A találmány az (1S,4R)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropilamino)-9H-purin-9-il]-1-(hidroxi-metil)-2-ciklopentén (1592U89), a 3'-azido-3’-dezoxi-timidin (zidovudin) és a (2R,cisz)-4-amino-1-[2-(hidroxi-metil)-1,3-oxatiolán5-il]-(1 H)-pirimidin-2-on (3TC) gyógyászati kombinációira vonatkozik, amelyek HIV-ellenes aktivitással rendelkeznek. A találmány tárgyát képezik a fenti kombinációkat tartalmazó gyógyászati készítmények is, valamint ezek alkalmazása HIV-fertőzések kezelésére, beleértve a nukleozid és/vagy nemnukleozid inhibitorokkal szemben rezisztens HIV-mutánsok által okozott fertőzéseket is.
A zidovudin már jól ismert, fontos és hasznos kemoterápiás szer HIV-fertőzések kezelésére és/vagy megelőzésére, beleértve az ezzel összefüggő klinikai állapotok, például AIDS, AIDS-szel kapcsolatos komplex (ARC), AIDS-elmebaj-komplex (ADC) és az aszimptómás HIV-fertőzésben szenvedő betegek, vagy az anti-HIV-antitest-pozitívak kezelését is. A zidovudinnal történő kezelés meghosszabbítja a betegségmentes intervallumot a HIV-vel fertőzött aszimptómás betegekben, és késlelteti a szimptómás betegek halálát.
A zidovudin széles körű klinikai alkalmazását követően az ilyen fertőzések és állapotok kezelésében megfigyelték, hogy bizonyos esetekben a hosszan tartó kezelést követően a vírusban bizonyos mértékű rezisztencia fejlődhet ki a zidovudinnal szemben, ezért elveszti érzékenységét a gyógyszerrel szemben.
Az 1592U89 jelű terápiás szer (EP 0434450 számú szabadalmi leírás) ígéretes HIV-ellenes kemoterápiás szer (International Conference on Antiviral Research, 1995. április 23.), amely HÍV ellen erős aktivitást mutat, toxicitása alacsony, és agyba történő penetrációja kiváló, ami nagyon jelentős az AIDS és a HIV-vel kapcsolatos központi idegrendszeri állapotok, például ADC kezelése esetén.
A cukormaradék helyett oxatiolán-maradékot tartalmazó nukleozidanalógok, például az EP 382526 számú szabadalmi leírásban ismertetett nukleozidok, különösen a 4-amino-1-[2-(hidroxi-metil)-1,3-oxatiolán-5il]-(1H)-pirimidin-2-on (BCH-189) a vizsgálatok szerint HIV-ellenes aktivitással rendelkezik. A BCH-189 egy racém elegy, és noha az enantiomerek azonos hatást mutatnak HÍV ellen, a (-)-enantiomer lényegesen alacsonyabb toxicitással rendelkezik, mint a (+)enantiomer. A (-)-enantiomer kémiai neve (2R,cisz)-4amino-1-[2-(hidroxi-metil)-1,3-oxatiolán-5-il]-( 1H )pirimidin-2-on, amelyet a továbbiakban 3TC-nek vagy lamivudinnak nevezünk.
Ez idáig a HIV-fertőzések kezelése főleg nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorokkal, például zidovudinnal, didanozinnal (ddl), zalcitabinnal (ddC) és stavudinnal (D4T) végzett monoterápiával történt. Azonban ezek a gyógyszerek végül kevésbé hatékonnyá válnak, mivel vagy HIV-rezisztens mutánsok jelennek meg, vagy toxicitási problémák jelentkeznek. Ezért van szükség új gyógyszerekre.
A zidovudin kombinációja vagy ddC-vel, vagy ddllel ígéretes eredményeket mutatott HIV-vel fertőzött betegekben [New Eng. J. Med. 329(9), 581-587 (1992)]. A zidovudin és a 3TC kombinációját szintén tanulmányozták, és széles körben ismertették. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezek az eredmények meglepőek, mivel az ugyanazon hatáshelyen ható gyógyszerek gyakran antagonista vagy additív hatást fejtenek ki [Rév. Infect. Dis 4, 255-260 (1982)].
Meglepő módon azt találtuk, hogy az 1592U89, zidovudin és 3TC kombinálásával szinergetikus HIVellenes hatást érünk el. Az eredmény meglepő, mivel mind a három gyógyszer ugyanarra a molekulára, a HÍV reverz transzkriptázra hat. A találmány egyik jellemzője, hogy ezen gyógyszer-kombinációk alkalmazása szinergetikus antivirális hatást, még teljesebb vírusszuppressziót biztosít, korlátozza a gyógyszerrezisztens HIV-mutánsok megjelenését, és lehetővé teszi a gyógyszerrel kapcsolatos toxicitás megfelelőbb kézbentartását.
Ennek megfelelően a találmány egyik kiviteli alakja az 1592U89, vagy annak valamely fiziológiásán funkcionális származéka, a zidovudin, vagy annak valamely fiziológiásán funkcionális származéka és a 3TC vagy annak valamely fiziológiásán funkcionális származéka kombinációjára vonatkozik.
Nyilvánvaló, hogy a zidovudin keto- vagy enoltautomer formában létezhet, mindkét tautomerforma alkalmazása a találmány oltalmi körébe tartozik. A 3TC-t és 1592U89-et rendszerint megfelelő enantiomerjétől lényegében mentes formában alkalmazzuk, azaz a megfelelő enantiomer legfeljebb körülbelül 5 tömeg%, előnyösen legfeljebb körülbelül 2 tömeg%, különösen előnyösen 1 tömeg%-nál kisebb mennyiségben van jelen.
A leírásban fiziológiásán funkcionális származék alatt az 1592U89, zidovudin vagy 3TC bármely fiziológiásán elfogadható sóját, éterét, észterét vagy észterének sóját; vagy ezek bármelyikének szolvátjait és fiziológiásán funkcionális származékait, vagy bármely más olyan vegyületet értünk, amelyből a recipiensnek történő beadagolás után közvetlenül vagy közvetve egy fenti vegyület, vagy annak antivirálisan aktív metabolitja vagy maradéka keletkezhet.
A találmány szerinti előnyös észtereket egymástól függetlenül az alábbi csoportok közül választjuk:
(1) karbonsav-észterek, amelyekben az észtercsoport karbonsavrészének nemkarbonil maradéka egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport (például metil-, η-propil-, terc-butil- vagy n-butil-csoport), cikloalkilcsoport, alkoxi-alkil-csoport (például metoximetil-csoport), aralkilcsoport (például benzilcsoport), aril-oxi-alkil-csoport (például fenoxi-metilcsoport), arilcsoport (például fenilcsoport, amely adott esetben például halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal van szubsztituálva), vagy aminocsoport;
(2) szulfonát-észterek, például alkil- vagy aralkilszulfonii-csoport (például metánszulfonilcsoport);
(3) aminosav-észterek (például L-valil vagy L-izoleucil); és (4) foszfonát-észterek.
A fenti észterekben, hacsak egyébként nem definiáljuk, bármely alkilcsoport előnyösen 1-18 szénato2
HU 224 010 Β1 mot, különösen 1-6 szénatomot, még előnyösebben 1-4 szénatomot tartalmazhat. A fenti észterekben lévő bármely cikloalkilcsoport előnyösen 3-6 szénatomot tartalmaz. A fenti észterekben jelen lévő bármely arilcsoport előnyösen fenilcsoportot tartalmaz. A fenti vegyületekre történő bármely referencia a fiziológiásán elfogadható sóra való referenciát is magában foglalja.
Különösen előnyös észterek a zidovudin, 3TC (amely adott esetben védve lehet) mono-, di- és trifoszfát-észterei, vagy bármely egyéb vegyület, amely a páciensnek történő beadagolás után a fenti mono-, di- vagy trifoszfát-észterré képes közvetlenül vagy közvetve átalakulni.
Az 1592U89 előnyös származéka a (-)-karbovir trifoszfát-észtere.
Az 1592U89, zidovudin vagy 3TC, vagy fiziológiásán elfogadható származékaik fiziológiásán elfogadható sói közé tartoznak a megfelelő bázissal, például egy alkálifémmel (például nátriummal), alkáliföldfémmel (például magnéziummal), ammóniumionnal és NX4 +ionnal (ahol X jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport) képzett sók. A nitrogénatomot vagy aminocsoportot tartalmazó vegyületek fiziológiásán elfogadható sói közé tartoznak a szerves karbonsavakkal, például ecetsavval, tejsavval, borkősavval, almasavval, izetionsawal, laktobionsavval és borostyánkősawal, szerves szulfonsavakkal, például metánszulfonsawal, etánszulfonsavval, benzolszulfonsavval és p-toluolszulfonsavval, és a szervetlen savakkal, például sósawal, kénsavval, foszforsawal és szulfaminsavakkal képzett sók. A hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek fiziológiásán elfogadható sói közé tartoznak a vegyület anionjának megfelelő kationokkal, például nátrium-, ammónium- és NX4 +ionnal (ahol X jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport) alkotott kombinációi.
Gyógyászati alkalmazásra az 1592U89, zidovudin és 3TC sói fiziológiásán elfogadhatók, vagyis ezek fiziológiásán elfogadható savval vagy bázissal képzett sók. Azonban a fiziológiásán nem elfogadható savakkal vagy bázisokkal képzett sók is alkalmazhatók például egy fiziológiásán elfogadható vegyület előállítására vagy tisztítására. A találmány tárgykörébe tartoznak az összes sók, akár fiziológiásán elfogadható sawal vagy bázissal képzett sók azok, akár nem.
Az 1592U89 előnyös sója a szukcinátsó.
Az 1592U89 vagy fiziológiásán funkcionális származéka, a zidovudin vagy fiziológiásán funkcionális származéka és a 3TC vagy fiziológiásán funkcionális származéka kombinációit a továbbiakban találmány szerinti kombinációknak nevezzük.
A találmány tárgyát képezi továbbá a találmány szerinti kombinációk alkalmazása a gyógyászatban, különösen HlV-fertőzések kezelésére és/vagy megelőzésére, beleértve a nukleozid inhibitorokkal, különösen a zidovudinnal, 3TC-vel, FTC-vel, ddl-lel, ddC-vel vagy D4T-vel, vagy ezek kombinációival és a nemnukleozid inhibitorokkal, például nevirapinnel (BI-RG-587), loviriddel (α-APA) és delavuridinnel (BHAP) szemben rezisztens HIV-mutánsokkal történt fertőzéseket is. Ezenkívül a találmány szerinti kombinációk különösen alkalmasak az AIDS és a vele járó klinikai állapotok, például az AIDS-szel kapcsolatos komplex (ARC), progresszív generalizált limfadenopátia (PGL), Kaposi-szarkóma, csökkent trombocitaszámos purpura, AIDS-szel kapcsolatos neurológiai állapotok, például az AIDS-elmebaj-komplex, szklerózis multiplex, vagy trópusi paraperesis és a HIV-elleni antitestpozitív és HIV-pozitív állapotok, például az aszimptómás betegekben fellépő ilyen állapotok.
Magától értetődően a kombinációt alkotó vegyületeket egyidejűleg vagy ugyanabban, vagy eltérő gyógyászati készítmény(ek)ben, vagy egymást követően adhatjuk. Ha egymást követő adagolást alkalmazunk, a második és harmadik hatóanyag beadásának késleltetése nem lehet olyan nagy, hogy a találmány szerinti kombinációk szinergetikus gyógyászati hatásából származó előnyöket elveszítsük. Az is magától értetődő, hogy az 1592U89, zidovudin és 3TC, vagy ezek bármelyike fiziológiásán funkcionális származékát akár egyidejűleg, akár egymást követően adagoljuk, ezek külön-külön vagy együtt, vagy bármely kombinációban adagolhatok. Az 1592U89-et, zidovudint és 3TC-t előnyösen egyidejűleg vagy egymást követően adagoljuk különálló gyógyászati készítmények formájában, legelőnyösebben egyidejűleg adjuk be ezeket.
A találmány tárgyát képezi továbbá az 1592U89 alkalmazása HlV-fertőzések és az ezekkel kapcsolatos, fent ismertetett klinikai állapotok kezelésére és/vagy megelőzésére használható gyógyszer előállítására, zidovudinnal, illetve 3TC-vel történő egyidejű vagy egymást követő adagolásra. Magától értetődően az 1592U89-et, zidovudint vagy 3TC-t, vagy ezek bármely kombinációját alkalmazhatjuk a fenti gyógyszer előállítására.
Az 1592U89, zidovudin és 3TC vagy fiziológiásán funkcionális származékaik kombinációjának szinergetikus hatásai például 1-20:1-20:1-10 tömegarányban, előnyösen 1-10:1-10:1-5 tömegarányban, különösen az 1-3:1-3:1:2 tömegarányban mutatkoznak meg.
A kombinációban az egyes vegyületeket célszerűen olyan mennyiségben alkalmazzuk, amelyben egyedül történő alkalmazás esetén antivirális aktivitást fejtenek ki.
Az 1592U89, zidovudin és 3TC kombinációjának HIV-ellenes hatás kifejtéséhez szükséges mennyisége természetesen változó, és végső soron a gyógykezelést végző orvosra van bízva ennek megválasztása. Figyelembe kell venni az adagolás módját és a készítmény természetét, a beteg testtömegét, korát és általános állapotát, valamint a kezelendő betegség természetét és súlyosságát.
Az 1592U89 megfelelő dózisa humán gyógyászati célokra HlV-fertőzések kezelésére általában 0,1-100 mg/kg testtömeg/nap, előnyösen 0,5-50 mg/kg testtömeg/nap, és legelőnyösebben 7-30 mg/kg testtömeg/nap.
A zidovudin megfelelő dózisa általában 3-120 mg/kg testtömeg/nap, előnyösen 6-90 mg/kg testtömeg/nap, és legelőnyösebben 10-30 mg/kg testtömeg/nap.
HU 224 010 Β1
A 3TC megfelelő dózisa 0,1-120 mg/kg testtömeg/nap, előnyösen 0,5-75 mg/kg testtömeg/nap, legelőnyösebben 1-40 mg/kg testtömeg/nap, például 5-10 mg/kg testtömeg/nap.
Ha csak egyébként nem jelezzük, a hatóanyagok összes mennyiségeit magára a hatóanyagra adtuk meg. Az 1592U89, zidovudin, 3TC fiziológiásán funkcionális származékai, vagy ezek szolvátjai esetében ezek a számok arányosan növekednek. A kívánt dózist előnyösen két, három, négy, öt, hat vagy még több osztott dózisban adagoljuk megfelelő időközökben a nap során. Ezeket az osztott dózisokat egységdózis formában, például egységdózisonként 1-1500 mg, előnyösen 1-1000 mg, legelőnyösebben 10-700 mg hatóanyagot tartalmazó egységdózis formákban adagolhatjuk. Alternatív megoldásként, ha a recipiens állapota ezt megkívánja, a dózist folyamatos infúzió formájában is adhatjuk.
A kombináció komponenseit - amelyeket hatóanyagoknak is nevezhetünk - hagyományos módon adagolhatjuk gyógyászati célokra állatoknak, például emlősöknek, beleértve az embert is.
Noha a kombináció hatóanyagai szimpla kémiai vegyületként is adagolhatók, előnyösen ezeket gyógyászati készítmény formájában adagoljuk. A találmány szerinti gyógyászati készítmények a találmány szerinti kombinációt egy vagy több gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal vagy segédanyaggal, és kívánt esetben egyéb terápiás szerekkel kombinálva tartalmazzák. A hordozóanyagnak elfogadhatónak kell lennie olyan értelemben, hogy az egyéb komponensekkel összeférhetőnek kell lennie, és nem lehet káros hatása a recipiensre nézve. Abban az esetben, hogyha a találmány szerinti kombináció egyes komponenseit különkülön adagoljuk, ezeket általában gyógyászati készítmény formájában prezentáljuk. A továbbiakban készítmény alatt - hacsak egyébként nem említjük - mind a kombinációt, mind az annak egyes komponenseit tartalmazó készítményeket értjük.
Az 1592U89, zidovudin és 3TC, vagy ezek bármelyike fiziológiásán funkcionális származékának kombinációját célszerűen gyógyászati készítmény formájában adagoljuk, egységdózis formában. A célszerű egységdózisformák a hatóanyagot 50 mg-3 g mennyiségben tartalmazzák, például 100 mg-2 g hatóanyagot tartalmaznak.
A hatóanyagok közül bármely kettőt tartalmazó egységdózisformák kombinálhatók a harmadik hatóanyaggal az egyidejűleg vagy egymást követően történő adagolás céljából, így például egy tipikus egységdózis 50 mg-3 g zidovudint és ugyanennyi 3TC-t, előnyösen 100 mg-2 g zidovudint és ugyanennyi 3TC-t; vagy 50 mg-3 g zidovudint és ugyanennyi 1592U89-et, előnyösen 100 mg-2 g zidovudint és ugyanennyi 1592U89-et tartalmazhat.
A találmány egy másik kiviteli alakjában az egységdózisforma zidovudin, 1592U89 és 3TC, vagy ezek bármelyikének fiziológiásán funkcionális származéka közül választott legalább két hatóanyagot, és egy gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagot tartalmaz.
Magától értetődően a zidovudin, 1592U89 és 3TC közül választott két hatóanyag adagolása a találmány esszenciális részét képezi, előnyösen ezeket a harmadik hatóanyag beadása előtt adagoljuk. Előnyös az 1592U89 és zidovudin, és az 1592U89 és 3TC kombináció, különösen az 1592U89 és zidovudin kombinációja.
Ezenkívül azt találtuk, hogy ha a fent ismertetett vegyületeket kombináljuk, szinergetikus hatást érünk el.
A találmány újabb kiviteli alakja ezért a zidovudin, 1592U89 és 3TC közül választott két vegyületet tartalmazó kombináció, feltéve, hogy a két vegyület nem a zidovudin és a 3TC. A kombinációt előnyösen egyidejűleg, vagy egymást követően adagoljuk a harmadik vegyülettel.
Napjainkban egyre gyakrabban írják fel a gyógyászati készítményeket a betegnek úgynevezett „betegcsomag” formájában, amely a kezelés teljes menetét használatra készen összeállított, több részből álló, egyetlen csomagban, rendszerint hólyagos csomagolásban tartalmazza. A „betegcsomag” előnye a hagyományos receptekkel szemben (amikor a gyógyszerész a beteg gyógyszerszükségletét egy nagytömegű készletből adja ki) az, hogy a beteg mindig hozzáfér a „betegcsomagban lévő melléklethez, amely a hagyományos receptek esetén rendszerint hiányzik. A csomaghoz adott melléklet kimutathatóan javítja a beteg együttműködési hajlamát az orvos előírásaival.
A találmány egy további kiviteli alakjában a találmány szerinti kombinációt egyetlen „betegcsomag” segítségével, vagy az egyes készítményekből álló „betegcsomagok” segítségével adjuk a betegnek, és a csomagban egy melléklet van, amely a találmány szerinti kombináció helyes alkalmazására ad útmutatást.
A találmány tárgyát képezi ennek megfelelően egy „betegcsomag”, amely a találmány szerinti kombináció 1592U89, zidovudin és 3TC hatóanyagaiból legalább egyet tartalmaz egy információs melléklettel együtt, amely a találmány szerinti kombináció alkalmazására ad útmutatást.
A találmány tárgyát képezi továbbá egy hármas csomag is, amely az 1592U89-et vagy annak fiziológiásán funkcionális származékát, zidovudint vagy annak fiziológiásán funkcionális származékát és 3TC-t vagy annak fiziológiásán funkcionális származékát tartalmazza külön-külön történő adagolásra.
A találmány szerinti készítmények például orális, rektális, nazális, helyi (például transzdermálls, bukkális és szublinguális), vaginális vagy parenterális (például szubkután, intramuszkuláris, intravénás és intradermális) adagolásra alkalmasak. A készítményeket célszerűen egységdózis formában készíthetjük ki, és a gyógyszerkészítésben jól ismert eljárásokkal állíthatjuk elő ezeket. Az ilyen eljárások a találmány további tárgyát képezik, és magukban foglalják azt a lépést, amikor a hatóanyagokat egy hordozóanyaggal és egy vagy több segédanyaggal összekeverjük. Általában a készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat a cseppfolyós hordozóanyagokkal vagy finomeloszlású szilárd hordozóanyagokkal, vagy mindkettővel alapo4
HU 224 010 Β1 san és egységesen összekeverjük, majd kívánt esetben a terméket formáljuk.
Az orális adagolásra alkalmas találmány szerinti készítményeket formálhatjuk fizikailag elkülönülő egységként, például kapszula, kaplet, ostyás készítmény vagy tabletta formájában, amelyek mindegyike a hatóanyag előre meghatározott mennyiségét tartalmazza; porként vagy granulátumként; oldatként vagy szuszpenzióként vizes vagy nemvizes folyadékban; vagy „olaj a vízben” folyékony emulzió vagy „víz az olajban” folyékony emulzió formájában. A hatóanyagot bolusz, szirup vagy kenőcs formájában is prezentálhatjuk.
A tablettákat kívánt esetben egy vagy több segédanyag alkalmazásával sajtolással vagy öntéssel állíthatjuk elő. A sajtolt tablettákat úgy állíthatjuk elő, hogy a szabadon folyó, például por vagy granulátum formában lévő hatóanyagokat adott esetben egy kötőanyaggal (például povidonnal, zselatinnal, hidroxi-propilmetil-cellulózzal), csúsztatóanyaggal, inért hígítóanyaggal, konzerválószerrel, dezintegrálószerrel (például nátrium-keményítő-glikoláttal, térhálósított povidonnal, térhálósított nátrium-karboxi-metil-cellulózzal) és felületaktív szerrel vagy diszpergálószerrel összekeverjük, majd megfelelő berendezéssel összenyomjuk. Az öntött tablettákat az inért cseppfolyós hígítóanyaggal megnedvesített, porított vegyületek elegyének megfelelő berendezéssel történő öntésével állíthatjuk elő. A tablettákat adott esetben bevonattal láthatjuk el, vagy hornyolhatjuk, és lassú vagy szabályozott hatóanyag-felszabadulást biztosító formává készíthetjük ki, például hidroxi-propil-metil-cellulóz különböző mennyiségeit alkalmazhatjuk a kívánt felszabadulási profil biztosítására. A tablettákat adott esetben enterális bevonattal is elláthatjuk, hogy a hatóanyag felszabadulását ne a gyomorban, hanem a belekben biztosítsuk.
A szájban helyi adagolásra alkalmas készítmények közé tartoznak a gyógycukorkák, amelyek a hatóanyagokat egy ízesített alapanyagban, rendszerint szacharinban és akácmézgában vagy tragantgyantában tartalmazzák; a pasztillák, amelyek a hatóanyagot egy inért alapanyagban, például zselatinban és glicerinben, vagy szacharózban és akácmézgában tartalmazzák; és a szájvizek, amelyekben a hatóanyag egy megfelelő cseppfolyós hordozóanyagban van. A rektális adagolásra alkalmas készítményeket kúpokká formálhatjuk megfelelő alapanyaggal, amely például kakaóvajat vagy egy szalicilátot tartalmaz.
A helyi adagolást transzdermális iontoforézis eszköz segítségével is végrehajthatjuk.
A vaginális adagolásra alkalmas készítményeket pesszáriumok, tamponok, krémek, gélek, paszták, habok vagy spray-készítmények formájában szerelhetjük ki, ezek a hatóanyagon kívül a gyógyszerkészítésben jól ismert hordozóanyagokat tartalmazhatnak.
A rektális adagolásra alkalmas készítményeket, amelyekben a hordozóanyag egy szilárd anyag, legelőnyösebben kúp egységdózis kúp formájában készítjük ki. Megfelelő hordozóanyagok például a kakaóvaj és az egyéb szokásosan alkalmazott anyagok. A kúpokat célszerűen úgy formálhatjuk, hogy a hatóanyagkombinációt a meglágyított vagy felolvasztott hordozóanyag(ok)kal összekeverjük, majd öntőformákban lehűtjük és formáljuk.
A parenterális adagolásra alkalmas készítmények lehetnek például vizes vagy nemvizes, izotoniás, steril inejkcióoldatok, amelyek antioxidánsokat, puffereket, bakteriosztatikumokat és a készítményt a recipiens vérével izotóniássá tevő oldott anyagokat tartalmaznak; vizes vagy nemvizes steril szuszpenziók, amelyek szuszpendálószereket és sűrítőanyagokat tartalmazhatnak; és liposzómák vagy egyéb mikrorészecskés rendszerek, amelyek a hatóanyagot célzottan juttatják a vérkomponensekhez, vagy egy vagy több szervbe. A készítményeket egységdózist vagy több dózist tartalmazó, lezárt tartályokba szerelhetjük ki, például ampullákba és fiolákba, és fagyasztva szárított (liofilizált) állapotban tárolhatjuk, amelyekhez adagolás előtt csak steril cseppfolyós hordozóanyagot, például injekció készítésére vizet kell adni. Vényre készült injekciós oldatokat és szuszpenziókat a fent említett steril porokból, granulákból és tablettákból állíthatunk elő.
Előnyös egységdózis-készítmények azok, amelyek a hatóanyagok egy napi dózisát, vagy egy napi osztott dózisát, vagy annak megfelelő részét tartalmazzák.
Magától értetődően a fent közelebbről is említett komponenseken kívül a találmány szerinti készítmények egyéb komponenseket is tartalmazhatnak, amelyeket az adott típusú készítményben szokásosan alkalmaznak, így például az orális adagolásra alkalmas készítmények tartalmazhatnak további komponensként édesítőszereket, sűrítőanyagokat és ízesítőanyagokat is.
A találmány szerinti kombinációk vegyületeit szokásos módon állíthatjuk elő. A zidovudint például az US 4724232 számú szabadalmi leírásban ismertetett módon állíthatjuk elő. A zidovudin kereskedelmi forgalomból is beszerezhető (Aldrich Chemical Co., Milwaukee, WI 53233, USA).
Az 1592U89-et az EP 0434450 számú szabadalmi leírásban vagy a PCT/GB/4500225 számú szabadalmi leírásban ismertetett eljárással állíthatjuk elő.
A 3TC előállítására alkalmas eljárásokat a WO91/17159 számon publikált nemzetközi szabadalmi leírásban ismertetnek.
A találmányt közelebbről - a korlátozás szándéka nélkül - az alábbi példákkal kívánjuk ismertetni. A hatóanyag az 1592U89-et, zidovudint, 3TC-t vagy ezek kombinációit, vagy ezek fiziológiásán funkcionális származékait jelenti.
1. példa
Tabtettakészítmény
Az alábbi A, B és C készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a komponenseket nedvesen granuláljuk povidonoldattal, majd hozzáadjuk a magnézium-sztearátot, és a keveréket sajtoljuk.
A készítmény_mg/tabletta
Hatóanyag 250
Laktóz B.P. 210
Povidon B.P. 15
HU 224 010 Β1
Nátrium-keményítő-glikolát |
20 |
Magnézium-sztearát |
5 |
β készítmény |
500
mg/tabletta |
Hatóanyag |
250 |
Laktóz B.P. |
150 |
Avicel PH 101 |
60 |
Povidon B.P. |
15 |
Nátrium-keményítő-glikolát |
20 |
Magnézium-sztearát |
5 |
500
C készítmény |
mg/tabletta |
Hatóanyag |
250 |
Laktóz B.P. |
200 |
Keményítő |
50 |
Povidon B.P. |
5 |
Magnézium-sztearát |
4 |
349
Az alábbi D és E készítményeket az összekevert |
komponensek közvetlen sajtolásával állítjuk elő. Az E |
készítményben alkalmazott laktóz közvetlen sajtolásra |
alkalmas (Dairy Crest-Zeparox”).
D készítmény |
mg/tabletta |
Hatóanyag |
250 |
Előzselatinált keményítő NF 15 |
150 |
E készítmény |
400
mg/tabletta |
Hatóanyag |
250 |
Laktóz B.P. |
150 |
Avicel |
100 |
500
F készítmény (szabályozott hatóanyagfelszabadulást biztosító készítmény)
A készítményt úgy állítjuk elő, hogy az összetevőket a povidon oldatával nedvesen granuláljuk, majd hozzáadjuk a magnézium-sztearátot, és a keveréket sajtoljuk.
mg/tabletta
Hatóanyag |
500 |
Hidroxi-propil-metil-cellulóz |
112 |
(Methocel K4M Prémium) |
|
Laktóz B.P. |
53 |
Povidon B.P. |
28 |
Magnézium-sztearát |
7 |
700
A hatóanyag felszabadulása körülbelül 6-8 óra alatt játszódik le, és 12 óra alatt befejeződik.
1. példa
Kapszulakészítmények
A készítmény
Az A készítményt úgy állítjuk elő, hogy az 1. példa szerinti D készítmény komponenseit összekeverjük, és kétrészes keményzselatin-kapszulába töltjük. A B készítményt (alább) hasonló módon állítjuk elő.
készítmény_mg/kapszula
Hatóanyag 250
Laktóz B.P. 143
Nátrium-keményítő-glikolát 25
Magnézium-sztearát_2
420
C készítmény |
mg/kapszula |
Hatóanyag |
250 |
Macrogel 4000 B.P. |
350 |
|
600 |
A C készítményt úgy állítjuk elő, hogy a Macrogel 4000 B.P.-t megolvasztjuk, az olvadékban diszpergáljuk a hatóanyagot, és az olvadékot kétrészes |
keményzselatin-kapszulába töltjük. |
|
D készítmény |
mg/kapszula |
Hatóanyag |
250 |
Lecitin |
100 |
Földimogyoró-olaj |
100 |
450
A D készítményt úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot a lecitinben és a földimogyoró-olajban diszpergáljuk, és a diszperziót lágy, elasztikus zselatinkapszulákba töltjük.
E készítmény (szabályozott hatóanyagfelszabadulást biztosító kapszula)
Az alábbi szabályozott hatóanyag-felszabadulást biztosító kapszulás készítményt úgy állítjuk elő, hogy az (a), (b) és (c) komponenseket extruderben extrudál-
juk, majd az extrudátumot gömbszemcsézzük, és szárítjuk. A szárított szemcséket ezután hatóanyagfelszabadulást szabályozó membránnal (d) vonjuk be, és kétrészes keményzselatin-kapszulába töltjük. |
|
mg/kapszula |
(a) Hatóanyag |
250 |
(b) Mikrokristályos cellulóz |
125 |
(c) Laktóz B.P. |
125 |
(d) Etil-cellulóz |
13 |
|
513 |
3. példa
Injektálható készítmények
A készítmény |
|
Hatóanyag |
200 mg |
Sósavoldat 0,1 mol/l vagy nátrium-hidroxid-oldat 0,1 mol/l q.s. ad pH 4,0-7,0
Steril víz q.s. ad 10 ml
A hatóanyagot a víz fő tömegében 35-40 °C-on oldjuk, és a pH-t a sósavoldattal vagy a nátriumhidroxid-oldattal 4,0-7,0 közötti értékre állítjuk be. Az oldatot ezután a vízzel térfogatra töltjük, és steril, mikropórusos szűrőn steril, 10 ml-es borostyánsárga üvegfiolába (1. típus) szűrjük, majd steril dugóval és kupakkal lezárjuk.
S készítmény
Hatóanyag 125 mg
Steril, pirogénmentes foszfátpuffer (pH 7) q.s. ad 25 ml
4. példa
Intramuszkuláris injekció Hatóanyag 200 mg
Benzil-alkohol 0,10 g
Glikofurol 75 1,45 g
Injekció készítésére alkalmas víz q.s. ad 3,00 ml A hatóanyagot a glikofurolban oldjuk. Hozzáadjuk, és oldjuk a benzil-alkoholt, és vízzel 3 ml-re feltöltjük. Az
HU 224 010 Β1 elegyet ezután steril mikropórusos szűrőn keresztül egy 3 ml-es steril borostyánsárga fiolába (1. típus) szüljük.
5. példa |
Szirup |
|
Hatóanyag |
250 mg |
Szorbitoldat |
1,50 g |
Glicerin |
2,00 g |
Nátrium-benzoát |
0,005 g |
Ízesítőanyag (körte 17,42,3169) |
0,0125 ml |
Tisztított víz q.s. ad |
5,00 ml |
A hatóanyagot a glicerint és a tisztított víz fő törne- |
gát tartalmazó elegyben oldjuk. Az oldathoz ezután hozzáadjuk a nátrium-benzoát vizes oldatát, majd hozzáadjuk a szorbitoldatot, végül az ízesítőanyagot. A térfogatot tisztított vízzel kiegészítjük, és az elegyet alaposan összekeverjük.
6. példa
Kúp _mg/kúp
Hatóanyag 250
Keményített zsír, B.P. (Witepsol H15 - Dynamit
Nobel) 1770
2020
A Witepsol H15 egyötödét gőzfűtéses köpenyű edényben maximum 45 °C-on megolvasztjuk. A hatóanyagot 200 pm-es szitán átszitáljuk, és a megolvasztott alapanyaghoz adjuk vágőfejes Silversonnal végzett keverés közben, amíg sima diszperziót kapunk. Az elegy hőmérsékletét 45 °C-on tartva a szuszpenzióhoz adjuk a maradék Witepsol H15-öt, és a szuszpenziót keveréssel homogenizáljuk. A teljes szuszpenziót 250 pm-es, rozsdamentes acélszürőn átszűrjük, és folyamatos keverés közben 40 °C-ra hagyjuk hűlni. 38-40 °C hőmérsékleten az elegyből 2,02 g-ot töltünk megfelelő 2 ml-es műanyag öntőformába. A kúpokat szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni.
7. példa
Pesszáriumok mg/pesszárium
Hatóanyag |
250 |
Vízmentes dextróz |
380 |
Burgonyakeményítő |
363 |
Magnézium-sztearát |
7
1000 |
A fenti komponenseket közvetlenül összekeverjük, és a kapott elegy közvetlen préselésével kialakítjuk a pesszáriumokat.
Biológiai teszteredmények
Csúcs- és minimumszintek
A fenti vizsgálatban alkalmazott, pmol/l koncentrációban megadott csúcs- és minimumértékek klinikailag meghatározott csúcs- és minimumplazmaszintekből származnak. Ezek az értékek tükrözik a betegekben elért aktuális csúcs- és minimumplazmaszinteket akkor, amikor az egyes hatóanyagok gyógyászati dózisait egyedüli szerként alkalmazzuk.
Szer |
Csúcskoncentráció
(pmol/l) |
Teknőkoncentráció
(pmol/l) |
Zidovudin |
5 |
0,4 |
3TC |
9 |
0,7 |
1592U89 |
3,5 |
0,1 |
Antivirális aktivitás külön-külön vagy kombinációban
HIV-ellenes hatás vizsgálata
A humán T-sejtes limfotrópikus 1. típusú vírussal transzformált MT4 sejtvonalat tenyésztjük, és 3B vagy MN HIV-1 törzzsel fertőzzük (Advanced Biotechnologies Inc., Columbia, Maryland) az MT4 sejtek szaporodásának 50%-os gátlásához szükséges mennyiség tízszeresével (10*TCID50, 2*104 plakk-képző egység/sejt), hacsak ezt másképp nem említjük. Álfertőzött sejteket is előállítunk. 1 órás inkubálás után a sejteket 96 rezervoáros lemezekbe pipettázzuk, 1*104 sejt/rezervoár mennyiségben. A rezervoárok a zidovudin különböző koncentrációit, és a 3TC és az 1592U89 1. táblázatban megadott csúcs- vagy minimumplazmaszintjeit tartalmazzák. A fertőzött T-limfoblasztoid sejteket 5 napon keresztül inkubálva kialakul a HIV-1 által indukált szaporodásgátlás. A lemezeket ezután 28 pl 5%-os Nonidet P—40-nel (Sigma) kezeljük foszfáttal pufferolt sóoldatban (PBS), és 60 pl térfogatú mintákat viszünk át szűrős aljú, 96 rezervoáros lemezekre (Idexx Corp.). A lemezeket automatizált vizsgálóberendezésbe (Idexx Screen Machine) helyezzük, amely minden egyes rezervoárba propidium-jodidot adagol, mosássorozatot végez, és meghatározza a kapott fluoreszcenciát (E). A fluoreszcencia bizonyított módon közvetlen korrelációban van a sejtszámmal, ami lehetővé teszi a HIV-1 által indukált citopatikus hatás (CPE) mennyiségi meghatározását. A fertőzetlen sejtek CPE értéke 0%, míg a fertőzött, kezeletlen sejteké 100% definíció szerint. Meghatároztuk a HIV-1 által indukált CPE gátlását százalékban, és IC95 értékeket (95%-os gátlókoncentráció).
Az 1. ábra grafikusan mutatja a zidovudin, 3TC és 1592U89 kombinációjával kapott eredményeket, szemben a csak zidovudinnal, vagy csak 3TC-vel, vagy ezek kombinációjával kapott eredményekkel.