HU221575B

HU221575B - Oxigénadagoló

Info

Publication number: HU221575B
Application number: HU9902142A
Authority: HU
Inventors: Claudio Boffito; Bennie Josephus De Maagt
Original assignee: Saes Getters S.P.A.
Priority date: 1996-11-22
Filing date: 1997-11-20
Publication date: 2002-11-28
Also published as: CZ230698A3; JP2999559B2; RU2155415C2; AR009629A1; ITMI962449A1; BR9707164A; JPH11508732A; CN1209906A; US6169361B1; CZ298064B6; DE69706535D1; PL327576A1; UA35649C2; MY118808A; DE69706535T2; KR100358257B1; IT1285988B1; HUP9902142A3; WO1998022975A1; HUP9902142A2

Abstract

A találmány oxigénadagoló nagynyomású, gázkisülésű lámpákhoz,fémedényben tárolt, oxigénfejlesztő anyaggal, amely fémedényben (11)tárolt oxigénfejlesztő anyag (12) Ag2O. Előnyösen az oxigénfejlesztőAg2O anyag por alakú, szükség szerint inert anyagú porral ésgetteranyaggal kiegészítve. ŕ

Description

A találmány tárgya oxigénadagoló, nagynyomású, gázkisülésű lámpákhoz, fémedényben tárolt, oxigénfejlesztő anyaggal.

A nagynyomású, gázkisülésű lámpáknak belső burája van, külső üvegburában elrendezve, ahol a külső 5 üvegbura inért gázzal van töltve, vagy vákuumos. A belső, kvarcüveg vagy fényáteresztő kerámia, általában timföldagyagú bura maga a kisütőcső. A külső üvegbura alkalmazásának célja annak megakadályozása, hogy külső levegő gázai bediffúndálhassanak az üzemszerű- 10 en rendkívül magas hőmérsékletű belső burába.

A belső bura, azaz a kisütőcső különböző gázokkal lehet megtöltve, a gázkisülésű lámpa jellegétől függően. A kisütőcsövet megtöltő gáz rendszerint legalább egyféle nemes gázt is tartalmaz, tartalmaz továbbá nát- 15 riumgőzöket, higanygőzöket vagy fém-halogéneket, általában jodidokat. A gázkisülésű lámpa kisütőcsövének végeiben egy-egy fémelektróda van beépítve. Ha az elektródák közötti feszültség meghalad egy küszöbértéket, a gázkeverékben plazma képződik, amely látható 20 és ultraviola (UV) hullámtartományban sugároz. Vannak olyan lámpák, amelyek külső üvegburája belső felületén, vékony rétegben úgynevezett foszfor van felvive, amely réteg az UV sugárzást, legalább részben, a látható hullámtartományba konvertálja. Más lámpák- 25 bán cirkon-dioxid (ZrO₂)-réteg van felvive a kisütőcső két végére, ami a cső belsejében uralkodó hőmérséklet fenntartását segíti.

A lámpagyártók úgy találták, hogy kis mennyiségű oxigén jelenléte a külső üvegburában előnyös lehet a 30 lámpa működése tekintetében.

Az US 4,918,352 szabadalmi leírásban olyan lámpakialakítás van ismertetve, ahol a külső üvegburába oxigént adalékoltak, illetve, ahol a külső üvegburában oxigénforrást helyeztek el. Az oxigénforrás egy olyan 35 anyag, amely a működési hőmérsékleten oxigént bocsát ki. A leírás szerinti kitanítás szerint az oxigén oxidálja a villamos vezetők felületót, így megakadályozza a nitrogéngáz fogyását a kisütőcsőben.

Az US 4,499,396 szabadalmi leírás szerint a kevés 40 oxigént tartalmazó gázközeg előnye a foszfor redukciójának befolyásolásában mutatkozik meg, az ilyen közeg akadályozza a foszforok redukcióját és feketedését, ami különben lecsökkentené a fénykibocsátást, és lecsökkentené a lámpa hasznos élettartamát. A foszforok 45 feketedését szénhidrogének jelenléte okozhatja. A lámpában különböző forrásokból kerülhetnek be szénhidrogének: a külső üvegburába bekerülhetnek szénhidrogének a lámpa elemeinek szennyezéseként, leginkább a villamos vezetőkről, vagy a leszíváshoz használt vá- 50 kuumpumpa kenőanyagából, vagy az alkalmazott, például a ZrO₂-réteg, vagy a foszforréteg felvitelénél alkalmazott, szerves ragasztóanyagokból. A lámpa magas működési hőmérsékletén a szénhidrogének elbomlanak, a szénhidrogénekből felszabaduló karbon lerakó- 55 dik a külső vagy belső bura felületén, és elsötétíti azt.

Ez a sötét réteg nemcsak lecsökkenti a fénykibocsátást, hanem növeli a kisütőcső hőmérsékletét is, ami a lámpa fényspektrumának megváltozását is okozza. Ilyen sötét réteg már a lámpa első üzemóráiban is lerakódhat, ezért 60 szükséges és kívánatos, hogy a lámpa életének lehető legkorábbi szakaszában már megszüntessük a sötét réteg kialakulásának lehetőségét.

Nem engedhető meg gáznemű oxigén jelenléte a külső üvegburában, a burák hermetikus lezárásának jelenleg alkalmazott vizsgálata idején, amely vizsgálat során a külső üvegburában koronafény-kisülés keletkezhet Következésképpen az lehet előnyös, ha olyan oxigénadagolót alkalmazunk a külső üvegburában, amely csak a lezárás vizsgálatát követően bocsát ki oxigéngázt a lámpa külső üvegburájának belső terébe. Az említett irodalmi helyeken nem találtunk kitanítást erre alkalmas megoldásra.

APL Engineered Materials, Inc., Illionis, USA gyártmányismertetőjében találtunk olyan megoldást, ahol bárium-peroxidot (BaO₂) helyeztek egy lámpa külső üvegburájába, egy rozsdamentes acéledényben, amely edény porózus fedőelemmel van lezárva. A katalógus szerint ez egy kevés oxigént juttat be az üvegbura belső terébe. Az edény úgy van elrendezve a külső üvegburában, hogy a kisütőcső felhevíthesse. A fűtés hatására a BaO₂ oxigéngázt bocsát ki, amely gáz reakcióba lép a szénhidrogénekkel az alábbi reakcióegyenletek szerint:

BaO₂ —> BaO+1/2 O₂ (I)

C_nH_m+(n+l/4m)O₂->nCO₂+(m/2)H₂O (H)

A BaO₂ alkalmazása azonban néhány hiányossággal jár:

A BaO₂ lámpában történő alkalmazására az jUS 3,519,864 szabadalom leírásában tettek először ja- ϊ vaslatot, ahol a hidrogént kívánták ily módon elnyeletni. A hidrogén jelenléte ugyanis emeli a kisülés beindulásához szükséges feszültségef ami előnytelen. A BaO₂ a hidrogénnel az alábbiak szerint lép reakcióba:

BaO₂+H₂ —> Ba(OH)2 (111) ;

A keletkező BaíOH^ viszont, nemkívánatos módon, lebomlik az alábbi egyenlet szerint:

BaíOHjj -> BaO+H₂O (IV) f

A fenti (I), (III) és (IV) reakciók szimultán módon ⁱ is végbemennek, ami a BaO₂ adagolásának helyes ütemét kiszámíthatatlanná teszi. Ezt az adagolást tovább bonyolítja, hogy a különböző reakciók sebessége különböző módon függ a hőmérséklettől. Az APL cég kereskedelmi árukatalógusának ajánlása szerint a BaO₂ tartóját olyan helyre kell helyezni a lámpában, ahol üzemszerűen 250-325 °C a hőmérséklet. Ezt a feltételt azonban egyáltalán nem könnyű teljesíteni, mert egy, a lámpán belül adott pont hőmérséklete erősen függ különböző tényezőktől, így a lámpa üzemeltetési helyzetétől (vízszintes, függőleges vagy ferde), továbbá a lámpa- ;

foglalat és -bura anyagától és méreteitől is.

Ismeretes, hogy a BaO₂ oxigént nagy mennyiségben csak 500 °C felett képes kibocsátani. Ebből következik, hogy az ajánlott 325 °C-on, a lámpa életének kezdetén nem képes olyan mennyiségű oxigén kibocsátására, amennyi a sötétedés megelőzéséhez elegendő lenne.

Célunk a találmánnyal az ismert megoldások emlí- β tett hiányosságainak kiküszöbölése, olyan oxigénadagoló kialakításával, nagynyomású, gázkisülésű lámpák ' számára, amely oxigénadagoló viszonylag alacsony hő2

HU 221 575 Bl mérsékleten és viszonylag korán képes a szükséges oxigénmennyiség kibocsátására.

A találmány alapja az a felismerés, hogy Ag₂O alkalmazása oxigénkibocsátó anyagként, számos előnnyel jár, a BaO₂ alkalmazásához képest. Az Ag₂O reakciója 5 az oxigénnel az alábbi képlet szerint történik:

Ag₂O->2 Ag+1/2O₂ (V)

Az oxigénkibocsátás mintegy 300 °C-nál kezdődik, következésképp a lámpa buráinak hermetikus lezárása és a lezárás vizsgálata elvégezhető anélkül, hogy köz- 10 ben oxigénkibocsátás történne. Másrészt az Ag₂O oxigénkibocsátása 340 °C fölött intenzívvé, 400 °C-nál nagyon gyorssá válik, így ez az anyag a lámpában 340 °C és 400 °C közötti, széles hőmérséklet-tartományban alkalmas megfelelő mennyiségű és intenzitá- 15 sú oxigénkibocsátásra. Ez lehetőséget ad arra, hogy más szempontból is kedvező helyre telepítsük az oxigénadagolót, ahol nem zavaija a fénykibocsátást, így az oxigénadagoló a kisütőcső egyik végénél is elrendezhető, és például az egyik villamos vezetőhöz rögzíthető. 20 Tovább növeli az elrendezhetőség szabadságát, hogy az ilyen oxigénadagoló a lámpa összeszerelése után, a lámpa bekapcsolása előtt, beiktatható egy aktiválólépés, amelyben külső energiaforrással, például rádiófrekvenciásán, lézerrel vagy más alkalmas módon felhevít- 25 jük a oxigénadagolót, és így beindítjuk az oxigénkibocsátást már a lámpa első bekapcsolása előtt. Az Ag₂O oxigénadagoló további előnye, hogy szobahőmérsékleten, és levegőatmoszférában is tárolható, viszonylag hosszú ideig, például tíz nap múlva történő beszere- 30 lésig, anélkül, hogy a vele megszerelt lámpa működésében ennek negatív hatása jelentkezne.

A feladat találmány szerinti megoldása oxigénadagoló, nagynyomású, gázkisülésű lámpákhoz, fémedényben tárolt, oxigénfejlesztő anyaggal, amely fémedény- 35 ben tárolt oxigénfejlesztő anyag Ag₂O.

Előnyösen az oxigénfejlesztő anyag por alakú Ag₂O.

Célszerűen az oxigénfejlesztő anyag 1,0-50 pm szemcseméretű, por alakú Ag₂O. 40

Előnyösen az oxigénadagolónak felül nyitott, alul zárt, hengeres edénye van, amelyben oxigénfejlesztő anyagként Ag₂O van tárolva, és amely hengeres edény az oxigénfejlesztő anyagot át nem eresztő, gázáteresztő módon, fedőelemmel van lezárva, és amely hengeres 45 edényen tartó van rögzítve.

Célszerűen az oxigénadagolónak (a rajz szerint) felül nyitott, alul zárt, gyűrű alakú edénye van, amelyben oxigénfejlesztő anyagként Ag₂O van tárolva, és amely gyűrű alakú edény az oxigénfejlesztő anyagot át nem 50 eresztő, gázáteresztő módon, fedőelemmel van lezárva, és amely gyűrű alakú edényen tartó van rögzítve.

Előnyösen az oxigénadagolónak felül sík peremmel ellátott, alul zárt, hengeres edénye van, amelyben oxigénfejlesztő anyagként Ag₂O van tárolva, és amely 55 edény az oxigénfejlesztő anyagot át nem eresztő, gázáteresztő módon, ponthegesztéssel, tömör fémfólia fedőelemmel van lezárva, ahol az edény pereme és fedőeleme között gázkibocsátó rések vannak hagyva, és amely edénynek tartója van. 60

Célszerűen az oxigénadagolónak fémszalag hajtásvonalak mentén történt hajlításával kialakított, poligon keresztmetszetű edénye van, amely edénynek két homlokfalélei között kialakított, gázkibocsátó rése van, amely, rúd alakú edény két vége záróeszközzel le van zárva, és amely edényben oxigénfejlesztő anyagként Ag₂O van tárolva.

Előnyösen az oxigénadagoló inért anyagú port is tartalmaz.

Célszerűen az oxigénadagoló getteranyagot is tartalmaz.

Előnyösen az oxigénadagolónak Ag₂O oxigénfejlesztő anyaga, és tőle elkülönített getteranyaga van.

Célszerűen az oxigénadagolónak Ag₂O oxigénfejlesztő anyaga, és az oxigénfejlesztő anyaggal összekevert getteranyaga van.

Az alábbiakban kiviteli példákra vonatkozó rajz alapján, részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az

1. ábra oxigénadagoló első kiviteli alakja, távlati rajzban, részben metszetben, a

2. ábra oxigénadagoló második kiviteli alakja, távlati rajzban, részben metszetben, a

3. ábra oxigénadagoló harmadik kiviteli alakja, távlati rajzban, részben metszetben, a

4. ábra oxigénadagoló negyedik kiviteli alakja, távlati rajzban, részben metszetben, az

5. ábra fogyásgörbék.

Az Ag₂O oxigénfejlesztő anyag mennyisége nem kritikus, és függ a lámpa méreteitől, valamint attól, hogy van-e az üvegburában ZrO₂ vagy „foszfor”, vagy más, szénhidrogénnel szennyező forrás. A szükséges mennyiség egyszerű kísérlettel meghatározható. Egy kis többlet Ag₂O oxigénfejlesztő anyagmennyiség általában nem okoz problémákat a lámpa minőségében, mert a szabad oxigén lekötődik, például az áramvezetők oxidálása útján, amint az az US 4,918,352 szabadalom leírásában ismertetve van. Célszerűen az Ag₂O oxigénfejlesztő anyag mennyisége annyi, hogy a gázkeverék 0,5%-3,3%-át (térfogat%) tegye ki az oxigéngáz, ha van gáztöltet a külső üvegburában. Az esetben, ha nincs gáztöltet az üvegburában, az Ag₂O oxigénfejlesztő anyag mennyiségét úgy választjuk meg, hogy 5-20 mbar kezdeti oxigénnyomás jöjjön létre az üveghutában.

Az Ag₂O formája is lényegtelen, ha különben működőképes az oxigénadagoló. Ajánlható Ag₂O-forma a finom por alakú Ag₂O a nanométeres szemcsemérettől a milliméter nagyságrendű méretű monokristályokig. Gyártási szempontból előnyös tartomány a 0,1 és 50 mikron közötti szemcseméret-tartomány. Olyan esetekben, amelyekben nagyon kicsi Ag₂O-mennyiség elegendő, vagy az Ag₂O nagyon finom por alakjában van jelen, adhatunk inért anyagot, például timföldet az aktív Ag₂O-pothoz a könnyebb adagolhatóság és kezelhetőség érdekében.

Az Ag₂O oxigénkibocsátó anyagot tartó edény céljára számos fém alkalmas, mint például a rozsdamentes acél, a nikkel vagy titán. Megmunkálás szempontjából előnyös a nikkellel plattírozott vas és a krómnikkel ötvözetek alkalmazása.

HU 221 575 Bl

Ha vákuumjavító hidrogéngetter, például Zr₂Ni is van jelen a külső üvegburában, a getter és az oxigénadagoló integrálható, a getter elhelyezhető az oxigénadagoló edényében vagy az oxigénadagolóval közös tartón. A getteranyag és az oxigénkibocsátó anyag össze is keverhető. Ezek a részmegoldások csökkenthetik a lámpák előállítási költségeit.

A találmány szerinti oxigénadagoló különböző geometriai alakzatokban megvalósítható. Az alábbiakban néhány példát ismertetünk a lámpába építésre alkalmas, lehetséges alakzatokra.

Az 1. ábrán feltüntetett 10 oxigénadagolónak zárt fenekű, felül nyitott, hengeres 11 edénye van, amely 11 edényben laza vagy tömörített por alakú Ag₂O12 oxigénfejlesztő anyag van töltve. All edény felső nyílását 13 fedőelem záqa le a port benntartó, de gázt áteresztő módon. A13 fedőelem például színtereit fémporanyagú tárcsa. All edény külső felén 14 tartó egyik vége van rögzítve, amely 14 tartóval rögzíthető a 10 oxigénadagoló a lámpa külső üvegburájának belső terében, például az egyik áramvezetőhöz.

Egy másik példakénti 20 oxigénadagoló van feltüntetve a 2. ábrán. A 20 oxigénadagolónak gyűrű alakú 21 edénye van, amelybe laza vagy tömörített por alakú Ag₂O 22 oxigénfejlesztő anyag van töltve. A 21 edény gyűrű alakú 23 fedőelemmel van lezárva a port benntartó, de gázt áteresztő módon. A 23 fedőelem például színtereit fémporanyagú tárcsa. A 21 edény külső felén 24 tartó egyik vége van rögzítve, amely 24 tartóval rögzíthető a 20 oxigénadagoló a lámpa külső üvegburájának belső terében, például az egyik áramvezetőhöz.

Egy további példakénti 30 oxigénadagoló van feltüntetve a 3. ábrán. A 30 oxigénadagolónak fémfóliából formált, tányérszerű 31 edénye van, amely edénynek síkban kialakított 32 pereme van. A 31 edénybe laza vagy tömörített por alakú Ag₂O 33 oxigénfejlesztő anyag van töltve. A 31 edényt 34 fedőelem zárja le, amely 34 fedőelem egy folyamatos falú fémfólia, amely fémfólia 35, 35’ ponthegesztésekkel van a 31 edény 32 pereméhez zárva úgy, hogy a 32 perem és a 34 fedőelem között, a nem folyamatos lezárást biztosító 35,35’ ponthegesztések vagy nem folyamatos vonalhegesztések (a továbbiakban ponthegesztések) között gázáteresztő 36 résként működő nyílások maradjanak. A 30 oxigénadagoló 37 tartója a 34 fedőelem anyagából van kialakítva.

Egy negyedik példakénti kiviteli alakú 40 oxigénadagoló van feltüntetve a 4. ábrán. A 40 oxigénadagoló rúd alakú 41 edény poligon keresztmetszetű profilja egy fémszalagból, hajlitással, hidegen van kiformálva. A fémszalagot előbb két hosszirányú, egymással párhuzamos 42,42’ hajtásvonalon hajlítjuk U alakúra, amely U alakú csatornát megtöltünk Ág₂O-anyagú 43 oxigénfejlesztő anyaggal, majd a fémszalagot további két, hosszirányú, egymással párhuzamos 44,44’ hajtásvonalon is meghajtjuk úgy, hogy két 45,45’ homlokfala alakuljon ki, amely 45,45’ homlokfalak szomszédos élei között gázkibocsátó, keskeny 46 rés marad. Ez a technológia különösen alkalmas tömeggyártásra, mert tetszés szerinti hosszban előállítható az oxigénfejlesztő anyaggal töltött rúd, amelyből darabolással, és a darabolással megnyitott 47, 47’ végek lezárásával tetszés szerinti méretű oxigénadagolók, sorozatban állíthatók elő. A szabad 47, 47’ végek lezárása történhet egyszerű összepréseléssel vagy megfelelő lezáróeszközök alkalmazásával, amely eszközök lehetnek például kerámiadugók, paszták stb.

A fentiekből következik, hogy a találmány szerinti oxigénadagolók másféle alakban és technológiával is kialakíthatók.

Az alábbiakban néhány alkalmazási példát ismertetünk a találmány szerinti megoldás előnyeinek igazolására.

1. példa

108 mg Ag₂O oxigénfejlesztő anyagot helyezünk az

1. ábra szerinti 11 edénybe ésa 11 edényt lezáijuk porózus, színtereit acél 13 fedőelemmel. A 13 fedőelem pórusainak átlagos mérete 1 pm. Az Ag_zO oxigénfejlesztő anyaggal töltött 11 edényt vákuumos mérlegelőkamrába helyezzük, amely mérlegelőkamra például a CAHN 121 típusú mérőeszköz. A kamrát leszívatjuk 10^-5 mbar nyomásra. A mintát felfutjuk a kamrában 3 °C/perc sebességgel, 400 °C-ra. A hőfokváltozást számítógéppel vezéreljük, amely számítógép feljegyzi a minta súly- és hőmérséklet-változásait az idő függvényében. A kibocsátott gázokat tömegspektrométerrel elemezzük. Az eredmények az 5. ábrán vannak feltüntetve. A minta tömegének görbéje az 5. ábrán 1 görbe, amely 1 görbéhez tartozó Δ fogyásértékek a jobb oldali koordinátán varrnak feltüntetve. A bal oldali koordinátán vannak feltüntetve a T hőmérsékletértékek, a hőmérséklet változását a t (perc) idővel (vízszintes koordináta) ferdén emelkedő T görbe mutatja. Az 1 görbe 150 °C körül mutat egy kis változást, amely az elemzés szerint CO₂ és H₂O távozásából ered. Ettől eltekintve a minta tömege nem változik lényegesen 300 °C-ig. 300 °C és 400 °C között a minta tömege 7,4 mg-mal lecsökken, amely tömegveszteség megfelel a minta teljes oxigéntartalmának, azaz a mintából nyerhető oxigén teljes mennyiségét leadta a minta szerinti Ag₂O oxigénfejlesztő anyag.

2. példa (összehasonlító)

Az 1. példa szerinti vizsgálatot megismételjük úgy, hogy Ag₂O helyett 195 mg BaO₂-anyagot töltünk a 11 edénybe. Az eredményt az 5. ábra szerinti 2. görbe mutatja. Itt is jelentkezik 150 °C körül a kismértékű változás, amely az elemzés szerint CO₂ és H₂O távozásából ered. Ettől eltekintve a minta tömege nem változik mérhető mértékben 400 °C alatti hőmérsékleten.

3. példa

Összehasonlító módon értékeljük oxigénadagolót tartalmazó és nem tartalmazó fém-halogenid-lámpák karakterisztikáját Négy csoport lámpát hasonlítunk össze: referencialámpákat, amelyekben nincs oxigénadagoló, olyan lámpákat (FD-lámpák), amelyek oxigénadagolóját inertgáz-atmoszférában tartottuk beszerelésükig, olyan lámpákat (AD-lámpák), amelyek oxigénadagolóját leve4

HU 221 575 Bl gőatmoszférában tartottuk 72 órán &í, beszerelésükig, olyan lámpákat (O-lámpák), amelyek nem tartalmaznak oxigénadagolót, és amelyeket szándékosan szennyeztünk szénhidrogénnel, továbbá olyan lámpákat (OFDlámpák), amelyek tartalmaznak inertgáz-atmoszférában 5 tartott oxigénadagolót, és amelyeket szándékosan szennyeztünk szénhidrogénnel. Mindegyik csoportból néhány egyeden végeztünk méréseket A mért lámpákban alkalmazott oxigénadagolók 115 mg Ag₂O oxigénfejlesztő anyagot tartalmaztak. Mindegyik lámpa tártál- 10 mázott Zr₂Ni-alapú hidrogéngettert Mértük a fénykibocsátást lumenben (hn), és a kibocsátott fény x színösszetevőjét a háromszögű színmezőben. A méréseket közvetlenül a stabil üzemelési feltételek beállása után mértük, mintegy 15 perccel a bekapcsolás után. A méréseket újra elvégeztük 100 üzemóra után. Minthogy a kisütőcsövek nátrium-jodid-töltetűek, fekete lerakódás képződése a kisütőcső hőmérsékletének jelentős emelkedését okozza, ami a szín x összetevőjének növekedését eredményezi, így, ha a kibocsátott fény színének x összetevője nem nőtt, azt úgy értékelhettük, hogy nem keletkezett a csőben fekete lerakódás. A mérések eredményét az 1. táblázatban tűntettük fel. Az 1. táblázatban fel van tüntetve a fénykibocsátás lm értéke és a szín x összetevőjének értéke a kezdeti szakaszra (0 óra) vonatkozóan, és a 100 óra folyamatos üzem (100 óra) esetén is.

1. táblázat

Lámpa	Egység	Oóra	100 óra	Fénykibocsátás (%)
ref.	lm	19 640+270	17 680+520	90,0
	X	356+3	368+5
FD	lm	20 140+345	19 640+380	97,5
	X	360+4	355+5
AD	lm	20 500+455	19 950+330	97,3
	X	360+4	357+1,5
O	lm	17 470+1140	12 730+2090	72,9
	X	368+9	380+8
OFD	lm	18 955+970	19435+555	102,5
	X	363+6	358+4

Az 5. ábra szerinti görbéket összehasonlítva világo- 35 san kitűnik, hogy az Ag₂O oxigénkibocsátása 340 °Cnál kezdődik és 400 °C körüli hőmérsékleten, a teljes oxigénmennyiséget kibocsátva befejeződik, ugyanakkor a BaO₂ 400 °C-nál még nem bocsát ki számottevő mennyiségű oxigént A táblázatban a ref.-, az FD- és az 40 AD-csoport eredményeinek összevetéséből az is kitűnik, hogy az oxigénadagoló a fénykibocsátás csökkenése ellen hat, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között (levegőn vagy inért gázban) tároltuk az oxigénadagolót beépítés előtt. A szénhidrogén káros hatá- 45 sa egyértelmű az 0-lámpa-csoport mérési eredményeiből. A táblázat utolsó sorából (OFD-lámpák) az is kiderül, hogy az oxigénadagoló képes megakadályozni, hogy a szénhidrogén-szennyezés kifejtse káros hatását.

Az, hogy az oxigénadagolóval ellátott lámpák színének 50 x koordinátaértéke alacsonyabb, mint az oxigénadagolóval nem rendelkezőké, azt mutatja, hogy az oxigén megakadályozza sötétítő karbonréteg lerakódását.

Végül végeztünk tömegspektrométeres elemzéseket a külső üvegburában lévő gázok összetételének megái- 55 lapítására, 2000 üzemóra után, amely mérések azt mutatták, hogy az oxigénadagolóval ellátott lámpák külső üvegburájában lévő gáz tartalmaz ugyan CO₂-t, de nem tartalmaz hidrogént Ebből arra következtettünk, hogy a getteranyag hatékonyságát nem befolyásolja az oxi- 60 gén jelenléte. A CO₂-t fokozatosan elnyeli a getteranyaga, a maradék nem befolyásolja hátrányosan a lámpa hosszú idejű működési paramétereit.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Oxigénadagoló, nagynyomású, gázkisülésű lámpákhoz, fémedényben tárolt oxigénfejlesztő anyaggal, azzal jellemezve, hogy a fémedényben (11, 21, 31, 41) tárolt oxigénfejlesztő anyag (12,22,33,43) Ag₂O.
2. Az 1. igénypont szerinti oxigénadagoló, azzaljellemezve, hogy az oxigénfejlesztő anyag (12,22,33,43) por alakú Ag₂O.
3. A 2. igénypont szerinti oxigénadagoló, azzaljellemezve, hogy az oxigénfejlesztő anyag (12, 22, 33, 43) 1,0-50 pm szemcseméretű, por alakú Ag₂O.
4. Az 1. igénypont szerinti oxigénadagoló, azzal jellemezve, hogy felül nyitott, alul zárt, hengeres edénye (11) van, amelyben oxigénfejlesztő anyagként (12) Ag₂O van tárolva, és amely hengeres edény (11) az oxigénfejlesztő anyagot (12) át nem eresztő, gázáteresztő módon, fedőelemmel (13) van lezárva, és amely hengeres edényen (11) tartó (14) van rögzítve.
5. Az 1. igénypont szerinti oxigénadagoló, azzal jellemezve, hogy felül nyitott, alul zárt, gyűrű alakú edé5

HU 221 575 BI nye (21) van, amelyben oxigénfejlesztő anyagként (22) Ag₂O van tárolva, és amely gyűrű alakú edény (21) az oxigénfejlesztő anyagot (22) át nem eresztő, gázáteresztő módon, fedőelemmel (23) van lezárva, és amely gyűrű alakú edényen (21) tartó (24) van rögzítve.
6. Az 1. igénypont szerinti oxigénadagoló, azzal jellemezve, hogy felül sík peremmel (32) ellátotti alul zárt, hengeres edénye (31) van, amelyben oxigénfejlesztő anyagként (33) Ag₂O van tárolva, és amely edény (31) az oxigénfejlesztő anyagot (33) át nem eresztő, gázáteresztő módon, ponthegesztéssel (35, 35’), tömör fémfólia fedőelemmel (34) van lezárva, ahol az edény pereme (32) és fedőeleme (34) között gázkibocsátó rések (36) vannak hagyva, és amely edénynek (11) tartója (37) van.
7. Az 1. igénypont szerinti oxigénadagoló, azzal jellemezve, hogy fémszalag hajtásvonalak (42, 42’ és 44,

44’) mentén történt hajlításával kialakított, poligon keresztmetszetű edénye (41) van, amely edénynek (41) két homlokfal- (45, 45’) élei között kialakított, gázkibocsátó rése (46) van, amely, rúd alakú edény (41) két vége záróeszközzel le van zárva, és amely edényben (41) oxigénfejlesztő anyagként (43) Ag₂O van tárolva.
8. Az 1. igénypont szerinti oxigénadagoló, azzal jellemezve, hogy inért anyagú port is tartalmaz.
9. Az 1. igénypont szerinti oxigénadagoló, azzal jellemezve, hogy getteranyagot is tartalmaz.
10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti oxigénadagoló, azzal jellemezve, hogy Ag₂O oxigénfejlesztő anyaga (43), és tőle elkülönített getteranyaga van.
11. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti oxigénadagoló, azzal jellemezve, hogy Ag₂O oxigénfejlesztő anyaga (43), és az oxigénfejlesztő anyaggal (43) összekevert getteranyaga van.