HU226091B1 - Laminated plate-shaped roof flashing material - Google Patents

Description

A találmány tárgya hajlékony, hidegen alakítható, lemez alakú zárószegély tetőfedéshez, amely rétegelt szerkezettel rendelkezik, ahol a rétegelt szerkezet összetett réteget és az összetett réteg egyik vagy mindkét oldalán lévő burkolófóliát tartalmaz.

Lemeztagokból vagy -szegélyekből kialakított, épületsarkok, illesztések bevonására használt szegélyzáró anyagokat alkalmaznak egy tető felületén áthatoló épületszerkezetek közötti tömített csatlakozások létrehozására, például egy tetőbe illesztett ablak kerete és az azt körülvevő tetőzet közötti tömített csatlakozásnál, főleg az ablakkeret alsó vízszintes tagjánál szegélyszerű alakkal rendelkező zárószegélyként.

Az ilyen anyagokat hagyományosan körülbelül 1 mm vastagságú ólomlemezekből alakítják ki. Az ólom szegélyzáró anyagként való alkalmazásának számos előnye van, mivel nagyon könnyű képlékenyen, ugyanakkor nagyon korlátozott rugalmassággal megváltoztatni az alakját, vagyis az ólomlemez lényegében rugalmas visszaugrás nélkül megmarad abban az alakban, amibe kiinduláskor meghajlították. Az ólomnak ez az anyagából eredő tulajdonsága nagyon előnyös, amikor egy olyan ólomszegélyt, amely egy előzőleg már felerősített zárószegély részét képezi, például közvetlenül egy hullámos tetőfelülethez simulóra alakítanak, amely esetben a szegélyt nem lehet azért a szükségesnél jobban meghajlítani, hogy kiegyenlítsék az esetleges rugalmas visszaugrást.

Jóllehet az ólom a legtöbb felhasználás szempontjából szinte egyáltalán nem rugalmas, mégis lehet egy minimális visszaugrása, de mivel az ólom nagyon nehéz anyag, a nehézségi erő önmagában elősegíti, hogy az ólomszegélyt rugalmasan meghajlítsák, és a tetőfelülettel szoros érintkezésbe hozzák. Továbbá az ólom nagy sűrűsége és az ennek megfelelő nagy súlya meg fogja akadályozni annak visszahajlását viharos időjárás esetén.

Az ólomnak azonban nagyon jól ismert hátrányai is vannak, mivel a környezetre nézve káros, nagy súlya miatt drága a szállítása és a kezelése, és bizonyos szempontokból bonyolult az alkalmazása, például akkor, amikor különböző ólomelemeket kell egymással összekapcsolni. Továbbá az ólom oxidálódhat, és ezt követően a környező tetőfelületen sávokban előforduló lerakódásokat hagyhat maga után.

Az ólomnak szegélyzáró anyagokban való hagyományos alkalmazásával együtt járó gazdasági és környezeti problémák elkerülése érdekében azt javasolták, hogy szendvicsszerkezet formájában gyártsanak zárószegélyeket, amelyekben egy, jellemzően hidegen alakítható anyagból álló, feszültségcsillapító és stabilizáló magréteg az egyik oldalánál teljesen be van vonva burkolófóliával. A magréteget jellemzően polimer anyagból vagy bitumentermékből, és a burkolófóliát jellemzően vékony fémfóliából, előnyösen alumíniumfóliából készítik. A bitumen, mint termékcsoport, rendes körülmények között környezeti hőmérsékleten ragadós tulajdonságú, ami biztosítja azt, hogy hozzátapadjon a fóliához és stabilizálja azt. Ha azonban nem ragadós tulajdonságú maganyagot használnak, szükségessé válhat, hogy a maganyagot nyomásra érzékeny ragasztóbevonattal lássák el. Ilyen szegélyzáró anyagokat ismertetnek például a DK 148 064 számú és a DK 145 509 számú, valamint a DE-A-4 032 058 számú szabadalmi leírásokban.

Nagyon mély bemélyedéseket tartalmazó hullámos tetőfedő burkolatok formájában kialakított tetőfelületeken való alkalmazásra a fent ismertetett szendvicsszerkezeteket hullámosított és redőzött változatokban fejlesztették tovább, hogy azok kézzel elegendően jól alakíthatóak és nyújthatóak legyenek, és a zárószegély és a tető között jó illeszkedést tegyenek lehetővé.

Még ezeknél a továbbfejlesztett változatoknál is előfordul azonban, hogy nehéz szoros, és ugyanakkor tartós illeszkedést kialakítani a zárószegély és a tetőfelület között.

Ennek megfelelően olyan szendvics jellegű zárószegélyeket javasoltak, amelyekben egy további réteget vagy szerkezetet ágyaznak be a magrétegbe vagy adnak hozzá ahhoz, például egy beágyazott fémháló vagy rács formájában, mint azt például a GB-A-2 184 685 vagy WO 95/31620 számú szabadalmi iratokban ismertetik, vagy egy beágyazott polimer rács formájában, mint azt a DE-U-298 04 503 számú szabadalmi iratban ismertetik, vagy pedig egy további fólia formájában, mint azt a WO 99/13180 számú nemzetközi közzétételi iratban ismertetik. Ezek a szerkezetek azonban jelentős mértékben megnövelik a gyártás költségeit, és problémák jelentkeznek, amikor a felszerelésük folyamán a fémhálók huzalanyaga eltörik, és ezt követően áthatol azon az anyagon, amelybe be van ágyazva, valamint a burkolófólián, és ez lehetővé teszi a víz bejutását.

A GB-A-1 095 393 számú szabadalmi iratban olyan ragadós rétegezett anyagot ismertetnek, amelyeket például épületeknél illesztések víz- és pormentes tömítéseinek biztosítására lehet alkalmazni. A rétegezett anyag hajlékony védőrétegre bevonat formájában felvitt öntapadó, bitumenes összetételű anyagot tartalmaz. A bitumenes összetételű anyag töltőanyagot, előnyösen rostos és porított töltőanyagot is tartalmaz. Porított töltőanyagoknak sztearinsawal felületkezelt őrölt mészkőkovát és kalcium-karbonátot javasolnak.

Az ólom zárószegélyek alternatívájaként a technika állása szerint javasolt ólommentes szegélyzáró anyagoknak a piacra való bevezetésével kapcsolatban nehézségek merültek fel. Ehelyett a hagyományos ólom zárószegélyek tulajdonságait hullámosítással vagy redőzött kialakítással próbálták meg javítani az ólom vastagságának csökkentése mellett, továbbá az ólom zárószegélyek időjárás-állóságát annak befestésével vagy lakkozásával próbálták meg elérni.

A fentiekre való tekintettel célunk a jelen találmánnyal olyan továbbfejlesztett szegélyzáró anyag kialakítása, amely rendelkezik a fentiekben ismertetett ólom zárószegélyek egy vagy több kívánatos tulajdonságával; azaz nagyon kis mértékű rugalmas deformálódás mellett könnyű meghajlítani, nagy a sűrűsége, valamint egyszerű és olcsó a gyártása.

Kitűzött célunkat a találmány szerint olyan hajlékony, hidegen alakítható, lemez alakú, tetőfedéshez használa2

HU 226 091 Β1 tos zárószegély megalkotásával érjük el, amely rétegelt szerkezettel rendelkezik, ahol a rétegelt szerkezet összetett réteget és az összetett réteg egyik vagy mindkét oldalán lévő burkolófóliát tartalmaz, továbbá az összetett réteg hordozóanyagot és egy vagy több nem strukturális alkotóelemet tartalmaz, és a nem strukturális alkotóelemeknek legalább egyike 3,5 g/ml-nél nagyobb sűrűségű nehézfém-kompozíciót tartalmaz.

A hordozóanyagot és legalább egy további nem strukturális alkotóelemet tartalmazó összetett réteggel rendelkező, tetőfedéshez használható zárószegély a fentiekben meghatározott, óloméhoz hasonló tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik.

„Nem strukturális” alkotóelem alatt olyan összetevőt értünk, amely önmagában nem képez merev lapvagy lemezszerű szerkezetet, ellentétben a fentiekben tárgyalt háló- vagy rácsszerkezetek esetével. Épp ellenkezőleg, a nem strukturális alkotóelemek különálló egységek formájában vannak eloszlatva a hordozóanyagban. „Nehézfém-kompozíció alatt olyan 3,5 g/ml-nél nagyobb sűrűségű kompozíciókat értünk, amelyek nehézfémeket tartalmaznak, vagy nehézfémekből állnak. Előnyösen a nehézfém-kompozíció sűrűsége 4,5 g/ml vagy több. A nehézfémek olyan elemek a periódusos rendszerben, amelyek sűrűsége 3 g/ml-nél nagyobb.

A találmány első aspektusa szerint az összetett réteg egy vagy több olyan nehézfém-kompozíciót tartalmazó nem strukturális alkotóelemet tartalmaz, amelynek sűrűsége 3,5 g/ml-nél nagyobb, aminek eredményeképp olyan, az összetett réteget alkotó anyagot kapunk, amelynek sűrűsége nagyobb a hordozóanyagénál, mégis lényegében ugyanolyan képlékenyen alakítható, mint a hordozóanyag. Ez utóbbi alatt azt értjük, hogy az ilyen összetett anyagnál kevesebb mint ötször, előnyösen kevesebb mint kétszer akkora erőre van szükség adott mértékű alakváltoztatáshoz, mint amekkora erő a hordozóanyag esetén szükséges.

A nehézfém-kompozíciót tartalmazó nem strukturális alkotóelem rendszerint eloszlatott szilárd részecskék formájában van jelen a hordozó beágyazóanyagban. A szilárd részecskék alakja jelentősen változékony lehet, általában előnyös azonban, ha a részecskék közepes részecskeátmérője kevesebb mint kétszer akkora, előnyösen kevesebb mint ötször akkora, mint az összetett réteg vastagsága. Előnyösen a nehézfém-kompozíciót tartalmazó részecskék egyenletesen vannak eloszlatva a hordozó beágyazóanyagban, annak érdekében, hogy olyan zárószegélyt alakítsunk ki, amelynek a tulajdonságai a lemez bármely része tekintetében ugyanolyanok. Annak érdekében, hogy a nem strukturális alkotóelem sűrűsége nagy legyen, előnyös lehet tiszta fémet vagy fémötvözetet tartalmazó fémrészecskéket alkalmazni. Bizonyos nehézfémek, mint például a vas, hajlamosak az oxidálódásra, amennyiben normál időjárási körülményeknek tesszük ki, ha a nehézfém nincs kellőképpen védve a beágyazóanyagban. Ezért előnyös lehet, ha olyan nem strukturális alkotóelemet alkalmazunk, amelyben a nehézfém összetevő kémiai vegyületben kötött fém. Ezenkívül a kémiai vegyületben, például szervetlen sóban kötött nehézfémek a tiszta nehézfémekhez vagy azok ötvözeteihez viszonyítva rendszerint nem olyan drágák.

A nem strukturális alkotóelem általában valamilyen, vagy fémrészecskéket mint olyanokat, vagy kémiai vegyületben kötött fém formájában előforduló nehézfémet tartalmazó ásványi, kerámia-, fémes vagy polimer természetű, szerves vagy szervetlen anyagon alapul. Az ilyen megfelelő nehézfémekre példaként megemlítjük a báriumot, vasat, ezüstöt, molibdént és rezet. Előnyös nehézfém-kompozíciók a fenti nehézfémek szervetlen sói és oxidjai. Az ilyen megfelelő nehézfémsókra példaként megemlítjük a fenti nehézfémek klorid-, szulfát-, szulfid- és nitrátsóit. Előnyös nehézfém-kompozíció a bárium-szulfát, könnyű hozzáférhetősége és alacsony ára miatt. Általában a tartós nem strukturális alkotóelemeket részesítjük előnyben a könnyen degradálódókkal szemben. Abban az esetben, amikor a védőfólia megsérül, fontos, hogy a nem strukturális alkotóelemeket ne degradálja az időjárás, például a savas eső. A bárium-szulfát kielégíti ezt a követelményt, míg a kalcium-karbonátot, amely nem minősül nehézfém-kompozíciónak, a savas eső feloldja.

Speciális anyagként további, nehézfémet nem tartalmazó vegyületek is alkalmazhatóak. Példaként megemlítjük, hogy előnyös lehet, ha az összetett kompozíció kormot tartalmaz.

A találmány második aspektusa szerint az összetett réteg egy vagy több nem strukturális alkotóelemet tartalmaz, amelyeknek köszönhetően az összetett réteg kevésbé rugalmas, mint a hordozóanyag, mégis lényegében éppúgy képlékenyen alakítható, mint a hordozóanyag. Ez utóbbi alatt azt értjük, hogy az ilyen összetett anyag esetén kevesebb mint ötször akkora erőre van szükség adott mértékű alakváltoztatásához, mint a hordozóanyag esetén, előnyösen pedig kevesebb mint kétszer akkora erőre van szükség.

A „rugalmas” kifejezéssel arra a lehetséges relatív megnyúlásra hivatkozunk, ami előtt a képlékeny alakváltozás végbemegy, azaz a kis rugalmasság ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy csupán egy kicsiny relatív megnyúlás/alakváltozás következhet be, mielőtt képlékeny alakváltozás lép fel.

A fenti képlékeny alakíthatóságot úgy érjük el, hogy az összetett réteg anyagába további nem strukturális alkotóelemet viszünk be, amely szálasanyagot tartalmaz. Egy előnyös kiviteli változatban a további alkotóelem szerves vagy szervetlen, nem merev szövetszerű lapon vagy nem strukturális szálasanyagon alapszik, előnyösen rostokat, szálakat, fonatokat és hasonlókat tartalmazó olyan anyagokon alapszik, mint például az ásványi, kerámiai, fémes vagy polimer összetevők vagy kompozíciók, vagy azok vegyületei. Megfelelő szálasanyagokra példaként megemlítjük az azbeszt-, kőgyapot- és uralitszálakat. Előnyös kiviteli változatokban a szálak hosszúsága kisebb 10 cm-nél, még előnyösebben kisebb 5 cm-nél, és legelőnyösebben kisebb 1 cm-nél. Előnyös lehet, ha a szálakat valamely uralkodó irányítottsággal rendezzük el, hogy ezáltal az irányítottság tekintetében megnövelt stabilitást érjünk el.

HU 226 091 Β1

A hordozó beágyazóanyagban a nem strukturális alkotóelemek mennyisége a zárószegély kívánt alkalmazásától függően változhat. Azt tapasztaltuk, hogy az összetett réteg anyaga 95 tömeg% mennyiségig tartalmazhat nem strukturális anyagot. Az összetett réteg anyaga elegendő nagyságú sűrűségének eléréséhez előnyös, ha az összetett réteg anyagának több mint 50%-át a nem strukturális alkotóelemek alkotják. Jobban hajlítható és hidegen jobban alakítható zárószegélyt kapunk, ha a nem strukturális alkotóelemek az összetett réteg anyagának több, mint 75 tömeg%-át alkotják. Az összetett réteg anyagának előnyös sűrűsége legalább 2 g/ml, és még előnyösebben 2,5 g/ml vagy annál több. Általában a tetőfedéshez használatos zárószegély összetett rétegének vastagsága a 0,5 mm-5 mm tartományban van. Előnyösen ez a vastagság a 0,7 mm-2 mm tartományban van.

Előnyös kiviteli alakoknál olyan nem strukturális alkotórészeket alkalmazunk, amelyek a hordozóanyaggal oly módon működnek együtt, és annak szerkezetét oly módon szakítják meg, hogy az összetett réteg ennek eredményeképpen kapott anyaga kevésbé rugalmas, de még lényegében ugyanúgy képlékenyen deformálható, mint a hordozóanyag.

Előnyös hordozóanyagok a polimer anyagok, például a PVC vagy butllkaucsuk (sztirol-butadién radiális blokk-kopolimer), és a bítumentermékek. A bitument a találmány szempontjából bizonyos esetekben előnyösnek lehet tekinteni, mivel környezeti hőmérsékleteken eléggé ragadós ahhoz, hogy azt a burkolófóliával rétegein! lehessen. Amennyiben fontosak a környezeti szempontok, a butilkaucsukot általában előnyösnek tekintjük. A butilkaucsuk (és a PVC) ragadóssága azonban rendszerint nem elegendő ahhoz, hogy abból tartós rétegelt szerkezetet alakítsunk ki a burkolófóliával. Emiatt a rétegeléshez ragasztószer alkalmazása lehet szükséges vagy kívánatos.

Mint azt a fentiekben tárgyaltuk, a találmány szerinti összetett maganyagot kettő vagy több réteggel rendelkező zárószegélyként, azaz rétegelt vagy szendvicsszerkezetek formájában lehet felhasználni. A találmány szerint az összetett anyagot egyik vagy mindkét oldalán burkolófóliával vonjuk be, például ásványi, kerámia, fém vagy polimer jeliegűvel. Előnyösen a burkolat egy fémfólia, előnyösen alumíniumfólia. A fóliát redőzni lehet. Továbbá a fóliaburkolatot díszítés céljából vagy a tetőfedéshez használatos zárószegély élettartamának növelése érdekében lakkal lehet befedni.

A burkolófólia vastagsága előnyösen a 0,1 mm-0,5 mm tartományban lehet.

Ha az összetett réteget csak az egyik oldalán vonjuk be burkolófóliával, a másik oldalt leválasztható filmmel lehet bevonni. A leválasztható filmet el fogjuk távolítani, mielőtt a zárószegélyt felhasználjuk. Abban az esetben, amikor az összetett réteg ragadós, vagy az összetett réteget ragasztóanyaggal látjuk el, akkor a tetőfedéshez használatos zárószegély hozzá tud tapadni az épület elemeihez, hogy szorosabb illeszkedést biztosítson.

A ragasztóanyag, amelyet egy nem ragadós összetett rétegnek vagy egy nem eléggé ragadós összetett rétegnek a burkolófóliához vagy a leválasztható filmhez való hozzáragasztására használunk, bármilyen megfelelő típusú lehet, ami elegendő erősségű tapadást biztosít. A találmány egyes kiviteli változatainál előnyös kétoldalas ragasztószalagot használni az összetett réteg és a burkolófólia vagy leválasztható réteg közötti további réteg formájában.

Az összetett réteg és a burkolófólia egymáshoz kapcsolódó részénél előnyös lehet súrlódáscsökkentő anyag alkalmazása. Megfelelő súrlódáscsökkentő anyagra példa a grafit és a molibdén-szulfid.

A szegélyzáró anyag általános nyújthatóságának javítására - például hogy nagyon mély vájatokkal rendelkező hullámos cserepek alkotta tetőfelülethez jól lehessen illeszteni - a zárószegélyt egy vagy két irányban hullámosíthatjuk.

A találmány szerinti, tetőfedéshez használatos zárószegély hagyományos rétegelési eljárások szerint készíthető. A találmány szerinti, tetőfedéshez használatos zárószegély gyártására megfelelő eljárásra példaként a következő eljárást ismertetjük útmutatásként.

Először folyékony összetett anyagot készítünk, amely tartalmazza a hordozóanyagot, valamint a nem strukturális alkotóelemeket is. A hordozóanyagok, amelyeket alkalmazni lehet, normál környezeti hőmérsékleten rendszerint szilárdak. Ezért a hordozóanyagot felmelegítjük, legalább annyira, hogy a megolvasztott hordozóanyag viszkozitása elegendően alacsony legyen ahhoz, hogy lehetővé tegye annak keverését. Ezután a nem strukturális alkotóelemeket hozzáadjuk a folyékony hordozóanyaghoz, és a nem strukturális alkotóelemeket keveréssel eloszlatjuk a hordozóanyagban. Előnyösen a keverést mindaddig folytatjuk, amíg a nem strukturális alkotóelemeket egyenletesen eloszlattuk a hordozóanyagban.

Az eloszlatott nem strukturális alkotóelemeket tartalmazó folyékony összetett anyagot a kívánt vastagságban felvisszük egy burkolófóliára, rendszerint alumíniumfóliára. Adott esetben egy második burkolófóliával is elláthatjuk az összetett réteg szabad felületét, annak érdekében, hogy három réteggel rendelkező rétegelt anyagot kapjunk. Ezt követően az összetett réteg anyagát megfelelő hőmérsékletre lehűtve megszilárdítjuk.

Ennek az eljárásnak egy másik változatában az összetett réteget külön készítjük el, majd ezt követően az összetett réteget burkolófóliával látjuk el rétegelés segítségével az egyik vagy mindkét oldalán. Ha az összetett réteg anyaga normál- vagy annál kissé magasabb hőmérsékleten ragadós, akkor az összetett réteg egy lapját vagy egy szalagját elkészíthetjük a folyékony összetett anyag öntésével is, majd ezt követően a rétegnek a hőmérséklet csökkentésével való megszilárdításával. A szilárd tapadós réteget külön eljárásban rétegeljük a burkolófóliára. Ha az összetett rétegnek csupán az egyik oldalát vonjuk be burkolófóliával, akkor a másik oldalt leválasztható filmmel vonhatjuk be. A leválasztható filmet a tetőszigeteléshez használatos zárószegély felhelyezése előtt kell arról eltávolítani.

Abban az esetben, amikor az összetett anyag nem ragadós és az eljárás utóbbi változatát alkalmazzuk,

HU 226 091 Β1 akkor az összetett réteg és a burkolófólia közé érdemes ragasztóanyagot felvinni.

Kívánatos lehet a burkolófólia és az összetett réteg egymáshoz csatlakozó felületeit megfelelő súrlódáscsökkentő anyaggal kezelni a rétegezett szerkezet kialakítása közben annak biztosítására, hogy a szerkezet ne váljon szét rétegekre a végeredményként kapott tetőfedéshez használatos zárószegélyre kifejtett nyomás hatására. A megfelelő súrlódáscsökkentő anyagokra az MoS₂ és a grafit hozható fel példaként.

A találmányt az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, a rajzon az

1. ábra egy tetőfedéshez használatos zárószegélyt szemléltet perspektivikus ábrázolásban.

Példaként tetőfedéshez használatos, rétegelt szerkezettel rendelkező zárószegély előállítását mutatjuk be.

Összetett anyagból egy szalagot készítünk. Kiinduláskor 14 kg butilkaucsukot (sztirol-butadién radiális blokk-kopolimert) megolvasztunk. A megolvasztott polimer keverése közben 1 kg kormot és 85 kg szemcsés bárium-szulfátot adunk hozzá. Amikor a kormot és a bárium-szulfátot egyenletesen eloszlattuk a folyékony butilkaucsukban, abból egy szalagot öntünk. A szalagot megszilárdítjuk oly módon, hogy hagyjuk lehűlni környezeti hőmérsékletre. A kapott összetett anyag sűrűsége 2,7 g/ml, és igen ragadós.

Alumíniumfóliából az összetett anyagú szalag szélességének kétszeresével egyenlő szélességű szalagot készítünk. Rétegelőberendezésben az alumíniumfóliát az összetett anyagú szalag egyik éle köré hajtjuk, és ragasztóanyagot hordunk fel az alumíniumfólia és az összetett anyagú szalag egymáshoz kapcsolódó felületei közé. ötrétegű, tetőfedéshez használatos zárószegélyt kapunk.

Az ábrán szemléltetett kiviteli alakban a tetőfedéshez használatos zárószegély 10 sínelemet és 20 szegélyelemet foglal magában. A 10 sínelem a 20 szegélyelemhez annak egyik éle mentén van hozzákapcsolva, és az összekapcsoló elemként szolgál a 20 szegélyelem és például egy ferde tetőbe beépített ablak kerete között. A 10 sínelem számos, az ablakhoz és/vagy a tetőhöz való csatlakoztatóelemként szolgáló 11,12, 13, 14 és 15 elemet foglal magában. Mivel a találmány megértése szempontjából nem lényegesek, ezért ezeket nem ismertetjük részletesebben.

A 20 szegélyelem részlegesen megbontva került ábrázolásra, és így látható, hogy a 20 szegélyelem ötrétegű rétegelt szerkezetet foglal magában: egy felső burkoló- 21 réteget, egy felső közbenső 22 réteget, egy mag- 23 réteget, egy alsó közbenső 24 réteget és egy alsó burkoló- 25 réteget.

A felső és alsó burkoló- 21, 25 rétegek alumíniumfóliák, amelyek az összetett anyagú 23 réteghez a ragasztóanyagból álló 22 és 24 rétegek segítségével vannak hozzáerősítve. Abban az esetben, amikor magának az összetett 23 rétegnek kellő mértékű a ragadóssága, vagy amikor nem tartjuk szükségesnek, hogy a felső és alsó burkoló- 21,25 rétegek és a mag- 23 réteg egymáshoz ragadjanak, akkor a közbenső 22 és rétegekre nincs szükség. Ez utóbbi eset áll fenn különösen akkor, amikor a burkoló- 21, 25 rétegeket egyetlen, a magot képező 23 réteg szabad 26 éle köré hajtott fóliából alakítjuk ki.

A bemutatott kiviteli alaknál a 20 szegélyelem az egyik irányban hullámosítva van a szabad 26 éle mentén.

Tehát, mint azt a leírás bevezető részében említettük, a zárószegélynek a 20 szegélyelem a fő összetevője egy ablak valamely eleme és egy tető felülete közötti jó illeszkedés, valamint a stabil és biztonságos tömített csatlakozás megvalósítása szempontjából. Ennek biztosítása érdekében a 20 szegélyelemnek ideális esetben könnyű felszerelést kell lehetővé tennie, aminek következtében a 20 szegélyelem szilárdan és szorosan illeszkedve kerül felszerelésre a tetőfelületre, és függetlenül az idő múlásától és a külső hatásoktól az a helyén marad. Ennek elérése érdekében a találmány szerinti összetett anyag kézzel könnyen hajlítható, viszonylag nagy a tömege, és kicsi a rugalmassága.

Claims (18)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Hajlékony, hidegen alakítható, lemez alakú zárószegély tetőfedéshez, amely rétegelt szerkezettel rendelkezik, ahol a rétegelt szerkezet összetett réteget és az összetett réteg egyik vagy mindkét oldalán lévő burkolófólíát tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az összetett réteg hordozóanyagot és egy vagy több nem strukturális alkotóelemet tartalmaz, és a nem strukturális alkotóelemeknek legalább egyike 3,5 g/ml-nél nagyobb sűrűségű nehézfém-kompozíciót tartalmaz.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a nehézfém-kompozíció sűrűsége 4,5 g/ml vagy annál nagyobb.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a nem strukturális alkotóelem fémrészecskék formájában tartalmazza a nehézfém-kompozíciót.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a nem strukturális alkotóelem kémiai vegyületben kötött fém formájában tartalmazza a nehézfém-kompozíciót.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a nem strukturális alkotóelem nehézfémje bárium, vas, ezüst és réz közül van kiválasztva.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a nem strukturális alkotóelem bárium-szulfát.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy az összetett réteg anyaga további nem strukturális alkotóelemként szálasanyagot tartalmaz.
8. 8. A 7. igénypont szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a nem strukturális anyag szálainak hosszúsága 10 cm-nél kisebb, előnyösen 5 cm-nél kisebb, még előnyösebben 1 cm-nél kisebb.

   HU 226 091 Β1
9. 9. A 7, vagy 8. igénypont szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a szálak uralkodó irányítottsággal vannak elrendezve.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a nem 5 strukturális anyag az összetett réteg anyagának legfeljebb 95 tömeg%-át alkotja.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a nem strukturális anyag az összetett réteg anyagának több 10 mint 50 tömeg%-át alkotja.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a nem strukturális anyag az összetett réteg anyagának több mint 75 tömeg%-át alkotja. 15
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a burkolófólia 0,1 mm-0,5 mm tartományban lévő vastagságú vékony fémfólia.
14. 14. Az 13. igénypont szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a fémfóliát alumínium alkotja.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy az összetett réteg anyagának sűrűsége 2,5 g/ml vagy nagyobb.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a lemez alakú tetőfedéshez használatos zárószegélyhez annak egy oldala mentén egy épületelemhez csatlakoztatható sínelem (10) van csatlakoztatva.
17. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a lemez alakú, tetőfedéshez használatos zárószegély hullámos ított.
18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti zárószegély tetőfedéshez, azzal jellemezve, hogy a burkolófólia redőzést tartalmaz.