HU216886B

HU216886B - Építőszekrényes játékrendszer, és szerszám az építőelemek kapcsolóelemekkel felszereléséhez

Info

Publication number: HU216886B
Application number: HU9600384A
Authority: HU
Inventors: Stefan Manthei; Werner Schön
Original assignee: Geobra Brandstätter GmbH. & Co. KG
Priority date: 1995-02-25
Filing date: 1996-02-20
Publication date: 1999-10-28
Also published as: PL312912A1; DE19506701A1; HUP9600384A1; US5839938A; PL181505B1; EP0728507A2; EP0728507A3; ES2139262T3; ATE185701T1; EP0728507B1; GR3032181T3; DE59603384D1; CZ50796A3; CZ287550B6; HU9600384D0

Abstract

Építőszekrényes játékrendszer, amelyben egy rögzítő kapcsőlóelem (1)segítségével egymással őldhatóan összekapcsőlt műanyag építőelemekbőlépületek, járművek, terepalakzatők és hasőnlók mődelljeit lehetelkészíteni, és az élethű megjelenítés elérésére nem költséges, tartóskapcsőlatőt és megfőgást létrehőzó őlyan kapcsőlóelemeket (1) főglalmagában, amelyeknek egyik őldalán egy könnyen őldható kapcsőlatőtmegvalósító és az építőelemek első rögzítőnyílásainak megfelelő elsőrögzítőeleme (3), másik őldalán egy nehezen őldható kapcsőlatőtmegvalósító és az építőelemek másődik rögzítőnyílásainak megfelelőmásődik rögzítőeleme (10) van. ŕ

Description

A találmány tárgya építőszekrényes játékrendszer, kapcsolóelemmel oldható módon összekapcsolt műanyag építőelemekkel épületek, járművek és más alakzatok modelljeinek elkészítésére, továbbá szerszám az építőelemek kapcsolóelemekkel felszereléséhez.

Hasonló építőszekrényes játékrendszer ismert például a DE 21 11 971 C3, a DE 22 08 882 C3 és a DE 7240 172 U1 iratokból.

Az ismert játékrendszerek kapcsolóelemei úgy vannak kialakítva, hogy azok mindig szimmetrikusak, azaz mindkét csatlakozó oldalukon megfelelően kialakított rögzítőelemmel vannak felszerelve, ugyanakkor a megfelelő játék-építőelemen rögzítőmélyedések is vannak, amelyek egységesen a csatlakozó szerkezeti elem kiálló rögzitőelemének megfelelően vannak kialakítva.

Ismertek továbbá olyan játékrendszerek, amelyek külön kapcsolóelem nélkül vannak kidolgozva, ugyanakkor az építőelemek egyik oldalán rögzítőnyúlványok, másik oldalán annak megfelelő rögzítőmélyedések vannak elrendezve, és mindkettő egy hálós rendszerben, szabályosan van kiépítve.

Ezen túlmenően ismert a 0379033 számú európai szabadalom szerinti rögzítőkapcsoló építőjáték-elemekhez, amelyben lemez formájú szerkezeti elemeken hálószerű horonyrendszer van kiképezve úgy, hogy a lemezhez rögzítendő építőelemeket a megfelelő mélyedésekhez lehet kapcsolni.

Ebből kiindulva a találmány célja az, hogy egy olyan építőszekrényes játékrendszert valósítson meg, amellyel sima, megszakítás nélküli, nagy felületű, élethű megjelenésű építőelemek kialakítását teszi lehetővé, ugyanakkor ezek az építőelemek egyrészt gazdaságosan előállíthatóak, másrészt olyan szilárd, tartós és változatlan rögzítőkapcsolattal vannak ellátva, hogy nagyobb építményeket is meg lehet belőlük valósítani, ezenkívül állékonyak is, hogy például gyermekek játékbábukkal játékként használhassák azokat.

A találmány a kitűzött célt úgy oldja meg, hogy olyan kapcsolóelemeket alakít ki, amelyekben a kapcsolóelemek egyik oldalán az építőelem első rögzítőnyílásába illő, rugalmas anyagból kialakított és ezért könnyen oldható kapcsolatot megvalósító első rögzítőelem van kiképezve, míg a másik oldalán az építőelem második rögzítőnyílásába illő, az előbbinél kevésbé rugalmas anyagból kialakított és ezért nehezen oldható kapcsolatot megvalósító második rögzítőelem van kiképezve.

A találmány szerint a tulajdonképpeni építőelemeknek és a kapcsolóelemeknek a gyártása egymástól függetlenül történik. A gyermek csak az építőszekrényes játékrendszer használatakor helyezi el a nehezen oldható rögzítőszerkezetekkel a kapcsolóelemeket az építőelemeken ott, ahol a mindenkori játék céljából arra szükség van, azaz a gyermek számára szabadon maradhatnak például az építőelem bizonyos oldalai vagy felületei, amelyeken tehát nincsenek kapcsolóelemek felszerelve, és ennek megfelelően sima felületűek maradnak. A nehezen oldható rögzítőszerkezetek elhelyezésének van egy bizonyos varázsa, amennyiben a gyermeknek gyakorlatilag magának kell működésre és használatra kész állapotba hoznia a játékrendszert. Az így előkészített építőelemekhez kapcsolódva lehet a játékot használni, és egy kialakított épület vagy hasonló egy másikká alakítható a könnyen oldható rögzítőszerkezetek használata útján, ugyanakkor biztosítva van, hogy mindig csak a könnyen oldható rögzítőszerkezetek nyílnak szét, és ezzel szemben az építőelemben elhelyezett kapcsolóelemek a helyükön maradnak.

Ennek az építési módszernek megfelelően viszonylag nagy, sík felületű építőelemeket lehet kialakítani, például falakat vagy sima felső felületű födémelemeket, amelyek mégis egymással teherbíróan össze vannak kötve.

A találmány egy további kialakítása szerint a kapcsolóelemek második rögzítőelemükkel oly módon illeszkednek az építőelemek második rögzítőnyílásaiba, hogy az építőelemnek a második rögzítőnyílást tartalmazó felső lapjából csupán az első rögzítőelemük áll ki. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolóelemek alakja pontosan beleillik a vele felszerelt építőelembe, és csak az első rögzítőelem áll ki.

Az első rögzítőelemek előnyösen csapszeg alakúak, és különösen előnyös a kereszt alakban bemetszett csap forma.

Ezen túlmenően előnyös az is, hogy az első rögzítőelemek egy négyszögletes alapelemen vannak kiképezve, és a négyszögletes alapelem átlóinak irányában rések vannak kialakítva.

A csap formájú rögzítőelem külső végének környezetében előnyösen rögzítőnyúlványok vannak, amelyek hozzávetőlegesen a csap formájú rögzítőelem tengelyirányára merőleges irányban terjednek ki.

Ezek a rögzítőnyúlványok lehetnek csak a résekkel darabokra osztott, csap formájú rögzítőelem egy részén, különösen úgy, hogy a négy rögzítőnyúlvány mindegyike az oldallapok közepén nyúlik ki.

A második rögzítőelemet előnyösen a kapcsolóelem alapelemén kialakított rögzítőnyúlványok képezik. Ezentúl előnyös az is, hogy minden alapelem négyszögletes alakú, és a rögzítőnyúlványok a hosszabbik oldalakon vannak elrendezve.

Ez a kialakítás biztosítja, hogy az így kiképzett kapcsolat csavarással nem oldható, azaz nehezen oldható kapcsolatot valósít meg. Ennek a rögzítőkapcsolatnak az oldása kizárólag a kapcsolóelem alapelemére merőleges irányú húzással lehetséges. Ezzel szemben az előzőekben leírt, könnyen oldható rögzítőszerkezetek résekkel felszerelt csapjának segítségével két, egymással kapcsolatban lévő építőelemet, azok megcsavarásával, a könynyen oldható rögzítőszerkezet külön oldása nélkül egymással össze lehet kapcsolni vagy szét lehet választani.

Az első rögzítőelem csapos kialakítása mellett az elcsavarhatóságot az segíti elő, hogy az első rögzítőnyílások négyzetesen vannak kiképezve, és előnyösen csak az építőelemek külső falának külső oldalain vannak elrendezve. Ezen túlmenően a rögzítőnyílások egymással szemben lévő oldalfalai közül legalább kettőn a csap formájú első rögzítőelem rögzítőnyúlványainak megfelelő hornyok vagy mélyedések vannak előirányozva.

Ezzel ellentétben a második rögzítőnyílások esetében az elfordulással szemben biztosított ellenállást a

HU 216 886 Β kapcsolóelemek alapelemének négyszögletes kialakítása valósítja meg, számításba véve, hogy a második rögzítőnyílások ugyancsak négyszögletes alakúak, és hogy mindkét egymással szemben fekvő, hosszoldalukon a második rögzítőnyúlványoknak megfelelő hornyokkal vannak felszerelve.

Egyrészt a kapcsolóelemek, másrészt az építőelemek rugalmassági és szilárdsági tulajdonságai rendszerint különbözőek, számításba véve, hogy különböző műanyagokból, az egyik például ütésálló polisztirolból, akrilnitril-butadién-sztirolból, rövidítve ABS-ből, a másik pedig poli(oxi-metilin)-ből, rövidítve POM-ből van kialakítva. Ez egy további előnye az építőelemek és a kapcsolóelemek külön történő előállításának.

Az építőelemek téglatest alakúak és oldalukon rögzítőnyílásokkal vagy anélkül lehetnek kiképezve, ahol a különböző oldalukon vagy az első, vagy a második rögzítőnyílások vannak kialakítva. Ezen túlmenően különösen lehetséges, hogy a felső felületen semmiféle kapcsolóelem ne legyen előirányozva.

Egy előnyös kialakítás esetében egy sík formájú építőelem a sík lemezből lefelé nyúló oldalfalakkal van kiképezve, amelynek az építőelem alsó oldalain és az oldalfalakon belül elhelyezkedő, annak éleivel egy síkba eső peremei vannak, és ezekben rögzítőnyílások vannak előirányozva. Ennek megfelelően egy ilyen sík elem nincs tömören kiképezve, hanem csak „optikai vastagsága” van, és így anyag- és súlymegtakarítást lehet elérni.

Előnyösen a rögzitőnyílások egy, az építőelem külső élével párhuzamos vonal mentén és egymástól egy hálózat távolságainak többszöröseként meghatározott távolságra vannak kiképezve. Ezen túlmenően két különböző hálózati méret is elő lehet irányozva, amelyek közül az első hálózati méret minden egyes építőelemen ki van alakítva, és egy második akkor, ha két szomszédos építőelem egymás mellett fekszik, és az így egymás mellé kerülő rögzítőnyílások egy második hálózati távolságot képeznek.

A találmány keretében megvalósítható, hogy a rögzítőnyílások hosszúkás, rés alakú négyszög kiképzésűek legyenek úgy, hogy egy építőelem kapcsolóelemével együtt a résben hosszirányban elcsúsztatható és állítható legyen.

Ezen túlmenően a kapcsolóelem két könnyen oldható első kapcsolóelemmel lehet felszerelve, amely két megfelelő rögzítőnyílásba helyezve kapcsolatot létesít építőelemek között, és ily módon összetartja azokat csavaró- és hajlítónyomatékkai szemben.

Lehetséges továbbá, hogy a rögzítőnyílások kör alakúra vannak kiképezve úgy, hogy az ilyen kapcsolattal összekötött részek egymáshoz képest szabadon elfordíthatóak legyenek. Ezt a kialakítást mindig elő lehet irányozni, amikor a két merőlegesen összekötni kívánt építőelem nem ér pontosan össze, vagy különleges esetekben, ha az elfordíthatóság kívánatos.

A találmány tárgyát képezi az építőelemek kapcsolóelemekkel való felszerelésére szolgáló szerszám is, amely pálcaszerűen van kialakítva, és legalább egyik végén egy könnyen oldható kapcsolóelemhez tartozó első rögzítőnyílás van elrendezve. Eszerint egy ilyen szerszámmal a kapcsolóelemet meg lehet fogni, és annak második kapcsolóelemével egy második rögzítőnyílásba lehet bevezetni úgy, hogy egy nehezen oldható kapcsolatot valósítson meg. A kapcsolóelem elhelyezése után a szerszám és a kapcsolóelem a közöttük lévő könnyen oldható kapcsolat oldásával egyszerűen szétválasztható.

A találmány egy különleges szerszámra is vonatkozik, amellyel a kapcsolóelemeket a nehezen oldható rögzítőszerkezeteknél oldani lehet.

A következőkben egy előnyös kiviteli példa és a mellékelt rajzok alapján magyarázzuk a találmányt, ahol az

1. ábra egy találmány szerinti kapcsolóelem nézete, a

2. ábra egy találmány szerinti kapcsolóelem felülnézete, a

3. ábra a 2. ábrán megadott A-A vonal szerinti metszet, a

4. ábra a 2. ábrán megadott B-B vonal szerinti metszet, az

5. ábra a 2. ábrán megadott C-C vonal szerinti metszet, a

6. ábra egy találmány szerinti építőelem felülnézete, a

7. ábra a 6. ábra V. részletének felnagyított képe, a

8. ábra a 6. ábra szerinti építőelem első oldala felőli oldalnézet, a

9. ábra az építőelem második, a 8. ábra szerinti oldalhoz képest 90°-kal elfordított oldalának oldalnézete, a

10. ábra all. ábrán megadott B-B vonal szerinti metszet, a

11. ábra a 6. ábra szerinti építőelem alulnézete, a

12. ábra all. ábrán megadott A-A vonal szerinti metszet, a

13. ábra a 12. ábra X részlete, a

14. ábra a 12. ábra Y részlete, a

15. ábra a 14. ábrán megadott C-C vonal szerinti, azaz a 14. ábra síkjára merőleges metszet, és a

16. ábra a 10. ábra Z részlete.

Az 1. ábra a találmány szerinti 1 kapcsolóelemet mutatja, amelynek egy 2. ábra szerinti négyszögletes 2 alapeleme van.

Ennek a 2 alapelemnek az egyik oldalán (az 1. ábrán felfelé) egy csap formájú 3 első rögzítőelem áll ki. A 3 első rögzítőelemet képező csap keresztirányú 4 résekkel van ellátva, amelyek a 2 alapelem átlóinak az irányában vannak kiképezve (2. ábra).

A 3 első rögzítőelem minden 6 darabjának külső végén 5 rögzítőnyúlvány van kiképezve. Amint az különösen a 2. ábrán látható, az 5 rögzítőnyúlványok a csapszerű 3 első rögzítőelem 6 darabjainak csak egy részén állnak ki, ahol az 5 rögzítőnyúlványok 7 külső peremei párhuzamosak a 2 alapelem 8 hosszoldalával és 9 keresztoldalával.

Az 1. ábra szerint a 2 alapelem másik, alsó oldalán egy 10 második rögzítőelem van kiképezve, és két 11 rögzítőnyúlványt foglal magában, amelyek az alapelem 8 hosszoldalából kifelé, tehát a csapszerű 3 első rögzítőelem 12 hossztengelyére merőleges irányban állnak ki.

HU 216 886 Β

A 6. ábrán egy lemez alakú 13 építőelem van ábrázolva, amelynek egy lapos 14 alapeleme, valamint körbefutó, lefelé kialakított 17, 18 oldalfalai vannak.

Minden 13 építőelem első 15 rögzítőnyílásokkal van ellátva, amelyek a 17, 18 oldalfalakkal párhuzamos oldalú négyzet alakúak, lekerekített 16 sarkokkal, és amelyek egy első RÍ távolságban és egy második R2 távolságban kialakított rendszerben vannak elrendezve.

Az egymással szemben fekvő 18 oldalfalakon is hasonló 15 rögzítőnyílások vannak kiképezve.

Minden 15 rögzítőnyílás szemben fekvő oldalain hornyok vagy 19’ mélyedések vannak, amelyek az 5 rögzítőnyúlványoknak megfelelően vannak kiképezve, azaz lehetővé teszik az 5 rögzítőnyúlványok oldható rögzítését. A 3 első rögzítőelem csapszerű kialakítása és a 15 rögzítőnyílás lekerekített, négyzetes kiképzése lehetővé teszi, hogy a 13 építőelem és az 1 kapcsolóelem egymáshoz rögzített helyzetbe legyenek fordítva.

A 15 rögzítőnyílás 19 hornyainak és 19’ mélyedéseinek kiképzése különösen jól kitűnik a 14. és 15. ábrák összevetéséből. Érthető, hogy a 19 hornyok, amelyek minden 15 rögzítőnyílás egymással szemben lévő oldalain vannak kiképezve, tengelyirányban csak egy bizonyos magasságban terjednek ki, azonban a 19’ mélyedések, amelyek mindig a 15 rögzítőnyílás egymással szemben fekvő másik két oldalfalán vannak előirányozva, a 15 rögzítőnyílás felső pereméig nyúlnak ki.

A 17 oldalfalakon, amelyek a 18 oldalfalakra merőlegesen futnak, derékszögű négyszög formájú második rögzítőnyílások vannak kiképezve. Ezeknek a 20 rögzítőnyílásoknak a kialakítását különösen a 9., 10. és 16. ábrák együtt szemléltetik. A 20 rögzítőnyílások két egymással szemben fekvő oldalán 21 hornyok vannak, amelyek az 1 kapcsolóelem 2 alapelemén lévő 11 rögzítőnyúlványoknak megfelelően vannak kialakítva. A 20 rögzítőnyílás alakja és mélysége a 2 alapelemek alakjának és mélységének felel meg úgy, hogy a 2 alapelemnek a 20 rögzítőnyílásba történő beillesztésekor a 2 alapelem 21’ felső oldalai az építőelem mindenkori külső lapjaival, például egy 22 külső felülettel esnek egy síkba. A 20 rögzitőnyílás és a 2 alapelem derékszögű négyszög alakú kiképzése útján egy olyan rögzítőkapcsolatot lehet létrehozni, amely nem oldható és nem lazítható meg forgatással, azaz a kapcsolószerkezet szilárd összeköttetést biztosít, és csak pontosan tengelyirányú, viszonylag nagy erőkifejtéssel oldható (23 nyíl a 16. ábrán).

Jóllehet a 13 építőelemek 14 alapelemei viszonylag vékonyak, a síkszerű 14 alapelem alsó oldalán is vannak első 15 rögzítőnyílások kialakítva, mert a 14 alapelemből 24 peremek állnak ki, és gyakorlatilag négyszögletes falakat alkotnak, amelyben a 15 rögzítőnyílásokat ki lehet képezni.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Építőszekrényes játékrendszer, kapcsolóelemmel oldható módon összekapcsolt műanyag építőelemekkel épületek, járművek és más alakzatok modelljeinek elkészítésére, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóelemek (1) egyik oldalán az építőelem (13) első rögzítőnyílásába (15) illő, rugalmas anyagból kialakított, és ezért könynyen oldható kapcsolatot megvalósító első rögzítőelem (3) van kiképezve, míg a másik oldalán az építőelem második rögzítőnyílásába (20) illő, az előbbinél kevésbé rugalmas anyagból kialakított, és ezért nehezen oldható kapcsolatot megvalósító második rögzítőelem (10) van kiképezve.
2. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóelemek (1) úgy vannak kiképezve, hogy második rögzítőelemük (10) úgy illeszkedik az építőelemek (13) második rögzítőnyílásaiba (20), hogy az építőelemnek (13) a második rögzítőnyílást (20) tartalmazó felső lapjából csupán az első rögzítőelemük (3) áll ki.
3. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy az első rögzítőelem (3) csap formájúra van kiképezve.
4. A 3. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy az első rögzítőelem (3) résekkel (4) felszerelt csap formájúra van kiképezve.
5. A 4. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy az első rögzítőelem (3) keresztirányban résekkel (4) felszerelt csap formájúra van kiképezve.
6. Az 5. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy az első rögzítőelem (3) egy négyszögletes alapelemen (2) van kiképezve, és a rések (4) a négyszögletes alapelem (2) átlóinak az irányában vannak elrendezve.
7. A 6. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a csap formájú első rögzítőelem (3) külső végének környezetében rögzítőnyúlványok (5) vannak kiképezve, amelyek a csap formájú első rögzítőelem (3) hossztengelyének (12) az irányára lényegében merőlegesen nyúlnak ki.
8. A 7. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőnyúlványok (5) a csap formájú első rögzítőelemek (3) résekkel (4) felosztott minden darabjának (6) csak egy részén nyúlnak ki.
9. A 8. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőnyúlványok (5) egy négyszög kerülete mentén úgy vannak elrendezve, hogy a négy rögzítőnyúlvány (5) mindegyike egy négyszögoldal közepén nyúlik ki.
10. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a második rögzítőelemet (10) a kapcsolóelem (1) alapelemének (2) rögzítőnyúlványai (11) képezik.
11. A 10. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy az alapelem (2) egy négyszögletes szerkezeti elem, és a rögzítőnyúlványok (11) az alapelem (2) mindkét hosszoldalán vannak elrendezve.
12. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy az első rögzítőnyílások (15) lényegében négyzet alakban vannak kiképezve.
13. A 12. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy az első rögzítőnyílások

HU 216 886 Β (15) csak az építőelem (13) külső falának külső oldala felé nyílnak.
14. A 13. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy az első rögzítőnyílások (15) egymással szemben fekvő oldalfalai közül legalább kettő a csapszerű első rögzítőelem (3) rögzítőnyúlványainak (5) megfelelő horonnyal (19) és mélyedéssel (19’) van kialakítva.
15. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a második rögzítőnyílások (20) négyszögletesek, és mindkét hosszoldalukon a második rögzítőelem (11) rögzítőnyúlványainak (11) megfelelő hornyok (21) vannak elrendezve.
16. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzaljellemezve, hogy az építőelemek (13) és a kapcsolóelemek (1) különböző műanyagból készülnek.
17. A 16. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy az építőelemek (13) ütésálló polisztirolból, akrilnitril-butadién-sztirolból, rövidítve ABS-ből, és a kapcsolóelemek (1) poli(oximetilin)-ből, rövidítve POM-műanyagból vannak kialakítva.
18. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy egy építőelem (13) négyszögletesen van kiképezve, és oldalfalai rögzítőnyílásokkal vagy rögzítőnyílások nélkül vannak kialakítva.
19. A 18. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy egy építőelem (13) különböző oldalain első vagy második rögzítőnyílások (15, 20) vannak elrendezve.
20. A 18. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy egy sík formájú építőelemen (13) a síklaptól lefelé nyúló oldalfalak (17, 18) vannak kiképezve, amelynek az oldalfalakon (17, 18) belül elhelyezkedő, annak éleivel egy síkba eső peremei (24) vannak, és ezekben első rögzítőnyílások (15) vannak kialakítva.
21. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőnyílások (15, 20) egy, az építőelem (13) külső élével párhuzamos vonal mentén és egymástól egy méretháló adott távolságainak többszöröseként meghatározott távolságra vannak kiképezve.
22. A 21. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy két méretháló-távolság (Rl, R2) van előirányozva.
23. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőnyílások (20) hosszúkás, négyszögletes rés formájúak.
24. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőnyílások (20) kör alakúak.
25. Az 1. igénypont szerinti építőszekrényes játékrendszer, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő kapcsolóelemek (1) mindkét végükön oldható kapcsolószerkezettel vannak felszerelve.
26. Szerszám építőelemek kapcsolóelemekkel való felszerelésére, azzal jellemezve, hogy pálcaszerűen van kialakítva, és legalább egyik végén egy rugalmas anyagból készült, könnyen oldható kapcsolóelemhez (1) tartozó első rögzítőnyílás (15) van elrendezve.