KIVONAT
A találmány 4(3H)-kinazolin-származékokra, azok mezőgazdaságilag felhasználható sóira, ilyen vegyületeket tartalmazó kompozíciókra és alkalmazásukra vonatkozik.
A találmány szerinti (I), (II) vagy (III) általános képletű vegyületek képleteiben a szubsztituensek fontosabb jelentései a következők:
Q jelentése oxigénatom;
n jelentése 0;
R1 jelentése 3-10 szénatomos alkil- vagy 1-10 szénatomos halogén-alkil-csoport;
R2 jelentése 3-10 szénatomos alkil- vagy 3-10 szénatomos alkenilcsoport;
R3 jelentése halogénatom, 1-8 szénatomos alkil- vagy
2-8 szénatomos alkinilcsoport;
R4 jelentése hidrogén- vagy halogénatom, 1 -4 szénatomos alkil- vagy 1 -4 szénatomos alkoxicsoport;
R5 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R6 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R7 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R8 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; és
R9 jelentése 2-10 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport, A találmány szerinti vegyületek általános vagy szelektív fungicid szerekként, különösen gabonalisztharmat ellen megelőző vagy helyrehozó kezelés céljára használhatók.
A leírás terjedelme 24 oldal (ezen belül 4 lap ábra)
(ni)
HU 218 381 B
HU 218 381 Β
A találmány 4(3H)-kinazolin-származékokra, azok mezőgazdaságilag felhasználható sóira, ilyen vegyületeket tartalmazó kompozíciókra és alkalmazásukra vonatkozik általános vagy szelektív fungicid szerekként, különösen gabonalisztharmat ellen megelőző vagy helyrehozó kezelés céljára.
A 3 755 582 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás fungicid hatású 4(3H)-kinazolinszármazékokat ismertet, amelyek 2-helyzetben kénnel vagy oxigénnel vannak szubsztituálva. Különösen előnyös vegyületként említi a 6-klór-3-allil-2-(metil-tio)4(3H)-kinazolinont.
A 3 867 384 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás fungicid hatású 4(3H)-kinazolinonszármazékokat ismertet, amelyek 2-helyzetben nitrogénnel vannak helyettesítve. Különösen előnyös vegyületként ismerteti a 2-anilino-3-allil-6-klór-4(3H)-kinazolinont és a 2-anilino-3-allil-6-bróm-4(3H)-kinazolinont.
Ezek a szabadalmi leírások nem ismertetik az általunk igényelt vegyületeket, sem pedig azt, hogy azok kitűnően alkalmazhatók gabonalisztharmat ellen megelőző vagy helyrehozó kezelés céljára.
Közelebbről a találmány I, II és III általános képletű vegyületekre, azok geometriai és sztereoizomeqeire, Noxidjaira, mezőgazdaságilag használható sóira, ilyen vegyületeket tartalmazó mezőgazdasági kompozíciókra és fungicid szerekként való felhasználására vonatkozik.
A fenti I, II és III képletekben szereplő szubsztituensek jelentéseit az alábbiakban adjuk meg:
Q jelentése oxigénatom;
n jelentése 0;
R1 jelentése 3-10 szénatomos alkil-, 1-10 szénatomos halogén-alkil-, (1-10 szénatomos alkoxi)(1-4 szénatomos alkil)-, (1-10 szénatomos alkil)tio-(l—4 szénatomos alkil)-, (3-6 szénatomos cikloalkil)-(l -4 szénatomos alkilj-csoport, vagy
1- 10 szénatomos alkilcsoport, amely -NRHR12 általános képletű csoporttal szubsztituált;
R2 jelentése 3-10 szénatomos alkil-, 3-10 szénatomos alkenil-, (1-10 szénatomos alkoxi)-(l-4 szénatomos alkil)-, (1-10 szénatomos alkil)-tio(1-4 szénatomos alkil)-csoport, vagy 1-10 szénatomos alkilcsoport, amely -NRUR12 általános képletű csoporttal vagy fenilcsoporttal szubsztituált lehet;
R3 jelentése halogénatom, 1-8 szénatomos alkil-,
2- 8 szénatomos alkinil-, 1-8 szénatomos alkoxi-, nitro-, (3-8 szénatomos trialkil-szilil)-(2- 5 szénatomos alkinilj-csoport;
R4 jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1 -4 szénatomos alkil- vagy 1 -4 szénatomos alkoxicsoport;
R5 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R6 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R7 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R8 jelentése hidrogénatom vagy 1 -4 szénatomos alkilcsoport;
R9 jelentése 2-10 szénatomos alkil-, 3-10 szénatomos alkenil- vagy fenilcsoport;
R11 és R12 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy együtt -CH2CH2OCH2CH2- csoport, azzal a megkötéssel, hogy amikor R1 jelentése (ciklopropil)-(metil)-csoport, akkor R2 -CH2CH2CH3- csoportot, R3 6-Br-t és R4 hidrogénatomot jelent vagy azok mezőgazdaságilag elfogadható sói.
A fenti felsorolásban az önmagában vagy más szavakkal együtt, például az „alkil-tio”, „halogén-alkil” vagy „alkil-tio-alkil” kifejezésekben használt „alkil” kifejezés egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot jelent, amilyen például a metil-, az etil-, az η-propil-, az i-propil- vagy a különböző izomer butil-, pentil-, hexilcsoportok.
A „cikloalkil” kifejezés ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil- és ciklohexilcsoportra vonatkozik.
A „cikloalkil-alkil” kifejezés olyan cikloalkilgyűrűre vonatkozik, amely egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoporthoz kapcsolódik; ilyen például a ciklopropil-metil- és a ciklohexil-butil-csoport.
Az „alkenil” kifejezés egyenes vagy elágazó szénláncú alkenilcsoportokra vonatkozik; ilyenek például az 1-propenil-, a 2-propenil-, a 3-propenil- és a különböző izomer butenil-, pentenil-, hexenilcsoportok. Az „alkenil” megjelölés poliénekre is vonatkozik, amilyenek például az 1,3-hexadienil- és a 2,4,6-heptatrienilcsoport.
Az „alkinil” kifejezés egyenes vagy elágazó szénláncú alkinilcsoportokra vonatkozik; ilyenek például az etinil-, 1-propinil-, 3-propinil- és a különböző izomer butinil-, pentinil-, hexinilcsoportok. Az „alkinil” megjelölés olyan csoportokra is vonatkozhat, amelyek több hármas kötést tartalmaznak; ilyenek például a 2,7-oktadiinil- és a 2,5,8-dekatriinil-csoport.
Az „alkoxi” megjelölés metoxi-, etoxi-, n-propiloxi-, izopropil-oxi- és a különböző izomer butoxi-, pentoxi-, hexil-oxi-csoportokra vonatkozik.
Az „alkil-tio-alkil” megjelölés alkillánchoz kapcsolódó alkil-tio-csoportokra vonatkozik; ilyenek például a CH3CH2SCH2CH(CH3)- és a (CH3)2CHSCH2- csoportok.
A ,dialógén” kifejezés önmagában vagy összetett szavakban - amilyen például a „halogén-alkil” fluort, klórt, brómot vagy jódot jelent. Továbbá, amikor összetett szavakban használjuk, amilyen a „halogén-alkil” kifejezés, az alkilcsoport részben vagy teljesen szubsztituálva lehet azonos vagy különböző halogénatomokkal. A „halogén-alkil” kifejezés példájaként megemlítjük az F3C-, a C1CH2-, a CF3CH2- és a CF3CF2- csoportot.
A „trialkil-szilil” megjelölés olyan csoportra vonatkozik, amely szilíciumhoz kapcsolódó három alkilcsoportot tartalmaz. Ilyen például a (CH3)3Si- és a t-Bu(CH3)2Si- csoport.
Egy szubsztituens csoportban a szénatomok teljes számát az „i-j szénatomos” kifejezéssel jelöljük, ahol i és j l-től 10-ig terjedő egész számot jelent. Az „alkoxialkil” megjelölés a CH3OCH2-, a CH3OCH2CH2-, a CH3CH2OCH2-, a CH3CH2CH2CH2OCH2- és a CH3CH2OCH2CH2- csoportokat foglalja magában.
A szintézis könnyűsége vagy a nagyobb fungicid hatékonyság szempontjából az alábbi előnyös csoportokat nevezzük meg:
HU 218 381 Β
Az 1. előnyös csoportba a fentebb meghatározott 1 általános képletű vegyületek tartoznak, amelyekben:
Q jelentése oxigénatom;
R1 jelentése 3-8 szénatomos alkil-; 1-8 szénatomos halogén-alkil-; 2-8 szénatomos (alkoxialkil)-; 2-8 szénatomos (alkil-tio-alkil)-; vagy 5-8 szénatomos (cikloalkil-alkil)-csoport;
R2 jelentése 3-8 szénatomos alkil-; 3-8 szénatomos alkenil-; 3-8 szénatomos (alkoxi-alkil)-; 2-8 szénatomos (alkil-tio-alkil)-; vagy
1- 4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport;
R3 jelentése halogénatom; 1-8 szénatomos alkil-;
2- 8 szénatomos alkinil-; vagy 1-8 szénatomos alkoxicsoport.
A 2. előnyös csoportba a fentebb meghatározott II általános képletű vegyületek tartoznak, amelyekben:
Q jelentése oxigénatom, n jelentése 0;
R3 jelentése halogénatom; 1-8 szénatomos alkil-; 2-8 szénatomos alkinil-; 1-8 szénatomos alkoxi-; vagy 5-8 szénatomos (trialkil-szilil-alkinil)-csoport;
R5 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R6 jelentése 3-8 szénatomos alkilcsoport.
A 3. előnyös csoportba a fentebb meghatározott III általános képletű vegyületek tartoznak, amelyekben:
Q jelentése oxigénatom;
R3 jelentése halogénatom; 1-8 szénatomos alkil-; 2-8 szénatomos alkinil-; 1-8 szénatomos alkoxi-; vagy 5-8 szénatomos (trialkil-szilil-alkinil)-csoport;
R7 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R9 jelentése 3-4 szénatomos alkilcsoport.
A 4. előnyös csoportba az 1., a 2. és a 3. előnyös csoportban felsorolt vegyületek tartoznak, amelyekben
R1 jelentése 3-8 szénatomos alkil-; 3-8 szénatomos halogén-alkil-; vagy 3-8 szénatomos (alkoxi-alkil)-csoport;
R2 jelentése 3-8 szénatomos alkil-; 3-8 szénatomos alkenil-; 3-8 szénatomos (alkoxialkil)-; vagy fenilcsoport, amely adott esetben szubsztituálva lehet 1-4 szénatomos alkilcsoporttal;
R3 jelentése halogénatom; 1-4 szénatomos alkil-; 1-4 szénatomos alkoxi-; vagy trimetil-szililetinil-csoport;
R5 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R6 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R7 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R9 jelentése 3-8 szénatomos alkil-; 3-8 szénatomos alkenil-; vagy fenilcsoport.
Az 5. előnyös csoportba a 4. előnyös csoportban felsorolt vegyületek tartoznak, amelyekben:
R1 jelentése 3-8 szénatomos alkil-; vagy 3-8 szénatomos halogén-alkil-csoport;
R2 jelentése 3-8 szénatomos alkil-; vagy 3-8 szénatomos alkenilcsoport;
R3 jelentése halogénatom;
R4 jelentése hidrogénatom vagy halogénatom;
R5 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R6 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport;
R7 jelentése 3-5 szénatomos alkilcsoport és
R9 jelentése 3-8 szénatomos alkil-; 3-8 szénatomos alkenil-; vagy fenilcsoport.
A 6. előnyös csoportba az 5. előnyös csoportban felsorolt alábbi vegyületek tartoznak:
6-bróm-3-propil-2-(propil-oxi)-4(3H)-kinazolinon;
6.8- dijód-3-propil-2-(propil-oxi)-4(3H)-kinazolinon;
6-jód-3-propil-2-(propil-oxi)-4(3H)-kinazolinon; és
6.8- dijód-3-propil-2-(fenil-amino)-4(3H)-kinazolinon.
Elismerjük, hogy az I, II és III általános képletű vegyületek előállítása kapcsán az alábbiakban ismertetett egyes reagensek és reakciófeltételek nem egyeztethetők össze az R*-R12 és a Q szubsztituensek, valamint n értékével kapcsolatban megadott egyes jelentésekkel. Ezekben az esetekben szükség lehet védőcsoport beiktatására és a védőcsoport eltávolítására a szintézis folyamán ahhoz, hogy a kívánt termékeket kapjuk. Azok az esetek, amelyekben védőcsoportokra van szükség, valamint a megfelelő védöcsoportok kiválasztása a vegyi szintézisekben jártas szakemberek számára kézenfekvő lesz. A megfelelő védőcsoportok kiválasztásához lásd az alábbi könyvet: T. W. Greene és P. G. M. Wuts: „Protective Groups in Organic Synthesis (Védőcsoportok a szerves szintézisekben) 2. kiadás, John Wiley & Sons, Inc., New York, 1980.
Az I, II és III általános képletű vegyületek előállításának alábbi ismertetése során említett Ha általános képletű vegyületek a II általános képletű vegyületek szűkebb csoportját képezik. A Ha általános képletű vegyületek szubsztituenseinek jelentései megegyeznek a II általános képletű vegyületek kapcsán adott meghatározás szerintivel.
A találmány szerinti vegyületek egy vagy több sztereoizomer formájában létezhetnek. A különböző sztereoizomerek felölelik az enantiomereket, a diasztereomereket és a geometriai izomereket. Egy szakember tudni fogja, hogy az egyik sztereoizomer hatékonyabb lehet, mint a többi, és azt is tudni fogja, hogy az említett sztereoizomereket hogyan kell elválasztani. Ennek megfelelően a találmány az I, a II és a III általános képletű vegyületek keverékeire, különálló sztereoizomerjeire és optikailag aktív keverékeire, valamint e vegyületek, illetve vegyületkeverékek mezőgazdaságilag elfogadható sóira vonatkozik.
Az I, II és III általános képletű vegyületeket az 1-4. reakcióvázlatokon és az 1-3. példákban ismertetett módon lehet előállítani.
Az I általános képletű vegyületek szintézise
Az I általános képletű vegyületeket, amelyek olyan I általános képletű vegyületeknek felelnek meg, amelyekben Q jelentése oxigénatom, az 1. reakcióvázlaton bemutatott eljárással lehet előállítani.
Egy 2 általános képletű antranilsavat (2-amino-benzoesavat) kondenzálunk egy R*-NCS általános képletű izotiocianáttal, és így a 3 általános képletű 2-tiokinazolin-diont állítjuk elő. Ezt a kondenzációt előnyösen egy bázis, így trietil-amin jelenlétében folytatjuk le.
HU 218 381 Β
A kondenzációs termék S-metilezése a 4 általános képletű 2-(metil-tio)-4(3H)-kinazolinhoz vezet.
Az R2O csoport bevitele érdekében a 4 általános képletű 2-(metil-tio)-4(3H)-kinazolint egy báziskeverékkel, például nátrium-hidriddel kezeljük R2OH általános képletű oldószerben. A reakcióelegyet közelítőleg 0 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten keverjük 1-120 órán keresztül. A kívánt 2-R2O-4(3H)-kinazolinont a reakcióelegynek vízzel nem elegyedő oldószerbe való extrahálása útján különíthetjük el, majd kromatográfiás úton vagy átkristályosítással tisztíthatjuk. Hasonló szintetikus eljárásokat ismertetnek a 3 755 582 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, amelyet itt irodalmi hivatkozásként említünk.
A 2 általános képletű antranilsavak ismert vegyületek, vagy pedig ismert módszerekkel állíthatók elő. Irodalmi hivatkozásként megemlítjük March J. Advanced Organic Chemistry című könyvét (3. kiadás, John Wiley, New York, 1985,983. oldal). Az R'-NCS általános képletű izotiocianátokat a megfelelő aminból állíthatjuk elő tiofoszgénnel végzett kezeléssel, ami ismert a szakemberek számára; lásd például: J. Heterocycl. Chem. 27, 407 (1990).
A 3 általános képletű 2-tiokinazolindionokat olyan módon állíthatjuk elő, hogy az 5 általános képletű (1-4 szénatomosj-antranilsav-észtert tiofoszgénnel kezeljük, majd az így kapott izotiocianát-észtert R'NH2 általános képletű aminnal kezeljük (2. reakció vázlat).
Az 5 általános képletű antranilsav-észtert közelítőleg -20 °C-tól 100 °C-ig teqedő hőmérsékleten kezeljük tiofoszgénnel 1 -48 órán át egy inért oldószerben. Ezt a reakciót gyakran kétfázisú elegyben végezzük egy bázis, így kalcium-karbonát és egy sav, így vizes sósav jelenlétében. A kapott izotiocianátot úgy különíthetjük el, hogy vízzel elegyedő oldószerbe, így metilén-kloridba extraháljuk, majd a szerves extraktumokat megszárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. Egy másik módszer szerint az izotiocianátot in situ egyesíthetjük a H2NR* általános képletű aminnal, majd a reakcióelegyet közelítőleg -20 °C-tól 50 °C-ig terjedő hőmérsékleten 0,1-24 órán át keverjük. A 3 általános képletű kívánt 2-tiokinazolindionokat a reakcióelegyből vizes extrahálással különíthetjük el, majd a tisztítást kromatografálással vagy átkristályosítással végezhetjük. Hasonló szintetikus eljárásokat írnak le a J. Heterocycl. Chem.-ben. [27, 407 (1990)].
II általános képletű vegyületek szintézise
Ha általános képletű 4(3H)-kinazolinon-származékokat, amelyek olyan II általános képletű vegyületeknek felelnek meg, ahol n=0, és Q jelentése oxigénatom, az 1. reakcióvázlaton bemutatott szintézis módosításával állíthatjuk elő. Miként a 3. reakcióvázlaton szemléltetjük, a 6 általános képletű 2-tiokinazolindiont R6-X általános képletű vegyülettel alkilezzük, ahol X jellegzetes kilépő csoportot jelent, amilyen a bróm, a jód, a CH3SO3(OMs) vagy a (4-CH3Ph)SO3(OTs). így a Ha általános képletű 2-R6S-4(3H)-kinazolinont kapjuk. Az eljárás meggyorsítására egy vagy több egyenértéksúlynyi bázist lehet felhasználni. E célra alkalmazható például a nátrium-hidroxid és a nátrium-hidrid.
A 2-tiokinazolindiont feloldjuk vagy diszpergáljuk egy inért oldószerben, így dimetil-formamidban, majd egy bázissal kezeljük közelítőleg -20 °C és 60 °C közötti hőmérsékleten. Ezután a reakcióelegyet melegíthetjük közvetlenül a környezeti hőmérséklet fölöttitől az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten 0,1-24 órán át deprotonálás céljából. Lehűlés után a reakcióelegyet R6-X általános képletű vegyülettel kezeljük és 0,1-24 órán át keverjük mintegy 20 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten. A Ha általános képletű kinazolinont vízzel nem elegyedő oldószerrel végzett extrahálással különíthetjük el és kromatografálással vagy átkristályosítással tisztíthatjuk.
A 6 általános képletű 2-tiokinazolindion-származékokat a fentebb az 1. és 2. reakcióvázlatokkal kapcsolatban és a 3 általános képletű 2-tiokinazolindion-származékokkal kapcsolatban leírt módon állíthatjuk elő.
A 111 általános képletű vegyületek szintézise
A III általános képletű 4(3H)-kinazolinon-származékokat a 4. reakcióvázlaton szemléltetett módszerrel lehet előállítani. Ezt a módszert részletesen ismerteti a 3 867 384 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amelyre itt irodalmi helyként hivatkozunk.
A III általános képletű vegyületek egyik előállítási eljárása szerint egy 7 általános képletű (Z=SMe) 2(metil-tio)-4(3H)-kinazolinont egy HNR8R9 általános képletű amin feleslegével kezelünk közelítőleg 150-175 °C hőmérsékleten. Egy második módszer szerint egy 7 általános képletű (Z=C1) 2-klór-4(3H)-kinazolinont egy egyenértéksúlynyi HNR8R9 általános képletű vegyülettel és egy egyenértéksúlynyi savmegkötő szerrel, például trietil-aminnal, vagy pedig két egyenértéksúlynyi HNR8R9 általános képletű vegyülettel kezelünk 60 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten, adott esetben egy oldószer jelenlétében.
Az olyan 7 általános képletű vegyületek előállítását, amelyekben Z jelentése SMe képletű csoport, fentebb ismertettük, de ilyen módszert a 3 755 582 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is ismertet. A Z szubsztituensként klóratomot tartalmazó 7 általános képletű vegyületek szintézisét a 3 867 384 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. A HNR8R9 aminok kereskedelmileg hozzáférhetők, vagy pedig jól ismert módszerekkel állíthatók elő [J. March: Advanced Organic Chemistry (Haladó szerves kémia), 3. kiadás, John Wiley, New York, 1985, 1153. oldal],
A fentebb ismertetett módszerek mellett az la és a Ha általános képletű vegyületek olyan módon is előállíthatók, hogy a 2-klóratomot kicseréljük a megfelelő 4(3H)-kinazolinonban, a 2-SCH3 csoportnak az 1. reakcióvázlaton bemutatott kicserélése vagy a tiokarbonilcsoportnak a 4. reakcióvázlaton bemutatott S-alkilezése helyett.
Az I, II és III általános képletű vegyületek sóit olyan módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő vegyület szabad bázisát erős savakkal, így sósavval vagy kénsavval kezeljük. Sókat olyan módon is előállíthatunk, hogy a molekulában egy tercier amincsoportot alkilezünk, ilyen módon például trialkil-ammónium-sót képezve.
HU 218 381 Β
Az I, II és III általános képletű vegyületek N-oxidjai olyan módon állíthatók elő, hogy a megfelelő redukált nitrogénvegyületet erős oxidálószerrel, így például metaklór-peroxi-benzoesavval oxidáljuk.
1. példa
6-Bróm-3-propil-2-(propil-oxi)-4(3H)-kinazolinon szintézise
Az összes reakciót nitrogénatmoszférában folytatjuk le.
A lépés g 2-amino-5-bróm-benzoesav 200 ml etanollal készített oldatát cseppenként és keverés közben hozzáadtuk 17,72 ml n-propil-izotiocianáthoz. A reakcióelegyet 8 órán át visszafolyató hűtő alatt forraltuk, majd szobahőmérsékletre hagytuk lehűlni, és közelítőleg 60 órán át kevertük. Ezután az elegyet megközelítőleg 5 °C hőmérsékletre hűtöttük le és leszűrtük. így 15,42 g piszkosfehér, szilárd anyagot kaptunk.
B lépés
Az A lépés 15,4 g termékét feloldottuk 100 ml 10 tömeg%-os propanolos nátrium-hidroxid-oldatban, majd az oldathoz keverés közben 3,2 ml jód-metánt adtunk. Az elegyet 10 percen át szobahőmérsékleten kevertük, majd 1,5 órán át visszafolyató hűtő alatt forraltuk, szobahőmérsékletre hagytuk hűlni és ezt követően éjjelen át kevertük. Ezután az elegyet leszűrtük. így 11,47 g fehér, szilárd terméket kaptunk, amelyet szilikagéloszlopon végzett kromatográfiával tisztítottunk, eluálószerként hexánt, majd hexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva. Azokat a frakciókat, amelyek a legkevesebb poláris komponenst tartalmazták (vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat szerint, előhívó oldószerként hexán és etil-acetát 6:1 térfogatarányú elegyét használva), bepároltuk. így 6,55 g fehér, szilárd anyagot kaptunk 97-99 °C olvadásponttal.
C lépés
Közelítőleg -60 °C-ra lehűtött 150 ml propanolhoz keverés közben 0,83 g nátrium-hidridet (60 tömeg%-os olajban) adtunk, majd a reakcióelegyhez -60 °C hőmérsékleten a B lépésben kapott tisztított termékből 6,5 g-ot adtunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagytuk felmelegedni, majd mintegy 48 órán át kevertük. így tiszta oldatot kaptunk, amelyet vízbe öntöttünk és dietil-éterrel kétszer extraháltunk. Az éteres extraktumokat vízzel kétszer mostuk, magnézium-szulfát fölött szárítottuk, leszűrtük és a szűrletet bepároltuk. így 10,3 g olajszerű anyagot kaptunk. Vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat szerint a termékben mind a kiindulási anyag, mind a kívánt végtermék jelen volt.
D lépés
-50 °C hőmérsékletre lehűtött propanolhoz keverés közben 0,60 g nátrium-hidridet (60 tömeg%-os olajban) adtunk. Az így kapott reakcióelegyhez - 40 °C hőmérsékleten hozzáadtuk a C lépés termékét, majd az elegyet szobahőmérsékletre hagytuk felmelegedni és mintegy 72 órán át kevertük. Ezután az elegyet 30 percen át visszafolyató hűtő alatt forraltuk, szobahőmérsékletre hűtöttük le, vízbe öntöttük és dietil-éterrel kétszer extraháltuk. Az egyesített éteres extraktumokat vízzel háromszor mostuk, magnézium-szulfát fölött szárítottuk, leszűrtük és a szűrletet bepároltuk. így egy olajat kaptunk, amelyet szilikagéloszlopon végzett kromatografálással tisztítottunk, eluálószerként hexánt, majd hexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva. A legkevesebb poláris komponenst tartalmazó frakciókból (szilikagélen végzett vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint, előhívó oldószerként hexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva) fehér, szilárd anyagként 4,46 g kívánt vegyületet kaptunk 57-59 °C olvadásponttal. 'H-NMR (400 MHz, CDClj): 5=8,3 (s, 1H), 7,7 (m, 1H), 7,3 (m, 1H), 4,43 (t, 2H), 4,05 (t, 2H), 1,85 (m, 2H), 1,7 (m, 2H), 1,06 (t, 3H), 0,97 (t, 3H).
2. példa
6-Bróm-3-(n-butil)-2-(n-propil-amino)-4(3H)kinazolinon szintézise A lépés
15,15 g 2-amino-5-bróm-benzoesav 200 ml etanollal készített oldatához cseppenként, keverés közben hozzáadtunk 9,3 ml n-butil-izotiocianátot. Az így kapott reakcióelegyhez 9,77 ml trietil-amint adtunk. A reakcióoldatot 4 órán át visszafolyató hűtő alatt forraltuk, aminek eredményeként szilárd csapadék képződött. A reakcióelegyet 0 °C hőmérsékletre hűtöttük, majd leszűrtük. így 19,89 g piszkosfehér, szilárd anyagot kaptunk 246-248 °C olvadásponttal.
B lépés
Az A lépés termékének 7 g-ját szuszpendáltuk 50 ml kloroformban, majd keverés közben 1,97 ml szulfuril-kloridot adtunk hozzá. Az oldatot 5 órán át visszafolyató hűtő alatt forraltuk, majd szobahőmérsékletre hűtöttük le. A reakcióoldatot vízbe öntöttük és metilénkloriddal kétszer extraháltuk. A szerves extraktumokat magnézium-szulfát fölött szárítottuk, leszűrtük és a szűrletet bepároltuk. így sárga, szilárd terméket kaptunk, amelyet szilikagéloszlopon végzett kromatografálással tisztítottuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 6:1 térfogatarányú elegyét használva. A csupán a 2. legkevésbé poláris komponenst (szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfia szerint, előhívó oldószerként hexán és etil-acetát 4:1 térfogatarányú elegyét használva) tartalmazó frakciók egyesítése és bepárlása után 3,2 g fehér, szilárd terméket kaptunk 56-58 °C olvadásponttal.
C lépés
A B lépésben kapott 1,02 g tisztított terméket 25 ml tetrahidrofuránban oldottuk, majd az így kapott oldathoz 0,5 ml n-propil-amint adtunk. A reakcióelegyet mintegy 24 órán át szobahőmérsékleten kevertük, majd leszűrtük, és a szűrletet bepároltuk. így olajszerű terméket kaptunk, amelyet dietil-éterben feloldottunk és vízzel kétszer, majd konyhasóoldattal egyszer mostunk. A dietil-éteres oldatot magnézium-szulfát fölött szárítottuk, leszűrtük, majd a szűrletet bepároltuk. így 0,74 g kívánt terméket kaptunk fehér, szilárd anyagként, 71-73 °C olvadásponttal. 'H-NMR (400 MHz, CDC13): 0=0,97-1,04 (m, 6H), 1,45 (m, 2H), 1,70 (m,
HU 218 381 Β
4H), 3,50 (m, 2H), 4,00 (t, 2H), 4,50 (s, 1H), 7,24 (d,
1H), 7,60 (d, 1H), 8,20 (s, 1H).
3. példa
6-Brőm-3-(n-propil)-2-(n-propil-tio)-4(3H)-kinazo- 5 linón szintézise
A lépés
29,7 g 2-amino-5-bróm-benzoesavat feloldottunk 150 ml izopropanolban, majd az így kapott oldathoz keverés közben cseppenként hozzáadtunk 15,64 ml n- 10 propil-izotiocianátot. Ezután a reakcióelegyet 15 órán át visszafolyató hűtő alatt forraltuk, majd 0 °C-ra lehűtöttük és leszűrtük. így 9,12 g piszkosfehér, szilárd anyagot kaptunk.
B lépés
Az A lépés 0,34 g termékét 20 ml 10 tömeg%-os propanolos nátrium-hidroxid-oldatban szuszpendáltuk, majd keverés közben 0,22 ml jód-propánt adtunk hozzá. Ezután a reakcióelegyet 1,5 órán át szobahőmérsékleten kevertük, majd vízbe öntöttük és metilén-klorid- 20 dal kétszer extraháltuk. A metilén-kloridos extraktumokat vízzel kétszer mostuk, magnézium-szulfát fölött szárítottuk, leszűrtük és a szűrletet bepároltuk. így fehér, szilárd terméket kaptunk, amelyet szilikagéloszlopon végzett kromatografálással tisztítottunk, eluálószerként 25 hexán és etil-acetát 8:1 térfogatarányú elegyét használva. A csupán a legkevésbé poláris komponenst (szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatografálás szerint, előhívó oldószerként hexán és etil-acetát 6:1 térfogatarányú elegyét használva) tartalmazó frakciók egyesítése és bepárlása után 0,27 g cím szerinti terméket kaptunk fehér, szilárd anyagként, 65-67 °C olvadásponttal. Ή-NMR (400 MHz, CDC13): 0=0,99-1,10 (m, 6H), 1,80 (m, 4H), 3,25 (t, 2H), 4,10 (t, 2H), 7,41 (d, 1H), 7,78 (d, 1H), 8,30 (s, 1H).
Az 1-3. példák 1-4. reakcióvázlataiban ismertetett eljárásokat használva az alábbi 1-10. táblázatok szerinti vegyületeket állíthatjuk elő. A táblázatokban szereplő vegyületeket az alábbiakban részletezzük.
A táblázatokban használt rövidítések jelentése a következő :
t=tercier s=szekunder 15 n=normál i=izo Me=metil Et=etil Ph=fenil MeO=metoxi Pr=propil CN=ciano c=ciklo MeS=metil-tio Bu=butil
Az összes alkilcsoport normál izomer, ha másként nem jelöljük. A gyűrűrendszer számozását az alábbi AC indextáblázatokban közöljük.
1. táblázat
I általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R2=n-Pr, R3=6-Br, R4=H és
Rí |
R> |
R1 |
R1 |
n-Pr |
n-Bu |
n- |
n-hexil |
n-decil |
i-Pr |
i-Bu |
s-Bu |
|
|
|
cf3 |
2-Cl-Et |
3-Br-Pr |
|
|
CH2OCH3 |
CH2OCH2CH3 |
CH2SCH3 |
ch2sch2ch3 |
ch2ch2sch3 |
|
|
(c-pentil)CH2 |
|
|
|
CH2CH2N(CH3)2 |
általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R2=n-Pr, R3=6-I, R4=H és
R1 |
R1 |
R1 |
R1 |
n-Pr |
n-Bu |
|
n-hexil |
n-decil |
i-Pr |
i-Bu |
s-Bu |
|
|
|
cf3 |
2-Cl-Et |
3-Br-Pr |
|
|
CH2OCH3 |
CH2OCH2CH3 |
CH2SCH3 |
ch2sch2ch3 |
ch2ch2sch3 |
|
|
(c-pentil)CH2 |
|
|
|
CH2CH2N(CH3)2 |
HU 218 381 Β
1. táblázat (folytatás)
I általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R2=n-Pr, R3=6-I, R4=8-I és
R1 |
R1 |
R1 |
R1 |
n-Pr |
n-Bu |
n-pentil |
n-hexil |
n-decil- |
i-Pr |
i-Bu |
s-Bu |
|
|
|
cf3 |
2-Cl-Et |
3-Br-Pr |
|
|
CH2OCH3 |
CH2OCH2CH3 |
CH2SCH3 |
CH2SCH2CH3 |
ch2ch2sch3 |
CH2CH2S(O)CH3 |
CH2CH2CH2S(O)2CH3 |
(c-pentil)CH2 |
2. táblázat
I általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R'=n-Pr, R3=6-Br, R4=H és
R2 |
R2 |
R2 |
R2 |
|
t-Bu |
i-Pr |
n-Bu |
i-Bu |
s-Bu |
n-pentil |
n-hexil |
n-decil |
|
allil |
2-butenil |
3-butenil |
5-decenil |
|
|
|
CH2OCH3 |
CH2OCH2CH3 |
CH2CH2OCH3 |
CH2SCH3 |
ch2ch2sch3 |
|
|
2-Cl-Et |
|
|
|
|
|
CH2CH2CH2N(CH3)2 |
CH2CH2CH2Ph |
ch2ch2ch2f |
CH2Ph |
|
CH2CH2Ph |
I általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R'=n-Pr, R3=6-I, R4=H és
R2 |
R2 |
R2 |
R2 |
|
t-Bu |
i-Pr |
n-Bu |
i-Bu |
s-Bu |
n-pentil |
n-hexil |
n-decil |
|
allil |
2-butenil |
3-butenil |
5-decenil |
|
|
|
CH2OCH3 |
CH2OCH2CH3 |
CH2CH2OCH3 |
CH2SCH3 |
ch2ch2sch3 |
|
|
2-Cl-Et |
|
CH2CH2CH2N(CH3)2 |
|
|
CH2Ph |
|
CH2CH2Ph |
|
|
|
CH2CH2CH2Ph |
I általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R1 =n-Pr, R3=6-I, R4=8-I és
R2 |
R2 |
R2 |
R2 |
|
t-Bu |
i-Pr |
n-Bu |
i-Bu |
s-Bu |
n-pentil |
n-hexil |
n-decil |
|
allil |
2-butenil |
3-butenil |
5-decenil |
|
|
|
CH2OCH3 |
CH2OCH2CH3 |
CH2CH2OCH3 |
CH2SCH3 |
ch2ch2sch3 |
|
|
2-Cl-Et |
|
CH2CH2CH2N(CH3)2 |
|
|
CH2Ph |
|
CH2CH2Ph |
|
|
|
CH2CH2CH2Ph |
HU 218 381 Β
3. táblázat
I általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom és R' = R2=n-Pr és
R3 |
R4 |
R3 |
R4 |
R3 |
R4 |
6-C1 |
H |
6-Me |
H |
|
|
6-Br |
8-Me |
6-Et |
8-Br |
|
|
6-1 |
8-Br |
6-MeO |
H |
|
|
6-C1 |
8-C1 |
|
|
6-Br |
8-Me |
6-Br |
8-C1 |
|
|
6-Br |
8-Et |
6-1 |
8-1 |
|
|
6-i-Pr |
H |
6-C=CH |
H |
|
|
|
|
6-CsCH |
8-Br |
6-CH2C=CH |
H |
|
|
|
|
6-Br |
7-Br |
|
|
|
|
|
|
6-Br |
7-Me |
|
|
6-Br |
5-Me |
6-Br |
5-Br |
|
|
|
|
8-Br |
H |
|
|
6-1 |
8-Me |
6-Me |
8-Br |
4. táblázat
II általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, n=0, R6=n-Pr, R3=6-Br, R4=H és
R5 |
R5 |
R5 |
R5 |
n-Pr |
n-Bu |
n-pentil |
n-oktil |
|
i-Pr |
i-Bu |
s-Bu |
II általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, n=0, R6=n-Pr, R3=6-I, R4=H és
R5 |
R5 |
R5 |
R5 |
n-Pr |
n-Bu |
n-pentil |
|
|
i-Pr |
i-Bu |
s-Bu |
5. táblázat
II általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, n=0, R5=n-Pr, R3=6-Br, R4=H és
R6 |
R6 |
R6 |
R6 |
|
t-Bu |
i-Pr |
n-Bu |
i-Bu |
s-Bu |
n-pentil |
|
|
CH2CH(CH3)CH2CH3 |
|
|
II általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, n=0, R5=n-Pr, R3=6-I, R4=H és
R6 |
R6 |
R6 |
R6 |
|
t-Bu |
i-Pr |
n-Bu |
i-Bu |
s-Bu |
n-pentil |
|
|
CH2CH(CH3)CH2CH3 |
|
|
6. táblázat
II általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, n=0, R5=R6=n-Pr és
R3 |
R4 |
R3 |
R4 |
R3 |
R4 |
6-C1 |
H |
6-Me |
H |
|
|
6-Br |
8-Me |
6-Et |
8-Br |
|
|
6-1 |
8-Br |
6-MeO |
H |
|
|
6-C1 |
8-C1 |
|
|
6-Br |
8-Me |
HU 218 381 Β
6. táblázat (folytatás)
R3 |
R4 |
R3 |
R4 |
R3 |
R4 |
6-Br |
8-C1 |
|
|
6-Br |
8-Et |
6-1 |
8-1 |
|
|
6-i-Pr |
H |
6-C=CH |
H |
|
|
|
|
6-C=CH |
8-Br |
6-CH2C=CH |
H |
|
|
|
|
6-Br |
7-Br |
|
|
|
|
|
|
6-Br |
7-Me |
|
|
6-Br |
5-Me |
6-Br |
5-Br |
|
|
|
|
8-Br |
H |
|
|
6-1 |
8-Me |
6-Me |
8-Br |
7. táblázat
III általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R8=H, R9=n-Pr, R3=6-Br, R4=H és
R7 |
R7 |
R7 |
R7 |
n-Pr |
n-Bu |
n-pentil |
|
|
i-Pr |
i-Bu |
s-Bu |
III általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R8=H, R9=n-Pr, R3=6-I, R4=H és
R7 |
R7 |
R7 |
R7 |
n-Pr |
n-Bu |
n-pentil |
|
III általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R8=H, R9=n-Pr, R3=6-I, R4=8-I és
R7 |
R7 |
R7 |
R7 |
n-Pr |
n-Bu |
n-pentil |
|
|
i-Pr |
i-Bu |
s-Bu |
8. táblázat
III általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R7=n-Pr, R8=H, R3=6-Br, R4=H és
R9 |
R9 |
R9 |
R9 |
Et |
t-Bu |
i-Pr |
n-Bu |
i-Bu |
s-Bu |
n-pentil |
n-hexil |
n-decil |
CH2CH(CH3)CH2CH3 |
allil |
2-butenil |
3-butenil |
3-heptenil |
|
|
III általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R7=n-Pr, R8=H, R3=6-I, R4=H és
R9 |
R9 |
R9 |
R9 |
Et |
t-Bu |
i-Pr |
n-Bu |
i-Bu |
s-Bu |
n-pentil |
n-hexil |
n-decil |
CH2CH(CH3)CH2CH3 |
allil |
2-butenil |
3-butenil |
5-heptenil |
|
|
III általános képletű olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R7=n-Pr, R8=H, R3=6-I, R4=8-I és
R9 |
R9 |
R9 |
R9 |
Et |
t-Bu |
i-Pr |
n-Bu |
i-Bu |
s-Bu |
n-pentil |
n-hexil |
n-decil |
CH2CH(CH3)CH2CH3 |
allil |
2-butenil |
HU 218 381 Β
8. táblázat (folytatás)
R9 |
R9 |
R9 |
R9 |
3-butenil |
5-heptenil |
|
|
Ph |
|
|
|
9. táblázat
III általános képletü olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, n=0, R8=H, R7=R9=n-Pr és
R3 |
R4 |
R3 |
R4 |
R3 |
R4 |
6-C1 |
H |
6-Me |
H |
|
|
6-Br |
8-Me |
6-Et |
8-Br |
|
|
6-1 |
8-Br |
6-MeO |
H |
|
|
6-C1 |
8-C1 |
|
|
6-Br |
8-Me |
6-Br |
8-C1 |
|
|
6-Br |
8-Et |
6-1 |
8-1 |
|
|
6-i-Pr |
H |
6-OCH |
H |
|
|
|
|
6-CsCH |
8-Br |
6-CH2C=CH |
H |
|
|
|
|
6-Br |
7-Br |
|
|
|
|
|
|
6-Br |
7-Me |
|
|
6-Br |
5-Me |
6-Br |
5-Br |
|
|
|
|
8-Br |
H |
|
|
6-1 |
8-Me |
6-Me |
8-Br |
10. táblázat
III általános képletü olyan vegyületek, amelyekben Q=oxigénatom, R8=Me
R7 |
R9 |
R3 |
R4 |
n-Pr |
n-Pr |
6-Br |
H |
n-Pr |
n-Pr |
6-1 |
8-1 |
n-Pr |
n-Pr |
6-1 |
H |
n-Pr |
n-Pr |
6-1 |
8-1 |
n-Pr |
allil |
6-Br |
H |
n-Pr |
Et |
6-1 |
H |
n-Pr |
Ph |
6-1 |
8-1 |
Formálás/Hasznosság
A találmány szerinti vegyületeket általában mezőgazdaságilag megfelelő kompozícióval együtt formulázva használjuk fel. A találmány szerinti fungicid kompozíciók az I, II vagy III általános képletü, fentebb meghatározott vegyületek közül legalább egyből tartalmaznak hatásos mennyiséget legalább egy (a) felületaktív anyaggal, (b) egy szerves oldószerrel és (c) legalább egy szilárd vagy folyékony hígítószerrel együtt. Hasznos kompozíciókat lehet készíteni a szokásos módokon. Ezek a kompozíciók porok, szemcsék, pelletek, oldatok, szuszpenziók, emulziók, nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrátumok, szárazon folyó porok és hasonlók lehetnek. Permetezhető készítményeket megfelelő közegekkel készíthetünk és hektáronként 1 litertől több száz literig terjedő térfogatokban permetezhetjük ki azokat. A nagy hatóerejű kompozíciókat elsősorban mint további készítmények közbenső termékeit használhatjuk fel. A készítmények jellegzetesen tartalmaznak a hatóanyagból hatásos mennyiségeket, továbbá hígítószereket és felületaktív anyagokat az alábbi táblázatban megadott közelítő tartományokban, amelyek együtt 100 tömeg%-ot adnak ki.
|
Tömeg% |
Ható-
anyag |
Hígító-
szer |
Felület-
aktív
anyag |
Nedvesíthető porok |
5-90 |
0-74 |
1-10 |
Olajszuszpenziók, emulziók, oldatok (ideértve az emulgeálható koncentrátumokat is) |
5-50 |
40-95 |
0-15 |
Porok |
1-25 |
70-99 |
0-5 |
HU 218 381 Β
Táblázat (folytatás)
|
Tömeg% |
Ható-
anyag |
Hígító-
szer |
Felület-
aktív
anyag |
Szemcsék, csalétkek és pelletek |
0,01-95 |
5-99,99 |
0-15 |
Nagy hatóerejű kompozíciók |
90-95 |
0-10 |
0-2 |
Jellegzetes szilárd hígítószereket írnak le Watkins és munkatársai a „Handbook of Insecticide Dúst Diluents and Carriers” című könyvben (Dorland Books, Caldwell, New Jersey). Jellegzetes folyékony hígítókat és oldószereket ismertet Marsden: Solvents Guide című könyve, 2. kiadás, Interscience, New York (1950). McCutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual, Allured Publ. Corp., Ridgewood, New Jersey; valamint Sisely és Wood: Encyclopedia of Surface Active Agents, Chemical Publ. Co., Inc., New York (1964) felületaktív anyagokat és ajánlott felhasználási módokat ismertetnek. Az összes készítmény tartalmazhat még kisebb mennyiségű adalékanyagot a habzás, az összetapadás, a korrózió, a mikroorganizmusok növekedése és hasonlók ellen.
Az ilyen kompozíciók elkészítésének módszerei jól ismertek. Oldatokat olyan módon állíthatunk elő, hogy egyszerűen összekeveijük a komponenseket. Finom szilárd kompozíciókat úgy állítunk elő, hogy a komponenseket elegyítjük és rendszerint megőröljük, például egy golyós vagy egy folyadékágyas malomban. Vízben diszpergálható szemcséket állíthatunk elő olyan módon, hogy finom porkompozíciókat agglomeráltatunk; lásd például Cross és munkatársai Pesticide Formulations című könyvét (Washington, D. C., 1988, 251-259. oldal). Szuszpenziókat nedves őrléssel állíthatunk elő; lásd például a 3 060 084 amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást. Szemcséket és pelleteket olyan módon állíthatunk elő, hogy a hatóanyagot előformázott szemcsés hordozóra permetezzük, de ilyen célra agglomerációs eljárások is alkalmazhatók; lásd: Browning: „Agglomeration, Chemical Engineering, 1967. december 4., 147-148. oldal; Perry’s Chemical Engineer’s Handbook, 4. kiadás, McGraw-Hill, New York (1963), 8-57. és további oldalak; WO 91/13546 számú nemzetközi közrebocsátási irat. Pelleteket a 4 172 714 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt módon lehet készíteni. Vízben diszpergálható és vízben oldható szemcsék a 3 246 493 számú német szabadalmi leírás szerint állíthatók elő.
Formálásra vonatkozó további információ nyerhető az alábbi irodalmi helyekről: 3 235 361 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 6. oszlopának a 16. sorától a 7. oszlop 19. soráig és a 10-41. példákban; a 3 309 192 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 5. oszlopának 43. sorától a 7. oszlop 62. soráig és a 8., 12., 15., 39., 41., 52., 53., 58., 132., 138-140., 162-164., 166., 167. és 169-182. példákban; a 2 891 855 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 3. oszlopának 66. sorától az 5. oszlop 17. soráig és az 1-4. példákban; Klingman: Weed Control as a Science, John Wiley and Sons, Inc., New York (1961), 81-96. oldal; és Hance és munkatársai Weed Control Handbook című könyvének 8. kiadása, Blackwell Scientific Publications, Oxford (1989).
Az alábbi példákban a százalékos értékek tömeg%-ot jelentenek, és a készítményeket a szokásos módon állítjuk elő.
Az 1. vegyület az alábbi A indextáblázatban leírt vegyületre vonatkozik.
A példa
Nedvesíthető por
1. számú vegyület 65,0%
Dodecil-fenol polietilénglikol-éter 2,0%
Nátrium-ligninszulfonát 4,0%
Nátrium-szilikoaluminát 6,0%
Montmorillonit (kalcinált) 23,0%
B példa
Szemcse
37. számú vegyület 10,0%
Attapulgitszemcsék (csekély illékonyságú anyag, 0,71/0,30 mm;
U. S. S. 25-50-es lyukbőségű szitán átmenő anyag) 90,0%
C példa
Extrudált pellet
25. számú vegyület 25,0%
Vízmentes nátrium-szulfát 10,0%
Nyers kalcium-ligninszulfonát 5,0%
Nátrium-alkil-naftalinszulfonát 1,0%
Kalcium/magnézium bentonit 59,0%
D példa
Emulgeálható koncentrátum
37. számú vegyület 20,0%
Olajoldható szulfonátok és poli(oxi-etilén)-éterek elegye 10,0%
Izoforon 70,0%
A találmány szerinti vegyületek hasznosak mint növényi betegségek ellen ható anyagok, különösen a gabonalisztharmat (például Erysiphe graminis fi sp. tritici, a búzalisztharmatot előidéző kártevő) ellen. Ezért a találmány olyan módszerre is vonatkozik, amelynek segítségével a növényi gombakártevők által okozott betegségek ellen lehet védekezni. Ez az eljárás abban áll, hogy a növényre vagy annak védendő részeire vagy a védendő növény magjára vagy magoncára az I, II vagy III általános képletű vegyület hatékony mennyiségét vagy az említett vegyületet tartalmazó fungicid kompozíciót viszünk fel. A találmány szerinti vegyületek és kompozíciók oltalmat szolgáltatnak a növényi gombakártevők széles spektruma által okozott betegségek ellen, ha ezek a kártevők a Basidiomycetes, az Ascomycetes, az Oomycetes és a Deuteromycetes osztályokba tartoznak. A vegyületek hatásosak a növényi betegségek széles spektrumával szem11
HU 218 381 Β ben különösen a dísznövények, főzelékfélék, szántóföldi növények, gabonafélék és gyümölcsfák levélkártevőivel szemben. A kártevők közül az alábbiakat nevezzük meg: Plasmopara viticola, Phytophthora infestans, Peronospora tabacina, Pseudoperonospora cubensis, Pythium aphanidermatum, Altemaria brassicae, Septoria nodorum, Cercosporidium personatum, Cercospora arachidicola, Pseudocercosporella herpotrichoides, Cercospora beticola, Botrytis cinerea, Monilinia fructicola, Pyricularia oryzae, Podosphaera leucotricha, Venturia inaequalis, Erysiphe graminis, Uncinula necatur, Puccinia recondita, Puccinia graminis, Hemileia vastatrix, Puccinia striiformis, Puccinia arachidis, Rhizoctonia solani, Sphaerotheca fuliginea, Fusarium oxysporum, Verticillium dahliae, Pythium aphanidermatum, Phytophthora megasperma, valamint a felsorolt kártevőkkel szorosan rokon egyéb nemek és fajok.
A találmány szerinti vegyületek elegyíthetők egy vagy több más inszekticiddel, fungiciddel, nematociddal, baktericiddel, akariciddel, valamint félszintetikus vegyszerrel, rovarriasztó szerrel, rovarcsalétekkel, feromonokkal, tápstimulánsokkal és egyéb, biológiailag hatékony vegyületekkel, aminek révén olyan többkomponensű peszticidek állíthatók elő, amelyek a mezőgazdasági védelem még szélesebb spektrumát szolgáltatják. Az egyéb mezőgazdasági védőanyagok példáiként, amelyekkel a találmány szerinti vegyületek együtt formulázhatók, a következőket adjuk meg: inszekticidek, így az acefát, az avermektin B, az azinfoszmetil, a bifentrin, a bifenát, a buprofezin, a karboíurán, a klórdimeform, a klórpirifosz, a ciflutrin, a deltametrin, a diazinon, a diflubenzuron, a dimetoát, az eszfenvalerát, a fenpropatrin, a fenvalerát, a fipronil, a flucitrinát, a flufenprox, a fluvalinát, a fonofosz, az izofenfosz, a malation, a metaldehid, a meta-midofosz, a metidation, a metomil, a metoprén, a metoxiklór, a monokrotofosz, az oxamil, a paration-metil, a permetrin, a forát, a fozalon, a foszmet, a foszfamidon, a pirimikarb, a profenofosz, a rotenon, a szulprofosz, a terbufosz, a tetraklórvinfosz, a tiodikarb, a tralometrin, a triklórfon és a triflumuron; fungicidek, így a benomil, a blaszticidin S, a brómukonazol, a kaptafol, a kaptán, a karbendazim, a kloroneb, a klorotalonil, a réz-oxi-klorid, a rézsók, a kimoxanil, a kiprokonazol, a kirodinil, a diklorán, a diklobutrazol, a diklomezin, a difenokonazol, a dinikonazol, a dodin, az edifenfosz, az epoxikonazol, a fenarimol, a fenbukonazol, a fenpropidin, a fenpropimorf, a flukinkonazol, a fluzilazol, a flutolanil, a flutriafol, a folpet, a furalaxil, a hexakonazol, az ipkonazol, az iprobenfosz, az iprodion, az izoprotiolán, a kaszugamicin, a mankozeb, a maneb, a mepronil, a metalaxil, a metkonazol, a miklobutanil, a neo-azozin, az oxadixil, a penkonazol, a penkikuron, a foszetil-Al, a probenazol, a prokloraz, a propikonazol, a pirifenox, a pirimetanil, a pirokilon, a kén, a tebukonazol, a tetrakonazol, a tiqabendazol, a tiofanát-metil, a tiurám, a triadimefon, a triadimenol, a triciklazol, a tritikonazol, az unikonzol, a validamicin és a vinklozolin; nematocidák, így az aldoxikarb, a fenamifosz és a foszfietán; baktericidek, így az oxitetraciklin, a streptomicin és a hárombázisú réz-szulfát; akaricidek, így az amitráz, a binapakril, a klorobenzilát, a cikexatin, a dikofol, a dienoklór, a fenbutatin-oxid, a hexitiazox, az oxitiokinox, a propargit és a tebufenpirád; és a biológiai hatóanyagok, így a Bacillus thuringiensis és a bakulovírus.
Bizonyos esetekben különösen kedvező lehet a kártevő által kifejtett ellenállás csökkentése szempontjából, ha a hasonló hatásspektrumú, de eltérő hatásmódú egyéb fungicidekkel kombináljuk a találmány szerinti hatóanyagokat. Előnyös kombinációk az I, II vagy III általános képletű vegyülettel együtt az alábbi csoportból kiválasztott fongicidet is tartalmaznak: fluszilazol, ciprokonazol, tetrakonazol, fenpropimorf, fenpropidin, cimoxanil, benomil, karbendazim, mankozeb és maneb.
A növényi betegség elleni hatást általában olyan módon érhetjük el, hogy a találmány szerinti vegyület hatékony mennyiségét fertőzés előtt vagy után visszük fel a védendő növény megfelelő részére, így gyökerére, szárára, levélzetére, gyümölcsére, magjaira, gumóira vagy hagymáira, vagy pedig arra a közegre (talaj vagy homok), amelyben a védendő növény tenyészik. A vegyületeket a növényi csírára is felvihetjük, a csíra és a magonc védelme céljából.
A találmány szerinti vegyületek alkalmazásának mértékét a környezet számos tényezője befolyásolhatja, és ezeket a tényezőket a tényleges felhasználási körülmények között meg kell határozni. A lombozatot rendes körülmények között kellően megvédhetjük, ha 1 g/ha-nál kisebb mennyiségtől 5000 g/ha-ig terjedő mennyiségű hatóanyagot alkalmazunk. A magot és a magoncokat rendes körülmények között megvédjük, ha a magra 0,1-10 g/kg mag mennyiségben visszük fel a hatóanyagot.
Az alábbi TESZTEK a találmány szerinti vegyületek hatékonyságát mutatják bizonyos kórokozókkal szemben. A találmány szerinti vegyületek által előidézett kártevőirtás mértéke nem korlátozódik azonban ezekre a kártvevőkre. Ezzel kapcsolatban utalunk az A, B és C indextáblázatokra, illetve az azokban felsorolt vegyületekre.
A kísérleti célra használt vegyületeket először acetonban oldottuk a végső térfogat 3%-ának megfelelő mennyiségben, majd szuszpendáltuk őket 250 ppm TREMR 014-et (polihidroalkohol-észterek) tartalmazó tisztított vízben 200 ppm koncentrációban. Az így kapott szuszpenziókat azután az alábbi kísérteikben használtuk fel.
A TESZT
A kísérleti szuszpenziót gabonamagoncok kikelési pontjára permeteztük. A következő napon a magoncokat beoltottuk Erysiphe graminis f. sp. tritici spóraporával (amely a búzái isztharmat tényleges okozója), és melegházban 20 °C hőmérsékleten 7 napig inkubáltuk őket, majd ezt követően megállapítottuk a betegség mértékét.
B TESZT
A kísérleti szuszpenziót búzamagoncok kikelési pontjára permeteztük. A következő napon a magoncokat Puccinia recondita (a búzaszárrozsda okozója) spóraszuszpenziójával fertőztük vízgőzzel telített atmoszfé12
HU 218 381 Β rában 20 °C hőmérsékleten 24 órán át, majd tenyésztőkamrába vittük őket, ahol 20 °C hőmérsékleten 6 napon át tenyésztettük a növényeket, és ezt követően megállapítottuk a betegség mértékét.
C TESZT
A kísérleti szuszpenziót paradicsommagoncok kikelési pontjára permeteztük. A következő napon a magoncokat beoltottuk Phytophthora infestans (a késői paradicsom- és gabonaüszög tényleges kórokozója) spóraszuszpenziójával, és vízgőzzel telített atmoszférában 20 °C hőmérsékleten 24 órán át inkubáltuk őket, majd nevelőkamrába vittük át a növényeket, és ott 20 °C hőmérsékleten 5 napon át tenyésztettük őket. Ezt követően megállapítottuk a betegség mértékét.
D TESZT
A kísérleti szuszpenziót szőlőmagoncok kikelési pontjára permeteztük. A következő napon a magoncokat beoltottuk Plasmopara viticola (a pelyhes szólőharmat tényleges kórokozója) spóraszuszpenziójával, és vízgőzzel telített atmoszférában 20 °C hőmérsékleten 24 órán át inkubáltuk a növényeket, amelyeket ezután 6 napon át 20 °C hőmérsékleten tenyésztőkamrában tartottunk. Ezt követően a növényeket vízgőzzel telített at5 moszférában tartottuk 20 °C hőmérsékleten 24 órán át, majd megállapítottuk a betegség mértékét.
E TESZT
A kísérleti szuszpenziót uborkamagoncok kikelési pontjára permeteztük. A következő napon a magonco10 kát Botrytis cinerea (számos terményen a szürkepenész tényleges előidézője) spóraszuszpenziójával inokuláltuk, majd vízgőzzel telített atmoszférában 20 °C hőmérsékleten 48 órán át inkubáltuk a növényeket, amelyeket ezután tenyésztőkamrában 20 °C hőmérsékleten 5 na15 pon át tartottunk. Ezután megállapítottuk a megbetegedés mértékét.
Az alábbi táblázatok utolsó oszlopában az „olaj” jelölésű vegyületek Ή-NMR-adatait a D indextáblázatban adjuk meg.
A indextáblázat I általános képletű vegyületek
A vegyület sorszáma |
R> |
R2 |
R3 |
R4 |
Olvadáspont3
(°C) |
1. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
57-59 |
2. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
7-C1 |
H |
57-60 |
3. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
5-C1 |
H |
69-75 |
4. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
8-Me |
H |
47-49 |
5. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
5-Me |
H |
olaj |
6. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-Me |
H |
47-50 |
7. |
CH2CH2CHj |
ch2ch2ch3 |
6-OMe |
7-OMe |
112-114 |
8. |
CH2CH2CHj |
ch2ch2ch3 |
7-F |
H |
olaj |
9. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
7-NO2 |
H |
64-69 |
10. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-OMe |
H |
49-52 |
11. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-Me |
8-Me |
81-84 |
12. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-OCH |
H |
105-107 |
13. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-F |
H |
60-62 |
14. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-C1 |
H |
64-66 |
15. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-C1 |
H |
78-80 |
16. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
73-75 |
17. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-C1 |
8-C1 |
78-80 |
18. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
8-Br |
89-94 |
22. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)3CH3 |
6-Br |
H |
58-59 |
23. |
ch2ch2ch3 |
i-Pr |
6-Br |
H |
45-46 |
25. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-1 |
H |
48-49 |
26. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)4CH3 |
6-Br |
H |
56-57 |
27. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)5CH3 |
6-Br |
H |
olaj |
28. |
ch2ch2ch3 |
i-Pr |
6-C1 |
H |
48-49 |
29. |
(CH2)3CH3 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
56-58 |
30. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch=ch2 |
6-C1 |
H |
olaj |
31. |
ch2ch2ch3 |
CH2CH2C(CH3)3 |
6-Br |
H |
70-72 |
32. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)3CH2SCH3 |
6-Br |
H |
86-91 |
HU 218 381 Β
A indextáblázat (folytatás)
A vegyület sorszáma |
R1 |
R2 |
R3 |
R4 |
Olvadáspont3
(°C) |
33. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch=ch2 |
6-Br |
H |
olaj |
34. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)4CH3 |
6-C1 |
H |
olaj |
35. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)4CH3 |
6-1 |
H |
47-49 |
36. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch=ch2 |
6-1 |
H |
43-46 |
37. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-1 |
8-1 |
135-138 |
38. |
(CH2)3CH3 |
(CH2)3CH3 |
6-Br |
H |
olaj |
39. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)2CH2Ph |
6-Br |
H |
72-74 |
40. |
ch2ch2ch3 |
CH2CH2OCH3 |
6-Br |
H |
55-57 |
41. |
ch2ch2ch3 |
CH2CH2N(CH3)2 |
6-Br |
H |
39-42 |
42. |
ch2ch2ch3 |
CH2CH2N(CH3)2HC1 |
6-Br |
H |
215-230 |
43. |
(CH2)3N(CH3)2 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
olaj |
44. |
(CH2)3OCH3 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
61-64 |
45. |
CH2CH(CH3)2 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
50-55 |
46. |
(c-propil)CH2 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
99-101 |
47. |
CH(CH3)Et |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
olaj |
48. |
(CH2)4CH3 |
(CH2)4CH3 |
6-Br |
H |
olaj |
49. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-NO2 |
H |
68-75 |
50. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-C=C-SiMe3 |
H |
76-78 |
51. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch2ch3 |
6-1 |
H |
54-57 |
52. |
(CH2)3CH3 |
(CH2)3CH3 |
6-1 |
H |
50-51 |
53. |
(CH2)3CH3 |
ch2ch2ch3 |
6-1 |
H |
50-52 |
54. |
(CH2)3SCH3 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
69-71 |
55. |
ch2ch2ch3 |
CH2CH2N®(CH3)3I® |
6-Br |
H |
223-225 |
56. |
(CH2)3N®(CH3)3I© |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
200-204 |
57. |
(CH2)3N(CH3)2HC1 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
145-150 |
58. |
CH2CHBrCH2Br |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
118-121 |
59. |
CH2CH2(N-1,4-
morfolinil) |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
103-105 |
B indextáblázat
Ha általános képletű vegyületek
A vegyület sorszáma |
R5 |
R6 |
R3 |
R4 |
Olvadáspont (°C) |
60. |
ch2ch2ch3 |
CH2CH2CH3 |
6-1 |
H |
90-92 |
61. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
65-67 |
C indextáblázat
III általános képletű vegyületek
A vegyület sorszáma |
R7 |
R9 |
R8 |
R3 |
R4 |
Olvadáspont3
(°C) |
62. |
CH2CH2CH3 |
CH2CH2CH3 |
H |
6-Br |
H |
107-111 |
63. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
6-Br |
H |
olaj |
64. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
H |
6-1 |
H |
109-111 |
65. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)3CH3 |
H |
6-Br |
H |
87-88 |
66. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)3CH3 |
H |
6-1 |
H |
84-85 |
67. |
ch2ch2ch3 |
CH2CH(CH3)2 |
H |
6-1 |
H |
117-119 |
HU 218 381 Β
C indextáblázat (folytatás)
A vegyület sorszáma |
R7 |
R9 |
R8 |
R3 |
R4 |
Olvadáspont3
(°C) |
68. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch3 |
H |
6-1 |
8-1 |
122-126 |
69. |
(CH2)3CH3 |
ch2ch2ch3 |
H |
6-Br |
H |
71-73 |
70. |
(CH2)3CH3 |
(CH2)3CH3 |
H |
6-Br |
H |
olaj |
71. |
ch2ch2ch3 |
(CH2)3CH3 |
H |
6-1 |
8-1 |
126-131 |
72. |
(CH2)3CH3 |
(CH2)3CH3 |
H |
6-1 |
H |
olaj |
73. |
(CH2)3CH3 |
ch2ch2ch3 |
H |
6-1 |
H |
olaj |
74. |
(CH2)3CH3 |
ch2ch2ch3 |
H |
6-1 |
8-1 |
116-118 |
75. |
(CH2)3CH3 |
(CH2)3CH3 |
H |
6-1 |
8-1 |
115-116 |
76. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch=ch2 |
H |
6-F |
H |
84-88 |
77. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch=ch2 |
H |
6-Br |
H |
104-106 |
79. |
ch2ch2ch3 |
ch2ch2ch=ch2 |
H |
6-Br |
H |
72-75 |
80. |
ch2ch2ch3 |
Ph |
H |
6-1 |
8-1 |
159-162 |
D indextáblázat
H-NMR adatokb
A vegyület sorszáma |
|
5. |
7,46 (dd, 1H), 7,29 (d, 1H), 7,04 (d, 1H), 4,42 (t, 2H), 4,02 (m, 2H), 2,84 (s, 3H), 1,85 (m, 2H),
1,71 (m, 2H), 1,06 (t, 3H), 0,98 (t, 3H) |
8. |
8,17 (dd, 1H), 7,09 (dd, 1H), 7,00 (dt, 1H), 4,43 (t, 2H), 4,05 (m, 2H), 1,85 (m, 2H), 1,73 (m, 2H), 1,07 (t, 3H), 0,97 (t, 3H) |
27. |
0,93-0,99 (2-t,6H), 1,37 (m, 4H), 1,48 (m, 2H), 1,75 (m, 2H), 1,80 (m, 2H), 4,05 (t, 2H), 4,46 (t, 2H), 7,34 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 8,30 (s, 1H) |
30. |
0,94-0,98 (5,3H). 1,70 (m, 2H), 2,59 (m, 2H), 4,02 (t, 2H), 4,53 (t, 2H), 5,19 (dd, 2H), 5,90 (m,
1H), 7,40 (d, 1H), 7,59 (d, 1H), 8,12 (s, 1H) |
33. |
0,93-0,98 (t, 3H), 1,70 (m, 2H), 2,60 (q, 2H), 4,03 (t, 2H), 4,51-4,55 (t, 2H), 5,20 (dd, 2H), 8,29, 8,30 (m, 1H) |
34. |
0,95-0,99 (m, 6H), 1,41 (m, 4H), 1,70 (m, 2H), 1,81 (m, 2H), 4,05 (t, 2H), 4,44-4,48 (t, 2H),
7,40 (d, 1H), 7,58 (d, 1H), 8,13 (s, 1H) |
38. |
0,94-1,03 (2-t, 6H), 1,40 (m, 2H), 1,48 (m, 2H), 1,65 (m, 2H), 1,80 (m, 2H), 4,10 (t, 2H), 4,47 (t, 2H), 7,34 (d, 1H), 7,70 (d, 1H), 8,29 (s, 1H) |
43. |
2,22 (s, 6H), 7,33 (d, 1H), 7,71 (d, 1H), 8,30 (s, 1H) |
47. |
1,45 (d, 3H), 7,30 (d, 1H), 7,68 (d, 1H), 8,29 (s, 1H) |
48. |
7,31 (d, 1H), 7,69 (d, 1H), 8,30 (s, 1H) |
63. |
0,88-0,92 (m, 9H), 1,59 (m, 4H), 1,75 (m, 2H), 3,09-3,13 (t, 4H), 4,08 (t, 2H), 7,38 (d, 1H),
7,70 (d, 1H), 8,30 (s, 1H) |
70. |
0,99 (m, 6H), 1,44 (m, 4H), 1,66 (m, 2H), 3,53 (q, 2H), 4,00 (t, 2H), 4,49 (s, 1H), 7,25 (d, 1H),
7,61 (d, 1H), 8,10 (s, 1H) |
72. |
8,40 (s, 1H), 7,89 (d, 1H), 7,10 (d, 1H), 4,50 (s, 1H), 4,0 (t, 2H), 3,53 (q, 2H), 1,68 (m, 4H),
1,45 (m, 4H), 0,96-1,01 (m, 6H) |
73. |
8,40 (s, 1H), 7,79 (d, 1H), 7,10 (d, 1H), 4,52 (s, 1H), 4,0 (t, 2H), 3,49 (q, 2H), 1,70 (m, 4H),
1,43 (m, 2H), 0,96-1,02 (m, 6H) |
b Ha másképp nem jelöljük, az 'H-NMR-spcktrumadatokat CDCl3-ban kaptuk 400 MHz spektrométerrel. Az adatokat ppm-ben adjuk meg tetrametil-szilántól kiindulva; s=szingulett; d=dublett, t=triplett; m=multiplett; dd=dublettek dublettje; dt=triplettek dublettje.
Az A-E TESZTEK eredményeit all. táblázatban adjuk meg. Ebben a táblázatban a 100-as számérték azt jelenti, hogy a betegséget 100%-os mértékben sikerült ki- 60 küszöbölni, míg a 0 számérték azt jelenti, hogy a betegséget nem tudtuk befolyásolni (a kontrolihoz viszonyítva). A jel azt jelenti, hogy nem végeztünk vizsgálatot.
HU 218 381 Β
11. táblázat
A vegyület sorszáma |
A1 teszt |
B teszt |
C teszt |
D teszt |
E teszt |
1. |
100 |
4 |
24 |
58 |
0 |
2. |
75 |
7 |
0 |
18 |
0 |
3. |
72 |
59 |
0 |
92 |
0 |
4. |
41 |
3 |
0 |
26 |
0 |
5. |
54 |
0 |
23 |
50 |
0 |
6. |
45 |
0 |
0 |
0 |
81 |
7. |
7 |
57 |
23 |
50 |
0 |
8. |
14 |
3 |
0 |
26 |
0 |
9. |
96 |
0 |
0 |
39 |
0 |
10. |
40 |
0 |
0 |
17 |
67 |
12. |
100 |
0 |
0 |
91 |
83 |
13. |
952 |
0 |
0 |
0 |
0 |
14. |
100 |
0 |
0 |
41 |
45 |
15. |
993 |
0 |
0 |
41 |
4 |
16. |
1003 |
0 |
0 |
41 |
0 |
17. |
993 |
0 |
33 |
0 |
0 |
18. |
1003 |
20 |
20 |
0 |
32 |
22. |
100 |
0 |
0 |
41 |
0 |
23. |
97 |
46 |
0 |
0 |
0 |
25. |
1003 |
46 |
0 |
8 |
0 |
26. |
- |
4‘ |
0 |
6 |
0 |
27. |
100 |
7 |
0 |
18 |
0 |
29. |
97 |
46 |
0 |
0 |
0 |
30. |
1003 |
3 |
0 |
26 |
0 |
31. |
38 |
3 |
0 |
26 |
0 |
32. |
1003 |
3 |
0 |
26 |
0 |
33. |
100 |
3 |
0 |
81 |
0 |
34. |
1003 |
3 |
0 |
68 |
0 |
35. |
1003 |
0 |
0 |
0 |
0 |
36. |
1003 |
3 |
0 |
50 |
0 |
37. |
1003 |
93 |
26 |
13 |
0 |
38. |
1003 |
54 |
66 |
99 |
0 |
39. |
993 |
0 |
0 |
16 |
0 |
40. |
1003 |
54 |
100 |
16 |
0 |
41. |
100 |
0 |
23 |
41 |
0 |
42. |
- |
0 |
23 |
0 |
0 |
43. |
1003 |
62 |
45 |
62 |
0 |
44. |
1003 |
62 |
0 |
0 |
0 |
45. |
1003 |
0 |
0 |
0 |
67 |
46. |
1003 |
0 |
0 |
17 |
0 |
47. |
50' |
0 |
0 |
0 |
0 |
48. |
923 |
61 |
0 |
0 |
0 |
49. |
36 |
16 |
0 |
56 |
0 |
50. |
993 |
0 |
0 |
56 |
0 |
HU 218 381 Β
11. táblázat (folytatás)
A vegyület sorszáma |
A1 teszt |
B teszt |
C teszt |
D teszt |
E teszt |
51. |
1003 |
4 |
0 |
56 |
63 |
52. |
1003 |
57 |
0 |
10 |
36 |
53. |
1003 |
4 |
0 |
83 |
36 |
54. |
95 |
43 |
0 |
10 |
0 |
55. |
593 |
81 |
0 |
74 |
0 |
56. |
573 |
92 |
0 |
17 |
0 |
57. |
91 |
12 |
23 |
99 |
37 |
58. |
98 |
- |
- |
- |
- |
59. |
100 |
56 |
0 |
8 |
0 |
60. |
- |
0 |
0 |
7 |
0 |
61. |
1003 |
15 |
0 |
33 |
65 |
62. |
99 |
83 |
19 |
98 |
28 |
63. |
97 |
0 |
42 |
100 |
28 |
64. |
1003 |
76 |
43 |
0 |
0 |
65. |
1003 |
232 |
0 |
96 |
44 |
66. |
99 |
0 |
0 |
0 |
0 |
67. |
893 |
7 |
0 |
18 |
0 |
68. |
1003 |
0 |
26 |
13 |
0 |
69. |
94 |
79 |
80 |
89 |
0 |
70. |
97 |
63 |
0 |
100 |
0 |
71. |
1003 |
57 |
0 |
56 |
63 |
72. |
1003 |
4 |
0 |
91 |
63 |
73. |
100 |
57 |
0 |
72 |
63 |
76. |
993 |
16 |
21 |
9 |
0 |
77. |
99 |
52 |
44 |
100 |
68 |
79. |
972 |
6 |
0 |
39 |
0 |
80. |
1003 |
57 |
0 |
56 |
0 |
1 A kísérletet 10 ppm koncentrációban folytattuk le, ha másképp nem jelezzük.
2 A tesztet 40 ppm-nél folytattuk le.
3 A tesztet 2 ppm-nél folytattuk le.