapú anyagot adunk előmelegítés nélkül a reakciókeverékhez. A hozzáadást két folyadékos rendszerű porlasztó segítségével, köd alak68.306/SM φ χχ φ φ * ♦ φ ♦» Λφ » >*♦«»*«♦ ♦ » Χ»«« φ < * * ♦Φ * ΦΦ φΦφ »«

-24ban végezzük (a folyékony paraffint 5 g/perc sebességgel porlasztjuk). Az adagolás végeztével a keveréket további 7,5 percig keverve kapjuk a találmány szerinti poralakü habosítószert.

16. példa

Szupermixerbe (kereskedelmi név: SMV-200: gyártó: Kawata Seisakusho

K.K.) 100 kg ADCA-t helyezünk. Ehhez 300 fordulaLperc sebességű keverés közben, 9G°C hőmérsékleten, egyidejűleg: hozzáadunk 100 g, SÖ’C-ra való melegítéssel előzetesen megolvasztott alumlníum-trisz (eiil~aceio~acetát)~oi (kereskedelmi név: ALCH-TR;: gyártó: Kawaken Fine Chemicals Co, Ltd.) és 50 g 8-oiajszerű anyagot, mely nem volt előmelegítve. Az adagolást két folyadékos rendszerű porlasztó seg ítségével, köd alakjában végezzük: a termikusán megolvasztott aluminium-frisz (etll-aceto~acefát)-ot 20 g/perc, a folyékony paraffint 1:0 g/perc sebességgel porlasztóitok. Az adagolás befejeztével a reakciókeveréket további 7,5 percig változatlan paraméterek között keverve kapjuk a poralakú habosítószert.

2. Összehasonlító példa

A kezeletlen habosítószert tekintjük a 2. összehasonlító példa szerinti poralakú habosítőszernek,

3. Összehasonlító példa

Kónuszos szaiagkeverős berendezésbe (kereskedelmi név: Ríbocone E RME-400: gyártó: Okawara Mfg, Co, Ltd.) 250 kg ADCA-t helyezünk. Ehhez 70 fordulat/perc sebességű keverés közben. 90°C hőmérsékleten, 250 g 90^oC~ra való melegítéssel előzetesen megolvasztott alumínlum-trisz (efil-acetö~acetát)~ot (kereskedelmi név: ALCH-TR; gyártó: Kawaken Fine Chemical Co. Ltd.) adunk. Ezúttal ez az egyetlen adalékanyag, melyet két folyadékos rendszerű porlasztó86.3Ö6/SM » X » * * χ* _ν * * X -χ«« » * * # φ «

Ο'Χζ ·*· A.V ~ vak köd alakjában, 20 g/perc porlasztási sebességgel adagolunk. Az adagolás befejeztével a keverést változatlan paraméterek között még 7,5 percig folytatva, egy poralakú habosiiöszert kapunk.

Kónuszos szalagkeverős berendezésbe (kereskedelmi név: Ribocone E RME-400; gyártó; Okawara Míg Co. Ltd.) 250 kg ADCA-t helyezünk. Ehhez 70 fordulat/perc sebességű keverés közben. 9Ö^ÖC hőmérsékleten 125 g 8-oíajszerű anyagot adunk előmelegítés nélkül. Ezúttal ez az egyetlen adalékanyag és ezt két folyadékos rendszerű porlasztóval köd alakjában adagoljuk ( a folyékony paraffin porlasztási sebessége 20 g/peroj. Az adagolás befejeztével a keverést változatlan paraméterek között még 7,5 percig folytatva, egy poralakü habosltőszert kapunk.

3. Anyagvizsgálati példa

Az aggregáoiös tulajdonság vizsgálata:

A 9-14. példák valamint a 2-4 összehasonlító példák szerint előállított poralakú habosítószerek mindegyikét ömlesztett tárolás esetén és elosztásra kész csomagolásban is vizsgáltuk összeszilárdulási (aggregációs) tulajdonságukat illetően, Az eredményeket a 2. táblázat összesíti, a vizsgálati módszerek a következők voltak:

(1j Qsszesziiárdulás vizsgálata ömlesztett tároláskor.

A vizsgálandó anyagok 450 g-os részleteit 23 X 13 cm-es poliefilén zacskókba raktuk. Miután a zacskókból a levegőt kiszorítottuk, a zacskókat hevítéssel lezárjuk. Az így kapott csomagokat halomba rakjuk és a^stéazekaf 0,216 kg/cm terhelésnek tesszük ki 14 nap elteltével mintákat 14~es szitafinomságú szitán vizsgáltuk. A szitán fennmaradó részt %-ban fejeztük ki, s ezt tekintettük az ömlesztve tároláskor fellépő aggregáció mértékének.

66.3Ö6/SM (2) Összeszilárdulás vizsgálata elosztásra kész csomagolásban való tároláskor.

A vizsgálandó anyagok 25 kg~os részleteit szálerösített huilámpapír konténerekbe csomagoltuk, mely egyben az elosztásra kész csomagolás is. A csórnagokat 1 hónapon át 4ö*C hőmérsékleten, 88% pedvéssegtartalmű atmoszférába tároltuk, majd 14-es szitafinomságú szitán vizsgáltuk. A szitán fennmaradd rész

0/

7o-ban fejeztük ki, s ezt tekintettük az elosztásra kész csomagolásban való táró<or fellepő aggregaoio

A habképző hatás vizsgálata.

A 12. példa és a 2, összehasonlító példa szerint előállított poraiakú habosítószerek felhasználásával a kővetkező porkeveréket készítettük: 100 tőmegrósz kísjsürüségű polietilén (mait index~2,ö), 15 tőmegrész poraiakú habosítószer, és 0,8 tömegrész dikumií-peroxid. A kapott kompozíciókat 110-115° hőmérsékletű fűtőhengerek közt. 5 mm vastagságú lapokká húzzuk, majd 5 percig , Q·

120 kg/crrr nyomáson, 125°€~on kezeljük. Az így kapott lapokat 228>os forró levegős fűtőberendezés alkalmazásával habosítjuk. Mind a 12. példa, mind a 2. összehasonlító példa szerint poralakú habosítószer felhasználásával egyenletes, finom cellás szerkezetű habosított anyagot kaptunk. A két habosított anyag felületi simaság és bomlási sebesség szempontjából megfelelő és majdnem egyforma,

Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a kezeletlen és a jelen találmány szerinti poralakú habosítószer habképző hatása egyforma.

A porzódás mértékének meghatározása.

56.306/SM * * Jí ♦ ♦ χ * * '♦*«·«· «

4 ♦

Α 9-14. példák, valamint 2-4. összehasonlító példák szerint előállított poralakú habositószerek mindegyikének 5 g-os részleteit Heubach féle pormérőn vizsgáltuk a porzódás mértékének %-os meghatározására. Az alkalmazott áramlási sebesség 20 literZperc, a vizsgálati Idő 5 perc volt. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja.

6S.306ZSM >Ί>

....................	íte	(U példa	U.péfö	15. pélíía	:<\|Λ	ftpéh	«.ρ»	2,ősze· hasoróíró péiáa	3, összsha·· sántító peiíró	4 össze- μ _W!M rtóída iMWjiiiiiy pcKw
AitaiW ÍSteí nwiség (fe®ZÍ aóspoiási sebesség (giperó! aóagoiáró :T!Ód	0,1 26 kéiföíyaííékos szóróiéi	ÍSj 22 feiíeíyscékss SZÓíÓfe	C.'i 22 λ^λλαλ^λΙζ·¹ * wtíAgí'tQ	2J 22 kéiróiyrök szórófej	OJ 40 •feinyoniásos szófóísi	S2 a MM*» «fej	Öl 23 kei róiyaóéB szórófej		0.1 22 tót felyáűekos szóróiéi	•
feíyéteyjrfa rcewq jtóf^róSZi S(i3göÍ3SÍ $ÍÍÍ5OS$ég í#rc! siagíiásiMf	« Siayadébs s»M	ÍQ.,05 Hí k&feíyaöékos SZÓffe	0,05 1Ö csepegd	2,2 í k&foíytóte szórófej............	ÍOfeS '1(1 c'z íáieycMSős szórófej	0.Ö5 5 {.,Íx£_a}, _kJ.(L . . /mwsös szórófej	0,05 W kei fe’ysfjékos szórófej	•	'	ΪΪΙ5 > liéiöyafe SMÓfe
Aögs»i*$e	Ms	teBi porlasztás	egyióejö portós	petefe	porfesztás	kOfen^Olön pÖÍMSZiáS	esyfeefepop feszfes	*		-
Kiférő berendtó	Rite	Rifcocono	Riböcooe	Rite	RiPOíxjne	Rite	SZiiiMF	Rite	Rtboe	hraw·
Ssasz&áiM XrtrtÍAAVfÍOA OíWM	δ	5	>$	2	•ü	3J	23	55	3	53
vSSZŐS2í!3!Q\iíü? «gőte	y	2.3	2,2	15	5	t,s	jy	45	tó	b
P^óóás n)éitéK0%	U,	SÍ	3,4	0	fi	ÖJ'	2,2	ZZí	Já₎	iá i

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK’»·’

1. Porkészítmény, melynek poralakú habosítószer magja a felületén egy folyékony paraffinnal van bevonva, ahol a poralakú habosítószer a következő csoportból választott: azo-dikarbonamid, hídrazo-díkarbonamid, p^p'-oxi-blszCbenzol-szulfonll-hídrazid), dínítropenfametílén-tetramin, p-toluoí-szulfonil-hldrazld, benzol-sznlfoníl-hídrazíd, 5fenil-fetrazöl, vagy ezek alkáli földfemekkel vagy alumíniummal alkotott sói, és ahol a poralakü habosítószer - mely víztartalmának eltávolítása céljából a babosítószerből víz eltávolítására alkalmas felületkezelő-szerrel kezelt - kevesebb, mint 0,03 tömegéé vizet tartalmaz.
2x Az 1. igénypont szerinti pörkészítmény, mely 100 tömegrész poralakü habosítószerre számítva 0,001-10 tömegrész folyékony paraffint tartalmaz.
3. A 2. igénypont szerinti porkészítmény, mely 0,1 - 0,5 lőmegrész folyékony paraffint tartalmaz.
4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti porkészítmény, amely poralakü habos ítésze rként azo~ d i karbonam lőot tartalmaz.
5. Az 1. igénypont szerinti pörkészítmény, ahol a poralakü habosítószer kezelését egy vagy főbb, a kővetkezők közül választott felületkezelő-szerrel végezzük: egy kapcsolószer, egy szerves savandhidrid, egy vízmentes szervetlen vegyüiet vagy egy szárítószer,

S. Az 5. Igénypont szerinti pörkészítmény, ahol a kapcsolószer valamely szilán- vagy alumínbm-kapcsolőszer vagy egy tltanát-kapcsolószer.

66.3G
6/SM * ·♦ ♦
7. Eljárás egy porkészítmény előállítására, .mely felölalen.fegBább' égy olajszerü anyaggal, így valamely, folyékonytól szilárd halmazállapotig terjedő májú olajjal vagy zsírral, egy szénhidrogénnel vagy egy zsírsavval bevont poralakú habosltószert tartalmaz, azzal jellemezve, hogy (a) a poraíakú habos (főszerhez legalább egy olajszerű anyagot adun!

an, ) az olajszerü anyagot a poralakú habosftószsrrel összekeverjük, olyan körülmények között, hogy a keverés alatt a poraíakú habosítőszer porlódása során a poralakú habosítőszer fajlagos íelülelnövekedése ne legyen több mint 20% biztosítva azt, hogy a poralakú habosítőszer a köd formájú olajszerü anyaggal egyenletesen legyen bepermefezve, és babosítószerhez a habosítőszerből a víz eltávolítására (c.) a poraiaxu felületkezelő szeri adunk
8, A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az olajszerű anyag és a poralakú habosítőszer összekeverését úgy végezzük, hogy a poralakú habosítőszer fajlagos felületnövekedése ne legyen több mint 10%.
9, A 7. vagy 8, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 100 tőmegrósz poraíakú habosítőszerre számítva 0,öö1 -10 tömegrész olajszerü anyagot alkalmazunk,
10, A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 100 tömegrész poralakú habosítőszerre számítva 0,1 - 0,5 tömegrész olajszerü anyagot alkalma66.306/SM

X X«r«*
11. A 7-1Ö. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezwhdgy^álsz^ μα alkalmaz
12. A 7 -11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy poralakú habositószerként azo-őikarbonamidot alkalmazunk.
13. A 7-12, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve., hogy a (c) lépésben a felületkezelő-szert kőd formájában adagoljuk,
14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (c) lépést az (a) művelet során, vagy azt megelőzően hajtjuk végre.
15. A 13 -14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy felületkezelő-szerként a kővetkezők közül egyet vagy főbbet, így egy kapcsoló anyagot, egy szerves savanhidhdet, egy vízmentes szervetlen vegyületet vagy egy szárítószert alkalmazunk.
16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kapcsolószerként valamely szilán- vagy alumínium- vagy tltanát-kapcsolőszert alkalmazunk.