HU223837B1 - Sztereoszelektív glikozilezési eljárás - Google Patents

Sztereoszelektív glikozilezési eljárás Download PDF

Info

Publication number
HU223837B1
HU223837B1 HU0201196A HU0201196A HU223837B1 HU 223837 B1 HU223837 B1 HU 223837B1 HU 0201196 A HU0201196 A HU 0201196A HU 0201196 A HU0201196 A HU 0201196A HU 223837 B1 HU223837 B1 HU 223837B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
group
deoxy
difluoro
alpha
halogen
Prior art date
Application number
HU0201196A
Other languages
English (en)
Other versions
HU0201196D0 (hu
Inventor
Ta-Sen Chou
Charles Davis Jones
Laurie Michelle Poteet
Cora S. Grossman
Larry Wayne Hertel
Richard Elmer Holmes
Thomas Edward Mabry
Douglas Patton Kjell
Original Assignee
Eli Lilly And Co.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=27583678&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU223837(B1) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Priority claimed from US07/902,312 external-priority patent/US5371210A/en
Priority claimed from US08/044,345 external-priority patent/US5594124A/en
Priority claimed from US08/044,996 external-priority patent/US5821357A/en
Priority claimed from US08/044,312 external-priority patent/US5426183A/en
Priority claimed from US08/044,343 external-priority patent/US5401838A/en
Application filed by Eli Lilly And Co. filed Critical Eli Lilly And Co.
Publication of HU0201196D0 publication Critical patent/HU0201196D0/hu
Publication of HU223837B1 publication Critical patent/HU223837B1/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07H—SUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H19/00—Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof
    • C07H19/02—Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof sharing nitrogen
    • C07H19/04—Heterocyclic radicals containing only nitrogen atoms as ring hetero atom
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07H—SUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H17/00—Compounds containing heterocyclic radicals directly attached to hetero atoms of saccharide radicals
    • C07H17/04—Heterocyclic radicals containing only oxygen as ring hetero atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07H—SUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H19/00—Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof
    • C07H19/02—Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof sharing nitrogen

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Saccharide Compounds (AREA)
  • Steroid Compounds (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Polysaccharides And Polysaccharide Derivatives (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Heat Sensitive Colour Forming Recording (AREA)

Abstract

Eljárás a béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (I) általánosképletű nukleozidok előállítására, ahol az (I) általános képletben Tjelentése hidrogénatom vagy fluoratom, R jelentése egy nukleinbázisbólleszármaztatható csoport. A találmány szerinti vegyületekelőállítására a találmány értelmében úgy járnak el, hogy valamely, azalfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletűszénhidrátot egy R'' jelzésű nukleinbázisnak legalább 1 molegyenértéknyi mennyiségével nukleofilhelyettesítési reakcióba visznek,ahol a (II) általános képletben X jelentése az előfordulási helyétőlfüggetlenül hidroxi-védőcsoport, és T jelentése a fenti. Kívántesetben az így kapott (I) általános képletű vegyületekről lehasítják avédőcsoporto(ka)t. ŕ

Description

A jelen találmány tárgya sztereoszelektív glikozilezési eljárás a 2’-dezoxi-fluor-nukleozidok, továbbá az ezek előállításához használható köztitermékek előállítására.
A 2’-dezoxi-fluor-nukleozidok és analógjaik szintézise iránt megnyilvánuló folyamatos érdeklődés azon alapszik, hogy e vegyületeket sikeresen alkalmazzák bizonyos vírusos és rákos betegségek kezelésére. Különösen érdekes vegyület például a gemcitabin; lásd a 211,354 számú európai szabadalmi leírást és a 4,526,988 számú amerikai szabadalmi leírást. Miután e vegyűletek béta-nukleozidok, szükség van az ilyen vegyietek jó hozamú előállítására.
A 2’-dezoxi-fluor-nukleozidok szintézisének kritikus lépése egy nukleinbázis (a nukleinsavakat alkotó valamely bázis) és egy szénhidrát kondenzációja, vagyis a glikozilezés, amelynek során egy N-glikozid-kötés jön létre. A 2’-dezoxi-nukleozidok szintézismódszerei azonban tipikus nem sztereoszelektív eljárások, amelyek az alfa- és béta-nukleozidok keverékeit szolgáltatják. így például a 4,526,988 számú amerikai szabadalmi leírás szerinti eljárás nem sztereoszelektív módon adja a 2-dezoxi-2,2-difluor-béta-nukleozidokat, hanem a 2-dezoxi-2,2-difluor-nukleozid alfa- és bétaanomerjének 4:1 arányú keverékét. Az alfa- és bétaanomer arányát még a védőcsoportok optimalizálása útján sem lehetett az 1:1 arány fölé növelni; lásd a 4,965,374 számú amerikai szabadalmi leírást, amely szerint a szénhidrát védőcsoportjaiként benzoilcsoportokat alkalmaztak.
A jelen találmány tárgya sztereoszelektív glikozilezési eljárás a béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (I) általános képletű, ahol
T jelentése fluoratom, és
R jelentése egy nukleinbázisból leszármaztatható csoport, például (a), (b), (c), (d), (e), (f), (g), (h), (i) vagy (j) általános képletű csoport, ahol R-j jelentése hidrogénatom, alkilcsoport, helyettesített alkilcsoport vagy halogénatom;
R2 jelentése hidroxilcsoport, halogénatom, azidocsoport, primer aminocsoport vagy szekunder aminocsoport;
R3 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport vagy halogénatom;
R4 , R5 és R6 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, hidroxilcsoport, aminocsoport, alkil-amino-csoport, halogénatom, alkoxicsoport vagy alkil-tio-csoport;
R7 jelentése hidrogénatom, halogénatom, cianocsoport, alkilcsoport, alkoxicsoport, alkoxikarbonil-csoport, alkil-tio-csoport, tiokarboxamidocsoport vagy karboxamidocsoport;
Q jelentése metincsoport, nitrogénatom vagy CR8 általános képletű csoport, ahol R8 jelentése halogénatom, karboxamidocsoport, tiokarboxamidocsoport, alkoxikarbonil-csoport vagy cianocsoport, nukleozidok előállítására, amely abban áll, hogy valamely, az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű, ahol
X jelentése az előfordulási helyétől függetlenül hidroxi-védőcsoport, és
T jelentése a fenti, szénhidrátnak az Y helyén szereplő szulfonil-oxicsoportját egy R” jelzésű nukleinbázis, például egy (VI), (VII), (Vili), (IX), (X), (XI), (XII), (XIII), (XIV), (XV), (XVI), (XVII), (XVIII), (XIX), (XX), (XXI), (XXII), (XXIII), (XXIV) vagy (XXV) általános képletű, ahol Rí, R2, R3, R4, R5, Rg, R7 és Q jelentése a fenti;
Z jelentése hidroxi-védőcsoport, és
M+ jelentése egy kation, vegyületnek legalább egy egyenértéknyi mennyiségével Sn2 (bimolekuláris nukleofilhelyettesítési) reakcióba viszünk, majd a védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és így (I) általános képletű vegyületet állítunk elő.
A jelen leírás teljes egészében valamennyi hőmérsékletértéket Celsius-fok egységben, minden arányt, százalékos értéket és más, hasonlókat tömegegységekben, és valamennyi keveréket térfogategységben adjuk meg, kivéve, ha másképp jelezzük. Az anomerek keverékeit tömeg/tömeg arányukkal vagy százalékos arányukkal jellemezzük. A „laktol” kifejezés önmagában vagy más elnevezésekkel kombinálva egy 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranózt vagy 2-dezoxi-2fluor-D-ribofuranózt jelent. A „xilol (izomerkeverék)” önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva a xilol bármely izomerjét vagy ezek keverékeit jelenti. A „szénhidrát” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva egy olyan, aktivált laktolt jelent, ahol az 1-es helyzetű szénatomhoz kapcsolódó hidroxilcsoport helyén valamely kívánt lehasadó csoport szerepel. A „halogénatom” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva klóratomot, jódatomot, fluoratomot vagy brómatomot jelent. Az „alkilcsoport” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva egyenes, gyűrűs vagy elágazó szénláncú alifás 1-7 szénatomot, és előnyösen legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó szénhidrogéncsoportot jelent, ilyenek például a metilcsoport, etilcsoport, n-propil-csoport, izopropilcsoport, n-butil-csoport, tercier-butil-csoport, npentil-csoport, n-hexil-csoport, 3-metil-pentil-csoport és más, hasonlók, jelenthet továbbá helyettesített, egyenes, gyűrűs vagy elágazó szénláncú, alifás szénhidrogéncsoportokat, mint például a klór-etil-csoport, 1,2diklór-etil-csoport és más, hasonlók. Az „alkoxicsoport” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva AO- általános képletű csoportokra utal, ahol A jelentése alkilcsoport.
Az „arilcsoport” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva karbociklusos vagy heterociklusos csoportokat jelöl, ilyenek például a fenilcsoport, naftilcsoport vagy tienilcsoport, továbbá ezek helyettesített származékai. Az „alkil-tio-csoport” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva BS- általános képletű csoportokat jelöl, ahol
B jelentése alkilcsoport vagy hidrogénatom.
Az „észtercsoport” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva -COOE általános képletű csoportokat jelöl, ahol
E jelentése alkilcsoport vagy arilcsoport.
HU 223 837 Β1
Az „aromás csoport kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva olyan, benzolszerű szerkezeteket jelöl, amelyek (4n+2) számú delokalizált pi-elektront tartalmaznak.
A „szulfonátcsoport” vagy „szulfonil-oxi-csoport” kifejezések önmagukban vagy más kifejezésekkel kombinálva BSO3~ általános képletű csoportokat jelölnek, ahol B jelentése alkilcsoport, helyettesített alkilcsoport, arilcsoport vagy helyettesített arilcsoport.
A „helyettesített” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva olyan csoportokra vonatkozik, amelyek helyettesítőként egy vagy több csoportot, például cianocsoportot, halogénatomot, alkoxi-karbonilcsoportot, toluilcsoportot, nitrocsoportot, alkoxicsoportot, alkilcsoportot és/vagy dialkil-amino-csoportot viselnek.
Az „anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva az anomerek olyan keverékét jelöli, ahol a megadott anomer részaránya nagyobb mint 1:1, és e kifejezés jelentheti a lényegében tiszta anomert is.
A „tömény” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva olyan oldatokra vonatkozik, ahol az oldószerben feloldott szénhidrát tömege nagyobb, mint az oldószer térfogategységére számított 20 tömeg%. így például, ha egy szénhidrát 100 g tömegű mennyiségét 200 ml oldószerben oldjuk, akkor ez 50%-os szénhidrátoldatot képez. A „konjugált anion kifejezés a BSO3 _ általános képletű anionokat jelenti, ahol
B jelentése a fenti.
Az „anomerizálás” kifejezés önmagában vagy más kifejezésekkel kombinálva a ribofuranozilszármazék 1-es szénatomjának epimerizálását jelenti.
A jelen találmány szerinti glikozilezési eljárásban úgy állítjuk elő a béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (I) általános képletű 2’-dezoxi-2’,2’-difluornukleozidokat és 2'-dezoxi-2'-fluor-nukleozidokat, hogy valamely, az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrátot egy R” jelzésű nukleinbázisnak molárisán legalább egy egyenértéknyi mennyiségével reagáltatjuk, majd a kapott nukleozidról a védőcsoportokat lehasítjuk, amint ezt az Areakcióvázlat szemlélteti, a reakcióvázlatban szereplő általános képletekben
Y, X, T, R és R jelentése a fenti.
Úgy véljük, hogy a glikozilezési reakció bimolekuláris nukleofilhelyettesítési reakció. Ezért a jelen találmány szerinti, a béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó nukleozidtermékeket sztereoszelektív módon származtathatjuk le az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó szénhidrát és a nukleinbázis reakciójából.
A jelen találmány szerinti glikozilezési eljárásban alkalmazott, az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrát előállításához kiindulási anyagként használható laktol előállítása az irodalomból ismert, e vegyületeket egyszerűen, az átlagosan képzett szakemberek által szokásosan alkalmazott, önmagában ismert módszerekkel előállíthatjuk, így például a 4,526,988 számú amerikai szabadalmi leírás, amelyre itt utalunk, ismerteti a (III) általános képletű, ahol
X jelentése hidroxi-védőcsoport,
2,2-difluor-2-dezoxi-D-ribofuranóz-származékok mint köztitermékek előállítását. Ezenkívül Reichman és munkatársai [Carbohydr. Rés., 42, 233. (1975)] leírják a (IV) általános képletű, ahol
X jelentése hidroxi-védőcsoport,
2-dezoxi-2-fluor-D-ribofuranóz-származékok mint köztitermékek előállítását. A jelen találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változatában egy, az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (III) általános képletű 2,2-difluor-2-dezoxi-D-ribofuranóz-3,5dibenzoátot használunk köztitermékként.
A jelen találmány egyik kulcsfontosságú felfedezése abban áll, hogy az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó, új (III) vagy (IV) általános képletű szénhidrátot mint köztiterméket az inverziónak kedvező nukleofilhelyettesítési reakció (vagyis SN2 típusú reakció) körülményei között reakcióba lehet vinni, és így a béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (I) általános képletű nukleozidhoz jutunk.
Ahhoz, hogy egy nukleinbázis és az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrát között a reakció jó hatásfokkal játszódjék le, a laktolhoz sztereoszelektív módon kell egy alkalmas Y lehasadó csoportnak kapcsolódnia, amely aktiválja a laktolt, és ezáltal kialakítja az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrátot. A kiválasztott lehasadó csoport azonban az alkalmazott nukleinbázistól és a glikozilezési reakció megválasztott körülményeitől függ.
Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrátot mint köztiterméket előnyösen a jelen bejelentéssel összefüggő, további két amerikai szabadalmi bejelentésben (számuk: USSN 07/902,301 és USSN 07/902,305) leírt módon állítjuk elő.
Az USSN 07/902,301 számú amerikai szabadalmi bejelentés ismertet egy sztereoszelektív eljárást az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű, olyan köztitermékek előállítására, ahol T jelentése fluoratom, amely abban áll, hogy valamely (III) általános képletű laktolt egy alacsony fagyáspontú, semleges oldószerben egy olyan aminbázissal reagáltatunk, amelynek disszociációs állandója (pKa) 8 és 20 között van; ezután a reakcióelegy hőmérsékletét körülbelül -40 °Cról körülbelül -120 °C-ra csökkentjük; majd hozzáadunk egy szulfonilezőszert.
Az aminbázis előnyösen például trimetil-amin, trietil-amin, tributil-amin, dibutil-amin, dietil-metil-amin, dimetil-etil-amin, benzil-metil-amin, N-metil-morfolin, tripropil-amin, dipropil-etil-amin, N,N-dimetil-benzil-amin, diizopropil-etil-amin, dietil-amin, 1,8-diaza-biciklo[5.4.0]undec-7-én vagy 1,5-diaza-biciklo[4.3.0]non-5én lehet. Az alkalmazott bázis előnyös mennyisége körülbelül 1 mól egyenérték és körülbelül 2 mól egyenérték között, és még előnyösebben körülbelül 1,2 mól egyenérték és körülbelül 1,5 mól egyenérték között van.
HU 223 837 Β1
A reakciót valamely olyan, semleges oldószerben hajtjuk végre, amelynek a fagyáspontja előnyösen -78 °C alatt van. Előnyös oldószerek például a diklórmetán, 1,2-diklór-etán, diklór-fluor-metán, aceton, toluol, anizol, klór-benzol és ezek keverékei.
Az oldószerelegy hőmérsékletét előnyösen körülbelül -78 °C alatt tartjuk. így például eljárhatunk oly módon, hogy egy (III) általános képletű, ahol X jelentése benzoilcsoport, vegyületet szobahőmérsékleten, 30 perc alatt hozzáadunk diklór-metán és trietil-amin elegyéhez, majd ezután csökkentjük a reakcióelegy hőmérsékletét. A különböző hőmérsékletértékeknél felvett 19F-NMRspektrumok azt mutatják, hogy a hőmérséklet csökkentésével az ionizált laktol alfa/béta anomeraránya növekszik.
Hőmérséklet Alfa/béta arány
19 °C 2,0:1
-3 °C 2,3:1
-23 °C 2,5:1
=13 °C 3,0:1
-63 °C 3,6:1
-83 °C 4,4:1
Ezután az ionizált laktol anomerarányát úgy rögzítjük, hogy az oldathoz alacsony hőmérsékleten és a magas alfa-anomer részarány mellett hozzáadunk egy szulfonilezőszert, és így az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidráthoz jutunk. így, a hőmérséklet alkalmas megválasztása révén változtathatjuk a köztitermékként használt szénhidrát alfa/béta anomerarányát.
Az Y lehasadó csoportot szulfonilezés útján kapcsoljuk a laktolhoz. A szulfonilezőszert előnyösen például egy helyettesített vagy helyettesítetlen alkil-szulfonil-halogenid, egy helyettesített vagy helyettesítetlen aril-szulfonil-halogenid, egy alkil-szulfonsavanhidrid vagy egy aril-szulfonsavanhidrid lehet, például metánszulfonil-halogenid, etánszulfonil-halogenid, 2-klór1-etánszulfonil-halogenid, p-nitro-benzolszulfonil-halogenid, 2,4-dinitro-benzolszulfonil-halogenid, bróm-benzolszulfonil-halogenid, dibróm-benzolszulfonil-halogenid, benzolszulfonsavanhidrid, p-bróm-benzol-szulfonsavanhidrid vagy metánszulfonsavanhidrid, továbbá egy helyettesített vagy helyettesítetlen fluor-alkil- vagy fluor-aril-szulfonil-halogenid, vagy fluor-alkil- vagy fluor-aril-szulfonsavanhidrid, mint például a trifluor-metánszulfonsavanhidrid, trifluor-metánszulfonil-halogenid, 1,1,1-trifluor-etánszulfonil-halogenid, 1,1,1-trifluor-etánszulfonsavanhidrid, oktafluor-butánszulfonil-halogenid, oktafluor-bután-szulfonsavanhidrid, nonafluor-bután-szulfonsavhalogenid vagy nonafluor-bután-szulfonsavanhidrid, a bevinni kívánt lehasadó csoporttól függően; előnyösebb egy metánszulfonil-halogenid. Az ionizált laktolokból előállított, az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó szénhidrátok mint köztitermékek, és különösen a trifluor-metánszulfonil-oxi-csoportot tartalmazó szénhidrátok szobahőmérsékleten nem stabilak, ezért e vegyületeket előnyösen közvetlenül a reakcióelegyben reagáltatjuk a nukleinbázissal. Továbbá, a szulfonilezőreagensek reakcióképessége következtében kívánatos lehet, hogy a glikozilezési reakciót egy edényben vagy folyamatos üzemben hajtsuk végre, ha nagy méretekben kívánunk dolgozni.
Az USSN 07/902,305 számú amerikai szabadalmi bejelentés ismertet egy másik sztereoszelektív eljárást az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó, olyan (II) általános képletű köztitermékek előállítására, ahol
T jelentése fluoratom, amely abban áll, hogy valamely (V) általános képletű, ahol
Y jelentése szulfonátcsoport, és
X jelentése az előfordulási helyétől függetlenül hidroxi-védőcsoport, béta-anomer formájú ribofuranozil-szulfonátot magas hőmérsékleten, semleges oldószerben egy szulfonsav konjugált anionját szolgáltató reagenssel kezelünk.
Egy szulfonsav konjugált anionját számos, az átlagosan képzett szakemberek előtt ismert módszerrel előállíthatjuk. Ilyenek például a következők:
a) valamely alkil- vagy aril-szuifonsavat, például metánszulfonsavat, etánszulfonsavat, p-toluol-szulfonsavat, benzolszulfonsavat, p-bróm-benzol-szulfonsavat vagy kámfor-szulfonsavat egy alkálifémből leszármaztatható bázissal, például nátrium-hidroxiddal, nátriumhidriddel, kálium-hidroxiddal, kálium-tercier-butiláttal, nátrium-metiláttal vagy más, hasonlókkal semlegesítünk;
b) valamely, a fentiekben említett alkil- vagy arilszulfonsavat egy aminbázissal, például trietil-aminnal, trimetil-aminnal, Ν,Ν-dimetil-benzil-aminnal vagy Nmetil-morfolinnal, vagy pedig egy aromás, nitrogéntartalmú bázissal, például piridinnel semlegesítünk. A szulfonsavak konjugált anionjait tartalmazó, ezen módszerrel készített vegyületek például a trietil-ammóniummetánszulfonát, trimetil-ammónium-metánszulfonát, Ν,Ν-dimetil-benzil-ammónium-metánszulfonát, piridinium-metánszulfonát, trietil-ammónium-(p-bróm-benzol)-szulfonát, tetraetil-ammónium-(p-bróm-benzol)szulfonát, tetraetil-ammónium-(p-toluol)-szulfonát, piridinium-(p-toluol)-szulfonát és a piridinium-3-nitrobenzol-szulfonát; még előnyösebb a trietil-ammóniummetánszulfonát; és végül
c) egy szulfonsav konjugált anionját előállíthatjuk közvetlenül a reakcióelegyben, mégpedig oly módon, hogy a 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranózt egy bázisban, például trietil-aminban egy szulfonsavanhidriddel, például benzolszulfonsavanhidríddel, p-bróm-benzol-szulfonsavanhidriddel vagy metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. így a reakció termékei lehetnek például a 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-di-0-benzoil-1metánszulfonát és a trietil-ammónium-metánszulfonát.
A béta-anomer formájú ribofuranozil-szulfonátot és a szulfonsav konjugált anionját körülbelül 50 °C és körülbelül 130 °C közötti hőmérsékleten, és még előnyösebben az oldószerelegy forrpontján melegítjük.
Az anomerizálási eljáráshoz alkalmazható oldószereknek semlegesnek kell lenniük a reakció körülményei
HU 223 837 Β1 között; előnyös oldószerek az acetonitril, 1,2-diklór-etán,
1.1.2- triklór-etán, klór-benzol, bróm-benzol, diklórbróm-metán, anizol, glyme (etilénglikol-dimetil-éter), diglyme (dietilénglikol-dimetil-éter), metil-tercierbutil-éter, tetrahidrofurán, dioxán, etil-acetát, toluol, xilol (izomerkeverék), piridin, N-metil-pirrolidinon, N,Ndimetil-formamid, 1,3-dimetil-2-imidazolidinon, N,Ndimetil-acetamid és ezek keverékei; legelőnyösebbek az anizol, toluol, etilénglikol-dimetil-éter, az acetonitril és ezek keverékei.
A szulfonsav konjugált anionjának forrásául szolgáló fémsók oldhatóságának és nukleofil jellegének növelése céljából az elegyhez hozzáadhatunk valamely katalizátort, például egy koronaétert vagy egy fázistranszfer katalizátort; előnyös katalizátorok például a 18korona-6, 15-korona-5, 12-korona-4 és a trisz/2-(2metoxi-etoxi)-etil/-amin.
E reakciót atmoszferikus nyomáson, és előnyösen vízmentes körülmények között végezzük, így a reakció körülbelül 15 perc és körülbelül 24 óra közötti idő alatt lényegében lejátszódik. Az így kapott, az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrátokban az alfa/béta anomerarány körülbelül 2,3:1 és 3,0:1 között van.
A glikozilezési reakciókhoz általában az szükséges, hogy a laktol hidroxilcsoportjait e vegyület felhasználása előtt megvédjük, hogy ezáltal megakadályozzuk, hogy a hidroxilcsoportok reakcióba lépjenek a nukleinbázissal, vagy valamely más módon károsodást szenvedjenek. A jelen találmány szerinti glikozilezési eljárásban használható X hidroxi-védőcsoportokat a molekulán belüli előfordulásuk helyétől függetlenül választjuk meg a szintetikus szerves kémiában szokásosan alkalmazott védőcsoportok közül. Valamennyi kiválasztott hidroxi-védőcsoportnak előnyösen olyannak kell lennie, hogy jó hatásfokkal fel lehessen azokat vinni a laktolra, majd a glikozilezési reakció lejátszódása után könnyen le lehessen azokat hasítani. Önmagában ismert hidroxi-védőcsoportokat ír le a Protective Groups in Organic Chemistry (Védőcsoportok a szerves kémiában) című mű [szerkesztette: McOmie, Plenum Press, New York (1973)] 3. fejezete, továbbá a Protective Groups in Organis Synthesis (Védőcsoportok a szerves szintézisben) című mű [szerkesztette: Green, John, J. Wiley and Sons, New York (1981)] 2. fejezete. Előnyös ilyen csoportok az észterképző csoportok, például a formilcsoport, acetilcsoport, helyettesített acetilcsoport, propionilcsoport, butirilcsoport, pivalamidocsoport, 2-klór-acetil-csoport, benzoilcsoport, helyettesített benzoilcsoport, fenoxi-karbonil-csoport és a metoxiacetil-csoport; a szénsavszármazékok, például a fenoxi-karbonil-csoport, etoxi-karbonil-csoport, tercierbutoxi-karbonil-csoport, vinil-oxi-karbonil-csoport,
2.2.2- triklór-etoxi-karbonil-csoport és a benzil-oxikarbonil-csoport; az alkil-étert képző csoportok, például a benzilcsoport, difenil-metil-csoport, trifenil-metilcsoport, tercier-butil-csoport, metoxi-metil-csoport, tetrahidro-piranil-csoport, allilcsoport, tetrahidro-tienilcsoport, 2-metoxi-etoxi-metil-csoport; a szilil-étert képző csoportok, például egy trialkil-szilil-csoport, trimetilszilil-csoport, izopropil-dialkil-szilil-csoport, alkildiizopropil-szilil-csoport, triizopropil-szilil-csoport, tercier-butil-dialkil-szilil-csoport és az 1,1,3,3tetraizopropil-disziloxanil-csoport; a karbamátok, például az N-fenil-karbamát és az N-imidazolil-karbamát; még előnyösebbek azonban a benzoilcsoport, az egyszeresen helyettesített és kétszeresen helyettesített benzoilcsoportok, acetilcsoport, pivaloilcsoport, trifenil-metil-éter-csoportok és a szilil-étereket képző csoportok, és különösen a tercier-butil-dimetil-szililcsoport; legelőnyösebb a benzoilcsoport.
Amikor a hidroxi-védőcsoportokat a laktolhoz kapcsoljuk, a szokásos reakciókörülményeket alkalmazzuk, ezek a kiválasztott hidroxi-védőcsoportok jellegétől függnek. Tipikus ilyen reakciókörülményeket ismertet a 4,526,988 számú amerikai szabadalmi leírás.
A jelen találmány szerinti eljárásban az R” jelzésű nukleinbázist a felhasznált szénhidrátra számítva legalább 1 egyenértéknyi mennyiségben alkalmazzuk. Előnyösebb azonban a nukleinbázist fölöslegben, mégpedig körülbelül 1 mól egyenérték és 30 mól egyenérték közötti mennyiségben, még előnyösebben körülbelül 10 mól egyenérték és 20 mól egyenérték közötti; és legelőnyösebben körülbelül 15 mól egyenérték és körülbelül 20 mól egyenérték közötti mennyiségben alkalmazni.
A jelen eljárásban alkalmazott R” jelzésű nukleinbázisok a szerves kémikusok előtt általánosan ismertek, és előállításukat nem szükséges tárgyalni. Ahhoz azonban, hogy a jelen glikozilezési eljárásban használhassuk ezeket, a nukleinbázisoknak vagy ezeknek az aminocsoportokat és/vagy hidroxilcsoportokat viselő tautomerjeinek előnyösen védőcsoportokat kell viselniük. Ilyen védőcsoportok például a primer aminocsoportok védésére használatos W védőcsoportok és/vagy a hidroxilcsoportok védésére alkalmas Z védőcsoportok, az adott nukleinbázis jellegétől függően. A védőcsoportok megakadályozzák, hogy a hidroxilcsoportok vagy aminocsoportok versengjenek a reakció kívánt helyével az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó szénhidráttal lejátszódó reakció során. A védőcsoportokat azelőtt visszük fel az R” jelzésű nukleinbázisra, hogy e vegyületet az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidráttal reagáltatnánk, majd e reakció után a védőcsoportokat lehasítjuk. A 4,526,988 számú amerikai szabadalmi leírás ismertet egy olyan eljárást, amelynek segítségével a védőcsoportokat a nukleinbázisokhoz kapcsolhatjuk.
A pirimidinvázas nukleinbázisok előnyös W aminvédőcsoportjai például az alábbiak lehetnek: szilil-étert képző csoportok, például trialkil-szilil-csoport, tercierbutil-dialkil-szilil-csoport és a tercier-butil-diaril-szililcsoport; a karbamátképző csoportok, például a tercierbutoxi-karbonil-csoport, benzil-oxi-karbonil-csoport, 4metoxi-benzil-oxi-karbonil-csoport és a 4-nitro-benziloxi-karbonil-csoport; formilcsoport, acetilcsoport, benzoilcsoport és a pivalamidocsoport; étert képző csoportok, például a metoxi-metil-csoport, tercier-butilcsoport, benzilcsoport, allilcsoport és a tetrahidropiranil-csoport; még előnyösebb a trimetil-szilil-csoport.
HU 223 837 Β1
A purinvázas nukleinbázisok előnyös W aminvédőcsoportjai például az alábbiak lehetnek: alkilkarboxamido-csoportok, halogén-alkil-karboxamidocsoportok, aril-karboxamido-csoportok, továbbá a 2trialkil-szilil-etoxi-metil-csoport, 4-metoxi-benzil-csoport, 3,4-dimetoxi-benzil-csoport, tercier-butil-csoport, ftálamidocsoport, tetrahidropiranilcsoport, tetrahidrofuranilcsoport, metoxi-metil-éter-csoport, metil-tio-metilcsoport, tritilcsoport, pivalamidocsoport, tercier-butildimetil-szilil-csoport, tercier-hexil-dimetil-szilil-csoport, triizopropil-szilil-csoport, triklór-etoxi-karbonil-csoport, trifluor-acetil-csoport, naftilcsoport, formilcsoport, acetilcsoport; a szulfonamidocsoportok, például az alkilszulfonamido-csoportok és az aril-szulfonamidocsoportok, még előnyösebb a pivalamidocsoport. A pivalamidocsoport azonfelül, hogy amin-védőcsoportként szolgál, megnöveli az igen nehezen oldható purinvázas nukleinbázisok oldhatóságát, és a purinvázas bázisok N-glikozilezési kapcsolását a 9-regioizomer irányába tolja el, így kevesebb 7-regioizomer keletkezik.
A pirimidinvázas nukleinbázisok előnyös Z hidroxivédőcsoportjai például az alábbiak lehetnek: szilil-étert képző csoportok, például trialkil-szilil-csoportok; karbamátokat képző csoportok, például tercier-butoxikarbonil-csoport, benzil-oxi-karbonil-csoport, 4metoxi-benzil-oxi-karbonil-csoport és a 4-nitro-benziloxi-karbonil-csoport; karbonsav-észtereket képző csoportok, például formilcsoport, acetilcsoport és pivalamidocsoport; előnyös a trimetil-szilil-csoport. A purinvázas nukleinbázisok előnyös Z hidroxi-védőcsoportjai például az alábbiak lehetnek: étert képző csoportok, például a benzilcsoport, tercier-butil-csoport, tritilcsoport, tetrahidropiranilcsoport, tetrahidrofuranilcsoport, metoxi-metil-csoport és a tritilcsoport; észtercsoportot képző csoportok, például formilcsoport, acetilpropionil-csoport, pivalamidocsoport, benzoilcsoport és helyettesített benzoilcsoport; szénsav-észtereket képző csoportok, például benzil-oxi-karbonil-csoport, tercier-butoxi-karbonil-csoport, etoxi-karbonil-csoport, vinil-oxi-karbonil-csoport; karbamátcsoportok, például N.N-dialkil-karbamoil-csoportok; trialkil-szilil-étereket képző csoportok, például tercier-butil-trimetil-szililcsoport, tercier-hexil-dimetil-szilil-csoport, triizopropilszilil-csoport; még előnyösebb a pivalamidocsoport.
A jelen találmány szerinti eljárásban használt nukleinbázisok védőcsoportjainak kiválasztása során alkalmazhatunk olyan védőcsoportokat, amelyek maguk is védőcsoportot viselnek. így például az N-acetilcitozint trimetil-szilil-csoporttal védhetjük, és így bisz(trimetil-szilil)-N-acetil-citozint használhatunk.
Továbbá, gyakran célszerű, hogy egy nukleinbázison levő oxocsoportot enolformává alakítsunk. Ezáltal a nukleinbázis aromás jellege fokozódik, és megnő a nukleinbázis reakcióképessége az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidráttal szemben. A legkényelmesebben úgy enolizálhatjuk az oxocsoportokat, hogy védőcsoportként szililcsoportokat kapcsolunk hozzájuk.
Habár ez nem döntő jelentőségű, célszerű az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrátot száraz atmoszférában, például száraz levegőben, száraz nitrogén vagy argon alatt reagáltatni a nukleinbázissal. Ez azért célszerű, mert bizonyos nukleinbázis-származékok, például a szililezett nukleinbázis-származékok érzékenyek a nedvességre.
A nukleinbázis előállítására használatos bármely oldószert eltávolíthatjuk a glikozilezési reakció előtt, vagy eljárhatunk úgy is, hogy ezen oldószert hozzákeverjük a reakció oldószeréhez, feltéve, hogy ez az összekeverés a glikozilezési reakció szempontjából semleges.
Abban az esetben, ha a glikozilezési reakciót oldószerben hajtjuk végre, akkor az oldószernek a glikozilezési reakcióval szemben semlegesnek kell lennie. Azonban - amint ezt a fentiekben említettük - az alkalmazott konkrét oldószer kiválasztása a glikozilezési reakció körülményeitől (például a reakció hőmérsékletétől, oldószerétől), a lehasadó csoporttól és az alkalmazott nukleinbázistól függ.
A glikozilezési reakciót körülbelül 170 °C és körülbelül -120 °C közötti hőmérsékleten, atmoszferikus nyomáson végezhetjük, és általában körülbelül 5 perc és körülbelül 20 óra közötti idő alatt lényegében teljesen lejátszódik.
A jelen találmány szerinti eljárás előrehaladását az átlagosan képzett szakemberek előtt ismert módszerekkel, például nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vagy vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel követhetjük, e módszerekkel mutathatjuk ki a nukleozidtermék képződését.
Ha a reakciót oldatban hajtjuk végre, akkor előnyösen egy magas forrpontú semleges oldószert használunk, és a szénhidrátra nézve legalább 20%-os koncentrációjú oldatot. Előnyösen körülbelül 20% és körülbelül 70% közötti szénhidrát-koncentrációt alkalmazunk; még előnyösebb egy körülbelül 30% és körülbelül 70% közötti koncentráció; legelőnyösebbek a körülbelül 30% és körülbelül 50% közötti koncentrációk. Az alkalmas reakció-hőmérséklet körülbelül 70 °C és körülbelül 170 °C között van.
A magas forrpontú oldószer forrpontja előnyösen körülbelül 70 °C felett van, ilyen oldószer lehet például egy nem nukleofil, aromás, halogénezett alkilcsoporttal, alkoxicsoporttal és/vagy halogénatommal helyettesített aromás oldószer, vagy ezek keverékei. Előnyös oldószerek az 1,2-diklór-etán, 1,1,2-triklór-etán, glyme (etiléngIikol-dimetil-éter), diglyme (dietilénglikoldimetil-éter), toluol, xilolok, anizol, diklór-bróm-metán, klór-benzol, dibróm-klór-metán, tribróm-metán, dibróm-metán, acetonitril, propionitril, dioxán és ezek elegyei; még előnyösebb az anizol.
A magas forrpontú oldószerekben használt, az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrát tartalmaz egy szulfonil-oxicsoportot, például egy alkil-szulfonil-oxi-csoportot, arilszulfonil-oxi-csoportot, helyettesített alkil-szulfonil-oxicsoportot vagy helyettesített aril-szulfonil-oxi-csoportot. Ilyen csoportok például a metánszulfonil-oxi-csoport, 2-klór-1-etánszulfonil-oxi-csoport, toluolszulfonil-oxi6
HU 223 837 Β1 csoport, p-nitro-benzolszulfonil-oxi-csoport és a pbróm-benzolszulfonil-oxi-csoport.
A magas forrpontú oldószerekben előnyösen használható R” jelzésű nukleinbázis lehet például egy (VI), (VII), (VIII), (IX), (X), (XI), (XIII) vagy (XXVI) általános képletű vegyület, ahol
R4, R3, Z és W jelentése a fenti.
Ha az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrát egy fluorszulfonil-oxi-csoportot tartalmaz, akkor e vegyület a szobahőmérséklet feletti hőmérsékleteken nem stabil. Ezért az ilyen szulfonil-oxi-csoportokat alkalmazó glikozilezési reakciókat szobahőmérsékleten vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten kell kivitelezni. Ha a glikozilezési reakciót ilyen körülmények között hajtjuk végre, akkor alacsony fagyáspontéi oldószert kell alkalmaznunk. E reakció előnyös hőmérséklete körülbelül 25 °C és körülbelül -120 °C Közé esik. Ebben az esetben az előnyös oldószerek például a diklór-metán, 1,2-diklór-etán, diklór-fluor-metán, aceton, toluol, anizol, klór-benzol és ezek keverékei; legelőnyösebb a diklór-metán. Az alacsony hőmérsékleten elvégzett glikozilezési reakció optimális hőmérséklete azonban az Y lehasadó csoporttól is függ. így például, ha a lehasadó csoport trifluormetánszulfonil-oxi-csoport, akkor az előnyös reakcióhőmérséklet körülbelül -50 °C és körülbelül 25 °C között van, még előnyösebbek a körülbelül -20 °C és körülbelül 25 °C közé eső hőmérsékletek. Másrészt, ha a lehasadó csoport 1,1,1-trifluor-etánszulfonil-oxi-csoport, oktafluor-butánszulfonil-oxi-csoport vagy nonafluorbutánszulfonil-oxi-csoport, akkor az előnyös reakcióhőmérséklet körülbelül -20 °C és körülbelül 25 °C közé esik; még előnyösebbek a körülbelül 0 °C és körülbelül 25 °C közötti hőmérsékletek.
Az alacsony hőmérsékleten végzett reakcióban előnyösen használható R” jelzésű nukleinbázis lehet például egy (VII), (Vili), (IX), (X), (XI) vagy (XII) általános képletű vegyület, ahol
Rv R2, R3i Z és W jelentése a fenti.
Az R jelzésű nukleinbázist egy fémkationnal képzett sójává alakíthatjuk, hogy így megnöveljük az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidráttal szemben megmutatkozó nukleofil reakcióképességét (anionos glikozílezés). A nukleinbázisok ilyen kationokkal képzett sóit úgy állítjuk elő, hogy a nukleinbázishoz egy oldószerben bázist adunk. A bázis lehet például nátrium-tercier-butilát, nátrium-hidrid, nátrium-metilát, nátrium-etilát, lítiumhidrid, kálium-hidrid, kálium-hidroxid, kálium-metilát, kálium-etilát vagy kálium-tercier-butilát. Másrészt a bázis lehet egy trialkil-amin, vagy a kation lehet tetraalkilammónium-kation is. E reakcióhoz használható, alkalmas semleges oldószerek például az acetonitril, dimetil-formamid, dimetil-acetamid, 1,3-dimetil-2imidazolidinon, tetrahidrofurán, szulfolán, N-metilpirrolidinon, dimetil-szulfoxid és ezek keverékei. A glikozilezési reakció előtt az oldószert eltávolíthatjuk vagy hozzákeverhetjük a glikozilezési reakció oldószeréhez, feltéve, hogy ez az összekeverés a glikozilezési reakcióra nézve lényegében semleges. Az alkalmas reakció-hőmérséklet körülbelül 23 °C és körülbelül 130 °C közé esik. Az R” jelzésű nukleinbázis előnyösen például egy (XIV), (XV), (XVI), (XVIII), (XIX), (XX), (XXI), (XXII), (XXIII), (XXIV), (XXV) vagy (XXVII) általános képletű vegyület, ahol R1. r2· r3· r4- rs> r6> r7> θ. z· w és M+jelentése a fenti.
Ezen körülmények között az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrát tartalmaz egy szulfonil-oxi-csoportot, például egy alkil-szulfonil-oxi-csoportot, aril-szulfonil-oxi-csoportot, helyettesített alkil-szulfonil-oxi-csoportot, helyettesített aril-szulfonil-oxi-csoportot, fluor-alkil-szulfonil-oxicsoportot vagy fluor-aril-szulfonil-oxi-csoportot. Ilyen csoportok például a trifluor-metánszulfonil-oxi-csopot, 1,1,1-trifluor-etánszulfonil-oxi-csoport, oktafluorbutánszulfonil-oxi-csoport, nonafluor-butánszulfoniloxi-csoport, metánszulfonil-oxi-csoport, 2-klór-1etánszulfonil-oxi-csoport, toluolszulfonil-oxi-csoport, pnitro-benzolszulfonil-oxi-csoport és a p-brómbenzolszulfonil-oxi-csoport.
Amint ezt a fentiekben említettük, a (II) általános képletű vegyületekben szereplő fluor-szulfonil-oxicsoportok magas hőmérsékleteken bomlékonyak lehetnek, és a nukleinbázisok fémkationokkal képzett sóinak fenti reakcióját alacsony fagyáspontú, semleges oldószerekben kell végeznünk, ha ilyen csoportokat alkalmazunk. A reakció előnyös hőmérséklete körülbelül 25 °C és körülbelül -120 °C között van.
A glikozilezési reakciót oldószer nélkül is elvégezhetjük (ez az úgynevezett ömlesztéses glikozílezés). Az alkalmazott hőmérsékletnek nyilvánvalóan kellően magasnak kell lennie ahhoz, hogy az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrát mint köztitermék és a nukleinbázis keveréke megolvadjon. Az előnyös reakció-hőmérsékletek körülbelül 100 °C és körülbelül 160 °C közé esnek; még előnyösebbek a körülbelül 110 °C és körülbelül 150 °C közötti hőmérsékletek; legelőnyösebb a körülbelül 130 °C és körülbelül 150 °C közé eső hőmérséklet-tartomány.
Az ömlesztéses körülmények között használható, az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrát tartalmazhat egy olyan szulfonil-oxi-csoportot, mint például egy alkil-szulfoniloxi-csoport, aril-szulfonil-oxi-csoport, helyettesített alkil-szulfonil-oxi-csoport vagy helyettesített arilszulfonil-oxi-csoport. Ilyen csoportok például a metánszulfonil-oxi-csoport, 2-klór-1 -etánszulfonil-oxicsoport, toluolszulfonil-oxi-csoport, p-nitro-benzolszulfonil-oxi-csoport és a p-bróm-benzolszulfonil-oxicsoport.
Az ömlesztéses körülmények között használható, R” jelzésű nukleinbázis lehet például egy (VI), (VII), (Vili), (IX), (X), (XI), (XIII) vagy (XXVI) általános képletű vegyület, ahol
R·,, R3, Z és W jelentése a fenti.
A jelen találmány szerinti eljárást elősegíthetjük egy katalizátorral is. Ha katalizátort alkalmazunk, akkor ez lényegesen csökkenti a nukleinbázis szükséges
HU 223 837 Β1 mennyiségét, megnöveli a reakció sztereoszelektivitását, csökkenti az eljárás költségeit, megnöveli az eljárás termelékenységét, egyszerűbbé teszi a termék elkülönítését, és leszállítja a reakcióhoz szükséges hőmérsékletet, ez utóbbi révén alkalmazhatunk a hővel szemben kevésbé stabil szénhidrátokat is. Ezért kívánatos, hogy a jelen találmány szerinti eljárásban egy katalizátort alkalmazunk, amely lehet például egy nem nukleofil aniont tartalmazó só. Előnyösek az IA és HA csoport elemeinek sói, továbbá a kvaterner ammóniumsók. A katalizátornak oldhatónak kell lennie a reakcióhoz használt oldószerben, és nagymértékben ionizált formában kell lennie. A só formájú előnyös katalizátorok lehetnek például kálium-, bárium-cézium- és trialkil-ammónium-sók, mégpedig a trifluor-metánszulfonsav, nonafluor-bután-szulfonsav, kénsav, perklórsav, salétromsav és a trifluor-ecetsav sói; még előnyösebbek a trifluor-metánszulfonsav káliumsója és céziumsója. Az alkalmas reakció-hőmérséklet körülbelül 50 °C és körülbelül 100 °C között van.
Oldószerként előnyösen egy poláros, nem nukleofil oldószert használunk, ilyenek például a glyme (etilénglikol-dimetil-éter), diglyme (dietilénglikoldimetil-éter), anizol, acetonitril, propionitril, dioxán és ezek elegyei; még előnyösebb az acetonitril.
A katalitikus reakció körülményei között alkalmazott, az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű szénhidrát előnyösen tartalmaz egy szulfonil-oxi-csoportot, például egy alkil-szulfoniloxi-csoportot vagy aril-szulfonil-oxi-csoportot. Ilyen csoportok például a metánszulfonil-oxi-csoport, 2-klór1-etánszulfonil-oxi-csoport, toluolszulfonil-oxi-csoport, p-nitro-benzolszulfonil-oxi-csoport és a p-bróm-benzolszulfonil-oxi-csoport.
A katalitikus körülmények között használt R” jelzésű nukleinbázis lehet például előnyösen egy (VI), (VII), (Vili), (IX), (X), (XI), (XIII) vagy (XXVI) általános képletű vegyület, ahol
R3, R3, Z és W jelentése a fenti.
A reakciósor utolsó lépésében az (I) általános képletű védett nukleozidról lehasítjuk az X, Z és/vagy W védőcsoportokat. A védőcsoportok lehasítása során a nukleozidok anomeraránya változatlan marad.
A legtöbb szililcsoportot és szilil-aminovédőcsoportot protikus oldószerekkel, például vízzel vagy alkohollal egyszerűen lehasíthatjuk. Az acil típusú védőcsoportokat, például a benzoilcsoportot és az acilamino-védőcsoportokat valamely erős bázissal, körülbelül 0 °C és körülbelül 100 °C közötti hőmérsékleten végzett hidrolízis útján távolítjuk el. E reakcióhoz erős vagy mérsékelten erős bázisokat használhatunk, olyanokat, amelyek disszociációs állandója (pKa) 25 °C hőmérsékleten körülbelül 8,5 és körülbelül 20,0 közé esik. Ilyen bázisok például az alkálifém-hidroxidok, mint például a nátrium-hidroxid és a kálium-hidroxid; az alkáiifém-alkoholátok, mint például a nátrium-metilát és a kálium-tercier-butilát; az alkálifém-amidok; az aminok, mint például a dietil-amin, hidroxil-amin, ammónia és más, hasonlók; és más, szokásos bázisok, mint például a hidrazin és más, hasonlók. Minden egyes védőcsoport lehasításához legalább 1 egyenértéknyi mennyiségű bázisra van szükség.
Az acil típusú védőcsoportokat savas katalizátorok segítségével is lehasíthatjuk, ilyenek például a metánszulfonsav, sósav, bróm-hidrogénsav, kénsav, továbbá a savas jellegű ioncserélő gyanták. Az ilyen hidrolíziseket előnyösen viszonylag magas hőmérsékleteken hajtjuk végre, például az elegy forrpontján, de ha különösen erős savakat alkalmazunk, akkor dolgozhatunk akár szobahőmérsékleten is.
Az éter típusú védőcsoportokat önmagában ismert módszerekkel, például etán-tiol és alumínium-klorid alkalmazásával távolíthatjuk el.
A tercier-butil-dimetil-szilil-csoport mint védőcsoport eltávolításához savas körülmények szükségesek, például gáz alakú sósavval való kezelés.
A védőcsoportokat kényelmesen eltávolíthatjuk alkoholos oldószerekben, és különösen vizes alkanolokban, például metanolban. A védőcsoportok lehasítását elvégezhetjük azonban bármely más, alkalmas oldószerben, például többértékű alkoholokban, mint például etilénglikolban, továbbá éterekben, mint például tetrahidrofuránban, ezenkívül ketonokban, mint például acetonban vagy metil-etil-ketonban, vagy például dimetilszulfoxidban. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változatában a benzoilcsoportot mint hidroxi-védőcsoportot ammóniával, körülbelül 10 °C hőmérsékleten hasítjuk le. Előnyös azonban, ha e reakcióban a bázis fölöslegét használjuk, habár a bázis fölöslegének mértéke nem döntő jelentőségű.
A jelen találmány szerinti eljárásban olyan, a bétaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó nukleozidokat állítunk elő, amelyekben az alfa/béta anomerarány nagyobb mint 1:1, és akár 1:9 is lehet.
Az így előállított, a béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (I) általános képletű nukleozídot a reakcióelegyből kirázhatjuk és/vagy elkülöníthetjük, például a 4,965,374 számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett módon, e leírásra itt utalunk.
A találmány szerinti eljárást a továbbiakban - a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül - példákkal szemléltetjük.
1. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2',2’-difluor-3’,5’-di-0-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 10 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
A bisz(trimetil-szilil)-citozint úgy állítjuk elő, hogy 2,44 g citozint 5,15 ml hexametil-diszilazánt és 580 mg ammónium-szulfátot összekeverünk 5 ml xilollal (izomerkeverék), és az oldatot 1 órán át 120 °C hőmérsékleten forraljuk. Utána hozzáadunk további 5 ml hexametil-diszilazánt, ezáltal homogén oldatot kapunk, amelyet 30 percig forralunk. Ezt követően a xilolt és a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk, így zselatinszerű anyag formájában kapjuk a bisz(trimetil-szilil)citozint. 5,6 g bisz(trimetil-szilil)-citozint 20 ml xilolban (izomerkeverék) oldunk, majd a xilolt ledesztilláljuk.
HU 223 837 Β1
A maradék bisz(trimetil-szilil)-citozint ismét feloldjuk 20 ml xilolban, az oldószert ledesztilláljuk, és a maradékot ismét 5 ml xilolban (izomerkeverék) oldjuk. 1 g 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfametánszulfonátot 3,5 órán át 127 °C hőmérsékleten reagáltatunk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 60 °C hőmérsékletre hűtjük, 100 ml etilacetáttal hígítjuk, és 200 ml 1 normál sósavval mossuk. Ennek során emulzió képződik. A fázisokat elválasztjuk, a szerves részt először 100 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 100 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. Az etil-acetátos oldat kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt jelzi, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 50%. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,2:1.
2. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 5 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
2,8 g bisz(trimetil-szilil)-citozinhoz 3 ml xilolt (izomerkeverék) adunk, és az oldatot mindaddig 120 °C hőmérsékleten melegítjük, míg a bisz(trimetil-szilil)citozin fel nem oldódik. 1 g 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1 alfa-metánszulfonátot feloldunk 2 ml xilolban (izomerkeverék), az oldatot felmelegítjük, és 16 órán át 130 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 1,1:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 150 ml etil-acetáttal hígítjuk, és 150 ml 1 normál sósavval mossuk. Ennek során emulzió képződik. A fázisokat szétválasztjuk, és a szerves részt először 100 ml vízzel, majd 100 ml 5%-os nátriumhidrogén-karbonát-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. A pontosabb nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat céljára a szerves rész 1 ml térfogatú részletéről az oldószert ledesztilláljuk, és a maradékot 1 ml acetonitrilben feloldjuk. Az acetonitriles oldat kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt jelzi, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 36%.
3. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2',2'-difluor-3’,5’-di-O-benzoíl-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on-hidroklorid előállítása 15 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)citozin alkalmazásával
Bisz(trimetil-szilil)-citozint készítünk oly módon, hogy 18,33 g citozint és 10 ml anizolt összekeverünk
64,3 ml N-metil-N-(trimetil-szilil)-trifluor-acetamiddal, és az oldatot 30 percig 80 °C hőmérsékleten melegítjük. Ezután 5,0 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1 alfa-metánszulfonátot 10 ml anizolban oldunk, és 5 órán át 105 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 5,4:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 60 °C hőmérsékletre hűtjük, 75 ml etilacetáttal hígítjuk, és 200 ml 1 normál sósavval mossuk. Ennek során nem teljesen tiszta, szilárd részecskéket is tartalmazó oldatot kapunk. Az oldatot 15 percig 60-70 °C hőmérsékleten melegítjük, az oldatlan részeket kiszűrjük, és 20 ml etil-acetáttal kimosva 16 órán át csökkentett nyomáson, 40 °C hőmérsékleten szárítjuk. Az így kapott termék, a nukleozid tömege: 4,0 g, olvadáspont: 252-256 °C. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat megerősíti, hogy a termék, a védett nukleozid béta-anomerjének sósavas sója, hozam: 75%.
4. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
-(2’-dezoxi-2',2'-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 10 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
Bisz(trimetil-szilil)-citozint készítünk az 1. példában leírt módon, azzal az eltéréssel, hogy 20 g citozint, 380 ml hexametil-diszilazánt, 1,18 g ammóniumszulfátot és 48 ml xilolt (izomerkeverék) használunk. A kapott bisz(trimetil-szilil)-citozint 24 ml xilolban újra feloldjuk. 9,6 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1-toluolszulfonátot (alfa/béta arány: 70:30) 24 ml xilolban (izomerkeverék) oldunk, és 1 órán át a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával reagáltatjuk. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 65 °C hőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 100 ml etil-acetátot. Az oldatot 65 °C hőmérsékleten tartjuk, és 200 ml 1 normál sósavval mossuk. Ennek során emulzió képződik. A fázisokat szétválasztjuk, a szerves részt 200 ml 5%-os nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal mossuk, és magnézium-szulfáton megszárítjuk. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 1,1:1. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 27%.
5. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
-(2’-dezoxi-2’, 2’-difluor-3’, 5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirímidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
Bisz(trimetil-szilil)-citozint készítünk oly módon, hogy 30 g citozint, 175 ml hexametil-diszilazánt és
HU 223 837 Β1 mg ammónium-szulfátot nitrogén alatt elegyítünk, és az oldatot 2 órán át 120 °C hőmérsékleten melegítjük. Utána 80 °C hőmérsékletre hűtjük, és 100 ml etilacetáttal hígítjuk. A hexametil-diszilazánt és az etilacetátot normálnyomáson, 145 °C hőmérsékleten le- 5 desztilláljuk. Ezt az eljárást kétszer megismételjük, majd a kapott bisz(trimetil-szilil)-citozint hozzáadjuk 15 ml anizolhoz, és az oldatot 110-115 °C hőmérsékletre hűtjük. 5,75 g 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 10 10 ml anizolban oldunk, az elegyet 45 °C hőmérsékleten mindaddig keverjük, míg homogén oldat nem képződik, majd ezt 7 órán át 115-120 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográ- 15 fiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott.
A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 7,3:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 88 °C hőmérsékletre hűtjük, 34 ml etilacetáttal hígítjuk, és 125 ml 4 normál sósavval mos- 20 suk. Ekkor szilárd részecskéket is tartalmazó szuszpenzió keletkezik, ezt 1,5 órán át 80 °C hőmérsékleten keverjük. A szilárd részeket kiszűrjük, a szűrletet 50 ml 4 normál sósavval mossuk, és a szilárd anyagot 45 °C hőmérsékleten, csökkentett nyomáson megszá- 25 rítjuk. Az így kapott termék, a nukleozid tömege: 4,6 g.
A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a védett nukleozid bétaanomerjének hozama 79,5%.
6. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on-hidroklorid előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)- 35 citozin alkalmazásával
Bisz(trimetil-szilil)-citozint készítünk az 5. példában leírt módon, és a kapott oldatot 100 °C hőmérsékletre hűtjük. 5,75 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranóz-3,5dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 10 ml anizolban ol- 40 dunk, az elegyet 45 °C hőmérsékleten mindaddig keverjük, míg homogén oldat nem képződik, majd a kapott oldatot 16 órán át 110-115 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilit)-citozin oldatával. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás 45 vizsgálat azt jelzi, hogy csak 3,9% reagálatlan 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoát-1alfametánszulfonát maradt. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 7,2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 65 °C hőmérsékletre hűtjük, és 69 ml etilacetáttal hígítjuk. Ezután a reakcióelegyhez 185 ml 4 normál sósavat adunk, és az elegyet 1 órán át 78 °C hőmérsékleten forraljuk. Ennek során szuszpenzió képződik. A szilárd részeket kiszűrjük, 60 ml 4 normál sósavval mossuk, és 45 °C hőmérsékleten, csökkentett nyomáson megszárítjuk. A kapott termék a nukleozid tömege: 3,62 g. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat megerősíti, hogy a termék, a védett nukleozid béta-anomerjének sósavas sója, hozam: 64,2%.
7. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-(2’-dezoxi-2', 2’-difluor-3’, 5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-5-amino-purin előállítása 15 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-adenin alkalmazásával Bisz(trimetil-szilil)-adenint készítünk oly módon, hogy 7 g adenint, 109 ml hexametil-diszilazánt és 250 mg ammónium-szulfátot összekeverünk, és az elegyet 8 órán át 110-115 °C hőmérsékleten melegítjük. Utána az oldatot további 30 percen át forraljuk, majd a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk. A maradékként kapott, 14,5 g bisz(trimetil-szilil)adenint 3 ml anizollal hígítjuk. 1,58 g 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1 alfametánszulfonátot 24 órán át 105-110 °C hőmérsékleten reagáltatunk a bisz(trimetil-szilil)-adenin oldatával. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 30 °C hőmérsékletre hűtjük, 50 ml etilacetáttal hígítjuk, és 75 ml 4 normál sósavval mossuk. Ekkor emulzió képződik. A szerves részt elválasztjuk, és először 75 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonátoldattal, majd 75 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnézium-szulfáton megszárítjuk. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 6:1.
Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogyan befolyásolja a szénhidrát koncentrációja és a kiválasztott szénhidrát a termék, a nukleozid anomerarányát.
/. táblázat
Oldószer Szénhidrát lehasadó csoportja Bázis (R”) Bázis (R) mennyisége, egyenérték Hőmérséklet Szénhidrát koncentráció- ja Nukleozid α/β arány Hozam
xilol* a-OMs citozin 1,5 127 °C 20% 1,5:1 14% β
xilol* a-OMs citozin 1,5 127 °C 50% 1,5:1 15% β
xilol* a-OMs citozin 5 130 °C 20% 1,1:1 36% β
xilol* a-OMs citozin 10 127 °C 50% 1:2,2 50% β
xilol* a-OMs citozin 10 120 °C 20% 1:1,6 32% β
HU 223 837 Β1
/. táblázat (folytatás)
Oldószer Szénhidrát lehasadó csoportja Bázis (R”) Bázis (R) mennyisége, egyenérték Hőmérséklet Szénhidrát koncentráció- ja Nukleozid α/β arány Hozam
xilol* 50:50 citozin 1,5 125 °C 50% 3:1 12% β
anizol α:β-ΟΜβ α-OMs citozin 2 105 °C 20% 1.3:1 18% β
anizol α-OMs citozin 3 105 °C 50% 1:1,3 22% β
anizol anizol α-OMs α-OMs citozin 5-F-citozin 15 10 115°C 50% 1:6 75% β
anizol α-OMs 5-F-uracil 5 130 °C 50% 1:6 N/D
xilol* 70:30 citozin 3 123 °C 20% 1,7:1 6% β
xilol* a:[3-OTs 70:30 citozin 5 125 °C 20% 1,7:1 N/D
xilol* α.β-OTs 70:30 citozin 10 125 °C 20% 1:1,1 27% β
xilol* α:β-ΟΤε 70:30 citozin 10 125 °C 20% 1,3:1 23% β
xilol* a:3-OTs 85:15 N-acetil- 5 110°C 20% 1:1 N/D
anizol α:β-ΟΒε a-OMs -citozin citozin 20 115’C 25% 1:7,3 79,5%
anizol a-OMs adenin 15 110 °c 50% 1:6 N/D
anizol a-OMs citozin 20 115°C 25% 1:7,2 64% β
N/D: nem határoztuk meg *: xilol (izomerkeverék) **: elkülönített termék hozama.
A szénhidrátok hidroxilcsoportjai védett formában vannak, a következő szénhidrátokat alkalmazzuk: alfavagy béta-OMS: alfa- vagy béta-2,2-difluor-2-dezoxiD-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-metánszulfonát; bétavagy alfa-OTs: béta- vagy alfa-2,2-difluor-2-dezoxi-D- 40 ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-toluolszulfonát; és alfavagy béta-OBs: alfa- vagy béta-2,2-difluor-2-dezoxi-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-bróm-benzolszulfonát.
Az alfa:béta-OTs jelzésű szénhidrát 70:30 arányú elegyét úgy kapjuk, hogy a béta-OTs vegyületet a p- 45 toluolszulfonsav sójával anomerizáljuk.
A hozamokat a szénhidrát mennyiségére számítjuk, és az adatok egy kvantitatív, fordított fázisú nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálatból származnak, a vizsgálatban az oldat megfelelő csúcsát egy 50 összehasonlító anyag, mégpedig az 1-(2’-dezoxi-2’,2’difluor-3’,5'-di-O-benzoil-béta-D-ribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on csúcsával hasonlítjuk össze, kivéve, ahol külön jelezzük, hogy a hozam az elkülönített termékre vonatkozik. 55
A szénhidrát koncentrációja definíciószerűen a szénhidrát grammokban mért tömege per az oldószer ml-ekben mért térfogata.
A nukleinbázis védőcsoportja valamennyi példában a trimetil-szilil-csoport. 60
8. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5'-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
5,78 g citozinhoz hozzáadunk 112 ml hexametildiszilazánt és 100 mg ammónium-szulfátot. Az oldatot
1,5 órán át 115-120 °C hőmérsékleten keverjük, majd a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk. Utána az elegyet 60 °C hőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 40 ml 1,2-diklór-etánt. fgy a bisz(trímetil-szilil)-citozin homogén oldatához jutunk.
g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz 10 ml diklór-metánt és 0,54 ml trietil-amint adunk. A kapott oldatot 30 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,57 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 0,50 ml diklórmetánnal készült oldatával reagáltatjuk. Ily módon oldatban az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1 -trifluor-metánszulfonáthoz mint köztitermékhez jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi11
HU 223 837 Β1
2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonát köztitermék 65 °C hőmérsékleten felvett 19F-NMR-spektruma az alábbi adatokat adja: 19F-NMR-spektrum (300 MHz, CDCI3), delta: -77 (s,
3F, CF3SO2-), -111 (d, J=257 Hz, 1F, alfaanomer), -122 (d, J=242 Hz, 1F, béta-anomer), -124 (d, J=257 Hz, 1F, alfa-anomer), -126 ppm (d, J=242 Hz, 1F, béta-anomer).
Meg kell jegyeznünk, hogy a 19F-NMR-spektrum valamennyi kémiai eltolódását a hexafluor-benzolra vonatkoztatjuk, amelynek frekvenciája -162,9 ppm. A 19F-NMR-spektrum azt is jelzi, hogy fluor-proton csatolások vannak, e csatolások jellegét azonban nem határoztuk meg.
Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1trifluor-metánszulfonát oldatát -65 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával, majd hagyjuk a reakcióelegyet 23 °C hőmérsékletre melegedni, ennek során a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is igazol. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 1,9:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 100 ml diklór-metánt és 200 ml 1 normál sósavat. A szerves részt elválasztjuk, és 200 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. A szerves részt ismét elválasztjuk, és 200 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A cím szerinti nukleozid kicsapódik a szerves részből. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 42%.
1 H-NMR-spektrum (DMSO), delta: 4,74 (4Ή), 4,79 (5Ή), 5,84 (5H), 5,88 (3Ή), 6,44 (1Ή), 7,56 (NH2),
7,68 (6H).
13C-NMR-spektrum (DMSO), delta: 63,46 (5’C), 71,80 (3’C), 75,71 (4’C), 84,64 (1’C), 95,12 (5C), 121,86 (2’C), 141,93 (6C), 154,48 (2C), 165,87 (4C).
9. példa
A béta-anomer! nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’, 2’-difluor-3’, 5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
Elkészítjük a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatát, mégpedig oly módon, hogy 5,78 g citozint 75 ml diklórmetánban szuszpendálunk, és hozzáadunk 20,57 ml N-metil-N-trimetil-szilil-trifluor-acetamidot, majd a kapott oldatot -30 °C hőmérsékletre hűtjük.
g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz 10 ml diklór-metánt és 0,55 ml trietil-amint adunk. A kapott oldatot 30 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,57 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 1 ml diklór-metánnal készült oldatával reagáltatjuk. így oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranóz-3,5dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonát oldatát -30 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával, ennek során a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,3:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez 200 ml 1 normál sósavat adunk, a szerves részt elválasztjuk, és 5%-os nátrium-karbonát-oldattal mossuk. A szerves rész kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 45%.
10. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-D· ribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
Bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatot készítünk a 8. példában leírt módon eljárva, majd az oldatot -15 °C hőmérsékletre hűtjük.
g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 10 ml diklór-metánt és 0,54 ml trietil-amint. A kapott oldatot 30 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,57 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid-klór-metánnal készült oldatával reagáltatjuk. így oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Ezután az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonát oldatát -15 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával. Ennek során a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,3:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a diklórmetánt ledesztilláljuk, a maradékhoz hozzáadunk 21 ml anizolt és 40 ml vizet, és az elegyet 90 °C hőmérsékletre melegítjük. A kivált szilárd anyagot kiszűrjük, a szerves részt elválasztjuk, majd további 10 ml vízzel mossuk. Ennek során a szerves részből a termék, a nukleozid béta-anomerje kiválik. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 58%.
11. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2 ’-dezoxi-2 2 ’-difluor-3 5 ’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
Bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatot készítünk oly módon, hogy 5,78 g citozint 20 ml diklór-metánban szusz12
HU 223 837 Β1 pendálunk, hozzáadjuk 20,57 ml N-metil-N-trimetil-szilil-trifluor-acetamid 10 ml diklór-metánnal készült oldatát, és a kapott oldatot 0 °C hőmérsékletre hűtjük.
g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 10 ml diklór-metánt és 0,54 ml trietil-amint, az oldatot 30 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük. Ezután 0,57 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 1 ml diklórmetánnal készült oldatéval reagáltatjuk, ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil3.5- dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluorD-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonát oldatát 0 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetilszililj-citozin oldatával, így a cím szerinti, védett nukleozidhoz jutunk, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,5:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 250 ml 1 normál sósavat. A szerves részt elválasztjuk, és 200 ml 5%-os nátriumkarbonát-oldattal mossuk. A szerves rész kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 49%.
12. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-acetamido-pirimidin-2-on előállítása 10 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-N-acetilcitozin alkalmazásával g N-acetil-citozinhoz hozzáadunk 56 ml hexametil-diszilazánt és 698 mg ammónium-szulfátot. A kapott oldatot 4 órán át 115-120 °C hőmérsékleten keverjük, majd a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk. A kapott elegyet 50 °C hőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 50 ml 1,2-diklór-etánt. Utána az 1,2-diklór-etánt ledesztilláljuk, és a kapott szilárd maradékhoz ismét 50 ml
1,2-diklór-etánt adunk. Ezt az 1,2-diklór-etánt is ledesztilláljuk, így olajos maradékot kapunk. Az olajos maradékhoz 2,5 ml 1,2-diklór-etánt adunk, így a bisz(trimetilszilil)-N-acetil-citozin homogén oldatához jutunk.
g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 2 ml vízmentes diklór-metánt, az oldatot -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,55 ml trietilamin jelenlétében 0,58 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil3.5- dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonát oldatát 23 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-Nacetil-citozin oldatával. A reakcióelegyet 1,5 órán át
-60 °C hőmérsékleten keverjük, ily módon a cím szerinti, védett nukleozidhoz jutunk, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 50 ml diklór-metánt. A szerves részt elválasztjuk, és először 50 ml 5%-os nátrium-karbonát-oldattal, ezután 50 ml 1 normál sósavval, és végül 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves rész kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 15%.
13. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetH-szHH)-citozín alkalmazásával
5,78 g citozinhoz hozzáadunk 112 ml hexametildiszilazánt és 50 mg ammónium-szulfátot. Az elegyet 3 órán át 115-120 °C hőmérsékleten keverjük, majd a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk. A kapott oldatot ezután 27 °C hőmérsékletre hűtjük, és a szilárd maradékhoz hozzáadunk 35 ml diklór-metánt. Igy a bisz(trimetil-szilil)-citozin homogén oldatához jutunk.
g 2-dezoxí-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 10 ml vízmentes diklór-metánt és 0,54 ml trietil-amint. Az oldatot -78 °C hőmérsékletre hütjük, és 0,57 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 0,50 ml diklór-metánnal készült oldatával reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoát-1-trifluor-metánszulfonát oldatát 27 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetilszilil)-citozin oldatával. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. E vizsgálat azt mutatja, hogy az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonát 11 %-a reagálatlanul marad. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,2:1. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat szerint a védett nukleozid bétaanomerjének hozama 54%.
14. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
5,78 g citozinhoz hozzáadunk 112 ml hexametildiszilazánt és 50 mg ammónium-szulfátot. A kapott oldatot 2 órán át 115-120 °C hőmérsékleten keverjük, majd a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk. A ka13
HU 223 837 Β1 pott olajat 23 °C hőmérsékletre hűtjük, és az így képződött szilárd maradékhoz hozzáadunk 35 ml diklórmetánt. Ily módon a bisz(trimetil-szilil)-citozin homogén oldatához jutunk, amelyet 0 °C hőmérsékletre hűtünk.
g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 9 ml diklór-metánt és 0,54 ml trietil-amint. Az oldatot -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,57 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 0,50 ml diklór-metánnal készült oldatával reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonát oldatát 23 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával, ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítés céljából a reakcióelegyet kétszer 150 ml 1 normál sósavval mossuk, a szerves részt elválasztjuk, és először 150 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 150 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves rész kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 49%.
15. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 30 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
5,9 g citozinhoz hozzáadunk 112 ml hexametildiszilazánt és 25 mg ammónium-szulfátot. A kapott oldatot 3 órán át 120-125 °C hőmérsékleten keverjük, majd a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk. A kapott szilárd anyaghoz 35 ml diklór-metánt adunk, és az elegyet 10 °C hőmérsékletre hűtjük, így a bisz(trimetilszililj-citozin homogén oldatát kapjuk.
655 mg 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 0,55 ml diklór-metánt és 0,36 ml trietil-amint. Az oldatot 30 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,35 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 0,50 ml diklór-metánnal készült oldatával reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonát oldatát 10 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,7:1. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid bétaanomerjének hozama 60%.
16. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
5,78 g citozinhoz hozzáadunk 112 ml hexametildiszilazánt és 50 mg ammónium-szulfátot. Az oldatot
1,5 órán át 115-120 °C hőmérsékleten keverjük, majd a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk. A kapott szilárd maradékhoz 23 °C hőmérsékleten hozzáadunk 40 ml diklór-metánt, így a bisz(trimetil-szilil)-citozin homogén oldatát kapjuk.
g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 10 ml diklór-metánt és 1,2 ml trietil-amint. Az oldatot -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,57 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 0,50 ml diklór-metánnal készült oldatával reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonát oldatát 23 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,8:1. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid bétaanomerjének hozama 50%.
17. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2',2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
5,78 g citozinhoz hozzáadunk 112 ml hexametildiszilazánt és 50 mg ammónium-szulfátot. Az elegyet
1,5 órán át 115-120 °C hőmérsékletén keverjük, majd a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk. A kapott szilárd maradékhoz 23 °C hőmérsékleten hozzáadunk 40 ml diklór-metánt, így a bisz(trimetil-szilil)-citozin homogén oldatát kapjuk.
g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 10 ml diklór-metánt és 0,54 ml trietil-amint. Az oldatot 30 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,57 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 0,50 ml diklór-metánnal készült oldatával reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difíuor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-114
HU 223 837 Β1 trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil1-trifluor-metánszulfonát oldatát 23 °C hőmérsékleten 5 reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,5:1. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográ- 10 fiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid bétaanomerjének hozama 68%.
18. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 15
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5'-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 20 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
5,78 g citozinhoz hozzáadunk 5 ml diklór-metánt, 20 20,6 ml N-metil-N-trimetil-szilil-trifluor-acetamidot és további 5 ml diklór-metánt, így a bisz(trimetil-szilil)-citozin homogén oldatát kapjuk.
g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 3 ml diklór-metánt és 25 0,55 ml trietil-amint. Az oldatot 30 percig -23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,57 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 1 ml diklór-metánnal készült oldatával reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon. Az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonát oldatát 23 °C hőmérsékleten reagáltatjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatával. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,5:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 250 ml 1 normál sósavat, a szerves részt elválasztjuk, és 250 ml 5%-os nátriumkarbonát-oldattal mossuk. A szerves rész kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 50%.
A II. táblázat azt mutatja, milyen hatást gyakorol az oldószer, továbbá a pirimidinvázas nukleozidszármazék mól egyenértékeinek száma a termék, a nukleozid anomerarányára és hozamára.
II. táblázat
Oldószer Nukleinbázis (R”) Nukleinbázis (R”) egyenértékeinek száma Hőmérséklet α/β nukleozidarány β-hozam
diklór-metán citozin 20 -25 °C 1:2,5 44%
diklór-metán citozin 20 -30 °C 1:2,3 45%
diklór-metán citozin 20 0°C 1:2,5 49%
diklór-metán citozin 20 23 °C 1:2,2 49%
diklór-metán citozin 20 23 °C 1:1,8 31%
és 1,2-diklór-etán diklór-metán citozin 20 23 °C 1:1,9 42%
és 1,2-diklór-etán diklór-metán és 1,2-diklór-etán citozin 20 23 °C 1:2,8 50%
diklór-metán citozin 20 23 °C 1:2,5 68%
diklór-metán citozin 20 -15 °C 1:2,3 58%
diklór-metán citozin 20 27 °C 1:2,2 54%
diklór-metán citozin 20 23 °C 1:2,2 49%
diklór-metán citozin 30 10 °C 1:2,7 60%
diklór-metán citozin 1,5 23 °C 1:1 17%
diklór-metán és 1,2-diklór-etán citozin 3 23 °C 1:1,3 6%
diklór-metán és 1,2-diklór-etán uracil 2 -20 °C 1:1 N/D
diklór-metán citozin 3,5 -78 °C 1,3:1 10%
diklór-metán N-acetil- 10 -60 °C 1:2 15%
és 1,2-diklór-etán -citozin
1,2-diklór-etán citozin 10 -78 °C 1:3 28%
diklór-metán citozin 10 0°C 1:2,5 32%
diklór-metán 5-F-uracil 15 23 °C 1:1 N/D
N/D: nem határoztuk meg.
HU 223 837 Β1
A táblázatban megadott, védett nukleozidok előállításához használt szénhidrát: 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonát.
A hozamokat a szénhidrát mennyiségére számítjuk, és a számítás alapja a kvantitatív, fordított fázisú, nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat, ahol az oldatban levő terméknek megfelelő csúcsot hasonlítjuk össze az összehasonlító anyag csúcsával.
A fenti nukleozidbázis védőcsoportja: trimetil-szililcsoport.
19. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on
12,0 g citozin, 60 ml hexametil-diszilazán és 10 mg ammónium-szulfát elegyét 30 percig 125 °C hőmérsékleten forraljuk, így homogén oldatot kapunk. Utána a hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk, így a bisz(trimetilszililj-citozinhoz jutunk. 1,15 g 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 2 ml anizol és 3 ml acetonitril elegyében, 0,5 g nonafluor-1butánszulfonsav-káliumsó jelenlétében 16 órán át 80 °C hőmérsékleten reagáltatunk 6,89 g (10 egyenérték) bisz(trimetil-szilil)-citozinnal. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a hozam 33%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 3:1.
20. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-[2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása kálium-szulfát alkalmazásával
1,15 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 2,0 ml acetonitrilben, 0,5 g kálium-szulfát jelenlétében 72 órán át 80 °C hőmérsékleten reagáltatunk 6,89 g (10 egyenérték), a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)citozinnal. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a hozam 65%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 4,7:1.
21. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása a trifluor-metánszulfonsav tetrabutil-ammöniumsója alkalmazásával
0,29 ml 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 3,0 ml acetonitrilben,
1,5 mmol trifluor-metánszulfonsav-tetrabutil-ammóniumsó jelenlétében 4 órán át 80 °C hőmérsékleten reagáltatunk 6,89 g (10 egyenérték), a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)-citozinnal. (A trifluor-metánszulfonsav-tetrabutil-ammóniumsót közvetlenül a reakcióelegyben, úgy állítjuk elő, hogy 1,5 ml 1 mólos, metanolos tetrabutil-ammónium-hidroxidoldathoz 0,13 ml trifluor-metánszulfonsavat adunk, majd a metanolt ledesztilláljuk). Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a hozam 45%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 7,1:1.
22. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása bárium-szulfát alkalmazásával
1,15 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 3,0 ml acetonitrilben, 1,0 g bárium-szulfát jelenlétében 20,5 órán át 75 °C hőmérsékleten reagáltatunk 6,89 g (10 egyenérték), a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)citozinnal. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a hozam 36%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 11,2:1.
23. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása cézium-szulfát alkalmazásával
1,15 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 3,0 ml acetonitrilben, 1,0 g cézium-szulfát jelenlétében 21 órán át 75 °C hőmérsékleten reagáltatunk 6,89 g (10 egyenérték), a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)citozinnal. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a hozam 24%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 14,9:1.
24. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása a trifluor-metánszulfonsav-céziumsö alkalmazásával
1,15 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 3,0 ml acetonitrilben, trifluor-metánszulfonsav-céziumsó jelenlétében
20,5 órán át 75 °C hőmérsékleten reagáltatunk 6,89 g (10 egyenérték), a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)-citozinnal. (A trifluor-metánszulfonsav-céziumsót közvetlenül a reakcióelegyben, úgy állítjuk elő, hogy 0,13 ml trifluor-metánszulfonsavat fölös cézium-karbonáttal reagáltatunk). Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a hozam 65%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 7,2:1.
25. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-[2’-dezoxi-2’, 2'-difluor-3’, 5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása a trifluor-metánszulfonsav-báriumsó alkalmazásával
1,15 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 3,0 ml acetonitrilben,
HU 223 837 Β1 trifluor-metánszulfonsav-báriumsó jelenlétében
20,5 órán át 75 °C hőmérsékleten reagáltatunk 6,89 g (10 egyenérték), a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)-citozinnal. (A trifluor-metánszulfonsav-báriumsót közvetlenül a reakcióelegyben, úgy állítjuk elő, hogy 0,13 ml trifluor-metánszulfonsavat fölös bárium-karbonáttal reagáltatunk). Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a hozam 25%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 14,4:1.
26. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása a trífluor-metánszulfonsav-káliumsó alkalmazásával
2,3 g (12,6 egyenérték) 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 8,0 ml acetonitrilben, trifluor-metánszulfonsavkáliumsó jelenlétében 45 órán át 75 °C hőmérsékleten reagáltatunk 16,1 g, a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)-citozinnal. (A trifluor-metánszulfonsav-káliumsót közvetlenül a reakcióelegyben, úgy állítjuk elő, hogy 0,26 ml trifluormetánszulfonsavat 1,0 g kálium-karbonáttal reagáltatunk). Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a hozam 69,8%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 7,2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 70-80 °C hőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 40 ml 4 normál sósavat. Ennek hatására a termék kiválik, ezt kiszűrjük, és megszárítjük. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy az elkülönített termék hozama 62,4%.
27. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása a trífíuor-metánszulfonsav-káliumsó alkalmazásával
2,3 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 8,0 ml propionitrilben, trifluor-metánszulfonsav-káliumsó jelenlétében 21 órán át 90 °C hőmérsékleten reagáltatunk 16,1 g (12,6 egyenérték), a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)-citozinnal. (A trifluor-metánszulfonsav-káliumsót közvetlenül a reakcióelegyben, úgy állítjuk elő, hogy 0,26 ml trifluor-metánszulfonsavat 1,0 g kálium-karbonáttal reagáltatunk). Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 6,7:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 70-80 °C hőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 40 ml 4 normál sósavat. Ennek hatására a termék kiválik, ezt kiszűrjük, és megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy az elkülönített termék hozama 59,3%.
28. (összehasonlító) példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása katalizátor nélkül
1,15 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 4 ml anizolban 20 órán át 110 °C hőmérsékleten reagáltatunk 6,09 g (10 egyenérték), a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)-citozinnal. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a hozam 77%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 3,4:1.
29. (összehasonlító) példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3', 5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása katalizátor nélkül
1,15 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1alfa-metánszulfonátot 4,0 ml propionitrilben, trifluor-metánszulfonsav-céziumsó jelenlétében 20 órán át 85 °C hőmérsékleten reagáltatunk 6,89 g (10 egyenérték), a 19. példában leírt módon előállított bisz(trimetil-szilil)-citozinnal. (A trifluor-metánszulfonsav-céziumsót közvetlenül a reakcióelegyben, úgy állítjuk elő, hogy 0,13 ml trifluor-metánszulfonsavat fölös cézium-karbonáttal reagáltatunk). Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a hozam 70%. A cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 6,7:1.
30. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-2,6-dipivaloil-amino-purin előállítása egyenértéknyi 2,6-dipivalamido-amino-purinkáliumsó alkalmazásával
100 mg 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 1 ml diklór-metánt és 0,036 ml trietil-amint. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,045 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonáthoz jutunk.
185 mg 2,6-dipivalamido-amino-purinból és 1,5 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. A szuszpenzióhoz hozzáadunk 65 mg kálium-tercierbutilátot, és az elegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük. így a 2,6-dipivalamido-amino-purin-káliumsó keletkezik. Ezt a sót 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1trifluor-metánszulfonát oldatával reagáltatjuk. Az elegyet 1 órán át keverjük, majd 22 °C hőmérsékletre melegítjük. így a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgá17
HU 223 837 Β1 lat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 5 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnézium-szulfáton megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta- és alfa-anomerjének együttes hozama 42%.
31. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-2,6-dipivaloil-amino-purin előállítása 2 egyenértéknyi 2,6-dipivalamido-amino-purinkáliumsó alkalmazásával g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz 23 °C hőmérsékleten hozzáadunk 0,55 ml trietil-amint és 8,33 ml diklór-metánt. Az elegyet -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,53 ml trifluor-metánszulfonsavanhidrid 0,50 ml diklór-metánnal készült oldatával reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoát-1trifluor-metánszulfonáthoz jutunk. Ennek során ügyelünk arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -65 °C alatt maradjon.
1,85 g 2,6-dipivalamido-amino-purinból és 30 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. A szuszpenzióhoz hozzáadunk 651 mg kálium-tercierbutilátot, és az elegyet 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük. így a 2,6-dipivalamido-amino-purin-káliumsó keletkezik. A só szuszpenzióját hozzáadjuk 20 ml vízmentes diklór-metánhoz, az elegyet 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonát oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 23 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 50 ml etil-acetátot és 50 ml 1 normál sósavat. A szerves részt elválasztjuk, és 50 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. A szerves részt elválasztjuk, és 50 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd magnéziumszulfáton megszárítjuk.
32. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dríbofuranozil)/-6-klór-purin előállítása 2 egyenértéknyi 6-klór-purin-káliumsó alkalmazásával
1,4 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 0,515 ml trietil-amint és 14 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,621 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk.
155 mg 6-klór-purinból és 3 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. A szuszpenzióhoz hozzáadunk 130 mg kálium-tercierbutílátot, az elegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, így a 6-klór-purin-káliumsó keletkezik. A só szuszpenzióját 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonát 2 ml térfogatú oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 22 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 5 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 27%.
33. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2’-dezoxi-2’,2'-difluor-3',5'-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-2,6-diklór-3-deazapurin előállítása 2 egyenértéknyi 2,6-diklór-3-deazapurin-káliumsó alkalmazásával
1,4 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 0,515 ml trietil-amint és 14 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,621 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk.
mg 2,6-diklór-3-deazapurinból és 1,5 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót vízmentes körülmények, között, nitrogénatmoszférában tartjuk. Hozzáadunk 49 mg kálium-tercier-butilátot, a reakcióelegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, ennek során a 2,6-diklór-3-deazapurin-káliumsó keletkezik. A só szuszpenzióját 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1 -trifluor-metánszulfonát oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 20 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folya18
HU 223 837 Β1 dékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,5:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 5 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének egyesített hozama 21%, olvadáspont: 127-129 °C.
34. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2’-dezoxi-2',2’-difluor-3’,5'-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-2,6-diklór-purin előállítása 2 egyenértéknyi 2,6-diklór-purin-káliumsó alkalmazásával
1,4 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 0,515 ml trietil-amint és 14 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,621 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk.
220 mg 2,6-diklór-purinból és 3 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. Hozzáadunk 130 mg kálium-tercier-butilátot, és a reakcióelegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten tartjuk, így a 2,6-diklór-purin-káliumsó keletkezik. A só szuszpenzióját 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluorD-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonát oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 22 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,5:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 5 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátrium-klorid-oldattál mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 22%.
35. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-/1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-3-etoxi-karbonil-1,2,4-triazol előállítása 2 egyenértéknyi 3-etoxi-karbonil-1,2,4-triazolkáliumsó alkalmazásával
1,4 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 0,515 ml trietil-amint és 14 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,621 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk.
164 mg triazol-észterből és 3 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. Hozzáadunk 131 mg kálium-tercier-butilátot, és a kapott elegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, így a 3-etoxi-karbonil-1,2,4-triazol-káliumsó keletkezik. A só szuszpenzióját 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1trifluor-metánszulfonát 2 ml térfogatú oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 40 percig keverjük, majd 15 °C hőmérsékletre melegítjük. így a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,5:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátrium-kloridoldatot. A szerves részt elválasztjuk, 5 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnézium-szulfáton megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének egyesített hozama 14%.
36. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-2-amino-6-klór-purin előállítása 2 egyenértéknyi 2-amino-6-klór-purin-káliumsó alkalmazásával
1,4 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 0,515 ml trietil-amint és 14 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,621 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1 -trifluor-metánszulfonáthoz jutunk.
197 mg 2-amino-6-klór-purinból és 3 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. Hozzáadunk 130 mg kálium-tercier-butilátot, és az elegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük. így a 2amino-6-klór-purin-káliumsó keletkezik. A só szuszpenzióját 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonát 2 ml térfogatú oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 22 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2.Ί.
HU 223 837 Β1
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 100 ml etil-acetátot és 10 ml vizet, ennek hatására csapadék válik ki az elegyből. A csapadékot kiszűrjük, 5 ml telített, vizes nátriumhidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátriumklorid-oldattal mossuk, és magnézium-szulfáton megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 14%.
37. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-2,6-dipivalamido-amino-purin előállítása 2 egyenértéknyi 2,6-dipivalamido-aminopurin-káliumsó alkalmazásával
3,78 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 1,39 ml trietil-amint és 30 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 1,68 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk.
6,99 g 2,6-dipivalamido-amino-purinból és 100 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. A szuszpenzióhoz hozzáadunk 2,46 g kálium-tercierbutilátot, és az elegyet 10 percig 23 “C hőmérsékleten keverjük. Ezután csökkentett nyomáson, 40 °C hőmérsékleten tömegállandóságig szárítjuk, így a 2,6dipivaiamido-amino-purin-káliumsó keletkezik. A sóhoz 100 ml diklór-metánt adunk, a kapott szuszpenziót 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonát oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 22 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 500 ml etil-acetátot, 20 ml jeget, 20 ml 1 normál sósavat és 35 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 25 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 25 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnézium-szulfáton megszárítjuk. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 1,8:1. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 28%, olvadáspont: 238-239 °C.
38. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1 -(2'-dezoxi-2’, 2'-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-6-pivalamido-amino-purin előállítása 2 egyenértéknyi 6-pivalamido-amino-purinkáliumsó alkalmazásával
1,4 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 0,515 ml trietil-amint és 14 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,621 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil3.5- dibenzoil-1 -trifluor-metánszulfonáthoz jutunk.
255 mg 6-pivalamido-amino-purinból és 3 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. Hozzáadunk 131 mg kálium-tercier-butilátot, és az elegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük. így a 6-pivalamido-amino-purin-káliumsó keletkezik. A só szuszpenzióját 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonát oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 22 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 5 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta- és alfa-anomerjének egyesített hozama 28%.
39. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2’-dezoxi-2’,2'-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-8-bróm-7-ciano-7-deaza-6pivalamido-purin előállítása 2 egyenértéknyi 8bróm-7-ciano-7-deaza-6-pivalamido-purin-káliumsó alkalmazásával
1,4 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 0,515 ml trietil-amint és 14 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,621 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil3.5- dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonáthoz jutunk.
187 mg 8-bróm-7-ciano-7-deaza-6-pivalamido-purinból és 3 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. Hozzáadunk 65 mg káliumtercier-butilátot, és a kapott elegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük. így a 8-bróm-7-ciano-7deaza-6-pivaloil-purin-káliumsó keletkezik. A só szuszpenzióját 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonát 1 ml térfogatú oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 20 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, vé20
HU 223 837 Β1 dett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 5 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta- és alfa-anomerjének egyesített hozama 24%.
40. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-2,6-dipivalamido-amino-purin előállítása 2 egyenértéknyi 2,6-dipivalamido-aminopurin-káliumsó alkalmazásával, különféle oldószerekben g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoáthoz hozzáadunk 0,36 ml trietil-amint és 10 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,45 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluor-metánszulfonátot kapjuk.
1,85 g 2,6-dipivalamido-amino-purinból és 30 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. Hozzáadunk 0,65 g kálium-tercierbutilátot, és a kapott elegyet 10 percig 25 °C hőmérsékleten keverjük. így a 2,6-dipivalamido-amino-purinkáliumsó keletkezik. A só szuszpenzióját csökkentett nyomáson, 40 °C hőmérsékleten tömegállandóságig szárítjuk, így fehér színű, szilárd anyagot kapunk. 207 mg purinsót 1,5 ml oldószerben szuszpendálunk, és az alábbi, III. táblázatban megadott oldószerekben, 0 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában reagáltatjuk az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1trifluor-metánszulfonát 1 ml térfogatú oldatával. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 0 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomerarányát a III. táblázatban mutatjuk be.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 2 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama az alábbi, III. táblázatban megadott.
III. táblázat
Kísérlet jelzése Oldószer Béta/alfa nukleozid- arány Béta-hozam (%)
A tetrahidro- furán 1,3:1 45
B toluol 1,8:1 49
C etil-acetát 1,6:1 47
D diklór-etán 2,1:1 55
E tercier- butil- alkohol 3,5:1 53
F acetonitril 1,6:1 40
41. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2’-dezoxi-2’,2'-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dríbofuranozil)/-2-acetamido-6-difenilkarbamoil-oxi-purin előállítása 2 egyenértéknyi 2acetamido-6-difenil-karbamoil-oxi-purin-káliumsó alkalmazásával
1,4 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 0,515 ml trietil-amint és 14 ml diklór-metánt. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -40 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,621 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1 -trifluormetánszulfonáthoz jutunk.
2,56 g 2-acetamido-6-difenil-karbamoil-oxi-purinból és 50 ml forró dimetil-formamidból oldatot készítünk, és vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. Az oldatot 25 °C hőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 0,74 g kálium-tercier-butilátot. A kapott elegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, és az oldószert ledesztilláljuk. A kapott olajat dietil-éterrel eldörzsöljük, a szilárd részeket kiszűrjük, és csökkentett nyomáson, 40 °C hőmérsékleten megszárítjuk. így a 2-acetamido-6-trifenil-karbamoil-oxi-purin-káliumsóhoz jutunk. 496 mg purinsót 3 ml diklór-metánban szuszpendálunk, a szuszpenziót 5 °C hőmérsékletre hűtjük, és az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1trifluor-metánszulfonát oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd 25 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 1,8:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 5 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. A védett nukleozid bétaanomerjének hozama 5,8%.
HU 223 837 Β1
42. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
9-/1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)/-2,6-dipivalamido-amino-purin előállítása 7 egyenértéknyi 2,6-dipivalamido-aminopurin-káliumsó alkalmazásával
100 mg 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoáthoz hozzáadunk 3 ml diklór-metánt és 0,036 ml trietil-amint. Az oldatot 15 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 0,045 ml trifluor-metánszulfonsavanhidriddel reagáltatjuk. Ily módon oldat formájában az alfaanomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1-trifluormetánszulfonáthoz jutunk.
1,85 g 2,6-dipivalamido-amino-purinból és 30 ml acetonitrilből szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót vízmentes körülmények között, nitrogénatmoszférában tartjuk. Hozzáadunk 0,65 g kálium-tercierbutilátot, és a kapott elegyet 10 percig 23 °C hőmérsékleten keverjük. így a 2,6-dipivalamido-amino-purinkáliumsó keletkezik. A kapott anyagot csökkentett nyomáson, 40 °C hőmérsékleten megszárítjuk, így a 2,6dipivalamido-amino-purin-káliumsót kapjuk, amelyet -48 °C hőmérsékletre hűtünk. Ezt a sót reagáltatjuk az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1trifluor-metánszulfonát oldatával. A reakcióelegyet
1,5 órán át keverjük, majd 22 °C hőmérsékletre melegítjük. Ily módon a cím szerinti, védett nukleozid keletkezik, amit a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat is megerősít.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyhez hozzáadunk 25 ml etil-acetátot, 1 ml vizet, 1 ml 1 normál sósavat és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldatot. A szerves részt elválasztjuk, 5 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 5 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,7:1.
43. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 3 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
Bisz(trimetil-szilil)-citozint készítünk, oly módon, hogy 292 mg citozint, 2 ml hexametil-diszilazánt, 11 mg ammónium-szulfátot és 5 ml xilolt (izomerkeverék) összekeverünk, és az oldatot 1 órán át forraljuk, ezalatt homogén oldat keletkezik. A xilol és a hexametildiszilazán fölöslegét ledesztilláljuk, így olvadt állapotban kapjuk a bisz(trimetil-szilil)-citozint. Ehhez hozzáadjuk 400 mg 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoil-1alfa-metánszulfonát 2 ml xilollal (izomerkeverék) készült oldatát, majd a xilolt ledesztilláljuk. A reakcióelegyet 15 percig 160 °C hőmérsékleten tartjuk. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A kapott, védett nukleozid alfa/béta anomeraránya 1:1,3.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet lehűtjük, 50 ml etil-acetáttal hígítjuk, és ml 1 normál sósavval mossuk.
44. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-keto-pirimidin-2-on előállítása 3 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-uracil alkalmazásával
Bisz(trimetil-szilil)-uracilt készítünk oly módon, hogy 295 mg uracilt, 5 ml hexametil-diszilazánt, 11 mg ammónium-szulfátot és 10 ml 1, 2-diklór-etánt összekeverünk, és az oldatot 1 órán át 110 °C hőmérsékleten melegítjük. Az így kapott homogén oldatról a fölös hexametil-diszilazént és az oldószert ledesztillálva a bisz(trimetil-szilil)-uracilt olvadék formájában kapjuk. Ehhez hozzáadunk 200 mg 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1 alfa-metánszulfonátot, és a reakcióelegyet 2 órán át 150 °C hőmérsékleten tartjuk. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A kapott, védett nukleozid alfa/béta anomeraránya 1:1,8.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet lehűtjük, 50 ml etil-acetáttal hígítjuk, és 50 ml 1 normál sósavval mossuk.
45. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
-(2'-dezoxi-2',2'-difluor-3 5 ’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on előállítása 10 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
1,12 g megolvasztott bisz(trimetil-szilil)-citozinhoz hozzáadunk 200 mg 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1 alfa-metánszulfonátot, és a reakcióelegyet 1 órán át 130 °C hőmérsékleten tartjuk. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A kapott, védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 1,7:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 100 ml etil-acetáttal hígítjuk, és 100 ml 1 normál sósavval mossuk. A szerves rész kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt jelzi, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 50%.
46. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-acetamido-pirimidin-2-on előállítása 3 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-N-acetilcitozin alkalmazásával
500 mg bisz(trimetil-szilil)-N-acetil-citozinhoz hozzáadunk 980 mg 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil3,5-dibenzoil-1 alfa-metánszulfonátot, és a reakcióele22
HU 223 837 Β1 gyet 3 órán át 108 °C hőmérsékleten tartjuk. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A kapott, védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 1,4:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet lehűtjük, 25 ml etil-acetáttal hígítjuk, és 25 ml 1 normál sósavval mossuk. A vizes részt 30 ml etil-acetáttal kirázzuk. Az etil-acetátos rész kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt jelzi, hogy a védett nukleozid béta-anomerjének hozama 34%.
47. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2:2’-difluor-3',5'-di-0-benzoil-Dribofuranozil)-4-acetamido-piridin-2-on előállítása 3 egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-N-acetil-citozin alkalmazásával
393 mg megolvasztott bisz(trimetil-szilil)-N-acetilcitozinhoz hozzáadunk 200 mg 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoil-1 alfa-metánszulfonátot, és a reakcióelegyet 1 órán át 110 °C hőmérsékleten tartjuk. A védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 2,3:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 40 ml etil-acetáttal hígítjuk, és 25 ml 1 normál sósavval mossuk. A szerves rész kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálata azt mutatja, hogy a nukleozid béta-anomerjének hozama 27%.
48. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
-(2 ’-dezoxi-2 2 ’-difluor-3 5 ’-di- O-benzoil-D10 ribofuranozil)-4-amino-pirímidin-2-on előállítása egyenértéknyi bisz(trimetil-szilil)-citozin alkalmazásával
Bisz(trimetíl-szilil)-N-acetil-citozint készítünk oly módon, hogy 4,9 g citozint, 90 ml hexametil-diszilazánt, 581 mg ammónium-szulfátot és 2 ml xilolt (izomerkeverék) összekeverünk, és az elegyet 2 órán át melegítjük, így homogén oldatot kapunk. Ezután a fölös hexametil-diszilazánt ledesztilláljuk, így fehér színű maradékot kapunk. A bisz(trimetil-szilil)-citozin oldatához hozzáadjuk 1 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa-metánszulfonát 5 ml acetonitrillel készült oldatát, majd az acetonitrilt ledesztilláljuk. Utána a reakcióelegyet 1 órán át csökkentett nyomáson, 130 °C hőmérsékleten tartjuk. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A kapott, védett nukleozid béta/alfa anomeraránya 3,9:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet 100 ml diklór-metánnal hígítjuk, és először 100 ml 1 normál sósavval, utána 200 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, és végül 200 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves részt magnézium-szulfáton megszárítjuk, a szárítószert kiszűrjük, és az oldószert ledesztilláljuk. így 1,03 g sárga színű, szilárd anyagot kapunk. A kvantitatív nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a nukleozid béta-anomerjének hozama 43%.
Az alábbi, IV. táblázatban azt mutatjuk be, hogyan befolyásolja a kiválasztott szénhidrát, a reakció hőmérséklete és a nukleinbázis mól egyenértékeinek száma a termék, a nukleozid anomerarányát.
IV. táblázat
Szénhidrát Bázis (R”) Bázis (R”) mennyisége, egyenérték Hőmérséklet alfa/béta nukleozidarány Hozam
1:1 α/β-OMs citozin 1,5 130 °C 3:1 N/D
a-OMs citozin 3,0 160 °C 1:1,3 N/D
a-OMs citozin 10,0 130 °C 1:1,7 50% β
a-OMs uracil 3,0 150 °C 1:1,8 N/D
a-OMs N-acetil-citozin 3,0 115°C 1:1,4 34% β
a-OMs N-acetil-citozin 3,0 110 °C 1:2,3 27% β
a-OMs citozin 20,0 130 °C 1:4 43% β
N/D: nem határoztuk meg.
A szénhidrátok hidroxilcsoportjai védett formában vannak, alfa- vagy béta-OMs: alfa- vagy béta-2,2difluor-2-dezoxi-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1 metánszulfonát; béta- vagy alfa-OTs: béta- vagy alfa2,2-difluor-2-dezoxi-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1toluolszulfonát.
A hozamokat a szénhidrát teljes mennyiségére számítjuk, a számítás alapja a kvantitatív, fordított fázisú nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat, ahol az oldat megfelelő csúcsát az összehasonlító anyag, az 1-(2'-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-béta-D50 ribofuranozil)-4-amino-pirimidin-2-on csúcsával hasonlítjuk össze.
A nukleinbázis védőcsoportja minden egyes esetben trimetil-szilil-csoport.
49. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 1 -(2’-dezoxi-2:2’-difluor-3:5’-di-O-benzoit-Dribofuranozil)-4-pivalamido-pirimidin-2-on előállítása acetonitrilben
1,0 g (5,5 mmol) N-pivalamido-citozint 15,0 ml ace23
HU 223 837 Β1 tonitrilben szuszpendálunk, hozzáadunk 0,062 g (5,5 mmol) kálium-tercier-butilátot, és az elegyet 25 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában keverjük. így az N-pivaloil-citozin-káliumsóhoz jutunk.
A fenti sóhoz hozzáadjuk 2,99 g (5,0 mmol) 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa(p-bróm-benzol)-szulfonát 10,0 ml acetonitrillel készült oldatát, és a reakcióelegyet 5,5 órán át 65 °C hőmérsékleten melegítjük. Ennek során a védett nukleozid keletkezik, a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a béta/alfa anomerarány 3,9:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet megosztjuk etil-acetát és víz között, a szerves részt nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, és magnézium-szulfáton megszárítjuk. A nyersterméket egy szilikagéllel töltött oszlopon kromatografálva tisztítjuk, eluensként toluol és etil-acetát 6:4 arányú elegyét használjuk. Ily módon 0,700 g (hozam: 20%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspont: 191-193 °C.
50. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2',2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-(N-pivalamido)-amino-pirimidin-2on előállítása acetonitrilben
0,098 g (0,5 mmol) N-pivalamido-citozint 1,5 ml acetonitrilben szuszpendálunk, hozzáadunk 0,062 g (0,55 mmol) kálium-tercier-butilátot, és az elegyet 25 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában keverjük, így az N-pivaloil-citozin-káliumsó keletkezik.
A fenti sóhoz hozzáadjuk a 0,244 g (0,5 mmol) 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfajodid 1,5 ml acetonitrillel készült elegyét, és a reakcióelegyet 24 órán át 60 °C hőmérsékleten melegítjük. Ennek során a védett nukleozid keletkezik. A nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a béta/alfa anomerarány 1,13:1.
51. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-1,2,4-triazol-3-karbonitril előállítása acetonitrilben
0,101 g (1,03 mmol) 1,2,4-triazol-3-karbonitrilt 10 ml acetonitrilben szuszpendálunk, hozzáadunk 0,0445 g (1,12 mmol) nátrium-hidridet, és az elegyet 25 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában keverjük, így a triazol megfelelő nátriumsója keletkezik. A fenti sóhoz hozzáadjuk 0,451 g (1,02 mmol) 2-dezoxi-2,2difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa-bromid 10 ml acetonitrillel készült elegyét, és a reakcióelegyet 78 órán át 82 °C hőmérsékleten melegítjük. így a védett nukleozid keletkezik. A nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a béta/alfa anomerarány 1,2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából az oldószert ledesztilláljuk, és az olajos, szilárd maradékot etil-acetáttal hígítjuk. A kapott oldatot nátriumhidrogén-karbonát-oldattal mossuk, magnéziumszulfáton megszárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot etanolból kristályosítva 30 mg (hozam: 6%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspont: 225-226 °C.
Térdeszorpciós tömegspektrum, m/z: 455 (M+1). Analízis a C22H16F2N4O5 képlet alapján: számított: C: 58,15, H: 3,55, N: 12,33;
talált: C: 58,36, H: 3,79, N: 12,10.
52. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2',2’-difluor-3',5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-1,2,4-triazol-3-karbonitril előállítása acetonitrilben
0,272 g (2,89 mmol) 1,2,4-triazol-3-karbonitrilt 20 ml acetonitrilben szuszpendálunk, hozzáadunk 0,094 g (2,7 mmol) nátrium-hidridet, és az elegyet 25 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában keverjük, így a triazol nátriumsója keletkezik.
A fenti sóhoz hozzáadjuk 0,941 g (1,9 mmol) 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfajodid 20 ml acetonitrillel készült elegyét, és a reakcióelegyet 48 órán át 82 °C hőmérsékleten melegítjük. így a védett nukleozid keletkezik. A nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a reakció lejátszódott, és a béta/alfa anomerarány 3,5:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából az oldószert ledesztilláljuk, és az olajos, szilárd maradékot etil-acetáttal hígítjuk. A kapott oldatot nátriumhidrogén-karbonát-oldattal mossuk, magnéziumszulfáton megszárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot etanolból kristályosítva 0,421 g (hozam: 48%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspont: 225-226 °C.
Térdeszorpciós tömegspektrum, m/z: 455 (M+1). Analízis a C22H16F2N4O5 képlet alapján: számított: C: 58,15, H: 3,55, N: 12,33;
talált: C: 58,35, H: 3,65, N: 12,33.
53. példa
A 9-regioizomer béta-anomerjét nagyobb mennyiségben tartalmazó 1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’di-O-benzoil-D-ribofuranozil)-6-ciano-purin előállítása Ν,Ν-dimetil-acetamidban
0,92 g (6,35 mmol) 6-ciano-purint 12 ml Ν,Νdimetil-acetamidban szuszpendálunk, hozzáadunk 0,396 g (8,25 mmol) nátrium-hidridet, és az elegyet 25 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában keverjük, így a 6-ciano-purin nátriumsója keletkezik.
A fenti sóhoz hozzáadjuk 3,09 g (6,35 mmol) 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfajodid 4 ml Ν,Ν-dimetil-acetamiddal készült elegyét, és a reakcióelegyet 5 órán át 70 °C hőmérsékleten tartjuk, így a védett nukleozid keletkezik. A nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a reakció lejátszódott, és a béta/alfa anomerarány 1,2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet lehűtjük, az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a maradékot feloldjuk etil-acetátban. A kapott oldatot 0,2 mólos lítium-klorid-oldattal mos24
HU 223 837 Β1 suk, magnézium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot egy szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk, eluensként toluol és etil-acetát 9:1 arányú elegyét használjuk. Ily módon 0,21 g (hozam: 6,5%) cím szerinti vegyületet kapunk. Térdeszorpciós tömegspektrum, m/z: 506 (M+1). Analízis a C25H17F2N5O5 képlet alapján:
számított: C: 59,41, H: 3,39, N: 13,86;
talált: C: 59,85, H: 3,49, N: 13,48.
54. példa
A 9-regioizomer béta-anomerjét nagyobb mennyiségben tartalmazó 1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5'di-O-benzoil-D-ribofuranozil)-2,6-dipivalamidodiamino-purin előállítása N,N-dimetil-acetamidban 0,159 g (0,5 mmol) 2,6-dipivalamido-diamino-purint
1,0 ml Ν,Ν-dimetil-acetamidban szuszpendálunk, hozzáadunk 0,062 g (0,55 mmol) kálium-tercier-butilátot, és az elegyet 25 °C hőmérsékleten nitrogénatmoszférában keverjük. így a 2,6-dipivaloil-diamino-purin káliumsója keletkezik.
A fenti sóhoz hozzáadjuk 0,299 g (0,5 mmol) 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa(p-bróm-benzol)-szulfonát 0,5 ml N,N-dimetilacetamiddal készült elegyét, és a reakcióelegyet 6 órán át 60 °C hőmérsékleten melegítjük. így a védett nukleozid keletkezik. A nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a reakció lejátszódott, és a cím szerinti vegyület béta/alfa anomeraránya 1,9:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet lehűtjük, az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a maradékot etil-acetáttal hígítjuk. Az oldatot nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A kapott olajat egy szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk, eluensként toluol és etil-acetát 1:1 arányú elegyét használjuk. Ily módon a termék, a nukleozid alfa- és béta-formájának keverékét kapjuk, hozam: 0,141 g (28%).
Térdeszorpciós tömegspektrum, m/z: 679 (M+1).
55. példa
A 9-regioizomer béta-anomerjét nagyobb mennyiségben tartalmazó 1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’di-O-benzoil-D-ribofuranozil)-2,6-dipivalamidodiamino-purin előállítása acetonitrilben 0,159 g (0,5 mmol) 2,6-dipivalamido-diamino-purint
1,5 ml acetonitrilben szuszpendálunk, hozzáadunk 0,062 g (0,55 mmol) kálium-tercier-butilátot, és az elegyet 25 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában keverjük. így a 2,6-dipivalamido-diamino-purin káliumsója keletkezik.
A fenti sóhoz hozzáadjuk 0,244 g (0,5 mmol) 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfajodid 1,5 ml acetonitrillel készült elegyét, és a reakcióelegyet 16 órán át 60 °C hőmérsékleten melegítjük. így a védett nukleozid keletkezik. A nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a béta/alfa anomerarány 2,2:1.
A termék, a nukleozid elkülönítése céljából a reakcióelegyet etil-acetáttal hígítjuk, a szerves részt nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradék olajat egy szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk, eluensként toluol és etil-acetát 1:1 arányú elegyét használjuk. A kapott anyagot átkristályosítva 0,085 g (hozam: 25%) cím szerinti vegyülethez jutunk.
Térdeszorpciós tömegspektrum, m/z: 679 (M+1).
56. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2 ’-dezoxi-2 2 ’-difluor-3 5 ’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-4-(benzil-amino)-pirimidin-2-on előállítása N, N-dimetil-acetamidban
0,099 g (0,493 mmol) N-benzil-citozint 2,0 ml Ν,Νdimetil-acetamidban szuszpendálunk, hozzáadunk 0,0256 g (0,534 mmol) nátrium-hidridet, és az elegyet 25 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában keverjük, így az N-benzil-citozin nátriumsója keletkezik.
A fenti sóhoz hozzáadjuk 0,201 g (0,411 mmol) 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfajodid 1,5 ml Ν,Ν-dimetil-acetamiddal készült elegyét, és a reakcióelegyet 5 órán át 23 °C hőmérsékleten tartjuk. így a védett nukleozid keletkezik. A nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a béta/alfa anomerarány 1,9:1.
Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a maradékot feloldjuk etil-acetátban. Az oldatot nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékként kapott olajat egy szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk, eluensként toluol és etil-acetát 9:1 arányú elegyét használjuk. Ily módon 0,015 g (hozam: 6,5%) cím szerinti vegyületet kapunk. Térdeszorpciós tömegspektrum, m/z: 562 (M+2).
57. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
1-(2’-dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-Dribofuranozil)-1,2,4-triazol-3-karbonsav-etil-észter előállítása N, N-dimetil-acetamidban
0,723 g (5,13 mmol) 1,2,4-triazol-3-karbonsav-etilésztert 2,5 ml Ν,Ν-dimetil-acetamidban szuszpendálunk, hozzáadunk 0,123 g (5,13 mmol) nátrium-hidridet, és az elegyet 25 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában keverjük. így a triazol nátriumsója keletkezik.
A fenti sóhoz hozzáadjuk 2,0 g (4,11 mmol) 2dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfajodid 2,5 ml Ν,Ν-dimetil-acetamiddal készült elegyét, és a reakcióelegyet 24 órán át 23 °C hőmérsékleten tartjuk. így a védett nukleozid keletkezik. A nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott, és a béta/alfa anomerarány 3:1.
A nyers reakcióelegyet úgy tisztítjuk, hogy az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a maradékot egy szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk, eluensként toluol és etil-acetát 9:1 arányú elegyét használjuk. A védett nukleozid alfa- és béta25
HU 223 837 Β1 regioizomerjenek [lásd az alábbi A) és B) vegyületet] együttes hozama 67%.
A)
1-(2’-Dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-béta-Dribofuranozil)-1,2,4-triazol-3-karbonsav-etil-észter [(XXVIII) képletű vegyület]
Hozam: 436 mg (21,2%).
Ezt a vegyületet etil-acetát és izooktán elegyéből átkristályosítva 267 mg (hozam: 13%) tiszta bétaanomert kapunk.
B)
1-(2’-Dezoxi-2’,2’-difluor-3’,5’-di-O-benzoil-béta-Dribofuranozil)-1,2,4-triazol-5-karbonsav-etil-észter [(XXIX) képletű vegyület]
Hozam: 855 mg (41,5%).
58. példa
A béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó
2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-1béta-(2amino-6-klór-purin)előállítása dimetil-acetamidban 14,0 g (82,6 mmol) 2-amino-6-klór-purin 900 ml dimetil-acetamiddal készült szuszpenziójához 0 °C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában hozzáadunk 5,55 g (99,12 mmol) porított kálium-hidroxidot. Az elegyet 30 percig keverjük, ezalatt oldatot kapunk. Utána hozzáadjuk 40,31 g (82,6 mmol) 2-dezoxi-2,2-difluorD-ribofuranozil-3,5-dibenzoil-1alfa-jodid 450 ml dimetil-acetamiddal készült elegyét, majd hagyjuk a reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegedni, és éjszakán át nitrogénatmoszférában keverjük.
A terméket úgy különítjük el, hogy az elegyhez etilacetátot és telített nátrium-klorid-oldatot adunk. A szerves részt először 1 normál sósavval, utána telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, ezután vízzel, és végül telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. Ezt követően a szerves részt nátrium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk.
A nyersterméket szilikagélen kromatografálva tisztítjuk, ily módon a 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil3,5-dibenzoil-1-(2-amino-6-klór-purin) béta- és alfaanomerjének 3:1 arányú keverékét kapjuk.
1 H-NMR-spektrum (300 MHz, CD3OD), delta: 4,68 (m,
2H, 4’-H, 5’a-H), 4,90 (m, 1H, 5'b-H), 6,02 (m, 1H,
3’—H), 6,29 (m, 1H, 1’-H), 7,53 (m, 6H, Bz), 7,92 (s,
1H,8’-H), 8,05 (m,4H, Bz).
260 mg (0,49 mmol) dibenzoil-köztitermékről a védőcsoportokat úgy hasítjuk le, hogy a köztiterméket 0 °C hőmérsékleten metanolban szuszpendáljuk, és az elegyet vízmentes ammóniával telítjük. A kapott oldatot szobahőmérsékletre melegítjük, és éjszakán át keverjük. Ezután nitrogént vezetünk az oldatba, majd az oldószert ledesztilláljuk. A cím szerinti vegyületet úgy tisztítjuk, hogy valamely, nempoláros oldószerrel, például diklór-metánnal mossuk a benzoát típusú melléktermékek eltávolítása céljából. A béta-anomert fordított fázisú, nagyfelbontású folyadékkromatográfiás módszerrel különítjük el.
1 H-NMR-spektrum (300 MHz, CD3OD), delta: 3,90 (m,
3H, 4’-H, 5'-H), 4,58 (m, 1H, 3’-H), 6,27 (dd, 1H,
1’-H), 8,31 (s, 1H, 8-H).
59. példa
Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-di-Obenzoil-1 -metánszulfonát mg 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5dibenzoát 0,5 ml deutero-diklór-metánnal készült oldatéhoz hozzáadunk 0,025 ml trietil-amint. Az elegyet 30 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 0,01 ml metánszulfonil-kloridot. A reakcióelegyet 30 percig -78--80 °C hőmérsékleten tartjuk, majd szobahőmérsékletre melegítjük. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A cím szerinti vegyület alfa/béta anomeraránya a 19F-NMR-spektrum szerint 4:1.
60. példa
A 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-di-Obenzoil-1 -metánszulfonát alfa-anomerje g, 95%-os tisztaságú 2-dezoxi-2,2-difluor-Dribofuranozil-3,5-dibenzoát 600 ml diklór-metánnal készült oldatához hozzáadunk 31,5 ml (1,5 egyenérték) trietil-amint. Az elegyet 30 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd -78 °C hőmérsékletre hűtjük. 5 perc múlva az elegyhez hozzáadjuk 14 ml (1,2 egyenérték) metánszulfonil-klorid 140 ml diklór-metánnal készült oldatát. A reakcióelegyet 1 órán át nitrogénatmoszférában, -78--80 °C hőmérsékleten tartjuk. Az ezután elvégzett nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat azt jelzi, hogy a reakció lejátszódott. A nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat szerint a cím szerinti vegyület alfa/béta anomeraránya 3,53:1.
A cím szerinti vegyület elkülönítése céljából a reakcióelegyet először 300 ml vízzel, utána 300 ml 1 normál sósavval, és végül 300 ml 5%-os nátriumhidrogén-karbonát-oldattal mossuk. A szerves részt elválasztjuk, és vízmentes magnézium-szulfáton megszárítjuk. Ily módon 31,5 g (hozam: 46%) cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspont: 88-89 °C. [alfa]D=+84,2° (c=1,01, CHCI3).
[alfa]365nm=+302,0.
Analízis a C2oHi8F208S képlet alapján:
számított: C: 52,63, H: 3,98, F: 8,33, S: 7,02; talált: C: 52,92, H: 3,82, F: 8,33, S: 7,30.
1 H-NMR-spektrum (CDCI3), delta: 3,17 (CH3), 4,66 és
4,76 (C-5H), 4,84 (C-4H), 5,57 (C-3H), 6,13 (C-1H).
13C-NMR-spektrum (CDCI3), delta: 40,22 (CH3), 62,51 (C-5H), 71,03 (C-3H; JCF=18,3, 38,5 Hz), 82,75 (C-4H), 99,59 (C-1H; JCF=25,5, 48,3 Hz), 122,24 (C-2H; JCF=259, 286 Hz).
61. példa
Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-di-Obenzoil-1-metánszulfonát
A 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-di-Obenzoil-1-metánszulfonát anomer keverékéhez (1,0 g, 97% béta-anomer) 10 ml acetonitrilben hozzáadunk 100 mg N,N-dimetil-benzil-ammónium-metánszulfoná26
HU 223 837 Β1 tót, és az elegyet forralva keverjük. A cím szerinti vegyület alfa/béta arányának az idő szerinti változását nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálattal határozzuk meg. Eszerint:
Idő (óra) alfa/béta
1:32
1,0:1,4
2,3:1,0
62. példa
Az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-di-Obenzoil-1-metánszulfonát
A 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-di-Obenzoil-1-metánszulfonát anomer-elegy (29,1 g, 50% béta-anomer) diklór-metán és n-propil-acetát elegyével készült oldatát 90 °C hőmérsékletre melegítjük, és így ledesztilláljuk a diklór-metánt. Utána a reakcióelegyet 50-60 °C hőmérsékletre hűtjük, és hozzáadjuk 5,33 ml (0,55 egyenérték) trietil-amin és 2,04 ml (0,55 egyenérték) metánszulfonsav 2 ml n-propil-acetáttal készült oldatát. A kapott elegyet 95-97 °C hőmérsékletre melegítjük, és keverjük. Ez az elegy 23,2 g 2-dezoxi-2,2-difluor-D-ribofuranozil-3,5-di-O-benzoil-1-metánszulfonátot tartalmaz. A cím szerinti vegyület alfa/béta aránya a nagyfelbontású folyadékkromatográfiás vizsgálat szerint 4 órás reakcióidő után: 3:1.

Claims (13)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1, Eljárás a béta-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (I) általános képletű, ahol T jelentése fluoratom, és
    R jelentése egy nukleinbázisból leszármaztatható csoport, például (a), (b), (c), (d), (e), (f), (g), (h), (i) vagy 0) általános képletű csoport, ahol R1 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport, helyettesített alkilcsoport vagy halogénatom;
    R2 jelentése hidroxilcsoport, halogénatom, azidocsoport, primer aminocsoport vagy szekunder aminocsoport;
    R3 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport vagy halogénatom;
    R4, R5 és R6 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, hidroxilcsoport, aminocsoport, alkilamino-csoport, halogénatom, alkoxicsoport vagy alkil-tio-csoport;
    R7 jelentése hidrogénatom, halogénatom, cianocsoport, alkilcsoport, alkoxicsoport, alkoxikarbonil-csoport, alkil-tio-csoport, tiokarboxamidocsoport vagy karboxamidocsoport;
    Q jelentése metincsoport, nitrogénatom vagy CR8 általános képletű csoport, ahol R8 jelentése halogénatom, karboxamidocsoport, tiokarboxamidocsoport, alkoxi-karbonil-csoport vagy cianocsoport, nukleozidok előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely, az alfa-anomert nagyobb mennyiségben tartalmazó (II) általános képletű, ahol
    X jelentése az előfordulási helyétől függetlenül hidroxi-védőcsoport, és
    T jelentése a fenti, szénhidrátnak az Y helyén szereplő szulfonil-oxicsoportját egy R jelzésű nukleinbázis, például egy (VI), (VII), (Vili), (IX), (X), (XI), (XII), (XIII), (XIV), (XV), (XVI), (XVII), (XVIII), (XIX), (XX), (XXI), (XXII), (XXIII), (XXIV) vagy (XXV) általános képletű, ahol Rv R2, R3, R4, R5, R6, R7 és Q jelentése a fenti;
    Z jelentése hidroxi-védőcsoport, és
    M+ jelentése egy kation,
    W jelentése amin-védőcsoport, vegyületnek legalább egy egyenértéknyi mennyiségével Sn2 (bimolekuláris nukleofilhelyettesítési) reakcióba visszük, kívánt esetben katalizátor jelenlétében, majd a védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és így (I) általános képletű vegyületet állítunk elő.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az R” jelzésű vegyület valamely (VI), (VII), (Vili), (IX) , (X), (XI), (XIII) vagy (XXVI) általános képletű vegyület, ahol
    R-ι jelentése hidrogénatom, alkilcsoport, helyettesített alkilcsoport vagy halogénatom;
    R3 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport vagy halogénatom;
    Z jelentése hidroxi-védőcsoport; és
    W jelentése amin-védőcsoport;
    továbbá, ahol a (II) általános képletű vegyületben
    Y jelentése alkil-szulfonil-oxi-csoport, aril-szulfoniloxi-csoport, helyettesített alkil-szulfonil-oxi-csoport vagy helyettesített aril-szulfonil-oxi-csoport;
    és a reakciót a szénhidrátra nézve legalább 20%-os koncentrációjú oldatban hajtjuk végre, továbbá, ahol az oldószer egy magas forrpontú, semleges oldószer.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az R” jelzésű vegyület valamely (VII), (Vili), (IX), (X) , (XI) vagy (XII) általános képletű vegyület, ahol
    Rí jelentése hidrogénatom, alkilcsoport, helyettesített alkilcsoport vagy halogénatom;
    R2 jelentése hidroxilcsoport, halogénatom, azidocsoport, primer aminocsoport vagy szekunder aminocsoport;
    R3 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport vagy halogénatom;
    Z jelentése hidroxi-védőcsoport; és
    W jelentése amin-védőcsoport;
    a (II) általános képletben
    Y jelentése trifluor-metánszulfonil-oxi-csoport, 1,1,1trifluor-etánszulfonil-oxi-csoport, oktafluor-butánszulfonil-oxi-csoport vagy nonafluor-butánszulfonil-oxi-csoport;
    a reakciót körülbelül -120 °C és körülbelül 25 °C hőmérsékleten, egy alacsony fagyáspontú, semleges oldószerben hajtjuk végre.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az R” jelzésű vegyület valamely (VI), (VII), (VIII), (IX), (X), (XI), (XIII) vagy (XXVI) általános képletű vegyület, ahol
    Ri jelentése hidrogénatom, alkilcsoport, helyettesített alkilcsoport vagy halogénatom;
    HU 223 837 Β1
    R3 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport vagy halogénatom;
    Z jelentése hidroxi-védőcsoport; és
    W jelentése amin-védőcsoport;
    a reakciót valamely katalizátor jelenlétében hajtjuk végre; és a (II) általános képletben
    Y jelentése alkil-szulfonil-oxi-csoport, aril-szulfoniloxi-csoport, helyettesített alkil-szulfonil-oxi-csoport vagy helyettesített aril-szulfonil-oxi-csoport.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a katalizátor valamely, nagymértékben ionizált állapotban levő só, amely a reakcióhoz használt oldószerben lényegében oldható, és amely egy nem nukleofil aniont tartalmaz.
  6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldószer egy poláros, nem nukleofil jellegű oldószer.
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az R” jelzésű vegyület valamely (XIV), (XV), (XVI), (XVII), (XVIII) vagy (XIX) általános képletű vegyület, ahol
    R2 jelentése hidroxilcsoport, halogénatom, azidocsoport, primer aminocsoport vagy szekunder aminocsoport;
    R3 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport vagy halogénatom;
    R4, R5 és R6 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom, alkoxicsoport, alkil-tio-csoport vagy -OZ, -NHW vagy N(alkil)W általános képletű csoport;
    R7 jelentése hidrogénatom, halogénatom, cianocsoport, alkilcsoport, alkoxicsoport, alkoxi-karbonilcsoport, alkil-tio-csoport, tiokarboxamidocsoport vagy karboxamidocsoport;
    Q jelentése metincsoport, nitrogénatom vagy CR8 általános képletű csoport, ahol R8 jelentése halogénatom, karboxamidocsoport, tiokarboxamidocsoport, alkoxi-karbonil-csoport vagy cianocsoport;
    Z jelentése hidroxi-védőcsoport;
    W jelentése amin-védőcsoport; és M+ jelentése egy kation;
    továbbá, ahol a (II) általános képletben
    Y jelentése trifluor-metánszulfonil-oxi-csoport, 1,1,1trifluor-etánszulfonil-oxi-csoport, oktafluor-butánszulfonil-oxi-csoport vagy nonafluor-butánszulfoniloxi-csoport;
    továbbá, ahol az oldószer egy alacsony forrpontú, semleges oldószer.
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót oldószer nélkül hajtjuk végre, továbbá, ahol az R jelzésű vegyület valamely (VI), (VII), (Vili), (IX), (X), (XI), (XIII) vagy (XXVI) általános képletű vegyület, ahol
    R3 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport, helyettesített alkilcsoport vagy halogénatom;
    R3 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport vagy halogénatom;
    Z jelentése hidroxi-védőcsoport; és
    W jelentése amin-védőcsoport;
    továbbá, ahol a (II) általános képletben
    Y jelentése alkil-szulfonil-oxi-csoport, aril-szulfoniloxi-csoport, helyettesített alkil-szulfonil-oxi-csoport vagy helyettesített aril-szulfonil-oxi-csoport.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót körülbelül, 100 °C és körülbelül 160 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre.
  10. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az R” jelzésű vegyület valamely (XVI), (XVIII), (XIX), (XXII), (XXIII), (XXIV), (XXV) vagy (XXVII) általános képletű vegyület, ahol
    R-] jelentése hidrogénatom, alkilcsoport, helyettesített alkilcsoport vagy halogénatom;
    R2 jelentése hidroxilcsoport, halogénatom, azidocsoport, primer aminocsoport vagy szekunder aminocsoport;
    R3 jelentése hidrogénatom, alkilcsoport vagy halogénatom;
    R4, R5 és R6 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom, alkoxicsoport, alkil-tio-csoport vagy -OZ, -NHW vagy N(alkil)W általános képletű csoport;
    R7 jelentése hidrogénatom, halogénatom, cianocsoport, alkilcsoport, alkoxicsoport, alkoxi-karbonilcsoport, alkil-tio-csoport, tiokarboxamidocsoport vagy karboxamidocsoport;
    Q jelentése metincsoport, nitrogénatom vagy CR8 általános képletű csoport, ahol R8 jelentése halogénatom, karboxamidocsoport, tiokarboxamidocsoport, alkoxi-karbonil-csoport vagy cianocsoport;
    Z jelentése hidroxi-védőcsoport; és W jelentése amin-védőcsoport;
    továbbá, ahol a (II) általános képletben
    Y jelentése alkil-szulfonil-oxi-csoport, arilszulfonil-oxi-csoport, helyettesített alkilszulfonil-oxi-csoport vagy helyettesített arilszulfonil-oxi-csoport.
  11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás a (XXX) képletű vegyület előállítására.
  12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű vegyületben szereplő X védőcsoport jelentése benzoilcsoport.
  13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű vegyületben szereplő Y szulfonil-oxi-csoport jelentése metánszulfonil-oxi-csoport.
HU0201196A 1992-06-22 1993-06-21 Sztereoszelektív glikozilezési eljárás HU223837B1 (hu)

Applications Claiming Priority (12)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US90215092A 1992-06-22 1992-06-22
US90213592A 1992-06-22 1992-06-22
US90231392A 1992-06-22 1992-06-22
US90211292A 1992-06-22 1992-06-22
US90230292A 1992-06-22 1992-06-22
US07/902,312 US5371210A (en) 1992-06-22 1992-06-22 Stereoselective fusion glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoronucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoronucleosides
US4431593A 1993-04-07 1993-04-07
US4430993A 1993-04-07 1993-04-07
US08/044,345 US5594124A (en) 1992-06-22 1993-04-07 Stereoselective glycosylation process for preparing 2'-Deoxy-2',2'-difluoropyrimidine nucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoropyrimidine nucleosides and intermediates thereof
US08/044,996 US5821357A (en) 1992-06-22 1993-04-07 Stereoselective glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoropurine and triazole nucleosides
US08/044,312 US5426183A (en) 1992-06-22 1993-04-07 Catalytic stereoselective glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoronucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoronucleosides
US08/044,343 US5401838A (en) 1992-06-22 1993-04-07 Stereoselective fusion glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoronucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoronucleosides

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU0201196D0 HU0201196D0 (hu) 2002-06-29
HU223837B1 true HU223837B1 (hu) 2005-02-28

Family

ID=27583678

Family Applications (2)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9301822A HUT64358A (en) 1992-06-22 1993-06-21 A stereoselective glycosyling procedure
HU0201196A HU223837B1 (hu) 1992-06-22 1993-06-21 Sztereoszelektív glikozilezési eljárás

Family Applications Before (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9301822A HUT64358A (en) 1992-06-22 1993-06-21 A stereoselective glycosyling procedure

Country Status (20)

Country Link
EP (1) EP0577303B1 (hu)
JP (1) JP3313191B2 (hu)
KR (1) KR100252452B1 (hu)
AT (1) ATE158799T1 (hu)
BR (1) BR9302434A (hu)
CA (1) CA2098881C (hu)
CY (1) CY2067A (hu)
DE (1) DE69314239C5 (hu)
DK (1) DK0577303T3 (hu)
ES (1) ES2107624T3 (hu)
FI (1) FI108643B (hu)
GR (1) GR3025689T3 (hu)
HU (2) HUT64358A (hu)
IL (1) IL106071A (hu)
MX (1) MX9303707A (hu)
MY (1) MY115775A (hu)
NO (1) NO180235B3 (hu)
NZ (1) NZ247939A (hu)
PL (1) PL172348B1 (hu)
UA (1) UA41261C2 (hu)

Families Citing this family (35)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5606048A (en) * 1992-06-22 1997-02-25 Eli Lilly And Company Stereoselective glycosylation process for preparing 2'-Deoxy-2', 2'-difluoronucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoronucleosides
US5424416A (en) * 1993-08-25 1995-06-13 Eli Lilly And Company Process for preparation of 2-deoxy-2,2-difluoro-D-ribofuranosyl-3,5-hydroxy protected-1-alkyl and aryl sulfonates and their use in preparation of 2',2'-difluoro-2'-deoxy nucleosides
US5637688A (en) 1994-12-13 1997-06-10 Eli Lilly And Company Process for preparing 1-(2'-deoxy-2'-difluoro-d-ribofuranosyl)-4-aminopyrimidin-2-one hydrochloride
US5559222A (en) * 1995-02-03 1996-09-24 Eli Lilly And Company Preparation of 1-(2'-deoxy-2',2'-difluoro-D-ribo-pentofuranosyl)-cytosine from 2-deoxy-2,2-difluoro-β-D-ribo-pentopyranose
CA2239891A1 (en) 1995-12-13 1997-06-19 John Ashley Weigel .alpha., .alpha.-difluoro-.beta.-hydroxy thiol esters and their synthesis
US6326507B1 (en) 1998-06-19 2001-12-04 Trustees Of Dartmouth College Therapeutic compounds and methods of use
US6949640B2 (en) 2000-02-18 2005-09-27 Southern Research Institute Method for synthesizing 2-chloro-9-(2-fluoro-β-D-arabinofuranosyl)-9H-purin-6-amine
US7435755B2 (en) 2000-11-28 2008-10-14 The Trustees Of Dartmouth College CDDO-compounds and combination therapies thereof
EP1412369B1 (en) * 2001-08-02 2008-05-07 Ilex Oncology, Inc. Process for preparing purine nucleosides
EP1465615B1 (en) 2002-01-15 2012-08-01 Trustees of Dartmouth College Tricyclic-bis-enone derivatives and methods of use thereof
US6884880B2 (en) * 2002-08-21 2005-04-26 Ash Stevens, Inc. Process for the preparation of 9-β-anomeric nucleoside analogs
EP1567169A4 (en) 2002-11-04 2009-10-21 Xenoport Inc GEMCITABINE PROMOTERS, THEIR PHARMACEUTICAL COMPOSITIONS AND USES THEREOF
US8148505B2 (en) 2003-05-22 2012-04-03 Japan Science And Technology Agency Method of α-selective glycosylation
WO2006070985A1 (en) * 2004-12-30 2006-07-06 Hanmi Pharm. Co., Ltd. METHOD FOR THE PREPARATION OF 2#-DEOXY-2#,2#-DIFLUOROCYTIDINE
JP2008531680A (ja) * 2005-03-04 2008-08-14 ダブール・ファーマ・リミテッド βアノマーが富化された２１−デオキシ−２１，２１−ジフルオロ−Ｄ−リボフラノシルヌクレオシドの調製のための中間体と方法
US7572898B2 (en) * 2005-06-03 2009-08-11 Scinopharm Taiwan, Ltd. Process of making an alpha-anomer enriched 2-deoxy-2,2-difluoro-D-ribofuranosyl sulfonate and use thereof for making a beta nucleoside
CN100391966C (zh) * 2005-06-17 2008-06-04 华东师范大学 一种2’-脱氧-2’，2’-二氟-胞苷合成的方法
WO2008064132A2 (en) 2006-11-17 2008-05-29 Trustees Of Dartmouth College Synthetic triterpenoids and tricyclic-bis-enones for use in stimulating bone and cartilage growth
CA2670099A1 (en) 2006-11-17 2008-05-29 Trustees Of Dartmouth College Synthesis and biological activities of new tricyclic-bis-enones (tbes)
US8921340B2 (en) 2006-11-17 2014-12-30 Trustees Of Dartmouth College Methods for using synthetic triterpenoids in the treatment of bone or cartilage diseases or conditions
US20080262215A1 (en) * 2007-04-23 2008-10-23 Chemagis Ltd. Gemcitabine production process
CN100475832C (zh) 2007-05-31 2009-04-08 南京卡文迪许生物工程技术有限公司 一种新颖的高立体选择性合成吉西他滨工艺及中间体
EP2050757A1 (en) * 2007-10-10 2009-04-22 Cilag AG Method of producing 2' -deoxy-5-azacytidine (Decitabine)
EP2048151A1 (en) * 2007-10-10 2009-04-15 Cilag AG Method for producing nucleosides by direct glycosylation of the nucleoside base
EA022166B1 (ru) 2008-01-11 2015-11-30 Ритэ Фамэсутиклс, Инк. Синтетические тритерпеноиды и их применение в лечении заболеваний
CN102164941B (zh) 2008-04-18 2015-05-27 里亚塔医药公司 抗氧化剂炎症调节剂:具有饱和c环的齐墩果酸衍生物
US7943778B2 (en) 2008-04-18 2011-05-17 Reata Pharmaceuticals, Inc. Antioxidant inflammation modulators: C-17 homologated oleanolic acid derivatives
CN102083442B (zh) 2008-04-18 2014-08-13 里亚塔医药公司 抗氧化剂炎症调节剂：在c-17具有氨基和其它修饰的齐墩果酸衍生物
TW201004627A (en) 2008-04-18 2010-02-01 Reata Pharmaceuticals Inc Antioxidant inflammation modulators: novel derivatives of oleanolic acid
CA2721665C (en) 2008-04-18 2017-01-24 Reata Pharmaceuticals, Inc. Compounds including an anti-inflammatory pharmacore and methods of use
RS57449B1 (sr) 2012-04-04 2018-09-28 Halozyme Inc Kombinovana terapija sa hijaluronidazom i taksanom koji ciljno deluje na tumor
US8921419B2 (en) 2012-05-08 2014-12-30 Trustees Of Dartmouth College Triterpenoids and compositions containing the same
CN105229020B (zh) * 2013-03-15 2018-09-25 表观遗传学药业有限责任公司 氟化嘧啶类似物及其使用方法
JP7173613B2 (ja) 2017-04-26 2022-11-16 カールマン，トーマス，アイ． 多標的ヌクレオシド誘導体
US20190351031A1 (en) 2018-05-16 2019-11-21 Halozyme, Inc. Methods of selecting subjects for combination cancer therapy with a polymer-conjugated soluble ph20

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CA1295998C (en) * 1985-07-29 1992-02-18 Sai P. Sunkara Nucleosides and their use as antineoplastic agents
EP0688783B1 (en) * 1987-08-28 2001-06-13 Eli Lilly And Company Method for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluornucleosides
JPH0217199A (ja) * 1988-07-05 1990-01-22 Japan Tobacco Inc ２’−デオキシ−β−アデノシンの製造方法
GB8816345D0 (en) * 1988-07-08 1988-08-10 Hoffmann La Roche Purine derivatives
HU906976D0 (en) * 1989-11-13 1991-05-28 Bristol Myers Squibb Co Process for producing 2', 3'-didesoxy-2'-fluoarabinonucleoside analogues
AU7558491A (en) * 1990-04-04 1991-10-30 Nycomed Imaging As Nucleoside derivatives
US5817799A (en) * 1990-07-23 1998-10-06 The United States Of America As Represented By The Department Of Health And Human Services 2'-Fluorofuranosyl derivatives and methods for preparing 2'-fluoropyrimidine and 2'-fluoropurine nucleosides
US5256798A (en) * 1992-06-22 1993-10-26 Eli Lilly And Company Process for preparing alpha-anomer enriched 2-deoxy-2,2-difluoro-D-ribofuranosyl sulfonates
US5371210A (en) * 1992-06-22 1994-12-06 Eli Lilly And Company Stereoselective fusion glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoronucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoronucleosides

Also Published As

Publication number Publication date
DE69314239T2 (de) 1998-02-19
IL106071A (en) 2006-08-20
IL106071A0 (en) 1993-10-20
JPH06157570A (ja) 1994-06-03
NO180235B (no) 1996-12-02
DE69314239D1 (de) 1997-11-06
HUT64358A (en) 1993-12-28
PL172348B1 (pl) 1997-09-30
NO932288D0 (no) 1993-06-21
HU9301822D0 (en) 1993-09-28
ES2107624T3 (es) 1997-12-01
NO180235C (no) 1997-03-12
HU0201196D0 (hu) 2002-06-29
EP0577303A1 (en) 1994-01-05
NO180235B3 (no) 2007-10-01
FI932869A0 (fi) 1993-06-21
CY2067A (en) 1993-06-21
CA2098881A1 (en) 1993-12-23
JP3313191B2 (ja) 2002-08-12
MY115775A (en) 2003-09-30
KR940005658A (ko) 1994-03-22
CA2098881C (en) 2005-06-07
GR3025689T3 (en) 1998-03-31
DE69314239C5 (de) 2012-11-29
ATE158799T1 (de) 1997-10-15
NZ247939A (en) 1996-02-27
NO932288A (no) 1993-12-23
BR9302434A (pt) 1994-02-16
PL299415A1 (en) 1994-03-07
MX9303707A (es) 1994-06-30
FI932869A (fi) 1993-12-23
FI108643B (fi) 2002-02-28
KR100252452B1 (en) 2000-04-15
UA41261C2 (uk) 2001-09-17
EP0577303B1 (en) 1997-10-01
DK0577303T3 (da) 1997-10-27

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU223837B1 (hu) Sztereoszelektív glikozilezési eljárás
US5401838A (en) Stereoselective fusion glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoronucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoronucleosides
US5371210A (en) Stereoselective fusion glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoronucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoronucleosides
US5426183A (en) Catalytic stereoselective glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoronucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoronucleosides
US5821357A (en) Stereoselective glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoropurine and triazole nucleosides
US6403566B1 (en) Nucleosides having bicyclic sugar moiety
US5521294A (en) 2,2-difluoro-3-carbamoyl ribose sulfonate compounds and process for the preparation of beta nucleosides
US5744597A (en) Stereoselective anion glycosylation process for preparing 2'-deoxy-2',2'-difluoronucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoronucleosides
US5594124A (en) Stereoselective glycosylation process for preparing 2'-Deoxy-2',2'-difluoropyrimidine nucleosides and 2'-deoxy-2'-fluoropyrimidine nucleosides and intermediates thereof
US6680382B2 (en) Process for preparing purine nucleosides
US6103707A (en) 9-(2-deoxy-2-fluoro-4-thio-beta-D-arabinofuranosyl)purine derivatives
US8586729B2 (en) Synthesis of decitabine
EP0640614B1 (en) Stereoselective process for preparing beta-anomer enriched 2-deoxy-2, 2-difluoro-d-ribofuranosyl-3, 5-hydroxy protected-1-alkyl and aryl sulfonate intermediates
JP4691101B2 (ja) １−α−ハロ−２，２−ジフルオロ−２−デオキシ−Ｄ−リボフラノース誘導体及びその製造方法
RU2131880C1 (ru) Способ получения обогащенных бета-аномером нуклеозидов
US20110282045A1 (en) Process for preparing purine nucleosides
JPH0656864A (ja) ベータ−アノマーに富む２−デオキシ−２，２−ジフルオロ−ｄ−リボフラノシル−アリールスルホネートの製造法
HUT57225A (en) Process for producing 2-deoxy-d-threo-pentofuranozides and intermadiates for them
JP5599078B2 (ja) アデノシンテトラホスフェート化合物の製造法
US5631362A (en) 5'-O-Dans EOC modified nucleosides and methods for preparing same
AU659009B2 (en) Stereoselective glycosylation process
CZ291165B6 (cs) Způsob stereoselektivní glykosylace
JPH11217396A (ja) ヌクレオシド誘導体の製造方法
JP2004107329A (ja) ４’−ｃ−エチニル−２’−デオキシプリンヌクレオシドの製造法
JPH11322780A (ja) ヌクレオシド誘導体とその製法

Legal Events

Date Code Title Description
HFG4 Patent granted, date of granting

Effective date: 20050105

FH91 Appointment of a representative

Free format text: FORMER REPRESENTATIVE(S): IFJ. SZENTPETERI ADAM, S.B.G. & K. SZABADALMI UEGYVIVOEI IRODA, HU

Representative=s name: DANUBIA SZABADALMI ES JOGI IRODA KFT., HU