HU223843B1

HU223843B1 - Az (R)-7-acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8-metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin IV kristályformája, eljárás az új forma előállítására, alkalmazása és az azt tartalmazó gyógyszerkészítmények

Info

Publication number: HU223843B1
Application number: HU9502549A
Authority: HU
Inventors: David Lee Varie; Marvin Martin Hansen; Jeffrey Thomas Vicenzi; Benjamin Alan Anderson; Edward Grant Groleau; Milton Joseph Jr.Zmijewski
Original assignee: Eli Lilly And Co.
Priority date: 1994-08-31
Filing date: 1995-08-30
Publication date: 2005-02-28
Also published as: DE69532739T2; DK0699678T3; FI112489B; FI954066A; IL115102A0; JP3449835B2; AU3035795A; ATE262531T1; HK1013820A1; TR199501070A2; CA2157248A1; NO953394D0; CZ288679B6; DE69532739D1; JPH0881469A; PL310228A1; FI954066A0; CN1073996C; HUT72675A; PT699678E

Abstract

A találmány tárgya az (R)-7-acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8-metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin IV fizikai forma,amelynek röntgendiffrakciós porspektruma az alábbi d rácsállandókatmutatja: 12,78, 9,48, 8,99, 8,64, 8,23, 6,39, 6,27, 5,73, 4,01 és 3,96A. A találmány szerinti fizikai formát gyógyszerkészítményelőállítására alkalmazzák, amely gyógyszerkészítmény AMPA-receptor-antagonistaként alkalmazható. A találmány kiterjed a IV formaelőállítási eljárására és az azt tartalmazó gyógyszerkészítményekre. ŕ

Description

A találmány tárgya dihidro-2,3-benzodiazepinszármazék új fizikai formája, amely gyógyszerkészítmény-hatóanyagként alkalmazható az idegrendszeri betegségek kezelésében.

Az EP-A1-0492485 európai szabadalmi bejelentésben leírták az 1-(4-amino-fenil)-3-acetil-4-metil-7,8metilén-dioxi-3,4-dihidro-5H-2,3-benzodiazepin-vegyületet. A vegyület hatásos és szelektív antagonista hatású a serkentő aminosav AMPA-receptorral szemben, és alkalmas különféle neurológiai betegségek kezelésére. A fenti vegyület (R)-enantiomerjét a továbbiakban (R)-7-acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin névvel jelöljük, és ez tekinthető a leghatásosabb enantiomemek.

A találmány tárgya az (R)-7-acetil-5-(4-amino-fenil)8,9-dihidro-8-metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin IV fizikai formája, amelynek röntgendiffrakciós porból mért d rácsállandóértéke az alábbi: 12,78, 9,48, 8,99, 8,64, 8,23,6,39, 6,27, 5,73, 4,01 és 3,96 A. A találmány tárgya továbbá eljárás a forma előállítására, illetve a formát tartalmazó gyógyszerkészítmény és forma alkalmazása a gyógyszerkészítmény előállítására.

A 219 777 és 219 778 számú magyar szabadalmak, valamint a WO 95/013757 számú nemzetközi közzétételi irat optikailag aktív 2,3-benzodiazepinszármazékokat írnak le, köztük a (-)-1 -(4-amino-fenil)3-acetil-4-metil-7,8-metilén-dioxi-3,4-dihidro-5H-2,3benzodiazepint is. A jelen találmány azonban eltér a fent említett iratokban fellelhető megoldásoktól, mivel a (-)-1-(4-amino-fenil)-3-acetil-4-metil-7,8-metilén-dioxi3,4-dihidro-5H-2,3-benzodiazepin különböző kristályformáit, illetve azok előállítását írja le. A jelen találmány szerinti új kristályforma lényegesen kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik az ipari alkalmazhatóság tekintetében, így például jobb a hőstabilitása, és tömegtermelése is egyszerűbben megoldható.

Azt találtuk, hogy az (R)-7-acetil-5-(4-amino-fenil)8,9-dihidro-8-metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin polimorf vegyület.

Az (R)-7-acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin-vegyületről azt találtuk, hogy ennek olvadáspontja kb. 168-172 °C, és a por-röntgendiffrakciós d rácsállandói jellemzői 6,57 és 5,24 A értékek. A továbbiakban erre a fizikai formára I formaként hivatkozunk. A formát úgy állítjuk elő, hogy az (R)-7-acetil-8,9-dihidro-8-metil-5-(4nitro-fenil)-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepint redukáljuk etanolban hidrogén és aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor segítségével. Ezt követően a katalizátort szűréssel eltávolítjuk, majd az etanolt elpárologtatjuk, és a maradékot 5,7-szeres térfogatú 1:1 arányú víz:etanol elegyben visszafolyatás melletti forráshőmérsékleten kezeljük, majd hagyjuk az oldatot lehűlni.

Kísérleteink során meglepően azt tapasztaltuk, hogy amennyiben az eljárást módosítjuk, és az (I) képletű vegyületet ammónium-formiát és aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor segítségével állítjuk elő (hidrogén és aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor alkalmazása helyett), új fizikai formát nyerhetünk, amely az (R)-7acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8-metil-7H-1,3dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin-vegyület egy további formája, amelyet a továbbiakban II formaként jelölünk. A II formát úgy állítjuk elő, hogy az (R)-7-acetil-8,9dihidro-8-metil-5-(4-nitro-fenil)-7H-1,3-dioxolo[4,5h][2,3]benzodiazepin-vegyületet etanolban ammóniumformiát és aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor segítségével redukáljuk, majd a katalizátort leszűrjük, és az etanolt elpárologtatjuk. A kapott maradékot 6-szoros térfogatú 1:1 víz:etanol eleggyel visszafolyatás melletti hőmérsékleten forraljuk, és a kapott oldatot hagyjuk lehűlni. A II forma olyan röntgendiffrakciós pormintaértéket mutatott, amelyben a karakterisztikus d rácsállandóértékek 13,12 és 5,01 A értékek voltak.

Amennyiben a II forma előállítási eljárását módosítjuk, és kálium-formiátot, valamint aktív szénre felvitt palládiumot alkalmazunk az ammónium-formiát és aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor mellett, meglepően egy másik fizikai formát nyerünk, amelyet a továbbiakban III formának nevezünk. így az eljárással III fizikai formát állítunk elő úgy, hogy az (R)-7-acetil-8,9dihidro-8-metil-5-(4-nitro-fenil)-7H-1,3-dioxolo[4,5h][2,3]benzodiazepin-vegyületet etanolban káliumformiát és aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor segítségével redukáljuk, majd a katalizátort leszűrjük, az etanolt elpárologtatjuk, és a maradékot 6-szoros térfogatú 1:1 víz:etanol eleggyel visszafolyatás melletti forráshőmérsékletre melegítjük, a kapott oldatot végül lehűtjük. A III forma röntgendiffrakciós porspektruma az alábbi d rácsállandókat mutatja: 10,61, 8,83, 6,78, 5,83, 4,13 és 3,74 A.

Meglepően egy további fizikai formát, amelyet a továbbiakban IV formának nevezünk, állítottunk elő. Ezt a formát eredetileg úgy állítottuk elő, hogy amennyiben a II formát hevítettük, ez a forma keletkezett. A további kísérletek során azt találtuk, hogy a IV forma közvetlenül is előállítható úgy, hogy a III forma előállítására alkalmazott eljárást módosítjuk. Ezen módosítás során elsősorban a víz/etanol kristályosítási lépésben alkalmazott oldószerelegy víz/etanol arányát növeltük. Ezzel az eljárással a IV formát állítjuk elő úgy, hogy az (R)-7-acetil-5,8,9-dihidro-8-metil-5-(4-nitro-fenil)-7H1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin-vegyületet etanolban kálium-formiát és aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor segítségével redukáljuk, majd a katalizátort szűréssel eltávolítjuk, és az etanolt elpárologtatjuk.

A maradékot 8-szoros térfogatú 5:3 víz:etanol oldószereleggyel vagy 7-szeres térfogatú 4:2 víz:etanol oldószereleggyel visszafolyatás melletti hőmérsékleten melegítjük, és kívánt esetben a IV forma kristályával 70-80 °C hőmérsékleten az elegyet beoltjuk. Ezután a kapott keveréket hagyjuk lehűlni. A IV vegyület röntgendiffrakciós porspektrumának d jellemző rácsállandói a 12,78, 9,48, 8,99, 8,64, 8,23, 6,39, 6,27, 5,73, 4,01 és 3,96 A értékek. Ez a fizikai forma a találmány tárgyát képezi.

Az I forma számos előnytelen jellemzővel rendelkezik. Különösen előnytelen jellemző az, hogy sűrű iszapként kristályosodik, amelynek keverése és bármilyen rendszerbe történő adagolása vagy átvitele nehézkes. A szűrési időtartam elfogadhatatlanul hosszú a nagy2

HU 223 843 Β1

méretű gyártás során, és a szűrt nedves szűrőlepény		miai eltolódást a hexametil-benzol CH₃-csoportjának el-
szárítási ideje is igen hosszú. Ezen túlmenően az I for-		tolódására (delta=17,3 ppm) adjuk meg mintahelyettesí-
máról azt találtuk, hogy termikusán nem stabil, vala-		téssel.
mint esetenként IV formává alakul át, sőt egy más fizi-		1 forma
kai formává alakulhat át, amelyet a továbbiakban V for-	5	DSC:	Fő endoterm csúcs 171,5 °C értéknél kisebb en-
maként jelölünk. Az V formáról azt találtuk, hogy a rönt-			doterm csúcs 207,4 °C értéknél
gendiffrakciós porspektrum esetében a jellemző d		XRD:
rácsállandók 6,12, 5,94 és 5,48 A értékek. Az V forma		Rácstávolság, d (A)	Relatív intenzitás
többszörös fázisátalakulást mutat, amennyiben egy			17,30	100
DSC differenciális szkenning kalorimetriás vizsgálat-	10		12,28	34
nak vetjük alá.			7,76	71
AII formáról azt találtuk, hogy keverhető szuszpen-			6,57	37
zió formában kristályosodik, amely könnyen leszűrhe-			5,24	35
tő, azonban ugyanerről a formáról kimutattuk, hogy las-			4,81	94
san szárad, és bizonyos kristályosításban alkalmazott	15		4,34	30
oldószert a forma visszatart. Az I formához hasonlóan			4,21	29
itt is azt találtuk, hogy a IV formává történő konverziója			4,09	19
során termikusán stabil.			3,98	14
A III formáról azt találtuk, hogy keverhető szusz-			3,62	18
penzió formában kristályosodik, amely könnyen szűr-	20		2,85	12
hető és szárítható. Továbbá erről a formáról kimutat-		II forma
tuk, hogy termikusán stabil alak.		DSC:	Endoterm csúcs	85,2 °C értéknél, exoterm
AIV formáról kimutattuk, hogy keverhető szuszpen-			csúcs 91,4 °C	értéknél, endoterm csúcs
zió formában kristályosodik, amely könnyen szűrhető			192,3 °C értéknél
és szárítható. A III formához hasonlóan ez a forma is	25	XRD:
termikusán stabilnak bizonyult.		Rácstávolság, d (A)	Relatív intenzitás
Az I, II, III, IV és V formákat röntgendiffrakciós vizs-			13,12	100
gálattal, továbbá ¹³C szilárd állapotú NMR-spektrosz-			9,72	23
kópia segítségével jellemezzük, valamint DSC differen-			6,73	37
ciális szkenning kalorimetriával bizonyítjuk szerkezetü-	30		6,61	60
ket. Az alkalmazott eljárásokat és módszereket, vala-			5,25	28
mint a meghatározott fizikai jellemzőket minden egyes			5,01	94
formára az alábbiakban közöljük (a III és IV formákra vo-			4,89	70
natkoztatva). Ugyanebben a kimutatásban a különféle			4,75	41
határértékeket is bemutatjuk, amelyeket DSC differen-	35		4,24	28
ciális szkenning kalorimetria méréssel nyertünk.			3,74	25
A röntgendiffrakciós (XRD) méréseket Siemens		/// forma
D5000 röntgendiffrakciós diffraktométeren mértük,		DSC:	Endoterm csúcs erre a mintára 194,7 °C érték-
amely CU Κα (λ=1,54056 A) forrással ellátott, és 50 KV			nél. Az egyéb minták esetében endoterm csúcs
érték melletti, továbbá 40 mA melletti csőterheléssel	40		tapasztalható 192-	-195 °C érték között.
működik. Az adatokat Kevex szilárd fázisú detektorral		XRD:
mérjük. Valamennyi mintát 4 °C és 35 ° 2Θ közötti érték		Rácstávolság, d (A)	Relatív intenzitás
mellett szkenneljük 0,03° lépésenként, amely szkenne-			10,61	78
lés maximális sebessége 2 másodperc/lépés.			8,83	73
A differenciális szkenning kalorimetria méréseit	45		8,33	15
(DSC) Seiko differenciális szkenning kaloriméteren			7,85	9
mértük. 2-5 mg mintákat alumíniumedényben lefor-			6,78	100
rasztottunk, majd ezeket 25 °C hőmérsékletről leg-			5,83	17
alább 200 °C hőmérsékletre melegítettük 10 °C/perc			5,68	6
sebességgel.	50		5,31	25
A ¹³C keresztpolarizációs/mágneses szög spinnelő			5,11	68
(CP/MAS) NMR-spektrumot Varian Unity 400 MHz			4,94	62
spektrométeren mértük, amelyet 100,577 MHz szénfrek-			4,78	20
vencián működtettünk, és amely komplett szilárd szere-			4,55	5
lékkel ellátott, továbbá Varian 5 vagy 7 mm VT CP/MAS	55		4,41	25
próbát alkalmaztunk. A jellemző mérés körülményei az			4,13	71
alábbiak voltak: 90 (deg) proton rf. pulzus 5,0 millimá-			4,07	19
sodperc, kontaktidő 1-2 millimásodperc, pulzusismétlési			3,90	24
idő 5 másodperc, MAS-frekvencia 7 kHz, spektrális szé-			3,74	40
lesség 50 kHz, és felvételi idő 50 millimásodperc. A ké-	60		3,53	16

HU 223 843 Β1

	Rácstávolság, d (A)	Relatív intenzitás
3,42	18		4,41		29
3,37	26		4,32		20
3,28	11		4,01		53
3,21	30	5	3,96		35
3,02	5		3,77		22
2,85	7		3,59		31
2,78	6		3,39		15
IV forma			3,11		19
DSC: Endoterm csúcs 203,2 °C értéknél ezen minta	10	V forma
esetében. Az egyéb minták esetében endoterm		DSC: Endoterm csúcs	170,6 °C	értéknél, exoterm
csúcs 201-207 °C értéknél.			csúcs 177,3 °C	értéknél,	endoterm csúcs
XRD:			206,2 °C értéknél.
Rácstávolság, d (A)	Relatív intenzitás		XRD:
12,78	100	15	Rácstávolság, d (A)		Relatív intenzitás
9,48	29		17,37		51
8,99	17		12,29		21
8,64	23		7,75		29
8,23	59		6,79		32
6,53	58	20	6,12		13
6,39	13		5,94		14
6,27	20		5,68		6
5,73	33		5,48		15
5,37	44		5,34		24
5,22	14	25	4,89		82
5,18	11		4,33		100
5,10	15		4,26		50
4,95	32		4,08		34
4,89	61		4,02		20
4,75	12	30	3,65		21
4,56	10		2,86		13

/. táblázat

Oldatban és szilárd fázisban mért ¹³C-NMR-spektrum kémiai eltolódás értékek

I forma	II forma	III forma	IV forma	V forma
176,4	173,7	175,4	174,1, 176,3	175,3
128,6	126,9	126,3	127,5, 129,4	148,5
115,9	150,4	109,4	114,1	149,4
148,9	147,6	116,1	116,3	146,7
146,3	134,5	149,9	148,0, 150,2	135,4
136,4	123,3	146,0	146,4	136,7
123,9	129,2	135,9	136,1	151,1
131,7	135,8	124,3	124,7	154,3
154,5	152,1	129,1	131,2, 133,6	155,1
168,4	170,7	132,8	152,7	163,0
22,2	22,2	153,5	167,7, 169,7	167,2
18,6	18.3 24.3 19.4	171,4 18,5, 19,2	23,2, 23,7 19,1 17,4	20,6

A találmány tárgya továbbá eljárás a IV formájú ve- 55 gyület előállítására, azzal jellemezve, hogy

a) a (VII) általános képletű vegyületet, ahol az általános képletben Ms jelentése metánszulfonilcsoport, R jelentése metilcsoport és X jelentése acetilcsoport, továbbá Arii jelentése p-nitro-fenil-csoport, marónátron- 60 nal reagáltatjuk, és így az (I) általános képletű vegyületet állítjuk elő, ahol az általános képletben R jelentése metilcsoport, X jelentése acetilcsoport és Arii jelentése p-nitro-fenil-csoport;

b) az (I) általános képletű vegyületben a p-nitrofenil-csoportot anilincsoporttá redukáljuk kálium-for4

HU 223 843 Β1 miát alkalmazásával aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor jelenlétében, és így (I) általános képletű vegyületet állítunk elő, amelyben Arii jelentése pamino-fenil-csoport; és

c) az (I) általános képletű vegyületet, amelyben az általános képletben Arii jelentése p-amino-fenilcsoport, víz és etanol oldószerelegyből, amelyben a víz térfogatmennyisége az etanol térfogatmennyiségére vonatkoztatva legalább 1,1:1,0 közötti, kristályosítjuk.

Az eljárás a) lépését általában 0-100 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Alkalmazható oldószerek lehetnek alkanolok, mint például metanol vagy etanol, és éterek, mint például tetrahidrofurán.

A c) reakciólépésben a víz térfogatmennyisége az etanol térfogatmennyiségére vonatkoztatva előnyösen 1,15-2,0 közötti, előnyösebben 1,1-1,8 térfogat.

A (VII) általános képletű vegyületeket többlépéses eljárással állíthatjuk elő, amelyben kiindulóanyagként metilén-dioxi-fenil-keton-származékot alkalmazunk. Az eljárás az alábbi lépésekkel jellemezhető:

a) megfelelő mennyiségű (II) általános képletű vegyületet, ahol az általános képletben R jelentése metilcsoport, állítunk elő;

b) a (II) általános képletű vegyületet aszimmetrikus redukcióban reagáltatjuk, és így a (III) általános képletű vegyületet állítjuk elő;

c) a (III) általános képletű vegyületet egy aril-CHO általános képletű p-nitro-benzaldehiddel reagáltatjuk, így a (IV) izokrománvegyületet állítjuk elő;

d) a (IV) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatjuk, és így az (V) általános képletű vegyületet állítjuk elő;

e) az (V) általános képletű vegyületet ecetsavhidraziddal reagáltatjuk, és így a (VI) általános képletű vegyületet állítjuk elő; és

f) a (VI) általános képletű vegyületet metánszulfonil-kloriddal és tercier aminnal reagáltatjuk, és így a (VII) általános képletű vegyületet nyerjük.

Az előnyös eljárás során a (II) általános képletű keton korai királis redukcióját hajtjuk végre, és alkoholt állítunk elő. Többlépéses eljárás folyamán szubsztituenseket vezetünk be, és a benzolgyűrűvel kondenzált pirángyűrűt bezárjuk, mielőtt a hidrazinreagenst alkalmazzuk és a gyűrűt felnyitjuk, majd a kívánt nitrogéntartalmú komponenst a molekulába bevezetjük. Végül a másik gyűrűt bezárjuk erős bázis segítségével, és a kapott vegyületet a kívánt vegyületté redukáljuk.

Legelőnyösebben az (I) általános képletű vegyületek előállításában ketonokból kiindulva a királis redukciós lépés az első reakciólépés. A királis redukciót specifikus reagensekkel vagy előnyösen biológiai hatóanyagokkal hajthatjuk végre, amelyeket az alábbiakban leírunk. A sztereokémia korai kialakítása a folyamatban előnyös, mivel lehetővé teszi, hogy a későbbi lépéseket viszonylag nagy enantiomertisztaságú anyagon végezhessük. Ez megnöveli a termelést és az enantiomertisztaságot egyaránt.

Az eljárás első lépésében a 3,4-metilén-dioxi-fenilaceton királis redukciós reakcióját hajtjuk végre, és így enantiomertisztaságú 1,2-metilén-dioxi-benzolszármazékot állítunk elő, amely megfelelő alkoholszármazék. Előnyösen a reakcióban képződött alkohol Svagy (+)-sztereoizomer alkoholforma.

Más eljárás szerint az első reakciólépésben az 1,2metilén-dioxi-benzol-származék halogénszármazékát alkalmazzuk egy enantiomerben gazdag epoxid reakciójában. Ebben a reakcióban ugyancsak nagyban enantiomertisztaságú 1,2-metilén-dioxi-benzol-alkoholszármazékot nyerünk.

Az első királis redukciós lépésben alkalmazott hatóanyag vagy kémiai, vagy előnyösen biológiai hatóanyag lehet. Amennyiben biológiai hatóanyagot alkalmazunk, előnyösen alkalmazható redukálószerek a redukálóenzimek, különösen előnyösen az élesztők, amelyek a Zygosaccharomyces csoportba tartozó élesztők. Egyéb alkalmazható biológiai hatóanyagok az alábbiak: Pichia fermentans, Endomycopsis fibuligera, Nematospora coryli, Saccharomyces sp., Candida famata, Saccharomyces pastorianus, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces uvarum, Candida utilis, Saccharomyces globosus, Kluyveromyces dobzhansk, Kluyveromyces lactis, Candida albicans, bakers’ yeast, Zygosaccharomyces rouxii, Lactobacillus acidophilus, Aureobasidium pullulans, Mortierella isabellina, Rhizopus oryzae, Kloeckeva javanica, Hanseniaspora valbyensis, Octosporomyces octospori, Candida guilliermondi, Candida parapsilosis, Candida tropicalis, Torulopsis taboadae, Torulopsis ethanolitolerans, Torulopsis ptarmiganii, Torulopsis sonorensis, Trigonopsis variábilis, Torulopsis enokii, Torulopsis methanothermo, SAF instant élesztő, ashland instant élesztő, Candida boidinii, Candida blankii és Red Star élesztő.

A kívánt közbenső termék, amely az első lépésben keletkezik, valamely alkohol, amely az 1,2-metiléndioxi-benzol-csoporttal szubsztituált vagy ehhez hasonló szubsztituenst tartalmaz, amely előnyösen lehet (S)-a-metil-1,3-benzodioxol-5-il-etanol-szubsztituens.

A kívánt közbenső terméket, amely az első reakciólépésben keletkezik, ezt következően Pictet-Spenglerreakcióban reagáltatjuk, és ez a benzodiazepinszénatom szubsztituenseinek fúzióját eredményezi. A reakcióban alkalmazható előnyös reagens a p-nitrobenzaldehid, azonban más reagenseket is alkalmazhatunk, amelyek a szakirodalomban ismertek és acetálképzésre alkalmasak. Előnyös közbenső termékek a dihidrobenzopiránok, különösen előnyös a 7,8-dihidro-7metil-5-(4-nitro-fenil)-5H-1,3-dioxolo-benzo[b]pirán-vegyület.

Ezt követően a C5-helyzetben a dihidrobenzopiránvegyületet oxidáljuk, és így az (V) általános képletű hemiketálszármazékot állítjuk elő.

Előnyösen alkalmazható oxidálószerek a káliumpermanganát, a DDQ (2,3-diklór-5,6-diciano-1,4-benzokinon) és egyéb oxidálószerek, legelőnyösebben alkalmazható oxidálószer a nátrium-hidroxid és levegő kombinációja.

Ezt követően a C5-hemiketál-vegyületet ecetsavhidraziddal reagáltatjuk sav jelenlétében, és így hidrazon közbenső terméket képezünk. A reakciólépésben a benzopirángyűrű felnyílik, és így a hidrazoncsoport a

HU 223 843 Β1

C5 szénatomhoz kapcsolódik. A reakciót általában úgy végezzük, hogy a reakcióelegyet aromás vagy protikus oldószerben visszafolyatás mellett forraljuk, és (VI) általános képletű hidrazont alkalmazunk, ahol az általános képletben R jelentése CH₃-csoport, X jelentése acetilcsoport és Arii jelentése p-nitro-fenil-csoport.

Az eljárást a következő reakcióvázlatokban összegezhetjük.

1. reakcióvázlat

Az 1. reakcióvázlatban, az eljárás első lépésében biológiai reaktánsokat, legelőnyösebben Zygosaccharomyces rouxift. adagolunk a reakcióelegyhez, és így a ketont a kívánt alkohollá redukáljuk. A reakcióelegyhez alkalmas mennyiségű adszorbens gyanta, mint például AD-7, XAD-7, HP2MGL (térhálósított polimetakrilát, amely a Rohm és Haas terméke), HP20 (polisztirol) vagy SP207 (brómozott polisztirol, amely a Mitsubishi terméke) alkalmazható, ezt a gyantát a reakcióelegyhez abból a célból adagoljuk, hogy megakadályozzuk a szerves organizmus elpusztulását, illetve, hogy a keletkező alkoholt adszorbeáljuk. Egyéb hasonló gyantákat is alkalmazhatunk erre a célra.

2. reakcióvázlat

A 2. reakcióvázlat szerinti folyamatban első lépésként az eljárásban valamely aril-halogenid-származékot, mint például 4-bróm-1,2-metilén-dioxi-benzolt reagáltatunk valamely alkálifém-szénhidrogénnel (szek-butillítium előnyösen alkalmazható) és enantiomertisztaságú epoxiddal. Más eljárás szerinti valamely aril-halogenidet először Grignard-reagenssé alakítunk magnéziummal történő kezeléssel, majd ezt a reagenst enantiomertisztaságú epoxiddal reagáltatjuk réz(l)-jodid-katalizátor jelenlétében. Előnyösen alkalmazható epoxid az (S)-(—)propilén-oxid. Az 1. reakcióvázlatban és a 2. reakcióvázlatban leírt eljárásban egyaránt az a cél, hogy a benzodiazepingyűrű C8 szénatomjának sztereokémiáját a lehető legkorábbi lépésben kialakítsuk. Mindkét eljárás szerint ezt a célt elérjük, és enantiomerben gazdag (ee) alkoholokat nyerünk 89%-os tisztaság értékben.

Az (R)-7-acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin ismert vegyűlet, és az AMPA-receptor szelektív antagonista anyaga. A találmány tárgya továbbá ebből eredően a IV kristály formájú vegyűlet alkalmazása gyógyszer előállítására, amely alkalmas ilyen kezelést igénylő emlősökben az AMPA-receptorok blokkolására.

Különféle fiziológiai funkciókról kimutatták, hogy befolyásolhatók az izgató aminosav neurotranszmisszió túlzott vagy nem megfelelő stimulálásával. Az (R)-7acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8-metil-7H-1,3dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin-vegyület alkalmas emlősökben különféle neurológiai betegségek kezelésére, amelyek a fentiekből erednek, és amelyek lehetnek például akut neurológiai betegségek, mint például a szívbypass-sebészeti beavatkozásból eredő agyi rendellenes működések, a szervátültetésből, az agyvérzésből, az agyi ischaemiából, a gerincvelő-traumából, a fejtraumából, a születés közbeni hypoxiából, a szívmegállásból és a hypoglykaemiás neuronsérülésből eredő betegségek. A találmány szerinti vegyűlet továbbá alkalmas különféle krónikus neurológiai betegségek, mint például Alzheimer-kór, Huntington-kór, izomsorvadásos oldalsclerosis, AIDS-indukált dementia, szemkárosodás és retinopathia, valamint spontán és gyógyszerindukált Parkinson-betegség kezelésére. A találmány tárgya továbbá a (IV) képletű vegyűlet alkalmazási formája, amely alkalmas a fenti betegségek kezelésében használható gyógyszerkészítmény előállítására.

A találmány szerinti vegyűlet továbbá különféle egyéb neurológiai betegségek emlősökbeni kezelésére is alkalmas, amely betegségek a glutamát rendellenes működésével kapcsolatosak, mint például az izomgörcsök, a görcsök, a migrénes fejfájások, a vizelet-visszatartási képtelenség, a pszichózis, a hatóanyag-tolerancia és -megvonás, a szorongás, a hányás, az agyödéma, a krónikus fájdalom és a késleltetett mozgászavar. A találmány szerinti vegyűlet továbbá fájdalomcsillapító szerként is alkalmazható. Ebből eredően a találmány tárgya a IV forma alkalmazása a fenti betegségek kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmény előállítására.

A leírásban a „hatásos mennyiség” elnevezés alatt a IV forma olyan mennyiségét értjük, amely alkalmas az AMPA-izgató aminosavreceptor blokkolására. A találmány szerinti adagolt dózis a vegyületformából természetesen a megfelelő körülményekhez igazodva állapítandó meg, és a befolyásoló fraktorok lehetnek az adagolt vegyűlet típusa, az adagolás útja, az adott kezelt betegség típusa és hasonló feltételek. A találmány szerinti formát különféle úton adagolhatjuk, amely lehet például orális, rektális, transzdermális, szubkután, intravénás, intramuszkuláris vagy intranazális adagolás. Más eljárás során a találmány szerinti formát folyamatos infúzió segítségével adagolhatjuk. A tipikus napi dózis kb. 0,01 mg/kg-kb. 30 mg/kg aktív találmány szerinti vegyűlet. Előnyösen alkalmazható napi dózisok kb. 0,05 mg/kg-kb. 24 mg/kg, legelőnyösebben kb. 0,1 mg/kg-kb. 20 mg/kg dózis.

A IV formát általában gyógyszerkészítmény formában adagoljuk. A találmány tárgya gyógyszerkészítmény, amely a IV formát és gyógyszerészetileg elfogadható hígító- vagy hordozóanyagot tartalmaz.

A találmány szerinti készítmények előállítása során az aktív hatóanyagot általában hordozó- vagy hígítóanyaggal keverjük, vagy hígítóanyaggal elegyítjük, vagy valamely hígítóanyagba foglaljuk, amely lehet kapszula, zacskó, papír vagy egyéb tartály. Amennyiben a hordozóanyag hígítóanyagként szolgál, ez lehet szilárd, félszilárd vagy folyékony anyag, amely hordozóanyagként, kiszerelőanyagként vagy közegként szolgál az aktív hatóanyag számára. A készítmény lehet például tabletta, pilula, por, labdacs, zacskó, ostya, szuszpenzió, aeroszol, lágy- vagy keményzselatin-kapszula és steril csomagolt por alakú.

Alkalmazható hordozó-, kiszerelő- és hígítóanyagok lehetnek például a laktóz, dextróz, szukróz, szóróitól, mannitol, keményítők, gumi, akácia, kalciumfoszfát, alginátok, tragakant, zselatin, kalcium-szilikát, mikrokristályos cellulóz, poli(vinil-pirrolidon), cellulóz,

HU 223 843 Β1 metil-cellulóz, metil- és propil-hidroxi-benzoátok, talkum, magnézium-sztearát és ásványi olaj. A készítmények ezen túlmenően tartalmazhatnak síkosítószereket, nedvesítőanyagokat, emulzifikáló- és szuszpendálószereket, tartósítóanyagokat, édesítőszereket vagy ízesítőanyagokat is. A találmány szerinti készítmények úgy is előállíthatok, hogy gyors, fenntartott vagy késleltetett hatóanyag-kibocsátást biztosítsanak az adagolás után a betegben, és ezeket a formákat a szakirodalomban jól ismert eljárásokkal állíthatjuk elő.

A készítmények előnyösen egységdózis formában állíthatók elő, ahol minden egyes dózis kb. 5-kb. 5000 mg, előnyösebben kb. 25-kb. 3000 mg aktív hatóanyagot tartalmaz. A legelőnyösebb egységdózisforma kb. 100-kb. 2000 mg aktív hatóanyagot tartalmaz. Az „egységdózisforma” elnevezés alatt fizikailag elkülönülő alkalmas egységeket értünk, amely embereknek és egyéb emlősöknek adagolható dózisforma, és amelyek esetében valamennyi egység az aktív hatóanyag előre meghatározott mennyiségét tartalmazza, amely mennyiséget úgy számítjuk, hogy a kívánt terápiás hatást elérjük. Ezen túlmenően az egységdózisforma alkalmas gyógyszerészeti hordozóanyagot tartalmaz.

A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon részletesen bemutatjuk.

A példákban az ekvivalens kifejezés alatt mólekvivalens értéket értünk, EE jelentése: enantiomertisztaság.

1. példa (S)-a-Metil-1,3-benzodioxol-5-il-etanol ekvivalens 3,4-metilén-dioxi-fenil-acetont, 0,45 ekvivalens dinátrium-foszfátot, 0,03 ekvivalens foszforsavat, 12,5 térfogategységnyi AD-7 gyantát és 5,8 térfogategységnyi vizet elegyítünk, majd az elegyet 15-60 percen át 20-25 °C hőmérsékleten keverjük. Ezt követően az elegyhez 2,27 ekvivalens glükózt adagolunk, majd 1,5 g nedves sejt paszta Z. rouxii ATCC 14 462 anyagot adagolunk 1 g ketonra vonatkoztatva a keverékhez (ez 0,375 g/g mennyiséget jelent szárazanyagra vonatkoztatva). Az elegyet ezt követően 25 térfogategységnyi mennyiségre vízzel hígítjuk, majd 8-16 órán át 33-35 °C hőmérsékleten enyhén keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet 100 mesh (kb. 150 μ) rozsdamentes acélszitán szűrjük, majd a szitán visszamaradó gyantát 25 térfogategységnyi vízzel négy részletre osztva mossuk. A terméket, amely a gyantán abszorbeálódott, ezután a gyantáról deszorbeáljuk 25 térfogategység aceton alkalmazásával. Az aceton/termék oldatot vákuumban szárazra pároljuk, és így a címbeli közbenső terméket nyeljük. A termék sárga, közepes viszkozitású olajos anyag. Az in situ termelés 97-100%, míg az izolált termelés 85-80%. A terméktartalom 80-95%, és az EE-érték 100%.

2. példa (5RS,7S)-7,8-Dihidro-7-metil-5-(4-nitro-fenil)-5H1,3-dioxolo[4,5-g][2]benzopirán

A fent nyert közbenső terméket 4,64 térfogategységnyi toluolban oldjuk, majd hyflo szűrési segédanyagon leszűrjük, és a szűrési segédanyagot 1,55 térfogategységnyi toluollal mossuk. Ezután a kapott oldathoz 1,05 ekvivalens p-nitro-benzaldehidet és 1,05 ekvivalens tömény sósavat adagolunk. A reakcióelegyet 1 órán át 55-65 °C hőmérsékleten keverjük. Ezután az oldószert 250 Hgmm (33,250 Pa) nyomáson elpárologtatjuk, és így a toluolt 12,4 térfogategység 93% izopropanol/7% víz eleggyel helyettesítjük. Az oldószercsere során a térfogat 11-14 térfogategység között változik, és a végső térfogat kb. 11 térfogategység. Az elegyet ezt követően 0-10 °C hőmérsékletre hűtjük és 1 órán át keverjük. A tű alakú kristályokat leszűrjük, majd kétszer 1,85 térfogat izopropanollal mossuk, és végül vákuumban 50-60 °C hőmérsékleten megszárítjuk. A címbeli vegyület in situ termelése 95+%, míg az izolált termelés 87-93%. A terméktartalom 99+%, és az EE értéke 100%.

3. példa (S)-a-Metil-1,3-benzodioxol-5-il-etanol

3,47 g 4-bróm-1,2-metilén-dioxi-benzolt 100 ml tetrahidrofuránban oldunk -78 °C hőmérsékleten, majd az oldathoz 13,9 ml 1,3 M szek-butil-lítium ciklohexánban készült oldatát adagoljuk, így az aril-halogenid kevesebb mint 30 percen belül elreagál. Ezt követően az elegyhez injekciós tűn keresztül 1,00 g (S)-(-)-propilénoxid 2 ml tetrahidrofúránban készült oldatát adagoljuk, majd a kapott keveréket 45 percen át elegyítjük. Az oldatot 16 órán át 23 °C hőmérsékletre melegítjük. Ezután a reakcióelegyet 3 M ammóníum-klorid-oldatba öntjük, és a terméket etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat magnézium-szulfáton megszárítjuk, majd florisil szűrési segédanyagon leszűrjük. Ezután az oldatot rotációs bepárlón betöményítjük. A kapott olajos maradékot szilikagélen kromatográfia segítségével 50:50 hexán:dietil-éter eluens alkalmazásával tisztítjuk, 1,40 g (45% termelés) közbenső terméket nyerünk. [«1365+117,2° (c=1,0, CHCI₃);

VRK Rf=0,26 (50:50 hexán:éter);

IR-spektrum (CHCI₃): 3598, 3012, 2973, 2887, 1490, 1249, 1041 cm-¹;

¹³C-NMR-spektrum (CDCI₃) δ: 147,75, 146,19, 132,26, 122,27, 109,68, 108,30;

MS-spektrum, m/z (FD, M⁺): 180;

Elemanalízis a C₁₀H₁₂O₃ képlet alapján:

számított: C: 66,65; H:6,71;

mért: C: 66,42; H: 6,66.

4. példa (5RS,7S)-7,8-Dihidro-7-metil-5-(4-nitro-fenil)-5H1,3-dioxolo[4,5-g][2]benzopirán

300 g az 1. példában végzett biokatalizált redukcióban nyert közbenső termék 4,45 I toluolban készült oldatához 244 g p-nitro-benzaldehidet adagolunk. Ezt követően az elegyhez 15-20 perc időtartam alatt 166,5 ml tömény sósavat csepegtetünk. A kapott keveréket 2,5 órán át 60 °C hőmérsékletre melegítjük, ezután az elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, majd rotációs bepárlón bepároljuk. A maradékhoz 3 I etanolt adagolunk, majd az elegyet szilárd anyaggá bepárol7

HU 223 843 Β1 juk. Ezt követően további 3 I etanolt adagolunk a maradékhoz, és az elegyet 1 órán át keverjük. Az iszapos elegyet ezután éjszakán át hűtjük, és a kristályos terméket vákuumszűréssel izoláljuk. A szűrőlepényt etanollal mossuk, majd 40-60 °C hőmérsékleten vákuumban megszárítjuk. 450 g (86% termelés) törtfehér szilárd anyagot kapunk, amely a fenti címbeli, optikailag aktív közbenső termék izomerkeveréke.

[a]₃₆₅ +55° (c=0,4, CHCI₃).

5. példa (5RS, 7S)-7,8-Dihidro-7-metil-5-(4-nitro-fenil)-5H1,3-dioxolo[4,5-g][2]benzopirán-5-ol

731 ml dimetil-szulfoxid és 2923 ml dimetilformamid elegyéhez 350 g 4. példa szerinti izomer közbenső terméket adagolunk. Az elegyet 8-12 “C hőmérsékletre hűtjük, majd nyomás alatti levegőt vezetünk át rajta. Ezután az elegyhez egy részletben 117,5 ml 50%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk. A kapott reakcióelegyet 4,5 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet kanül segítségével 30-60 perc időtartam alatt 8,25 I kevert 1 n sósavoldathoz adagoljuk, az adagolást 10-15 °C hőmérsékleten végezzük. A kapott csapadékot leszűrjük, majd 3 I vízzel mossuk. Ezután a szilárd anyagot konstans tömegig levegőn szárítjuk (384 g). A nyers szűrőlepényt a 6. példa szerinti előállításban alkalmazzuk további szárítás nélkül. A jellemző adatokat 3:1 izomerkeverék esetében mérjük.

VRK Rf=0,19 (75:25 hexán:etil-acetát);

IR-spektrum (CHCI₃): 3605, 3590, 3015, 3000, 2960, 2910, 1608, 1522, 1484, 1352, 1240, 1042 cm-¹; ¹H-NMR-spektrum (CDCI₃, 300 MHz) δ (fő izomer):

8,16 (d, 2H, J=6,9 Hz), 7,73 (d, 2H, J=6,9 Hz), 6,55 (s, 1H), 6,38 (s, 1H), 5,86 (s, 1H), 5,83 (s, 1H), 4,38 (m, 1H), 2,70 (m, 2H), 1,39 (d, 3H, J=6,3 Hz); δ (kisebb izomer): 8,27 (d, 2H, J=8,9 Hz), 7,90 (d, 2H, J=8,6 Hz), 6,87 (s, 1H), 6,73 (s, 1H), 6,03 (s, 1H), 6,02 (s, 1H), 3,95 (m, 1H), 2,7 (nem tiszta, m, 2H), 1,24 (d, 3H, J=6,1 Hz);

MS-spektrum m/z (FD, M⁺) 329;

Elemanalízis a C₁₇Hi₅NO₆ képlet alapján:

számított: C: 62,01; H: 4,59; N: 4,25;

mért: C: 62,22; H: 4,79; N: 4,29.

6. példa (S)-Ecetsav-[[6-(2-hidroxi-propil)-1,3-benzodioxol5-il]-(4-nitro-fenil)-metilén]-hidrazid

Az 5. példában nyert 350 g nyers szűrőlepényhez

2300 ml etanolt adagolunk, majd ezt követően az elegyhez 94,5 g ecetsavhidrazidot és 1 ml tömény sósavat adunk. A kapott oldatot 2,5 órán át visszafolyatás mellett forraljuk. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük, és rotációs bepárlón sárga habos alakig bepároljuk. A koncentrátumot 4,9 I etil-acetátban oldjuk, majd az oldatot 1,5 I telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal és ezt követően 1,5 I telített sóoldattal mossuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton megszárítjuk, leszűrjük, majd bepároljuk, 373 g sárga habos anyagot nyerünk (91% termelés). Az anyag 1:1 arányú, nem elválasztható izomerkeveréke a címbeli vegyületnek (97%-os tisztaságú HPLC, nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis szerint). A jellemző adatokat 1:1 izomerkeverékre adjuk meg.

Olvadáspont: 167,8-169,7 °C;

VRK Rf=0,55 (etil-acetát);

IR-spektrum (CHCI₃): 3590, 3485, 3310, 1694, 1673, 1520, 1485, 1364 cm¹;

¹ H-NMR-spektrum (CDCI₃, 300 MHz) δ: 8,64, 8,50 (s, 1H, NH), 8,14 (d, 2H, Ar-H), 7,74, 7,71 (d, 2H, J=8, Ar-H), 6,99, 6,95 (s, 1H, Ar-H), 6,52, 6,50 (s, 1H, Ar-H), 6,06, 6,05 (d, 2H, J=5, O₂CH₂), 2,44 (s, 3H, CH₃), 3,87 (m, 1H, CH), 2,4-2,2 (m, 2H, CH₂), 1,12,

1.10 (d, 3H, CH₃);

¹³C-NMR-spektrum (CDCI₃, 75 MHz) δ: 209,94 (C), 173,38, 173,43 (C), 149,38, 149,62 (C), 148,31, 148,58 (C), 147,90, 148,18 (C), 147,54 (C), 142,5, 143,04 (C), 132,64 (C), 127,53, 127,61 (CH), 123,75, 123,77 (CH), 122,86, 123,27 (C), 112,13 (CH), 110,55 (CH), 108,03, 108,10 (CH), 108,03,

108.10 (CH), 101,83 (CH₂); 67,51, 68,08 (CH), 42,37, 42,97 (CH₂), 23,48, 23,83 (CH₃), 23,48, 23,83 (CH₃), 20,47, 20,55 (CH₃);

[a]₅₈₉ +103,8° (c=1,CHCI₃);

MS-spektrum m/z (FD, M⁺) 385;

Elemanalízis a C₁₉H₁₉N₃O₆ képlet alapján: számított: C: 59,22; H: 4,97; N: 10,90;

mért: C: 58,99; H: 5,04; N: 10,68.

7. példa (S)-Ecetsav-[[6-[2-[(metil-szulfonil)-oxi]-propil]-1,3benzodioxol-5-il]-(4-nitro-fenil)-metilén]-hidrazid 340 g 6. példában nyert közbenső terméket

2380 ml diklór-metánban oldunk. Az oldatot 0-(-10) °C hőmérsékletre hűtjük, majd 187 ml trietil-amint adagolunk hozzá. Ezt követően az elegyhez 78,2 ml metánszulfonil-kloridot adagolunk. A reakcióelegyet 15-30 percen át keverjük, majd 510 ml vizet adunk hozzá. Az elválasztott szerves fázist 460 ml 1 n sósavoldattal, majd 500 ml telített sóoldattal mossuk. A diklór-metános oldatot ezután 35-45 °C hőmérsékletre melegítjük, és 90 perc időtartamon át 4760 ml hexánt adagolunk hozzá. A reakcióelegyet lassan szobahőmérsékletre hűtjük, majd tovább 0-5 °C értékre hűtjük. A terméket vákuumszűréssel izoláljuk, és 40-50 °C hőmérsékleten vákuumban szárítjuk, 356,2 g (87% termelés) címbeli vegyület-izomerkeveréket nyerünk, a termék sárga szilárd anyag.

Az adatokat 3:1 izomerkeverékre adjuk meg.

Olvadáspont: 150,5-152,5 °C;

VRK Rf=0,80 és 0,73 (etil-acetát);

IR-spektrum (CHCI₃): 1696, 1520, 1486, 1346, 1175, 1041,923 cm¹;

¹ H-NMR-spektrum (CDCI₃, 300 MHz) δ: 8,44 (s, 1H, NH), 8,20 (d, 2H, J=8,8 Hz, Ar-H), 7,73 (d, 2H, J=8,6 Hz), 6,94 (d, 1H, J=2,7 Hz, Ar-H), 6,57 (d, 1H, 2,6 Hz, Ar-H), 6,08 (d, 2H, J=5,4 Hz), 4,77 (m, 1H, CH), 2,90 (s, 3H, SCH₃, fő), 2,83 (s, 3H, SCH₃, mellék), 2,66-2,57 (m, 2H, CH₂), 1,30 (d, 3H, CH₃, mellék), 1,26 (d, 3H, CH₃, fő);

MS-spektrum m/z (FD, M⁺): 385;

HU 223 843 Β1

Elemanalízis a C₂₀H₂₁N₃O₈S képlet alapján: számított: C: 51,83; H: 4,57; N: 9,07; S: 6,92;

mért: C: 52,05, H: 4,53; N; 8,84; S: 6,96.

8. példa (R)-7-Acetil-8,9-dihidro-8-metH-5-(4-nitro-fenil)-7H1.3- dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin

325 g 7. példa szerinti közbenső terméket oldunk 3174 ml metanolban. A kevert oldathoz 38,1 ml 50%os marószódaoldatot adunk. A kapott elegyet 4 órán át keverjük, majd 6348 ml vizet adunk hozzá. A kapott keveréket 3 órán át keverjük, és ezt követően a kívánt csapadékot vákuumszűréssel eltávolítjuk. A kapott szilárd anyagot vákuumban 45-50 °C hőmérsékleten szárítjuk, 255 g (97% termelés) címbeli vegyületet nyerünk, amely HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis szerint 97,6% tisztaságú. 221 g szárított anyagot tovább tisztítunk úgy, hogy azt 1105 ml etanolban szuszpendáljuk, majd a szuszpenziót visszafolyatás mellett forráshőmérsékletre melegítjük. A kapott elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, majd a kivált csapadékot vákuumszűréssel izoláljuk. A csapadékot ezután vákuumban 45-55 °C hőmérsékleten szárítjuk, és így 199 g (90% termelés) címbeli vegyületet nyerünk, amely HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis szerint 100% tisztaságú.

9. példa (R)-7-Acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin IV forma g 8. példa szerinti közbenső terméket 50 ml etanolban oldunk, majd az oldathoz 0,5 g vízzel nedvesített 10%-os Pd/C katalizátort adagolunk. A szuszpenziót keverjük, és 4 g kálium-formiát 4 ml vízben készült oldatát adagoljuk hozzá. A kapott elegyet 2,5 órán át keverjük, majd hyflo szűrési segédanyagon leszűrjük. A szűrletet 10-20 ml térfogatra bepároljuk, majd lassan a meleg 78 °C hőmérsékletű oldathoz 22 ml vizet adagolunk. A kapott elegyet ezután 90 °C hőmérsékletre melegítjük, majd lassan szobahőmérsékletre hűtjük. A terméket vákuumszűréssel izoláljuk, majd 10-20 ml vízzel mossuk. Az izolált szilárd anyagot 50 °C hőmérsékleten vákuumban megszárítjuk, és így 4,17 g (93% termelés) címbeli végterméket nyerünk, amely HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis szerint 100% tisztaságú. [a]₃₆5=-303,7° (c=1, metanol).

A termék kristályos anyag, amelynek vizsgálata a IV formát igazolta.

10. példa (5RS, 7S)-7,8-Dihidro-7-metil-5-(4-nitro-fenil)-5H1.3- dioxolo[4,5-g][2]benzopirán-5-ol g 4. példa szerinti közbenső terméket (amely a Z. rouxii-mediált ketonredukcióból származik) oldunk 75 ml dimetil-szulfoxid és 75 ml dimetil-formamid elegyében. Az oldatot 7-9 °C hőmérsékletre hűtjük, majd 40% oxigéntartalmú nitrogénnel átöblítjük. Ezt követően az elegyhez 7,62 g 50%-os nátrium-hidroxid vizes oldatot adagolunk, majd a kapott reakcióelegyet

3-4 órán át keverjük. A reakcióelegyet <12 °C hőmérsékleten leállítjuk, és az elegyhez 120 ml toluolt adagolunk, majd ezt követően 45 ml vizet és 10 ml sósavat adunk. A fázisokat elválasztjuk, majd a szerves fázist 75 ml 10%-os vizes nátrium-tioszulfát-oldattal mossuk. A címbeli vegyületet tartalmazó szerves fázist a következő reakciólépésben reagáltatjuk.

11. példa (S)-Ecetsav-[[6-(2-hidroxi-propil)-1,3-benzodioxol5-il]-(4-nitro-fenil)-metilén]-hidrazid

A 10. példában nyert közbenső termék toluolos oldatához 4,26 g ecetsavhidrazidot és 0,01 térfogat sósavat adagolunk. A kapott reakcióelegyet 3,5 órán át visszafolyatás mellett forraljuk, miközben a keletkező vizet Dean-Stark-vízleválasztó segítségével eltávolítjuk. A reakcióelegyet vákuumban bepároljuk 1 térfogat mennyiségre. A koncentrátumot 105 ml diklórmetánnal hígítjuk, majd az oldatot 50-55 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, illetve ezt követően ugyanennyi telített sóoldattal mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfáton (0,25 tömeg%) megszárítjuk, majd hyflo szűrési segédanyagon leszűrjük. A szűrőanyagot 1 térfogategységnyi diklór-metánnal átöblítjük. Az egyesített szerves fázist, amely a címbeli vegyületet tartalmazza, a következő reakciólépésben reagáltatjuk.

12. példa (S)-Ecetsav-[[6-[2-[(metil-szulfonil)-oxi]-propil]-1,3benzodioxol-5-il]-(4-nitro-fenil)-metilén]-hidrazid A 11. példa szerinti közbenső terméket tartalmazó diklór-metános oldatot 0-5 °C hőmérsékletre hűtjük, majd 10 ml trietil-amint adagolunk hozzá. Ezt követően a reakcióelegyhez 4,1 ml metánszulfonil-kloridot adagolunk. Az adagolást lassú ütemben végezzük, és a reakcióelegy hőmérsékletét <0 °C értéken tartjuk. Ezt követően a kapott oldathoz 1,5 térfogategység vizet adunk. A szerves fázist elválasztjuk, majd 2,5 térfogategység 1 n sósavoldattal mossuk. A szerves fázist elválasztjuk, majd eredeti térfogatának felére atmoszferikus desztilláció segítségével bepároljuk. A terméket heptán-hozzácsepegtetéssel csapadékként leválasztjuk (2:1 térfogatarányú heptán szerves koncentrátum), a beadagolást 45 °C hőmérsékleten végezzük. A kevert elegyet ezután 20-25 °C hőmérsékletre hűtjük 1 óra időtartamra, és ezután 0-5 °C hőmérsékletre hűtjük 1-2 óra időtartamra. A csapadékot vákuumban leszűrjük, majd 3 térfogategység 4:1 heptán:diklór-metán eleggyel mossuk, ezután a szilárd anyagot vákuumban 45-50 °C hőmérsékleten megszárítjuk. 17,43 g címbeli közbenső terméket nyerünk (78% termelés), amely a hidrazonizomerek optikailag aktív keveréke, és amely HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis szerint 97,7% tisztaságú.

13. példa (R)-7-Acetil-8,9-dihidro-8-metil-5-(4-nitro-fenil)-7H1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin

17,5 g 12. példa szerinti közbenső terméket 175 ml etanolban szuszpendálunk. A kevert elegyhez 1,7 g

HU 223 843 Β1 és rázatjuk, ezt követően az 1. példa szerinti királis alkohol közbenső termék mennyiségét HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis segítségével meghatározzuk.

porított nátrium-hidroxidot adagolunk. A kapott elegyet 1 órán át keverjük. Ezután 88 ml vizet adunk hozzá. A kapott elegyet 1 órán át keverjük, majd a kapott csapadékot vákuumszűréssel izoláljuk. A csapadékot 175 ml vízzel mossuk, majd vákuumban 75 °C hőmérsékleten megszárítjuk. 12,2 g (86% termelés) címbeli vegyületet nyerünk, amely HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis szerint 99,9% tisztaságú.

14. példa (R)-7-Acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin A 13. példa szerinti terméket alkalmazva a 9. példa szerinti eljárásnak megfelelően a címbeli vegyületet állítjuk elő.

15. példa (R)-7-Acetil-8,9-dihidro-8-metil-5-(4-nitro-fenil)-7H1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin

1,05 g (S)-ecetsav-[[6-[2-[hidroxi]-propil]-1,3benzodioxol-5-il]-(4-nitro-fenil)-metilén]-hidrazid és 0,78 g trifenil-foszfin 70 ml tetrahidrofúránban készült elegyét 0 °C hőmérsékletre hűtjük. Az elegyhez 0,57 g dietil-azo-dikarboxilát 5 ml tetrahidrofúránban készült oldatát csepegtetjük 15 perc időtartam alatt. A kapott reakcióelegyet 2 órán át keverjük, majd szobahőmérsékletre melegítjük, és 2 órán át ezen a hőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet ezután választótölcsérbe visszük, majd az oldatot 1 n sósavval, ezt követően vízzel és végül telített sóoldattal mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfáton megszárítjuk, leszűrjük, majd rotációs bepárlón bepároljuk. A maradékot szilikagél oszlopon 1:1 etil-acetát:hexán eluens alkalmazásával oszlopkromatográfia segítségével tisztítjuk. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így sárga olajos anyagot kapunk, amely állás közben megszilárdul. A sárga kristályos anyagot 30 ml diklór-metán:hexán 3:7 oldószerelegyben 0 °C hőmérsékleten szuszpendáljuk. A csapadékot leszűrjük, majd a szűrletet bepároljuk, és így sárga habos terméket nyerünk. A maradékot 10 ml etanolban szuszpendáljuk, majd a szuszpenziót visszafolyatás mellett forráshőmérsékletre melegítjük, és ezt követően lassan szobahőmérsékletre hűtjük. A kapott csapadékot leszűrjük, majd vákuumban 60 °C hőmérsékleten megszárítjuk, 0,51 g (50% termelés) címbeli vegyületet nyerünk (100% ee), amely HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis szerint 98,3% tisztaságú.

16-18. példák

Az 1. táblázatban megadott mikroorganizmust tartalmazó 0,5 ml fagyasztott élesztőszuszpenzióhoz 50 ml élesztő-maláta közeget adunk 250 ml lombikban. 48 órán át végzett rázatást követően 1,0 ml tenyészetet adagolunk egy 50 ml térfogatú közeghez, és ezt 48 órán át rázatjuk. Ezt követően 3,4-metilén-dioxifenil-acetont adagolunk az elegyhez, amíg koncentrációja 10 g/l értéket ér el, és az elegyhez 1 ml 10%-os glükózt adunk. A tenyészeteket 24 órán át inkubáljuk

1. táblázat

Pél- da szá- ma	Mikroorganizmus	Forrás	% kon- ver- zió	m m
16.	Candida famata (C. f.)	A.T.C.C. 264118	0,0	-
17.	Zygosaccharomyces rouxii (Z. r.)	A.T.C.C. 14462	77,8	99,5
18.	Mortierrela isobellina (M. i.)	N.R.R.L. 1557	1,7	94,3

19. példa (R)-7-Acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin I forma

38,93 g (R)-7-acetil-8,9-dihidro-8-metil-5-(4-nitrofenil)-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin-anyagot hidrogénezünk 730 ml (19 térfogategység) 2B-3 etanolban 7,79 g 10%-os aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor és 1 atm (101,080 Pa) hidrogénnyomás alkalmazásával. Amikor HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis szerint kimutatjuk, hogy a kiindulási anyag elreagált, a katalizátort leszűrjük, majd a szűrletet bepároljuk, és így 38,7 g nyersterméket kapunk. A nyersterméket 220 ml (5,7 térfogat) 1:1 víz:etanol oldószerelegyben oldjuk, majd az oldatot visszafolyatás mellett forráshőmérsékletre melegítjük. Az elegyet hagyjuk lehűlni, amelynek során a termék közel szobahőmérsékleten kicsapódik. A kapott sűrű, nehezen keverhető szuszpenziót szobahőmérsékleten keverjük, majd jeges/vizes fürdővel lehűtjük. A szilárd anyagot leszűrjük, majd vákuumban 55 °C hőmérsékleten éjszakán át szárítjuk, 31,6 g tisztított terméket nyerünk. A fenti eljárást megismételve második átkristályosítást végzünk, és így 28,7 g terméket nyerünk (80% termelés), ezúttal a vákuumszárítást 3 napon át 65 °C hőmérsékleten, majd 3 napon át szobahőmérsékleten végezzük. A terméket igen lassan szárítjuk, és a szárítás után 1,6% etanolt tartalmaz. A röntgendiffrakciós (XRD) analízis, a szilárd fázisú NMR(SSNMR) analízis és a differenciális szkenning kalorimetria (DSC)-analízis azt mutatja, hogy az I forma polimorf anyag keletkezik.

20. példa (R)-7-Acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin II forma

8,63 g (R)-7-acetil-8,9-dihidro-8-metil-5-(4-nitrofenil)-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin-vegyületet hidrogénezünk 170 ml (19 térfogat) 2B-3 etanol oldószerben 0,86 g 10%-os aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor és 4,59 g ammónium-karbonát 5 ml

HU 223 843 Β1 vízben készült oldata jelenlétében, amelyek hidrogénátvivő források. Amikor a HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis azt mutatja, hogy a kiindulási anyag elreagált, a katalizátort leszűrjük, majd a szűrletet bepároljuk, és így 8,19 g nyersterméket kapunk. A nyersterméket 50 ml (6,0 térfogat) 1:1 víz:etanol oldószerelegyben oldjuk, majd az oldatot visszafolyatás mellett forráshőmérsékletre melegítjük. Az elegyet hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni, majd jeges/vizes fürdővel lehűtjük. A szilárd anyagot leszűrjük, majd éjszakán át 60 °C hőmérsékleten vákuumban szárítjuk, 741 g (93% termelés) tisztított terméket nyerünk. A nagy kristályok 5% etanolt (GC, gázkromatográfiás analízis), továbbá 4,2% vizet tartalmaznak (KF, Karl-Fischer). Az XRD-, SSNMR- és DSC-analízisek azt mutatják, hogy II polimorf forma képződött.

21. példa (R)-7-Acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin III forma

2,04 g (R)-7-acetil-8,9-dihidro-8-metil-5-(4-nitrofenil)-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin-vegyületet hidrogénezünk 20 ml (10 térfogat) 2B-3 etanolban 0,20 g 10%-os aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor jelenlétében 1,47 g kálium-formiát 4 ml vízben készült oldatának, mint hidrogénforrásnak alkalmazásával. Amikor HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis szerint a kiindulási anyag elreagált, a katalizátort leszűrjük, majd a szűrletet bepároljuk, 2,09 g nyersterméket kapunk. A nyersterméket 12 ml (6,0 térfogat) 1:1 víz:etanol elegyben oldjuk, majd az elegyet visszafolyatás mellett forráshőmérsékletre melegítjük. Ezt követően az elegyet hagyjuk lehűlni, és kb. 40 °C hőmérsékleten II forma kristályokkal beoltjuk. A szobahőmérséklet elérése után az elegyet jeges/vizes fürdővel lehűtjük. A kapott szilárd anyagot leszűrjük, majd 24 órán át 50 °C hőmérsékleten vákuumban szárítjuk, 1,45 g (77% termelés) tisztított terméket nyerünk. Analízis szerint a termék 0,05% etanol- (GC) és 0,75% víz- (KF) tartalmú. Annak ellenére, hogy a II polimorf formát alkalmaztuk a beoltásra, az XRD-, SSNMR- és DSC-analízisek azt mutatják, hogy III polimorf forma keletkezett.

22. példa (R)-7-Acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin IV forma

25,2 g (R)-7-acetil-8,9-dihidro-8-metil-5-(4-nitrofenil)-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin-vegyületet hidrogénezünk 250 ml (10 térfogat) 2B-3 etanolban 2,0 g 10%-os aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor és 18,0 g kálium-formiát 20 ml vízben készült oldata, mint hidrogénforrás alkalmazásával. Amikor a HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis jelzi, hogy a kiindulási anyag elreagált, a katalizátort leszűrjük. A szűrletet desztillációval kb. 70 ml (3 térfogat) térfogatra bepároljuk. Ezután az elegyhez 93,3 ml (4 térfogat) vizet adagolunk visszafolyatás mellett forráshőmérsékleten. Az elegyet hagyjuk lehűlni, majd a 9. példában nyert termék kristályával 80 °C hőmérsékleten beoltjuk. A kapott iszapos elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni, majd éjszakán át keverjük. A szilárd anyagot leszűrjük, és vákuumban 24 órán át 50 °C hőmérsékleten szárítjuk, 19,8 g (85% termelés) tisztított terméket nyerünk. Az analízis nem mutatott kimutatható mennyiségű etanolt (GC), illetve a termék 1,0% vizet tartalmaz (KF).

Az XRD-, SSNMR- és DSC-analízis azt jelzi, hogy a IV polimorf forma keletkezett.

23. példa (S)-a-Metil-l, 3-benzodioxol-5-il-etanol g magnéziumforgács 50 ml tetrahidrofuránban készült szuszpenziójához 93,6 g 5-bróm-1,3benzodioxol-oldatot csepegtetünk. A beadagolás befejezése után az elegyet 250 ml tetrahidrofuránnal hígítjuk, majd a kapott keveréket éjszakán át elegyítjük. 13 ml 0,78 M töménységű oldatot 0,12 g réz(l)-jodidot tartalmazó gömblombikba viszünk át. A kapott elegyet -50 °C hőmérsékletre hűtjük, majd (S)-(-)-propilén-oxid 3 ml tetrahidrofuránban készült oldatát lassan hozzáadagoljuk, ezután az elegyet 10 percen át keverjük, majd éterrel hígítjuk. A szerves fázist elválasztjuk, majd vízzel és ezt követően telített sóoldattal mossuk. A vizes mosófolyadékot kétszer éterrel extraháljuk, majd az egyesített szerves oldatokat magnézium-szulfáton megszárítjuk, ezután a szerves oldatot leszűijük és bepároljuk. A maradékot szilikagélen oszlopkromatográfia segítségével 50% étertartalmú pentáneluens alkalmazásával tisztítjuk, 1,66 g kívánt terméket nyerünk (91% termelés). A királis HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) analízis szerint az anyag optikai tisztasága 98,3%.

24. példa

Gyógyszerkészítmény

Aktív hatóanyag	1 mg	10	50	100
Keményítő	444,5 mg	435,8	396,2	346,6
Szilikonfolyadék	4,49 mg	4,22	3,84	3,36

Az alkotóelemeket elegyítjük, majd 0 méretű keményzselatin-kapszulába töltjük 450 mg tömegben.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Az (R)-7-acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin IV fizikai forma, amelynek röntgendiffrakciós porspektruma az alábbi d rácsállandókat mutatja: 12,78, 9,48, 8,99, 8,64, 8,23, 6,39, 6,27, 5,73, 4,01 és 3,96 A.

2. Eljárás az 1. igénypont szerinti (R)-7-acetil-5-(4amino-fenil)-8,9-dihidro-8-metil-7H-1,3-dioxolo[4,5h][2,3]benzodiazepin IV fizikai forma előállítására, azzal jellemezve, hogy

a) a (VII) általános képletű vegyületet, ahol az általános képletben Ms jelentése metánszulfonilcsoport, R jelentése metilcsoport, X jelentése acetilcsoport, valamint Arii jelentése p-nitro-fenil-csoport;

marószódával reagáltatjuk, és így olyan (I) általános képletű vegyületet állítunk elő, ahol az általános képletben R jelentése metilcsoport, X jelentése acetilcsoport és Arii jelentése p-nitro-fenil-csoport; majd

b) a kapott (I) általános képletű vegyületben a pnitro-fenil-csoportot redukáljuk kálium-formiát alkalmazásával aktív szénre felvitt palládiumkatalizátor jelenlétében, és így olyan (I) általános képletű vegyületet állítunk elő, amelyben Arii jelentése p-amino-fenil-csoport, X, R jelentése a fenti; és

c) a b) lépésben kapott (I) általános képletű vegyületet, amelyben Arii jelentése p-amino-fenil-csoport, víz és etanol oldószerelegyből kristályosítjuk, amely olyan elegy, amelyben a víztérfogat és az etanoltérfogat aránya 1,1:1,0 aránynál nagyobb.

3. Gyógyszerkészítmény, amely az (R)-7-acetil-5(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8-metil-7H-1,3-dioxolo[4,5h][2,3]benzodiazepin IV fizikai formát tartalmazza, amely fizikai forma röntgendiffrakciós porspektrumának d rácsállandói az alábbiak: 12,78, 9,48, 8,99, 8,46, 8,23, 6,39, 6,27, 5,73, 4,01 és 3,96 A, továbbá gyógyszerészetileg elfogadható hígító- vagy hordozóanyagot tartalmaz.

4. Az (R)-7-acetil-5-(4-amino-fenil)-8,9-dihidro-8metil-7H-1,3-dioxolo[4,5-h][2,3]benzodiazepin IV fizikai forma alkalmazása, amely fizikai forma az alábbi röntgendiffrakciós pormérés d rácsállandókkal rendelkezik: 12,78, 9,48, 8,99, 8,64, 8,23, 6,39, 6,27, 5,73, 4,01 és 3,96 A, emlősök AMPA-receptorainak blokkolására alkalmas gyógyszerkészítmény előállítására.