HU220727B1 - Csatlakozóegység, eljárás ennek megvalósítására és legalább egy ilyen csatlakozóegységet tartalmazó elektromos készülék - Google Patents

Description

A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 1 lap ábra)

HU 220 727 Bl

A jelen találmány elektromos összeköttetésre vonatkozik, amelyek szükségszerűen előfordulnak elektromos készülékekben, akár külső csatlakozásáról, akár két alkotórésze közötti belső csatlakozásról van szó.

Pontosabban, arra az esetre vonatkozik, amelyben sodrott elektromos vezetéket fém alkatrészhez csatlakoztatunk.

Jelenleg leggyakrabban alkalmazott megoldások közül - eltekintve más jellegű megoldásoktól, melyek például forrasztást használnak - a jelen találmányhoz legközelebb állóra szorítkozva, ismert az a megoldás, amelynél az elektromos vezeték fémsodratának előzetesen lecsupaszolt vége rá van tekerve egy szorítóelemre, mint például egy szegecs vagy csavar, és ez az együttes fém alkatrészre van ráhelyezve, majd axiálisan rá van szorítva erre ezzel a szorítóelemmel.

A keletkezett csatlakozóegység általában kielégítő.

Hátrányokkal is rendelkezik azonban, ezek a következők.

Először, a csatlakozóegység megvalósítása viszonylag költséges, mert a csatlakoztatandó fém alkatrészen kívül szegecset vagy csavart is szükségessé tesz, és mert csak kézi művelettel hozható létre.

Annál is inkább így van, mivel annak érdekében, hogy megakadályozzuk az elektromos vezeték szálainak oldalirányú szétsodródását, ami az egység szigetelését tönkreteheti, szükséges a szálak előkészítése, például olyan összesodrással, amely együtt tartja őket, mielőtt a felhasznált szorítóelemre rácsavamánk azokat.

Ha az automatizálás megkönnyítése érdekében, a sodratra kábelsarut helyezünk, ennek a sarunak és a felszerelésének a költsége elkerülhetetlenül megemeli a költségeket.

Ezenkívül és főként, a megvalósítás gondossága ellenére, az ilyen csatlakozóegységgel biztosított elektromos kapcsolat meghibásodhat, ha az elektromos vezetéket - akár akaratlanul - húzásnak vetjük alá és valamilyen intézkedést nem hoztunk ennek megakadályozására.

Bizonyos, hogy egy ilyen csatlakozóegység húzással szembeni ellenállása viszonylag csekély, a fémsodrat ilyenkor könnyen kiszabadul, esetleg egyszerűen letekeredik a szorítóelemről, amelyre rá van csavarva.

Elektromos csatlakozóegység ismerhető meg az FR 2,023,172 számú szabadalmi iratból, amely sodrott elektromos vezeték és vezető fólia összekötésére szolgál. A csatlakozóegység hajlított lemezéből három oldalú kivágással egy nyelv van kialakítva, amely kihaj lításával fészket képeznek a vezető sodrat számára. A vezető sodrat behelyezése után a nyelvet rásajtolják. A vezeték és nyelv mechanikai rögzítését a csatlakozólemezből kialakított tüskék segítik. A megoldás bonyolult, több lépésben végzett sajtolási munkát követel meg, ami a kivitelezés költségét nagyon megemeli.

A jelen találmány tárgya, általános módon, egy olyan eszköz, amely amellett, hogy előnyösen a szóban forgó csatlakozóegység különösen gazdaságos megvalósításához vezet, lehetővé teszi a fenti hátrányok elkerülését.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a csatlakoztatandó fém alkatrész két egymásra helyezett lemezből áll, és ezeket legalább egy, a lemezek vastagságából régóta ismert, általánosan „peremezés”-nek nevezett technikával kialakított kidomborodás erősíti össze. Lehet egy fémlapból kialakított két lemezről is a megoldást használni, kitűnő biztonság és megbízhatóság mellett, a lemezek közötti mechanikai kapcsolat és a kívánt elektromos összeköttetés létrehozására.

A jelen találmány tárgya így elsősorban csatlakozóegység fém alkatrésszel, amelyhez egy sodrott elektromos vezeték fémsodrata csatlakozik. Ennek a csatlakozóegységnek a találmány értelmében az a különlegessége, hogy a fém alkatrész legalább egy helyen, két egymásra helyezett lemezből van kialakítva, melyeket legalább egy, e lemezek anyagából kialakított kidomborodás erősít össze, a vezetékfémsodrat be van csíptetve a lemezek közé, és a kidomborodásnál legalább néhány, az elektromos vezeték szálai közül körülveszi azt, közelítőleg annak axiális síkjában. A találmány tárgya még a megvalósításra szolgáló eljárás és minden, ilyen fajta csatlakozóegységet tartalmazó elektromos készülék.

Összefoglalva, a találmány szerint, ahelyett, hogy kidomborodást csavarnánk körül transzverzális, azaz e szegecs tengelyére merőleges síkban, legalább néhány, az elektromos vezeték fémsodratának szálai közül szétterül a kidomborodáshoz képest axiális, azaz a kidomborodás tengelyén áthaladó vagy azzal párhuzamos síkban, egy, annak előállítási módjából adódó, cikcakkos pályát követve.

Valójában a kidomborodás így szűk pályát alkot e szálak számára, ami nyilvánvalóan nem lehetséges egy fentebb leírt szegeccsel vagy csavarral.

E szűk pályából adódóan a csatlakozóegység ellenállása az elektromos vezeték meghúzásával szemben is jelentősen megnő.

Ezenkívül és főként, a találmány szerinti összekötési folyamat előnyös módon a csatlakoztatandó fém alkatrészhez tartozó vagy azt alkotó két lemez összeszerelésekor létrejön, ezzel egyidejűleg.

így, előnyös módon, nem jár jelentős költséggel.

A találmány jellemzői és előnyei kitűnnek a következő leírásból, amely példaként a csatolt vázlatos ábrákra hivatkozik:

az 1. ábra a találmány szerinti csatlakozóegység elölnézeti rajza;

a 2. ábra egy felülnézeti rajz, az 1. ábrán látható II nyílnak megfelelően;

a 3. ábra egy hosszmetszeti rajz, nagyobb léptékben, az 1. ábrán látható III-III tengelynek megfelelően;

a 4. ábra egy keresztmetszeti rajz, a 3. ábrával megegyező léptékben, az 1. ábrán látható IV-IV tengelynek megfelelően;

az 5. ábra a csatlakozóegység megvalósítására szolgáló eljárást szemléltető távlati rajz.

Amint az ezeken az ábrákon látható és önmagában ismeretes, a találmány szerinti 10 csatlakozóegység általánosan fogalmazva 11 fém alkatrészt tartalmaz, amelyhez sodrott elektromos 13 vezeték 12 fémsodrata csatlakozik.

Sodrott elektromos 13 vezetéken, szokásos módon, olyan elektromos 13 vezetéket értünk, amelynek 12 fém2

HU 220 727 Bl sodrata 14 vezetékszálak nyalábjaként van kialakítva, amelyek elvileg, legalábbis eredetileg, általában egyenesek és párhuzamosak.

A találmány szerint all fém alkatrész legalább egy helyen, két egymásra helyezett 15A, 15B lemezből van kialakítva, melyeket legalább egy, e 15A, 15B lemezek vastagságából kialakított 16 kidomborodás erősít össze. A 13 vezeték 12 fémsodrata be van csíptetve a 15A, 15B lemezek közé, úgy, hogy néhány az elektromos 14 vezeték szálai közül, ha nem az összes, körülveszi a 16 kidomborodást, közelítőleg annak axiális síkjában.

Önmagában ismert módon, a 16 kidomborodást két, például kör keresztmetszetű, üreges 17A, 17B domborítás alkotja, amelyek a 15A, 15B lemezekből van kialakítva „peremezés”-nek nevezett technikával, és amelyek, egymásba illeszkedő formájukkal és egybeeső A tengelyeikkel, kellően szorosan csatlakoznak egymáshoz, hogy biztosítsák a 15A, 15B lemezek kívánt mechanikai kapcsolatát.

A „peremezés” technikája önmagában jól ismert, és mivel nem tartozik szorosan a jelen találmányhoz, itt részletesen nem újuk le.

Elegendő annyit jelezni, hogy amint az az 5. ábrán látható, a 15A, 15B lemezeket egymáshoz közelítjük az 5. ábrán látható F nyílnak megfelelően, amíg egymáshoz illeszkednek, ezután közösen domborítjuk úgy, hogy kötés jöjjön létre az üreges 17A, 17B domborításokon, amint az a 3. és 4. ábrákon látható. Kis ellentétes kúp, a 16 kidomborodás A tengelyének megfelelő irányban, a kötés jóságát javítja.

A találmány szerint a 15A, 15B lemezek közé beillesztjük az elektromos 13 vezeték 12 fémsodratának lecsupaszolt végét a 16 kidomborodás kialakítására kiválasztott 16’ helyen, úgy, ahogyan azt egy egyszerű körvonallal jeleztük az 5. ábrán.

Bizonyos, hogy valójában legalább néhány szál e 12 fémsodrat 14 vezetékszálai közül, ha nem az összes, cikcakkban körülveszi a kialakított 16 kidomborodást, az A tengelyen átmenő vagy azzal párhuzamos síkban, úgy, ahogyan az a 3. és 4. ábrán látható, és e 14 vezetékszálak jelenléte nem rontja az összeerósítés kielégítő minőségét.

Ily módon, a találmány szerinti megvalósítási eljárásnak megfelelően, egyszerre biztosítjuk a két 15A, 15B lemez összeerősítését és az elektromos 13 vezeték csatlakoztatását az általuk alkotott 11 fém alkatrészhez.

Az ábrákon a 10 csatlakozóegység teljes egészében két 15A, 15B lemezből (15A, 15B) van kialakítva, amelyek a gyakorlatban egymásra helyezett egyszerű fémszalagok.

Az elektromos 13 vezeték csatlakoztatását biztosító 16 kidomborodáson kívül a két 15A, 15B lemez egy másik 16 kidomborodással is össze van erősítve, az elsőtől távolabb.

Ezenkívül, az ábrázolt megvalósítási formájában, a találmány szerinti 10 csatlakozóegység tartalmaz csatlakozóan, egy darabból kialakított másik 18 alkotórészt, a 16 kidomborodástól bizonyos távolságra, pontosabban közöttük.

Az ábrázolt megvalósítási formában ez a másik 18 alkotórész legalább egy, a gyakorlatban három, párhuzamosan elhelyezett 19 fészket tartalmaz, amely egy elektromos csatlakozóaljzat aktív részét alkotja.

Mindegyik 19 fészek helyi köríves 20A, 20B deformációt jelent a két 15 A, 15B lemezen.

Amint azt szaggatott vonallal jeleztük a 2. ábrán, a két szélső helyen, ezek a 19 fészkek alkalmasak olyan elektromos csatlakozó tüskéinek befogadására, amely megfelel a 18 alkotórész által képzett csatlakozóaljzatnak.

így, mint látjuk, a 21 tüskék beillesztése a 19 fészkekbe igénybevételt jelent a 15A, 15B lemezek összeerősítésével szemben, mivel eltávolítani igyekszik e két 15A, 15B lemezt egymástól a 16 kidomborodások A tengelyének irányában, ami az összeerósítés jó kötését kívánja meg az A tengely irányában eredő erőkkel szemben.

A találmány szerinti 10 csatlakozóegység ebben az esetben például egy többcsatlakozós tömbhöz tartozik.

Tartozhat azonban bármilyen más elektromos készülékhez is, anélkül, hogy annak külön alkotórészét képezné.

A jelen találmány nem korlátozódik egyébként a leírt és ábrázolt megvalósítási formára, hanem magában foglal minden kialakítási változatot, nevezetesen az érintett lemezek közötti kidomborodás alakját illetően, mivel ez a keresztmetszet nem szükségszerűen körkörös.

Másrészt, mint azt már jeleztük, ezek a lemezek nem szükségszerűen különállóak, ellenkezőleg, szó lehet egy fémlapból kialakított lemezekről, amelyek egymásra vannak hajlítva.

Claims (5)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Csatlakozóegység fém alkatrésszel (11) sajtolási művelettel kialakítva, amelynél sodrott elektromos vezeték (13) fémsodrata (12) csatlakozik a fém alkatrészhez (11) legalább egy helyen, két egymásra helyezett lemezből (15 A, 15B) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a lemezeket (15A, 15B) legalább egy, e lemezek (15A, 15B) anyagából kialakított közös kidomborodás (16) erősít össze, a vezeték (13) fémsodrata (12) be van csíptetve a lemezek (15A, 15B) közé, a kidomborodásnál (16) legalább néhány, az elektromos vezeték szálai (14) közül körülveszi a kidomborodást (16), közelítőleg annak axiális síkjában.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti csatlakozóegység, azzal jellemezve, hogy a kidomborodástól (16) bizonyos távolságra a fém alkatrész (11) lemezei (15A, 15B) együttesen egy másik alkotórészt (18) formálnak.
3. 3. A 2. igénypont szerinti csatlakozóegység, azzal jellemezve, hogy a másik alkotórész (18) legalább egy fészket (19) tartalmaz.
4. 4. Eljárás a megelőző igénypontok bármelyike szerinti csatlakozóegység megvalósítására, azzal jellemezve, hogy az összeerősítendő két lemez (15 A, 15B) közé beillesztjük a csatlakoztatandó elektromos vezeték (13)

   HU 220 727 BI fémsodratának (12) lecsupaszolt végét a kidomborodás (16) kialakítására kiválasztott helyen (16’), olyan módon, hogy egyszerre biztosítjuk a lemezek (15A, 15B) összeerősítését és az elektromos vezeték (13) csatlakoztatását a lemezek (15A, 15B) által alkotott fém alkat- 5 részhez.
5. 5. Elektromos készülék, amely legalább egy olyan csatlakozóegységet (10) tartalmaz, amelyet fém alkatrész (11) alkot, amelyhez sodrott elektromos vezeték (13) fémsodrata (12) csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a csatlakozóegység (10) az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kialakítású.