HU217361B - Rovarriasztó hatású N-aril- és N-cikloalkil-neoalkánamidok, eljárás előállitásukra, hatóanyagként ezeket tartalmazó készítmények és alkalmazásuk - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya rővarriasztó hatású új N-mőnőszűbsztitűált aril- ésciklőalkil-neőalkánamidők, amelyek össz-szénatőmszáma 11–14, és abbanaz esetben, ha a neőalkanőilcsőpőrt pivalőilcsőpőrt, akkőr 12–14, ésahől az aril- és ciklőalkilcsőpőrt legalább 5 szénatőmős, és azarilcsőpőrt őrtő-helyzetben szűbsztitűálatlan. A találmány tárgya ezenvegyületek előállítási eljárása is. A találmány tárgya tővábbá ezenvegyületeket hatóanyagként tartalmazó rővarriasztó készítmények,valamint eljárás egy adőtt helyről, területről vagy tárgyról rővarőkelriasztása a találmány szerinti vegyületek, illetve készítményekalkalmazásával. ŕ

Description

A találmány új N-monoszubsztituált neoalkánamidokra vonatkozik, amelyek nitrogénatomjához gyűrűs, így arilvagy cikloalkilszubsztituens kapcsolódik, mely vegyületek jelentős rovarriasztó tulajdonságokkal rendelkeznek. Még közelebbről, a találmány olyan neoalkánamidokra vonatkozik, amelyek össz-szénatomszáma 11-14, melyből 5-8 szénatom a neoalkanoilcsoportban található. Az említett neoalkánamidok, különösen az N-fenil-neoheptánamid rovarok, így például csótányok elriasztására alkalmas, amennyiben alagsorok, lakóhelyiségek, berendezési tárgyak, eszközök és épületek szerkezeti elemeinek felületeire juttatjuk azokat, ily módon védekezve a rovarok által okozott fertőzések és károk ellen.

A találmány tárgya továbbá ezen vegyületek előállítási eljárása is.

A találmány tárgyát képezi továbbá számos olyan kompozíció is, amely az ilyen típusú N-szubsztituált neoalkánamidokat tartalmazza, és amely kompozíciók formájában válik lehetővé a rovarok elriasztására szolgáló aktív komponenseknek az adott felületre történő kihelyezése.

A találmány tárgyát képezik továbbá a rovarok elriasztására szolgáló vegyületek és kompozíciók alkalmazási eljárásai is.

Jóllehet néhány rovar, így például a méh, az ember számára hasznos (a növények megporzását végzi), sokat közülük azonban a rovarkártevők közé sorolunk, és erőfeszítésekre kerül sor azok kiirtása, vagy legalább azok megfékezése érdekében. Jóllehet hatásos mérgek kerültek már kifejlesztésre, azonban a különböző rovarok ezekkel a mérgekkel szemben ellenállóvá váltak (amely a „természetes szelekció” útján lehetséges), valamint megint mások képesek észlelni és elkerülni a mérgeket. Továbbá, sok méreg veszélyezteti az emberi életet, vagy a többi állat életét, ezért gyakran azok alkalmazása csak bizonyos előírások betartása mellett engedélyezett, vagy alkalmazása tilos. Néhány rovar, mint például a közönséges német vagy házi csótány (Blattela germanica) sok helyről nem eliminálható teljes mértékben, ezért sokkal célratörőbb módszer erőfeszítéseket tenni azok ellenőrzött riasztására, mint kísérletet tenni azok kiirtására. Az épületek egyes helyein hátramaradó döglött csótányokat el sem lehet érni, és azok tetemét ki sem lehet takarítani, és megállapításra került, hogy a ház levegőjének szálló porába kerülve allergiát okoznak. A Nemzeti Egészségügyi Intézet (USA) legújabb vizsgálatainak eredményei azt mutatják, hogy az Amerikai Egyesült Államokban

10-15 millió ember allergiás a csótányokra. A mérgek ebben a szituációban hatástalanok, mert az ember számára nem elérhető helyeken elhullott csótányok tetemei emittálják az allergén anyagokat. Az ilyen típusú allergiás reakciók elkerülésére hatásos riasztószerek jelenthetik a megoldást, melyek alkalmazásával a nehezen elérhető helyeken minimalizálható az ott elpusztult csótánytestek mennyisége. Szúnyogriasztó anyagok a kereskedelmi forgalomban már régóta kaphatók, és néhány, a csótányok riasztására alkalmas vegyszer is kifejlesztésre került. Ezek a vegyszerek falak, padlóburkolatok, fiókos szekrények, fiókok, árugöngyölegek, konténerek, ágytakarók, bútorkárpitok, szőnyegek és egyéb potenciális rovarfészkelő helyek felületének bevonására használhatók, valamint falak belsejébe és a padlóburkoló elemek közé helyezhetők. Hasonlóképpen, amennyiben ezek a riasztószerek alacsony toxicitással bírnak, az emberi test felületén, háziállatokon, állatkerti állatokon és haszonállatokon egyaránt alkalmazhatók. Azonban, ezek közül a riasztóanyagok közül néhány toxikus, a többi undorító szagú és színváltozást okoz, és ezek a káros tulajdonságok a szerek felhasználási lehetőségeit komolyan behatárolják. Az irodalomban szereplő rovarriasztó szerek között sok a tercier amid, és mind ez idáig azok közül a leghatásosabb riasztószer mindenféle rovar ellen az N,N-dietil-m-toluamid, amelynek gyakran használt rövidítése a „DEET”. Mindamellett, a találmány szerinti neoalkánamidok, például a csótányokkal szembeni hatás fennmaradásának idejét vizsgálva a DEET-et jóval felülmúlják. Ezen túlmenően a találmány szerinti neoalkánamidok egyéb más rovarokkal szemben éppúgy, mint a pókfélékkel szemben, ideértve a szúnyogokat, a feketelegyeket, az erdei hangyákat és kullancsokat, szintén hatásosak. A technika állásából ismert rovarriasztó hatóanyagok nem mutatnak ugyanolyan hatékonyságot és ugyanolyan hosszan tartó rovarriasztó tulajdonságot, mint a találmány szerinti vegyületek. Tekintettel az ismert, gyakorlatban alkalmazható rovarriasztók relatív kis számára, folytatódnak az erőfeszítések olyan további rovarriasztó hatóanyagok kidolgozására, amelyek erősebb riasztó hatást fejtenek ki, és még hosszan tartóbb hatásúak. Az is kívánatos lenne, ha ezek a vegyületek olyan javított fizikai tulajdonságokkal rendelkeznének, mint például a jobb aroma, a kívánt illékonyság, nem hagynának piszokfoltot, alacsony toxicitással és megnövelt stabilitással rendelkeznének, ellenállóbbak lennének a környező anyagokkal szemben, és a rovarok szélesebb körével szemben fejtenék ki riasztó hatásukat.

A jelen találmány szerinti megoldással olyan új, rovarriasztó tulajdonsággal rendelkező N-monoszubsztituált neoalkánamidok kerültek kifejlesztésre, amelyek össz-szénatomszáma 11-14, és abban az esetben, ha a neoalkanoilcsoport pivaloilcsoport, akkor pedig 12-14; és ahol a nitrogénatomhoz kapcsolódó szubsztituens egy legalább 5 szénatomos gyűrűs csoport, és ha ez a helyettesítő fenilcsoport, akkor ez orto-helyzetben szubsztituálatlan. Jelenleg az ilyen típusú vegyületek közül az N-fenil-neoheptánamid felhasználása a legelőnyösebb riasztószerként, amely különösen csótányok ellen hatásos.

Szintén a találmány tárgykörébe tartoznak az N-helyettesített aril- és cikloalkil-neoalkánamidokat tartalmazó detergenskompozíciók (szemcsések és folyékony halmazállapotúak egyaránt), így a szőnyeg- és kárpittisztító samponok, az emberi haj samponok, a szilárd felületek tisztítószerei, a darabos és folyékony szappanok. Az ilyen típusú neoalkánamidok folyékony halmazállapotú oldatok és diszperziók formájában, valamint szemcsés vagy por alakú hordozóanyagokkal elkeverve egyaránt felhasználhatók. Ezek a folyékony vagy szemcsés termékek az egyes helyeken alagsorokban, lakóhelyiségekben vagy berendezési tárgyakban törté2

HU 217 361 Β nő felhasználásra alkalmasak, ahonnan a rovarokat távol akarjuk tartani.

A találmány tárgyát képezik továbbá a találmány szerinti N-szubsztituált neoalkánamidok alkalmazási eljárása is, amely eljárás során ezeket a rovarok riasztásához szükséges mennyiségben azokon a helyeken, alagsorokban, lakóhelyiségekben vagy berendezési tárgyakon vagy azok közelében helyezzük el, amelyektől a rovarokat távol akarjuk tartani. Adott szituációtól függően a találmány szerinti rovarriasztó hatóanyagokat (a továbbiakban rovarriasztók) inszekticidekkel együtt, azokkal párosítva is alkalmazhatjuk, ily módon egy adott helyről a rovarokat el tudjuk riasztani, és a kihelyezett rovarölő szerek felé tudjuk irányítani. Inszekticideket tartalmazó kompozíciók is készíthetők, ily módon a rovarriasztó hatás megszűnését követően sem lesz a készítményekkel kezelt hely biztonságos a rovarok számára.

Ezen túlmenően a találmány körébe tartoznak azok a készítmények is, amelyek a jelen találmány szerinti rovarriasztók más riasztószerekkel alkotott keverékeiből, illetve a találmány szerinti neoalkánamidok keverékeiből állnak.

A technika állásához tartozó irodalmi források között számítógéppel és manuálisan végzett kutatás eredményeként egyetlen olyan hivatkozást sem találtunk, amely a találmány tárgyát képező nitrogénatomján gyűrűs (ciklusos) szubsztituenst tartalmazó (a „gyűrűs ciklusos szubsztituens” kifejezés mind az aril-, mind pedig a cikloalkilcsoport esetében általánosan elfogadott) szekunder noealkánamidokat (a továbbiakban az ilyen típusú vegyületeket N-cikloszubsztituált neoalkánamidokként említjük) ismertetné, valamint olyan hivatkozást sem, amelyekben analóg N-cikloszubsztituált amidok rovarriasztó szerként történő felhasználását említenék. Ezek a kutatások azt mutatják, hogy a találmány szerinti N-aril- és N-cikloalkil-neoalkánamidok új vegyületek. A találmány szerinti, nitrogénatomján gyűrűs szubsztituenssel helyettesített neoalkánamidhoz legközelebb álló vegyületek a 4682982 és 4715862 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban (szerzők: Steltenkamp és Camara), és a 4804290 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban találhatók meg. Az első két említett szabadalmi leírásban szereplő neoalkánamidokat antisztatikus szerekként használják fel. Ezek rovarriasztó hatását nem említik. A többi ismert N-(kis szénatomszámú alkán)-neoalkánamidok parfümök komponenseiként kerülnek felhasználásra.

A találmány szerinti, nitrogénatomján gyűrűs szubsztituenssel helyettesített szekunder neoalkánamidok körébe azok a vegyületek tartoznak, amelyekben a gyűrűs szubsztituens cikloalifás vagy aromás csoport. A neoalkanoilcsoport 5-8 szénatomos lehet, az arilcsoport pedig, beleértve az azon lévő valamely szubsztituense(ke)t is, amely(ek) előnyösen kis szénatomszámú 1-3 szénatomos alkilcsoport(ok), 5-9 szénatomból állhat. Kívánatos, hogy az arilcsoport alkilszubsztituense csak meta-helyzetbe helyezkedjen el (sem az orto-helyzetű, és gyakran sem a para-helyzetű szubsztituenssel rendelkező arilcsoport nem megfelelő). Azoknak a cikloalifás szubsztituenseknek a körébe, amelyek az amidocsoport nitrogénjéhez kapcsolódhatnak, a következő csoportok tartoznak: ciklopentil-, alkil-ciklopentil- ciklohexil-, alkil-ciklohexil-, cikloheptil- és alkil-cikloheptil-csoport. Azok az N-szubsztituált neoalkánamidok jó rovarriasztó szerek, amelyek össz-szénatomszáma

11-14, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a neoalkanoilcsoport pivaloil, az össz-szénatomszám 12-14. A találmány szerinti N-cikloszubszitutált neoalkánamidok közül a szubsztituált neoheptánamidok előnyösek, mert azok probit (probability unit) analízisvizsgálatai azt mutatják, hogy a rovarokat a kezelt felülettől és helytől hosszú időtartamon át hatásosan távol tartják, így az N-fenil-neoheptánamid (az alkalmazott standard) legalább 25 napig 90%-os hatékonysággal használható a csótányok ellen.

A találmány szerinti N-cikloszubsztituált (vagy röviden N-gyűrűs) neoalkánamidok a megfelelő savakból, mint például pivalinsavból, neohexánsavból, neoheptánsavból, vagy neooktánsavból, vagy azok megfelelő keverékeiből állíthatók elő, vagy a megfelelő savhalogenidekből, mint például savkloridokból. Az amidokat egyszerűen az ilyen savak vagy savkloridok megfelelő aminokkal, mint például anilinnel vagy 3-metil-toluidinnel történő reagáltatása útján állítjuk elő. Az ismertetett neoalkánamidok egyes típusait tisztán önmagukban is elő lehet állítani, de az amidok képzéséhez felhasznált savak gyakran kereskedelmi vagy technikai minőségűek, így az ezekből előállított amidok is elegyek.

A találmány tárgyát képező amidok (I) általános képlettel írhatók le, amely képletben R, R’ és R” jelentése alkilcsoport, az azokban található szénatomok száma összesen 3-6, és R’” jelentése 5-9 szénatomos ciklusos csoport (cikloalifás vagy aromás csoport), az amid szénatomszáma 11 és 14 közötti, azzal a kikötéssel, hogyha a neoalkanoil rész pivaloilcsoport, a szénatomszám legalább 12, és amennyiben a molekula szubsztituált aromás csoportot tartalmaz, az aromás csoport szubsztituense nem orto-helyzetben helyezkedik el, előnyösen csupán meta-helyzet(ek)ben található. Az R, R’ és R” csoportokra vonatkozóan további részleteket később ismertetünk, a neoalkánsavak leírása kapcsán, amelyek a neoalkánamidok előállítására szolgáló kiindulási anyagokként alkalmazhatók.

A rajzokon néhány jellegzetes és előnyös találmány szerinti N-cikloszubsztituált neoalkánamid infravörös abszorpciós spektrumát mutatjuk be, amelyek a következők :

az 1. ábrán az N-fenil-neoheptánamid-minta infravörös spektrofotométerrel felvett spektrumát (IR-spektrum) mutatjuk be, amely vegyület igen előnyös; és a 2. ábrán az N-(3-metil-fenil)-neoheptánamidminta infravörös spektrofotométerrel készült spektrumát mutatjuk be.

Mindkét fenti N-szubsztituált neoalkánamid a találmány szerinti rovarriasztó tulajdonságokkal rendelkező, számos egyéb N-gyűrűs neoalkánamid jellegzetes képviselőjének tekinthető.

A találmány szerinti neoalkánamidok előállítása céljából neoalkanoil-klorid-reagenst lassan, keverés köz3

HU 217 361 Β ben reagáltatjuk a megfelelő primer ciklusos aminnal valamely alkalmas oldószer, így például etil-éter, hexán és/vagy víz jelenlétében, ily módon a megfelelő amid és hidrogén-klorid keletkezik. A reakció előrehaladásának mértékét a reakcióelegyben jelenlévő hidrogén-klorid infravörös analízise útján követjük nyomon. A reakciót oly módon is végrehajthatjuk, hogy a hidrogén-klorid felesleg megkötése céljából az elegybe nátrium-hidroxidot, trietil-amint vagy egyéb más, a neoalkánamid előállítási eljárása eredményeként keletkező hidrogén-kloriddal reagálni képes anyagot adunk az elegyhez. Amikor már a neoalkanoil-klorid teljes mennyiségét hozzáadtuk, a keverést leállítjuk, és a terméket oldószerrel (hexánnal) kezeljük, és híg vizes sósavval kétszer mossuk. Ezt követően a körülbelül semleges kémhatású szerves közeget a vizes fázistól elválasztjuk, és minimális menynyiségű metanolban oldjuk, majd hideg víz hozzáadásával kristályosítjuk. A kristályokat szűrjük, és vákuumban szárítjuk, vagy átkristályosítjuk. A kapott reakciótermék áttetsző, világos borostyánsárga színű, és lényegében tiszta. Egy alternatív eljárás szerint magát a neoalkánsavat közvetlenül is reagáltathatjuk a kis szénatomszámú alkilaminnal.

A neoalkánsavak, mint például a neoheptánsav és a pivalinsav, az Exxon Chemical Americas gyártó cégtől beszerezhetők, valamint előállíthatok a megfelelő alkének, így az izobutilén vagy az elágazó szénláncú C₆, C₇ vagy C₈ alkilén nyers frakció, szén-monoxiddal magas nyomás alatt emelt hőmérsékleten, vizes sav katalizátor jelenlétében történő reagáltatásával (Koch-reakció). Ez az általános reakciómechanizmus a következő lépésekből áll: első lépésben kialakul a karboniumion, amelyet a szén-monoxiddal és a katalizátorral történő komplexképzési lépés követ, amely komplexet ezt követően végül a fent ismertetett szabad sav forma létrehozása céljából hidrolizálunk. A szabad neoalkánsavak a (II) általános képlettel jellemezhetők. Az ilyen típusú neoalkánsavakban és a belőlük készült neoalkánamidokban vagy azok savkloridjaiban R, R’ és R” jelentése pivaloamidok esetében metilcsoport, azonban neohexánamidokban az egyik helyettesítő etilcsoport, míg neoheptánamidok esetében egy helyettesítő propil-(vagy izopropil-)csoport vagy két helyettesítő etilcsoport. A neooktánamidok tartalmazhatnak három etilcsoportot, vagy pedig egy propil-(vagy izopropil-jcsoportot, és egy etilcsoportot helyettesítőként. Az itt említett neoalkánsavak és azok előállítására szolgáló eljárások a NeoAcids Properties, Chemistry and Applications (copyright 1982), Exxon Chemical Americas közlönyben megtalálhatók. A találmány szerinti neoalkánamidok előállítására szolgáló reakció kiindulási anyagaként használt savkloridok az adott neoalkánsavakból a megfelelő klórozószerekkel, mint például foszfor-trikloriddal történő reagáltatás útján állíthatók elő, valamint a Lucidol Division of Pennwalt, Inc. és White Chemical Corp. cégektől szerezhetők be.

Jóllehet a találmány szerinti rovarriasztókat különböző anyagokba azok gyártása során bele lehet építeni, például bele lehet keverni a papírgyártási zúzalékba (rostpépbe) a papírgyártás során, a gumi és a szintetikus szerves polimer elegyekbe, valamint a préselt táblák előállítására szolgáló forgácshulladékokba; illetve az egyes tárgyak rovarriasztó tulajdonságúvá tétele érdekében a találmány szerinti rovarriasztókat a tárgyak anyagába bele lehet injektálni, vagy egyéb más módon bele lehet juttatni, általában a rovarriasztókat külsőleg, területek, szerkezeti elemek vagy egyéb eszközök felületére alkalmazzuk a rovarriasztó hatás elérése érdekében. A rovarriasztó hatású találmány szerinti N-cikloalkil- vagy arilneoalkánamidok közvetlenül folyékony halmazállapotú oldatok vagy diszperziók alakjában, illetve por alakú hordozóban eloszlatva, vagy pedig kompozíciókban, így például mosásra szolgáló detergensekben, padló- vagy faltisztító szerekben, kárpit- vagy takarósamponokban, haj samponokban, folyékony szappanokban, darabos szappanokban vagy egyéb más olyan kompozíciókban, amelyekbe ezek beépítése hasznos lehet. Az egyéb ilyen kompozíciók között említhetők meg a rovarirtó hatású és antibakteriális, emberek számára, háziállatok vagy haszonállatok számára készült lemosószerek vagy fürdők, bútorfényezők és finomtisztítók, padlóviaszok és finomtísztítók, kenőcsök, balzsamok és helyi gyógyszerek, inszekticidek, fungicidek, baktericidek, növényi trágyák és talajok, valamint virágcserepek készítésére szolgáló készítmények, hogy csak néhányat nevezzünk meg. Bizonyos esetekben gondoskodunk az ilyen árucikkek és kompozíciók aktív neoalkánamid komponenssel történő utántöltéséről, hogy azok ismét rovarriasztó hatásúvá váljanak. Az esetek többségében a találmány szerinti kompozíciókat direkt vagy indirekt módon használjuk fel külsőleg a felületek kezelésére, majd azt követően ehhez hasonló módon történő többszöri felhasználásukkal folyamatosan kielégítő rovarriasztó hatást biztosítunk. Ennek megfelelően valamely rovarriasztó hatású N-cikloalkil- vagy N-aril-neoalkánamid, mint például N-fenil-neoheptánamiddal a kezelendő felületet befestjük, vagy a rovarriasztó hatóanyagot tartalmazó detergenskompozícióval a kívánt felületet lemossuk (előnyösen rákövetkező öblítés nélkül). A találmány szerinti vegyületek általában viszonylag alacsony olvadáspontú szilárd anyagok vagy folyadékok, vagy normál hőmérsékleten képlékeny állapotúak és vízben oldhatatlanok, így azok képesek a detergenskompozíciók, illetve egyéb más készítmények összetevőjeként a felületeken tartósan megmaradni, még abban az esetben is, ha a kompozíciókat leöblítjük (jóllehet az öblítést gyakran jobb elhagyni), és normál esetben mind direkt, mind pedig indirekt alkalmazásukat követően a neoalkánamidok elegendő mennyisége marad a felületen ahhoz, hogy rovarriasztóként hatásosak legyenek. Jóllehet a különböző találmány szerinti neoalkánamidok eltérő mennyiségeinek felhasználása szükséges ahhoz, hogy különböző rovarokkal szemben különböző felületek esetében, eltérő körülmények között megfelelő rovarriasztó hatást fejtsenek ki, ennek ellenére megfelelő rovarriasztó hatást általában akkor érhetünk el, ha az aktív hatóanyag 0,002-100 g/m² mennyiségben van jelen a felületen. Amennyiben a szert csótányriasztásra kívánjuk felhasználni, gazdaságossági okokból és amiatt, hogy több rovarral szemben érjünk el hatást, rendszerint 0,1-10 g/m²,

HU 217 361 Β vagy 0,2-10 g/m², előnyösen 0,5-2 g/m², például 1 g/m² mennyiségű hatóanyagdózist alkalmazunk. Nagyobb dózisok, így 10-100 g/m²-nyi alkalmazhatók egyéb rovarokkal szemben, mint például szúnyogokkal és bizonyos esetekben csótányokkal szemben is.

Mivel a találmány szerinti rovarriasztók megfelelően illékonyak, azok jelenlétét a rovarok már a kezelt felülethez közel, a levegőben képesek érzékelni, bizonyítva azt, hogy a kontakt riasztószereknél jóval hatékonyabbak. Ezért nemcsak maga az a felület riasztja a rovarokat, amellyel a közvetlen testi érintkezést igyekszik elkerülni a rovar, hanem az N-gyűrűs neoalkánamidok gőzei is képesek a rovarokat a környező helyekről távol tartani. Ily módon, amennyiben a beépített szekrény falain alkalmazzuk az illékony riasztószert, a szekrény belsejétől a csótányokat távol tarthatjuk, ezáltal megakadályozva, hogy a rovarok a benne lévő edényekkel, evőeszközökkel és ezüstneműkkel érintkezzenek, vagy beszennyezzék és megfertőzzék azokat. Hasonlóképpen, ha a kamraszekrények felületét belül és/vagy kívül bevonjuk egy olyan bútorfényezővel, amely a találmány szerinti, megfelelően illékony rovarriasztót tartalmazza, vagy pedig olyan polcborító papírt használunk, amely rovarriasztó hatású neoalkánamidokat tartalmaz, megakadályozhatjuk, hogy a csótányok a kamraszekrénybe és az ott tárolt ételhez jussanak. Ehhez hasonlóan, amennyiben valamely találmány szerinti neoalkánamidot közvetlenül ruházatra viszünk fel, illetve a ruházat mosására a találmány szerinti rovarriasztót tartalmazó detergenskompozíciókat használunk fel, megóvhatjuk magát a ruházatot vagy annak viselőjét attól, hogy a rovarok rászálljanak, és elkerülhetjük, hogy a viselőjét megcsípjék vagy megtámadják. A szőnyegek és takarók mosására a találmány szerinti rovarriasztót tartalmazó mosószert vagy szőnyegtisztítót felhasználva megakadályozzuk, hogy a rovarok a szobába bejöjjenek, és a szőnyeg, illetve takaró anyagába vagy az alá befészkeljék magukat, és petéket rakjanak. A padlókat és a falakat az erre a célra készült rovarriasztó tulajdonságokkal rendelkező detergenskompozíclókkal lemosva, különösen azoknak a kompozícióknak az esetében, amelyek nincsenek leöblítve, a találmány szerinti rovarriasztó azok felületére lerakódik és az ott tartós bevonatot képez, és megakadályozza, hogy a rovarok a padló- és falfelületekkel érintkezzenek, és a szerrel kezelt szobába bejussanak. A találmány szerinti rovarriasztók igen fontos tulajdonsága, hogy jóllehet a hatékonyságukhoz elegendő illékonysággal rendelkeznek, rovarriasztó tulajdonságuk mégis tartós, mert nem párolognak el gyorsan, hatásuk gyakran tartósan akár egy hónapig vagy tovább is megmarad (még hosszabb ideig is, amennyiben a termék alapanyagába vannak beépítve).

A találmány szerinti rovarriasztókat inszekticidekkel együtt is elkészíthetjük, így rovarölőszer-porok, például csótányok ellen hatásos bórsavpor felületére porlaszthatjuk azokat. A neoalkánamid-bórsav kompozíció felhasználásakor azonnali csótányriasztó hatást érünk el, majd azt követően a szer rovarriasztó aktivitása csökkenhet, miután az anyag elpárolog, és ezáltal kimerül, amennyiben azonban a csótányok erre a helyre visszatérnek, az inszekticid segítségével azok még mindig elpusztíthatóak. Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban sokkal elteijedtebb az inszekticideknek rovarokat vonzó szerekkel való együttes alkalmazása, azonban a rovarriasztó-rovarölőszer kompozícióknak szintén van gyakorlati jelentősége.

A fenti rövid ismertetésből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a találmány szerinti rovarriasztók igen sok kompozícióban felhasználhatók és különféle módon alkalmazhatók. Mindamellett a termékek közül a találmány szerinti neoalkánamidokat tartalmazó detergenskompozíciók a leghasznosabbak, amelyekből a neoalkánamidok meglepően jól tapadnak a lemosott tárgyak felületéhez. Az ilyen típusú detergenskompozíciók több módon fejtik ki hatásukat, és akadályozzák meg, hogy a rovarok a lemosott tárgy felületét beszennyezzék. A detergensek eltávolítják a korábbi szennyeződéseket, rovarpiszkokat és egyéb foltokat, amelyek a rovarok táplálékául szolgálhatnak, illetve odavonzhatják azokat, míg a rovarriasztó tulajdonságú neoalkánamid hátramarad a felületen.

A találmány szerinti detergenskompozíciók egyéb, a rovarriasztó neoalkánamidoktól eltérő elsődleges komponense maga a szerves detergens. Ez az anyag lehet valamely szappan, előnyösen egy magasabb szénatomszámú (C₁₀__lg) szénatomos zsírsav nátrium- és/vagy káliumsószappan, előnyösen azonban egy szerves szintetikus detergens, amely lehet anionos, nemionos, amfoter, amfolitikus, amfoterionos, zwitterionos vagy kationos típusú, vagy lehet olyan két vagy több detergensből álló elegy, amely detergensek a fenti osztályok közül egybe vagy akár többe is besorolhatók. Előnyösen anionos vagy nemionos típusú szerves szintetikus detergenseket használunk fel. Gyakran az anionos detergensek felhasználása a legelőnyösebb. Több ilyen detergens ismertetése található az 1958-ban Interscience Publishers, Inc. által megjelentetett Surface Active Agents and Detergents, II. kötet, 25-138. szakirodalmi helyen [Schwarz, Perry és Berch]. Szintén ilyen vegyületeket ismertetnek az 1973-ban John W. McCutcheon által kiadott Detergents and Emulsifiers című publikációban, valamint annak későbbi években megjelenő kiadásaiban.

Az anionos detergensek közül a találmány céljaira bármely ilyen típusú detergens (vagy szappan) megfelelő lehet, azonban általában alkálifémsókat, például nátriumvagy káliumsót, vagy ammóniumsókat, vagy kis szénatomszámú alkanol-ammónium-sókat, például trietanolamin-sókat használunk fel. Az anionos detergensek szulfátok, szulfonátok, foszfátok vagy foszfonátok lehetnek, vagy egyéb, megfelelő detergens sav-sók, azonban általában szulfátok vagy szulfonátok kerülnek felhasználásra, amelyeket együtt „szulf(on)át”-oknak nevezhetünk. Az anionos detergensek olyan lipofil csoportot tartalmaznak, amely általában 10-18 szénatomos, előnyösen nagy szénatomszámú lineáris alkilcsoportot, azonban egyéb lipofil csoportok is lehetnek, előnyösen 12-20 szénatomot tartalmazó elágazó láncú alkil-benzol. Néhány esetben az anionos detergens poli(kis szénatomszámú alkoxi)-csoportot tartalmazhat, mint például etoxilezett nagy szénatomszámú zsíralkohol-szulfátok, például

HU 217 361 Β trietoxilezett laurilalkohol-szulfát. Normál esetben az ilyen típusú detergensek etoxicsoportjainak a száma 1-30, előnyösen 1-10. A megfelelő anionos detergensek közül példaként az alábbiakat említhetjük: nagy szénatomszámú zsíralkohol-szulfonátok, mint például nátrium-tridecil-szulfonát, egyenes szénláncú nátriumalkil-benzol-szulfonátok, például nátrium-tridecil-benzolszulfonát; olefinszulfonátok; paraffinszulfonátok és dioktil-szulfoszukcinátok. A találmány szerinti szemcsés kompozíciók legtöbbje esetében előnyösen valamennyi anionos detergens nátriumsó, azonban néhány folyadék halmazállapotú kompozíció esetében kálium-, ammónium- és trietanol-ammónium-sók felhasználása még kívánatosabb lehet. Általában a detergens előnyösen

12-16 szénatomos, még előnyösebben 12-13 szénatomos lipofil alkilcsoportot tartalmaz, és előnyösen ez az alkilcsoport lineáris szénláncú.

A találmány szempontjából megfelelő nemionos detergensek normál esetben a lipofil vegyületek vagy csoportok, és kis szénatomszámú alkilén-oxidok vagy polialkoxicsoportok kondenzációs termékei. Messze a legelőnyösebb lipofilok közé tartoznak a 10-18 szénatomos zsíralkoholok, azonban az alkil-fenolok, mint például az oktil- és nonil-fenolok szintén felhasználhatók. Az alkilén-oxidok közül az etilén-oxid előnyös, és normál esetben 3-10 mól etilén-oxid van jelen 1 mól lipofil molekulára számítva, azonban az alkoxidok lehetnek propoxi- és/vagy butoxi- és/vagy izobutoxicsoportok is.

A találmány szerinti detergenstermékek előnyös megvalósítási módját a fokozott mosóhatású mosószerkompozíciók jelentik, amelyekben a szerves szintetikus detergens (vagy szappan) mosóhatását egy megfelelő mosási segédanyaggal (builder) növeljük. Mosási segédanyagként szervetlen vagy szerves, vízoldható vagy vízben nem oldódó anyagokat vagy azok keverékeit használhatjuk fel. Alkalmas mosási segédanyagként a következő típusokat említjük: vízoldható szervetlen sók, beleértve a polifoszfátokat, például nátrium-tripolifoszfát; a karbonátok, például nátrium-karbonát; hidrogén-karbonátok, például nátrium-hidrogén-karbonát; borátok, például a bórax és szilikátok, például nátrium-szilikát; vízben nem oldódó szervetlen mosási segédanyagok, beleértve a zeolitokat, például hidratált 4A zeolit, valamint vízoldható szerves mosási segédanyagok, beleértve a citrátokat, glukonátokat, NTA-t és poliacetál-karboxilátokat. Azokban az esetekben, amikor fontos az, hogy az emberi testfelülettel vagy egyéb, érzékeny összetételű anyagokkal érintkezésbe kerülő termékek enyhe hatásúak legyenek, a lúgos, illetve egyéb, „durva” mosási segédanyagokat kerüljük, valamint néhány esetben mosási segédanyagok egyáltalán nincsenek jelen.

A találmány szerinti detergenskompozíciókban a termékek különböző tulajdonságainak javítása céljából különféle segédanyagok lehetnek jelen. Ennek megfelelően például a textilek lágyítása céljából bentonitot alkalmazhatunk, a termékek illatanyagokkal és színezőkomponensekkel történő adalékolása által a termék ízlésesebbé és gusztusosabbá válhat, folteltávolító szereket alkalmazhatunk, mint például nátrium-karboxi-metil-cellulózt és oldószerek vagy társoldószerek, szolvensek lehetnek jelen folyadékkompozíciók esetében. Számos egyéb segédanyag közül az alábbiakat említjük: fluoreszcens színélénkítők, antisztatizálószerek, antibakteriális szerek, fungicidek, habosítószerek, habzásgátlók, folyósítószerek, szuszpendálószerek, antioxidánsok, antigélezőszerek, folteltávolító hatást fokozó szerek, stabilizátorok és enzimek.

A találmány tárgyát képező detergenskompozíciók lehetnek szemcsések, por alakúak, tabletta, rúd, illetve tábla alakúak, folyékonyak, képlékeny paszta formájúak, gélek, kapszulák, lapok, habok vagy aeroszolok, vagy más, egyéb megfelelő formájúak, ahogyan az a kitűzött célnak leginkább megfelel. Az ilyen formákban kiszerelt termékek előállítási eljárásai a szappanok és detergensek gyártására vonatkozó technika állásából jól ismertek, részletezésükre itt nincs szükség.

Jóllehet a jelen találmány szerinti N-cikloalkil- és N-aril-neoalkánamid rovarriasztók, a felületek és tárgyak rovarriasztó tulajdonságúvá tételére közvetlenül is felvihetők, azonban gyakran a rovarriasztó tulajdonságú neoalkánamidok kényelmesebben és emellett még eredményesebben is felhasználhatók folyékony oldatok, emulziók vagy diszperziók alakjában, vagy szemcsés anyagok vagy porok formájában. Ilyen oldatok készítése céljából a neoalkánamidokat valamely megfelelő oldószerben, mint például kis szénatomszámú alkoholban, például etanolban, vagy vizes alkoholos közegben oldhatjuk fel. Természetesen egyéb más oldószerek szintén felhasználhatók, ilyenek a szénhidrogének, az észterek, a ketonok, az aldehidek és a halogénezett szénhidrogének. Az alkalmazott szénhidrogének és halogénezett szénhidrogének között említhetjük az izobutánt, egyéb kis szénatomszámú szénhidrogéneket, és a klórral és fluorral egyaránt helyettesített kis szénatomszámú szénhidrogéneket, mint például a diklór-difluor-metánt, a monofluor-triklór-metánt és egyéb klór-fluor-metánokat, -etánokat és -propánokat. Ide tartoznak a cseppfolyósítható gázok, amelyek folyadék-halmazállapota túlnyomás biztosítására szolgáló tárolóedények segítségével tartható fent. Ezek a készítmények spray vagy egyéb más megfelelő formában kerülnek felhasználásra, melyek segítségével a kívánt helyeket rovarriasztó tulajdonságúvá tehetjük. A találmány szerinti neoalkánamidokat vizes vagy egyéb más emulziók formájában is alkalmazhatjuk, amelyek készítéséhez megfelelő emulgeálószereket, hidrotópokat vagy felületaktív anyagokat alkalmazunk. Ezeket a neoalkánamidokat szemcsés vagy por alakú inért vagy aktív anyagokban szintén diszpergálhatjuk. Ezek közül az inért anyagok közül a szilícium-dioxidot, a kalcium-karbonátot, agyagot, expandált polisztirolt, faforgácsot és fürészport említhetjük meg. A neoalkánamidokat hatóanyagokban is diszpergálhatjuk, mint például szemcsés detergenskompozíciókban, bentonitban (lágyítószer) és a bórsavban (csótányméreg).

A találmány szerinti rovarriasztók egyéb felhasználási módjai során, melyek közül egyébként néhányat már az előzőekben ismertettünk, a szereket olyan kiindulási anyagokkal egyesítjük, amelyekből készült termékek azokon a helyeken vagy azoknak a helyeknek a

HU 217 361 Β közelében kerülnek felhasználásra, ahonnan a rovarokat távol akaijuk tartani. Ily módon a rovarriasztókat beépíthetjük a polcborító papírokba, tapétákba, a tapétaragasztó enyvekbe, pokrócokba és szőnyegekbe, valamint padlószőnyeg-alapozókba. A rovarriasztókat kialakíthatjuk kívánt helyeken egyes felületek kezelésére szolgáló padlóviasz, bútorfényező vagy egyéb készítmény formájában is. A rovarriasztók bizonyos helyeken, így raktárakban vagy áruházakban időzített működésű porlasztókkal vagy egyéb szórószerkezetekkel automatikusan szétoszlathatok, vagy újratölthető tárolókba, így abszorberekbe és egyéb tartályokba helyezhetők, ahonnan elpárologtathatok, és amely tárolók házi szeméttárolók aljára erősíthetők, vagy falra szerelhetők.

A találmány szerinti detergenskészítmények, beleértve a szilárd felületek, mint például padlók és puha felületek, mint például szőnyegek és szennyes ruhaneműk, és emberi haj tisztítására egyaránt alkalmazható detergenskompozíciókat, egyrészt a rovarriasztó hatású N-cikloalkil- vagy aril-neoalkánamidokat vagy azok keverékeit tartalmazza olyan mennyiségben, amely elegendő ahhoz, hogy az adott felületnek a detergenskompozícióval történő lemosását követően a mosott felületen elegendő hatóanyag maradjon vissza ahhoz, hogy a felülettől a rovarokat távol tartsa, másrészt szappanokat vagy szerves szintetikus detergenseket (vagy azok valamely megfelelő keverékeit) a kívánt mosóhatás eléréséhez szükséges mennyiségben tartalmaz.

A találmány szempontjából azok a neoalkánamidok előnyösek, amelyek gyűrűs szubsztituense aromás csoport, például fenil- vagy alkil-fenil-csoport, de lehet ciklohexil-, helyettesített ciklohexil-, ciklopentil-, cikloheptil- vagy alkilcsoport, vagy azok egyéb származéka is. Ahogyan azt korábban említettük, a gyűrűs szubsztítuens 5-9 szénatomos, és a neoalkanoilcsoport 5-8 szénatomos, a molekula össz-szénatomszáma 11-14, a pivaloamidok (vagy trimetil-acetamidok) kivételével, amelyekben összesen legalább 12 szénatom kell, hogy jelen legyen. Ez a szénatomszám-tartalom tiszta komponensekkel vagy megfelelő noealkánamid-keverékek átlagaként biztosítható.

A találmány szerinti szemcsés, erősített mosószerkompozíciók esetében az aktív detergens hatóanyag általában olyan szerves szintetikus detergens, amely az anionos, nemionos, amfoter, amfolitikus, zwitterionos detergensek vagy azok keverékeiből áll, és a mosási segédanyag vízoldható szervetlen vagy szerves mosási segédanyag, vagy vízben nem oldódó szervetlen mosási segédanyag. A találmány szerinti szemcsés, rovarriasztó hatású szerves szintetikus detergenskompozíció 1-35 tömeg%, előnyösen 5-35 tömeg% mennyiségben szerves szintetikus detergens(eke)t, 10-90 tömeg% mennyiségben mosási segédanyago(ka)t és 0,2-10 tömeg% menynyiségben neoalkánamido(ka)t tartalmaz. Az ilyen típusú előnyös kompozíciók szerves szintetikus detergens összetevői az anionos vagy nemionos detergensek vagy azok keverékeinek csoportjába tartoznak, továbbá a kompozíciók vízoldható töltőanyagsó(ka)t, mint például nátrium-szulfátot tartalmazhatnak, ezenkívül pedig Naril- vagy N-cikloalkil-neoheptánamidot, mint például

N-fenil-neoheptánamidot vagy N-(3-metil-fenil)-neoheptánamidot vagy ezek keverékeit tartalmazzák. A legjobb hatású padlótisztító kompozíciók és egyéb szilárd felületek tisztítására szolgáló kompozíciók előnyösen a szerves szintetikus detergenst 1-30 tömeg% mennyiségben, a mosási segédanyagot 10-50 tömeg% mennyiségben, a töltőanyagot 0-50 tömeg% mennyiségben és a rovarriasztó hatóanyagot 0,2-10 tömeg% mennyiségben tartalmazzák.

Amennyiben a találmány szerinti, rovarriasztó tulajdonságú, neoalkánamidokat tartalmazó folyékony halmazállapotú detergenseket állítunk elő, ugyanezeket az összetevőket használjuk fel folyadékközegben, azonban előnyösen nem szappan típusú detergenseket alkalmazunk. Adott esetben hagyományos emulgeálószereket, például a Witco Chemical Co., Inc. cég által forgalmazott Emcol®-t használunk fel a stabil emulzió készítéséhez szükséges mennyiségben. A folyékony detergenskompozíciók hidrotópokat, mint például nátrium-toluolszulfátot és egyéb funkcionális és esztétikai hatásjavító segédanyagokat és/vagy töltőanyagokat szintén tartalmazhatnak. A fokozott mosóhatású folyékony detergensek 2-25 tömeg% mennyiségű szerves szintetikus detergenst, 5-40 tömeg% mennyiségű mosási segédanyagot, 0,2-10 tömeg% neoalkánamidot tartalmaznak, valamint a kompozíciók 40-90 tömeg%-nyi folyékony közeget, előnyösen vizes közeget tartalmaznak. Még előnyösebben a találmány szerinti fokozott mosóhatású folyékony detergenskompozíciók 3-20 tömeg% anionos és/vagy nemionos szerves szintetikus detergenst, 10-30 tömeg% mosási segédanyagsó(ka)t, amelyek lehetnek vízoldhatóak, mint például a kálium-pirofoszfát, nátrium-karbonát vagy nátrium-poliacetál-karboxilát és/vagy vízben nem oldódóak, mint például a nátriumzeolit, 0-20 tömeg% vizoldható töltőanyagsót, így például nátrium-szulfátot, 0,5-5 tömeg% egy vagy több, az előzőekben már említett N-aromás vagy gyűrűs neoheptánamidot vagy egyéb megfelelő, találmány szerinti neoalkánamidot, valamint 50-90 tömeg% vizet, előnyösen ionmentesített vizet tartalmaznak.

Amennyiben kárpitok, takarók és szőnyegek tisztítására használható rovarriasztó tulajdonságú sampont állítunk elő, az 1-35 tömeg%, előnyösen 5-20 tömeg% detergensből, vízoldható szappan(ok)ból és szerves szintetikus detergens(ek)ből, 0-40 tömeg%, gyakran előnyösen 0 tömeg% szappan és/vagy detergens segédanyag(ok)ból, valamint 0,2-10 tömeg%, előnyösen 0,5-5 tömeg%, a fentiekben említett típusú N-aril- vagy N-cikloalkil-neoalkánamidokból állhat folyékony közegben, előnyösen vizes közegben, amelynek mennyiségi aránya 40-90 tömeg%, előnyösen 70-90 tömeg% lehet, víz esetében ez a hányad 50-90 tömeg%, előnyösen 70-90 tömeg% lehet. A találmány szerinti sampon lehet többféle, így gél, paszta vagy por alakú.

Amennyiben a találmány szerinti rovarriasztókat az emberi haj mosására és annak rovarriasztó tulajdonságúvá tételére szolgáló samponok komponenseként használjuk fel, a samponok előnyösen 2-25 tömeg% szappant és/vagy a korábbiakban felsorolt szerves szintetikus detergens(eke)t és 0,2-10 tömeg% N-aril- vagy N-cik7

HU 217 361 Β loalkil-neoalkánamidokat tartalmaznak vizes közegben, például 40-90 tömeg% vízben, előnyösen ionmentesített vízben. A vizes közeg legfeljebb fele arányban egy társoldószert, mint például kis szénatomszámú alkanolt, például etanolt vagy glikolt tartalmazhat, azonban normál esetben ennek a társoldószemek a mennyiségét a végtermékben 5-20 tömeg% közé állítjuk be. Egy, a találmány szerinti hajsamponok még előnyösebb megvalósítási módja szerint a kompozícióban 5-22 tömeg% szerves szintetikus detergens, 0-20 tömeg% vízoldható töltőanyagsó, 0,5-5 tömeg% N-aril- vagy N-cikloalkilneoalkánamid vagy azok keveréke, előnyösen N-fenilneoheptán-amid, N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid vagy N-(4-metil-fenil)-neoheptánamid (amelyek közül az első a legelőnyösebb) és 50-90 tömeg% víz, előnyösen ionmentesített víz van jelen.

Olyan tömb, rúd vagy tábla alakú rovarriasztó hatású detergenstermékek szintén előállíthatok, amelyek emberek, állatok, kárpitok, takarók és/vagy szilárd felületek, mint például falak és padlók lemosására és rovarriasztó hatásúvá tételére szolgálnak. Az ilyen termékek „N-gyűrűs neoalkánamidok” (amely elnevezés az N-aril-neoalkánamidok és az N-cikloalkil-neoalkánamidok együttes megjelölésére szolgál) rovarriasztót és szappant és/vagy szerves szintetikus detergenst, illetve a korábbiakban említett mosási segédanyagokat, töltőanyagokat és egyéb más segédanyagokat tartalmaznak. Ezekben a termékekben az N-gyűrűs neoalkánamidok mennyisége normál esetben 0,2 és 10 tömeg% közötti, valamint a mosóhatású alapanyag mennyisége 10 és 95 tömeg% közötti. A darabos termékek nedvességtartalma normál esetben 2 és 20 tömeg% közötti, és a kiegészítő rész mosási segédanyag(ok)ból és/vagy töltőanyag(ok)ból és/vagy egyéb segédanyag(ok)ból áll, amennyiben azok jelen vannak. Normál esetben a különböző detergens termékek segédanyagtartalma összesen 0,5 és 20 tömeg% közötti, a segédanyagok egyenként legtöbb esetben 0,1-5 tömeg% közötti mennyiségben vannak jelen.

A fent ismertetett különböző detergenskompozíciókat a technika állásából jól ismert módon állíthatjuk elő, amely eljárásokat itt nem szükséges hosszadalmasan ismertetni. Ezek közé az eljárások közé tartozik a porlasztva szárítás, a száraz keverés, a porlasztásos eljárással történő felhordás és/vagy bevonás, az agglomerálás, az azt követő feloldás és/vagy diszpergálás és/vagy emulgeálás, az aprítás, a préselés és a sajtolás.

Abban az esetben, ha a találmány szerinti rovarriasztót porlasztjuk, vagy egy hordozó, mint például folyadék halmazállapotú vagy szemcsés anyag vagy közeg felületére felhordva alkalmazzuk, a hatóanyag koncentrációja a rovarok elriasztásához szükséges menynyiségnek felel meg. Ily módon, amikor a rovarriasztót a kezelendő anyag felületére juttatjuk porlasztásos eljárással vagy beszórással, esetleg a felületet azzal letöröljük vagy bedörzsöljük, azt a felületre öntjük vagy ráhelyezzük (vagy az anyag belsejébe vagy annak egyéb részébejuttatjuk), a kijuttatott rovarriasztó mennyisége és/vagy koncentrációja megfelelő ahhoz, hogy a rovarok - illetve az adott rovarfajták - a kezelt területet elkerüljék. Ez a riasztó hatás annak tulajdonítható, hogy a rovar igyekszik elkerülni a riasztószerrel való érintkezést, mely riasztó hatást bizonyos mértékig a legalább részben illékony riasztószergőzök is elősegítik. Normál esetben a szert a fenti megadott koncentrációkban felhasználva ez a hatás kitart egy hónapig vagy annál is tovább. A rovarriasztó hatóereje hosszabb ideig fenntartható, ha egy kevésbé illékony hordozóval, mint például paraffmviasszal vagy vazelinnel kombinálva alkalmazzuk, és amennyiben így járunk el, kívánatos lehet a jelenlévő N-gyűrűs neoalkánamid mennyiségét növelni (az előzőekben említett intervallumon belül), ily módon biztosítva, hogy a kívánt rovarriasztó hatás eléréséhez elegendő hatóanyag párologjon el. A rovarriasztó tulajdonság abban az esetben is hosszú ideig fennmarad, ha valamely tárgy belsejében, mint például ágybetétben vagy szigetelőszivacsban helyezzük el, nem pedig csak a felületen, ahol a levegő hatásának van kitéve (és ebben az esetben újra kívánatos lehet a találmány szerinti rovarriasztó hatóanyagból többet felhasználni).

A csótányok elriasztására szolgáló hatóanyag(ok) koncentrációja a folyadékközegben, így vizes közegben, amelyben diszpergálószert vagy emulgeálószert éppúgy alkalmazhatunk, gyakran 0,5-10 tömeg%, például 1-5 tömeg%. A felhasznált folyadékközeg lehet víz, kis szénatomszámú alkohol, mint például etanol, kis szénatomszámú keton, mint például aceton, kis szénatomszámú szénhidrogén, mint például izobután, ciklopropán vagy azok keveréke, vagy kis szénatomszámú halogénezett szénhidrogén, mint például egyidejűleg klórozott és fluorozott, fluorozott vagy klórozott kis szénatomszámú szénhidrogének, például Propellant 11 és 12. A különböző kis szénatomszámú vegyületek 1-4 szénatomot tartalmaznak molekulánként, előnyösen pedig 1-4 szénatomot, valamint abban az esetben, amikor azok normál körülmények között gáz halmazállapotúak, folyadék állapotuk fenntartása érdekében megfelelő nyomás alatt tartjuk azokat.

Por alakú vagy szemcsés hordozókban a találmány szerinti rovarriasztó hatóanyagokat hasonló koncentrációkban alkalmazzuk. Ily módon a találmány szerinti neoalkánamidokat folyadékcseppek alakjában por alakú kalcium-karbonátra, szilícium-dioxidra, agyagra vagy bórsavra, illetve ezekhez hasonló szemcsés anyagokra, vagy szemcsés detergenskompozíciókra, vagy szerves szintetikus polimer gyöngyökre (ezek előnyösen átmérőjüket tekintve 125 mikrométer és 2,4 mm közötti szemcseméretűek) porlasztva 0,2 tömeg%-tól 10-25 tömeg%-ig teqedő, előnyösen 0,5 tömeg%-tól 5-10 tömeg%-ig terjedő koncentrációtartományban használjuk fel csótányok elleni védekezésben.

A találmány szerinti rovarriasztó hatóanyagokkal a csótányok elleni leghatásosabb és legeredményesebb védekezés érdekében a rovarriasztási eljárások és kezelések során a szereket a kezelt felületekre olyan koncentrációban visszük fel, hogy a kezelést követően a felületen 0,002-100 g/m² kezdeti koncentrációban megmaradjanak, előnyösen ez a felhordott mennyiség 0,01, 0,1 vagy 0,2 g/m² és 5 vagy 10 g/m² közötti, és még előnyösebben 0,5 g/m² és 2 g/m² közötti, például 1 g/m². Néha ezeken a határokon kívül eső koncentrációk is legalább részben

HU 217 361 Β hatásosak lehetnek. Amikor a csótányriasztót egy vizes közegben, mint például vízben felhasználható detergenskompozícióba keverve alkalmazzuk, a mosóvíz általában 0,05-10, előnyösen 0,5-5 tömeg% detergenskompozíciót tartalmaz, azonban néhány olyan felhasználási területen, mint például az emberi haj mosására vagy szőnyegek vagy takarók tisztítására alkalmas habzó samponkészítményekben, a koncentráció nagyobb lehet, néha még 25 tömeg%-nál is nagyobb.

Amikor a rovarriasztókat egyéb közegekbe vagy készítményekbe, mint például viaszokba vagy bútorfényezőkbe építjük, illetve azok felületére juttatjuk, általában ugyanolyan mennyiségben használjuk fel azokat, mint a detergenskompozícióknál, azonban kívánt esetben azok mennyisége nagyobb is lehet, néha még a 25 tömeg%-ot is meghaladhatja.

A találmány szerinti rovarriasztók számos előnnyel rendelkeznek a többi egyéb riasztószerként alkalmazott anyaghoz képest. Az N-(kis szénatomszámú alkil)-neoalkánamidokhoz hasonlóan alapjában véve nem toxikusak, és ezért alkalmazásuk nem jelent veszélyt az esetleg ezekkel érintkező gyermekekre vagy háziállatokra. Kellemes illatuk van, és ezáltal általában nem zavarják azoknak a készítményeknek az illatát, amelyekben felhasználásra kerülnek. Lényegében színtelenek, ezért felhasználhatók detergensekben, samponokban, fényesítőszerekben, spraykben és egyéb különböző készítményekben és kompozíciókban, amelyek esetében valamely színezőanyag bejuttatása nem lenne elfogadható. Kontakt módon és gőzeik által egyaránt riasztó hatásúak, és a különböző hagyományos rovarriasztó szerekhez képest lényegesen nagyobb hatás kifejtésére képesek, különösen a német csótányok ellen hatásosak, amelyek a legnehezebben kontrollálható háztartási rovarkártevők. A találmány szerinti rovarriasztók hatása hosszú ideig fennmarad, a vizsgálatok szerint azok közül néhány, különösen az N-fenil-neoheptánamid csótányriasztó hatása az aktuális kezelést követően több mint három hétig megmarad. Szúnyogok (Anopheles quadrimaculatus és Aedes aegypti) riasztására szintén hatásosan alkalmazhatók. További előny, hogy eléggé stabilak ahhoz, hogy rovarriasztó tulajdonságuk annak ellenére megmaradjon, hogy különböző szappannal, detergenssel, színélénkítővel, viasszal, rovarölő szerrel, kozmetikummal és bevonókészítményekkel, folyadékokkal, pasztákkal, gélekkel, habokkal, porokkal, szemcsés anyagokkal vagy szilárd testtel vagy valamely vizes vagy egyéb oldószeres oldatokkal, emulziókkal vagy diszperziókkal egyesítjük azokat, és az ilyen közegből felhasználásuk során az adott felületre jutva ott megkötődnek.

Az elvégzett kísérletek adatai meggyőzően bizonyítják, hogy a találmány szerinti N-gyűrűs neoalkánamidok csoportjába tartozó vegyületek igen nagy hatékonyságú rovarriasztók, különösen pedig a közönséges háztartási rovarkártevő, a német csótány ellen alkalmazhatók eredményesen. A tapasztalatok szerint ezek a vegyületek egyéb más rovarokkal szemben is jó riasztó hatást mutatnak, ily módon legyek, bolhák, tetvek, szúnyogok, méhek, darazsak, lódarazsak, hangyák, bogarak és másfajta csótányok, mint például amerikai csótány és pókfélék, mint például pókok, kullancsok és atkák ellen szintén felhasználhatóak. Mivel az N-(cikloszubsztituált)neoheptánamidokra vonatkozó vizsgálati eredmények a legteljesebbek, és igen meggyőzően bizonyítják az Ngyűrűs neoalkánamidok svábbogarakkal szembeni kiváló rovarriasztó aktivitást, továbbá, mert ezeket az adatokat az egyik jelentős egyetemen végzett rovartani kutatás során végzett kontrollvizsgálati adatokkal Összehasonlítottuk az alábbi példákban, elsősorban az ezekre a vegyületekre vonatkozó vizsgálatokat mutatjuk be.

A példák a találmány szemléltetésére szolgálnak, az oltalmi kör korlátozásának szándéka nélkül. Amennyiben azt másképp nem jelöljük, a %-ok tömeg%-okat jelentenek, és minden hőmérsékletértéket °C-ban adunk meg.

PÉLDÁK

1. példa

N-(3-metil-fenil)-neoheptánamidot állítottunk elő mtoluidin és neoheptanoil-klorid reagáltatásával (ez utóbbit neoheptánsav PCl₃-mal történő klórozásával nyerhetjük). A reakciót keverővei, hőmérővel és adagolótölcsérrel (csepegtetőtölcsérrel) ellátott üveglombikban hajtottuk végre, amelyhez Drierite®-t szárítócsővel felszerelt hűtőt kapcsoltunk. Az üveglombikot jégfurdőbe helyeztük, és 90,8 g m-toluidint és 85,7 g trietil-amint töltöttünk bele, ez utóbbi a reakcióelegyben képződött HC1 eltávolítására szolgált. Ezt követően 109,8 g neoheptanoil-kloridot (beszerezve a Pennwalt’s Lucidol Div.-től) csepegtettünk a lombik tartalmához, miközben azt folyamatosan kevertettük, eközben 300 ml mennyiségű desztillált vizet (30 perc elteltével) és hexánt (újabb 5 perc elteltével) adagoltunk a reakcióelegyhez. A reakcióelegyből kivett minták savkloridtartalmát infravörös abszorpcióméréssel határoztuk meg, 75 perc elteltével, amikor már az összes neoheptanoil-kloridot hozzáadtuk, és az elegyben nem maradt savklorid, és a reakció teljesen lejátszódott, a keverést abbahagytuk. Miután a reakció végbement, a lombik tartalmát hagytuk szobahőmérsékletre lehűlni. Az elegyet újabb 300 ml-nyi hexán felhasználásával egy 6 literes elválasztótölcsérbe töltöttük át, majd kétszer vizes sósavval 6,5-es pH-érték eléréséig mostuk. Miután a hexánréteget eltávolítottuk, és az oldószert elpárologtattuk, az N-(3-metil-fenil)-neoheptánamidot a trietil-amin-kloridtól elválasztottuk. Az eljárás eredményeként kapott terméket 300 ml metanolban oldottuk (amely az oldáshoz szükséges minimális mennyiség volt), majd ehhez az oldathoz 2 liter hideg desztillált vizet adtunk keverés közben, amely szilárd N-(3-metilfenil)-neoheptánamid csapadék keletkezését eredményezte. A csapadékot a folyadéktól elválasztottuk, és vákuum segítségével szárítottuk. Annak átkristályosítást követően mért olvadáspontja 62-64 °C. A termék infravörös transzmissziós spektrumát a 2. ábrán mutatjuk be.

A 64-65 °C-os olvadáspontú N-fendil-neoheptánamidot ugyanolyan módon állítjuk elő, ahogyan az a fentiekben szerepel, az eljárás csupán abban különbözik, hogy 0,85 mól anilínt (79 g) használunk fel 0,85 mól, 90,8 g m-toluidin helyett. Az N-fenil-neoheptánamid 70%-os kitermeléssel állítható elő (amennyiben az eljá9

HU 217 361 Β rást tovább tökéletesítjük, a kitermelés megközelíti a 90%-ot). A termék legalább 95%-os tisztaságú (99%-os tisztaság elérhető, azonban általában ez nem kifizetődő), hasonlóan a fent leírt eljárással előállított N-(3-metilfenil)-neoheptánamidhoz. A termék infravörös spektrumát az 1. ábrán mutatjuk be.

Egyéb, találmány szerinti N-gyűrűs neoalkánamidok, beleértve az N-fenil-neohexánamid, N-fenil-neooktánamid, N-ciklohexil-neohexánamid, N-ciklohexil-neoheptánamid, N-(3,5-dimetil)-ciklohexil-pivaloamid, N-(3metil-fenil)-pivaloamid, N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid, N-(3-etil-fenil)-pivaloamid és N-(3,5-dimetil-fenil)-pivaloamid vegyületeket, a neoheptanoil-klorid fent ismertetett reakcióihoz hasonlóan ekvimoláris mennyiségű, megfelelő cikloszubsztituált primer aminok, trietilamin és neoalkanoil-kloridok felhasználásával állíthatók elő. A kapott termékek lényegében ugyanolyan kitermeléssel és alapjában véve ugyanolyan tisztasággal állíthatók elő, mint az előzőekben ismertetett N-fenil-neoheptánamid és az N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid.

2. példa

Azokat a vegyületeket állítjuk elő, amelyeknek előállítási eljárásai az 1. példában is szerepelnek, azonban a neoalkanoilcsoportokat szolgáltató kiindulási anyagok a savkloridok helyett a megfelelő neoalkánsavak, és trietil-amint nem alkalmazunk. Az ilyen típusú reakciók során a neoalkánsavakat a sztöchiometrikusnál nagyobb mennyiségben, körülbelül 10%-os feleslegben reagáltatjuk a cikloszubsztituált aminokkal. A reakciót kívánatos zárt rendszerben végrehajtani. A lombikot fűtőköpennyel és mágneses keverővei szereljük fel, valamint egy olyan nitrogéngázforrással kapcsoljuk össze, amely a gáz folyadékfelszín alatti bevezetését teszi lehetővé, továbbá hőmérővel és hőfokszabályozóval látjuk el, amely a reakcióelegy hőmérsékletét 5 órán keresztül 240 °C-os hőmérsékleten tartja. A terméket az

1. példában ismertetett eljárással analóg módon elválasztjuk és mossuk, majd az oldószert abból eltávolítjuk. A kapott termékek infravörös spektrumai az 1. példa megfelelő termékeinek spektrumaihoz hasonlóak.

3. példa

Nz. 1. példában ismertetett „neoheptanoil-kloridos” eljárással előállított N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid csótányriasztó hatását vizsgáltuk a Goodhue and Tissol által a J. Econ. Entomol. 45:133-134 (1952) szakirodalmi helyen publikált vizsgálati módszer egy módosított változatának végrehajtásával, melynek során 50 hím svábbogarat használtunk fel. Ennek a módosított eljárásnak a során 2 ml 1 tömeg%-os N-(3-metil-fenil)-neoheptánamídot hordtunk fel egy viaszmentes 23 ml-es Dixie® jégkrémes kartoncsésze teljes belső felületére (188 cm²), amely csésze szélén egymással szemben két 1,5 cm átmérőjű lyuk található. A felületre lerakodott N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid mennyisége megközelítőleg 1 g/m². Egy másik kontrollcsészét csupán acetonnal kezeltünk, majd mindkét csészét elszívókamrában szárítottuk 1 órán keresztül. A kísérleti és a kontrollcsészét egyaránt elhelyeztük annak a műanyag doboznak (51 x28x20 cm) szemben fekvő két oldalára, ahová a csótányokat már 2 nappal korábban elhelyeztük, hogy akklimatizálódjanak. A víz és az élelem a csótányok számára a két csésze között volt elérhető. A tárolóketrecek falait Teflon® emulzióval vontuk be, hogy a csótányok ne tudjanak kimászni. A vizsgálati összeállítást váltakozva 12 órán keresztül világosban, majd 12 órán keresztül sötétben tartottuk, 27 °C hőmérséklet biztosítása mellett, és minden fotofázis közepén a csészék belsejében maradó csótányok számát feljegyeztük, majd ezek után a rovarokat megzavartuk, és a csészék helyét megcseréltük. A vizsgálatot 25 napig vagy addig folytattuk, amíg mindkét csészében ugyanolyan számú csótányt nem találtunk. A mérési adatok kiértékelésekor probitanalízissel meghatároztuk a 90%-os hatékonyságú napok számát (ez a hatékonyság azt jelenti, hogy 9-szer olyan sok csótány volt a kezeletlen csészében, mint a kezelt csészében), amelyet az eredményes riasztó hatás standardjaként tekintünk. Minél több a 90%-os vagy annál nagyobb hatékonyságú napok száma, annál jobb a riasztószer. A vizsgálat eredményei alapján az N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid 90%-os vagy annál nagyobb hatékonyságú napjainak a száma 25 fölötti német csótányok (Blatella germanica) elleni vizsgálatban. Hasonló eredményeket kaptunk az N-fenil-neoheptánamid vizsgálata során is, amely esetében ez az érték 24,8. Mindkét említett N-gyűrűs neoalkánamid riasztó hatással rendelkezik amerikai csótányokkal és egyéb más rovarokkal és pókfélékkel szemben is, ideértve a szúnyogokat, a feketelegyeket, az erdei hangyákat és a kullancsokat. Megjegyezzük, hogy további tesztek során az N-(3-metil-fenil)-neoheptánamidok rovarriasztó tulajdonságát minősítő mérőszám 25 napnál kevesebb, így az N-fenil-neoheptánamidot tekinthetjük ezek közül a riasztószerek közül a leghatásosabbnak.

Az 1. és 2. példában említett egyéb N-gyűrűs neoalkánamidok az említett laboratóriumi tesztek segítségével igazolható módon szintén hatásos csótányriasztó szerek. Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy azok mindegyike rovarriasztó hatású, ami meglepő, hiszen egyik, korábban rovarriasztó hatású ismert N-helyettesített-neoalkánamid sem volt gyűrűs vagy aromás szerkezetű, valamint a technika állásából ismert kitanítás szerint ezeknek a rovarriasztó hatás biztosítására normál körülmények között folyadékállapotban kell lenniük. Továbbá meglepő az is, hogy ezek közül az N-gyűrűs neoalkánamidok közül csak bizonyos molekulaszerkezetű és igen szűk össz-szénatomszámhatárok közé eső vegyületek hatásosak, míg ezeken a szénatomszám-intervallumokon kívül eső és egyéb struktúrájú (orto-helyettesített) arilcsoportot tartalmazó vegyületek már nem rovarriasztó hatásúak.

A neoalkánsavakból kiinduló direkt kondenzációs eljárással készült, és a neoalkanoil-kloridok felhasználásával készült rovarriasztó hatású vegyületekkel végzett kísérletek vizsgálati eredményei megegyeznek.

A rovarriasztókat a vizsgálati felületekre acetonos oldat helyett „aeroszolos”, illetve túlnyomás alatti spraykkel is a felületre lehet juttatni. Megfelelő túlnyomás alatt tartott oldószerek közé tartozik az izobután és a ciklo10

HU 217 361 Β bután 50:50 térfogatarányú elegye, valamint a freon 12 és a freon 11 (diklór-difluor-metán és triklór-monofluor-metán), továbbá egyéb más túlnyomás alatti oldószerek is alkalmazhatók. A példa elején ismertetett vizsgálati eljárásban használt 1 tömeg%-os oldat helyett a rovarriasztók az alkalmazott oldószerrendszerben való oldhatóságától függően különböző, gyakran 0,5-30 tömeg%-os koncentrációjú oldatok is felhasználhatók, például a freonrendszerben 15 tömeg%, a szénhidrogénrendszerben 20 tömeg%, az etanolban 5 tömeg% és a metil-etil-ketonban 25 tömeg% a felhasznált riasztó hatóanyag mennyisége. Vizes rendszerek szintén alkalmazhatók, ebben az esetben előnyösen emulgeálószerek vagy megfelelő felületaktív szerek kerülnek felhasználásra abból a célból, hogy a riasztó hatóanyagot finom kolloidális cseppek alakjában a homogén szuszpenzióban tartsák, amelynek koncentrációja általában valamivel a szerves oldószeres oldatok koncentrációjánál kisebb, például 3 tömeg%, 5 tömeg% és 7 tömeg%. A folyadékrendszerek mindegyike törlőruhák, vatták, sprayflakonok és permetezőfüvókák segítségével egyaránt felhordhatok, illetve gélek vagy paszták formájában szintén felhasználhatók, és így járhatunk el a kísérletek során vizsgált felületek esetében, illetve azoknak az aktuális helyeknek, épületi szerkezeti elemeknek és tárgyaknak az esetében is, ahonnan a rovarokat vagy a pókféléket távol akaijuk tartani.

Gyakorlati vizsgálatok szerint az épp aktuálisan kezelt konyhák padlóin, boltok pultjain, konyhai szárítóasztalokon (állványokon), falakon, konyhai fiókos szekrényekben és mosogatókban, valamint hűtőgépek alatt, csótányokkal elárasztott apartmanokban lényegesen kevesebb számú csótány észlelhető azokon a felületeken, ahová vagy amelyek közelébe a találmány szerinti rovarriasztókat felhordtuk, mint a kontrollfelületeken. Kevesebb csótányt találunk fiókos szekrények alján és polcain, valamint éléskamrákban, ha azok falát a találmány szerinti rovarriasztókkal, különösen N-fenilneoheptánamiddal, N-(3-metil-fenil)-heptánamiddal vagy azok 50:50 tömegaranyú elegyével kezeljük, jelezve azt, hogy a rovarriasztók gőzei éppúgy hatásosak, mintha az anyag érintkezés útján hatna. Ha a találmány szerinti előnyös rovarriasztókkal, például Nfenil-neoheptánamiddal és/vagy N-(3-metil-fenil)-neoheptánamiddal házakban vagy lakásokban padlókat, falakat, pultokat, mosogatókat, fiókos szekrényeket, készülékeket, ablakokat, ajtókat, plédeket és szőnyegeket kezelünk, a csótányok jóval kisebb gyakorisággal fordulnak elő, összehasonlítva azokkal a lakásokkal, ahol a rovarriasztó hatóanyagokat nem használjuk. Mindamellett amikor a rovarkártevők az épületekben már a védekezés kezdetén jelen vannak, elriasztásuk egy hét, vagy akár egy hónap vagy annál több időt is igénybe vehet, és esetenként a rovarriasztót többször is alkalmazni kell. Néhány esetben kívánatos a felhasznált anyagmennyiség 10 g/m²-re történő növelése, azonban más esetekben ez a mennyiség 0,01 g/m²-re vagy annál kisebbre is csökkenthető. Természetesen az elért eredmények annál jobbak, minél nagyobb az alkalmazott mennyiség.

4. példa

N-(3-metil-fenil)-neoheptánamidot megfelelő koncentrációban, például 10 tömeg%-ban acetonban oldjuk, majd az oldatot pamutharisnya felületére juttatjuk oly módon, hogy 1 g neoalkánamid jusson 280 cm² harisnyafelületre. A harisnya kezelését követően 2 óra elteltével (amely idő alatt az aceton elpárolog) egy, a vizsgálat tárgyát képező emberi karra ráhúzzuk, egy azon korábban elhelyezett nejlonharisnya fölé, majd az ily módon lefedett kart olyan felnőtt szúnyogokat tartalmazó dobozba helyezzük, amely fajták ellen a DEET a hatásos riasztószer. Ez a két fajta az Aedes aegypti és az Anopheles quadrimaculatus. Ha a kísérletnek kitett testrészt a harisnyán keresztül 1 perc alatt kevesebb mint 5 szúnyogcsípés éri, a vizsgálatot 24 óra múlva megismételjük, majd amennyiben azt kevesebb mint 5 szúnyogcsípés éri, a vizsgálatot ezt követően 1 hét múlva megismételjük, addig, amíg 1 perces kísérleti perióduson belül 5 csípés nem éri a szúnyogok támadásának kitett testfelületet. A kezelésre szolgáló kémiai vegyszer vagy kompozíció rovarriasztó hatásának mértékét azoknak a napoknak a számával méijük, amelyek a harisnyára történő vegyszer felviteltől kezdve addig telnek el, amíg 1 perc alatt a vizsgált kar felületét 5 szúnyog megcsípi. Az ismertetett teszt az Agricultural Research Service (U.S.D.A.) minősítő tesztje, amelyet az U.S.D.A. Insects Affecting Mán and Animals Research Laboratory, at Gainesville, Florida alkalmaz.

Az ismertetett módszer szerint Aedes aegypti ellen felhasznált DEET minősítése 22, az N-metil-neodekánamid (MNDA), amely az N-(kis szénatomszámú alkil)neoalkánamidok standardja, minősítése 15, és amennyiben az Anopheles quadrimaculatus fajjal végezzük a szúnyogkísérletet, az első vegyszer minősítése 29, míg a másodiké 36. A találmány tárgyát képező N-gyűrűs neoalkánamidok, mint például az N-fenil-neoheptánamid és az N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid rovarriasztó hatása a fent ismertetett mérés segítségével meghatározva a DEET és az MNDA standard hatásával ekvivalens.

Az N-gyűrűs neoheptánamidokat az emberi test felületére megfelelő oldószerben, folyékony testápolókban vagy krémekben vagy „aeroszol”-os spraykben feloldva alkalmazzuk; így az emberi alkar felületére 1,3 g mennyiségben felvive a DEET-tel ekvivalens módon legalább 1 órán keresztül védelmet nyújtanak az Aedes aegypti és az Anopheles quadrimaculatus ellen. Az 1. és 2. példában ismertetett egyéb N-gyűrűs neoalkánamidok hasonló eredménnyel alkalmazhatók.

5. példa

Fokozott mosóhatású szemcsés mosószer

Összetevő Tömeg%

Nátrium-(lineáris tridecil)-benzolszulfonát 20,0 Nátrium-tripolifoszfát 40,0

Nátrium-karbonát 10,0

Nátrium-hidrogén-karbonát 10,0

Bórax 5,0

Enzimkeverék (proteolitikus+amilolitikus enzimek por alakú hordozón) 1,0

Nátrium-karboxi-metil-cellulóz 0,5

Fluoreszcens színélénkítő szer 1,0

HU 217 361 Β

Összetevő Tömeg%

N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid 2,0

Víz 10,5

100,0

A detergenskompozíció valamennyi komponensét az enzimpor és a rovarriasztó hatóanyag kivételével egy megfelelő edényben összekeverjük, majd az így kapott szuszpenzióval porlasztva szárítással üreges, gömb alakú szemcséket állítunk elő, amelyek szemcsemérete az amerikai szabványnak megfelelő szitasorozattal meghatározva a 10-100-as számú szitatartományba esik. Ezt követően az enzimport összekeverjük ezekkel a porlasztva szárítással kapott szemcsékkel, és a megolvasztott rovarriasztó hatóanyagot az elegyre permetezzük, miközben azt mozgásban tartjuk, hogy egységes kompozíciót kapjunk. Az N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid helyébe N-fenil-neoheptánamidot vagy egyéb, más találmány szerinti, korábban említett N-gyűrűs neoalkánamidot is felhasználhatunk, és az eljárás eredményeképpen kapott rovarriasztó detergenskompozíció a mosott ruhának rovarriasztó tulajdonságot kölcsönöz. A készítmény rovarriasztó tulajdonságának növelésére a kompozíció aktív rovarriasztó hatóanyag-tartalmát növelhetjük is, például 4 tömeg%-ra.

6. példa

Padlótisztító

Összetevő Tömeg%

Nátrium-lineáris(12-14 szénatomos alkil)benzolszulfonát 10,0

Nátrium-tripolifoszfát 40,0

Nátrium-karbonát 20,0

Nátrium-szulfát, vízmentes 27,0

N-fenil-neoheptánamid 3,0

100,0

A detergenst, a mosási segédanyag- és a töltőanyagporokat összekeverjük, majd az olvadt állapotú N-fenilneoheptánamidot ráporlasztjuk a porkeverékre, miközben azt folyamatosan keverjük.

A kapott port vízben oldjuk, és a lakás olyan helyein lévő linóleumburkolatot és kerámiapadlót mosunk fel a vizes oldattal, ahol német és amerikai csótányokat észleltünk. Egy hónap elteltével többszörös öblítés nélküli felmosást alkalmazva csaknem minden esetben lényegesen kevesebb csótány észlelhető, és sok esetben azok teljesen eltűnnek. Mindamellett, ha a kezelés nem folytatódik, a csótányok gyakran ismét feltűnnek. Amikor a padló lemosását öblítés követi, akkor is észlelhető bizonyos rovarriasztó hatás, azonban az csökkentett mértékű. Hasonló hatást érhetünk el, amikor a tisztítószerbe készítésekor az N-fenil-neoheptánamidot N-(3-metil-fenil)-neoheptánamiddal helyettesítjük, vagy azok elegyét használjuk fel, vagy annak N-metil-neoheptánamiddal képzett elegyét alkalmazzuk, minden rovarriasztó kompozícióból egyenlő mennyiséget használva fel. Hasonló eredmények érhetők el abban az esetben is, amikor egyéb, találmány szerinti gyűrűs neoalkánamidokat alkalmazunk, és amikor azok jelen lévő mennyisége 0,2-10 tömeg% között változik, ennek megfelelően a kezelt felületre juttatott rovarriasztó hatóanyag mennyisége 0,002-100 g/m², előnyösen 0,2-10 g/m².

7. példa
Súroló tisztítószer Összetevő	Tőmeg%
Silex (finom eloszlású szilíciumdioxid-por)	97,5
Nátrium-(lineáris dodeciljbenzolszulfonát	2,0
N-fenil-neoheptánamid	0,5

100,0

8. példa

Fokozott mosóhatású, minden célra megfelelő folyékony mosószer

Összetevő Tömeg%

Nemionos detergens* 1,0

Nátrium-(lineáris dodecilj-benzolszulfonát 2,0 Nátrium-kumolszulfonát 5,0

Nátrium-karbonát 5,0

Nátrium-hidrogén-karbonát 1,0

Fluoreszcens színélénkítő szer 0,02

Festékanyag 0,01

N-fenil-neoheptánamid és/vagy

N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid 1,0

Víz 84,97

100,00 * 1 mól magasabb szénatomszámú zsíralkoholelcgy, melynek átlagos szénatomszáma 10, és 5 mól etilén-oxid kondenzációs terméke.

9. példa

Szőnyegtisztító

Összetevő Tömeg%

Lauril-monoetanol-amid-szulfoszukcinát nátriumsója 30,0

Lipolitikus, proteolitikus és amilolitikus enzimek keveréke 2,0

Nátrium-tripolifoszfát 20,0

Nátrium-hexametafoszfát 5,0

Nátrium-monofoszfát 3,5

Nátrium-hidrogén-karbonát 20,0

Karbamid 8,0 *Micro-Cel® 10,0

N-fenil-neoheptánamid 1,5

100,0 *Finom eloszlású szintetikus hidratált kalcium-szilikát (JohnsManville Products Corp.)

Ezt a terméket felhasználás előtt 1:30 tömegarányban vízzel hígítjuk. 100 g mennyiség körülbelül 10 m² piszkos szőnyeg tisztítására elegendő.

10. példa

Kárpittisztító

Összetevő Tömeg%

Sulframin OBS 10,0

Vizes ammónia (28 tömeg%-os) 30,0

Víz 58,5

N-fenil-neoheptánamid 1,5

100,0 ♦Lineáris alkil-aril-szulfonsav (Witco Chemical Corp.)

Ezt a kárpittisztítót felhasználás előtt 1:3 tömegarányban Stoddard oldószerrel elegyítjük.

HU 217 361 Β

77. példa
Hajsampon
Összetevő	Tömeg%
Ammónium-monoglicerid-szulfát	22,0
Hidroxi-propil-metil-cellulóz	1,0
Poli(akril-amid)	1,0
N-fenil-neoheptánamid	1,0
Ionmentes víz	75,0 100,0

12. példa

Bőrre kenhető krém

Összetevő	Mennyiség (ahogyan azt jelezzük)
Sárga kerazinviasz	56,7 g
Sárga méhviasz	56,7 g
Sztearinsav	56,7 g
Fehér petrolátum	113,4g
Fehér ásványi olaj	227,2 cm3
Víz	170,4 cm3
Bórax	8,505 g
Trietanol-amin	14,2 cm3

A kerazint, a méhviaszt, a petrolátumot, a sztearinsavat és a fehér ásványi olajat 71 °C-ra felfűtve összeolvasztjuk. A bóraxot forró vízben oldjuk, és 71 °C-ra melegített trietanol-amint adunk az oldathoz.

A vizes oldatot állandó keverés közben az olvadt viaszelegyhez öntjük, a keverést mindaddig folytatjuk, amíg az elegy le nem hűl. Amikor az kezd sűrűsödni, 10 g N-fenil-neoheptánamidot, vagy N-(3-metil-fenil)neoheptánamidot vagy azokból egyenként 5 g-ot adunk hozzá.

13. példa Testápoló

Összetevő	Tömegrész
Gliceril-monosztearát	50,0
Olaj sav	30,0
Ásványi olaj	15,0
Lanolin	10,0
Trietanol-amin	12,0
Nátrium-lauril-szulfát	10,0
Tartósítószer	10,0
Víz (ionmentes)	980,0
N-fenil-neoheptánamid	12,0
14. példa Darabos szappan Összetevő	Tömeg%

*Magasabb szénatomszámú zsírsavszappan 88,0 N-fenil-neoheptánamid 1,0

Titán-dioxid 1,0

Tartósítószer (ón-klorid) 0,2

Víz 9,8

100,0 *Faggyúzsírsav: kókuszolajzsírsav-nátrium szappan (80:20)

Darabos és formázott szappan helyett, a szappant legfeljebb 25 tömeg%-ban nátrium-kókuszolajzsírsavmonoglicerid-szulfáttal helyettesítve szintetikus darabos szappan készíthető. Ehhez hasonlóan megfelelő képlékenyítőszer felhasználásával teljes mértékben szintetikus darabos detergens állítható elő.

A titán-dioxid-tartósítószert, a rovarriasztót és a száraz szappandarabkákat kevés vízzel összedaráljuk (víztartalom: 8 tömeg%). A kapott terméket feldolgozzuk, az előállított táblákat hosszában feldaraboljuk, és azokból szappanformákat préselünk. Darabos mosószappanokat oly módon állíthatunk elő, hogy a készítményhez 20-40 tömeg% mosási segédanyagsókat, mint például nátrium-tripolifoszfátot és/vagy nátrium-karbonátot adagolunk, általában az eljárás során a nedvességtartalom növekedése növeli az elegy plaszticitását. Keretbe öntött darabos mosószappanok és szintetikus mosószappanok szintén előállíthatók, és ezeknek a szappanoknak a rovarriasztó hatóanyag-tartalma adott esetben legfeljebb 5 tömeg%-ig megnövelhető.

75. példa

Rovarriasztó spray

Összetevő Tömeg% *Propellant 12 45,5 **Propellant 11 45,5

Ásványi olaj 4,0

N-fenil-neoheptánamid 5,0

100,0 *diklór-difluor-mctán **triklór-monofluor-metán

Az ásványi olajat és a rovarriasztót a nyomás alatt tartott Propellant-elegyben feloldjuk, és ezt az elegyet túlnyomással szórófejjel ellátott tárolótartályba, flakonba töltjük, abból a célból, hogy a riasztó hatású oldat

optimálisan szétpermetezhető legyen.
76. példa Por alakú rovarriasztó szer
Összetevő	Tömeg%
Agyagpor	99,0
N-(4-metil-fenil)-neoheptánamid	1,0 100,0
7 7. példa Padlóviasz
Összetevő	Tömeg%
Montánalapú észterviasz	6,0
Polietilénviasz	4,0
Nem oxidált mikrokristályos viasz	5,0
Tallolajzsírsavak	0,2
Vizes kálium-hidroxid-oldat (43 tömeg%)	0,5
N,N-dietil-amino-etanol	1,0
Metil-karbitol	1,0
N-ciklohexil-neooktánamid	2,0
Víz	80,3

100,0

18. példa
Aeroszolos bútorfényező
Összetevő	Tömegrész
Kamaubaviasz	5,0
Méhviasz	5,0
Cerezin (földi) viasz	5,0

HU 217 361 Β

Összetevő Tömegrész

Szilikonolaj (DC 200) 5,0

Stoddard oldószer 40,0

Nátriumszappan (75:25 faggyúzsírsav : kókuszolajzsírsav) 2,0

Víz 130,0

Viasz-szilikon-koncentrátumot állítunk elő oly módon, hogy a Stoddard oldószert körülbelül 52 °C-ra felmelegítjük, és ahhoz az előmelegített viaszokat és szilikonolajat állandó keverés közben fokozatosan hozzáadjuk. Ezzel párhuzamosan a szappant körülbelül 90 °C-os hőmérsékletű vízben feloldjuk, majd ezt követően a forró szappanoldatot a viaszdiszperzióval elegyítjük igen erőteljes keverés közben. Az elegyet ezt követően hirtelen szobahőmérsékletre hűtjük, majd 385 rész vizet, 71 rész szolvens naftát és 15 rész N(3,5-dimetil-fenil)-pivaloamidot (szolvens naftában feloldva) adunk hozzá fokozatosan. 71 rész Propellant 12-t töltünk túlnyomás segítségével abba a permetező flakonba, amelybe előzőleg a kompozíció többi részét betöltöttük.

19. példa

Polcpapír

A polcpapír mindkét oldalát N-(3-metil-fenil)-neohexánamid jól párolgó oldószeres oldatával permetezzük be (acetonos oldatával), majd az oldószer elpárolgását követően a papírt újra összetekeijük. A rovarriasztó hatóanyagot körülbelül 2 tömeg%-ban használjuk fel, jóllehet néhány esetben olyan kis mennyiség, mint például 0,1 tömeg% is elegendő. Ha a polcpapír felhasználását megelőzően hosszú idő telik el, a párolgás következtében fellépő riasztóhatóanyag-veszteséget a papír összetekerésével és becsomagolásával akadályozhatjuk meg. Ennek a példának egy másik megvalósítási módja szerint az N-gyűrűs neoalkánamid rovarriasztó hatóanyagot a papírgyártás során a rostpéphez adjuk hozzá, azonban ügyelni kell arra, hogy valamely szárítási művelet során a rovarriasztó hatóanyagot az anyagból ne távolítsuk el.

20. példa

Szemetesládákban vagy szemétvödrökben felhasználható rovarriasztó szer

Egy 2 tömeg% mennyiségű N-(3-metil-ciklohexil)neohexánamidot tartalmazó szivacsot - amelyet úgy készítünk, hogy az N-gyűrűs neoalkánamidot lapos, henger alakú, nyitott pórusú poliuretánból készült testbe beinjektáljuk - egy perforált tartóba erősítve, lábbal nyitható („step-on”) típusú konyhai szeméttároló fedelének belső részére illesztjük.

21. példa

Rovarriasztó-rovarölő kompozíció

Összetevő Tömeg%

Bórsav 98,0

N-fenil-neoheptánamid 2,0

100,0

Az 5-21. példákban szereplő különböző termékek hatásos rovarriasztó készítmények, különösen a német és amerikai csótányok riasztására alkalmasak. Mindamellett ezek azonban csak töredékét képezik annak a sok előállítható kompozíciónak és árucikknek, amelyek a jelen találmány körébe tartoznak.

A fent ismertetett találmány igen fontos, mert az emberiségnek már hosszú ideje igen nagy szüksége van hatásos rovarriasztókra, és kevés ilyen hatású vegyület ismert. A találmány szerinti vegyületek között van néhány olyan is, amely épp olyan hatásos, vagy még hatásosabb, mint a korábban ismert legjobb kereskedelmi forgalomban kapható rovarriasztó hatóanyag. A találmány szerinti megoldás nem kézenfekvő, mert a találmány tárgyához legközelebb álló irodalmi hivatkozásokban, valamint szabadalmi leírásokban szereplő megoldások nem tartalmaztak kitanítást arra vonatkozóan, hogy a szekunder neoalkánamidok hosszan tartó rovarriasztó hatással rendelkeznének. Nem szerepel a technika állásában az sem, hogy a rovarriasztó hatás szempontjából ekvivalensek vagy felcserélhetőek az amidcsoport nitrogénjének aromás vagy gyűrűs szubsztituensei. Valójában azt ismertük fel, hogy ez az ekvivalencia csak néhány vegyülettípusnál létezik. Megjegyezzük, hogy miközben fontos az, hogy a találmány szerinti szekunder amid rovarriasztó hatású vegyületek össz-szénatomszáma 11-14 tartományba kell, hogy essen, a 11 szénatomos vegyületek hatástalanok, amennyiben a neoalkanoilcsoport pivaloilcsoport. Amennyiben a gyűrűs vegyületek gyűrűjén a szubsztituensek orto-helyzet(ek)ben helyezkednek el, mint például az N-(2-metil-fenil)-neoheptánamid esetében, a vegyületnek nincs hosszan tartó rovarriasztó hatása. Míg a technika állásában korábban az a kitanítás szerepelt, hogy a szekunder aminoknak normál körülmények között folyadék halmazállapotúaknak kell lenniük ahhoz, hogy rovarriasztóként hatásosak legyenek, addig mi felismertük, hogy normál körülmények között szilárd halmazállapotú szekunder amidok is hatásosak a gyakorlatban. Röviden összefoglalva az általunk ismertetett Ngyűrűs szubsztituált neoalkánamidok rovarriasztó hatása nem volt általában előre látható, és ennélfogva ezek kidolgozása nem volt kézenfekvő.

A találmány szerinti megoldást néhány szemléletes példa és megvalósítási mód segítségével ismertettük, azonban a találmány oltalmi körének korlátozási szándéka nélkül. Nyilvánvaló, hogy egy szakember a találmány oltalmi körébe tartozó helyettesítő, illetve ekvivalens megoldások megvalósítására képes.

Claims (20)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Rovarriasztó hatású N-monoszubsztituált aril- és cikloalkil-neoalkánamidok, amelyek össz-szénatomszáma 11 - 14, és abban az esetben, ha a neoalkanoilcsoport pivaloilcsoport, akkor 12-14, és ahol az aril- és cikloalkilcsoport legalább 5 szénatomos, és az arilcsoport orto-helyzetben szubsztituálatlan.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti olyan rovarriasztó hatású neoalkánamidok, amelyekben a nitrogénatom szubsztituense 6-9 szénatomos arilcsoport, és a neoalkanoilcsoport 5-8 szénatomos.

   HU 217 361 Β
3. 3. A 2. igénypont szerinti olyan rovarriasztó hatású neoalkánamidok, amelyekben a nitrogénatom szubsztituense fenil- vagy alkil-fenil-csoport, és a neoalkanoilcsoport 5-7 szénatomos.
4. 4. A 3. igénypont szerinti olyan rovarriasztó hatású neoalkánamidok, amelyekben a nitrogénatom szubsztituense fenilcsoport.
5. 5. A 4. igénypont szerinti rovarriasztó hatású vegyületek körébe tartozó N-fenil-neoheptánamid.
6. 6. A 3. igénypont szerinti rovarriasztó hatású vegyületek körébe tartozó N-(3-metil-fenil)-neoheptánamid és N-(4-metil-fenil)-neoheptánamid.
7. 7. Eljárás rovarriasztó hatású N-monoszubsztituált aril- és cikloalkil-neoalkánamidok előállítására, amelyek össz-szénatomszáma 11-14, és abban az esetben, ha a neoalkanoilcsoport pivaloilcsoport, akkor 12-14, és ahol az aril- és cikloalkilcsoport legalább 5 szénatomos, és az arilcsoport orto-helyzetben szubsztituálatlan, azzal jellemezve, hogy a megfelelő neoalkánsavat vagy halogenidszármazékát, vagy ezek keverékét a megfelelő aril- vagy cikloalkil-aminnal reagáltatjuk.
8. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás olyan rovarriasztó hatású neoalkánamidok előállítására, amelyekben a nitrogénatom szubsztituense 6-9 szénatomos arilcsoport, és a neoalkanoilcsoport 5-8 szénatomos, azzaljellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat reagáltatjuk.
9. 9. A 7. igénypont szerinti eljárás olyan rovarriasztó hatású neoalkánamidok előállítására, amelyekben a nitrogénatom szubsztituense fenil- vagy alkil-fenil-csoport, és a neoalkanoilcsoport 5-7 szénatomos, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat reagáltatjuk.
10. 10. A 7. igénypont szerinti eljárás olyan rovarriasztó hatású neoalkánamidok előállítására, amelyekben a nitrogénatom szubsztituense fenilcsoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat reagáltatjuk.
11. 11. A 7. igénypont szerinti eljárás rovarriasztó hatású N-fenil-neoheptánamid előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat reagáltatjuk.
12. 12. Rovarriasztó készítmények, amelyek rovarriasztó hatású hatóanyagból, valamint detergensből - előnyösen vízoldható szappanokból és/vagy vízoldható szerves szintetikus detergensekből - töltő- és/vagy hígítóanyagból - előnyösen viaszokból és/vagy vízből - adott esetben mosási segédanyagból - előnyösen vízoldható szervetlen sókból és/vagy zeolitokból - adott esetben felületaktív anyagból - előnyösen nemionos emulgeátorból és szokásos adalékanyagból - előnyösen illatanyagból állnak, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,2-10 tömegárban olyan N-monoszubsztituált aril- és cikloalkilneoalkánamidokat tartalmaznak, amelyek össz-szénatomszáma 11-14, és abban az esetben, ha a neoalkanoilcsoport pivaloilcsoport, akkor 12-14, és ahol az arilés cikloalkilcsoport legalább 5 szénatomos, és az arilcsoport orto-helyzetben szubsztituálatlan.
13. 13. A 12. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan neoalkánamidot tartalmaznak, amelynek nitrogénatomján lévő szubsztituense fenil- vagy alkil-fenil-csoport, és a neoalkanoilcsoport 5-7 szénatomos.
14. 14. A 12. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(3-metil-fenil)-neoheptánamidot vagy N-(4-metil-fenil)-neoheptánamidot tartalmaznak.
15. 15. A 12. igénypont szerinti rovarriasztó készítmények körébe tartozó, szilárd felületek lemosására vagy kárpit, szőnyeg vagy ruhanemű tisztítására alkalmas detergenskészítmények, azzal jellemezve, hogy folyékony közegben hatóanyagként 0,2-10 tömeg%-ban a 12. igénypontban megadott hatóanyagot, valamint 1-35 tömeg% vízoldható szappant vagy vízoldható szerves szintetikus detergenst és 0-40 tömeg% mosási segédanyagot tartalmaznak.
16. 16. A 12. igénypont szerinti rovarriasztó készítmények körébe tartozó rovarriasztó padlótisztító szer, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,2-10 tömeg%-ban a 14. igénypontban megadott hatóanyagot vagy ezek keverékét, valamint 1-30 tömeg% vízoldható szappan(oka)t vagy vízoldható szerves szintetikus detergens(eke)t előnyösen anionos, nemionos, amfoter, amfolitikus vagy zwitterionos detergenst vagy ezek elegyét - 0-40 tömeg% mosási segédanyago(ka)t és 0-50 tömeg% töltőanyago(ka)t és/vagy hígítóanyago(ka)t tartalmaznak.
17. 17. Eljárás egy adott területről, helyről vagy tárgyról rovarok elriasztására, azzal jellemezve, hogy az adott területre, helyre vagy tárgyra egy 1. igénypont szerinti rovarriasztó hatású N-monoszubsztituált aril- vagy cikloalkil-neoalkánamidot vagy ezek keverékét 0,002-100 g/m² mennyiségben alkalmazzuk.
18. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás egy adott területről, helyről vagy tárgyról rovarok elriasztására, azzal jellemezve, hogy az adott területre, helyre vagy tárgyra egy 1. igénypont szerinti rovarriasztó hatású N-monoszubsztituált aril- vagy cikloalkil-neoalkánamidot vagy ezek keverékét 0,01-5 g/m² mennyiségben alkalmazzuk.
19. 19. Eljárás egy adott területről, helyről vagy tárgyról rovarok elriasztására, azzal jellemezve, hogy az adott területre, helyre vagy tárgyra egy 12. igénypont szerinti készítményt a hatóanyagra nézve 0,002-100 g/m² menynyiségben alkalmazunk.
20. 20. A 19. igénypont szerinti eljárás egy adott területről, helyről vagy tárgyról rovarok elriasztására, azzal jellemezve, hogy az adott területre, helyre vagy tárgyra egy 12. igénypont szerinti készítményt a hatóanyagra nézve 0,01-5 g/m² mennyiségben alkalmazunk.