HU226905B1 - Method and device for producing a mineral wood nonwoven fabric - Google Patents

Description

A találmány tárgya készülék ásványigyapot-flísz előállítására, amely magában foglal egy ejtőaknát, amely legalább egy szálakra bontó berendezéssel, továbbá az előállított ásványigyapot-flísz szállítására szolgáló szállítóberendezéssel rendelkezik, amely szállítóberendezés az első szalagszakasznak a második szalagszakaszra való felfektetésével egy szekunder flíszt képzőén van kialakítva; ahol az első szalagszakasz szállítási útja és a második szalagszakasz szállítási útja különböző hosszúságú. A találmány tárgya továbbá eljárás ásványinyapot-flísz előállítására. Ugyancsak a találmány tárgyát képezi egy ásványigyapot-termék, azaz egy ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapotlap térhálósított ásványigyapot-szálakból egy sűrűségeloszlással a vastagság irányában, ahol az ásványigyapot-szalag vagy az ásványigyapot-lap a felül fekvő rétege és az alul fekvő rétege nagyobb sűrűséggel rendelkeznek, mint a felül fekvő réteg és az alul fekvő réteg között fekvő közbenső szakasz.

Egy ásványigyapot-flísz előállításánál törekednek arra, hogy lehetőleg csekély energiafelhasználásra kerüljön sor egy lehetőleg nagy értékű termék előállításánál. Az ásványi gyapot előállításánál a nyersanyagok olvasztott állapotban egy szálakra bontó berendezéshez kerülnek hozzávezetésre, amelyek ásványigyapotszálakat állítanak elő. Az ásványigyapot-szálak egy ejtőaknába feladásra, majd egy szállítóberendezésre lehelyezésre kerülnek. A fenékoldalilag elrendezett szállítóberendezés szokásos módon egy levegőt átengedő, körbefutó szállítószalag. A levegőt átengedő szállítószalag alatt egy elszívóberendezés van elrendezve, amely egy meghatározott depressziót idéz elő.

Minthogy a gyakorlatban szokásos szálakra bontó berendezések egy gyorsan forgó testből centrifugális irányban kilépő üvegszálakat egy lefelé irányuló erős levegőárammal szállítják, jelentős levegőmennyiséget fújnak be az ejtőaknába. Ez a levegőáramlat a fenékoldalilag az ejtőaknában elrendezett szállítóberendezésre felcsapódik és attól egy nagy turbulenciájú zónában felfelé kerül eltérítésre, úgyhogy az ejtőaknán belül visszáramlatok képződnek. Ezek a visszáramlatok a szállítószalagra már lerakott ásványigyapot-szálakat felfelé ismét magukkal tudják ragadni. Annak érdekében, hogy ez a hatás ellensúlyozható legyen, egy nagy teljesítményű szívóberendezést kell elrendezni, annak érdekében, hogy a szállítóberendezésen lerakott ásványigyapot-szálakat egy megfelelő depresszió a szállítószalagon tartsa. Ennek a depressziónak nagynak kell lennie, úgyhogy vastagabb ásványigyapot-rétegek esetén is szívóhatástól a legtávolabb (felül) fekvő rétegek is a szállítóberendezésen rögzítve maradjanak.

Amennyiben egy viszonylag vastag ásványigyapotflísz előállítása kívánatos, ez esetben több szálakra bontó berendezés kerül az ejtőaknában - a szállítóberendezés szállítási irányában - elrendezésre. Ez esetben természetesen az elszívókészülék energiafogyasztása megnövekszik, mert az ásványigyapot-flísz nagyobb rétegvastagságainál egy viszonylag nagyobb nyomáskülönbség adódik az elszívókészülék és a flíszfelület között. Ezt ellensúlyozni lehet egy megnövelt elszívóteljesítménnyel, ennek azonban az a hátránya, hogy egyrészről az energiafelhasználás megnövekszik, másrészről pedig az ásványigyapot-flísz alul fekvő szakaszai oly mértékben összenyomódnak, hogy egy már előre sűrített ásványigyapot-flísz rész hagyja el az ejtőaknát. A szigetelőanyag vastagságán belül egy ilyen jellegű sűrűséggradiens nemkívánatos, mert ezáltal a szigetelési érték és más minőségi adatok, mint például a termék vastagsági visszaálló tulajdonsága, valamint nyomófeszültsége csökken.

Annak érdekében, hogy a lehetőség szerint egyenletes nyerssűrűség-eloszlás alakuljon ki a termék vastagsági irányában, a nyers flísz-vastagságnak a kikeményítőkemence előtt legalább a termékvastagság kétszeresével kell rendelkeznie.

Tapasztalatból ismert, hogy a nyers flísz kikeményítőkemence előtti vastagsága rendkívül jelentős hatással bír a sűrűségeloszlásra, és ezzel az összenyomott termék visszarugózási képességére.

A technika állása szerint megkísérelték a sűrűséggradienst a szigetelőanyag vastagságának vonatkozásában csökkenteni, amikor is az átszellőzőkemenceként kiképzett szárítókemencében egy légáram csak alulról felfelé áramlik, annak érdekében, hogy az alul fekvő rétegek nagyobb sűrűségét fellazítsa.

A 39 21 399 német szabadalmi irat egy olyan készüléket ismertet, amelynél a gyűjtőszállító úgy van kiképezve, hogy annak lerakásra szolgáló felülete a szállítási irányban növekszik. Ezt úgy érik el, hogy a gyűjtőszállítót a vízszintesből megdöntik, miáltal az elszívófelület megnövekszik, és így kisebb depresszióra van szükség ebben a szakaszban.

Az EP 0 406 107 irat egy olyan lehelyezési eljárást ismertet a szálak részére, ami nagyszámú szálakra bontó berendezés útján történik. Ez esetben minden szálakra bontó berendezés egy saját felfogózónával rendelkezik, és a felfogott szálakat szállítószalagokkal a felfogózónából elszállítják. A szállítószalagok szalagja konvex és a felfogózónák felületei növekvő felületi súlyokkal ezeken a szállítószalagokon nagyobbakká válnak. Ennek a készüléknek a hátránya abban áll, hogy a gyakorlatban alkalmazott forgófalak, amelyek az ejtőaknát körülveszik, nincsenek a szállítószalagokig kiképezve. Ezáltal fals- vagy kóboráramlatok jönnek létre, amelyek a szükséges fúvóteljesítményt növelik. Ezért a forgófalak alul egy szilárd falszakaszhoz csatlakoznak. Ezek a szilárd oldalfalak a termékben egy megnövekedett szennyezőhányadhoz vezetnek, minthogy a szennyezés ezeken a szakaszokon felgyülemlik, és az ezen szakaszok alatt elrendezett szállítószalagra lehullik. Ebből az a további hátrány is adódik, hogy a szabálytalan időközökben lehulló nagyobb szennyezéshalmok az előállított termék lehetőségek figyelembevételével biztosított egyenletes tulajdonságait hátrányosan befolyásolja.

Ezenkívül a szálakra bontó berendezések és a gyűjtőszalag között egy optimális távköznek kell biztosítani. Amennyiben ez a távköz túl kicsi, a gyűjtőszalagon erős vízszintes légáramlatok képződnek, amelyek a lehelyezett szálakat kötegekké göngyölíthetik.

HU 226 905 Β1

Amennyiben ez a távköz túl nagy, a gyűjtőaknában nagyobb szálkötegek képződhetnek, (amelyeket szálfonatoknak vagy fürtöknek is neveznek), amelyek ugyancsak a termék inhomogenitását idézik elő.

Annak érdekében, hogy mindkét hatás a minimumra legyen csökkenthető, egy előre pontosan kiszámított vagy empirikusan feltárt távközt kell a szálakra bontó berendezések és a gyűjtőszalag között betartani.

Az US 4,463,048 irat egy eljárást és egy készüléket ismertet ásványigyapot-flíszek előállítására, amely több szálakra bontó berendezést foglal magában, amelyek a szálakat mint primer flíszt egy gyűjtőszállítóra rakják le, amely a szálfeladás tartományában vízszintesen szállít. A gyűjtőszállító szállítószalagjai csatlakozóan egy fordítógörgőn át vannak átvezetve, úgyhogy két primer flíszböl egy szekunder flísz áll elő. Minthogy két primer fi Isz félvastagsággal van előállítva, az ellenállási érték a primer flíszeken való átáramoltatásnál mintegy a fele egy kettős vastagságú szekunder flísz esetén kialakuló ellenállási értéknek. így az elszívóberendezés által létesítendő depresszió mintegy 50%-kal csökkenthető. Mindenesetre a különböző szálakra bontó berendezéseket nagyon pontosan kell beállítani annak érdekében, hogy a kereszteloszlás következtében létrehozott sűrűségkülönbségeket lehetőleg alacsonyan lehessen tartani. A szálakra bontó berendezések nagyon pontos beállítása azért is fontos, hogy az előállított szekunder flíszben a tulajdonságkülönbségek, különösképpen a szekunder flísz vastagsági irányában, a szimmetrikus elosztásra vonatkozóan alacsonyan legyenek tarthatók.

Az US-A-491 77 50 iratban egy készülék és egy eljárás kerül ismertetésre, amelyekben az ásványigyapot-flíszt egy kikeményítőkemencébe való belépés előtt egy általában vízszintes síkban hosszában szétválasztják. A felső szakaszt összenyomják és csatlakozóan ismét az alsó szakaszra helyezik fel, úgyhogy az eredményezett ásványianyag-termék egy a vastagság irányában olyan sűrűségeloszlással rendelkezik, ahol a felső réteg nagyobb sűrűséggel rendelkezik, mint az alatta elhelyezkedő alsó szakasz. Az ásványigyapotflísz szétválasztó vágása egy lényegében vízszintes síkban a szállítószalaggal párhuzamosan történik.

Az US-A-382 40 86 iratból ismert egy rendkívül vastag ásványigyapot-flísz előállítása különböző szálakra bontó berendezések alkalmazásával. Ez esetben az egyes szálakra bontó berendezések külön-külön a hozzájuk rendelt egyedi szállítószalagokra helyezik le a szálakat. Az így előállított egyedi ásványigyapot-szakaszokat végezetül egymásra helyezik.

A találmány feladata egy készülék, valamint egy eljárás létrehozása ásványigyapot-flísz előállítására, amelyeknek segítségével csekély energiafelhasználás mellett egy kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termék állítható elő.

A feladat találmány szerinti megoldása egy készülék ásványigyapot-flísz előállítására, amely magában foglal

- egy ejtöaknát, amely

- legalább egy szálakra bontó berendezéssel, továbbá

- az előállított ásványigyapot-flísz szállítására szolgáló szállítóberendezéssel rendelkezik, amely szállítóberendezés az első szalagszakasznak a második szalagszakaszra való felfektetésével egy szekunder flíszt képzőén van kialakítva; ahol az első szalagszakasz szállítási útja és a második szalagszakasz szállítási útja különböző hosszúságú, ahol

- az ejtőakna kétszeres szélességű;

- egy az előállított ásványigyapot-flíszt hosszirányban egy első szalagszakaszra és egy második szalagszakaszra szétválasztó berendezés van elrendezve; és

- a szállítóberendezés az első szalagszakaszt átfordító, előnyösen fordítógörgőként kiképzett fordítóberendezést foglal magában, amely körül az első szalagszakasz körbevezetve alsó oldalával felfelé fekvőén át van fordítva; továbbá

- a legalább egy szálakra bontó berendezés mindegyike által előállított egy ásványigyapot-primerflisz a szekunder flíszben két réteget képez.

A feladat megoldása továbbá egy eljárás ásványigyapot-szekunderflísz előállítására, amelynek során

- a nyersanyagot legalább egy szálakra bontó berendezésben szálakra bontjuk;

- a szálakat egy ejtőakna gyűjtőszállító berendezésén egy primer flísz kiképzéséhez lefektetjük;

- a primer flíszt hosszirányban egy első szalagszakaszra és egy második szalagszakaszra választjuk szét;

- az első szalagszakasz szállítási útját és a második szalagszakasz szállítási útját az ejtőakna és a kikeményítőkemence között hosszanti eltolással alakítjuk ki;

- az első szalagszakaszt átfordítjuk és alsó oldalával fölül elhelyezkedöen fektetjük le;

- az első szalagszakaszt egy szekunder flíszt képezően a második szalagszakaszra fektetjük.

Ugyancsak a feladat találmány szerinti megoldását képezi egy ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapotlap térhálósított ásványigyapot-szálakból egy sűrűségeloszlással a vastagság irányában, ahol az ásványigyapot-szalag vagy az ásványigyapot-lap a felül fekvő rétege és az alul fekvő rétege nagyobb sűrűséggel rendelkeznek, mint a felül fekvő réteg és az alul fekvő réteg között fekvő közbenső szakasz, ahol mindkét réteg a szálminőséget és/vagy a kötőanyag-tartalmat illetően azonos tulajdonságokkal rendelkezik; és a rétegek azonos sűrűséggradiensekkel rendelkeznek.

A találmány alapgondolata abban áll, hogy egy kettős szélességű ejtöakna van elrendezve, amely egy kisebb elszívóteljesítményt igényel, mert a szállítóberendezésre fél felületsúllyal rendelkező ásványigyapotflísz kerül lefektetésre. A szálfinomság és a felületi súly meghatározó a nyers flísz áramlási ellenállását illetően. A továbbiakban egy berendezés van elrendezve, amely az ásványigyapot-szalagot hosszirányban két szalagra szétválasztja. Ezáltal a kétszeres szélességű ejtőaknából kikerülő, a gyártani kívánt termék szélességéhez viszonyítva kétszeres szélességű ásványi3

HU 226 905 Β1 gyapot-szalagból két egyedi ásványigyapot-szalagszakasz kerül előállításra, amelyek külön-külön olyan szélességgel rendelkeznek, amely a kívánt termék gyártásához szükséges. Annak érdekében, hogy a két szalagszakasz összevezethető legyen, egy olyan szállítóberendezést alkalmazunk, amely az első szalagszakaszt úgy vezeti, hogy az a második szalagszakaszra felfektethető legyen.

Minthogy az előállított szalagszakaszok szállítási úthossza különböző hosszúságú, az ejtőaknában előállított ásványigyapot-szalag keresztirányú eloszlásának és száleloszlásának ingadozása, valamint a sűrűségi ingadozások kiegyenlítésre kerülnek. Annak érdekében, hogy ez az előny megvalósítható legyen, elegendő csak egy csekély különbség a szállítási úthosszákat illetően, amely úthosszkülönbözet előnyösen nagyobb vagy azonos az ejtőaknában lévő szálakra bontó berendezések közötti távolsággal.

A találmány szerinti készülék egy lényeges előnye abban áll, hogy az egyes szálakra bontó berendezések a szekunder flíszben két réteget állítanak elő. Ez azt jelenti, hogy az előállított termék szimmetrikus tulajdonságokkal rendelkezik, amihez több szálakra bontó berendezés esetén azok közötti összehangolás jelentősen leegyszerűsödik. Ha például mint az US 4,463,048 vagy a DE 39 21 399 C2 iratokban a szekunder flísz két primerflísz-rétegből készült, a szekunder flísz fedőrétegei különböző szálakra bontó berendezésekkel vannak előállítva. Ez azt jelenti, hogy két különböző szálakra bontó berendezés úgy van beállítva, hogy lehetőleg azonos szálminőség, azaz szálfinomság és szálhosszúság jöjjön létre. A találmány szerinti készüléknél ezzel szemben a szekunder flíszben két réteget ugyanazon szálakra bontó berendezés állítja elő, és a két réteg úgy van a termékben elrendezve, hogy azok a termék felső és alsó oldalával párhuzamosan futó középsíkhoz képest szimmetrikusan vannak elrendezve.

Ezenkívül az egyes szálakra bontó berendezések kereszteloszlása kiegyenlítésre kerül. A tapasztalat azt mutatta, hogy a rossz minőségű termék többnyire a leadott szálmennyiség nem megengedett nagy kereszteloszlásával rendelkezik. Az ilyen kereszteloszlások a találmány szerinti készülékben kiegyenlítődnek, amint ez a továbbiakban megvilágításra kerül.

Bár a kétszeres szélességű ejtőakna egy olyan ásványigyapot-flíszt hoz létre, amely csekély felületsúllyal rendelkezik, és ezáltal egy kis sűrűséggradienssel bír az ásványigyapot-flísz vastagsági irányában, azonban az ásványigyapot-flísz szokásnak megfelelő előállításnál egy ejtőakna alkalmazása mellett egy az alatt elrendezett szállítóberendezéssel, sohasem zárja ki a sűrűséggradiens fellépését. Amint a fentiekben ismertetésre került, az ásványigyapot-szalag alsó oldalán a sűrűség a legnagyobb. A megnövekedett sűrűség jóllehet azzal a hátránnyal jár, hogy ezen a szakaszon a tömegre vonatkoztatott hőszigetelő tulajdonságok csökkennek, mindazonáltal a nagyobb sűrűségű szakaszok a kedvezőbb merevség előnyét is eredményezik.

Az első szalagszakasz előnyös átfordítása után az első szalagszakaszt és a második szalagszakaszt úgy vezetjük egymáshoz, hogy azoknak egymásra fektetését követően a nagyobb sűrűséggel rendelkező szakaszok a szalagon felül és alul foglalnak helyet. Ezáltal a kisebb sűrűségű közbülső réteggel egy olyan ásványigyapot-szalag állítható elő, amelynél a termék jó szigetelő tulajdonságai megnövekedett megnövelt alakszilárdsággal kapcsolhatók össze.

A találmány szerinti készülék azzal az előnnyel jár, hogy a meglévő ejtőaknák könnyen átalakíthatok. Azáltal, hogy az ejtőakna fenekén, amelynek távolsága a szálakra bontó berendezésekhez képest előre adott, egy szokásos szállítóberendezés van elrendezve, az előállított nyers flísz az ejtőaknát az ahhoz csatlakozó gyártóvonal szintjén hagyja el. Ha ellenben a gyakorlatban ismert dobok vagy szállítóberendezések kerülnek az ejtőakna fenekén utólagosan felszerelésre, a nyers flísz egy jelentősen mélyebben elhelyezett szinten hagyja el a berendezést és ezért azt ezután ismét a gyártóvonalhoz kell vezetni. Ezenkívül az ejtőakna egyszerű kivitele azzal az előnnyel jár, hogy a lehulló szennyezés a szállítóberendezés szakaszán nem vezet a termék elszennyeződéséhez.

A készülékkel, valamint az eljárás alkalmazásával egy ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap állítható elő homogén ásványigyapot-szálakból, amelyek az ásványigyapot-szalag vastagsága irányában egy sűrűségeloszlással rendelkezik. A vastagság itt az a dimenzió, amely az előállított ásványigyapot-szalag szélességére és hosszára merőlegesen és ennek megfelelően az előállított ásványigyapot-lap sík oldalaira merőlegesen helyezkedik el. A sűrűségeloszlás itt úgy képződik ki, hogy a sűrűségváltozás folyamatos lefolyása során, az ásványigyapot-termék vastagságán át az ásványigyapot-termék alsó szakaszában lévő nagyobb sűrűség először folyamatosan csökken, a középszakaszon egy lényegében folyamatos szakaszba megy át és a fölső peremszakaszon a sűrűség ismét folyamatosan növekszik, oly módon, hogy a fölső peremen vagy közel a fölső peremhez egy maximális értéket ér el, amely az alsó perem vagy közel az alsó peremhez elhelyezkedő szakasz maximális értékének felel meg. Az ásványigyapot-termék ezen jellegzetes sűrűségeloszlása következtében a sík felső és alsó oldala közelében kialakult alakszilárdsága eredményeként jobban feldolgozható, a közbenső szakasz egyenletes sűrűsége miatt pedig jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A megkívánt egyenletes sűrűséget a termék vastagsága irányában a két szalag eltolt egymásra helyezése pozitívan befolyásolja. Azonkívül a szimmetrikus száleloszlás-probléma a két szalag egymásra helyezése útján kiegyenlítődik, miáltal azonos közbenső nyerssűrűségnél kedvezőbb mechanikus terméktulajdonságok irányozhatok elő.

Az ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap lényeges jellemzője abban rejlik, hogy két réteg a szálminőséget és/vagy a kötőanyag-tartalmat illetően azonos tulajdonságokkal rendelkezik. Amint már az előzőekben ismertettük, az egyes szálakra bontó berendezésekkel külön-külön a szekunder flíszben két réteget állítunk elő, amelyek az ásványigyapot-termék fel4

HU 226 905 Β1 ső és alsó oldalával párhuzamosan futó szimmetriasíkra szimmetrikusan helyezkednek el, és ezáltal a sűrűségeloszlásnak finomabb lépcsőzését teszik lehetővé, mint amint ez a technika állása szerint eddig lehetséges volt. Azonos tulajdonságok alatt azt értjük, hogy a tulajdonságok az egyes szálakra bontó berendezésen belül csak kismértékben ingadoznak, míg a „szálminőség” fogalom mind a szálfinomságot, mind a szálhosszúságot jelöli, amelyek a megfelelő szigetelőanyag mechanikus tulajdonságait meghatározzák.

A termék alakszilárdsága a nyerssűrűség mellett a kötőanyag-tartalomtól is függ. Minthogy nagy kötőanyag-tartalom a termékben a gyúlékonysági tulajdonságokat negatívan befolyásolja, nagyon fontos a magas kötőanyag-tartalmú szakaszokat a peremzónákra korlátozni. Ez az intézkedés is az ismertetett elrendezéssel előnyös módon beállítható. Minthogy csak egy szálakra bontó berendezés alakítja ki a termék mindenkori felületét, lehetséges a magasabb kötőanyag-tartalmú szakaszokat, valamint különböző szálminőségeket, például hosszabb vagy finomabb szálakat lényegesen pontosabban beállítani, mint minden más eddig ismert készülék és eljárás esetében.

A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a berendezés az ásványigyapot-szalag szétválasztására egy a szalagra irányított vágó hatású vízsugarat alkalmaz. Egy vágó hatású vízsugár alkalmazása más szokásos vágókészülékekkel szemben - például körfűrészlapokkal szemben - különösen előnyösnek bizonyult. Az ásványigyapot-szalag a szétválasztás szakaszán még nincs kikeményedve, és a még nem kikeményedett állapotban ragadós kötőanyaggal vegyítve, úgyhogy egy vízsugár alkalmazása azzal a jelentős előnnyel jár, hogy a szétválasztáshoz alkalmazott munkaeszköz nem válik ragacsossá vagy nem csorbul ki. Ezenkívül elkerülhető, hogy a flísz a vágási él mentén besűrűsödjék.

Az ásványigyapot-szalag szétválasztásához egy alternatív berendezésként egy lézersugár alkalmazható.

Ha nagyobb termelési teljesítmény kívánatos, lehetséges a szállítási berendezés szállítási irányában, valamint a szállítási berendezés szállítási irányára keresztben több szálakra bontó berendezést egymáshoz képest eltolva alkalmazni.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a szállítóberendezés az első szalagszakasz átfordításához egy fordítógörgőt foglal magában, amely körül az első szalagszakasz körbevezethető. Ezzel a megoldással azt az egyszerű műszaki intézkedést valósítjuk meg, amelynek megfelelően az első szalagszakaszt átfordítjuk, mielőtt a második szalagszakaszra felfektetnénk. Az előállított ásványigyapot-szalag jó összefogottsága következtében, annak egy fordítógörgőn való egyszerű körbevezetése nem jár azzal a veszéllyel, hogy az előállított ásványigyapot-flísz elszakadna. Ezért szükségtelen további ráfordításokat igénylő berendezések alkalmazása.

Egy kedvező kiviteli alak esetében a primer flísz szállítási iránya az ejtőaknában lényegében merőleges a szekunder flísz szállítási irányára. Ez lehetővé teszi a meglévő termelőberendezések egyszerű átalakítását csekély állásidők mellett, minthogy már az előmunkálatok, amelyek a szálakra bontó berendezésre, az ejtőaknára és nagy részben a szükséges szállítóberendezésekre vonatkoznak, egy már meglévő egyenes vonalú gyártóvonal esetén párhuzamosan a folyó termeléssel kivitelezhetőek.

Az első szalagszakasz szállítási úthossza és a második szalagszakasz szállítási úthossza közötti különbség előnyösen nagyobb vagy azonos a szálakra bontó berendezések közötti távolsággal. Ez az egyszerű geometriai vonatkozású intézkedés hatékonyan segít a szálakra bontó berendezések meglévő kereszteloszlását kiegyenlíteni, minthogy így a szállítási úthosszáknak egy megfelelő különbsége áll rendelkezésre, miáltal egy egyetlen szálakra bontó berendezés nyerssűrűségeinek eloszlásra vonatkozó ismétlődő hatása nem akkumulálódhat nemkívánatos módon.

A találmány szerinti eljárással és készülékkel előállíthatok ásványigyapot-termékek, amelyek közepes sűrűsége csak 4-11 kg/m³, előnyösen 6-9 m³. Ezenkívül lehetséges egy szekunder flíszt előállítani, amely a kikeményítőkemence előtt olyan mechanikus tulajdonsággal rendelkezik, hogy a kemencében az áthaladás során nem komprimálódik. A kikeményítőkemencében a szekunder flísz egy felső és egy alsó szalag között fut át, miáltal a szárítólevegő szakaszonként alulról felfelé és szakaszonként felülről lefelé áramlik. Szokásos módon a flísz áramlási ellenállása következtében az áthaladás során alulról felfelé egy légpárna képződik az alsó szalag és a termék között, míg a felső szalag szakaszán a termék kikeményedése már bekövetkezik, és a termék a vastagsága vonatkozásában megszilárdul. A kikeményítőkemencében egy ezt követő áramlást felülről lefelé egy az ásványigyapot-termék és a felső szalag közötti légpárna képződéséhez vezet, úgyhogy a termék egy kisebb 20-40 mm-es vastagsággal hagyja el a kikeményítőkemencét, amely vastagság kisebb, mint a felső és alsó szalag közötti távolság. A találmányszerinti nyers és szekunder flísz rendkívül kedvező mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, úgyhogy a szekunder flísz a kikeményítőkemencén való áthaladáskor nem komprimálódik.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy ejtőakna függőleges metszete, a szállítási irányra keresztben és két, a szállítási irányra keresztben, egymáshoz képest eltoltan elrendezett szálakra bontó berendezés, az la. ábra az ejtőakna feiülnézete szálakra bontó berendezésekkel, amelyek az ejtőakna irányában vannak elrendezve, az lb. ábra az ejtőakna feiülnézete szálakra bontó berendezésekkel, amelyek a szállítási irányra mind keresztirányban, mind hosszirányban egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve, a

HU 226 905 Β1

2. ábra az 1. ábra szerinti ejtőakna felülnézete, valamint az ahhoz csatlakozó szállítóberendezés, a

3. ábra a fordítóberendezés sematikus oldalnézete és a primer flísz szalagok egymáshoz vezetése, a

4. ábra a találmány szerinti készülékkel, illetve a találmány szerinti eljárással előállított ásványigyapot-termék sematikus sűrűségeloszlása a vastagság irányában, és az

5. ábra a szálak kereszteloszlása az ejtőaknában.

A rajzokon az azonos vagy hasonló elemeket ugyanazokkal a hivatkozási számokkal jelöljük.

Az 1. ábra egy ejtőakna metszetét ábrázolja. A metszet egy az ejtőaknában előállított ásványigyapot-szalag elszállítási irányára merőleges síkban van szemléltetve. A 10 ejtőakna 12 oldalfalakból, valamint egy nem ábrázolt előfalból és egy 14 hátfalból áll. Ezek a falak határolják az ejtőaknát egy lényegében négyszögletes keresztmetszetben. Előnyösen a 12, 14 falak forgatható görgők köré vannak elhelyezve, amelyek az egész 10 ejtőakna körüli vagy szakaszosan az ejtőakna részei körüli mozgást vezetik, úgyhogy a falak az ejtőaknán kívül elrendezett függőlegesen futó lekaparóberendezések mellett vannak vezetve, miáltal az ásványigyapot-szálak, amelyek az ejtőakna falára feltapadnak, eltávol íthatók. Az ejtőakna pontos geometriája és kialakítása mindazonáltal a találmány szempontjából nem lényeges; lényeges azonban, hogy az ejtőakna forgó 12 oldalfalai és 14 hátfala a szállítóberendezésekhez képest jól legyenek tömítve, hogy ezáltal az ejtőaknába járulékos fals vagy kóbor légáramlatok ne tudjanak behatolni.

A 16 szállítóberendezés egy lapos szállítószalagból áll, amely alkalmasan kialakított hajtógörgők körül, illetve együttfutó görgők körül van elrendezve, és amelynek szállítási iránya az 1a. és 1 b. ábrán az A nyíllal van jelölve. A 16 szállítóberendezés egy végtelenített szalag, amely 18 levegőt átengedő nyílásokkal rendelkezik, amely nyílásokon át a levegő a szállítószalagon át elszívható. Az elszívásra a sematikusan szemléltetett 22 elszívónyílás szolgál, amely egy 20 depressziós kamrában helyezkedik el. A 22 elszívónyílás egy alkalmas elszívóberendezéssel van összekötve, amely üzemben a levegőt a 20 depressziós kamrából elszívja, és a készülék szakaszáról elvezeti. Amennyiben a 22 elszívónyíláshoz csatlakoztatott elszívóberendezés üzemben van, úgy a levegő a 18 levegőt átengedő nyílásokon át a szállítószalagon átáramolva a 20 depressziós kamrába jut, és abból elszállításra kerül. Ezáltal a 16 szállítóberendezésen fekvő 24 primer flísz szakaszán egy enyhe depresszió jön létre, miáltal a 16 szállítóberendezésen felfekvő szálak szilárd kötésben, mint egy ásványigyapot-szalag össze vannak fogva.

Minél vastagabb a 24 primer flísz, annál nagyobb a nyomásveszteség az ásványigyapot-szalagon keresztül, úgyhogy a 22 elszívónyíláshoz csatlakoztatott elszívóberendezés teljesítményét nagyobbra kell megválasztani. Ezt a teljesítményt a 24 primer flísz legkívül eső, felső 24a rétegének megfelelően kell beállítani, mert a 24a rétegben elhelyezkedő szálakat meg kell abban akadályozni, hogy nem kívánt módon az ejtőaknában a szálakra bontó berendezés irányába felfelé fújódjanak. A visszaáramlás az ejtőaknában azáltal jön létre, hogy a megolvadt üveg a centrifugális erő következtében egy lyukacsos szórótárcsából primer szálként kiszórásra kerül, és ezt követően egy gyűrű alakban elrendezett, földgázzal fűtött égő útján, amely egy gyűrű alakú sűrítettlevegő-fúvókával van kapcsolatban, finom szálak alakjában lefelé kihúzásra kerülnek. Ezáltal egy jelentős légáram jön létre az ejtőaknában, amely a szállítóberendezésre és az azon fekvő primer flíszre felcsapódva turbulens módon felkavarodik és egy visszaáramlás alakjában részben ismét felfelé irányul. Ez a visszaáramlás az előállított ásványi gyapot egy részét ellenőrizhetetlen módon felfelé mozgatja, úgyhogy megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani, annak érdekében, hogy az ilyen visszaáramlások kiküszöbölhetők legyenek.

A szálak egy bizonyos mértékű visszaáramlása az ejtőakna gyűjtőkamrájában kívánatos annak érdekében, hogy a nyers flísz filcesedése elkerülhető legyen és a visszavezetett peremszalagok kedvezőbb eloszlása elérhető legyen. A visszaáramlásnak egy nemkívánatos mértékét elkerülendő, egy jelentős elszívóteljesítményt kell biztosítani, annak érdekében, hogy a szállítóberendezésen át az eljáráshoz szükséges levegő elvezethető legyen. Minél nagyobb a szállítóberendezés szállítási teljesítménye egy előre megadott elszívási felületnél, annál erősebben hat a nyomás az ásványigyapot-szálaknak közvetlenül a 16 szállítóberendezésen fekvő 24b rétegére. Ezáltal a 24 primer flísz túl nagy felületi súlyánál és az azzal összefüggésben lévő nagy nyomásveszteségnél az alul fekvő 24b rétegben nagyobb sűrűség keletkezik.

Az ez ideig ismeretes ejtőaknák esetében egy olyan primer flísz kerül előállításra, amelynek szélessége a végtermék szélességének felel meg. A „kétszeres szélességű ejtőakna” ugyanazon termékeknél és ugyanazon szálakra bontó feltételeknél azzal az előnnyel jár, hogy a kettős szélesség következtében a felületi súly feleződik, és ezenkívül a levegősebesség a primer flíszben a kettőzött elszívófelület miatt 50%-kal csökkenthető. A nyomásveszteséget az alábbi összefüggéssel számíthatjuk:

Δρ = ξ· jw² ahol a ξ ellenállási tényező, a p az elszívott levegő sűrűsége, és a w a levegő sebessége. A kétszeres szélességű ejtőaknánál az elszívásnál csak fél w levegősebességre van szükség és ezenkívül feleződik az ellenállási érték a primer flísz felezett vastagsága következtében. Ennek következtében egy olyan flíszt állíthatunk elő, amely nagy visszaállító képességgel rendelkezik, minthogy a szálakra ható csekély depresszió következtében a szálakat mechanikailag csak kismértékben terheltük meg, és ezért kevésbé törnek. Továbbá ezen a módon rendkívül kis nyerssűrűség érhető el, mégpedig 4 és 11 kg/m³ közötti értékben, ezenkívül a

HU 226 905 Β1 termék egyidejűleg rendkívül jó hőszigetelő tulajdonságokkal is rendelkezik.

Következésképpen az átlagos nyomásveszteség a primer flíszen keresztül a kétszeres szélességű ejtőaknában szemben a normál szélességű szokásos ejtőaknákkal még csak 12,5% (A 1/8) és szemben egy normál szélességű kettős dobaknával még 50% (á, 1/2), ami a nagyobb nyers flíszvastagságon kívül még jelentős energiamegtakarítást is eredményez.

Az 1. ábrán szemléltetett két 26a és 26b szálakra bontó berendezés egymáshoz képest oldalirányban eltoltan van elrendezve. A 26a és 26b szálakra bontó berendezéseknek az egymás melletti eltolt elrendezése keresztirányban különösen jó száleloszlást biztosít.

Az 1. ábrán szemléltetett 10 ejtőakna szélessége mintegy 1,5 m vagy ennél több lehet. Természetesen lehetséges nemcsak egy, hanem két vagy több szálakra bontó berendezést egymás mellett elrendezni.

A szálakra bontó berendezéseknek az 1. ábrán szemléltetett elrendezése megfelel annak az elrendezésnek, amelyet felülnézetben az 1b. ábra ábrázol. A 26a, 26b, 26c és 26d szálakra bontó berendezések a szállítóberendezés A szállítási irányában mind hosszirányban, mind keresztirányban egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve. A levegő átáramlását biztosító módon kiképzett szállítószalag alatt elrendezett levegőelszívás következtében - a szálakra bontó berendezéseknek az egymáshoz képest eltolt elrendezése ellenére - 27a-27d szálharisnyák képződnek, amelyek az előállított üvegszálakat lényegében szimmetrikusan adják le az 1a. és 1b. ábrán szemléltetett szakaszoknak megfelelő sematikusan ábrázolt tartományokban.

Alternatív módon lehetséges azonban az 1a. ábrán szemléltetett elrendezést is alkalmazni, amelynél a 26a-26c szálakra bontó berendezések a szállítóberendezés szállítási irányában az A nyíllal jelölt iránynak megfelelően vannak elrendezve.

Az 1., 1a. és 1b. ábrán szemléltetett ejtőaknák kialakítását illetően lényeges körülmény, hogy azok szélessége azon szélesség kétszeresének felel meg, amely az előállítandó termék részére a csatlakozó gyártóvonalon válik szükségessé.

A 2. ábra az 1., 1a. vagy 1b. ábra szerinti 10 ejtőaknában előállított 24 primer flísz további feldolgozását szemlélteti. A 24 primer flísznek a 12 oldalfalakkal és 14 hátfallal kialakított 10 ejtőaknából való kilépését követően a 24 primer flísz egy 16 szállítóberendezésen és egy ahhoz csatlakozó 32 szállítóberendezésen az A nyíl irányában kerül továbbításra. A 32 szállítóberendezés az ejtőaknának és a 16 szállítóberendezésnek megfelelően kétszeres szélességgel rendelkezik és ugyanazzal a sebességgel fut, mint a később leírásra kerülő gyártóvonal.

A következőkben az anyagáramlás leírásánál különböző, egymáshoz csatlakozó szállítóberendezésekre fogunk hivatkozni. Mindazonáltal előre kívánjuk bocsátani, hogy a mindenkori szakaszok, amelyekben az egyes szállítóberendezések egymással határosak, tetszés szerint választhatók meg, és nagyobb berendezések is megvalósíthatók, mint amilyenek a következő leírásban ismertetésre kerülnek. Az egyes szállítóberendezések megválasztása különböző gyakorlati szempontok szerint történhet, mint például a kedvező karbantartás lehetősége, továbbá annak a lehetősége, hogy az üzembe helyezés kezdetén egy következő szállítóberendezés csak akkor legyen megindítható, ha az állapotok állandósultak, ezeken túlmenően még egyéb szempontokat is számításba lehet venni.

A kétszeres szélességű 24 primer flíszt a 32 szállítóberendezéssel egy 34 vágóberendezéshez vezetjük, amely a folyamatosan előállított 24 primer flíszt hosszirányban két szalagszakaszra, úgymint az első 38 szalagszakaszra és a második 40 szalagszakaszra szétválasztja. Vágóberendezésként - példaképpen - alkalmazható egy erősen összefogott nagynyomású vízsugár, mindazonáltal más megoldások is alkalmazhatók a folyamatosan szállított 24 primer flísz szétválasztására, így például egy lézersugár-berendezés vagy egy szalag- vagy körfűrész. Amint a 2. ábra szemlélteti, a 24 vágóberendezés útján egy 36 átvágás keletkezik a 24 primer flísz hosszirányában, amely 36 átvágás a 24 primer flíszt egy első 38 szalagszakaszra, valamint egy második 40 szalagszakaszra osztja, amelyek azonos szélességgel rendelkeznek. A második 40 szalagszakasz egy 42 szállítóberendezésen kerül továbbításra, amely a második 40 szalagszakaszt az A nyíllal szemléltetett szállítási irányhoz képest 90°-kal elfordítja, ahol is a második 40 szalagszakasz a B nyíl irányában fut. A B nyíl jelöli a 2. ábrán már nem szemléltetett csatlakozó gyártóvonal irányát, ahol a kívánt terméknek megfelelően az ásványigyapot-anyag egymást követő megmunkálási lépésekben további feldolgozásra kerül. Az első 38 szalagszakasz ugyancsak továbbításra kerül egy 44 szállítóberendezéssel, ahol az első 38 szalagszakasz a vízszintesben ugyancsak 90°-kal elfordításra kerül, ahol azután a C irányba fut, amely párhuzamos a B mozgási iránnyal, azonban ellenkező irányban. A 42 és 44 szállítóberendezések kónikus görgők alkalmazásával fordítják el a szállított 38 és 40 szalagszakaszokat.

Az első 38 szalagszakasz egy csatlakozó 46 fordítóberendezéshez érkezik. A 46 fordítóberendezés gondoskodik arról, hogy az első 38 szalagszakasz egy alkalmas fordítógörgőn körül legyen vezetve, úgyhogy a 38 szalagszakasz a 46 fordítóberendezést ugyanolyan B mozgásirányban hagyja el, mint amilyen B irányban a második 40 szalagszakasz mozog. A 46 fordítóberendezést a 3. ábra kapcsán részletesen tárgyaljuk. A 2. ábrán szemléltetett példában a 46 fordítóberendezés úgy van elrendezve, hogy az első 38 szalagszakaszt a 44 szállítóberendezés lefelé mozgatja, úgyhogy a 46 fordítóberendezéshez csatlakozó 48 szállítóberendezés a 44 szállítóberendezés alatt fut.

Az első 38 szalagszakasz végezetül a 48 szállítóberendezéshez csatlakozó 50 feladókészülékre jut, amely a 46 fordítóberendezés által megfordított 38 szalagszakaszt a második 40 szalagszakaszra felfekteti. Ezáltal az 52 szekunder flísz a gyártóberendezés 54 szakaszán közel kétszeres vastagsággal és kétszeres felületsúllyal rendelkezik a 24 primer flíszhez képest, amelyet az aknában állítottunk elő.

HU 226 905 Β1

Amint az előzőekben ismertetésre került, az ejtőaknában egy elszívóberendezéssel egy primer flíszt állítunk elő, amely vastagsági irányban egy sűrűséggradienssel rendelkezik. Az 1. ábrán szemléltetett alul fekvő 24b réteg nagyobb sűrűséggel rendelkezik, mint a 24 primer flísz felette fekvő rétegei. Az első 38 szalagszakasznak a 46 fordítóberendezésen való átfordításával és az ehhez csatlakozóan az átfordított első 38 szalagszakasznak a második 40 szalagszakaszra való felfektetése útján egy 52 szekunder flísz jön létre, amely egy szendvicsstruktúrával rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy mind az alul fekvő rétegszakasz, mind a felül fekvő rétegszakasz, amelyeket az előállított 24 primer flísz 24b rétegei képeznek, nagyobb sűrűséggel és ezáltal nagyobb alakszilárdsággal rendelkeznek. A közöttük fekvő 56 szakasz kisebb sűrűséggel és kisebb alakszilárdsággal rendelkezik, ami azonban a termék tulajdonságait negatívan nem befolyásolja, sőt a tömegre vonatkoztatott hőszigetelési érték az ásványigyapot-termék csökkenő nyerssűrűségével növekszik. Hasonló eloszlás képződik az ásványigyapot-termékben a kötőanyag-mennyiség vonatkozásában, amely a szekunder flísz peremrétegeiben vagy az 52 szekunder flísz felső és alsó oldalának közelében nagyobb mennyiségű.

A találmány egy további előnye a 2. ábrából tűnik ki. Amint ismertetésre került, a csatlakozó gyártóvonal a B irányban, azaz merőlegesen fut az ejtőaknából kikerülő primer flísz szállítási irányára. Ezáltal egy már meglévő termelőberendezés könnyen átrendezhető, csupán megfelelő helyet kell biztosítani a gyártóvonal mellett.

A 3. ábra a fordítóberendezés, valamint a szalagszakaszok egymáshoz való vezetését szemlélteti sematikusan. A nézet a 2. ábrán feltüntetett A nyíl irányából van ábrázolva és oly mértékben egyszerűsítve, hogy az ívelten kiképzett szállítóberendezések a 38 és 40 szalagszakaszok részére, amelyek a 38 vágóberendezéshez (lásd 2. ábra) csatlakoznak, csak részben vannak ábrázolva.

A 42 és 44 szállítóberendezések helyzetéből következik, hogy azok úgy vannak kiképezve, hogy a 24 primer flísznek a 34 vágóberendezésben való szétválasztása után és az első 38 szalagszakasznak, valamint a második 40 szalagszakasznak a továbbszállítását követően a 3. ábrán szemléltetett szintkülönbség kerül beállításra. Ez esetben az első 38 szalagszakasz a második 40 szalagszakasz fölött megfelelő magasságban fut, úgyhogy az első 38 szalagszakasz a 46 fordítóberendezés körül lefelé átfordítható és az átfordítás után a mélyebb szinten vezetett második 40 szalagszakaszra felfektethető.

Mint a 3. ábrából kitűnik, a 46 fordítóberendezés egy forgó hengerből áll, amelyet a D nyíl irányában egy alkalmas hajtóberendezés hajt, úgyhogy annak kerületi sebessége a 44 szállítószalagon elhelyezkedő első 38 szalagszakasz C irányú szállítási sebességének megfelel. A 46 fordítóberendezés körül vezetett első 38 szalagszakaszt a 44 szállítóberendezés alatt elrendezett, és ugyancsak a 2. ábrán szemléltetett 48 szállítóberendezés veszi át, és párhuzamosan a második szalagszakasszal, azonban egy afölött fekvő magassági szinten, a B nyíl irányában vezeti tovább. A szállítóberendezések az A nyíl irányában (lásd

1. ábra) egy lehetséges tengelyeltolódás kiegyenlítésére, és a kettős vastagságú 52 szekunder flísznek a gyártóvonal közepén tartásához elmozdíthatok.

Ezt követően az átfordított első 38 szalagszakasz a második 40 szalagszakaszra kerül felfektetésre. Ehhez egy további 58 szállítóberendezés van elrendezve, amely a 48 szállítóberendezéshez csatlakozik, és az első 38 szalagszakaszt átveszi. Az 58 szállítóberendezés az E nyíl irányában billenthetően van kialakítva, annak érdekében, hogy különböző ásványigyapot-szalagvastagságok esetén az első 38 szalagszakasz lehetőleg pontos felfektetése a második szalagszakaszra biztosítható legyen. Az 58 szállítóberendezés csaknem a második 40 szalagszakasz felületéig nyúlik, és az első 38 szalagszakaszt a második 40 szalagszakaszra szállítja, miáltal ásványigyapot-szalag alakjában egy 52 szekunder flíszt állítunk elő, amely az első 38 szalagszakaszhoz, valamint a második 40 szalagszakaszhoz és a 24 primer flíszhez képest kétszeres vastagsággal rendelkezik.

A két szalagszakasz homogén összekapcsolása jön létre, minthogy - amint ezt a 3. ábra szemlélteti - a 38, 40 szalagszakaszok egymáshoz vezetése még az 52 szekunder flísznek a csatlakozó kikeményítőkemencébe való belépése előtt megtörténik. A kikeményítőkemencében a szálakra bontás során hozzáadott keményítő, különösképpen egy fenolgyanta kikeményedik, ami az ásványigyapot-szálak közötti szilárd kötéshez vezet.

A 3. ábrán szemléltetett első és második 38, 40 szalagszakaszok vezetése a 46 átfordítóberendezés működését is figyelembe véve úgy van kialakítva, hogy azok az első 38 szalagszakaszt fölülről lefelé szállítják, ami egy rendkívül egyszerűen megvalósítható üzemi változatot biztosít; mindazonáltal természetesen hasonló módon lehetséges volna az első 38 szalagszakaszt felfelé átfordítani, miáltal a szintkülönbség elérhető volna, ami ahhoz szükséges, hogy az 58 szállítóberendezés az első 38 szalagszakaszt a második 40 szalagszakaszra felhelyezze.

Az ismertetett készülékkel előállított ásványigyapotszalag előnye abban rejlik, hogy az 52 szekunder flísz nagyobb sűrűségű 24b felül és alul fekvő rétege egy szendvicsstruktúrát eredményez, amely jó alakszilárdsággal és megmunkálhatósággal, valamint magas szigetelőhatással rendelkezik.

Egy további előny abból adódik, hogy az első 38 szalagszakasz és a második 40 szalagszakasz különböző úthosszúságon van vezetve, azt megelőzően, hogy a két szalagszakasz ismét egyesítésre kerül. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az ejtőaknában a szálakra bontó berendezésekből kilépő szálak tömegeloszlása kiegyenlítődik, mert az ejtőaknában előállított ásványigyapot-mennyiségek helyi extrém értékei kiegyenlítődnek.

A keresztirányú eloszlás mint százalékos arány, a közepes értékre vonatkoztatva lényegében meghatá8

HU 226 905 Β1 rozza a szálminőség és a kötőanyag-tartalom mellett a termék minőségét. így a szalag keresztirányú eloszlása okozta kisebb nyerssűrűség egy gyengébb termékminőséghez vezet. Amennyiben a keresztirányú eloszlás elegendő pontossággal be van állítva, úgy a közepes nyerssűrűség csökkenthető valamennyi biztosított terméktulajdonság betartása mellett. Ezt az 5. ábra kapcsán, amely a szálaknak a szokásos kereszteloszlására vonatkozó példáit szemlélteti az ejtőaknában, közelebbről ismertetjük.

Egy primer eloszlásnál az 5a. ábrának megfelelően az ejtőaknában a szálak egy jobb, illetve bal oldali kereszteloszlása alakul ki, és ezáltal p nyerssűrűségek adódnak, azon a vonalon, amely a primer eloszlásnak százalékosan megfelel, úgyhogy nem jön létre az az előny, ahol a szalagszakaszok hosszanti útkülönbözete következtében a kiegyenlítőhatás bekövetkezik.

Az 5b. ábrának megfelelően a p nyerssűrűség primer eloszlása különösképpen széles gyártóvonalaknál lép fel, és a találmány szerinti eljárással és a találmány szerinti készülékkel pontosan kiegyenlítődnek, amint ez az 5b. ábra jobb oldali részén szemléltetett középen szétválasztott és egymásra fektetett ásványigyapotszalag ábrázolásából kitűnik.

A 4. ábra sematikusan az előállított ásványigyapottermék sűrűségi görbéjét szemlélteti. A 4. ábra a szabványosított z vastagságon belül az ásványigyapot-szalag helyi sűrűségi értékeit szemlélteti. Amint a sematikus ábrázolásból kitűnik, a felső, valamint az alsó réteg (z=1, z=0), a sűrűség nagyobb és az ábrán max.-szal jelölt helyen maximális értéket ér el, amely az ásványigyapot-szalag közbülső 56 szakaszán kialakult min. sűrűségi érték fölött fekszik. Amint az előzőekben részletesen ismertetésre került, ezáltal az előállított ásványigyapot-termék nagy része a homogén min. sűrűséggel a kedvező hőszigetelő tulajdonságot biztosítja, és csak a 24b rétegekkel sematikusan ábrázolt peremszakaszokban emelkedik a sűrűség a maximális értékre, ahol is nagyobb kötőanyaghányad van jelen, amely az ásványigyapot-terméknek nagyobb alakszilárdságot biztosít.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint járulékosan egy lengőadagoló kerül alkalmazásra. Ezzel a lengőadagolóval kiképzett kombináció lehetővé teszi, hogy viszonylag kis nyersflísz-vastagságok esetén a kétszeres szélességű ejtőaknában egy az ejtőakna tengelyére 90°-kal elfordítottan elrendezett szállítószalagra többrétegű nyers filcszalag legyen felhordható. Ezzel az eljárással a termék felületsúlyát illetően a gyártóvonalon már nincsenek határok.

A találmány szerinti készülék és a találmány szerinti eljárás segítségével lehetséges a keresztirányú eloszlást a gyártóvonalon a középértékre vonatkoztatva mintegy 3,5—4%-kal javítani, amint azt az üzemi tapasztalatok mutatták.

A fent említett középértékre vonatkoztatott, üzemi tapasztalatokból nyert mintegy 3,5-4%-os keresztirányú eloszlás javulás eléréséhez szükséges, hogy az ásványiszalag-szakaszok egymásra fektetésénél kielégítő hosszirányú útkülönbözet álljon rendelkezésre.

A primer eloszlás analízise azt mutatta, hogy az egymásra fektetés hosszirányú útkülönbözet nélkül a keresztirányú eloszlást a fenti értékeknek csak mintegy a felével tudta javítani.

Ugyancsak az üzemi tapasztalatokból adódott, hogy az elszívókamrában a szükséges nyomás alacsonyabb volt, mint az előzetesen számított értékek. A termékátállásokhoz a keresztirányú eloszlások gyakorta szükséges átállítása az ismert kialakításokban jelentősen csökkenthető volt. Ezenkívül a nyers flísz nagy visszaállító képessége miatt a 7 kg/m³ sűrűségű vagy ennél kisebb sűrűségű flísz sem komprimálódott a kikeményítőkemencén való áthaladás során.

A primer flísz mechanikai tulajdonságainak kedvezőbbé tétele következtében a nagy vastagság a gyártóvonalon mintegy a felére csökkenthető. Az ezáltal igényelt nagyobb nyerssűrűségek csökkentik a kikeményítőkemencében az áthaladás során a termék helyi komprimálódását. Az ismert kiviteli alakoknál a különböző keresztirányú eloszlás, különösképpen kis nyerssűrűségek esetén, általában helyileg különböző vastagságokhoz vezet a gyártóvonalon.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Készülék ásványigyapot-flísz előállítására, amely magában foglal

   - egy ejtőaknát (10), amely

   - legalább egy szálakra bontó berendezéssel (26a, 26b), továbbá

   - az előállított ásványigyapot-flísz szállítására szolgáló szállítóberendezéssel (16) rendelkezik, amely szállítóberendezés az első szalagszakasznak (38) a második szalagszakaszra (40) való felfektetésével egy szekunder flíszt (52) képzőén van kialakítva; ahol az első szalagszakasz (38) szállítási útja és a második szalagszakasz (40) szállítási útja különböző hosszúságú, azzal jellemezve, hogy

   - az ejtőakna (10) kétszeres szélességű;

   - egy az előállított ásványigyapot-flíszt (24) hosszirányban egy első szalagszakaszra (38) és egy második szalagszakaszra (40) szétválasztó vágóberendezés (34) van elrendezve; és

   - a szállítóberendezés (44, 48, 58) az első szalagszakaszt (38) átfordító, előnyösen fordítógörgőként kiképzett fordítóberendezést (46) foglal magában, amely körül az első szalagszakasz (38) körbevezetve alsó oldalával felfelé fekvőén át van fordítva; továbbá

   - a legalább egy szálakra bontó berendezés (26a, 26b) mindegyike által előállított egy ásványigyapot-primerflísz (24) a szekunder flíszben (52) két réteget képez.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az előállított ásványigyapot-primerflísz (24) szétválasztására szolgáló vágóberendezés (34) egy a primer flíszre (24) irányítható, vágó hatású vízsugarat kibocsátó vágóberendezésként van kialakítva.

   HU 226 905 Β1
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy járulékosan mind a szállítóberendezés (16) szállítási irányában, mind a szállítóberendezés (16) szállítási irányára keresztben, egymáshoz képest eltoltan több szálakra bontó berendezés van elrendezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az ejtőkamra (10) a szállítóberendezésének (16) szállítási irányában (A) több szálakra bontó berendezés van egymás mögött elrendezve.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az ejtőaknában előállított primer flísz (24) szállítási iránya (A) lényegében merőleges a szekunder flísz (52) szállítási irányára.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az első szalagszakasz (38) szállítási útja hosszának a második szalagszakasz (40) szállítási útja hosszához viszonyított különbözete egyenlő vagy nagyobb, mint a szálakra bontó berendezések (26a, 26b) közötti távolság.
7. 7. Eljárás ásványigyapot-szekunderflísz előállítására, azzal jellemezve, hogy

   - a nyersanyagot legalább egy szálakra bontó berendezésben (26a, 26b) szálakra bontjuk;

   - a szálakat egy ejtőakna gyűjtőszállító berendezésére (16) egy primer flísz (24) képzéséhez lehelyezzük;

   - a primer flíszt (24) hosszirányban egy első szalagszakaszra (38) és egy második szalagszakaszra (40) választjuk szét;

   - az első szalagszakasz (38) szállítási útját és a második szalagszakasz (40) szállítási útját az ejtőakna (10) és a kikeményítőkemence között hosszanti útkülönbözettel alakítjuk ki;

   - az első szalagszakaszt (38) átfordítjuk és alsó oldalával fölül elhelyezkedően fektetjük le;

   - az első szalagszakaszt (38) egy szekunder flíszt (52) képezően a második szalagszakaszra (40) fektetjük.
8. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a primer flísz (24) hosszirányú átvágásához egy vágó hatású vízsugarat alkalmazunk.
9. 9. Ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap (52) térhálósított ásványigyapot-szálakból egy sűrűségeloszlással a vastagság irányában, ahol az ásványigyapot-szalag vagy az ásványigyapot-lap (52) a felül fekvő rétege (24b) és az alul fekvő rétege (24b) nagyobb sűrűséggel rendelkeznek, mint a felül fekvő réteg (24b) és az alul fekvő (24b) réteg között fekvő közbenső szakasz (56), azzal jellemezve, hogy a két-két réteg a szálminőséget és/vagy a kötőanyag-tartalmat illetően azonos tulajdonságokkal rendelkezik, és a rétegek azonos sűrűséggradiensekkel rendelkeznek, ahol a közepes sűrűség 4-11 kg/m³, előnyösen 4-9 kg/m³, különösképpen előnyösen 4-6 kg/m³.
10. 10. A 9. igénypont szerinti ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap, azzal jellemezve, hogy az ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap sűrűsége 4-70 kg/m³, előnyösen 4-25 kg/m³ tartományban helyezkedik el.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti ásványigyapotszalag vagy ásványigyapot-lap, azzal jellemezve, hogy az ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap vastagsága 50-500 mm, előnyösen 120-360 mm.
12. 12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap, azzal jellemezve, hogy az ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap felül fekvő rétege (24b) és alul fekvő rétege (24b) nagyobb kötőanyaghányaddal rendelkezik.
13. 13. A 12. igénypont szerinti ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap, azzal jellemezve, hogy a felül fekvő réteg és az alul fekvő réteg kötőanyaghányada mintegy 1%-4%-kal, előnyösen 1%-2%-kal több, mint az átlagos kötőanyaghányad.
14. 14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti ásványigyapot-szalag vagy ásványigyapot-lap, azzal jellemezve, hogy a szalag vagy lap egyenletes keresztirányú tömegeloszlással rendelkezik.