HU222775B1

HU222775B1 - D-vitamin analógok, eljárás előállításukra és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények

Info

Publication number: HU222775B1
Application number: HU9402484A
Authority: HU
Inventors: Claus Aage Svensgaard Bretting
Original assignee: Leo Pharmaceutical Products Ltd. A/S. (Lovens Kemiske Fabrik Produktionsaktieselskab)
Priority date: 1992-07-03
Filing date: 1993-06-07
Publication date: 2003-10-28
Also published as: CA2131631A1; US5545633A; NZ253026A; HU9402484D0; EP0648207B1; KR950700876A; DE69308852T2; EP0648207A1; JPH08504746A; AU4311193A; HUT68025A; GR3023407T3; ATE150013T1; KR100285146B1; FI106120B; GB9214202D0; RU94046411A; FI950023A; DK0648207T3; ES2101319T3

Abstract

A találmány (I) általános képletű vegyületekre és ezek előállításáravonatkozik, ahol R1 és R2 jelentése azonos vagy különböző, ésjelentésük egyenes vagy elágazó szénláncú C1–C6-alkil-csoport, Qjelentése (CH2)n általános képletű csoport, ahol n értéke 0–6. Avegyületek gyulladásgátló és immunmoduláló hatásúak, és erős hatásúaka nem kívánt sejtszaporodás gátlásában és sejtdifferenciálódásindukálásában. ŕ

Description

A találmány tárgyát eddig ismeretlen vegyületek képezik, amelyek gyulladásgátló és immunmoduláló hatásúak, és erős hatásúak bizonyos sejtek, így a rákos sejtek és a bőrsejtek differenciálódásának indukálásában és nem kívánt szaporodásának gátlásában, a találmány tárgyát képezik továbbá ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények, a készítmények adagolási egységformái. A vegyületek a hiperparatiroidizmus, különösen a veseelégtelenséggel kapcsolatos hiperparatiroidizmus, valamint egyéb betegségek, így diabetes mellitus, magas vérnyomás, akne, kopaszság, bőröregedés, az immunrendszer egyensúlyhiánya, gyulladásos megbetegedések, így reumatoid arthritis és asztma, továbbá a normálistól eltérő sejtdifferenciálódás és/vagy sejtszaporodás, így a pszoriázis és a rák kezelésére és megelőzésére, a szteroidok által indukált bőrsorvadás megelőzésére és/vagy kezelésére, valamint a csontképződés elősegítésére és az oszteoporózis kezelésére alkalmazhatók.

A találmány szerinti vegyületek a D-vitamin-analógok új típusát képezik, a vegyületeket az (I) általános képlet ábrázolja.

Ebben

R¹ és R² jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük egyenes vagy elágazó szénláncú Cj-(^-alkilcsoport,

Q jelentése (CH₂)„ általános képletű csoport, ahol n értéke 0-6.

R¹ és R² jelenthet például metil- vagy etilcsoportot,

Q jelentése lehet metilén-, di-, tri- vagy tetrametiléncsoport.

A 17,20-helyzetű kettős kötés konfigurációja lehet

E vagy Z. Mint az (I) általános képletből látható, R¹, R²és Q jelentésétől függően a találmány szerinti vegyületek különböző diasztereoizomer alakokat vehetnek fel (például R- vagy S-konfígurációjúak lehetnek a csillaggal jelölt szénatom vonatkozásában). A találmányunk az összes diasztereoizomert magában foglalja tiszta alakban, valamint a diasztereoizomerek elegyeiként.

Különösen előnyösek a 17,20-helyzetű két lehetséges diasztereoizomerek.

Kimutatták, hogy az la,25-dihidroxi-D₃-vitamin [1,25(OH)₂D₃] befolyásolja az interleukinek hatásosságát és/vagy termelését [Muller, K. és munkatársai, Immunoi. Lett. 17, 361-366 (1988)], és így ez a vegyület alkalmas az immunrendszer diszfunkciója következtében fellépő betegségek, például autoimmun megbetegedések, AIDS, a betegnek a beültetések esetén fellépő reakciói, a transzplantátumok kivetése vagy egyéb, a normálistól eltérő interleukin-1-termeléssel összefüggő betegségek, így gyulladásos megbetegedések, például a reumatoid arthritis és asztma esetén történő felhasználásra.

Kimutatták azt is, hogy az 1,25(OH)₂D₃ stimulálja a sejtek differenciálódását és gátolja a felesleges sejtszaporodást [Abe, E. és munkatársai, Proc. Natl. Acad. Sci., Amerikai Egyesült Államok, 78, 4990-4994 (1981)], és így a vegyületet alkalmasnak tartották a normálistól eltérő sejtszaporodás és/vagy sejtdifferenciálódás, így a leukémia, a gerincvelő-fibrózis és pszoriázis kezelésére.

Az 1,25(OH)₂D₃, illetve prodrug alakja az la-OHD₃, alkalmas a magas vérnyomás [Lind. L. és munkatársai, Acta Med. Scand. 222, 423-427 (1987)] és a diabetes mellitus [Inomata, S. és munkatársai, Boné Mineral 1, 187-192 (1986)] kezelésére. Az 1,25(OH)₂D₃ további lehetséges indikációja a legújabb megfigyelések szerint az öröklődő D-vitaminnal szembeni rezisztenciának és a kopaszságnak a kapcsolatán alapul; 1,25(OH)₂D₃mal történő kezelés elősegíti a hajnövekedést [Editorial Láncét, 1989. március 4., 478. oldal]. Az 1,25(OH)₂D₃topikus alkalmazásával csökkenthető hím szíriai hörcsögök fülében a faggyúmirigy mérete, és ennek alapján a vegyület alkalmazható az akne kezelésére [Malloy, V. L. és munkatársai, Tricontinental Meeting fór Investigative Dermatology, Washington, (1989)].

Az előbb említett indikációkban az 1,25(OH)₂D₃gyógyászati lehetőségei korlátozottak ennek a hormonnak a kalciummetabolizmusra kifejtett ismert erősítő hatása révén; a megemelkedett bélben való koncentráció gyorsan vezet hiperkalcémiához. így ez a vegyület és hatásos szintetikus analógjai nem teljesen megfelelő gyógyszerek például a pszoriázis, a leukémia és az immunmegbetegedések kezelésére, amelyek a hatóanyagnak folyamatosan viszonylag nagy adagolását kívánják meg.

Számos D-vitamin-analógot írtak le az utóbbi időkben, amelyek bizonyos mértékben szelektívek a sejtdifferenciálódás indukálásának/sejtszaporodás gátlásának a vonatkozásában, figyelembe véve a kalciummetabolizmusra kifejtett hatást.

így a kalcipotriol D₃-vitamin-analóg, amely 22,23helyzetű kettős kötést, 24-helyzetű hidroxilcsoportot tartalmaz, és amelyben a 25, 26 és 27-helyzetű szénatomok 3 tagú gyűrűbe épülnek be, potenciálisan indukálja a sejtdifferenciálódást, és gátolja a sejtszaporodást, és csak gyenge hatást fejt ki a kalciummetabolizmusra in vivő [Binderup, L. és Bramm, E., Biochem. Pharmacol. 37, 889-895 (1988)].

Az említett szelektivitást az in vitro vizsgálatok nem igazolták, ezek szerint a kalcipotriol azonos mértékben kötődik a bélrendszerben lévő D-vitamin-receptorhoz, mint az 1,25(OH)₂D₃. A kalcipotriolnak a kalciummetabolizmusra in vivő kifejtett kis aktivitása valószínűleg a vegyület gyors metabolizmusának a következménye, így a vegyület szisztemikusan alkalmazva kevésbé hatásos.

A 24-homo-l,25-dihidroxi-D₃-vitaminnak és a 26homo-l,25-dihidroxi-D₃-vitaminnak (a 22,23-didehidroanalógokkal együtt) [Ostrem, V. K.; Tanaka, Y.; Prahl, I; DeLuca, H. F.; és Ikekawa, N., Proc. Natl. Acad. Sci. Amerikai Egyesült Államok, 84, 2610-14 (1987)] az l,25(OH)₂D₃-hoz hasonló a kötődési aktivitása patkányés csirkebélreceptorhoz és humán gerincvelő leukémia sejtvonalhoz (HL-60), és 10-szer hatásosabb, mint az 1,25(OH)₂D₃ a HL-60 sejtek differenciálódásának in vitro indukálásában. In vivő a vegyületek „lényegesen kevésbé hatásosak”, illetve Jóval hatásosabbak” a kalciummetabolizmusban, mint az 1,25(OH)₂D₃.

A 26,27-dimetil-la,25-dihidroxi-D₃-vitamint szintetizálták, de a nyilvánosságra hozott adatok alapján bioló2

HU 222 775 Β1 giai aktivitása ellentmondásos [Sai H.; Takatsuto, S.; Hara, N.; és Ikekawa, N.; Chem. Pharm. Bull. 33, 878-881 (1985) and Ikekawa, N. Eguchi, T.; Hara, N.; Takatsuto, S.; Honda, A.; Móri, Y.; és Otomo, S.; Chem. Pharm. Bull. 35, 4362-4365 (1987)]. A közeli rokon 26,27-dietil-la,25-dihidroxi-D₃-vitamint szintén az előbb említett szerzők írták le; ezt a vegyületet úgy jellemezték, hogy „csaknem híján van a D-vitamin-aktivitásnak” (azaz a kalciummetabolizmusra kifejtett hatásnak), míg 10-szeresen hatásosabb, mint az 1,25(OH)₂D₃a sejtdifferenciálódás indukálásában.

A 4 804 502 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás a D-vitamin oldalláncában hármas kötést tartalmazó vegyületeket ismertet, ezek a vegyületek a szabadalmi leírás szerint alkalmasak a metabolikus kalciumhiánnyal kapcsolatos megbetegedések kezelésére.

Annak alapján, hogy a technika állása szerint ismert vegyületek szerkezetében csak kis eltérés van, azt jelenti, hogy a jelenlegi ismeretek alapján nem határozható meg előre olyan D-vitamin-analóg szerkezet, amely kedvező szelektivitású, azaz az in vitro bélrendszeri Dvitamin-receptor-kötődési affinitáshoz képest nagyobb in vitro sejtdifferenciáló hatást mutat. A kérdést az is bonyolulttá teszi, hogy a tapasztalat alapján az in vitro receptorkötődési affinitás nincs mindig összhangban azokkal az in vivő vizsgálatokkal, amely a vegyületek között fennálló farmakokinetikai különbségeket fejezi ki.

Az előzőekben ismertetett D-vitamin-analógtól szerkezetileg különböző vegyületeket, amelyek a 20-helyzetű szénatomon lévő metilcsoportban különböznek, szintén potenciálisan hatásosnak találták a sejtdifferenciálódásra és szaporodásra. Ez a „természetellenes” konfiguráció, amely számos szabadalmi leírásban kerül ismertetésre, szerepel például a következő bejelentésekben, illetve közrebocsátást iratokban: nemzetközi bejelentés száma: PCT/DK90/00156, bejelentési nap: 1990. június

19., közrebocsátást szám: WO 91/00271, nemzetközi bejelentés száma: PCT/DK91/00200, bejelentési nap: 1991. július 11., közrebocsátási szám: WO 92/03414; nemzetközi bejelentés száma: PCT/DK93/00105, bejelentési nap: 1993. március 23., 9220272.0 számú nagybritanniai szabadalmi bejelentés, bejelentési nap: 1992. szeptember 25., 9220439.5 számú nagy-britanniai szabadalmi bejelentés, bejelentés napja: 1992. szeptember

28., 9223061.4 számú nagy-britanniai szabadalmi bejelentés, bejelentés napja: 1992. november 4., valamint a 9226877.0 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás, bejelentés napja: 1992. december 23. Az ilyen szerkezetű vegyületek meglepően erős és előnyös biológiai hatásúak.

A találmányunk szerinti vegyületek különböznek a már ismert D-vitamin-analógok mindkét C-20-epimer típusától a 17,20-helyzetű kettős kötés jelenlétében, ami az ismertektől eltérő sztereokémiái körülményeket hoz létre. Az előzőekben ismert D-vitamin-analógok mindkét típusának az előnyeit az új, sokkal inkább rögzített szerkezet előnyeivel összekapcsolva olyan (I) általános képletű vegyületet kaptunk, amely az ismert vegyületekhez képest a következőkben felsorolt előnyös tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik:

(a) sokkal hatásosabbak a sejt differenciálódásra/szaporodásra;

(b) nagyobb a szelektivitásuk a sejt differenciálódásra/szaporodásra kifejtett potenciális hatás vonatkozásában, mint a kalciummetabolizmusra kifejtett hatás vonatkozásában;

(c) sokkal hatásosabbak az interleukinek termelésében és hatásában;

(d) kisebb a szelektivitásuk az interleukintermelésre kifejtett hatás és a kalciummetabolizmussal szemben kifejtett hatás vonatkozásában.

A találmány szerinti vegyületek ezért különösen alkalmasak a humán- és állatgyógyászatban fellépő rendellenességek lokális és szisztemikus kezelésére és megelőzésére olyan esetekben, amikor a megbetegedésre 1. a normálistól eltérő sejtszaporodás és/vagy sejtdifferenciálódás jellemző, mint például bizonyos dermatológiai rendellenességek esetén, így pszoriázis és bizonyos rákfajták esetén, 2. az immunrendszer egyensúlyának hiánya, így például az autoimmun megbetegedések, például a diabetes mellhús, a betegnek a beültetett résszel szembeni reakciója, a transzplantátumok kidobása esetén, és a vegyületek alkalmasak a gyulladásos megbetegedések, így a reumatoid arthritis és asztma kezelésére is. Az akne, a kopaszság és a magas vérnyomás további olyan jelenségek, amelyek a találmány szerinti vegyületekkel kezelhetők. A bőrnek a megvastagodása is megfigyelhető a találmány szerinti vegyületekkel történő topikus kezelést követően, a vegyületek ugyancsak alkalmasak a bőr öregedésének, így a fény hatására létrejövő öregedésnek a kezelésére, illetve megakadályozására.

A vegyületek kismértékben okoznak folyamatos adagolás esetén hiperkalcémiát, és így hosszú időn át történő alkalmazás lehetséges a hiperparatiroidizmus (különösen a veseelégtelenséggel kapcsolatos másodlagos hiperparatiroidizmus) esetén, és a csontképződés elősegítése, valamint az oszteoporózis kezelése során. Az említett indikációk esetén a találmány szerinti vegyieteknek nagyobb a terápiás aránya, mint az ismert vegyieteké (US 4,948,789 és EP 0385446 A2).

A találmány szerinti vegyületeket más gyógyászati hatóanyagokkal is kombinálhatjuk. A beitetett anyagok kilökődése, a betegnek a beitetett részekkel szembeni reakciója esetén a találmány szerinti vegyületeket előnyösen kombinálhatjuk például ciklosporinos kezeléssel.

Az (I) általános képletű vegyületeket előállíthatjuk D-vitaminból származó 1 képletű ketonból (1. reakcióvázlat, ennek a vegyületnek a szintézise ismert [Hansen

K., Calverley M. J. and Binderup L.: Synthesis and Biological Activity of 22-Oxa Vitamin D Analogues, Vitamin D, Proc. Eighth Workshop on Vitamin D, Paris, July 5-10, 1991., 161. oldal; Walter de Gruyter, Berlin, 1991], és előállítható például az 1. reakcióvázlaton bemutatott úton.

A leírásunkban a következő szokásos jelöléseket alkalmazzuk: Me=metilcsoport, Et=etilcsoport, Bu=nbutil-csoport; THP=tetrahidro-4H-pirán-2-il-csoport, TMS=trimetil-szilil-csoport; DMAP=4-dimetil-aminopiridin; pet.éter=petroléter; THF=tetrahidrofurán;

HU 222 775 Bl

TBAF=tetra(n-butil)-ammónium-fluorid; olvadáspont: =olvadáspont, PLC=preparatív vékonyréteg-kromatográfia; TF=trifluor-metánszulfonil-csoport; d) DMF=N,N-dimetil-formamid; „HF”=5% hidrogén-fluorid acetonitril/víz (7:1) elegyében; TBDMS=terc-butil- 5 e) dimetil-szilil; HCl=hidrogén-klorid; „NaHCO₃”=telített vizes nátrium-hidrogén-kaibonát-oldat; A^WSiZ: szililezőszer, ahol A¹, A², A³ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük C]-C₆-alkil-csoport, Cj-Cg-alkoxicsoport vagy arilcsoport, és Z jelentése megfelelő lehasa- 10 f) dó csoport, így -Cl, -Br vagy -Otf (trifluor-metánszulfonát, illetve triflát); N0E=NMR Overhauser effektus,

PPTS=piridinium-p-toluolszulfonát.

Megjegyzések az 1. reakcióvázlathoz:

a) (1) az (1) képletű vegyületet reagáltatjuk a (VII) általános képletű vegyület RH-oldalláncából származó R~-anionnal és megfelelő bázissal, (2) a főterméket, a két lehetséges C-20 epimer (feltételezett) R-vegyületét kromatográfiásan izoláljuk,

b) A (II), (IV) és (VI) általános képletű vegyületeket a megfelelő (III), (V) és (I) általános képletű vegyületekké izomerizáljuk ultraibolya fénnyel triplett érzékenyítő, például antracén jelenlétében,

c) (1) a (II), illetve (III) általános képletű vegyületeket a (IV), illetve (V) általános képletű vegyületekké dehidratáljuk vízmentes savval megfelelő körülmények között történő kezeléssel, például foszforsavoldattal (0,2 m, acetonitrilben 50 °C hőmérsékleten 1-2 órán át). A savra érzékeny 30 védőcsoportok, így például a THP-csoport ez alatt a lépés alatt szintén eltávolítható.

(2) Ha mindkét 17,20-én izomer keletkezik, ezeket ebben a lépésben elválaszthatjuk, vagy pedig történhet az elválasztás későbbi lépésben. Az elvá- 35 lasztást és a tisztítást előnyösen kromatográfiásan végezzük.

Az oldalláncban lévő funkciós csoportokat adott esetben módosítjuk.

A (IV), illetve (V) általános képletű vegyületekből a védőcsoportokat eltávolítjuk, és így a (VI), illetve az (I) általános képletű vegyületeket kapjuk. Az eljárást lefolytathatjuk „HF”-fel vagy TBAF-fel.

A védőcsoportok eltávolítása után a (II), illetve (III) általános képletű vegyületeket dehidratálással a (VI), illetve (I) általános képletű vegyületekké alakítjuk például „HF”-fel.

A (VII) általános képletű vegyület RH-oldallánca, il15 letve a vegyület ismert, vagy ismert módon állítható elő. Ez különösen érvényes az oldalláncra, amely a példákban bemutatott vegyületek előállításánál szükséges. Ha külön nem jelöljük, az 1. reakcióvázlat szerinti lépéseket a következőkben ismertetett előállítási módon, és 20 a példákban megadott módon állíthatjuk elő.

A 2. reakcióvázlatban nem korlátozó értelemben bemutatjuk az olyan (VII) általános képletű vegyület előállításának lehetőségét, ahol Q=(CH₂)_n (n értéke 0-3), X*=0R₃ és R³=-SiA*A²A³, illetve THP, de hasonló 25 módon állíthatók elő olyan (VII) általános képletű vegyületek, ahol Q és/vagy X¹ jelentése a 2. reakcióvázlatban megadottól eltérő. Speciális RH-oldalláncnak megfelelő csoportokat sorolunk fel az 1. táblázatban, előállításukat az előállítások című példákban ismertetjük.

Megjegyzések a 2. reakcióvázlathoz: a) (1) Al, (2) R*R²C=O; b) Grignard-reagens R'MgBr vagy R'Mgl, c) A¹A²A³SiZ/bázis; d) dihidropirán/sav, e) acetilén/Na/folyékony ammónia; f) (A¹A²A³=Me₃) (1) MeOH/sav, (2) dihidropirán/sav.

1. táblázat

A (VII) általános képletű vegyület RH általános képletű oldalláncai (Q=(CH₂)_n, n=0-3, R'=R²=CH₃ vagy C₂H₅; R³=TMS, TBDMS vagy THP)

Az előállítás száma	A vegyület száma	Általános eljárás	RH
¹⁶	18	4	H - ~ -£Ősi~
17	19	2	a-=^oO
	3	2

HU 222 775 Bl

1. táblázat (folytatás)

I Az előállítás száma	A vegyület száma	Általános eljárás	RH
19	21	2
4	5	4	Η — Ξ \xx^Ő-TBDMS
6	7	6

Az 1. táblázatban bemutatott RH általános képletű letekből állíthatók elő. A vegyületek szintézisét az előoldalláncok előállításánál alkalmazható intermedierek állítás című példákban ismertetjük, ismert vegyületek vagy a 2. táblázatban felsorolt vegyü2. táblázat

Az 1. táblázatban felsorolt RH általános képletű oldalláncok [(VII) általános képletű vegyület] szintézisénél alkalmazható intermedierek

1 A vegyület típusa	Az előállítás	A vegyület száma	Általános eljárás	Képlet
(VII)	1	2	1
(VII)	18	20	3	^B = ~V(-o_B
(VII)	3	4	3	^Η ^Ξ·λ-£_Β
VIII	5	6	5	Br

HU 222 775 Β1

Az (1) képletű ketont az

RH=H-C=C-Q-C(R¹)(R²)X> általános képletű oldallánccal reagáltatjuk, a reakciót az acetilénanionnak (R-) karbamoilvegyületekhez történő nukleofil addíciós reakciójához hasonló módon végezzük; azaz az RH általános képletű vegyületet megfelelő bázissal, így n-BuLi-mal reagáltatjuk megfelelő vízmentes oldószerben, így tetrahidrofuránban, majd a kapott (I) általános képletű vegyületet szokásos vizes feldolgozással (ezt az 1. és 2. reakcióvázlatban szereplő reakciókban általában mindig elvégezzük) alakítjuk a (II) általános képletű vegyületté.

A kapott (II) általános képletű reakciótermék általában a két lehetséges C-20-epimer elegye. Az epimereket előnyösen elválasztjuk, célszerűen kromatográfiás úton.

Az egyik epimer sokkal nagyobb kitermeléssel keletkezik, mint a másik, és általában kromatográfiásan kevésbé poláros. Ez a nagyobb mennyiségben keletkező epimer a hasonló reakciók analógiájára valószínűleg a 20-R-forma, és ezt az epimert használjuk az 1. reakcióvázlat szerinti reakciókban, és állítjuk ezzel elő az (I) általános képletű vegyületeket. A 3. táblázatban nem korlátozó értelemben adunk meg (II) általános képletű vegyületeket, illetve (III), (IV) és (V) általános képletű intermediereket, amelyeket az 1. reakcióvázlat sze- 25 rinti reakcióban használhatunk fel.

A (II) és (III) általános képletű vegyületeknek a dehidratálását, amelynek során a C-20-helyzetű hidroxilcsoportot a C-17-helyzetű hidrogénatommal együtt eltávolítjuk, előnyösen viszonylag enyhe savas eliminációs reakcióval végezzük, és ez elvégezhető vízmentes foszforsavval, acetonitrilben a 9. általános eljárás szerint történő kezeléssel.

A (II), illetve (III) általános képletű vegyületek 17,20-helyzetű dehidratálását elvégezhetjük a kellően labilis védőcsoportnak az eltávolításával egyidejűleg, majd „HF”-fel a 10. általános eljárás szerint történő kezeléssel.

Mindkét eljárást az 1. reakcióvázlat mutatja.

Dehidratálással olyan vegyületeket kapunk, ame- 40 lyek 17,20-kettős kötést tartalmaznak, és két különböző izomer keletkezik: az E és a Z alak. Az eljárásban túlnyomórészt általában az egyik izomer keletkezik, és tisztítás után ezt intermedierként használjuk, és állítjuk elő végül az (I) általános képletű vegyületet. Ez a hely5 zet a 13., 15. és 17. számú vegyületeknél. A 13. és 14. izomer vegyületek esetén izolálhatjuk a másik, kisebb mennyiségben jelen lévő 17,20-én izomert is. A 13. számú vegyület 21-helyzetű metilcsoportjának (δ=1,72) és a 14. számú vegyület 21-helyzetű metilcsoportjának 10 (δ=1,84) az •H-NMR-spektrumban mutatott kémiai eltolódását összehasonlítva a hasonló 17,20-én, illetve 22,23-in szerkezetet mutató szteroidok irodalmi adataival [Chaudhuri, N. K. és munkatársai, JACS 87, 3737 (1965)] a 13. számú vegyület Z alakú, és a 14. számú 15 vegyület E alakú, így feltételezhető, hogy a másik (nagyobb mennyiségben lévő) izomer a 15., illetve 17. számú vegyület is Z alakú. A 14. számú vegyület NOEeffektust mutat H-18 és H-21 között, és H-18 és ekvatoriális H-12 között, mint várható volt az E-konfigu20 ráció esetén, és a 13. számú vegyület NOE-effektust mutat H-16 és H-21 között, ami megfelel a Z alaknak. A következő vegyületek Z alakúak: 13., 15., 16., 17.,

101., 102. és 103. számú vegyületek. A következő vegyületek E alakúak: 14., 22. és 112. vegyületek. Ezeket csak példaként soroltuk fel.

A példaként bemutatott (I) általános képletű találmány szerinti vegyületeket a 4. táblázatban soroljuk fel, ahol számozott példa szerepel, az megfelel az előállítási példák számának, ezekben az esetekben a vegyüle30 tek spektroszkópiai adatait is megadjuk.

Megjegyezzük, hogy az 1. és 2. reakcióvázlatokban bemutatott előállítások és példák csak szemléltetik találmányunkat, az egyes eljárási lépések, és ezeknek sorrendje változtatható. A (II) általános képletű vegyület35 nek az (I) általános képletű vegyületté történő átalakítása lefolytatható fotoizomerizálással, és a védőcsoportok eltávolításával (ha már nem történt ez meg a 17,20-helyzetben történő dehidiatálási lépéssel együtt, mint már említettük) az egyéb D-vitamin-analóg vegyületek szintézisének utolsó lépésével analóg módon (0 227 836 számú európai szabadalmi leírás).

3. táblázat (II), (III), (IV) és (V) általános képletű intermedierek, Q=(CH₂)_n

Típus (1. reakcióvázlat)	Előállítás száma	Vegyület száma	Általános eljárás	Képlet
Δ 17,20 E/Z	R*=R²	n	X'
(II)	7	8	7	-	Et	1	OTHP
(II)	8	9	7	-	Et	2	OTBDMS
(II)	9	10	7	-	Et	3	OTHP
(ΙΠ)	10	11	8	-	Et	1	OTHP
(ΙΠ)	11	12	8	-	Et	3	OTHP
(IV)	12	13	9	z	Et	2	OTBDMS
(IV)	12	14	9	E	Et	2	OTBDMS
(V)	13	15	9	Z	Et	1	OH
22!	14	16	8	Z	Et	2	OTBDMS

HU 222 775 Bl

3. táblázat (folytatás)

Típus (1. reakcióvázlat)	Előállítás száma	Vegyület száma	Általános eljárás	Képlet
Δ 17,20 E/Z	R’=R²	n	X'
(V)	15	17	9	Z	Et	3	OH
(V)	20	22	8	E	Et	2	OTBDMS

4. táblázat

Példával bemutatott (I) általános képletű vegyületek

1 Példa száma	Vegyület száma	Általános eljárás	Képlet
Δ 17,20 E/Z	R>	R²	n
1.	101	10	Z	Et	Et	1
2.	101	11	z	Et	Et	1
3.	102	10	z	Et	Et	2
4.	102	11	z	Et	Et	2
5.	103	11	z	Et	Et	3
	104	10 vagy 11	E	Et	Et	0
	105	10 vagy 11	Z	Et	Et	0
	106	10 vagy 11	E	Me	Me	1
	107	10 vagy 11	Z	Me	Me	1
	108	10 vagy 11	E	Et	Et	1
	110	10 vagy 11	E	Me	Me	2
	111	10 vagy 11	Z	Me	Me	2
6.	112	11	E	Et	Et	2
	113⁺	10 vagy 11	Z	Me	Et	2
	114++	10 vagy 11	Z	Me	Et	2
	119	10 vagy 11	z	Me	Me
	120	10 vagy 11	z	Et	Et
	121	10 vagy 11	z	Me	Me
	122	10 vagy 11	z	Et	Et
	123	10 vagy 11	E	Me	Me	3
	124	10 vagy 11	z	Me	Me	3
	125	10 vagy 11	E	Et	Et	3
	126⁺	10 vagy 11	Z	Me	Et	3
	127⁺⁺	10 vagy 11	z	Me	Et	3
	132	10 vagy 11	z	Me	Me
	133	10 vagy 11	E	Et	Et
	134	10 vagy 11	Z	Et	Et
	135	10 vagy 11	Z	Me	Me
I	136	10 vagy 11	E	Et	Et
	137	10 vagy 11	z	Et	Et
	138	10 vagy 11	E	Et	Et
	139	10 vagy 11	Z	Et	Et
1	140	10 vagy 11	E	Et	Et
	141	10 vagy 11	Z	Et	Et

HU 222 775 Bl

4. táblázat (folytatás)

Példa száma	Vegyület száma	Általános eljárás	Képlet
Δ 17,20 E/Z	R¹	R²	n
	142	10 vagy 11	E	Me	Me
	143	10 vagy 11	Z	Me	Me
	144	10 vagy 11	E	Et	Et
	145	10 vagy 11	Z	Et	Et
	146	10 vagy 11	E	Et	Et	4
	147	10 vagy 11	Z	Et	Et	4

⁺ R-konfiguráció a csillaggal jelzett szénatomon ⁺⁺ S-konfiguráció a csillaggal jelzett szénatomon

A találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók gyógyászati készítményekben, amelyek alkalmasak az előzőekben ismertetett humán- és állatgyógyászati területen fellépő rendellenességek kezelésére.

Az (I) általános képletű vegyületet (továbbiakban hatóanyagként nevezzük) gyógyászati célra különböző mennyiségben alkalmazhatjuk, ugyancsak változhat az adagolás módja és a kezelt emlős típusa. A találmány szerinti vegyületeket adagolhatjuk parenterálisan, ízületben, enterálisan vagy helyileg. Jól abszorbeálódnak enterálisan, ez az előnyös adagolási mód szisztemikus rendellenességek kezelése esetén. Bőrgyógyászati rendellenességek, így például pszoriázis vagy szembetegségek esetén előnyös a helyi vagy enterális adagolási forma.

Légzőszervi rendellenességek, így asztma esetén az aeroszolos kezelés előnyös.

A hatóanyagot adagolhatjuk önmagában, de előnyösen gyógyászati készítmény formájában adagoljuk. A hatóanyag mennyisége célszerűen 10⁷ és 0,1 tömeg% közötti a készítmény össztömegére számítva.

Az adagolási egység egy olyan egységnyi dózist jelent, amely a betegnek beadagolható, és amely könnyen kezelhető és csomagolható, fizikai és kémiai szempontból stabil adagolási egység, a hatóanyagot tartalmazza vagy pedig a hatóanyagot szilárd vagy folyékony gyógyászati hígítószerekkel és hordozóanyagokkal együtt tartalmazza.

A készítmények állatgyógyászati és humángyógyászati esetben is tartalmazzák a találmány szerint a hatóanyagot gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal és adott esetben más gyógyászati hatóanyaggal együtt. A hordozóanyag gyógyászati szempontból elfogadható és a készítmény többi komponenseivel összeférhető, nem fejt ki káros hatást.

A készítmények lehetnek orális, rektális, parenterális (szubkután, intramuszkuláris vagy intravénás), ízületben vagy helyileg adagolt készítmények.

A készítmények célszerűen adagolási egységformában varrnak jelen, és a gyógyászatban ismert módon állíthatók elő. Ilyen módszer szerint például a hatóanyagot a hordozóanyaggal és egy vagy több segédanyaggal keverjük össze. A készítményeket általában a hatóanyagnak folyékony hordozóanyaggal vagy finom eloszlású szilárd hordozóanyaggal vagy mindkettővel történő egyenletes összekeverésével készítjük, és kívánt esetben a terméket a kívánt készítménnyé formáljuk.

Orális adagolásra alkalmas találmány szerinti készítmények lehetnek kapszulák, sachetek, tabletták, oldatok, amelyek előre meghatározott mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak, lehetnek porok vagy granulátumok, oldatok vagy szuszpenziók vizes folyadékban vagy nemvizes folyadékban, vagy „olaj a vízben” vagy „víz az olajr bán” típusú emulziók. A hatóanyagot adagolhatjuk boluszként, elektuáriumként vagy pasztaként is.

A tablettákat úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot adott esetben egy vagy több segédanyaggal sajtoljuk vagy olvasztjuk össze. A sajtolt tablettákat előállíthatjuk a szabadon folyó formában, így porként vagy granulátumként jelen lévő hatóanyagnak, adott esetben kötőanyaggal, síkosítóanyaggal, hígítószerrel, felületaktív szerrel vagy diszpergálószerrel megfelelőképpen történő sajtolása útján. Az olvasztott tablettákat megfelelő gépen úgy készítjük, hogy a por alakú hatóanyagnak és megfelelő hordozóanyagoknak inért folyékony hígítószerrel képzett keverékét megfelelő berendezésen olvasztjuk össze.

A rektális adagolásra szolgáló készítmények lehetnek kúpok, amelyek hatóanyagot és hordozóanyagot, így kakaóvajat tartalmaznak, vagy lehetnek beöntésre szolgáló készítmények.

A parenterális adagolásra szolgáló készítmények a 45 hatóanyagnak steril, olajos vagy vizes készítményét tartalmazzák, és ez a készítmény előnyösen izotóniás a beteg vérével.

Az ízületbe adagolt készítmények lehetnek a hatóanyagnak steril vizes készítményei, lehetnek mikrokris50 tályos alakúak, így például vizes mikrokristályos szuszpenziók. Liposzómás készítmények vagy biodegradálható polimerrendszerek is alkalmazhatók a találmány szerinti hatóanyagnak ízületben vagy szemben történő adagolásának céljából.

A helyi adagolásra szolgáló készítmények lehetnek szemcseppek, ezek lehetnek folyékonyak vagy félfolyékonyak, így kenőcsök, oldatok, gélek, „olaj a vízben” vagy „víz az olajban” típusú emulziók, így krémek, kenőcsök, paszták vagy oldatok vagy szuszpenziók, így cseppek.

HU 222 775 Bl

Asztma kezelésére inhalációs por, önhajtó vagy spraykészítmények alkalmazhatók, amelyeket permetezókannával, aeroszolkészülékkel alkalmazhatunk. A készítmények szemcsemérete kiszórás után előnyösen 10 és 100 mikron közötti.

Az ilyen készítmények különösen előnyösen a tüdőben történő adagolásra alkalmas finom eloszlású porok, és ezeket inhalálóberendezésből vagy önhajtó porkészítmények útján adagoljuk. Az önhajtó oldatok és spraykészítmények esetén a hatást úgy érhetjük el, hogy a kívánt sprayjellemzőkkel rendelkező szelepet választunk (például amely a kívánt szemcseméretű permet előállítására alkalmas szeleppel rendelkezik), vagy a hatóanyagot szuszpendált porként szabályozott szemcsemérettel alkalmazzuk. Az önhajtó készítmények lehetnek diszpergált porkészítmények vagy olyan készítmények, amelyekben a hatóanyag egy oldat vagy szuszpenzió cseppjeiben van diszpergálva. Az önhajtó diszpergálható porkészítmények előnyösen a szilárd hatóanyag diszpergált részecskéit és folyékony hajtóanyagot tartalmaznak, ennek a hajtóanyagnak a forráspontja 18 °C alatti atmoszferikus nyomáson. A folyékony hajtóanyag lehet bármely gyógyászati célra alkalmas hajtóanyag, így lehet egy vagy több C,-C₆-alkil-szénhidrogén vagy halogénezett C[-C₆-alkil-szénhidrogén, vagy ezek elegye, a klórozott vagy fluorozott C]-C₆-alkilszénhidrogének különösen előnyösek. A hajtóanyag a készítménynek általában 45-99,9 tömeg/tömeg%, a hatóanyag mennyisége a készítmény össztömegére számítva 0,1 ppm és 0,1 tömeg/tömeg% közötti.

Az előzőekben említett komponenseken kívül a találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak egy vagy több további komponenst, így hígítószert, pufferanyagot, ízesítőanyagot, kötőanyagot, felületaktív anyagot, sűrítőszert, síkosítóanyagot, konzerválószert, például metil-hidroxi-benzoátot (antioxidánst is tartalmaz), emulgeálószert.

A készítmények tartalmazhatnak egyéb, a felsorolt betegségek kezelésére alkalmas gyógyászati hatóanyagot is.

Találmányunk szerinti vegyületek alkalmasak az előzőekben említett megbetegedésektől szenvedő betegek kezelésére, ennek során a betegnek egy vagy több (I) általános képletű vegyületnek a hatásos mennyiségét adagoljuk önmagában, vagy egy vagy több gyógyászatilag elfogadható, az ilyen megbetegedések kezelésére alkalmas hatóanyaggal együtt. Ezt a kezelést és/vagy más gyógyászati hatóanyaggal történő kezelést egyidejűleg vagy egymást követő intervallumokban végezhetjük.

Szisztemikus rendellenességek esetén az (I) általános képletű hatóanyagot 0,1-100 pg, előnyösen 0,2-25 pg mennyiségben adagoljuk naponta. Bőrgyógyászati rendellenességek helyi kezelése esetén 0,1-500 pg/g, előnyösen 0,1-100 pg/g (I) általános képletű hatóanyag-tartalmú kenőcsöket, krémeket vagy oldatokat alkalmazunk. A szembetegségek helyi kezelése esetén 0,1-500 pg/g, előnyösen 0,1-100 pg/g (I) általános képletű hatóanyag-tartalmú cseppeket, géleket vagy kenőcsöket adagolunk. Az orálisan adagolásra kerülő készítményeket előnyösen tablettákként, kapszulákként vagy cseppekként formáljuk, és ezek adagolási egységekként 0,05-50 pg, előnyösen 0,1-25 pg (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak.

A találmányunkat a következőkben a nem korlátozó általános eljárásokkal, előállításokkal és példákkal mutatjuk be.

Általános eljárások, előállítások és példák

Általános ismertetés

A (I) általános képletű vegyületeket a 4. táblázatban soroltuk fel.

A magmágnesesrezonancia-spektrum (300 Mhz) kémiai eltolódási értékeit (δ) deutero-kloroform-oldatban határoztuk meg, belső standardként tetrametil-szilánt (δ=0), illetve kloroformot (δ=7,25) használva. A definiált [dublett (d), triplett (t), kvartett (q)] vagy nem definiált [multiplett (m)] értékeit egy megközelítő átlagértékkel adjuk meg, vagy pedig egy tartományt adunk meg (s=szingulett, d=széles). A kapcsolási állandókat (J) hertzben adjuk meg, egyes esetekben a legközelebbi egységet jelenti.

Az éter dietil-étert jelent, és ezt nátrium felett szárítottuk. A THF-et nátrium-benzofenon felett szárítottuk. A petroléter a pentánfrakciót jelenti. A reakciókat, ha másként nem adjuk meg, szobahőmérsékleten folytatjuk le. A reakcióelegy feldolgozása a megadott oldószerrel (vagy a reakcióban alkalmazott szerves oldószerrel) történő hígítást, vízzel, majd sóoldattal történő extrahálást, vízmentes magnézium-szulfát felett történő szárítást és vákuumban való bepárlást jelent. A kromatográfiás kezelést szilikagélen folytattuk le.

Általános eljárások

1. általános eljárás

A (VII) általános képletű tercier alkoholok előállítása RH&C = O általános képletű ketonokból szerves fém reagensekkel lefolytatott reakcióban, ahol a szerves fém reagenseket propargil-bromidból és alumíniumból állítjuk elő (2. reakcióvázlat, 2. táblázat) (1. előállítás)

Alumíniumforgácsnak (3,6 g), higany-kloridnak (0,1 g) és száraz tetrahidrofuránnak (20 ml) az elegyét 20 °C hőmérsékleten keverjük 20 percig argonlégkörben. A kapott reakcióelegyhez hűtés közben 25-30 °C hőmérsékleten 40 perc alatt keverés közben hozzáadjuk propargil-bromidnak (23,8 g) száraz tetrahidrofuránban (20 ml) készített oldatát. Az így kapott reakcióelegyet szükséges esetben hűtés közben 40-45 °C hőmérsékleten keverjük 30 percig. Mintegy 25 °C hőmérsékletre való lehűlés után a reakcióelegyhez 1 óra alatt keverés közben hozzáadjuk a megfelelő R'R²C=O általános képletű ketonnak (0,2 mól) száraz éterben készített oldatát, miközben enyhe hűtést alkalmazunk a hőmérsékletnek mintegy 25 °C-on történő tartása céljából. A reakcióelegyet további fél órán át keverjük 30-35 °C hőmérsékleten, majd a reakcióelegyet feldolgozzuk (éter). A visszamaradó anyagot vákuumban desztillálással tisztítjuk 50 cm-es Podbielniak-oszlopon, így a megfelelő

HU 222 775 Bl előállítás szerinti cím szerinti vegyületet kapjuk olajként.

2. általános eljárás

A (VII) vagy (VIII) általános képletű tercier alkoholoknak védőcsoporttal való ellátása, és a megfelelő (VII), illetve (VIII) általános képletű 2-tetrahidropiranilszármazékok előállítása (2. reakcióvázlat,

1. táblázat) (2., 17. és 19. előállítások)

A megfelelő (VII), illetve (VIII) általános képletű vegyületnek (0,01 mól), 3,4-dihidro-2H-piránnak (1,26 g), PPTS-nek (0,25 g) és száraz diklór-metánnak (25 ml) az elegyét argonlégkörben 4 órán át keveijük 20 °C hőmérsékleten. A kapott reakcióelegyhez 100 ml étert és 50 ml, félig telített vizes nátrium-klorid-oldatot adunk. A szerves fázist elválasztjuk, szárítjuk és vákuumban bepároljuk, így a nyersterméket kapjuk, amelyet kromatográfiásan tisztítunk (éter és petroléter elegye eluálószerként), így a megfelelő előállítás szerinti cím szerinti vegyületet kapjuk.

3. általános eljárás

4-Pentinsav-etil¹ -észternek RlMgX² általános képletű Grignard-reagenssel való reakciója, és a megfelelő (VII) általános képletű tercier alkohol előállítása (2. reakcióvázlat, 2. táblázat) (3. és 18. előállítás) (^ = Cl, Br, I)

1,1 g magnéziumforgácshoz (Grignard minőségű) száraz edényben keverés közben hozzácsepegtetjük a megfelelő R'X² általános képletű alkil-halogenidnek (0,045 mól) száraz éterben (20 ml) készített oldatát. A reakciót argonlégkörben folytatjuk le keverés és visszafolyatás közben, a reakcióidő 20 perc. A keverést és a visszafolyatást további 10 percig folytatjuk.

A kapott Grignard-reagenst adagolótölcsérbe visszük argonlégkörben, és keverés és mintegy -20 °C hőmérsékletre történő hűtés közben hozzácsepegtetjük 4-pentinsav-etil-észtemek (1,9 g) száraz éterben (20 ml) készített oldatához. Az adagolás 15 percig tart, ezután a keverést 20 percen át folytatjuk -20 °C hőmérsékleten és 1 órán át 30 °C hőmérsékleten. Másik megfelelő rövid szénláncú alkil-észter ekvimoláris mennyisége például metilvagy propil-észter használható az etil-észter helyett.

A kapott reakcióelegyet 100 g jég/víz és 4 M sósavoldat (15 ml) elegyébe öntjük keverés közben. Vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal a reakcióelegy pH-értékét mintegy 5-re állítjuk be, majd a reakcióelegyet kétszer éterrel (25-25 ml) extraháljuk. Az egyesített szerves fázist vízzel és telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk és vákuumban bepároljuk, így a nyersterméket kapjuk. A nyersterméket vákuumban éteres desztillálással vagy kromatográfiásan (éter és petroléter elegye eluálószerként) tisztítjuk, így kapjuk a megfelelő előállítás szerinti cím szerinti vegyületet.

4. általános eljárás

A (VII), illetve (VIII) általános képletű tercier alkoholok védőcsoporttal történő ellátása, és a megfelelő A¹ A²A³ általános képletű, a (VII) vagy (VIII) általános képletű vegyületnek megfelelő szililvegyület előállítása (2. reakcióvázlat, 1. táblázat) (4. és 16. előállítás)

A megfelelő (VII), illetve (VIII) általános képletű vegyületnek (14 mmol) megfelelő száraz oldószerben, például diklór-metánban vagy dimetil-formamidban készített oldatához hozzáadunk egy vagy több megfelelő bázist (például trietil-amint, DMAP-t vagy imidazolt) argonlégkörben, keverés és jégfürdővel történő hűtés közben. A megfelelő A'A²A³SiZ általános képletű szililezőszert, például TMSCl-ot, TBDMSOTf-ot, trietilszilil-triflátot vagy difenil-metil-szilil-kloridot 20 perc alatt 0 °C hőmérsékleten keverés közben hozzácsepegtetjük az előzőek szerint kapott reakcióelegyhez. A keverést megfelelő ideig (általában 0,5-24 órán át) folytatjuk megfelelő hőmérsékleten (általában 25 és 50 °C közötti hőmérsékleten). A nyersterméknek megfelelő módon történő feldolgozása után a kapott terméket kromatográfiásan tisztítjuk, így a megfelelő előállítás szerinti cím szerinti vegyületet kapjuk.

5. általános eljárás

A TMS-védett (VII), illetve (VIII) általános képletű alkoholoknak a megfelelő THP-védett (VII), illetve (Vili) általános képletű vegyületekké történő átalakítása (2. reakcióvázlat, 2. táblázat) (5. előállítás)

A megfelelő (VII), illetve (VIII) általános képletű

TMS-védett tercier alkoholnak (0,02 mól) metanolban (25 ml) készített oldatához hozzáadunk 5 csepp 6 M metanolos sósavoldatot, és a reakcióelegyet 15 percig keveijük 20 °C hőmérsékleten. A kapott reakcióelegyet bepároljuk, míg a metanolt eltávolítjuk, és a visszamaradó anyagot ismét feloldjuk diklór-metánban (40 ml). A kapott oldathoz hozzáadunk keverés és jégfürdővel történő hűtés közben részletekben 3,4-dihidro-2H-piránt (3,3 g) és PPTS-t (0,16 g), ezután a reakcióelegyet 3 órán át keveijük 20 °C hőmérsékleten, majd éterrel (200 ml) hígítjuk. Az éteres fázist telített vizes nátriumhidrogén-karbonát-oldattal, vízzel és telített vizes nátrium-klorid-oldattal extraháljuk, szárítjuk és vákuumban bepároljuk, így a nyersterméket kapjuk. A nyersterméket kromatográfiásan (éter és petroléter elegye eluálószerként) tisztítjuk, így a megfelelő előállítás szerinti cím szerinti vegyületet kapjuk olajként.

6. általános eljárás

Terminális brómatommal rendelkező (VIII) általános képletű vegyület átalakítása terminális etinilcsoporttal rendelkező (VII) általános képletű vegyületté (2. reakcióvázlat, 1. táblázat) (6. előállítás)

Száraz folyékony ammónián (mintegy 75 ml) száraz acetilént buborékoltatunk át mintegy 200 ml/perc sebességgel keverés közben. Ezzel egyidejűleg 5 perc alatt kis darabokban beadagolunk nátriumot (0,5 g). Mintegy 5 perc vagy ennél hosszabb ideig folytatjuk az acetilénbevezetést, majd beadagoljuk 5 perc alatt a megfelelő (VIII) általános képletű brómvegyületet (3 mmol), és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük, míg az ammónia elpárolog (2-4 óra). A kapott reakcióelegyhez petrolétert (100 ml) és jeges vizet (100 g) adunk. A szerves fázist elválasztjuk, többször mossuk vízzel, míg semleges lesz, szárítjuk és vákuumban bepároljuk, így a nyersterméket kapjuk. A kapott terméket kromatográfiásan (diklór-metán vagy diklór10

HU 222 775 Bl metán és petroléter eluálószerként) tisztítjuk, így a megfelelő előállítás szerinti cím szerinti vegyületet kapjuk.

7. általános eljárás

A (VII) általános képletnek megfelelő oldallánccal (RH) rendelkező (1) képletű vegyület átalakítása a (II) általános képletű vegyületté (1. reakcióvázlat,

3. táblázat) (7-9. előállítások)

A megfelelő (VII) általános képletű vegyületnek (1,5 mmol) száraz tetrahidrofuránban (5 ml) készített oldatát lehűtjük -70 °C hőmérsékletre, és argonlégkörben keverés közben 2 perc alatt hozzácsepegtetjük nbutil-lítiumnak (1,6 mM hexános oldat; 0,65 ml) oldatát. A keverést 10 percig folytatjuk -70 °C hőmérsékleten, majd 1 órán át 20 °C hőmérsékleten. A kapott reakcióelegyet lehűtjük ismét -70 °C hőmérsékletre, és 4 perc alatt hozzácsepegtetjük az (1) képletű ketonnak (0,28 g; 0,5 mmol) száraz tetrahidrofuránban (5 ml) készített oldatát, majd a keverést 30 percig folytatjuk -70 °C hőmérsékleten. A reakcióelegyet feldolgozzuk (éter), így a nyersterméket kapjuk, amelyet kromatográfiásan (éter és petroléter elegye eluálószerként) tisztítunk, így a megfelelő előállítás szerinti cím szerinti vegyületet kapjuk.

8. általános eljárás

A (11), (IV), illetve (VI) általános képletű vegyületek izomerizálása a megfelelő (III), (V), illetve (I) általános képletű vegyületekké (1. reakcióvázlat, 3. táblázat) (10., 11. és 14. előállítások)

A megfelelő (II), (IV), illetve (VI) általános képletű vegyületnek (0,3 mmol), antracénnek (100 mg) és trietil-aminnak (0,05 ml) diklór-metánban (20 ml) készített oldatát Pyrex edényben argonlégkörben ultraibolya fénnyel sugározzuk be nagynyomású TQ760Z2 (Hanau) típusú ultraibolya lámpából, mintegy 10 °C hőmérsékleten 20 percen át keverés közben. A reakcióelegyet ezután vákuumban bepároljuk, és petroléterrel (2x5 ml) kezeljük. A kapott elegyet szűrjük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk, és kromatográfiásan (éter és petroléter elegye eluálószerként) tisztítjuk, így a megfelelő előállítás, illetve példa szerinti cím szerinti vegyületet kapjuk.

9. általános eljárás

A (II), illetve (III) általános képletű tercier alkoholok dehidratálása foszforsawal acetonitrilben, és így a megfelelő (IV), illetve (V) általános képletű 17,20-én vegyületek előállítása (1. reakcióvázlat,

3. táblázat) (12., 13. és 15. előállítások)

A megfelelő (II), illetve (III) általános képletű vegyületnek (1 mmol) acetonitril és etil-acetát 1:1 arányú elegyében (25 ml) készített oldatához hozzáadunk 50 °C hőmérsékleten argonlégkörben keverés közben 0,2 M, acetonitrilben készített vízmentes foszforsavoldatot (10 ml). A keverést 1 órán át folytatjuk 50 °C hőmérsékleten. A kapott reakcióelegyet feldolgozzuk (etil-acetát és NaHCO₃-tal végzett extrahálás). A visszamaradó anyagot kromatográfiásan tisztítjuk megfelelő eluálószer alkalmazásával, kívánt esetben a kromatográfiás kezelést megismételjük Waters Prep-500® berendezésben, vagy PLC-t alkalmazunk.

10. általános eljárás

A (IV), illetve (V) általános képletű vegyületekből védőcsoport eltávolítása, illetve a (II) vagy (III) általános képletű vegyületek dehidratálása és a védőcsoport eltávolítása HF-fel való kezeléssel a megfelelő (VI), illetve (I) általános képletű vegyületek előállítására (1. reakcióvázlat, 4. táblázat) (1. és 3. példa)

A (II), (III), (IV), illetve (V) általános képletű vegyületnek (0,07 mmol) etil-acetátban (0,2 ml) készített oldatához hozzáadunk acetonitrilt (2 ml), majd 5%-os, acetonitril/víz (7:1) elegyében készített hidrogén-fluorid-oldatot keverés közben argonlégkörben. A keverést 10-60 percig folytatjuk 20-60 °C hőmérsékleten. A kapott reakcióelegyhez telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot (10 ml) adunk, és a reakcióelegyet feldolgozzuk (etil-acetát). A visszamaradó anyagot kromatográfiásan (etil-acetát, illetve etil-acetát és hexán vagy pentán elegye eluálószerként) tisztítjuk, így a megfelelő előállítás, illetve példa szerinti cím szerinti vegyületet kapjuk.

11. általános eljárás

A (IV), illetve (V) általános képletű vegyületekből védőcsoport eltávolítása TBAF-fel való kezeléssel a (VI) , illetve (I) általános képletű vegyületek előállítására (1. reakcióvázlat, 4. táblázat) (2., 4., 5. és 6. példa)

A megfelelő (IV), illetve (V) általános képletű vegyületnek (0,07 mmol) tetrahidrofuránban (6 ml) készített oldatához keverés közben argonlégkörben hozzáadunk tetrahidrofúránban (4 ml) oldott TBAF-et (120 mg). A keverést 1-30 órán át folytatjuk 60-150 °C hőmérsékleten (zárt nyomásálló edényben szükséges esetben). A kapott reakcióelegyhez telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot (10 ml) adunk, és a reakcióelegyet feldolgozzuk (etil-acetát). A visszamaradó anyagot kromatográfiásan (etil-acetát vagy etil-acetát és hexán vagy pentán elegye eluálószerként) tisztítjuk, így a megfelelő előállítás vagy példa szerinti cím szerinti vegyületet kapjuk.

1. előállítás: 2. vegyület

Eljárás: 1. általános eljárás.

Kiindulási vegyület: dietil-keton.

A 2. számú vegyület forráspontja:

71-72 °C/3 10³Pa.

NMR: 8=0,90 (t, 6H), 1,60 (m, 4H), 1,75 (s, 1H), 2,05 (t, 1H), 2,35 (m, 2H).

2. előállítás: 3. vegyület

Eljárás: 2. általános eljárás.

(VII) általános képletű kiindulási vegyület: 2. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 0->5% éter petroléterben.

NMR: 8=0,90 (m, 6H), 1,45-1,92 (m, 10H), 1,96 (t,

1H), 2,46 (d, 2H), 3,47 (m, 1H), 3,98 (m, 1H), 4,81 (m, 1H).

3. előállítás: 4. vegyület

Eljárás: 3. általános eljárás.

Kiindulási vegyület: etil-magnézium-bromid.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 25% éter petroléterben.

HU 222 775 Bl

NMR: δ=0,87 (t, 6H), 1,48 (m, 4H), 1,71 (m, 2H), 1,97 (t, 2H), 2,26 (m, 2H).

4. előállítás: 5. vegyület Eljárás: 4. általános eljárás.

(VII) általános képletű kiindulási vegyület: 4. számú vegyület.

Oldószer: diklór-metán (30 ml).

Bázis: 2,6 lutidin (6,8 ml).

Szililezőszer: TBDMSOTf (9,6 ml). Reakció-hőmérséklet: 25 °C.

Reakcióidő: 0,5 óra.

Feldolgozás: éter, majd 1 M sósavoldattal és

NaHCO₃-tal való extrahálás.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 0->10% éter petroléterben.

NMR: δ=0,07 (s, 6H), 0,83 (t, 6H), 0,87 (s, 9H), 1,46 (m, 4H), 1,70 (m, 2H), 1,91 (t, 1H), 2,19 (m, 2H).

5. előállítás: 6. vegyület Eljárás: 5. általános eljárás.

(VIII) általános képletű kiindulási vegyület: 1bróm-4-etil-4-(trimetil-szilil-oxi)-hexán.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 10% éter petroléterben.

NMR: 5=0,83 (m, 6H), 1,45-2,05 (m, 14H), 3,43 (t, 2H), 3,45 (m, 1H), 3,94 (m, 1H), 4,68 (m, 1H).

6. előállítás: 7. vegyület Eljárás: 6. általános eljárás.

(VII) általános képletű kiindulási vegyület: 6. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: diklórmetán.

NMR: δ=0,83 (t, 6H), 1,54 (q, 4H), 1,45-1,90 (m, 10H), 1,95 (t, 1H), 2,17 (m, 2H), 3,44 (m, 1H), 3,95 (m, 1H), 4,69 (m, 1H).

7. előállítás: 8. vegyület Eljárás: 7. általános eljárás.

(VII) általános képletű kiindulási vegyület: 3. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 15—>25% éter petroléterben.

NMR: δ=0,05 (m, 12H), 0,81 (s, 3H), 0,86 (s, 9H), 0,89 (s, 9H), 0,83 -0,90 (m, 6H), 1,46 (bs, 3H), 1,27-2,07 (m, 23H), 2,15 (bd, 1H), 2,31 (bd, 1H),

2.45 (bs, 2H), 2,55 (dd, 1H), 2,86 (m, 1H), 3,44 (m, 1H), 3,95 (m, 1H), 4,21 (m, 1H), 4,53 (m, 1H), 4,79 (m, 1H), 4,93 (m, 1H), 4,98 (m, 1H), 5,80 (d, 1H),

6.45 (d, 1H).

8. előállítás: 9. vegyület Eljárás: 7. általános eljárás.

(VII) általános képletű kiindulási vegyület: 5. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 5% éter petroléterben.

NMR: 5=0,05 (s, 9H), 0,06 (s, 9H), 0,80 (t, 6H), 0,81 (s, 3H), 0,85 (s, 9H), 0,86 (s, 9H), 0,89 (s, 9H), 1,46 (s, 3H), 1,25-2,10 (m, 19H), 2,10-2,25 (m, 3H), 2,33 (bd, 1H), 2,86 (m, 1H), 4,22 (m, 1H), 4,52 (m, 1H), 4,93 (m, 1H), 4,98 (m, 1H), 5,82 (d, 1H), 6,45 (d, 1H).

9. előállítás: 10. vegyület

Eljárás: 7. általános eljárás.

(VII) általános képletű kiindulási vegyület: 7. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 15—>20% éter petroléterben.

NMR: 5=0,05 (m, 12H), 0,80 (bs, 3H), 0,82 (t, 6H),

0,86 (s, 9H), 0,88 (s, 9H), 1,45 (bs, 3H), 1,10-2,07 (m, 27H), 2,15 (m, 3H), 2,37 (bd, 1H), 2,48 (dd,

1H), 2,85 (bd, 1H), 3,44 (m, 1H), 3,93 (m, 1H),

4.20 (m, 1H), 4,50 (m, 1H), 4,70 (m, 1H), 4,91 (m,

1H), 4,98 (m, 1H), 5,81 (d, 1H), 6,44 (d, 1H).

10. előállítás: 11. vegyület

Eljárás: 8. általános eljárás.

(II) általános képletű kiindulási vegyület: 8. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés sorún: 15-»20% éter petroléterben.

NMR: 5=0,06 (m, 12H), 0,80 (s, 3H), 0,86 (s, 9H), 0,87 (s, 9H), 0,85-0,92 (m, 6H), 1,45 (bs, 3H), 1,25-2,05 (m, 23H), 2,07-2,27 (m, 2H), 2,43 (m, 1H), 2,44 (s,

2H), 2,81 (m, 1H), 3,45 (m, 1H), 3,94 (m, 1H), 4,18 (m, 1H), 4,37 (m, 1H), 4,79 (m, 1H), 4,86 (m, 1H),

5,18 (m, 1H), 6,00 (d, 1H), 6,22 (d, 1H).

11. előállítás: 12. vegyület

Eljárás: 8. általános eljárás.

(II) általános képletű kiindulási vegyület: 10. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 12,5% éter petroléterben.

NMR: 5=0,06 (m, 12H), 0,79 (s, 3H), 0,81 (t, 6H),

0,86 (s, 9H), 0,87 (s, 9H), 1,45 (bs, 3H), 1,25-2,25 (m, 31H), 2,42 (dd, 1H), 2,81 (m, 1H), 3,43 (m,

1H), 3,93 (m, 1H), 4,17 (m, 1H), 4,38 (t, 1H), 4,70 (m, 1H), 4,86 (m, 1H), 5,19 (m, 1H), 6,00 (d, 1H),

6.21 (d, 1H).

12. előállítás: 13. és 14. vegyület

Eljárás: 9. általános eljárás.

(II) általános képletű kiindulási vegyület: 9. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: l->10% éter petroléterben vagy 10% diklór-metán hexánban. NMR (13. vegyület): 5=0,06 (m, 18H), 0,76 (s, 3H),

0,82 (t, 6H), 0,86 (s, 9H), 0,87 (s, 9H), 0,90 (s, 9H),

1,72 (bs, 3H), 1,20-1,87 (m, 13H), 1,92 (m, 1H),

2,16 (dd, 1H), 2,20-2,47 (m, 5H), 2,57 (dd, 1H),

2,75 (bd, 1H), 2,86 (m, 1H), 4,22 (m, 1H), 4,53 (m,

1H), 4,94 (m, 1H), 4,99 (m, 1H), 5,85 (d, 1H), 6,45 (d, 1H).

NMR (14. vegyület): 5=0,06 (m, 18H), 0,75 (s, 3H),

0,83 (t, 6H), 0,85 (s, 9H), 0,86 (s, 9H), 0,90 (s, 9H),

1,84 (bs, 3H), 1,35-2,65 (m, 22H), 2,84 (bd, 1H),

4.22 (m, 1H), 4,52 (m, 1H), 4,94 (m, 1H), 4,98 (m,

1H), 5,87 (d, 1H), 6,43 (d, 1H).

13. előállítás: 15. vegyület

Eljárás: 9. általános eljárás.

(III) általános képletű kiindulási vegyület: 11. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 33% éter petroléterben (PLC).

HU 222 775 Β1

NMR: δ=0,05 (m, 12H), 0,73 (s, 3H), 0,86 (s, 9H), 0,87 (s, 9H), 0,89 (t, 6H), 1,73 (bs, 3H), 2,47 (s, 2H), 1,35-2,55 (m, 18H), 2,69 (bd, 1H), 2,80 (m, 1H), 4,17 (m, 1H), 4,37 (m, 1H), 4,86 (m, 1H), 5,18 (m, 1H), 6,03 (d, 1H), 6,22 (d, 1H).

14. előállítás: 16. vegyület Eljárás: 8. általános eljárás.

(IV) általános képletű kiindulási vegyület: 13. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 0—>1% éter petroléterben.

NMR: δ=0,06 (m, 18H), 0,75 (s, 3H), 0,83 (t, 6H), 0,86 (s, 9H), 0,86 (s, 9H), 0,87 (s, 9H), 1,72 (bs, 3H), 1,35-2,50 (m, 21H), 2,78 (m, 2H), 4,19 (m, 1H), 4,37 (m, 1H), 4,87 (m, 1H), 5,18 (m, 1H), 6,04 (d, 1H), 6,23 (d, 1H).

15. előállítás: 17. vegyület Eljárás: 9. általános eljárás.

(III) általános képletű kiindulási vegyület: 12. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 10% éter petroléterben.

NMR: δ=0,06 (m, 12H), 0,74 (s, 3H), 0,86 (t, 6H), 0,86 (s, 9H), 0,87 (s, 9H), 1,45 (s, 9H), 1,45 (q, 4H), 1,72 (bs, 3H), 1,35-2,55 (m, 20H), 2,77 (m, 2H), 4,18 (m, 1H), 4,37 (m, 1H), 4,86 (m, 1H), 5,18 (m, 1H), 6,03 (d, 1H), 6,22 (d, 1H).

16. előállítás: 18. vegyület Eljárás: 4. általános eljárás.

(VII) általános képletű kiindulási vegyület: 3-etill-pentin-3-ol.

Oldószer: diklór-metán (20 ml).

Bázis: N-etil-diizopropil-amin (2,0 g).

Szililezőszer: klór-trimetil-szilán (1,7 g). Reakció-hőmérséklet: 20 °C.

Reakcióidő: 1 óra.

Feldolgozás: foszfátpufferral való addíciós extrakció (pH 6,5, 0,07 m, 60 ml).

NMR: δ=0,17 (s, 9H), 0,95 (t, 6H), 1,63 (q, 4H), 2,42 (s, 1H).

17. előállítás: 19. vegyület Eljárás: 2. általános eljárás.

(VII) általános képletű kiindulási vegyület: 2-metil-4-pentin-2-ol.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 5% éter petroléterben.

NMR: δ=1,34 (s, 3H), 1,35 (s, 3H), 1,51 (m, 4H), 1,67 (m, 1H), 1,84 (m, 1H), 2,00 (t, 1H), 2,44 (m, 2H), 3,45 (m, 1H), 3,97 (m, 1H), 4,81 (m, 1H).

18. előállítás: 20. vegyület Eljárás: 3. általános eljárás.

Kiindulási vegyület: metil-magnézium-jodid. Tisztítás vákuumdesztillálással.

A 20. számú vegyület forráspontja:

58-59 °CZl,6 10³ Pa.

NMR: δ=1,24 (s, 6H), 1,69 (s, 1H), 1,75 (t, 2H), 1,98 (t, 1H), 2,31 (m,2H).

19. előállítás: 21. vegyület Eljárás: 2. általános eljárás.

(VII) általános képletű kiindulási vegyület: 20. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 0->5% éter petroléterben.

NMR: Ö=1,21 (s, 3H), 1,23 (s, 3H), 1,51 (m, 4H), 1,64 (m, 1H), 1,78 (t, 2H), 1,83 (m, 1H), 1,92 (t, 1H), 2,29 (m, 2H), 3,45 (m, 1H), 3,93 (m, 1H), 4,73 (m, 1H). _nr

20. előállítás: 22. vegyület Eljárás: 8. általános eljárás.

(IV) általános képletű kiindulási vegyület: 14. számú vegyület.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 1% éter petroléterben.

NMR: δ=0,05 (m, 18H), 0,74 (s, 3H), 0,83 (t, 6H), 0,86 (s, 18H), 0,87 (s, 9H), 1,84 (bs, 3H),

1,35-2,62 (m, 22H), 2,79 (bd, 1H), 4,18 (m, 1H), 4,37 (m, 1H), 4,87 (m, 1H), 5,18 (m, 1H), 6,05 (d, 1H), 6,21 (d, 1H).

1. példa l(S),3(R)-Dihidroxi-20-(4-etil-4-hidroxi-l-hexin-lil)-9,10-szeko-pregna-5(Z), 7(E),10(19), 17(20)(Z)tetraén (101. számú vegyület)

Eljárás: 10. általános eljárás.

(III) általános képletű kiindulási vegyület: 11. számú vegyület.

Reakció-hőmérséklet: 25 °C.

Reakcióidő: 45 perc.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 50-+0% petroléter etil-acetátban.

NMR: δ=0,76 (s, 3H), 0,90 (t, 6H), 1,75 (bs, 3H), 1,40-2,43 (m, 19H), 2,49 (bs, 2H), 2,60 (dd, 1H), 2,71 (m, 1H), 2,82 (m, 1H), 4,24 (m, 1H), 4,44 (m, 1H), 5,01 (m, 1H), 5,34 (m, 1H), 6,04 (d, 1H), 6,37 (d, 1H).

2. példa l(S),3(R)-Dihidroxi-20-(4-etil-4-hidroxi-l-hexin-lil)-9,10-szeko-pregna-5(Z),7(E),10(19),17(20)(Z)tetraén (101. számú vegyület)

Eljárás: 11. általános eljárás.

(V) általános képletű kiindulási vegyület: 15. számú vegyület.

Reakció-hőmérséklet: 60 °C.

Reakcióidő: 1 óra.

NMR: δ=0,76 (s, 3H), 0,90 (t, 6H), 1,75 (bs, 3H), 1,40-2,43 (m, 19H), 2,49 (bs, 2H), 2,60 (d, 1H), 2,71 (m, 1H), 2,82 (m, 1H), 4,24 (m, 1H), 4,44 (m, 1H), 5,01 (m, 1H), 5,34 (m, 1H), 6,04 (d, 1H), 6,37 (d, 1H).

3. példa l(S),3(R)-Dihidroxi-20-(5-etil-5-hidroxi-l-heptin1 -il)-9,10-szeko-pregna5(Z),7(E),10(19),17(20)(Z)-tetraén (102. számú vegyület)

Eljárás: 10. általános eljárás.

HU 222 775 Bl (V) általános képletű kiindulási vegyület: 16. számú vegyület.

Reakció-hőmérséklet: 50 °C.

Reakcióidő: 10 perc.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 50->33% petroléter etil-acetátban.

NMR: 0=0,75 (s, 3H), 0,87 (t, 6H), 1,72 (bs, 3H),

1,35-2,50 (m, 23H), 2,61 (dd, 1H), 2,67-2,90 (m, 2H), 4,24 (m, 1H), 4,44 (m, 1H), 5,01 (m, 1H), 5,34 (m, 1H), 6,04 (d, 1H), 6,38 (d, 1H).

4. példa l(S),3(R)-Dihidroxi-20-(5-etil-5-hidroxi-l-heptin1 -il)-9,10-szeko-pregna5(Z),7(E),10(19),17(20)(Z)-tetraén (102. számú vegyület)

Eljárás: 11. általános eljárás.

(V) általános képletű kiindulási vegyület: 16. számú vegyület.

Reakció-hőmérséklet: 100 °C.

Reakcióidő: 17 óra.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 40% petroléter etil-acetátban.

NMR: δ=0,75 (s, 3H), 0,87 (t, 6H), 1,72 (bs, 3H),

5. példa l(S),3(R)-Dihidroxi-2Q-(6-etil-6-hidroxi-l-oktin-lil)-9,10-szeko-pregna-5(Z),7(E), 10(19),17(20)(Z)tetraén (103. számú vegyület)

Eljárás: 11. általános eljárás.

(V) általános képletű kiindulási vegyület: 17. számú vegyület.

Reakció-hőmérséklet: 60 °C.

Reakcióidő: 90 perc.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 50—>0% petroléter etil-acetátban.

NMR: δ=0,76 (s, 3H), 0,87 (t, 6H), 1,47 (q, 4H), 1,73 (bs, 3H), 1,40-2,50 (m, 21H), 2,60 (dd, 1H), 2,78 (m, 2H), 4,24 (m, 1H), 4,44 (m, 1H), 5,01 (m, 1H), 5,34 (m, 1H), 6,04 (d, 1H), 6,38 (d, 1H).

6. példa l(S),3(R)-Dihidroxi-20-(5-etil-5-hidroxi-l-heptin1 -il)-9,10-szeko-pregna5(Z),7(E),10(19),17(20)(E)-tetraén (112. számú vegyület)

Eljárás: 11. általános eljárás.

(V) általános képletű kiindulási vegyület: 22. számú vegyület.

Reakció-hőmérséklet: 100 °C.

Reakcióidő: 20 óra.

Eluálószer a kromatográfiás kezelés során: 50-»0% petroléter etil-acetátban.

NMR: δ=0,74 (s, 3H), 0,86 (t, 6H), 1,49 (q, 4H), 1,83 (bs, 3H), 2,41 (t, 2H), 1,15-2,65 (m, 19H), 2,79 (m, 1H), 4,22 (m, 1H), 4,43 (m, 1H), 5,00 (m, 1H), 5,33 (m, 1H), 6,04 (d, 1H), 6,35 (m, 1H).

7. példa

A 102. számú vegyületet tartalmazó kapszulák előállítása

A 102. számú vegyületet feloldjuk arachidonolajban 1 pg 102. számú vegyület/ml olaj végső koncentrációban. 10 tömegrész zselatint, 5 tömegrész glicerint, 0,08 tömegrész kálium-szorbátot és 14 tömegrész desztillált vizet összekeverünk melegítés közben, és lágyzselatin-kapszulákká alakítunk. A kapott kapszulákat a 102. számú vegyület olajos oldatának 100 pl-nyi mennyiségével töltjük meg, így minden kapszula 0,1 pg 102. számú vegyületet tartalmaz.

8. példa

A 102. számú vegyületet tartalmazó bőrgyógyászati krém előállítása g mandulaolajban feloldunk 0,05 mg 102. számú vegyületet. A kapott oldathoz 40 g ásványolajat és 20 g önemulgeáló méhviaszt adunk. Az elegyet addig melegítjük, míg megfolyósodik. 40 ml forró víz adagolása után a reakcióelegyet alaposan összekeverjük. A kapott krém mintegy 0,5 pg 102. számú vegyületet tartalmaz gramm krémmennyiségenként.

Az (I) általános képletű vegyületek farmakológiai vizsgálata

Sejtszaporodási vizsgálat U 937 sejtek felhasználásával

Rákos sejtekre kifejtett in vitro hatás

A sejtnövekedésre kifejtett hatást U 937 humán hisztiocitikus limfoma tumorsejtvonalakon (American Type Culture Collection, Rockville, MD) vizsgáltuk. Az U 937 sejtek koncentrációját RPMI 1640-ben (Gibco, Amerikai Egyesült Államok) 1 χ 10⁵ sejt/ml értékre állítottuk be. Ezután a közeghez hozzáadtunk 2 mmol glutamint, 100 IU/ml penicillint, 10 pg/ml sztreptomicint és 10% magzati borjúszérumot (FCS/Gibco). A sejteket (5 ml) nedvesített légkörben inkubáltuk 37 °C hőmérsékleten 96 órán át 1,25(OH)2D3, illetve D-vitaminanalógok (10~¹²—10^-7 mól) jelenlétében. A kontrolltenyészetek 0,2% oldószert kaptak. Az inkubálás végén a sejteket megszámoltuk, és meghatároztuk a vizsgált vegyületnek azt a koncentrációját, amely a sejtnövekedést 50%-ban gátolja (IC50) az adag válaszgörbe alapján. Az 1,25(OH)₂D₃ IC₅₀-értéke 5 χ 10~^{6 * 8 * * *} mól volt. Minden kísérletben alkalmaztunk kontrollt l,25(OH)₂D₃-mal, illetve anélkül.

Az eredményeket az 5. táblázatban adjuk meg.

5. táblázat

A vegyület száma	Hatásosság
kalcitriol	1
101	32
102	710
103	290
112	2,5

HU 222 775 ΒΙ

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. (I) általános képletű vegyületek, ahol

R¹ és R² jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük egyenes vagy elágazó szénláncú Cj-C₆-alkilcsoport,

Q jelentése (CH₂)_n általános képletű csoport, ahol n értéke 0-6.
2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, ahol Q jelentése -(CH₂)_n- általános képletű csoport, ahol n értéke 0 és 3 közötti egész szám.
3. Az 1. igénypont szerinti vegyületek közül

a) 1 (S),3(R)-dihidroxi-20-(4-etil-4-hidroxi-1 -hexin-1 il)-9,10-szeko-pregna-5(Z),7(E),10(19),17(20)(Z)tetraén,

b) 1 (S),3(R)-dihidroxi-20-(5-etil-5-hidroxi-1 -heptin-1 il)-9,10-szeko-pregna-5(Z),7(E),10(19),17(20)(Z)-tetraén,

c) 1 (S),3(R)-dihidroxi-20-(6-etil-6-hidroxi-1 -oktin-1 il)-9,10-szeko-pregna-5(Z),7(E), 10( 19), 17(20)(Z)tetraén.
4. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek - a képletben

R* és R² jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük egyenes vagy elágazó szénláncú Cj-Cg-alkilcsoport,

Q jelentése (CH₂)_n általános képletű csoport, ahol n értéke 0-6, vagy Q jelentése egyszeres kötés, azzal jellemezve, hogy

i) az l(S),3(R)-bisz(hidroxil-védett)-9,10-szeko-pregna-5(Z),7(E),10(19)-trién-20-ont RH általános képletű, hármas kötést tartalmazó vegyületből származó R--anionnal reagáltatjuk, ahol R jelentése

Rí

I

-C^C-Q-C-X¹

R² általános képletű csoport, ahol R¹, R² és Q jelentése a megadott, és X¹ jelentése hidrogénatom, hidroxilcsoport vagy védett hidroxilcsoport, megfelelő bázis segítségével, és így a (II) általános képletű vegyületet állítjuk elő, ahol R jelentése a megadott, és O-Prot jelentése védett hidroxilcsoport;

ü) egy (II) általános vegyületet triplettérzékenyített fotoizomerizációnak vetünk alá, és így a (III) általános képletű vegyületeket állítjuk elő, ahol R és O-Prot jelentése a megadott, iii) egy (III) általános képletű vegyületet savval katalizált dehidratálásnak vetünk alá, és így a 17,20-én izomerek egyikét vagy mindkettőt állítjuk elő, amelyeket ebben a lépésben vagy célszerűen későbbi lépésben elválasztunk, és így az (V) általános képletű vegyületet állítjuk elő, ahol R és O-Prot jelentése a megadott, iv) egy (V) általános képletű vegyületből a védőcsoportokat például hidrogén-fluoriddal vagy tetra(n-butil)-ammónium-fluoriddal eltávolítjuk.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a iii) és iv) lépést fordított sorrendben folytatjuk le.
6. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a iii) és iv) lépést egy eljárásban folytatjuk le, például hidrogén-fluoriddal.
7. Gyógyászati készítmény, amely egy vagy több, 1. igénypont szerinti vegyület hatásos mennyiségét tartalmazza gyógyászatilag elfogadható, nemtoxikus hordozóanyaggal és/vagy segédanyaggal.
8. A 7. igénypont szerinti gyógyászati készítmény adagolási egység alakban, amely a készítmény össztömegére vonatkoztatva 10⁷ és 0,1 tömeg% közötti mennyiségű (I) általános képletű vegyületet tartalmaz adagolási egységenként.