HU221606B - Rapamicin (származékok) felismerésére képes monoklonális antitestek, ilyen antitesteket magukban foglaló immunvizsgáló készletek, ilyen antitesteket termelő hibridóma sejtvonalak és rapamicin-, valamint fehérje-molekularészből álló konjugátumok - Google Patents

Rapamicin (származékok) felismerésére képes monoklonális antitestek, ilyen antitesteket magukban foglaló immunvizsgáló készletek, ilyen antitesteket termelő hibridóma sejtvonalak és rapamicin-, valamint fehérje-molekularészből álló konjugátumok Download PDF

Info

Publication number
HU221606B
HU221606B HU9501975A HU9501975A HU221606B HU 221606 B HU221606 B HU 221606B HU 9501975 A HU9501975 A HU 9501975A HU 9501975 A HU9501975 A HU 9501975A HU 221606 B HU221606 B HU 221606B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
rapamycin
conjugate
monoclonal antibodies
monoclonal antibody
derivative
Prior art date
Application number
HU9501975A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9501975D0 (en
HUT72835A (en
Inventor
Valérie Quesniaux
Richard Sedrani
Original Assignee
Novartis Ag.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=10733650&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU221606(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Novartis Ag. filed Critical Novartis Ag.
Publication of HU9501975D0 publication Critical patent/HU9501975D0/hu
Publication of HUT72835A publication Critical patent/HUT72835A/hu
Publication of HU221606B publication Critical patent/HU221606B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K16/00Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies
    • C07K16/12Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from bacteria
    • C07K16/1267Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from bacteria from Gram-positive bacteria
    • C07K16/1292Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from bacteria from Gram-positive bacteria from Actinomyces; from Streptomyces (G)
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12PFERMENTATION OR ENZYME-USING PROCESSES TO SYNTHESISE A DESIRED CHEMICAL COMPOUND OR COMPOSITION OR TO SEPARATE OPTICAL ISOMERS FROM A RACEMIC MIXTURE
    • C12P21/00Preparation of peptides or proteins
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K47/00Medicinal preparations characterised by the non-active ingredients used, e.g. carriers or inert additives; Targeting or modifying agents chemically bound to the active ingredient
    • A61K47/50Medicinal preparations characterised by the non-active ingredients used, e.g. carriers or inert additives; Targeting or modifying agents chemically bound to the active ingredient the non-active ingredient being chemically bound to the active ingredient, e.g. polymer-drug conjugates
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/53Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor
    • G01N33/577Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor involving monoclonal antibodies binding reaction mechanisms characterised by the use of monoclonal antibodies; monoclonal antibodies per se are classified with their corresponding antigens

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Hematology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Urology & Nephrology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Cell Biology (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • General Physics & Mathematics (AREA)
  • Pathology (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Food Science & Technology (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Nitrogen And Oxygen Or Sulfur-Condensed Heterocyclic Ring Systems (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Steroid Compounds (AREA)

Abstract

A találmány rapamicin és rapamicinszármazékok monoklonálisantitestjeire vonatkozik, amelyeket fel lehet használni például a vérhatóanyag-koncentrációjának az ellenőrzésére alkalmasvizsgálókészletek előállításához. A találmány tárgyát képezik maguk akifejezetten a rapamicin vagy a rapamicinszármazékok felismeréséreképes monoklonális an- titestek, az egy rapamicin- és egy fehérje-molekularészből összetevődő immunizáló konjugátumok, az említett mono-klonális antitestek létrehozására képes hibridóma sejtvonalak,valamint a létrehozott monoklonális antitesteket magukban foglalóimmunvizsgáló készletek. A találmány szerinti monoklonálisantitesteket úgy állítják elő, hogy a) immunizáló konjugátumotkészítenek olyan módon, hogy aktivált kapcsolócsoporttal rendelkezőrapamicint vagy rapamicinszármazékot immunizáló fehérjévelreagáltatnak; b) az a) pont szerint előállított immunizálókonjugátumot bejuttatják egy megfelelő állatfajhoz tartozó egyedszervezetébe immunizáló hatás kiváltása céljából, majd kinyerik azadott konjugátumra érzékenyített, antitesteket termelő sejteket; c) azadott, antitesteket termelő sejteket immortalizálják; és d) az egyikígy előállított, kiválasztott immortalizált sejtvonalból kinyerik azantitesteket. ŕ

Description

A találmány rapamicin és rapamicinszármazékok monoklonális antitestjeire vonatkozik, amelyeket fel lehet használni például a hatóanyag vérkoncentrációjának ellenőrzésére alkalmas vizsgálókészletek előállításához. A találmány tárgyát képezik maguk a kifejezetten a rapamicin felismerésére képes monoklonális antitestek, az egy rapamicinrészből és egy fehérjerészből álló immunizáló konjugátumok, az említett monoklonális antitestek létrehozására képes hibridóma sejtvonalak és a létrehozott monoklonális antitesteket magukban foglaló immunvizsgáló készletek.
A rapamicin egy, a Streptomyces hygroscopicus által előállított makrolid antibiotikum, amelynek már számos farmakológiai alkalmazása ismeretes. A rapamicint mindenekelőtt az immunreakciók gátlására használják, például az átültetett szervek szervezetből való kilökődésének megakadályozására, valamint az autoimmun betegségek megelőzésére és gyógykezelésére. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni, hogy a nagyobb dózisokban alkalmazott rapamicinnek mellékhatásai vannak, és bizonyos mértékig változik a rapamicin biológiai hasznosíthatósága is. így nagyon jó lenne, ha a rapamicinnel kezelt betegek vérében figyelemmel lehetne kisémi a rapamicinkoncentráció alakulását, mert ebben az esetben volna arra lehetőség, hogy a rapamicinadagolást úgy szabályozzák, hogy fennmaradjon az elegendő mértékű farmakológiai hatás kifejtéséhez szükséges minimális rapamicinkoncentráció, de ugyanakkor ne kelljen túl nagy veszéllyel számolni a mellékhatások miatt A rapamicin gyógyszerré való kifejlesztésének mindeddig az volt a nagy akadálya, hogy nem állt rendelkezésre olyan érzékeny és megbízható elemzés, amelyet klinikai körülmények között gyorsan és könnyen el lehetett volna végezni.
A rapamicinkoncentráció klinikai ellenőrzését lehetővé tevő vizsgálókészletek kifejlesztésére irányuló eddigi erőfeszítések nem voltak különösebben sikeresek. A 41 795 számú európai szabadalmi leírásban például egy olyan mikrobiológiai vizsgálatot ismertetnek, amellyel a rapamicinkoncentrációt a gombaellenes hatás függvényeként lehet mérni. A WO 92/02946. számú közzétett PCT-bejelentésben ismertetett vizsgálati módszer szerint a rapamicinkoncentrációt közvetetten mérik a makrofilinhez való versengő kötődés alapján. Mindkét vizsgálati módszer nehézkes és különösebben nem is érzékeny. Ráadásul ezeknél a vizsgálati módszereknél jelentős eredménybeli eltéréseket lehet tapasztalni már abban az esetben is, ha a vizsgálati körülmények kismértékben különböznek egymástól, ezért a különböző kórházakból származó vizsgálati eredmények összehasonlítása nehéz.
A szakirodalomban eddig nem számoltak be olyan monoklonális antitestekről, amelyek felismerik a rapamicint. A rapamicin tulajdonságai miatt nehéz előállítani ezeket az antitesteket, mert a rapamicin nem immunizál, hanem rendkívül erősen elnyomja az immunreakciókat. Fokozza a nehézségeket, hogy a szakirodalomban mindeddig nem azonosították a rapamicin anyagcseretermékeit, így nem könnyű felismerni azokat a monoklonális antitesteket, amelyek képesek különbséget tenni a rapamicin és annak anyagcseretermékei között.
A találmány olyan monoklonális antitestekre vonatkozik, amelyek nagymértékben érzékenyek rapamicinre. A találmány szerinti antitestek egy új immunizáló konjugátummal való beoltás hatására keletkeznek. Az oltóanyagként alkalmazott konjugátum új, immunizáló fehérjéhez kapcsolt rapamicinszánnazékot tartalmaz. Az ezeket az antitesteket alkalmazó vizsgálókészletek jól felhasználhatók klinikai körülmények között, és összehasonlíthatatlanul pontosabb, valamint reprodukálhatóbb eredményeket szolgáltatnak, mint az eddig ismert megoldások. Az antitesteket fel lehet használni a rapamicin tisztítására és elválasztására is.
Hasonló nehézségeket kell legyőzni ahhoz, hogy vizsgálókészleteket dolgozzunk ki olyan rapamicinszármazékokhoz, amelyek gátolják az immunreakciókat. Ezek közül a származékok közül különleges jelentőségük van a 40-O-származékoknak, vagyis azoknak a vegyületeknek, amelyek rapamicinből a ciklohexilgyűrű hidroxilcsoportjának - vagyis a 40-es helyzetben levő hidroxilcsoportnak - O-helyettesítésével jönnek létre. Ilyen - O-aril- és O-alkil- - rapamicinszármazékokat ismertetnek az 5 258 389. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban és a WO 93/02604. számú PCT/EP szabadalmi bejelentésben. Ezeket a szabadalmi dokumentumokat a találmány leírását kiegészítő referenciaanyagnak tekintjük. Jelentőségüket tekintve. ezek közül a rapamicinszármazékok közül is kiemelkednek a 40-O-alkilezett rapamicinszármazékok, amelyek 40-O-szubsztituense alkilcsoport vagy helyettesített alkilcsoport, például hidroxi-alkil-csoport, hidroxi-alkoxi-alkil-csoport, acil-amino-alkil-csoport vagy amino-alkil-csoport. Az „alk-” vagy az „alkil-” kifejezés 1-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportokra - előnyösen 1-3 szénatomos alkilcsoportokra - vonatkozik, amelyek szénláncát adott esetben megszakíthatja egy éterkötésű oxigén (-O-). Mindenekelőtt a 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicinről, a 40O-(3-hidroxi-propil)-rapamicinről, a 40-O-[2-(2-hidroxi)-etoxi]-etil-rapamicinről és a 40-O-[2-(acetamino)-etil]-rapamicinről van szó. A találmány kidolgozásakor így azt is célul tűztük ki, hogy monoklonális antitesteket biztosítsunk ezekhez a 40-O-származékokhoz. Ilyen antitesteket nemcsak a diagnosztikai vizsgálatokhoz, hanem az említett származékok tisztításához és előállításához is fel lehet használni.
A találmány szerinti új, immunizáló konjugátumok előállításához olyan új, aktivált rapamicinszármazékokat használunk fel, amelyekben a rapamicin-molekularész az egyik hidroxilcsoportjánál - célszerűen a rapamicinmolekula ciklohexilcsoportján, a 40-es helyzetben levő hidroxilcsoportjánál vagy a 28-as helyzetben levő hidroxilcsoportnál - hozzákötődik egy aktivált kapcsolócsoporthoz, vagyis egy olyan csoporthoz, amely fehérjékkel közvetlenül képes reagálni kovalens kötés létrehozásával, tehát nincs szükség kapcsolóanyagok - például karbodiimidszármazékok - alkalmazására ahhoz, hogy lehetségessé tegyük, lejátszathassuk vagy elősegítsük a rapamicinszármazékok és a fehér2
HU 221 606 Bl jék közötti reakciót. Az aktivált kapcsolócsoportnak van egy aktivált észter vagy karboxilcsoportja, azaz -CO-O-X általános képletű csoportja, ahol X jelentése karboxilcsoportot aktiváló csoport, például o-nitrofenil-csoport, p-nitro-fenil-csoport, 1-benztriazolilcso- 5 port, pentafluor-fenil-csoport vagy - mindenekelőtt N-szukcinimido-csoport. Vannak más kapcsolócsoportok is, például
i) az aktivált ditiocsoportok - így az -S-S-Z általános képletű csoportok, amelyek képletében Z jelenté- 10 se valamilyen ditioaktiváló csoport, például 2-piridilcsoport -, amelyek képesek hozzákapcsolódni a rapamicinhez; és ii) epoxicsoportok, például az epoxi-metil-csoport.
Az aktivált kapcsolócsoport észter-, éter-, amid-, 15 tio- vagy valamilyen más kötéssel, előnyösen azonban észterkötéssel kötődhet a rapamicinmolekulához. Az aktivált kapcsolócsoport legelőnyösebb esetben tartalmaz valamilyen biszésztermolekula-részt - például szukcinilcsoportot -, amely észterkötéssel kapcsolódik 20 egyik végén a rapamicinmolekulához, másik végén pedig az aktivált észtercsoporthoz vagy az aktivált karboxicsoporthoz.
A találmány megvalósításához előnyösen használhatók fel a (III) általános képletű rapamicinszármazékok, 25 amelyek az 1. reakciósorozat szerint állíthatók elő. A (I) képletű vegyület a rapamicin, amelyet
a) valamilyen acilezőszerrel - például valamilyen ciklusos anhidriddel vagy valamilyen, adott esetben az egyik funkciós csoportján O-védett formájú dikarbon- 30 savval - reagáltatunk megfelelő körülmények között, majd a keletkezett vegyületet szükség esetén mentesítjük a védőcsoporttól; és ezután
b) az a) művelet során előállított rapamicinszármazékot, amelynek (Π) általános képletében Y jelentése 35 valamilyen köztes molekularész - célszerűen rövid szénlánca, például 2-6 szénatomos alkiléncsoport, legcélszerűbben etiléncsoport -, aktiváljuk olyan módon, hogy reagáltatjuk valamilyen, a karboxilcsoport aktiválására képes csoporttal, például olyan csoporttal, amely- 40 nek HO-X általános képletében, X jelentése a már megadott, és így megkapjuk a (III) általános képletű aktivált rapamicinszármazékot.
Az egyik előnyösen alkalmazható, aktivált rapamicinszármazékot, a (III’) képletű szukcinimido-rapami- 45 cint például a II. reakciósorozat szerint lehet előállítani.
A (I) képletű rapamicint
a) DMAP és piridin jelenlétében borostyánkősavanhidriddel O-acilezve (ΙΓ) képletig 40-O-(3-karboxi)propanoil-rapamicint állítunk elő, amelyet azután 50
b) EDC, trietil-amin és metilén-klorid jelenlétében N-hidroxi-szukcinimiddel aktiválva megkapjuk a (IIP) képletű 40-O-szukcinimido-oxi-szukcinil-rapamicint, például olyan módon, ahogy majd az 1. példában részletesebben ismertetjük. A haptének (vagyis a nem teljes 55 antigének) - így a 40-es helyzetben kapcsolódó haptének - alkalmazásával előállított monoklonális antitestek rendszerint reakcióképesek lesznek mind a rapamicinnel, mind annak 40-O-származékával szemben, amint már említettük. Ilyen monoklonális antitesteket 60 ki lehet válogatni a továbbiakban ismertetésre kerülő módon olyan vegyületekhez, amelyek felismerik a rapamicin vagy a 40-O-rapamicin-származék valamelyik jellegzetes régióját, például a kötődoménban vagy az effektordoménban, amint ezt a későbbiekben ugyancsak ismertetjük.
Bizonyos esetekben olyan monoklonális antitestekre van szükség, amelyek nagyon érzékenyek a ciklohexilrégióban bekövetkezett módosulásokra, például különbséget tudnak tenni a rapamicin és annak 40-0származékai között, illetve azonosítani tudják a ciklohexilrégióban az anyagcseretermékeket. Ilyen esetekben előnyösebb, ha a heptén a 28-O-helyzetben és nem a 40-O-helyzetben kapcsolódik. így például R helyén O-védő csoportot vagy valamelyik, már megadott szubsztituenst - például hidroxi-alkil-csoportot, hidroxi-alkoxi-alkil-csoportot, acil-amino-alkil-csoportot vagy amino-alkil-csoportot - adott esetben védett formában tartalmazó, (A) általános képletű rapamicinszármazékokat az I. reakciósorozat szerint reagáltatunk, majd a keletkezett vegyületet adott esetben mentesítjük a védőcsoporttól. így megkapjuk az analóg 28-0aktivált hapténeket, például a (B) általános képletű vegyületeket.
A (B) általános képletben
- Rl jelentése hidrogénatom vagy valamelyik, már megadott O-szubsztituens, például hidroxi-alkilcsoport, hidroxi-alkoxi-alkil-csoport, acil-ami- tno-alkil-csoport vagy amino-alkil-csoport; i- Y jelentése a már definiált kapcsoló molekula- | rész; és |
- X jelentése a korábban már meghatározott, karbo- j xilcsoportok aktiválására képes csoportok vala- ; melyike. |
Abban az esetben, ha R valamilyen O-védő csoport | vagy valamilyen, oxigénatomon védett szubsztituens, I ennek a hapténnek az előállításához acilezőszerként f* adott esetben fel lehet például használni valamilyen, egyik funkciós csoportján O-védett (vagyis hemi-Ovédett formájú) dikarbonsavat, majd az acilezést követően egy művelet keretében el lehet távolítani mindkét
O-védő csoportot, még mielőtt a karboxilcsoportot aktiváló csoportot bejuttatnánk. így például a 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin felismerésére képes monoklonális antitestek létrehozásához elő lehet állítani hapténeket olyan módon, hogy a primer hidroxilcsoportot megvédjük, a 28-as helyzetben levő hidroxilcsoportot valamilyen hemi-O-védett formájú dikarbonsawal acilezzük, majd a karboxilcsoportot aktiváljuk, például a ΙΠ. reak- ;
ciósorozat szerint.
A rapamicint magát a 28-as helyzetben levő oxigénatomon jobban lehet aktiválni, mint a 40-es helyzetben levő oxigénatomon. Úgy járunk el, hogy a 28-as helyzetben levő hidroxilcsoportot valamilyen hemi-Ovédett formájú dikarbonsawal acilezzük, majd a védőcsoport eltávolítása után aktiváljuk a karboxilcsoportot, például a IV. reakciósorozat szerint. « Az aktivált rapamicint vagy rapamicinszármazékot ezután hozzákapcsoljuk egy megfelelő immunizáló fe- r hérjéhez, például marhaszérum-albuminhoz (BSA), to3
HU 221 606 Bl jásfehéije-albuminhoz (ÓVA) vagy egy kúp alakú tengeri tapadócsiga (,keyhole limpet”) hemocianinjához (KHL), hogy immunizáló konjugátumot képezzünk.
A monoklonális antitesteket szokásos módszerek alkalmazásával, például a következő módon állítjuk elő: az 5 új immunizáló konjugátumot bejuttatjuk egy megfelelő fajhoz tartozó állat szervezetébe, hogy immunreakciót váltsunk ki, az említett konjugátumra érzékenyített, antitestet termelő sejteket kinyerjük, majd megfelelő csontvelődaganattal való fúzió útján immortalizáljuk, 10 és az így létrehozott, kiválasztott immortalizált sejtvonalból kinyerjük a monoklonális antitestet.
A találmány szerinti antitesteket fel lehet használni megfelelő vizsgálatokhoz. Néhány felhasználási lehetőség bizonyára nyilvánvaló az ezen a területen dolgozó 15 szakemberek számára. Az egyik ilyen lehetőség az antitest és valamilyen rapamicin nyomjelző felhasználásával végrehajtott kompetitív vizsgálat, amelyet például úgy valósíthatunk meg, hogy mikromérőhelyes lemezeket antitesttel vonunk be, majd a feltételezés szerint 20 rapamicint vagy rapamicinszármazékot tartalmazó tesztfolyadék - például a betegtől vett vérplazma vagy teljes vér - jelenlétében és távollétében kitesszük egy versengő vegyület, mégpedig például fluorral vagy radioaktív izotóppal jelzett - mindenekelőtt biotinilezett 25 - rapamicin hatásának. A lemezeket leöblítjük, majd mérjük az antitesthez kötődött, jelzett versengő vegyület mennyiségét, amely fordított arányban van a tesztfolyadékban levő rapamicin mennyiségével. A másik lehetőség az antitest, rapamicin/fehérje konjugátum és 30 megjelölt (például enzimmel megjelölt) nyomjelző antitestet felismerő patkány- vagy egér-IgG felhasználásával végzett ELISA (enzyme linked immunosorbent assay), amelyet például úgy hajtunk végre, hogy mikromérőhelyes lemezeket bevonunk valamilyen rapami- 35 cin/fehérje konjugátummal (például a már ismertetett, rapamicinhez vagy 40-O-alkilezett rapamicinhez kapcsolt fehérjét tartalmazó immunizáló konjugátummal), a lemezeket ezután tesztfolyadék jelenlétében és távollétében antitest hatásának tesszük ki, majd öblítést 40 követően meghatározzuk a rapamicint tartalmazó konjugátumhoz kötődő antitestet olyan módon, hogy a nyomjelző antitestet a rapamicint tartalmazó konjugátumhoz kötődő antitesthez kapcsoljuk. A megkötődő antitest mennyisége ebben az esetben is fordítottan arányos a 45 tesztmintában levő rapamicin mennyiségével. A vizsgálatot mindegyik esetben hitelesítjük olyan tesztoldatokkal, amelyek ismert koncentrációban tartalmaznak rapamicint. Ehhez olyan vizsgálókészletről gondoskodunk, amely a következőket tartalmazza: 50 (i) a találmány szerinti monoklonális antitestet, célszerűen liofilizált formában vagy mikromérőhelyes lemezre felvitt bevonat alakjában; valamint adott esetben (ii) rapamicin/fehérje konjugátumot - adott esetben 55 lemezre felvitt bevonat formájában - és/vagy valamilyen megjelölt rapamicinszármazékot; továbbá adott esetben (iii) rapamicinoldatot a hitelesítéshez és a használati utasításhoz. 60
Ilyen készlettel meg lehet határozni a rapamicint 10 ng/ml alatti koncentrációkban, például 1 ng/ml alatti koncentrációkban, igy a 0,25-0,5 ng/ml koncentrációtartományban.
A találmány szerinti antitesteket lehet továbbá jellemezni azzal, hogy milyen a viszonylagos kötődési affinitásuk egy immungátló aszkomicinhez, például az FK-506-hoz. Az FK-506 olyan immungátló makrolid, amely bizonyos szerkezeti hasonlóságot mutat a rapamicinhez a kötődoménben. A rapamicinek (például a rapamicin és annak immungátló származékai) - csakúgy, mint az FK-506 - hozzákötődnek a makrofilinekhez (FKBP-khez). A feltételezések szerint a makrofilinhez való kötődés mindkét vegyület esetében szükséges, de nem elégséges feltétele az immungátló hatásnak. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni, hogy a rapamicin effektorrégiója teljesen más, mint az FK-506-é, és ennek a két vegyületnek a hatásmechanizmusa valójában teljesen különböző. (így például valószínűnek látszik, hogy az FK-506 immungátló hatása elsősorban az IL-2 átiródásának (transzkripciójának) akadályozásán alapul, míg a rapamicin nem gyakorol említésre méltó hatást a transzkripcióra.) A rapamicineket tehát azzal lehet jellemezni, hogy rendelkeznek egy FKBP-t megkötő doménnel és egy effektordoménnel, és meg lehet különböztetni az FKBP-t megkötő^ doménben módosított rapamicin-anyagcseretermékeket az effektordoménben módosítottaktól. A megkülönböz- f tetéshez fel lehet használni a találmány szerinti mono- * klonális antitesteket olyan módon, hogy például kompé-· i titív ELISA keretében FK-506-tal mérjük a találmány* { szerinti antitestek relatív kereszt-reakcióképességét; j
A nagy - például 50%-ot meghaladó - kereszt-reak- | cióképességgel rendelkező monoklonális antitestek fel- | ismerik a rapamicinnek az FK-506-hoz hasonló, £
FKBP-t megkötő doménjében levő epitópokat, a kis - J például 20%, optimális esetben 10% alatti - kereszt- f reakcióképességgel rendelkező monoklonális antitestek pedig felismerik a csak a rapamicinre jellemző effektorrégióban levő epitópokat.
A találmány szerinti antitesteket annak alapján is lehet osztályozni és jellemezni, hogy milyen mértékben képesek különbséget tenni a rapamicin és annak - például a már megadott - 40-O-szánnazékai között. Abban az esetben, ha olyan antitestekre van szükség, amelyek nem tesznek különbséget a rapamicin és annak 40-0származékai között, olyan antitesteket választunk, amelyek kereszt-reakcióképessége a rapamicin és a 40-0rapamicin-származékok vonatkozásában legalább 70%, = célszerűen több mint 90%. Ilyen esetben a monoklonális antitest előállításához felhasznált haptén előnyösen valamilyen 40-O-aktivált rapamicin, például a 1. reakciósorozat szerinti (III) általános képletű vegyületek valamelyike. Abban az esetben, ha arra van szükség, hogy különbséget tegyünk a rapamicin és annak 40-0származékai vagy anyagcsereterméke között, olyan antitesteket választunk, amelyek kereszt-reakcióképessége g az említett vegyületek vonatkozásában 30%-nál, előnyösen 10%-nál kisebb. Ebben az esetben az antitest előállí- ” tásához felhasznált haptén célszerűen valamilyen 28-04
HU 221 606 Bl aktivált rapamicin vagy rapamicinszármazék, például a (B) általános képletű vegyületek valamelyike.
1. példa
40-O-aktivált rapamicin előállítása
a) A rapamicin 40-O-hemiszukcinát származékának előállítása ml piridinben feloldunk 1,5 g (1,64 mmol) rapamicint és 0,577 g (5,77 mmol) borostyánkősavanhidridet, majd az így keletkezett oldathoz kevertetés közben hozzáadunk 195 mg (1,64 mmol) DMAP-t. Az így kapott elegyet a környezet hőmérsékletén 19 óra hosszat kevertetjük, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot etil-acetátban feloldjuk, majd a kapott oldatot vízzel háromszor mossuk. A szerves oldatot ezután vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, szűqük, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás eljárással tisztítjuk. Eluálószerként metilén-klorid és metanol 9:1 térfogatarányú elegyét használjuk. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat összegyűjtjük és - ismét oszlopkromatográfiás módszerrel - szilikagélen tisztítjuk. Eluálószerként metilén-klorid és metanol 19:1 térfogatarányú elegyét használjuk. Az oldószer csökkentett nyomáson végzett ledesztillálását követően fehér színű hab formájában kapjuk meg a 40-O-(3-karboxi-propanoil)-rapamicint [a (ΙΓ) képletű rapamicinhemiszukcinátot], amelynek a jellemző spektroszkópiai adatai a következők:
H-NMR (CDC13)Ő 2,68 (7H, m, H33, H25 és
O2CCH2CH2CO2H), 3,14 (3H, s és m, OCH3 és
H39), 3,34 (3H, s, OCH3), 3,38 (3H, s, OCH3), 4,68 (1H, m, H40), 4,68 (1H, m, H40), 4,72 (1H, széles s, 10-OH); MS (FAB) m/z 1036 ([M+Na]+), 982 ([M-CH3O]+), 964 ([M-(CH3O+H2O)]+), 946 ([M(CH3O+2H2O)]+).
b) 40-O-(szukcinimido-oxi-szukcinil)-rapamicin előállítása ml metilén-kloridban feloldunk az a) pont szerint előállított rapamicin-hemiszukcinátból 120 mg-ot (0,118 mmolt), továbbá 16,5 μΐ (0,118 mmol) trietilamint és 22,7 mg (0,118 mmol) EDC-t, majd az így keletkezett oldathoz kevertetés közben hozzáadunk 13,6 mg (0,118 mmol) N-hidroxi-szukcinimidet. A keletkezett elegyet a környezet hőmérsékletén 18 óra hosszat kevertetjük, etil-acetáttal felhígítjuk, majd vízzel kétszer mossuk. A szerves oldatot vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot oszlopkromatográfiás módszerrel szilikagélen tisztítjuk. Eluálószerként etil-acetátot használunk. Ilyen módon fehér színű, habszerű anyag formájában kapjuk meg a II. reakciósorozat szerinti (ΙΙΓ) képletű 40-O-(szukcinimidooxi-szukcinil)-rapamicint, amelynek a jellemző spektroszkópiai adatai a következők:
H-NMR (DMSO) δ 2,67 (2H, ζ O2CCH2CH2CO2),
2,81 (7H, s, CH3O és a szukcinimid CH2 csoportja),
2,92 (2H, ζ O2CCH2CH2CO2), 455 (1H, m, H40),
5,26 (1H, d, 28-OH), 6,43 (1H, s, 10-OH); MS (FAB) m/z 1133 ([M+Na)+), 1111 ([M+H]+), 1092 ([M-H2O]+), 1079 ([M-CH3O]+), 1061 ([M(CH3O+H2O)]+), 1043 ((M-(CH3O+2H2O)J+).
2. példa
A rapamicin 28-O-aktivált 40-O-származékának előállítása
a) A 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin 28-O-hemiszukcinátjának előállítása
Metilén-klorid és piridin 10:1 térfogatarányú elegyének 2,2 ml-ében feloldunk 958 mg (1,00 mmol) 40-0(2-hidroxi-etil)-rapainicint, a keletkezett oldatot 0 °Cra hűtjük, és kevertetés közben hozzáadunk 0,160 ml (1,50 mmol) klór-hangyasav-allil-észtert. A kapott elegyet 0 °C-on tovább kevertetjük, majd 3, illetve 4 óra elteltével két-két részletben beadagolunk 0,080 ml (1,00 mmol) piridint és 0,053 ml (0,50 mmol) klórhangyasav-allil-észtert. Az említett vegyületek második részletének beadagolása után a kevertetést még egy órán keresztül folytatjuk, majd a reakciót 1 M vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldat adagolásával befagyasztjuk. Az igy keletkezett elegyet etil-acetáttal háromszor extraháljuk. A szerves oldatot először 1 N vizes sósavoldattal, majd 1 N vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, végül vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáttal megszárítjuk, szűrjük, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás módszerrel tisztítjuk. Eluálószerként hexán és etil-acetát 1:1 térfogatarányú elegyét használjuk. Ilyen módon fehér színű, habszerű anyag formájában kapjuk meg védett formában az aUil-oxi-karbonil-vegyületet, amely a III. reakciósorozat (2) képletű vegyülete.
Az előző bekezdés szerint előállított vegyületből 208 mg-ot (0,200 mmolt) feloldunk 2 ml metilén-kloridban, a keletkezett oldatot 0 °C-ra hűtjük, majd hozzáadunk először 2,4 mg (0,020 mmol) DMAP-t és 82 mg (0,400 mmol) DCC-ζ azután - 0,5 ml metilén-kloridban feloldva - 63 mg (0,400 mmol) monoallil-szukcinátot. A reakcióelegyet 0 °C-on 14 (sa hosszat kevertetjük, majd a keletkezett szuszpenziót átszűijük zsugorított üvegtölcséren. A szerves oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás módszerrel tisztítjuk. Eluálószerként hexán és etil-acetát 30:70 térfogatarányú elegyét használjuk. Ilyen módon fehér színű, habszerű anyag formájában kapjuk meg a III. reakciósorozat (3) képletű vegyületét.
Az előző bekezdés szerint előállított vegyületből 177 mg-ot (0,150 mmolt) feloldunk 5 ml metilén-kloridban. A kapott oldathoz kevertetés közben hozzáadunk 17,3 mg (0,015 mmol) tetrakisz(trifenil-foszfin)palládiumot és 0,080 ml (0,3 mmol) tributil-ón-hidridet. Az így kapott sárga színű oldatot a környezet hőmérsékletén 2 órán át kevertetjük, etil-acetáttal hígítjuk, hideg 2 N vizes citromsavoldattal egyszer, telített vizes nátrium-klorid-oldattal pedig háromszor mossuk, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás módszerrel tisztítjuk. Eluálószerként etil-acetát és metanol 85:15 térfogatarányú elegyét használjuk. Ilyen módon halványsár5
HU 221 606 Bl ga színű, olajszerű anyag formájában megkapjuk a ΠΙ. reakciósorozat (4) képletű hemiszukcinátját.
b) 28-O-(szukcinimido-oxi-szukcinil)-40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin előállítása
2,5 ml metilén-kloridban feloldunk 53 mg 5 (0,050 mmol) a) pont szerinti hemiszukcinátot, majd az igy keletkezett oldathoz hozzáadunk 2 mg DMAP-t, mg (0,125 mmol) EDC-t és 14 mg (0,125 mmol) Nhidroxi-szukcinimidet. Az így kapott elegyet 2 óra hosszat kevertetjük a környezet hőmérsékletén, majd a 10 reakciót befagyasztjuk 1N vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal. A keletkezett elegyet etil-acetáttal háromszor extraháljuk. A szerves tézist vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szultéttal szárítjuk, szűrjük, majd bepá- 15 roljuk. Ilyen módon megkapjuk a III. reakciósorozat (5) képletének megfelelő aktivált hapténti amelyet további tisztítás nélkül használunk fel a fehérje/haptén konjugátum előállításához. Ennek az aktivált hapténnek a jellemző spektroszkópiai adatai a következők: 20 •H-NMR (CDC13)Ö 2,43 (1H, dd, H33a),
2,50-2,98 (10H, m, H25, H33b, a szukcinát hidrogénatomjai, a szukcinimid hidrogénatomjai), 3,58 (2H, m, H6b, a hidroxi-etil-csoport egyik hidrogénatomja), 3,68 (3H, m, H16, a hidroxi-etil-cso- 25 port két hidrogénatomja), 3,81 (2H, m, H14, a hidroxi-etil-csoport egyik hidrogénatomja), 3,93 (1H, d, H27), 5,28 (2H, m, H2, H30), 5,34 (1H, d, H28);
MS (FAB) 1161 ([M+Li]+).
3. példa
28-O-aktivált rapamicin előállítása
a) A rapamicin 28-O-hemiszukcinátjának előállítása
Metilén-klorid és piridin 10:1 térfogatarányú elegyében feloldunk 914 mg (1,00 mmol) rapamicint, 35 majd a keletkezett oldatot 0 °C-ra hűtjük, és kevertetés közben beadagolunk 0,212 ml (2,00 mmol) klórhangyasav-allil-észtert. Három óra elteltével beadagolunk további 0,080 ml (1,000 mmol) mennyiségű piridint és 0,053 ml (0,50 mmol) mennyiségű klór- 40 hangyasav-allil-észtert. A kevertetést még egy óra hosszat folytatjuk, majd a reakciót 1 M vizes nátriumhidrogén-karbonát-oldat beadagolásával befagyasztjuk.
A keletkezett elegyet metil-tercier-butil-éterrel háromszor extraháljuk. A szerves oldatot először hideg 1N vi- 45 zes sósavoldattal, majd 1N vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, végül telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk és vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk.
A szűrés és csökkentett nyomáson végzett bepárlás után kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográ- 50 fiás módszerrel tisztítjuk. Eluálószerként hexán és etilacetát 70:30 térfogatarányú elegyét használjuk. Ilyen módon fehér színű, habszerű anyag formájában kapjuk meg védett formában a IV. reakciósorozat (2) képletének megfelelő allil-oxi-karbonil-vegyületet. 55
Az előző bekezdés szerint előállított vegyületből 400 mg-ot (0,400 mmolt) feloldunk 5 ml metilén-kloridban, majd a keletkezett oldatot 0 °C-ra hűtjük. A hűtött oldathoz hozzáadunk kevertetés közben először 4,8 mg (0,040 mmol) DMAP-ot és 164 mg (0,800 mmol) 60
DCC-t, majd - 1 ml metilén-kloridban feloldva 127 mg (0,800 mmol) monoallil-szukcinátot. A reakcióelegyet -15 °C-on kevertetjük 14 óra hosszat, majd a keletkezett szuszpenziót átszűrjük zsugorított üvegszűrővel ellátott tölcséren. A szerves oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk, és a bepárlási maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás módszerrel tisztítjuk. Eluálószerként hexán és metil-tercier-butil-éter elegyét használjuk. Ilyen módon fehér színű, habszerű anyag formájában kapjuk meg a IV. reakciósorozat (3) képletének megfelelő vegyületet.
Az előző bekezdés szerint előállított vegyületből 285 mg-ot (0,250 mmolt) feloldunk 5 ml metilén-kloridban, majd az így keletkezett oldathoz kevertetés közben hozzáadunk 28,8 mg (0,025 mmol) tetrakisz(trifenil-foszfin)-palládiumot és 0,133 ml (0,5 mmol) tributil-ón-hidridet. Az így kapott sárga színű oldatot 1 óra hosszat kevertetjük a környezet hőmérsékletén, majd metil-tercier-butil-éterrel hígítjuk, hideg 2 N vizes citromsavoldattal kétszer, telített vizes nátrium-kloridoldattal pedig háromszor mossuk, vízmentes nátriumszultéttal szárítjuk, szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás módszerrel tisztítjuk. Eluálószerként metil-tercier-butil-éter és metanol (90:10)-(60:40) térfogatarányú elegyeit használjuk. Ilyen módon halványsárga színű, olajszerű anyag formájában kapjuk meg a IV. reakciósorozat (4) képletű vegyületének megfelelő 28O-rapamicm-hemiszukcinátot.
b) 28-O-(szukcinimido-oxo-szukciml)-rapamicin előállítása
Az a) pont szerint előállított termékből 51 mg-ot (0,050 mmolt) feloldunk 2 ml metilén-kloridban, majd az így keletkezett oldathoz hozzáadunk 2 mg DMAP-t; 24 mg (0,125 mmol) EDC-t és 14 mg (0,125 mmol) Nhidroxi-szukcinimidet. A kapott elegyet 4 óra hosszat kevertetjük a környezet hőmérsékletén, majd a reakciót 1N vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldat beadagolásával befagyasztjuk. Az igy keletkezett elegyet metil-tercier-butil-éterrel háromszor extraháljuk. A szerves oldatot vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-hidrogén-karbonáttal szárítjuk, szüljük és bepároljuk. Ilyen módon kapjuk meg aktivált formában a cim szerinti vegyületet, amelyet további tisztítás nélkül használunk fel a fehérje/haptén konjugátum előállítására. A cím szerinti vegyület jellemző spektroszkópiai adatai a következők:
•H-NMR (CDC13)ö 2,43 (1H, dd, H33a),
2,55-3,02 (11H, m, H25, H33b, H39, szukcinát-hidrogének, szukcinimid-hidrogének), 3,56 (IH, m, H6b), 3,68 (IH, dd, H16), 383 (IH, m, H14), 3,93 (IH, d, H27), 5,28 (2H, m, H2, H30), 5,34 (IH, d, H28); MS (FAB) 1117 ([M+Li]+).
4. példa
Immunizáló konjugátumok előállítása
a) 40-O-kapcsolódású rapamicinkonjugátumok előállítása
Az 1. példa szerinti, 40-O-helyzetben aktivált rapamicinből 17,4 mg-ot feloldunk 400 μΐ dimetil-forma6
HU 221 606 Bl midban vagy dimetil-szulfoxidban. Az így keletkezett oldatból 120 μΐ - vagyis 5,22 mg aktivált rapamicint tartalmazó - mennyiséget erőteljes kevertetés közben cseppenként hozzáadunk egy olyan oldathoz, amely 2 ml 0,1 M nátrium-hidrogén-karbonát-pufferoldatban 5 (pH=7,7) 8 mg KLH-t tartalmaz. A reakcióelegyet 2 órán át a környezet hőmérsékletén kevertetjük, majd a keletkezett rapamicin/KLH konjugátumot 4 °C-on 48 órán át végzett dialízissel (5 1 PBS, 3X) tisztítjuk.
A kapott konjugátumot adott esetben tovább tisztítjuk 10 mikromennyiségek tőményítésére alkalmas csövek felhasználásával végzett centrifugálással. Ugyanilyen módon állítjuk elő a KLH BSA-val vagy OVA-val való helyettesítésével a rapamicin/BSA, illetve a rapamicin/OVA konjugátumokat. 15
b) 28-O-kapcsolódású (40-O-helyzetben adott esetben alkilezett) rapamicinkonjugátumok előállítása
A 2. példa szerinti, 28-O-helyzetben aktivált vegyületből 5 mg-ot feloldunk 2 ml dimetil-szulfoxidban, 20 majd az így kapott oldatot erőteljes keverés közben cseppenként hozzáadjuk egy olyan oldathoz, amely 1 ml 50 mM foszfátos pufferoldatban (pH=7,3) feloldva 5 mg KLH-t tartalmaz. A reakcióelegyet a környezet hőmérsékletén 2 órán át kevertetjük, majd a keletkezett 25 konjugátumot 4 °C-on 48 órán át végzett dialízissel (21 PBS, 3X) tisztítjuk. Ugyanilyen módon állítjuk elő BSA-val és OVA-val is a konjugátumokat. A 3. példa szerinti, 28-O-helyzetben aktivált vegyület felhasználásával ugyanezzel az eljárással lehet rapamicint a 28-as hely- 30 zetben KLH-hoz, BSA-hoz és OVÁ-hoz kapcsolni.
5. példa
Monoklonális antitest előállítása
a) Monoklonális antitest előállítása rapamicinhez 35
Monoklonális antitestet állítunk elő hagyományos módon, lényegében a Köhler és Milstein által ismertetett eljárással [Natúré, 256. 49.]. 20-25 g-os nőstény Balb/C egerekbe négy helyen bőr alá fecskendezünk 10 vagy 50 pg mennyiségű, 4a) példa szerinti, 40-0- 40 kapcsolódású, immunizáló rapamicin/KLH konjugátumot 0,2 ml teljes Freund-adjuvánsban. Két hét múlva ugyancsak bőr alá - emlékeztető injekciót fecskendezünk be, amely 0,2 ml nem teljes Freund-adjuvánsban ugyanolyan mennyiségű immunizáló konjugátumot tar- 45 talmaz, mint az első injekció. Az állatok vérszérumában levő antigénnel szemben reakcióképes antitestek jelenlétéről a 6. példában ismertetésre kerülő közvetlen ELISA-val győződünk meg. Az egereket adott esetben szétválogatjuk aszerint, hogy antitestjük az effektorré- 50 gióval vagy az FKBP-t megkötő régióval szemben rendelkezik-e affinitással. (Az előbbi esetben kismértékű, az utóbbi esetben pedig nagymértékű a kereszt-reakcióképesség az FK-506-ra vonatkoztatva.) Az 1. ábrán például koncentrációgörbék láthatók egy olyan egér ese- 55 tében (Ml), amelyben nagy a rapamicin kötődoménjéhez affinitással rendelkező antitest koncentrációja, valamint egy olyan egér esetében (M7), amelyben viszonylag nagy a rapamicin effektordoménjéhez affinitással rendelkező antitest koncentrációja. Azok az egerek, 60 amelyeknek vérszérumában maximális a megfelelő jellemzőkkel rendelkező antitest koncentrációja, 10 pg antigént tartalmazó emlékeztető injekciókat kapnak a -3.
napon (a megadott mennyiség felét intraperitoneálisan, másik felét pedig intravénásán fecskendezzük be), valamint intraperitoneálisan a -2. és a -1. napon. A 0. napon az egereket megöljük, és elkülönített lépsejtjeiket
PAI-0 sejtekkel vagy más megfelelő csontvelődaganat-sejtvonallal egyesítjük. Az így kapott hibridőmákat tenyésztés után az ELISA alkalmazásával osztályozzuk, hogy olyan antitest jusson érvényre, amelynek nagy az affinitása a rapamicinhez.
b) Monoklonális antitest előállítása 40-(hidroxietil)-rapamicinhez
Nőstény Balb/C egerekbe négy helyen bőr alá fecskendezünk 0,2 ml teljes Freund-adjuvánsban 10 vagy 50 pg mennyiségű, 4b) példa szerinti immunizáló 40(hidroxi-etil)-rapamicin/KLH konjugátumot. Két hét múlva - ugyancsak bőr alá - emlékeztető injekciót fecskendezünk be, amely 0,2 ml nem teljes Freundadjuvánsban emulgeálva ugyanolyan mennyiségű immunizáló konjugátumot tartalmaz, mint az első injekció. Az állatok vérszérumában levő antigénnel szemben reakcióképes antitestek jelenlétét a már ismertetett módon (közvetlen ELISA) vizsgáljuk. Ezenkívül az egereket a továbbiakban szétválogatjuk aszerint, hogy antitestjük a 40-O-régióban BSA/rapamicin konjugátum vagy BSA/40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin konju- f gátum hozzákapcsolásával módosított rapamicinmole- I kulával szemben rendelkezik-e nagyobb affinitással.» f így kapunk mind olyan antitesteket, amelyek hozzákap- | csolódnak a 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin-konjugá- J tumhoz, de nem kapcsolódnak hozzá a konjugált rapamicinhez, mind olyan antitesteket, amelyek hozzákapcsolódnak úgy a 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin-konjugátumhoz, mint a rapamicinkonjugátumhoz. Azok az egerek, amelyek vérszérumában maximális a megfelelő jellemzőkkel rendelkező antitest koncentrációja, 10 pg antigént tartalmazó emlékeztető injekciókat kapnak a -3. napon (a megadott mennyiség felét intraperitoneálisan, a másik felét pedig intravénásán fecskendezzük be), valamint intraperitoneálisan a -2. és a -1. napon.
A 0. napon az egereket megöljük, és elkülönített lépsejtjeiket PAI-0 sejtekkel egyesítjük. Az így kapott hibridómákat tenyésztés után ELISA alkalmazásával osztályozzuk, hogy olyan antitest jusson érvényre, amelynek nagy az affinitása a 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicinhez.
6. példa
Enzimhez kötődő immunszorbens vizsgálat (ELISA) a) ELISA rapamicinhez
Mikromérőhelyes lemezeket bevonunk olyan oldattal, amely PBS-milliliterenként 1-2 pg rapamicin/BSA konjugátumot tartalmaz. A bevont lemezeket 2 óra hosszat 37 °C-on tartjuk, majd a bevonatot PBS felhasználásával készült 2 m%-os BSA-oldattal 37 °C-on 1 órán keresztül telítjük. A lemezeket ezt követően 0,05 m%-os Tween-PBS-eleggyel háromszor mossuk. r
Az osztályozni kívánt hibridóma-felülúszókat felhígit7
HU 221 606 Bl juk PBS felhasználásával készült 1 m%-ps BSA-oldattal, majd az így keletkezett elegyet a környezet hőmérsékletén egy éjszakán át (vagy 4 °C-on 18 óra hosszat vagy 37 °C-on 2 óra hosszat) inkubáljuk A megkötött antitest koncentrációját úgy mérjük hogy szubsztrátum- 5 ként p-nitro-fenil-foszfáttal alkalikus foszfatázhoz kapcsolt antiegér IgG kecskeglobulint használunk. Két órán át 37 °C-on inkubálunk majd az enzimes szubsztrátumot a környezet hőmérsékletén 1 órán keresztül hidrolizáljuk. Ezután 405 nm-en mérjük az abszorpció- 10 képességet. A nagy affinitású monoklonális antitestek előállításához ezután kiválogatjuk a hibridómákat.
Rapamicint ismert koncentrációkban tartalmazó oldatok (például vérszérum-milliliterenként 1-140 ng rapamicint tartalmazó oldatok) felhasználásával standard 15 görbéket veszünk fel, hogy meghatározzuk egy kiválasztott antitest affinitását a rapamicinhez. A 2. ábra például - amelyen egy standard görbe látható a mi M791-es monoklonális antitestünkhöz - szemlélteti, hogy a rapamicinnel szemben mutatott nagymértékű specifi- 20 kussága alapján kiválasztott monoklonális antitest a rapamicint még igen alacsony koncentráció - 0,25 ng/ml - esetén is képes kimutatni.
Az antitesteket jellemezni lehet továbbá a rapamicin effektordoménjéhez vagy FKBP-t megkötő do- 25 ménjéhez való kötődésükkel is, amelyet úgy mérünk, hogy a rapamicin/BSA konjugátumhoz hasonló módon előállítható FK-506/BSA konjugátummal bevont mikromérőhelyes lemezek felhasználásával analóg közvetlen ELISA-t végzünk A 3. ábrán például összeha- 30 sonlítjuk 17 kiválasztott antitestnek a rapamicin/BSA konjugátum és az FK-506 felhasználásával végzett vizsgálatai során mért kötődési szintjeit, a 4. ábrán pedig a kereszt-reakcióképességet szemléltetjük százalékban kifejezve. A rapamicin/BSA konjugátumhoz, valamint az 35 FK-506/BSA konjugátumhoz való kötődések összehasonlításával igen kis affinitású monoklonális antitesteket mutatunk ki.
Az előbb ismertetett közvetlen ELISA-t át lehet alakítani kompetitív ELISA-vá olyan módon, hogy valami- 40 lyen versengő vegyületet adagolunk a monoklonális antitestet tartalmazó oldathoz, és a versengő vegyület jelenlétében, valamint távollétében méijük a konjugátumhoz kötődő monoklonális antitest mennyiségét. Abban az esetben, ha a versengő vegyület FK-506 vagy 45 rapamicin, illetve rapamicinszármazék, a versengő vegyületet - például 1 mg/ml koncentrációjú - etanolos oldat formájában közvetlenül adjuk hozzá a monoklonális antitestoldathoz (például 2 μ1/200 μΐ mennyiségben mérőhelyenként), majd a mikromérőhelyes lemezen vé- 50 gezzük el a hígítást Az 5. ábrán például inhibíciós görbe látható, amelyet úgy vettünk fel, hogy különböző koncentrációkban jelen levő szabad rapamicin mellett mértük az M7-91-es antitest (M7.91.13) kötődését a BSA/rapamicin konjugátumhoz. Ha ilyen kompetitív 55 ELISA-k keretében hasonlítjuk össze a monoklonális antitestek kötődését a szabad FK-506-hoz, illetve a szabad rapamicinhez, a rapamicin és az FK-506 közötti kereszt-reakcióképesség láthatóan kisebb, mint a közvetlen ELISA-nál. A monoklonális antitestek kiválasztá- 60 sához előnyös ilyen kompetitív vizsgálatot végezni, mert a feltételezések szerint van néhány olyan monoklonális antitest, amelynek túl kicsi lehet az affinitása ahhoz, hogy az oldatban szabad formában jelen levő antigénje kötődjék. Ezek a monoklonális antitestek azonban bivalensen vagy polivalensen kötődhetnek olyan multimer antigénhez, amely egy terjedelmes fehéijemolekulához kötődve sok haptént tartalmaz szorosan egymás mellett. A kompetitív vizsgálatok kizátják az ilyen, kis affinitással rendelkező antitesteket. Ilyen kompetitív vizsgálat eredményeit mutatjuk be a 6. ábrán, amelyen összehasonlítható a viszonylag kis kereszt-reakcióképességű M7-91-es antitest (M7.91.13) a viszonylag nagy kereszt-reakcióképességű Ml-303-as antitesttel (Ml.303.3).
b) ELISA 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicinhez
Ezt az ELISA-t az a) pontban ismertetett eljárással analóg módon hajtjuk végre. Mikromérőhelyes lemezeket bevonunk 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin/BSA konjugátummal, a bevonatot BSA-val telitjük, majd mossuk. Az osztályozni kívánt hibridóma-felülúszókat 4 °C-on 18 óra hosszat vagy 37 °C-on 2 óra hosszat inkubáljuk. A megkötődött antitest mennyiségét olyan módon méijük, hogy szubsztrátumként p-nitro-fenilfoszfáttal alkalikus foszfatázhoz kapcsolt antiegér IgG kecskeglobulint alkalmazunk. Párhuzamos ELISA-t végzünk megkötött rapamicin/BSA konjugátum felhasználásával, hogy kiválogathassunk olyan monoklo- ínális antitesteket, amelyek képesek megkülönböztetni a k
40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicint a rapamicintől. f
A 7. ábrán például a következő hibridómák felülúszói- í nak abszorpcióképességét szemléltetjük: i
- az ábrán mint BSA-28-RAD szereplő B3-203-as i hibridóma, amely szelektíven kötődik a 40-0-(2- | hidroxi-etil)-rapamicin/BSA konjugátumhoz f [7 A. ábra]; [
-B3-113-as hibridóma, amely felismeri mind a *
40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin/BSA konjugátumot, mind a BSA-hoz a 28-as helyzetben kapcsolódó rapamicint [7B. ábra]; és
- B3-164-es hibridóma, amely az előbbieken kívül felismeri azt a rapamicint is, amely a 40-es helyzetben kapcsolódik a BSA-hoz [7C. ábra],
A továbbiakban méijük az antitesteknek a 40-0-(2hidroxi-etil)-rapamicinnel szemben mutatott relatív affinitását a rapamicinhez való affinitásra vonatkoztatva.
A mérést úgy végezzük el, hogy „versenyeztetjük” a 40-0-(2-hidroxi-etil)-rapamicin/BSA konjugátumot oldatban szabadon jelen levő 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicinnel vagy rapamicinnel abban, hogy mennyi antitestet tudnak megkötni. A 8. ábrából például kitűnik, hogy a B3-203-as hibridóma által termelt antitestek kis rapamicinnel szembeni kereszt-reakcióképességet mutatva élénken reagálnak a 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicinnel [8A) ábra], ugyanakkor a B3-113-as és a B3164-es hibridóma által termelt antitestek ugyanolyan jól kötődnek a 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicinhez, |g mint a rapamicinhez [8B. és 8C. ábra]. A B3-22-es, a B3-127-es és a B3-156-OS hibridóma is azok közé a r hibridómák közé tartozik, amelyek olyan antitesteket
HU 221 606 BI termelnek, amelyek 10-100-szor nagyobb mennyiségben kötődnek a 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicinhez, mint a rapamicinhez. Vannak olyan hibridómák is például a B3-29-es, a B3-265-ös és a B3-539-es -, amelyek olyan antitesteket termelnek, amelyek ugyanolyan jól kötődnek a rapamicinhez, mint a 40-O-(2-hidroxietil)-rapamicinhez.
Ha már a kívánt antitestet kiválasztottuk, ugyanezt az ELISA-t alkalmazzuk arra, hogy a betegek vérében meghatározzuk a rapamicinkoncentrációkat. Egy ennek a példának megfelelő vizsgálókészletben lenne például liofilizált formában egy vagy több kiválasztott antitest, egy rapamicinkonjugátummal - például rapamicin/BSA konjugátummal vagy 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin/BSA konjugátummal - bevont mikromérőhelyes lemez, egy rapamicin-standard, valamint egy használati utasítás. A kit adott esetben tartalmazhatna továbbá egy izotóppal jelölt rapamicinszármazékot is a kompetitív vizsgálatokhoz. Kiegészítésképpen lehet még a készletben olyan antiegér IgG/enzim konjugátum és szubsztrátum, amelyet a korábbiakban már ismertettünk. A készletet megvásárló személy a találmány szerinti monoklonális antitestet felhasználhatja a saját maga által kidolgozott ELISA keretében vagy más vizsgálati módszerek keretében is.

Claims (13)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Monoklonális antitestek, azzal jellemezve, hogy rapamicint vagy 40-O-alkilezett származékát specifikusan felismerni képesek.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti monoklonális antitestek, azzal jellemezve, hogy rapamicin vagy 40-O-alkilezett származékának FKBP-kötő részén levő epitópot felismerni képesek.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti monoklonális antitestek, azzal jellemezve, hogy rapamicin vagy 40-O-alkilezett származékának effektor részén levő epitópot felismerni képesek.
  4. 4. Eljárás az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti monoklonális antitestek előállítására, azzal jellemezve, hogy:
    a) aktivált kapcsolócsoportot tartalmazó rapamicint vagy 40-O-alkilezett származékát reagáltatjuk egy immunogén proteinnel
    b) az így nyert immunogén konjugátumot egy megfelelő állatfajhoz tartozó egyed szervezetébe juttatjuk az immunogén hatás kiváltása céljából, majd a konjugátumra érzékenyített, antitestet termelő sejteket kinyerjük,
    c) a monoklonális antitestet termelő sejteket immortalizáljuk, és
    d) az így kapott, kiválasztott immortalizált sejtvonalból a monoklonális antitestet kinyeijük.
  5. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti monoklonális antitest, azzal jellemezve, hogy a 40-O-alkilezett rapamicinben jelen levő 40-O-alkil-szubsztituens hidroxi-aklil-, hidroxi-alkoxi-alkil-, acil-amino-alkilvagy amino-alkil-csoport lehet.
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti monoklonális antitestek, azzal jellemezve, hogy a 40-O-alkilezett rapamicin
    i) 40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin;
    ii) 40-O-(3-hidroxi-propil)-rapamicin;
    iii) 40-O-[2-(hidroxi)-etoxi]-etil-rapamicin; és iv) 40-O-(2-acetamino-etil)-rapamicin.
  7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti monoklonális antitest, azzal jellemezve, hogy képes megkülönböztetni a rapamicint és az 5. és 6. igénypontban leírtak szerinti 40-O-alkilezett rapamicint.
  8. 8. Immunogén konjugátum, azzal jellemezve, hogy egy rapamicinrészből és egy proteinrészből áll.
  9. 9. Eljárás a 8. igénypont szerinti immunogén konjugátum előállítására, azzal jellemezve, hogy egy proteint egy aktivált kapcsolócsoportot tartalmazó rapamicinszármazékkal reagáltatunk.
  10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás immunogén konjugátum előállítására, azzal jellemezve, hogy a rapamicinszármazékként
    i) 40-O-szukcinimid-oxi-szukcinil-rapamicint, ii) 28-O-szukcinimido-oxi-szukcinil-rapamicint, vagy iii) 28-O-(szukcmimido-oxi-szukcinil)-40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicint alkalmazunk.
  11. 11. Aktivált kapcsolócsoportot tartalmazó rapamicinszármazék, azzal jellemezve, hogy
    i) 40-O-szukcinimid-oxi-szukcinil-rapamicin, ii) 28-O-szukcinimido-oxi-szukcinil-rapamicin, vagy iii) 28-O-(szukcinimido-oxi-szukcinil)-40-O-(2-hidroxi-etil)-rapamicin.
  12. 12. Hibridóma sejtvonal, azzal jellemezve, hogy az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti monoklonális antitest előállítására képes.
  13. 13. Immunoassay kit rapamicin vagy 40-O-alkilezett rapamicinszármazék vérszintjének mérésére, azzal jellemezve, hogy az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti monoklonális antitestet tartalmaz.
HU9501975A 1993-04-08 1994-03-30 Rapamicin (származékok) felismerésére képes monoklonális antitestek, ilyen antitesteket magukban foglaló immunvizsgáló készletek, ilyen antitesteket termelő hibridóma sejtvonalak és rapamicin-, valamint fehérje-molekularészből álló konjugátumok HU221606B (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB939307491A GB9307491D0 (en) 1993-04-08 1993-04-08 Organic compounds
PCT/EP1994/001006 WO1994024304A1 (en) 1993-04-08 1994-03-30 Rapamycin assay

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9501975D0 HU9501975D0 (en) 1995-08-28
HUT72835A HUT72835A (en) 1996-05-28
HU221606B true HU221606B (hu) 2002-11-28

Family

ID=10733650

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9501975A HU221606B (hu) 1993-04-08 1994-03-30 Rapamicin (származékok) felismerésére képes monoklonális antitestek, ilyen antitesteket magukban foglaló immunvizsgáló készletek, ilyen antitesteket termelő hibridóma sejtvonalak és rapamicin-, valamint fehérje-molekularészből álló konjugátumok

Country Status (22)

Country Link
US (3) US8039599B1 (hu)
EP (1) EP0693132B1 (hu)
JP (4) JP3397325B2 (hu)
KR (2) KR100404162B1 (hu)
CN (1) CN1080312C (hu)
AT (1) ATE161289T1 (hu)
AU (1) AU677321B2 (hu)
BR (1) BR9406210A (hu)
CZ (1) CZ284431B6 (hu)
DE (1) DE69407402T2 (hu)
DK (1) DK0693132T3 (hu)
ES (1) ES2110230T3 (hu)
FI (1) FI110670B (hu)
GB (1) GB9307491D0 (hu)
GR (1) GR3025753T3 (hu)
HU (1) HU221606B (hu)
NO (1) NO320470B1 (hu)
NZ (1) NZ265051A (hu)
PL (1) PL185855B1 (hu)
RU (1) RU2175672C2 (hu)
SK (1) SK280048B6 (hu)
WO (1) WO1994024304A1 (hu)

Families Citing this family (38)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
USRE40596E1 (en) * 1993-04-08 2008-12-02 Novartis Ag Rapamycin assay
GB9307491D0 (en) 1993-04-08 1993-06-02 Sandoz Ltd Organic compounds
ES2176245T3 (es) 1993-04-23 2002-12-01 Wyeth Corp Anticuerpos de ramapicinas de ciclo abierto.
US7279561B1 (en) 1993-04-23 2007-10-09 Wyeth Anti-rapamycin monoclonal antibodies
GB9318612D0 (en) * 1993-09-08 1993-10-27 Sandoz Ltd An assay
US5635406A (en) * 1995-06-07 1997-06-03 Abbott Laboratories Stabilized standards and calibrators containing rapamycin and tacrolimus bound to anti-rapamycin and anti-tacrolimus antibodies
CN1235608A (zh) * 1996-09-09 1999-11-17 美国家用产品公司 烷基化的雷帕霉素衍生物
AU740304B2 (en) * 1997-04-09 2001-11-01 Isotechnika Inc. Method for production of antibodies to specific sites of rapamycin
US6709873B1 (en) 1997-04-09 2004-03-23 Isodiagnostika Inc. Method for production of antibodies to specific sites of rapamycin
DE19951684A1 (de) * 1999-10-27 2001-05-03 Aventis Pharma Gmbh Neuer immunologischer Assay zur Bestimmung von C-peptidhaltigen Kontaminanten in Proben von Humanisulin und dessen Derivaten
US7193065B2 (en) * 2001-07-13 2007-03-20 Roche Diagnostics Operations, Inc. Protease inhibitor conjugates and antibodies useful in immunoassay
US7157561B2 (en) * 2001-07-13 2007-01-02 Roche Diagnostics Operations, Inc. Methods of inhibiting transmission of a costimulatory signal of lymphocytes
US20040243224A1 (en) * 2003-04-03 2004-12-02 Medtronic Vascular, Inc. Methods and compositions for inhibiting narrowing in mammalian vascular pathways
US20050176080A1 (en) * 2004-02-10 2005-08-11 Vani Bodepudi Hapten, immunogens and derivatives of ascomycin useful for preparation of antibodies and immunoassays
CA2558596A1 (en) * 2004-03-05 2005-09-15 Astellas Pharma Inc. Anti fk778 antibodies and high sensitive immunoassay methods
EP1730525B1 (en) * 2004-03-10 2013-06-19 Seradyn, Inc. Immunoassays for everolimus
US7445916B2 (en) 2004-04-14 2008-11-04 Wyeth Process for preparing rapamycin 42-esters and FK-506 32-esters with dicarboxylic acid, precursors for rapamycin conjugates and antibodies
US20110104186A1 (en) 2004-06-24 2011-05-05 Nicholas Valiante Small molecule immunopotentiators and assays for their detection
MX2007001676A (es) * 2004-08-10 2007-04-12 Wyeth Corp Derivados de 42-ester de rapamicina con acido 2,2-bis(hidroximetil)propionico y metodos para hacer los mismos.
US8021849B2 (en) 2004-11-05 2011-09-20 Siemens Healthcare Diagnostics Inc. Methods and kits for the determination of sirolimus in a sample
AU2006225382B2 (en) * 2005-03-21 2013-05-09 Cytacoat Ab An antimicrobial agent comprising a cysteine compound covalently bound to a substrate, in particular by binding through an S-S bridge via a spacer molecule
US7189582B2 (en) 2005-04-27 2007-03-13 Dade Behring Inc. Compositions and methods for detection of sirolimus
US20080081379A1 (en) * 2006-07-13 2008-04-03 Sigler Gerald F Homogeneous double receptor agglutination assay for immunosuppressant drugs
US7883855B2 (en) 2006-07-21 2011-02-08 Abbott Laboratories Immunosuppressant drug extraction reagent for immunoassays
FR2908658B1 (fr) * 2006-11-20 2011-11-11 Centre Nat Rech Scient Composition pour la prevention et/ou le traitement des maladies associees a la surexpression du tnf et/ou de l'il-12
US7914999B2 (en) 2006-12-29 2011-03-29 Abbott Laboratories Non-denaturing lysis reagent
EP2118657B1 (en) 2006-12-29 2014-05-21 Abbott Laboratories Non-denaturing lysis reagent for use with capture-in-solution immunoassay
WO2008082979A2 (en) 2006-12-29 2008-07-10 Abbott Laboratories Diagnostic test for the detection of a molecule or drug in whole blood
CA2673296C (en) 2006-12-29 2012-10-16 Abbott Laboratories Improved assay for immunosuppressant drugs
US20080287675A1 (en) * 2007-05-18 2008-11-20 Abbott Laboratories Cascade system
US9901567B2 (en) 2007-08-01 2018-02-27 Syntarga B.V. Substituted CC-1065 analogs and their conjugates
US20110097733A1 (en) 2009-10-27 2011-04-28 Michel Anciaux Process for the production of a hybridoma and antibody obtained therefrom, able to recognize more than one vitamin d metabolite
DK3056203T3 (da) 2010-04-21 2018-01-29 Syntarga Bv Konjugater af cc-1065-analoger og bifunktionelle linkere.
BR112014032916A2 (pt) * 2012-06-28 2017-08-01 Pfizer anticorpos anti-fármacos e usos destes para o monitoramento de fármaco
CN105899237B (zh) 2014-01-10 2019-09-03 斯索恩生物制药有限公司 用于治疗子宫内膜癌的倍癌霉素adc
KR102344354B1 (ko) 2014-01-10 2021-12-28 비온디스 비.브이. 향상된 생체내 항종양 활성을 나타내는 듀오카르마이신 adc
EP3197919A1 (en) * 2014-09-22 2017-08-02 Synthon Biopharmaceuticals B.V. Pan-reactive antibodies to duocarmycins
JP7319362B2 (ja) 2018-11-02 2023-08-01 シーメンス・ヘルスケア・ダイアグノスティックス・インコーポレイテッド マクロフィリン結合医薬アッセイに使用するための結合競合剤およびその使用方法

Family Cites Families (26)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5169773A (en) * 1984-10-04 1992-12-08 Sandoz Ltd. Monoclonal antibodies to cyclosporins
DE3587505T2 (de) 1984-10-04 1994-01-05 Sandoz Ag Monoklonale antikörper gegen zyklosporine.
US4650803A (en) 1985-12-06 1987-03-17 University Of Kansas Prodrugs of rapamycin
ATE98700T1 (de) 1987-06-05 1994-01-15 Fujisawa Pharmaceutical Co Anti-fr-900506-stoffe-antikoerper und hoechstempfindliches enzym-immunoassay-verfahren.
JPH02495A (ja) * 1987-12-25 1990-01-05 Tosoh Corp モノクローナル抗体、その製法及びそれを用いた測定法
CA2039541A1 (en) * 1990-04-05 1991-10-06 Ethel B. Jacobson Monoclonal antibodies to avermectins
EP0473961B1 (en) * 1990-08-15 1996-01-03 Abbott Laboratories Immunoassay reagents and method for determining cyclosporine
US5130307A (en) 1990-09-28 1992-07-14 American Home Products Corporation Aminoesters of rapamycin
PT98990A (pt) * 1990-09-19 1992-08-31 American Home Prod Processo para a preparacao de esteres de acidos carboxilicos de rapamicina
US5120842A (en) * 1991-04-01 1992-06-09 American Home Products Corporation Silyl ethers of rapamycin
US5100883A (en) 1991-04-08 1992-03-31 American Home Products Corporation Fluorinated esters of rapamycin
US5322772A (en) 1991-04-09 1994-06-21 Children's Research Institute Rapamycin assay
US5118678A (en) 1991-04-17 1992-06-02 American Home Products Corporation Carbamates of rapamycin
FI921595A (fi) * 1991-04-17 1992-10-18 American Home Prod Rapamycinkarbamater
US5194447A (en) 1992-02-18 1993-03-16 American Home Products Corporation Sulfonylcarbamates of rapamycin
US5118677A (en) 1991-05-20 1992-06-02 American Home Products Corporation Amide esters of rapamycin
US5514544A (en) * 1991-07-26 1996-05-07 Eli Lilly And Company Activator gene for macrolide biosynthesis
US5151413A (en) 1991-11-06 1992-09-29 American Home Products Corporation Rapamycin acetals as immunosuppressant and antifungal agents
US5177203A (en) 1992-03-05 1993-01-05 American Home Products Corporation Rapamycin 42-sulfonates and 42-(N-carboalkoxy) sulfamates useful as immunosuppressive agents
GB9221220D0 (en) * 1992-10-09 1992-11-25 Sandoz Ag Organic componds
US5258389A (en) 1992-11-09 1993-11-02 Merck & Co., Inc. O-aryl, O-alkyl, O-alkenyl and O-alkynylrapamycin derivatives
GB9307491D0 (en) 1993-04-08 1993-06-02 Sandoz Ltd Organic compounds
US5504091A (en) 1993-04-23 1996-04-02 American Home Products Corporation Biotin esters of rapamycin
AU6711994A (en) 1993-04-23 1994-11-21 American Home Products Corporation Rapamycin conjugates and antibodies
ES2176245T3 (es) 1993-04-23 2002-12-01 Wyeth Corp Anticuerpos de ramapicinas de ciclo abierto.
US6187547B1 (en) * 1993-09-08 2001-02-13 Novartis Ag Assay kit

Also Published As

Publication number Publication date
JP2003024065A (ja) 2003-01-28
NO320470B1 (no) 2005-12-12
HU9501975D0 (en) 1995-08-28
DK0693132T3 (da) 1998-03-02
DE69407402T2 (de) 1998-06-04
US6635745B2 (en) 2003-10-21
KR100347166B1 (ko) 2002-11-04
FI954319A0 (fi) 1995-09-14
GR3025753T3 (en) 1998-03-31
US20020002273A1 (en) 2002-01-03
PL310967A1 (en) 1996-01-22
AU677321B2 (en) 1997-04-17
SK280048B6 (sk) 1999-07-12
SK125795A3 (en) 1996-06-05
AU6537794A (en) 1994-11-08
NZ265051A (en) 1996-09-25
PL185855B1 (pl) 2003-08-29
FI110670B (fi) 2003-03-14
CN1120854A (zh) 1996-04-17
JP3397325B2 (ja) 2003-04-14
GB9307491D0 (en) 1993-06-02
ES2110230T3 (es) 1998-02-01
WO1994024304A1 (en) 1994-10-27
RU2175672C2 (ru) 2001-11-10
CN1080312C (zh) 2002-03-06
JP2006249090A (ja) 2006-09-21
JPH08508647A (ja) 1996-09-17
NO953975L (no) 1995-11-24
US8039600B2 (en) 2011-10-18
ATE161289T1 (de) 1998-01-15
KR100404162B1 (ko) 2003-11-01
BR9406210A (pt) 1996-02-06
US20020022717A1 (en) 2002-02-21
CZ258395A3 (en) 1996-01-17
NO953975D0 (no) 1995-10-06
FI954319A (fi) 1995-09-14
JP4287619B2 (ja) 2009-07-01
JP2001302698A (ja) 2001-10-31
EP0693132B1 (en) 1997-12-17
CZ284431B6 (cs) 1998-11-11
DE69407402D1 (de) 1998-01-29
HUT72835A (en) 1996-05-28
EP0693132A1 (en) 1996-01-24
KR960702003A (ko) 1996-03-28
US8039599B1 (en) 2011-10-18

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU221606B (hu) Rapamicin (származékok) felismerésére képes monoklonális antitestek, ilyen antitesteket magukban foglaló immunvizsgáló készletek, ilyen antitesteket termelő hibridóma sejtvonalak és rapamicin-, valamint fehérje-molekularészből álló konjugátumok
EP1206493B1 (en) Monoclonal antibodies to tacrolimus and immunoassay methods for tacrolimus
AU2013305884A1 (en) Antibodies to risperidone haptens and use thereof
JP2004149542A (ja) ラパマイシン結合体及び抗体
US20080206788A1 (en) Reagents and methods for the detection and quantification of vancomycin in biological fluids
USRE40596E1 (en) Rapamycin assay
CA2156397C (en) Rapamycin assay
US6797479B2 (en) Reagents and methods for the detection and quantification of vancomycin in biological fluids
CA2559998C (en) Rapamycin conjugates and antibodies

Legal Events

Date Code Title Description
DGB9 Succession in title of applicant

Owner name: NOVARTIS AG., CH