HU217386B - Kapcsolás blokkolásgátlás- és/vagy megcsúszásszabályozással ellátott fékrendszerhez - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti kapcsőlás blőkkőlásgátlás- és/vagymegcsúszásszabályőzással ellátőtt fékrendszerhez lényegében akerékérzékelők (S1–S4) jeleinek az előkészítésére szőlgáló áramkörből(1), az előkészített érzékelőjelek értékelésére és feldőlgőzására,tővábbá a féknyőmást vezérlő jelek keltésére szőlgáló szabályőzóáramkörből (2), őlyan ellenőrző áramkörből (3), amely az érzékelőkjeleit a szabályőzó áramkörtől (2) függetlenül dőlgőzza fel, valaminta szabályőzó áramkör (2) jeleinek az ellenőrző áramkör (3) megfelelőjeleivel való kicserélésére és összehasőnlítására szőlgálóáramkörökből (8, 9) tevődik össze. Az ellenőrző áramkörnek (3)egyszerűbb szerkezete van, mint a szabályőzó áramkörnek (2). Az őlyanazőnős szabályőzási feltételek és szabályőzási paraméterek alapján,amelyeket a szabályőzó áramkör (2) alkalmaz, különösképpenleképezéssel határőzzák meg a szabályőzási fázisőkat. A leképezőáramkör (14) jeleit a hiba felismeréséhez a szelepvezérlő jelekkel(13) az egyeztetést végző áramkörhöz (15) vezetik. ŕ

Description

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 217 386 Β

A találmány olyan kapcsolásra vonatkozik, amely blokkolásgátlás- és/vagy megcsúszásszabályozással ellátott fékrendszerhez alkalmas, és amely az egyes járműkerekek forgási tulajdonságaira vonatkozó érzékelőjelek előkészítésére alkalmas áramkörökkel, az előkészített előkészítő jelek kiértékelésére és feldolgozására, valamint a fékrendszer sűrített közeggel működő vezetékeibe iktatott mágnesszelepeket működtető féknyomásvezérlő jelek előállítására szabályozó áramkörökkel, olyan ellenőrző áramkörökkel, amelyekhez az előkészített érzékelőjelek odavezethetők, és amelyek zavar esetén a szabályozást részben vagy egészben felfüggesztik vagy kiiktatják, valamint az ellenőrző áramkörök megfelelő jeleivel a szabályozó áramkörök jeleinek felcserélésére és összehasonlítására szolgáló áramkörökkel rendelkezik.

A DE 3234637 C2 számú szabadalmi leírásból blokkolásgátlással működő fékberendezés vezérléséhez és ellenőrzéséhez ismert már hasonló jellegű kapcsolás. E szerint a szabadalmi leírás szerint az előkészített kerékérzékelő jeleket párhuzamosan két teljesen egyforma, azonos program szerint működő olyan mikroellenőrzővel értékelik ki és dolgozzák fel, amelyekhez az előkészített érzékelőjeleket vezetik oda. A két mikroellenőrző kimenőjeleit és belső jeleit vagy közbenső eredményeit kicserélik és összehasonlítják. Mivel a két ellenőrzőhöz azonos érzékelőjeleket vezetnek, hibátlan rendszernél a belső és külső jeleknek egymással meg kell egyezni. Ezt a követelményt a rendszer felügyeletéhez értékelik ki. Ha az egyezéstől eltérés állapítható meg, akkor ez a blokkolásgátlós szabályozás részbeni vagy teljes kiiktatását eredményezi.

Az ilyen rendszer tehát két nagyértékű mikroellenőrzőt tesz szükségessé, noha a tényleges féknyomás-szabályozó jel előállításához egyetlen mikroellenőrző elegendő lenne. E szerint a szabadalmi leírás szerint biztonsági okokból tehát a mikroellenőrzők felhasználása megkétszereződik.

A DE 2928981 Al számú közzétételi iratból olyan blokkolásgátlással ellátott fékrendszert ismert, amelynek legalább egy szabályozó mikroszámítógépe és egy további mikroszámítógépe van a szabályozócsatomák ellenőrzéséhez és felügyeletéhez. Ennek az ellenőrző mikroszámítógépnek a segítségével vizsgálójeleket keltenek, és ezeket az ellenőrző mikroszámítógéphez tartozó bemeneti áramkörökön keresztül táplálják be a szabályozócsatomákba. A vizsgálójelekkel szabályozási folyamatokat szimulálnak, és megállapítják a szabályozó mikroszámítógép válaszait ezekre a szimulált jelekre. Az ellenőrzési folyamat feltétele, hogy szabályozott fékezés ne álljon fenn, és hogy a jármű sebessége egy előre megszabott határértéknél nagyobb legyen. Ezenkívül egy szabályozott fékezés közben a hibák felismerésére az ellenőrző mikroszámítógéppel felügyelik a határértékek betartásának tekintetében egyes szabályozójelek és egyes szelepvezérlő jelek időtartamát. Végezetül még a mikroszámítógépek önellenőrzése is megtörténik.

A viszonylag nagy ráfordítás ellenére ilyen megoldással természetesen csak meghatározott hibák vagy hibafajták ismerhetők fel, mert az előzőleg leírt kapcsolási megoldással szemben nincs redundáns jelfeldolgozás az egyeztetésre épülő, redundánsan feldolgozott jelek összehasonlításával kapcsolatban.

A találmány tehát azon a feladaton alapul, hogy olyan blokkolásgátlós szabályozást vagy megcsúszásszabályozást ellátó rendszert fejlesszen ki, ami rendelkezik az olyan rendszer sokoldalúságával és hibafelismerési biztonságával, amelyik a redundáns jelfeldolgozáson és a redundánsan feldolgozott jelek eltérésénél a szabályozás felfüggesztésén alapul, továbbá ami ennek ellenére viszonylag csekély ráfordítással állítható elő.

Bebizonyosodott, hogy ez a feladat a bevezetésben említett jellegű kapcsolással oldható meg, melynek a különlegessége az, hogy az ellenőrző áramkör lényegében a sebességadatok előkészítését szolgáló áramkörből, a keréksebességből származtatott olyan jelek, mint a lassulás- és gyorsulásjelek, lökésjelek, referenciajelek stb., előállítására szolgáló áramkörből, a szabályozóalgoritmus, illetve a szabályozó filozófiájának, különösképpen azoknak a szabályozási fázisoknak a meghatározásához, amelyek a származtatott jeleknek a szabályozó áramkör algoritmusa szerint történő kiértékelésénél adódnak, az egyszerűsített leképezésére szolgáló áramkörből, továbbá a szabályozás filozófiáját leképező áramkör kimenőjelének a féknyomást szabályozó jellel történő egyeztetésére szolgáló áramkörből áll.

A találmány szerint tehát az előkészített érzékelőjelek akkor redundánsak a szabályozó áramkörben és az ellenőrző áramkörben, ha egymástól függetlenül párhuzamosan is fel vannak dolgozva, mégpedig úgy, hogy az adattovábbítás, valamint a szabályozó és ellenőrző áramkörben feldolgozott jelek összehasonlítása lehetséges. Emellett az ellenőrző áramkörben a szabályozó áramkörrel összehasonlítva az adatfeldolgozást lényegesen egyszerűsíteni lehet a hibafelismerés biztonságának az elvesztése nélkül. Elegendő például az ellenőrző áramkörben a sebességjelek előkészítését úgy megvalósítani, hogy a szabályozó áramkör megfelelő jelével történő összehasonlításkor csak azt állapítsuk meg, hogy az előkészített sebességjelek az előre meghatározott tűrésmezőbe esnek-e. Hasonlóan érvényesek a származtatott jelek, nevezetesen a gyorsulásjelek, a referenciajelek stb. előállítására és összehasonlítására. A találmányhoz tartozik a szabályozás filozófiájának a „leképezése”, amely az ellenőrző áramkörökben a származtatott jelek feldolgozásánál kerül alkalmazásra. A szabályozás filozófiájának, illetve a szabályozás algoritmusának ez a leképezése, amellyel a szabályozó áramkörökben a féknyomás vezérlőjelét számos bemenőadat, szűrési feltétel stb. figyelembevétele mellett nagy számítási háttérrel pontosan kiszámítjuk, viszonylagosan egyszerű szerkezetű. Különösképpen a szabályozás fázisát állapítjuk meg annak az áramkörnek a segítségével, amely ezt a leképezést jelenti a származtatott jelek kiértékelésénél azok szerint az alapvetően egyező szabályozójellemzők szerint; amelyek a szabályozó áramkörök szabályozási filozófiájára is érvényesek. A rendszerben, azaz a szabályozó áramkörben és/vagy az ellenőrző áramkörben a hibák ennek a leképező áramkör kimenőjeleinek a

HU 217 386 Β tényleges féknyomásvezérlő jelekkel történő egyeztetésével válnak felismerhetővé olyképpen, hogy a szabályozócikluson belül ezeknek a jeleknek a pontos feloldása nem játszik szerepet. Az ellenőrző áramkör leírt egyszerűsítésével válik lehetségessé, hogy a nagy teljesítményű mikrokontroller, például egy 16 bites mikrokontroller vezérléséhez az ellenőrzésnél ezzel szemben sokkal olcsóbb, 8 bites mikrokontrollert használjunk.

A találmány előnyös kiviteli változatait a szabadalmi igénypontok írják le. Példaképpen a találmány egyik előnyös kiviteli példája abban áll, hogy a szabályozómikrokontrollerjeleinek az ellenőrző mikrokontroller megfelelő jeleivel történő kicserélésére és összehasonlítására szolgáló áramkör, továbbá a szelepvezérlő jeleknek a leképező áramkör jeleivel történő egyeztetésére szolgáló áramkör a szabályozómikrokontroller és az ellenőrző mikrokontroller integrált részeként van kiképezve.

Ezenkívül a találmány egyik kiviteli példája olyan, hogy a szabályozómikrokontroller és/vagy az ellenőrző mikrokontroller a sebességjelek, a származtatott jelek, a szabályozófázisok, a szelepvezérlési idők stb., nyilvánvaló feltételek szerinti felülvizsgálatára és összehasonlítására kiegészítő áramkörökkel vannak ellátva.

Végezetül a találmány egyik kiviteli példája szerint még az ellenőrző áramkörben az adatok kiértékelését és feldolgozását a szabályozó áramkörből átvett, az ellenőrző áramkör megfelelő adataival Összehasonlítva a tűrések betartása szempontjából ellenőrzött adatok alapján folytatjuk.

A találmány további jellemzői, előnyei és alkalmazási lehetőségei a kiviteli példáknak a csatolt ábrák alapján következő leírásából tűnnek ki.

Egyszerűsített formában az ábrák a következőket mutatják be:

1. ábra: a találmány szerinti kapcsolás fontosabb elemei tömbvázlattal ábrázolva,

2. ábra: az 1. ábra szerinti kapcsolás továbbfejlesztése, és

3. ábra: a találmány szerinti kapcsolás működésének ismertetésére szolgáló egyszerűsített folyamatábra.

Az 1. ábra alapján a találmány szerinti kapcsolás lényegében az 1 triggeráramkörből, illetve az érzékelők jeleinek az előkészítésére szolgáló kapcsolásból, az RMC szabályozómikrokontrollerként kiképezett 2 szabályozó áramkörből, az ÜMC ellenőrző mikrokontrollként kiképzett 3 ellenőrző áramkörből és abból a 4 végfokozatból áll, amelynek a kimenete az elektromosan vezérelhető hidraulikus 5 szelepegységhez csatlakozik.

Itt az 5 szelepegység egyedi kerékvezérléssel működő blokkolásgátló rendszernél négy beeresztőszelepből és négy kieresztőszelepből tevődhet össze.

Az 1 triggeráramkör bemenetelhez itt a négy S1-S4 kerékérzékelők jeleit vezetjük oda. Az ilyen kerékéizékelők általában olyan váltakozó jelet szolgáltatnak, amelynek a frekvenciája a keréksebességgel arányos. Az 1 triggeráramkör kimenetén megfelelő négyszögjelek vagy impulzussorozatok állnak rendelkezésre.

A szabályozó áramkört és az ellenőrző áramkört tehát ebben a kiviteli példában a 2 szabályozó áramkör, illetve a 3 ellenőrző áramkör valósítja meg. A féknyomást vezérlő jelek, illetve a szelepeket működtető jelek előállításához viszonylag igényes, nagy teljesítményű szabályozó áramkört, nevezetesen egy 16 bites RMC mikrokontrollert használunk. Ezzel szemben a 3 ellenőrző áramkörnél, amely a hibafelismerésre szolgál, a független adatfeldolgozáshoz elegendő egy 8 bites ÜMC mikrokontroller, noha mindkét mikrokontrollerben az előkészített érzékelőjeleket alapvetően azonos módon és úgy dolgozzuk fel, hogy a feldolgozást végző egyes fokozatok adatait kicseréljük, és a hibák felismeréséhez egyezésüket össze tudjuk hasonlítani. A különböző mikrokontrollerek alkalmazása ellenére a szabályozó és az ellenőrző áramkörökben messzemenően redundánds feldolgozás történik. Összehasonlítva a két azonos mikrokontrollerrel működő szokásos rendszerekkel, az egyszerűsítés és ráfordítás csökkentése mindenekelőtt a szabályozásnál lényeges jelekre történő korlátozással, azoknak a tűréshatároknak, amelyeken belül az összehasonlított jeleknek hibamentes rendszernél lenni kell, a korlátozásával, és a szabályozás alapjául szolgáló filozófia „leképezésének” meghatározásával érhető el. Ez a leképezés alapvetően azonos feltételekkel, szabályozási paraméterekkel, például csúszással, gyorsulással és lassulással stb., továbbá azonos algoritmussal dolgozik, mint a tényleges szabályozási filozófia.

A szabályozási filozófia leképezése a találmány egyik kiviteli példájában a szabályozás fázisainak a meghatározására vagy felismerésére korlátozódik. Az ellenőrző ÜMC mikrokontrollerben meghatározott szabályozási fázisnak a szelepvezérlőjelekkel való korrelációja által, illetve az egyes szelepek kapcsolási állásából nagy pontossággal felismerhető, hogy a rendszer hibamentes, vagy hibás működés lépett fel. A szabályozási filozófia leképezésénél ebben az esetben a szabályozási ciklusok feloldása, a szabályozási ciklusokon belül az impulzusidők pontosabb kiszámítása, a nyomásnövekedés és a nyomáscsökkenés pontosabb mérése elmaradhat. Más bonyolult számítási folyamatok, melyek a jelek szűrésére, a nyomásnövekedés és a nyomáscsökkenés linearizálására, a nyomásmodell képzésére stb. szolgálnak, a működés ellenőrzéséhez nem szükségesek. Ezek az áramkörök vagy számítási lépések, amelyekre a gyakorlatban az egész számítási folyamat nagy része esik, a hibafelismerés biztonságának károsodása nélkül elhagyhatók.

Az 1. ábra szerint a 2 szabályozó áramkörben és a ellenőrző áramkörben előkészített, az S1-S4 kerékérzékelőktől érkező jeleket egymással párhuzamosan a 6, illetve 7 sebességi el-feldolgozó áramkörben dolgozzuk fel. Olyan jelek, illetve adatok jönnek létre, amelyek az egyes kerekek sebességének felelnek meg. Az adattovábbító, adatcserélő és összehasonlító 8 és 9 áramkörök állapítják meg, hogy a redundáns származású keréksebességjelek megegyeznek-e. A találmány egyik előnyös kiviteli példájában az összehasonlítás tűrésmezők figyelembevételével történtik; a rendben lévő működést tehát már akkor is elfogadjuk, ha a megfelelő sebességadatok az előre meghatározott tűréssávon belül vannak. Ha ez a feltétel teljesül, akkor a találmány egy további

HU 217 386 Β kiviteli formája szerint a jelek, illetve adatok feldolgozása az ellenőrző ÜMC mikrokontrollerben az RMC szabályozómikrokontroller alapján végezhető, ezáltal a 3 ellenőrző áramkörhöz jutó adatok cseréje folytatódik. Ez például akkor előnyös, ha a sebességjel előkészítése az RMC szabályozómikrokontrollerben nagyobb sebességgel vagy nagyobb felbontással történik, mint az ellenőrző ÜMC mikrokontrollerben.

A sebességjel feldolgozása után mindkét mikrokontrollerben a 10 és 11 áramkörök a szabályozáshoz szükséges származtatott jelek, különösképpen a gyorsulás- és lassulásjelek, a jármű referenciasebességének, adott esetben a csúszásnak megfelelő jelek stb. meghatározását végzik el. Az adatoknak a 8 és 9 áramkörön keresztüli kicserélésével és összehasonlításával ellenőrizzük ezeknek a származtatott jeleknek a megegyezését olyképpen, hogy ismét tűrésmezőket veszünk figyelembe. A 3 ellenőrző áramkörben az adatok további feldolgozása az átadott adatok alapján ugyancsak lehetséges.

Ezeknek a származtatott jeleknek az alapján határozzuk meg tehát különböző olyan szabályozóalgoritmusok szerint, amelyek „szabályozási filozófia” gyűjtőnévvel foglalhatók össze, a blokkolásgátláshoz vagy a megcsúszásszabályozáshoz szükséges beavatkozásokat a féknyomás változtatásánál, illetve a fékek működtetésénél. A számos befolyásoló mennyiség figyelembevétele mellett a számítási folyamatoknak az ezen a helyen működő mértéke a szabályozórendszer minőségére mértékadó jelentőséggel bír. Ezeknek a számítási műveleteknek az eredménye, amely a 12 áramkörben vagy kapcsolási egységben jelentkezik, végezetül az egyes olyan féknyomás-szabályozó szelepek vezérlési idejének a méretezéséhez vezet, mint az ismert féknyomás-beeresztő és -kieresztő szelepek. A szelepek vezérlési idejének a megállapítása a 2 szabályozó áramkör 13 áramkörében történik meg. Ennek a 13 áramkörnek a kimenőjelével működtetjük végül a 4 végfokozaton keresztül a mágneses 5 szelepegységet vagy a féknyomás szabályozószelepét.

A szabályozási filozófiának a 2 szabályozó áramkör 12 áramkörében történő fáradságos számítása helyett a 3 ellenőrző áramkörben csupán a szabályozási filozófiának a „leképezése” történik meg a 14 áramkörben. A származtatott jelekből, amelyek all áramkörben kerültek meghatározásra, a 14 áramkör számítja ki a pillanatnyi szabályozási fázist. A találmány szerinti kapcsolás egyik kiviteli példájában a blokkolásgátlás részére hat különböző olyan fázist határoztunk meg, amelyek közül az egyik fázis (0. fázis) a szabályozáson kívüli állapotot, a másik szabályozási fázis (1. fázis) a kerék instabil szakaszra jutását, egy további fázis (2. fázis) valamelyik kerék instabil állapotát, egy további fázis (3. fázis) a stabilitás visszanyerésének, egy további fázis (4. fázis) a keréknek a szabályozás instabil szakaszából a stabilba való átmenetét, és végezetül egy további szabályozási fázis (5. fázis) azt az időtartamot határozza meg, amely alatt a keréksebesség az úgynevezett referenciajárműsebesség felett van. Lehetséges kevesebb szabályozási fázisra korlátozódni, vagy még pontosabb felosztás általában lehetséges. A 14 áramkörben a szabályozási filozófia leképezésének segítségével képezett szabályozási fázisoknak azokkal a tényleges szelepvezérlő jelekkel létrehozott korrelációja által, amelyeket a szabályozó áramkör 13 áramköre szolgáltat, a gyakorlatban nagy biztonsággal lehet a hibás működést felismerni. A szelepvezérlőjelek pontosabb feloldása - például meghatározott szabályozási fázis alatt az egyes nyomásnövelő szakaszok hossza és száma stb. - a hibafelismeréshez nem szükséges. A szabályozási fázisoknak ez az egyeztetése a szelepvezérlő jelekkel a 3 ellenőrző áramkör 15 áramkörében történik meg.

A szelepvezérlő jelekre a 4 végfokozat reakcióját az

1. ábra szerinti kiviteli példában visszajelentjük a két mikrokontroller adattovábbító és összehasonlító 8, illetve 9 áramköreinek. Ilyen módon a 4 végfokozat is bele van vonva az ellenőrzésbe.

A 2. ábra szerinti kapcsolás a leírt kiviteli példától csak néhány további áramkörben és ellenőrzési műveletben különbözik. Úgy a 2 szabályozó áramkörben, mint a ellenőrző áramkörben is egymástól függetlenül ellenőrizzük a származtatott jeleket egymás között és/vagy „nyilvánvalóság” tekintetében a szabályozási filozófiát képviselő 12 áramkörrel, illetve a szabályozási filozófiát leképező 14 áramkör segítségével meghatározott adatokkal. Ha a megállapított jelkombinációk ellentmondók vagy fizikailag nem lehetségesek, akkor ez hibát állapít meg, aminek következtében nem ábrázolt módon a szabályozás részben vagy időben korlátozott leállítása, illetve teljes kikapcsolása következik be. A nyilvánvalóság ellenőrzésére szolgáló áramkört a 2. ábrán az RMC szabályozómikrokontrollerben a 16 áramkör, az ellenőrző ÜMC mikrokontrollerben pedig a 17 áramkör jelenti.

A 2. ábra szerinti kiviteli példában ezenkívül ellenőrzőjel-előállító 18 áramkör van, amely a szelepvezérlő 13 áramkörön keresztül olyan szelepellenőrző jelet hoz létre, amely olyan rövid, hogy ugyan szelepmüködést nem vált ki, azonban a jeltovábbítás hibáit felismerhetővé teszi. A 2. ábra szerinti kiviteli példában az ellenőrzójel-előállító 18 áramkör az RMC szabályozómikrokontrollerben van kialakítva.

A 6, illetve 7 sebességjel-feldolgozó áramkörök kimenőjelei a 18 áramkörben és a 3 ellenőrző áramkörben kialakított, ennek megfelelő 19 áramkörhöz vannak odavezetve. Ezek a 18 és 19 áramkörök szolgálnak egyebek mellett a bemenő áramkörök, különösen az 1 triggeráramkör és indirekt módon az SÍ - S4 kerékéizékelők redundáns ellenőrzésére; az S1-S4 kerékérzékelők és az 1 triggeráramkör között fellépő rövidzár vagy vezetékszakadás nevezetesen alacsony frekvenciájú rezgés vagy folyamatos jel alakjában jelentkezik a 6, illetve 7 sebességjel-feldolgozó áramkörnél. A 18 és 19 áramkörök segítségével ekkor az ilyen és más hiba felismerhető, és a szabályozás felfüggesztéséhez vagy kiiktatásához vezet.

A szelepvezérlő 13 áramkör kimenőjelét a 2. ábra szerinti kapcsolásnál kiegészítésképpen az adattovábbító és összehasonlító 8’ és 9’ áramkörökhöz is odavezetjük. E két 8’ és 9’ áramkörön keresztül következésképpen egymástól függetlenül a 4 végfokozaton át visszavezetett szelepműködtető jeleket összehasonlítjuk megegyezés tekintetében a 13 áramkör szelepvezérlő jeleivel. Ezenkí4

HU 217 386 Β vül a szelepvezérlő és szelepműködtető jeleket a 8’ és 9’ áramkörökön keresztül kicseréljük. Ha a jelek nem egyeznek meg, ez az áramkör is közvetlenül kiválthatja a szabályozás felfüggesztését vagy kiiktatását.

A találmány szerinti kapcsolás működési módját, mely messzemenőleg a 2. ábra szerinti kiviteli példának felel meg, a következőkben a 3. ábra szerinti folyamatábra alapján ismertetjük. Amennyire lehetséges, azonos hivatkozási jeleket alkalmazunk, mint az 1. és a 2. ábrán.

A 2 szabályozó áramkörben és a 3 ellenőrző áramkörben a 6 és 7 sebességjel-feldolgozó áramkörökből vagy működési egységekből egymástól függetlenül nyert keréksebesség-adatokat az adattovábbító és összehasonlító 8, 9; 8’, 9’ áramkörökön keresztül kicseréljük, és megegyezés szempontjából összehasonlítjuk. Ha az adatok a „tűréshatárokon belül” vannak, akkor a 10 és 11 áramkörökben egymástól függetlenül képezzük a származtatott jeleket (csúszás, gyorsulás és lassulás stb.).

A 8, 9, illetve 8’, 9’ áramkörökön keresztül az adatok kicserélése után a számítás befejeződik a szabályozási filozófiát jelentő 12 áramkörben, illetve a 14 leképező áramkörben. A „szabályozási filozófiához” egyebek között a fázisfelismerés, a különböző nyomásmoduláció, algoritmusok, a kiválasztási feltételek alkalmazása, a kitérőnyomaték korlátozásai tartoznak. A szabályozási filozófia leképezése a szabályozási fázis felismerésére korlátozódhat.

Az adatfolyamatban a 20, 21, 22 és 23 elágazási helyek az egész blokkolásgátlás- vagy megcsúszásszabályozás felfüggesztéséhez vagy akár kiiktatásához vezethetnek, ha a kicserélt jelek nem egyeznek meg, illetve ha az előre megszabott tűréshatárokon kívül vannak. A 26 működési egység jelöli azt, hogy a 20 vagy a 21 elágazási helyen megállapított meg nem egyezés esetén, illetve a tűréshatárok túllépése esetén a hibát értékeljük, mielőtt a felfüggesztés vagy kiiktatás megtörténik.

A 12 áramkörben az adatok feldolgozása után következik a szelepvezérlési idők egyeztetése a 15 áramkörben a szabályozási filozófia leképezési 14 áramkörének kimenőjeleivel, illetve a szabályozási fázisokkal. Itt is elegendő, ha az összehasonlított adatok a meghatározott tűrésmezőkön belül vannak. Ha ez nem így van, akkor a 27 határozóegység segítségével ismét részbeni felfüggesztés vagy kiiktatás következik be.

A vizsgálójelek vagy a vizsgálóimpulzusok előállítása a 18 áramkörrel, ezen vizsgálóimpulzusok visszajelzésének a kiértékelése, melyet a 28 és 29 működési egységek jelölnek, a hibás visszajelzésre bekövetkező reakció, mely a 30 vagy 31 elágazási helyeken keresztül a szabályozás felfüggesztéséhez vagy kiiktatásához vezet, valamint végezetül a nyilvánvalósági feltételek alkalmazása a 2. ábra szerinti 16 és 17 áramkörök segítségével, ugyancsak a 3. ábra szerinti folyamatábrán fel van tüntetve. Ha a nyilvánvalósági feltételek nem teljesülnek, akkor ez a 32 és 33 elágazási helyeken keresztül ismét a szabályozás felfüggesztéséhez vagy kiiktatásához vezet.

A feltüntetett programmenet hurkot képez. A feltüntetett lépések megtétele után a program újraindul. A 3. ábra szerinti folyamatábrán az érthetőség kedvéért csak a fontosabb lépések vannak feltüntetve. Az egyedi alkalmazásnak megfelelően ehhez további műveletek adódnak hozzá.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kapcsolás blokkolásgátlás- és/vagy megcsúszásszabályozással ellátott fékrendszerhez, a kerékérzékelők jeleinek előkészítéséhez alkalmas áramkörökkel, amelyek az egyes kerekek forgási tulajdonságait tükrözik, az előkészített érzékelőjelek kiértékelésére és feldolgozására, valamint a féknyomást vezérlő jelek előállítására szolgáló szabályozó áramkörrel, amely jelek a fékrendszer sűrített közeggel működő vezetékeibe iktatott mágnesszelepeket működtetik, ellenőrző áramkörrel, amelyhez az előkészített érzékelőjelek odavezethetők, és amely zavar esetén a szabályozást részben vagy egészben felfüggeszti vagy kiiktatja, továbbá az ellenőrző áramkör megfelelő jeleivel a szabályozó áramkör megfelelő jeleinek felcserélésére és összehasonlítására szolgáló áramkörökkel, azzal jellemezve, hogy az ellenőrző áramkör (3) lényegében a sebességjel-feldolgozó áramkörből (7), a keréksebességből származtatott olyan jelek, mint a lassulás- és gyorsulásjelek, lökésjelek, referenciajelek stb., előállítására szolgáló áramkörből (11), a szabályozóalgoritmusnak, illetve a szabályozás filozófiájának, különösképpen azoknak a szabályozási fázisoknak a meghatározásához, amelyek a származtatott jeleknek a szabályozó áramkör (2) algoritmusa szerint történő kiértékelésénél adódnak, az egyszerűsített leképezésére szolgáló áramkörből (14), továbbá a szabályozás filozófiáját leképező áramkör (14) kimenőjelének a féknyomást szabályozó jellel történő egyeztetésére szolgáló áramkörből (15) áll.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a szabályozó áramkör (2) és a sebességjel előkészítésére szolgáló, hozzá tartozó áramkörök egy szabályozómikrokontroller (RMC) részei, az ellenőrző áramkörök pedig egy ellenőrző mikrokontroller (ÜMC) részei, továbbá a szabályozómikrokontrollerrel (RMC) összehasonlítva az ellenőrző mikrokontrollernek (ÜMC) egyszerűbb szerkezeti rendszere van.
3. 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolás, azzal jellemezve, hogy szabályozómikrokontrollerként (RMC) nagy teljesítményű, 16 bites mikrokontroller, ellenőrző mikrokontrollerként (ÜMC) pedig 8 bites mikrokontroller van alkalmazva.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a szabályozómikrokontroller (RMC) jeleinek az ellenőrző mikrokontroller (ÜMC) megfelelő jeleivel történő kicserélésére és összehasonlítására szolgáló áramkörök (8,8’, 9,9’) és a szelepvezérlőjeleknek a leképező áramkör (14) jeleivel való egyeztetésére szolgáló áramkörök (15) a szabályozómikrokontroller (RMC) és az ellenőrző mikrokontroller (ÜMC) egyesített részeit képezik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a szabályozó áramkör (2)

   HU 217 386 Β jeleinek és adatainak az ellenőrző áramkör (3) megfelelő jeleivel és adataival történő összehasonlítása a tűrésmezők betartására korlátozódik.
6. 6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a szabályozómikrokontrollemek (RMC) és/vagy az ellenőrző mikrokontrollernek (ÜMC) a sebességjelek, a származtatott jelek, a szabályozás fázisa, a szelepvezérlési idő stb. nyilvánvalósági feltételek szerinti ellenőrzésére és összehasonlítására további áramkörei (16,17) vannak.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolás, azzal jellemezve, hogy az ellenőrző áramkörben (3) 5 az adatok kiértékelése és feldolgozása a szabályozó áramkörtől (2) átvett, az ellenőrző áramkör (3) megfelelő adatainak az összehasonlításával a tűrések betartásának tekintetében ellenőrzött adatok alapján történik meg.