HU226511B1 - Method and an arrangement for filling a silo - Google Patents

Description

A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy legalább két betáplálóegységet (11,11 ’) alkalmaznak, amelyek a siló (1) oldalfala (3) mentén, a siló (1) felső részétől a fenekéig húzódó töltőcsöveket (13, 13') tartalmaznak, amelyeken keresztül a silót (1) oldalról a közepe felé töltik fel, és a fluidizálható anyag által tartalmazott levegőt vagy gázt rendszeresen eltávolítják oly módon, hogy belőlük csak egy minimális mennyiséget hagynak vissza, mielőtt az anyagot a silóba (1) bejuttatják.

A találmány szerinti elrendezésre, amely elrendezés szállítószerkezeteket (5, 9) tartalmaz az anyagnak a siló (1) egy felső tartományába való betáplálására, továbbá egy központi anyagelosztót (10) elosztócsövekkel (26, 26’), amelyek össze vannak kötve egy-egy, az anyagot a siló (1) feneke (2) fölötti anyagfelület felé továbbító betáplálóegységgel (11, 11’), a találmány értelmében az jellemző, hogy legalább két betáplálóegységet (11, 11’) tartalmaz, olyan, a silót (1) annak közepe felé feltöltő töltőcsövekkel (13, 13’), amelyek a siló (1) oldalfala (3) mentén húzódnak a siló (1) felső részétől a fenekéig (2), és amely elrendezés tartalmaz továbbá az anyagból a silóba (1) való belépése előtt a levegőt és gázt rendszeresen eltávolító, légtelenítő cső (37, 38) formájában kialakított eszközöket.

A találmány tárgya eljárás és elrendezés silók szegregációt gátló módon történő feltöltésére.

Olyan iparágakban, ahol nagy mennyiségű fluidizálható anyagot kezelnek, például timföldet az alumíniumiparban, a jelenlegi tárolórendszereknél szegregációs problémák jelentkeznek. Ez alatt azt kell érteni, hogy helyi változatok alakulhatnak ki az anyag alsóbb (finomabb) és felsőbb (durvább) frakcióinak felhalmozódása tekintetében. A szegregáció a feltöltési művelet során jön létre, amikor is könnyen nagy légmozgások lépnek fel, aminek következtében a finomabb frakciók összegyűlnek, mégpedig a siló geometriájától függően, főként kívül, a siló falainál. Egy adott tömegnek a silóból való kiürítése vagy eltávolítása során problémák merülhetnek fel a változó minőségű frakciók kapcsán, ami viszont működési zavarokat is eredményezhet a siló további részében, mint például boltozódásokat vagy dugulásokat a silóban és a kapcsolódó szállítórendszerben. A magában a silóban vagy azt követően jelentkező működési zavarok azt eredményezhetik, hogy megnő a finom por környezetbe való kijutásának a lehetősége. Az alumíniumgyártásnál az ilyen működési zavarok nem kívánt állapotokat idézhetnek elő az elektrolizálókádakban iszapképződés, anódkárosodás, adagolódugulás stb. formájában, így az elektrolizálókádakat „fel kell nyitni” a különféle szükséges intézkedések megtételéhez, ami hő és fluoridgázok környezetbe való kibocsátásának megnövekedett veszélyével jár.

A DE-U1-94 08 840 sz. használati minta egy tároiósilót ismertet, amelynek egy központi anyagelosztója van a siló felső részén. Az anyagelosztó egy tartályt tartalmaz egy központosán felül felszerelt bemenettel, amelyen keresztül anyagot táplálnak be a tartályba, továbbá egy központosán elrendezett kimenettel a tartály fenekében, valamint kimenetekkel az oldalfalakban. A tartály oldalfalaiban kialakított kimenetek pneumatikus szállítócsatornákkal vannak összekötve, amelyek az anyagnak a siló felső részében elrendezett bemeneti nyílásokhoz való továbbítására szolgálnak. A tartályon belül egy gyűrűs elem van elrendezve a központosán felül felszerelt bemenet alatt. Ez a gyűrűs elem korlátozott függőleges kiterjedéssel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy az anyag beáramoljon mind az alsó széle alá, mind pedig a felső széle fölé, a tartály oldalfalaiban levő kimenetekhez. A központosán elrendezett kimenet egy zárószeleppel van működtetve, míg a kiszállítás az oldalsó kimeneteken keresztül a pneumatikus szállítócsatornák fluidizáló gáz általi működésbe hozásával indul meg.

A siló váltakozó módon történő feltöltésével, vagyis vagy a tartály központosán elrendezett kimenetén keresztül, vagy a tartály oldalfalaiban levő kimeneteken és a pneumatikus szállítócsatornákon keresztül a siló felső részén levő bemeneti nyílásokig történő szállítással, különböző minőségű anyagadagokat lehet elosztani a siló keresztmetszeti felületén, ami a különböző frakcióméretek keveredését eredményezi a silófeltöltési folyamata során. A levegő által kiváltott szegregációval kapcsolatos problémák azonban ennél a megoldásnál is fennállnak, főként a silóban alacsony anyagszintek mellett végzett töltési műveleteknél, vagyis olyan feltételek mellett, amikor nagy az anyag esési magassága.

Számos próbálkozás történt már a levegő által a silóban kiváltott szegregáció miatti működési zavarok kiküszöbölésére oly módon, hogy silót nem ürítik ki teljesen. Az üzemelés során azonban az ilyen intézkedések csupán azt jelentik, hogy a szegregációval kapcsolatos problémák későbbre tolódnak, mivel a silóban fokozatosan annyi finom anyag gyűlik össze, hogy annak valamilyen módon úgyis ki kell kerülnie. A finom anyag eltávolításánál tehát végső soron aközött lehet választani, hogy vagy teljesen kiürítik a silót és ezáltal eltávolítják a finom anyagot is, vagy felhasználják azt a gyártási folyamatban, felvállalva a működési problémák veszélyét.

Are Dyroy és Gisle G. Enstad „An anti-segregation tűbe to counteract air current segregation - Szegregációgátló cső a légáram okozta szegregáció kiküszöbölésére című cikkében (pp. 27-30, POSTEC Newsletter No. 16, Dec. 1997) egy olyan eljárást javasol a szegregáció kiküszöbölésére egy siló feltöltése során, ahol egy, a siló tetejétől a fenekéig húzódó központi csövet (töltőcsövet) alkalmaznak. Ez a cső a teljes hossza mentén szelepekkel van felszerelve, amelyek zárva vannak a töltés megkezdéséig. Amikor a silót feltöltik, először kinyit a legalsó szelep, mivel a csövön belüli nyomás nagyobb, mint a csövön kívül. A cső felső ré2

HU 226 511 Β1 szere egy beáramlásgátló lehet felszerelve, amely visszatartja a csőbe betöltött anyagot kísérő levegőt, és szabályozza a csőbe beadagolt anyagmennyiséget. Ez a megoldás hatékonynak bizonyult a szegregáció kiküszöbölésére egy siló feltöltésénél.

A fentebb ismertetett elrendezés hátránya abban van, hogy a cső, amely központosán van felszerelve egy tartályban, nagy erőknek van kitéve azon anyag részéről, amellyel a silót feltöltik. További hátrányt jelent az, hogy nehéz kihasználni a siló teljes kapacitását ezzel az elrendezéssel, mivel az anyag csuszamlási szöge megakadályozza a siló falakig történő teljes kitöltését. Ezenfelül szükség lehet a javasolt rendszernél egy járulékos légelvezetésre is, hogy elkerüljék a feltöltés alatti nagy légsebességek következtében fellépő szegregációt, különösen az előzőleg fluidizált anyag kezelésével kapcsolatban, vagyis annál az anyagnál, amely levegőt tartalmaz az előzetes felfelé irányuló anyagszállításból.

A jelen találmány által megoldandó feladat a fenti problémák kiküszöbölése. A jelen találmány azon a felismerésen alapul, hogy a silóba annak feltöltése során betáplált levegő mennyiségét egy ellenőrzött, minimális szinten kell tartani.

A fenti felismerés alapján a kitűzött feladatot olyan eljárással valósítjuk meg siló szegregációt gátló módon történő feltöltésére fluidizálható anyaggal, amelynek során ezt az anyagot egy központi tartományba szállítjuk a siló felső részéhez, majd a továbbiakban elosztócsövek segítségével a siló oldalfala felé osztjuk szét, ahonnan az anyagot betápláló egységeken keresztül lefelé, a siló feneke feletti anyagfelület felé osztjuk szét, és ennél az eljárásnál a találmány értelmében legalább két betáplálóegységet alkalmazunk, amelyek a siló oldalfala mentén, a siló felső részétől a fenekéig húzódó töltőcsöveket tartalmaznak, amelyeken keresztül a silót oldalról a közepe felé töltjük fel, és a fluidizálható anyag által tartalmazott levegőt vagy gázt rendszeresen eltávolítjuk oly módon, hogy belőlük csak egy minimális mennyiséget hagyunk vissza, mielőtt az anyagot a silóba bejuttatjuk.

A fenti eljárás megvalósítására alkalmas elrendezésre, amely tartalmaz szállítószerkezeteket az anyagnak a siló egy felső tartományába való betáplálására, egy központi anyagelosztót egy tartállyal és egy bemenettel, valamint az anyagot a siló különböző helyeire szétosztó elosztócsövekkel, ahol mindegyik elosztócső össze van kötve egy, az anyagot a siló feneke fölötti anyagfelület felé továbbító betáplálóegységgel, a találmány értelmében az jellemző, hogy legalább két betáplálóegységet tartalmaz, olyan, a silót annak közepe felé feltöltő töltőcsövekkel, amelyek a siló oldalfala mentén húzódnak a siló felső részétől a fenekéig, és amely elrendezés tartalmaz továbbá az anyagból a silóba való belépése előtt a levegőt és gázt rendszeresen eltávolító, légtelenítő cső formájában kialakított eszközöket.

A találmány révén azt is elérjük, hogy a silóba éppen betáplált anyag kedvező módon oszlik el a silóban, és lehetővé válik a siló gyorsabb feltöltése. Emellett a találmány révén olyan elrendezést hozunk létre, amely stabilabban ellenáll a silóban fellépő nagy anyagmozgások, mint például csuszamlások okozta igénybevételekkel szemben.

A találmányt részletesebben példaként! kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy silóba beépített, találmány szerinti silófeltöltő elrendezést tüntet fel vázlatos oldalnézetben, míg a 2. ábra egy találmány szerinti silófeltöltő elrendezéssel ellátott siló vízszintes keresztmetszetét mutatja felülnézetben.

Az 1. ábra egy 1 silót tüntet fel, 2 fenékkel és 3 oldalfalakkal. Az 1 siló felső részébe egy 4 silófeltöltő elrendezés van beépítve. Egy függőleges 5 szállítószerkezet szállítja fel az anyagot egy 6 készlettárolóból egy 7 légtelenítő kamrába, ahonnan egy 8 légtelenítő csővezeték vezet vissza a 6 készlettárolóba. A 7 légtelenítő kamrából az anyag egy 9 szállítószerkezeten, például egy fluidizált csatornán vagy tetszőleges típusú vízszintes szállítószerkezeten keresztül egy központi 10 anyagelosztóhoz van vezetve. A 10 anyagelosztóhoz több (az 1. ábrán kettő darab) 11, 11’ betáplálóegység van csatlakoztatva, amely egy 12,12’ beömlésszabályozót vagy beömlésgátlót és egy 13, 13’ töltőcsövet tartalmaz. A 12, 12’ beömlésgátló és a 13, 13' töltőcső ugyanolyan típusú lehet, de nem kizárólagosan, mint amilyen a „POSTEC”-féle cikkben ismertetésre került. Az ábrán bemutatott 12, 12’ beömlésgátló tartalmaz egy 14, 14’ fluidizálóelemet, egy 15, 15' kimenetét, egy 16, 16' bemenetet, valamint egy 17, 17' légtelenítő vezetéket. A 13, 13’ töltőcső egy vagy több 18, 19 szelepet tartalmaz, és tetszőleges keresztmetszetű lehet, például négyszögletes, kerek stb.

A 16, 16’ bemenetek egy-egy 26, 26’ elosztócsővel állnak összeköttetésben. A 26, 26' elosztócsöveket enyhén, például 1-3°-os szögben lejtő csatornák képezik, és egy vagy több fluidizálóelemet tartalmaznak, amelyek aljába (nem ábrázolt módon) sűrített levegő vagy gáz van betáplálva. A 26, 26’ elosztócsövek a 10 anyagelosztón kiképzett 27, 27’ kimenetekkel vannak összekötve. Az 1. ábrán látható 10 anyagelosztó egy 29 tartályból áll, amely előnyösen hengeres alakú. Mindazonáltal másféle geometriai alakzatok is szóba jöhetnek, például paralelepipedonalak. A 29 tartály a felső részén egy 28 bemenettel van ellátva, amelyen keresztül anyag adagolható be egy vízszintes 9 szállítószerkezetről. A 29 tartály az alsó részén vagy 20 fenekén egy 30 fluidizálóelemmel rendelkezik, amely teljesen vagy részlegesen lefedi a 20 feneket. A 30 fluidizálóelem egy (nem ábrázolt) sűrítettlevegő- vagy gázforráshoz van csatlakoztatva. A 29 tartály 20 feneke egy központi 32 kimenettel van ellátva, amely célszerűen el van látva egy 31 szeleppel a 29 tartály leürítéséhez ellenőrzés, karbantartás stb. céljából. A 20 fenék célszerűen kúposán van kiképezve a 32 kimenet felé, ahol a kúposság szöge 7°-os. A 29 tartályba belépő anyag légtelenítéséhez (vagyis levegőtartalmának eltávolításához) a 29 tartály célszerűen egy vagy több 37, 38 légtelenítő csővel van ellátva. Ezek a 37, 38 légtele3

HU 226 511 Β1 nítő csövek célszerűen a 29 tartály felső részén vannak elrendezve, és összeköttetésben állnak a környezeti levegővel. A 37, 38 légtelenítő csövek a végeiken nyitottak és lefelé irányulnak, az 1 siló 2 feneke felé. Alternatív megoldásként a 37, 38 légtelenítő csövek összeköthetők a 6 készlettárolóval.

Amint az az 1. ábrán látható, egy 36 központi egység van felszerelve a 29 tartályba az anyag egyenletes eloszlatásának elősegítésére, amikor az anyag betáplálásra kerül a 29 tartályba. A 36 központi egység tartalmaz egy felső, kúpos 33 tölcsérszerkezetet, amely arra szolgál, hogy az anyagot lefelé bevezesse egy 34 csőbe, amely célszerűen egy hengeres cső. Amint az az ábrán látható, a 34 cső valamivel a 29 tartály 20 feneke fölött végződik, így egy gyűrű alakú nyílás képződik a 34 cső vége és a 20 fenék között. A gyűrű alakú nyílás arra szolgál, hogy a 29 tartályba a 33 tölcsérszerkezeten és a 34 csövön keresztül belépő anyagot egyenletes eloszlásra késztesse kifelé mind radiális és kerületi irányban, mind pedig felfelé a 29 tartály 20 fenekétől. Az anyagáramlást a 34 cső és a 20 fenék közötti tartományban 35 vonalakkal jelöltük.

A központi 10 anyagelosztó működésmódja a következő.

Az anyagot a 29 tartály 28 bemeneténél tápláljuk be a 10 anyagelosztóba a 9 szállítószerkezet segítségével. Az anyagot ezután a 33 tölcsérszerkezeten és a 34 csövön keresztül juttatjuk a 29 tartályba és szétoszlatjuk annak 20 fenekén. Az anyagot a 30 fluldizálóelem segítségével fluidizáljuk (folyadékszerű állapotba hozzuk), így az anyagszint egyenletesen megemelkedik a 29 tartály belső fala és a 34 cső külső fala között képzett gyűrű alakú térközben. Amikor az anyagszint eléri a 27, 27’ kimeneteket, akkor az anyag nagyjából egyforma mennyiségekben beáramlik a 26, 26’ elosztócsövekbe és kiáramlik a 11, 11’ betáplálóegységekbe.

Ha több anyagot táplálunk be a 10 anyagelosztóba, mint amennyit a 11, 11’ betáplálóegységek kapacitásuk alapján be tudnak táplálni az 1 silóba, vagy ha az 1 siló már feltöltődött, és így a 11, 11' betáplálóegységek tele vannak, akkor az anyag eltömíti a 26, 26’ elosztócsöveket. A 29 tartályban a 34 cső és a 29 tartály fala közötti gyűrű alakú térközben levő anyagszint addig emelkedik, amíg ez a szint ki nem egyenlíti a 34 csövön belüli szintet. Ez a két szint adott esetben különböző is lehet. A szintek között mutatkozó különbség elsősorban azoktól a geometriai méretektől függ, amelyek a 34 cső és a 29 tartály fala közötti gyűrű alakú térközt, a 34 cső alsó része és a 20 fenék közötti gyűrű alakú nyílást, valamint a 34 cső méreteit meghatározzák. Ezeket a méreteket célszerű úgy megválasztani, hogy a gyűrű alakú térközben levő anyagszint ne emelkedhessen azon szint fölé, ahol a 37, 38 légtelenítő csövek vannak felszerelve. Ebben az esetben a 34 csövet feltöltjük egészen a 28 bemenetig. Biztonsági intézkedésként a 37, 38 légtelenítő csövek egyúttal túlfolyóként is szolgálhatnak, vagyis ha a töltési szint meghaladna egy kritikus értéket, akkor a felesleges anyag kibocsátható a 37, 38 légtelenítő csöveken keresztül.

A 9 szállítószerkezet választott típusától függően, ez a szerkezet is fokozatosan megtelik. Ebben az esetben a függőleges 5 szállítószerkezet annyi anyagot kezd el szállítani lefelé, mint amennyit felfelé, vagy le is állhat. Egy ilyen leállás kiváltható, ha például egy olyan villamos motorral hajtott függőleges 5 szállítószerkezetet alkalmazunk, amelynél folyamatosan ellenőrizzük a motorteljesítményt, és egy leállítókapcsolót hozunk működésbe, ha a motorterhelés meghalad egy normál terhelési értéket. Az adott szakterületen jártas szakember képes megvalósítani az ehhez szükséges intézkedéseket, ezért ezeket nem tartjuk szükségesnek részletesebben ismertetni. A vízszintes 9 szállítószerkezet felszerelhető megfelelő eszközökkel a motorterhelés, töltésszint stb. érzékelésére.

Amint az az 1. ábrán is látható, maga az 1 siló is felszerelhető megfelelő eszközökkel az ellenőrzött légtelenítéshez. így például az 1 siló ellátható 40, 40' beömlőnyílásokkal a környezeti levegő számára és 41, 41’ elmenővezetékekkel a levegő silóból való eltávolítására. A 41, 41' elmenővezetékek összeköthetők a 6 készlettárolóval és elláthatók (nem ábrázolt) elszívóeszközökkel, mint például ventilátorokkal. Egy (ugyancsak nem ábrázolt) ciklon vagy hasonló szerkezet szerelhető fel a 10 anyagelosztóhoz, a silóba beadagolt anyag további légtelenítésére. A 40, 40' beömlőnyílások és a 41, 41’ elmenővezetékek elláthatók olyan szelepekkel, amelyek a silóban mért nyomásviszonyok függvényében vezérelhetők, és adott esetben vezérelhetők előre programozott vezérlőegység által is. Amennyiben a találmány alapját képező betáplálási elvet alkalmazzuk, lényeges, hogy szabályozni tudjuk a nyomásviszonyokat, és hogy az anyagbetáplálást minél légtömörebbé tegyük, hogy a levegő által kiváltott szegregációt optimális módon visszaszorítsuk.

Habár a fentebb ismertetett példánál két 26, 26’ elosztócső és két 11, 11 ’ betáplálóegység van feltüntetve, a jelen találmány nem korlátozódik ezekre a számokra. Ennélfogva tetszőleges számú betáplálóegység konstellációi Is a jelen találmány oltalmi körébe esnek. Így például a 10 anyagelosztó rendelkezhet akár hat, az 1 silóban, előnyösen annak 13 oldalfala mentén egyenletesen elosztott 26 elosztócsővel, amelyek a siló kerülete mentén azonos szögosztással (60°) vannak elrendezve. Függetlenül a 11 betáplálóegységek választott számától, ezeket szimmetrikusan kell elhelyezni az 1 siló középpontja körül. Ez azért van, mert a halmok képződésének az 1 silóban szimmetrikusan kell történnie ahhoz, hogy a teher egyenletesen legyen elosztva (többek között a siló alapján) és hogy megakadályozzuk a megcsuszamlásokat, amelyek károsíthatják az 1 silót vagy a 11 betáplálóegységeket. A maximális védelem érdekében a 11 betáplálóegységeket az 1 siló 3 oldalfalánál kell elhelyezni, vagy amilyen szorosan csak lehet ahhoz képest. Ily módon bármiféle megcsuszamlás a 11 betáplálóegységektől távolodva megy végbe és a siló középpontja felé, ami azt jelenti, hogy a 11 betáplálóegységeket kisebb maximális igénybevételre kell méretezni, mintha a középponthoz közelebb lennének elhelyezve az 1 silóban.

HU 226 511 Β1

A 2. ábra egy 1 siló vízszintes keresztmetszetét mutatja (felülnézetben), egy találmány szerinti silófeltöltő elrendezéssel. Az ábrán bemutatott kiviteli alaknál összesen hat 11, 1Γ, 11”, 11”', 11’’”, 11.....betáplálóegység van felszerelve, amelyekhez a 10 anyagelosztóval összekötött 26, 26’, 26”, 26”’, 26””, 26.....elosztócsövek vannak hozzárendelve. Amint az a 2. ábrán látható, mindegyik 26 elosztócső rendelkezik egy 50 leágazással, amely egy olyan csatornából vagy csőből áll, amely nyitottan végződik az 1 siló belső tere felé, kissé távolabb a 26 elosztócsőtől. Az 50 leágazás feladata az, hogy az anyagot szükség esetén közvetlenül lefelé irányítsa az 1 silóba, például akkor, ha az adott 26 elosztócsőhöz tartozó 11 betáplálóegység meghibásodna, vagy ha az 1 siló tele van az adott 11 betáplálóegység tartományában. Az 50 leágazás előnyösen úgy van felszerelve, hogy a silóközépponttól mért sugárnak megközelítőleg a felénél van elrendezve. Ezenfelül az 50 leágazás el lehet látva egy fluidizálóelemmel, amelyet egy, a csatlakozó 11 betáplálóegység egy megfelelő helyén felszerelt szintérzékelő hoz működésbe. Ha a 11 betáplálóegységre felszerelt szintérzékelő olyan jelet bocsát ki, amely azt jelzi, hogy a 11 betáplálóegység tele van, akkor az 50 leágazásban levő fluidizálóelem úgy lép működésbe, hogy az anyag az 50 leágazásból áramoljon lefelé a silóba. Ebben az állapotban a 12 beömlésgátlóban levő elem még mindig aktív, míg az 50 leágazás és a 12 beömlésgátló közötti 26 elosztócsőben elrendezett (nem ábrázolt) fluidizálóelemet inaktív állapotba hozzuk mindaddig, amíg a szintérzékelő már nem jelzi azt, hogy a 11 betáplálóegység tele van. Ezzel a típusú szabályozással a silót ellenőrzött módon tölthetjük fel és az anyagtérfogat nagy hasznosítási arányát érhetjük el. Bármiféle szegregáció, ami az 50 leágazásból történő betáplálásnál léphet fel, annyira minimális ennek az eljárásnak az alkalmazása esetén, különösen a csekély esési magasság következtében, hogy az már elhanyagolható.

Ezenfelül a fentebb ismertetett találmány szerinti elrendezés előnyösen beilleszthető régi silókba, még a levegő által kiváltott szegregáció lehetőségének szempontjából kedvezőtlen geometriájú silókba is, így ezeket a silókat a korábbiaknál alacsonyabb szintű szegregáció mellett lehet üzemeltetni.

Belátható, hogy a 10 anyagelosztó képes több silót is kiszolgálni. Egy ilyen elrendezésnél a 10 anyagelosztót célszerű a silók közelében, megfelelő magasságban felszerelni ott, ahol a 26 elosztócsövek betáplálják az anyagot az egyes silókba.

Claims (10)

1. Eljárás siló (1) szegregációt gátló módon történő feltöltésére fluidizálható anyaggal, amelynek során ezt az anyagot egy központi tartományba szállítjuk a siló felső részéhez, majd a továbbiakban elosztócsövek (26, 26') segítségével a siló (1) oldalfala (3) felé osztjuk szét, ahonnan az anyagot betáplálóegységeken (11, 1T) keresztül lefelé, a siló (1) feneke (2) feletti anyagfelület felé osztjuk szét, azzal jellemezve, hogy legalább két betáplálóegységet (11,11') alkalmazunk, amelyek a siló (1) oldalfala (3) mentén, a siló (1) felső részétől a fenekéig húzódó töltőcsöveket (13, 13’) tartalmaznak, amelyeken keresztül a silót (1) oldalról a közepe felé töltjük fel, és a fluidizálható anyag által tartalmazott levegőt vagy gázt rendszeresen eltávolítjuk oly módon, hogy belőlük csak egy minimális mennyiséget hagyunk vissza, mielőtt az anyagot a silóba (1) bejuttatjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az anyagot egyenletesen osztjuk szét a központi tartományból a betáplálóegységek (11, 11’) között.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az anyagot kibocsáthatjuk az elosztócsövekből (26, 26’) egy, a központi tartomány és a betáplálóegységek (11, 11’) közötti tartományban, így onnan az anyag közvetlenül lehullhat a siló (1) feneke (2) felé.

4. Elrendezés siló (1) szegregációt gátló módon történő feltöltésére fluidizálható anyaggal, amely elrendezés tartalmaz szállítószerkezeteket (5, 9) az anyagnak a siló (1) egy felső tartományába való betáplálására, egy központi anyagelosztót (10) egy tartállyal (29) és egy bemenettel (28), valamint az anyagot a siló (1) különböző helyeire szétosztó elosztócsövekkel (26, 26’), ahol mindegyik elosztócső (26, 26') össze van kötve egy, az anyagot a siló (1) feneke (2) fölötti anyagfelület felé továbbító betáplálóegységgel (11, 11’), azzal jellemezve, hogy az elrendezés legalább két betáplálóegységet (11, 11') tartalmaz, olyan, a silót (1) annak közepe felé feltöltő töltőcsövekkel (13, 13’), amelyek a siló (1) oldalfala (3) mentén húzódnak a siló (1) felső részétől a fenekéig (2), és amely elrendezés tartalmaz továbbá az anyagból a silóba (1) való belépése előtt a levegőt és gázt rendszeresen eltávolító, légtelenítő cső (37, 38) formájában kialakított eszközöket.

5. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a tartály (29) egy fluidizálóelemet (30) tartalmaz, amely központosán a tartály (29) fenekénél (20) van elrendezve.

6. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a tartály (29) bemenete (28) egy, a tartály (29) közepén felszerelt csővel (34) áll összeköttetésben, amely lefelé nyitott, és egy gyűrű alakú térközt képez lefelé, a tartály (29) fenekén (20) levő fluidizálóelem (30) felé.

7. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az elosztócső (26) egy, az alján egy vagy több fluidizálóelemmel ellátott csatornából áll.

8. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az elosztócső (26) egy, a siló (1) feneke (2) felé közvetlenül történő anyagkibocsátásra alkalmas leágazással (50) van ellátva.

9. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy levegő eltávolítására alkalmas eszközöket, például elmenővezetékeket (41, 4T) és levegő beeresztésére alkalmas eszközöket, például beömlönyílásokat (40, 40’) is tartalmaz.

10. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a töltőcsövek (13,13') egy vagy több szelepet (18,19) tartalmaznak.