HU218517B - Berendezés érzékeny, sérülékeny felületek, különösen szobrok kezelésére, tisztítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya berendezés érzékeny, sérülékeny felületek,különösen erősen tagolt, kontúros felületek – mint például fából,gipszből, bronzból készült szobrok – kezelésére, tisztítására,amelynek a hozzárendelt közegeket összekeverő és az így keletkezettkezelősugarat (50) permetező keverőfeje (1) van, és amely keverőfej(1) egy keverőkamrával (30) van ellátva, amely keverőkamrába (30)nyomás alatt egy első bevezetésen (10) és beömlőnyíláson (12) egyfolyékony kezelőszert tartalmazó első sugár, és egy másodikbevezetésen (20) – ugyancsak nyomás alatt – egy második sugár vanbevezetve oly módon, hogy a második sugár középtengelye (22) egy szög(?) alatt hajlik az első sugár középtengelyéhez (11), és azzalexcentrikus. A találmány szerinti berendezést az jellemzi, hogy azelső bevezetésnek (10) a keverőfej (1) függőleges tengelyével (22’)szimmetrikus, lapos, négyszögletes keresztmetszetű fúvókanyílása (14)van, amely fúvókanyílás (14) szélessége (b) a fúvókanyílássalaszimmetrikusan elrendezett második bevezetés (20) bevezetőszakaszának(28) szélességi méretét magában foglalóan van kialakítva. ŕ

Description

A találmány tárgya berendezés, érzékeny, sérülékeny felületek, különösen erősen tagolt, kontúros felületek - mint például fából, gipszből, bronzból készült szobrok - kezelésére, tisztítására, amelynek a hozzárendelt közegeket összekeverő és az így keletkezett kezelősugarat kipermetező keverőfeje van, és amely keverőfej egy keverőkamrával van ellátva, amely keverőkamrába nyomás alatt egy első bevezetésen és egy beömlőnyíláson egy folyékony kezelőszert tartalmazó első sugár és egy második bevezetésen - ugyancsak nyomás alatt - egy második sugár van bevezetve oly módon, hogy a második sugár középtengelye szög alatt hajlik az első sugár középtengelyéhez, és azzal excentrikusán halad.

Az érzékeny, erősen tagolt, kontúros felületek kezelésénél, ami jellegzetesen például a fából, gipszből vagy bronzból lévő szobrokra érvényes, az a probléma, hogy a kezelésnek egyidejűleg óvónak, azaz kíméletesnek, de mégis alaposnak kell lennie. A felületek itt egyrészt érzékenyek, kényesek, ami különösen a kiálló felületeknél áll fenn, mint például egy emberi alak orra, másrészt csak nehezen hozzáférhetők, mivel a felület tagoltsága, kontúrossága miatt el vannak takarva a kiemelkedések, redőzetek mögött.

A lényegileg sík és viszonylag kevéssé érzékeny felületek tisztításához ismeretesek azok az eljárások, ameyeknél csiszolórészeket tartalmazó sugarat alkalmaznak, ahol a sugárban lévő említett részecskék nagy nyomás hatására egyenes vonalban csapódnak a tisztítandó felületre.

Ugyanerre a célra, azaz lényegileg sík, azonban az előzőekhez képest érzékeny felületek tisztítására az EP 0 171 448 B1 számú szabadalmi leírásból ismeretes egy eljárás és berendezés, amely szerint, illetve amelylyel a tisztítás egy, a középtengelye körül forgó tisztítósugárral történik. A tisztítósugárban porlasztóit víz, levegő, valamint szilárdanyag-részecskékből álló tisztítószer van. Az ismert berendezést lényegileg egy keverőfej alkotja, melynek keverőkamrájába egyrészt vízből és levegőből álló keveréket vezetnek be egy porlasztófúvókán át, másrészt amelybe levegő és szilárdanyagrészecskék keverékét juttatják be. A két keveréksugár szög alatt és középtengelyeik excentrikus elhelyezkedésével találkozik a keverőkamrában, ott összekeverednek, és a keverőfejet forgó tisztítósugár alakjában hagyják el.

Ezen kíméletes kezelési eljárásnak például az erősen tagolt, kontúros felületek - mint a fából, gipszből készült templomi szobrok - esetén tisztításra, polírozásra vagy vésőfoiyadék felhordására való alkalmazása nem ismeretes. Mivel a két keveréksugár egymáshoz képest szög - azaz a kúptengely és a tisztítósugár kúppalástjának egyik alkotója közti szög - alatt és excentrikusán van az ismert keverőfej keverőkamrájába bevezetve, ezért a nyomás alatt érkező sugarak legalábbis egyike a belépési nyílással átellenes keverőkamrafalon ütközik fel, és a hosszabb alkalmazási időtartam során ezen a felütközési helyen egy nemkívánatos anyagelkoptatást, anyageltávolítást idéz elő. Különösen érvényesül ez a nemkívánatos hatás a keverőkamrába bevezetett két sugár excentricitása miatt, mivel a keverőkamrafal felé irányuló keveréksugár a felütközésekor kinetikai energiájának még nagy részével rendelkezik.

A jelen találmány célkitűzése olyan új berendezés kialakítása, amelynek segítségével az ismert megoldások hátrányai kiküszöbölhetők, és különösen az érzékeny és erősen tagolt, kontúros felületek kímélő, de egyben alapos kezelése is lehetővé válik, és a találmány szerinti forgó és ezért kímélő kezelősugarat előállító berendezésnél különösen jó keveredés és forgásiimpulzus-átadás jön létre a keverőfej keverőkamrájában, ugyanakkor csökkenjen a keverőkamrafal kopása.

A találmány szerinti célkitűzést olyan berendezéssel valósítjuk meg, amely berendezésnek hozzárendelt közegeket összekeverő és az így keletkezett kezelősugarat kipermetező keverőfeje van, és amely keverőfej egy keverőkamrával van ellátva, amely keverőkamrába nyomás alatt egy első bevezetésen és egy beömlőnyíláson egy folyékony kezelőszert tartalmazó első sugár és egy második bevezetésen - ugyancsak nyomás alatt - egy második sugár van bevezetve oly módon, hogy a második sugár középtengelye egy szög alatt hajlik az első sugár középtengelyéhez, és azzal excentrikusán halad, és amelyet az jellemez, hogy a keverőfejnek a függőleges középtengelyével szimmetrikus, lapos, négyszögletes keresztmetszetű füvókanyílása van, amely füvókanyílás szélessége a füvókanyílással aszimmetrikusan elrendezett második bevezetés bevezetőszakaszának szélességi méretét magában foglalóan van kialakítva.

A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakja esetén a fűvókanyílás hossztengelye az első és második sugarak középtengelyei által meghatározott síkra közel merőlegesen van kialakítva, és a fűvókanyílás kialakítása olyan, hogy a fuvókanyíláson áthaladó első sugár középtengelye egybeesik a keverőkamra szimmetriatengelyével.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál a második bevezetés a keverőkamra irányába szélesedő - bővülő - keresztmetszettel van kialakítva, ahol a második bevezetés egy kör keresztmetszetű átbocsátási felülettel rendelkező csonka kúp alakú bővülő résszel összekötött első és második szakaszból van kialakítva, és a második bevezetés hengeres keresztmetszetű első és második szakaszai átmérőinek aránya 2:3 és 4:5 közötti érték, arányuk előnyösen 3:4. A második bevezetés csőcsonkként kialakított első szakaszához egy, a kezelőszert bevezető tömlő van csatlakoztatva, és a csőcsonk külső átmérője 1,5-2-szerese a második bevezetés csatlakozó első szakasza átmérőjének, míg egy másik megoldás esetén a második bevezetés első szakaszát alkotó csőcsonk a kezelőszert bevezető tömlőhöz csatlakozó vége sík homlokfelülettel van kialakítva, a második bevezetés keverőkamrába torkolló második szakasza hengeres kialakítású, és a második szakasz belső átmérőjének és a belső keverőkamra átmérőjének aránya 3:4-5:6 közötti érték, előnyösen 4:5.

A találmány szerinti berendezés valamennyi előnyös kiviteli alakjánál az első és második bevezetésének a kezelőszerkezethez - előnyösen vizet és nyomólevegőt betápláló eszközhöz - csatlakozó vége előnyösen l/2”-os csatlakozásokkal van kialakítva.

HU 218 517 Β

A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakja esetén a két sugár metsződési tartományában az áramlás irányában egy, a keverőkamra falától kiinduló és a keverőkamrába benyúló gyűrű alakú váll van kialakítva, amely váll előnyösen egy szintergyűrű, és legalább 0,5 mm, előnyösen 1 mm hosszúságúra van kialakítva.

A keverőfejnek a keverőkamrához, különösen a vállhoz csatlakozó hüvelye van, amelynek belső, áramlásirányban keskenyedő szakaszánál a hossz és a belépésoldali átmérő aránya 4:1 és 8:1 között van, előnyösen 5:1 értékű. A hüvely belső, keskenyedő szakaszának a keverőkamra felőli átmérője legfeljebb 4-szerese, előnyösen 2-3-szorosa a keskenyedő szakasz kilépésoldali átmérőjének.

A találmány szerinti berendezés egy másik célszerű kiviteli alakjának keverőfeje a hüvely elkeskenyedő szakaszának kilépési oldal felőli részéhez egy állandó keresztmetszetű, előnyösen hengeres keresztmetszetű szakasszal van ellátva, ahol a hüvely kilépési oldali szakaszának hossza a keskenyedő, szűkülő szakasz hosszának legalább 1/6-a, előnyösen 1/5— 1/4-e, és a keverőfej a sugárban lévő részecskékkel érintkező belső fala kerámiaanyagból van kialakítva.

A találmány szerinti berendezésnél alkalmazott azon intézkedéssel, hogy nyomás alatt két, egymáshoz hajló és a mindenkori középtengelyeikkel egymáshoz excentrikusán haladó sugarat úgy vezetünk be egy keverőfej keverőkamrájába, hogy a két sugár egy közös metszési tartományt hozzon létre - azaz teljesen átfedik egymást -, annak eredményeképpen az előálló forgó sugárnál jó keveredés és forgásiimpulzus-nyomás alakul ki. Ugyanakkor a megoldás ellenhatást fejt ki a keverőkamrafal anyaglekoptatásával szemben, mivel a két sugár kinetikai energiája a találkozáskor rendkívül hatásosan átalakul a keveredett sugár forgási energiájává és transzlációs energiává, továbbá mivel az összetalálkozásuk előtt egyik sugár sem tudja kinetikai energiájának jelentős részét átadni a keverőkamrafalra.

A találmány értelmében egy keveréksugár - amely egyetlen vagy több különböző, folyékony kezelőszer keverékét tartalmazhatja - egy első bevezetésen át egy hasíték alakú beömlőnyíláson keresztül van bevezetve a keverőkamrába, miáltal a sugár haladási irányára keresztben kiteijedő széles, lapos sugár jön létre. Irányításából adódóan ez a lapos sugár a találmány értelmében a keverőkamrába bevezetett, a második, a lapos sugárhoz szög alatt és annak középtengelyéhez képest excentrikusán haladó sugár útját nagyrészt vagy akár teljesen, illetve közel teljesen lefedi. Ebből a célból a beömlőnyílás hossztengelye rendelkezik egy azon síkhoz képest keresztirányú összetevővel, amely síkot a keverőkamrába bevezetett két sugár középtengelyének a metszetnél használt párhuzamos vetületei határozzák meg.

A hasíték alakú beömlőnyílással bíró bevezetés lehet például egy egyszerű bővülő kúpos bevezető- és kivezetőrésszel ellátott rés alakú nyílás.

A második sugarat, amely nyomógázt és szilárd anyagrészecskéket tartalmazó keverék, egy második bevezetésen át vezetjük be a keverőkamrába, amely bevezetés átbocsátó keresztmetszete a találmány értelmében a keverőkamra irányába kiszélesedő. Ezáltal különben azonos tömegátbocsátás mellett ezen második sugár kinetikai energiájának csökkenését érhetjük el.

Különösen előnyösen jelentkezik ez a hatás a találmány szerinti második bevezetés hirtelen kiszélesedése esetében. Csak ily módon biztosítható, hogy a második sugár magja - azaz belseje - környezetében, amely az első sugár középtengelyéhez képest excentrikusán halad, és az első sugár mellett haladhatna el, nem mutat fel kifejezett kiugró sebességcsúcsot, hanem összességében turbulens, viszonylag tompa sebességeloszlási profillal rendelkezik. A második sugár vagy ennek alkotóelemei ezért az első sugárral való összetalálkozáskor a sugár haladási irányában kisebb sebességgel rendelkeznek, mint amekkora a második bevezetés egyenletes vagy akár fokozatos, lassú szélesedése esetén lenne. A hirtelen kiszélesedés következtében előálló turbulens keresztirányú sebességkomponensek a sugarak jó összekeveredését, és ezzel együtt a forgásimpulzus-keltés javulását hozzák magukkal.

A folyékony kezelőszereknél a legtöbb esetben vízről van szó. A kezelés módjától függően azonban a vizet egy külön mosófolyadékkal vagy akár például rozsda ellen védő folyadékkal helyettesíthetjük. Adott esetben alkalmazhatjuk különféle kezelőszerek megfelelő keverékét is. Tisztítás esetében a keverőfejhez járulékosan szilárd részeket is vezethetünk, mint amilyenek a polírozó- vagy csiszolószemcsék. Alapjában véve az említett szilárd részecskék vasrészecskék is lehetnek, amikor is a keverőfejhez már előzőleg kristályosított vasrészecskéket vezetünk.

A találmány szerinti berendezést a továbbiakban annak egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán a csatolt ábrák alapján részleteiben ismertetjük, ahol

- az 1. ábra a találmány szerinti berendezés keverőfeje hosszmetszetben;

- a 2. ábra az 1. ábra szerinti A-A metszősík mentén vett metszet.

A találmány szerinti berendezés lényegében egy 1 keverőfej, amelybe egy első 10 bevezetésen keresztül egy kezelőfolyadékból, valamint egy nyomógázból álló keveréksugár, egy második 20 bevezetésen át pedig egy második sugár van bevezetve, mely utóbbi alatt a példában mindig szilárdanyag-részecskéket tartalmazó vagy hordozó nyomólevegőt értünk. A második 20 bevezetés 22 középtengelye az első 10 bevezetés 11 középtengelyéhez γ szög alatt van elrendezve. Az első sugár egy 12 beömlőnyíláson át van bejuttatva a 30 keverőkamrába. Ezen túlmenően a két sugár 11 és 22 középtengelye egymáshoz viszonyítva excentrikusán helyezkedik el úgy, hogy a két sugárból képződő keveréksugár forgásba jön a saját haladási iránya körül, amely az első sugár 11 középtengelyével esik egybe.

A példaképpeni kiviteli alaknál a 12 beömlőnyíláson át a 30 keverőkamrába bevezetett első sugár 11 középtengelye a 30 keverőkamra kilépőnyílása felé mutat. Ennél a kiviteli alaknál tehát az első sugár 11 középtengelye egybeesik a forgásszimmetrikusán kialakított 30 keverőkamra 22’ középtengelyével. A két 10 és 20 be3

HU 218 517 Β vezetés alkalmas elrendezését összekapcsolva a 30 keverőkamrában összekeveredett sugarak tömeg- vagy térfogatarányának alkalmas megválasztásával, a γ hajlásszög és az excentricitás megtartása mellett a 30 keverőkamrába való sugárbevezetés másmilyen elrendezés esetén is elképzelhető.

A 30 keverőkamrában a nyomólevegő és a porlasztóit, folyékony kezelőszer forgásba hozott keveréke - amelyhez például vizet is vezethetünk - a 30 keverőkamrához kilépési oldalon csatlakozó, fokozatosan keskenyedő 42 szakaszban történő keresztmetszet-csökkenés után az 1 keverőfej 44 kilépőszakaszába jut. A 44 kilépőszakasz gyakorlatilag állandó keresztmetszettel van kialakítva. A 44 kilépőszakaszból kiáramló 50 kezelősugár kúp alakúan szétnyílik, mégpedig a=20°-os nyílásszöggel úgy, hogy az 50 kezelősugár a szokásos kezelési munkatávolságban egy legfeljebb 3 cm átmérőjű kúpfelületté nyílik szét.

A 30 keverőkamrába bevezetett első és második sugár lehető legjobb összekeveredése érdekében, és ezzel egyidejűleg a lehető legjobb forgási impulzus biztosítása végett az első 10 bevezetésen keresztül bejuttatott első sugár all középtengelyre keresztirányban kiteqedő széles vagy lapos sugár alakjában kerül bevezetésre a 30 keverőkamrába. Ezáltal elérhető, hogy az első, lapos sugárral excentricitással találkozó második sugár keresztmetszeti felületét a lapos sugár messzemenően átfedje, és kinetikai energiáját ezáltal a lehető legjobban elnyelje, abszorbeálja. A lapos sugár egyidejűleg védi a 32 keverőkamraház falának azon 34 környezetét, amely a második 20 bevezetés 22 középtengelyének meghosszabbításában helyezkedik el. A lapos sugár ezen védőemyőszerű hatása nélkül a mellette elhaladó második sugár a 34 környezetben felütközne a keverőkamra falán, miként ez az EP 0 171 448 Bl számú leírás szerint kialakított keverőfejnél történik. Ez a hatás annál inkább érvényesül, minél kisebbek a keverőfej méretei. Aszerint, hogy a második sugárban milyen részecskék vannak - ezek különösen szilárd polírozóvagy csiszolórészecskék lehetnek -, az előzőekben ismertetett, lapos sugárként kialakított első sugár által történt „leárnyékolás” nélkül a 34 környezetben megengedhetetlen mértékű anyaglekoptatás következne be.

A 2. ábra a 12 beömlőnyílást - fúvókát - az 1. ábra szerinti A-A metszősík mentén vett metszetben szemlélteti, ahol a 12 beömlőnyílás az 1 keverőfej legszűkebb helyén található. Jelen példaképpeni kiviteli alaknál ezt a legszűkebb helyet egy derékszögű négyszög 14 fúvókanyílás alkotja, melynek 16 hossztengelye merőleges az 1 keverőfej 11 középtengelyére, és a második 20 bevezetés ezzel párhuzamos a 22 függőleges középtengelyére.

A lényegileg derékszögű négyszög alakú fúvókanyílás hossza körülbelül 1,2 mm, szélessége körülbelül 0,4 mm, de akkor is betölti funkcióját, ha a fúvókanyílás hossza 0,8-1,8 mm között, szélessége pedig 0,2-1,2 mm között van. Emellett a fúvókanyílás 1,5-4szer olyan hosszú, mint amilyen széles. Előnyös, ha a füvókanyílás hossza két-háromszor akkora, mint a szélessége. A beömlőnyílás mindkét végénél a tőle távolodó irányban bővülő kúpos bevezető-kivezető résszel van ellátva, és rés alakú nyílásként van kialakítva.

A második 20 bevezetés, amint ez az 1. ábrán látható, a 30 keverőkamra beömlőnyílása felé haladva szélesedik. Ez a szélesedés a második 20 bevezetés első 26 szakaszához csatlakozó kúpos kialakítású 27 bővülő rész segítségével valósul meg, amely 27 bővülő rész állandó, azonban nagyobb átbocsátó keresztmetszettel bíró 28 szakaszba torkollik. A 27 bővülő résznél, amely gyártási okokból körülbelül 60°-os szögben nyílik szét - ideális esetben azonban átmenet nélkül volna kialakítva -, turbulencia lép fel, miáltal a második sugárnak a 22 középtengely irányába mutató impulzuskomponense redukálódik. A második sugár ebből következőleg egy kifejezetten turbulens áramlással ütközik fel az első széles sugár lapos oldalán. Ez az intézkedés jelentős mértékben hozzájárul a 34 környezet kopásának csökkentéséhez, miközben a sugárnak az említett turbulencia által létesített keresztirányú sebességkomponense egyidejűleg intenzívebbé teszi a keveredést a 30 keverőkamrában, és a forgási impulzus hatását nem befolyásolja hátrányosan. Adott esetben ezt a második sugarat - különösen az 1 keverőfejnek a későbbiekben részletezett geometriája következtében - akár egy már ismert módon, például az EP 0 171 448 Bl számú szabadalmi leírás kitanítása szerint létesített első sugár szerint lehet kialakítani.

Az 1 keverőfej ismertetett kialakítása különösen jól alkalmazható az erősen kontúros felületek, például szobrok, fa-, gipsz-, bronz- és hasonló anyagú figurák kezelésénél, amely figurák gyakran erősen hasadozott és erősen szétverődött felületűek, úgyhogy az alkalmazott szerszámot - azaz az 1 keverőfejet - megfelelően kis méretekben kell kialakítani. Ha ugyanis a 30 keverőkamrában az egymással összetalálkozó két sugár viszonylag erős nyalábot alkotna, akkor a mindenkori középtengelyeik excentricitását az egymás melletti elhaladásuk miatt aligha lehetne megakadályozni.

Az 50 kezelősugár kilépési a nyílásszöge úgy van megválasztva, hogy a kezelendő felületen felütköző sugár a jellegzetes munkatávolságban körülbelül 3 cmnél kisebb átmérőjű legyen, azaz körülbelül 7 cm²-nél kisebb felületet érjen vagy fedjen le. Az 50 kezelősugár a nyílásszöge kisebb mint 30°, előnyösen 20°.

Egy ilyen 50 kezelősugár kialakításához a 30 keverőkamrához az ideális esetben folyamatosan keskenyedő 42 szakasz körülbelül 5:1 arányú bővüléssel csatlakozik. Itt a „bővülés” alatt a hengeres 42 szakasz hosszának a belépési átmérőjéhez való viszonyát kell érteni.

A szűkülő 42 szakasz a kilépési oldalán egy további, henger alakú, állandó átbocsátó keresztmetszetű 44 kilépőszakaszba megy át. Ezen utóbbi 44 kilépőszakaszban a keveredés ismét egyenletessé válik, valamint a sugár tartalmának nem forgásirányban történő megnyugvó mozgása alakul ki.

A két 42 és 44 szakasz kerámiaanyagú, egyrészes 40 hüvelyben van kialakítva, és a 32 keverőkamraház 36 befogadórészéhez van csatlakoztatva. A 30 keverőkamra felőli oldalon a keskenyedő 42 szakasz egy éles sarkú peremmel ellátott 38 vállra 39 szintergyűrűn fek4

HU 218 517 Β szik fel. A második 20 bevezetés 22 középtengelyének meghosszabbítása a 39 szintergyűrű és a 32 keverőkamraház fala közötti 34 környezetbe vagy ezen 34 környezet elé vezet. A felütközési 34 környezet mögött a 38 vállon felfekvő 39 szintergyűrű megakadályozza, hogy a felütköző sugárban lévő részecskék végigcsússzanak a 30 keverőkamra falán, miáltal a forgás kialakulása és további kiterjedése egyébként nemkívánatos módon késleltetve lenne.

Döntő szerepet játszik az 1 keverőfej egyes komponensméreteinek megállapítása is, különösen az egymás mögött elhelyezkedő áramlási keresztmetszetek hossz- és keresztmetszet-területi aránya, valamint a hosszból és a keresztmetszet-területből, átmérőkből képezett és bővületként jelentkező arányok. Ehhez kifejezetten utalunk az 1:1,4 méretarányban megrajzolt

1. ábrára.

így a második 20 bevezetésnél a két 26 és 28 szakasszal kialakított 24 csőcsonk l/2”-os (12,7 mm) külső átmérőjű, alkalmas 25 csatlakozótartománnyal a menetes nyomógázforrások és tömlők csatlakoztatásához. Emellett kísérletek bizonyították, hogy a 24 csőcsonk szabad végén lévő 19 homlokfelületnek a lehetőség szerint síknak kell lennie. Ez a 19 homlokfelület sík alakban egy, a 24 csőcsonkra felhúzott 21 tömlő belső A átmérőjéig terjed, és annak sérülésektől való védelme céljából a külső szegélyénél van megfogva. Ugyancsak sík alakban nyúlik a 19 homlokfelület a lehető legközelebbre, az egyszerű furatként kialakított első 26 szakasz éléhez azért, hogy ennek eredményeként ideális esetben egy hirtelen 23 szűkületátmérő képződjön a 21 tömlő keresztmetszetéről az első 26 szakasz keresztmetszetéhez. Kísérleteink azt mutatták, hogy a 19 homlokfelület erős leélezése vagy lekerekítése meglepő módon nem megengedett, mivel nem kívánt befolyást gyakorol a második sugár áramlási profiljára, annak a 30 keverőkamrába való bevezetésénél.

A második 20 bevezetés első 26 szakaszának átmérője körülbelül 6 mm, miközben a második, kibővült 28 szakasz körülbelül 8 mm átmérőjű. Az említett két, 26 és 28 szakasz hosszának viszonya körülbelül 3:2, ahol a 30 keverőkamra felőli 28 szakasz hosszaként a 11 középtengelynek a 30 keverőkamra falával való metszéséig terjedő részt tekintjük, az első 26 szakasz hoszszúsága pedig 20-40 mm közötti, különösen körülbelül 30 mm.

A rajzokon látható kiviteli alaknál a henger alakú 30 keverőkamra átmérője körülbelül 10 mm. A lényegileg derékszögű 14 fűvókanyílás „1” hossza körülbelül 1,2 mm, míg „b” szélessége körülbelül 0,6 mm.

A szűkülő keresztmetszetű 42 szakasz keverőkamra-oldali beömlőnyílása körülbelül 8 mm-es átmérőjű, ami a 44 kilépőszakaszig körülbelül 3,5 mm-re szűkül. A 44 kilépőszakasz állandó, körülbelül 3,5 mm átmérővel rendelkezik. Külső kilépési éle határozottan éles. Adott esetben járulékosan még különösen kopásállóan van kiképezve. Itt valamennyi átmérőadat hengerkeresztmetszetű felületekre vonatkozik. Kiderült az, hogy egy ilyen 1 keverőfej igen jól alkalmazható alumíniumfelületek tisztítására is, éspedig mind eloxált alumínium, mind bevonatolt alumínium esetében, amint azok épülethomlokzatokhoz alkalmazásra kerülnek.

Ez ideig az ilyen alumíniumfelületeket kézzel vagy kémiai tisztítószerekkel kellett tisztítani. A rendeltetés szerint fennálló követelmények, tudniillik, hogy tisztítási műveletenként csak maximum 3 pm-nyi alumíniumfelszínt szabad eltávolítani, ezen szokásos tisztítási eljárásokkal rendszerint nem teljesíthetők.

Ha mármost az előzőekben ismertetett 1 keverőfejet egy finom szemcsés tisztítóközeggel együttesen alkalmazzuk, akkor az érzékeny, sérülékeny alumíniumfelületeket is tisztíthatjuk gépi úton, kémiai tisztítószerek használata nélkül.

Finom szemcsés tisztítóközegként az az anyag jöhet szóba, amit az EP 0 374 291 számú szabadalmi leírás ismertet, és ami olyan ásványi anyagból áll, melynek keménysége (Mohs-keménység) legfeljebb 4, szemcseátmérője pedig 0,01-től 1 mm-ig változhat. Különösen alkalmas ilyen anyag a dolomit.

Másik alternatívaként szóba jöhet a horzsakőliszt is, vagy a dolomit és a horzsakőliszt keveréke.

Amíg a szokásos, közönséges felületek tisztításához körülbelül 2,3 m³ levegő/perc levegőmennyiség szükséges, addig alumíniumfelületek tisztításánál lényegesen nagyobb levegőrészaránnyal kell dolgozni, éspedig olyan levegőrészaránnyal, ami 3,2 és 4,2 m³/perc között van.

Kísérleteink azt mutatták, hogy ezzel a tisztítási eljárással és a sugárban dolomit alkalmazásával csak körülbelül 0,5 pm vastagságú felületréteget hordunk le egyegy tisztítás során, vagyis az előzőekben említett normát kielégítjük.

Claims (22)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés érzékeny, sérülékeny felületek, különösen erősen tagolt, kontúros felületek - mint például fából, gipszből, bronzból készült szobrok - kezelésére, tisztítására, amelynek a hozzárendelt közegeket összekeverő és az így keletkezett kezelősugarat kipermetező keverőfeje van, és amely keverőfej egy keverőkamrával van ellátva, amely keverőkamrába nyomás alatt egy első bevezetésen és egy beömlőnyíláson egy folyékony kezelőszert tartalmazó első sugár és egy második bevezetésen - ugyancsak nyomás alatt - egy második sugár van bevezetve oly módon, hogy a második sugár középtengelye szög alatt hajlik az első sugár középtengelyéhez, és azzal excentrikus, azzal jellemezve, hogy az első bevezetésnek (10) a keverőfej (1) függőleges középtengelyével (22) szimmetrikus, lapos, négyszögletes keresztmetszetű fuvókanyílása (14) van, amely fuvókanyílás (14) szélessége (b) a füvókanyilással (14) aszimmetrikusan elrendezett második bevezetés (20) bevezetőszakaszának (28) szélességi méretét magában foglalóan van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fűvókanyílás (14) hossztengelye (16) az első és második sugár középtengelyei (11, 22) által meghatározott síkra közel merőlegesen van kialakítva.

   HU 218 517 Β
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fuvókanyílás (14) kialakítása olyan, hogy a fuvókanyíláson (14) áthaladó első sugár középtengelye (11) egybeesik a keverőkamra (30) szimmetriatengelyével.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fuvókanyílás (14) hossza („1”) szélességének (b) 1,5-4-szerese, előnyösen kétszerese.
5. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fuvókanyílás (14) hossza („1”) 0,8 mm és 1,8 mm között van, előnyösen 1,2 mm, szélessége (b) pedig 0,2 mm és 1,2 mm közötti érték, előnyösen 0,6 mm.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy beömlőnyílása (12) egy bővülő kúpos bevezető- és kivezetőrésszel ellátott rés alakú nyílásként van kialakítva.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második bevezetés (20) a keverőkamra (30) irányába szélesedő - bővülő - keresztmetszettel van kialakítva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második bevezetés (20) egy kör keresztmetszetű átbocsátó felülettel rendelkező, csonka kúp alakú bővülő résszel (27) összekötött első (26) és második szakaszból (28) van kialakítva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második bevezetés (20) első és második szakaszai (26, 28) hengeres keresztmetszetűek, átmérőik aránya 2:3 és 4:5 közötti érték, előnyösen 3:4.
10. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második bevezetés (20) csőcsonkként (24) kialakított első szakaszához (26) egy, a kezelőszert bevezető tömlő (21) van csatlakoztatva, és a csőcsonk (24) külső átmérője 1,5-2-szerese a második bevezetés (20) első szakasza (26) belső átmérőjének.
11. 11. A 8 -10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második bevezetés (20) első szakaszát (26) alkotó csőcsonk (24) a kezelőszert bevezető tömlőhöz (21) csatlakozó vége sík homlokfelülettel (19) van kialakítva.
12. 12. A 8-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második bevezetés (20) keverőkamrába (30) torkolló második szakasza (28) hengeres kialakítású, és a második szakasz (28) belső átmérőjének és a keverőkamra (30) belső átmérőjének aránya 3:4-5:6 közötti érték, előnyösen 4:5.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és második bevezetésének (10, 20) a kezelőszerkezethez - előnyösen vizet és nyomólevegőt betápláló eszközhöz - csatlakozó vége előnyösen l/2”-os (12,7 mm) csatlakozásokkal van kialakítva.
14. 14. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két sugár metsződési tartományában az áramlás irányában egy, a keverőkamra (30) falától kiinduló és a keverőkamrába benyúló gyűrű alakú váll (38) van kialakítva.
15. 15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a váll (38) előnyösen egy szintergyűrű (39).
16. 16. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a váll (38) legalább 0,5 mm, előnyösen 1 mm hosszúságúra van kialakítva.
17. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverőfej (1) keverőkamrához (30) - különösen a vállhoz (38) - csatlakozó hüvelye (40) egy belső, fokozatosan keskenyedő szakasszal (42) van ellátva.
18. 18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hüvely (40) belső keskenyedő szakaszánál (42) a hossz és a belépési átmérő viszonya 4:1-8:1 közötti, előnyösen 5:1 érték.
19. 19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hüvely (40) belső keskenyedő szakaszának (42) a keverőkamra (30) felőli átmérője legfeljebb 4-szerese, előnyösen 2-3-szorosa a kilépőoldali átmérőnek.
20. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hüvely (40) elkeskenyedő szakaszának (42) kilépési oldal felőli részéhez egy állandó keresztmetszetű, előnyösen hengeres keresztmetszetű kilépőszakasz (44) van csatlakoztatva.
21. 21. A 20. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hüvely (40) kilépőszakaszának (44) hoszsza a keskenyedő, szűkülő szakasz (42) hosszának legalább 1/6-a, előnyösen 1/4-1/5-e.
22. 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverőfejnek (1) a sugárban lévő részecskékkel érintkező belső fala keramikus anyagból van kialakítva.