HU215943B

HU215943B - Fólia és eljárás fóliabevonat előállítására

Info

Publication number: HU215943B
Application number: HU913086A
Authority: HU
Inventors: Helmut Schmoock
Original assignee: Helmut Schmoock
Priority date: 1990-09-27
Filing date: 1991-09-26
Publication date: 1999-03-29
Also published as: DK0481266T3; CA2052321A1; IL99557A; EP0481266B1; DE59109112D1; HUT61926A; CN1060254A; FI914493A0; FI914493A; DE4103800A1; NZ239906A; BR9104165A; MX9101320A; AU655199B2; FI107136B; AU8481691A; KR920006107A; BG95220A; ES2133276T3; IL99557A0

Abstract

A találmány tárgya fólia, amelynek két, lényegében sík, egymássalpárhűzamős felülete van, amely felületek közül legalább az egyikfémréteggel van ellátva, és a fóliafelület felé néző fémfel lete egy,a fémfelület teljes egészét befedő bevőnattal van ellátva. A találmánytárgya tővábbá eljárás fóliára felgőzölt fémréteg védelmére szőlgálóbevőnat előállítására, amelynek sőrán a fóliáról felcsévéltfémfelületet előzetesen védőréteggel vőnjűk be. A találmány szerintifóliát az jellemezi, hőgy a bevőnat fémfelületen szilárdan megkötőszerves anyagból álló és a fémfelületre felgőzölt fémrétegből (3) vankialakítva, és a bevőnatőt alkőtó szerves anyag egy gőz alakúfázisában a fémfelület fémjével jó affinitást műtató és a fémrétegenszilárdan kötést létrehőzó szerves anyag. A találmány szerinti eljárásjellemzője, hőgy a szerves anyagú védőréteget (3) közvetlenül afémréteg (2) felgőzöléséhez, a metallizáláshőz használtmetallizálóberendezésen belül, a fémréteg (2) mech nikűs igénybevételeelőtt, a fémmel gőz alakú fázisba affin szerves anyagőt a fémrétegre(2) felgőzölögtetjük, majd szilárd tapadást kialakítva a fémrétegre(2) lecsapatjűk. ŕ

Description

A találmány tárgya fólia, amelynek két, lényegében sík, egymással párhuzamos felülete van, és amelyek közül legalább az egyik egy fémréteggel van ellátva, és ahol a felcsévélt fóliafelület fémréteggel ellátott fémfelületére egy további fémfelületet teljes egészében befedő bevonata van.

A találmány tárgya továbbá eljárás fóliára felgőzölt fémréteg védelmének előállítására, amelynek során a fóliáról felcsévélt fémfelületet előzetesen védőréteggel vonjuk be.

Az említett fóliákat széles körűen alkalmazzák a csomagolóiparban. Az ilyen fóliát, a csomagolt árut vonzó „tálalásban” nyújtják a fogyasztónak. Emellett a felgőzölögtetett fémréteggel ellátott fóliák ára - különösen a fém alumíniumfóliákkal összehasonlítva kedvezőbb. Ez vonatkozik mind az előállításra, mind a feldolgozásra, így a fóliák fémgőzölögtetett felületeit olcsón lehet lakkozni.

Fémrétegnek - különféle célokra felhasználható fóliára történő felvitelére számos eljárás ismeretes. Ilyen eljárásokat ismertetnek a DE (OS) 3 916014, a DE 3 533 941 és az US 4 759 917 számú szabadalmi leírások.

Különösen mindenféle élelmiszert, de kozmetikai cikkeket is, emellett gőz- és oxigénzáró módon kell csomagolni. Erre a célra eddig alumíniumréteggel kasírozott műanyag fóliákat alkalmaztak. Más fóliákat poli(vinil-klorid)-diszperzióval vontak be. Az erre a célra használt, ismertté vált eljárások nagyon költségesek és kevéssé környezetbarátok. A keletkező termékek drágák. Végül az így előállított - egyébként nagy mennyiségben felhasznált - fóliák döntő hátránya, hogy erősen változó mértékben gázáteresztőek. Különösen zavaró az oxigén- és gőzáteresztésük. Ennek megszüntetése végett mindmáig intenzív kutatást folytattak, ez azonban nem hozta meg azt az eredményt, hogy ezeknek a fóliáknak a gázzárását elérjék.

A találmány alapját az a megállapítás képezi, hogy a fóliára felvitt fémréteg a felcsévélés pillanatában csúszóterheléseknek van kitéve. A felcsévéléskor keletkező cséve belsejében az egyes cséverétegek eltolódnak egymáshoz képest. Az ilyen eltolódások a felcsévélendő fóliára ható húzóerőtől függően néhány tizedmilliméter nagyságúak lehetnek. Ennyivel tolódik el az egyik cséveréteg fémmel bevont felülete a szomszédos cséveréteg vele szomszédos, fémbevonat nélküli felületéhez képest. Eközben a fémmel bevont felületen mikrofinom sérülések keletkeznek, amelyek az eltolódás kis mértéke miatt alig láthatóak. Ezek a mikrofinom sérülések azonban elegendőek ahhoz, hogy befolyásolják a fémréteg gázáteresztését. A fémréteg erősen változóan, összességében azonban jelentős mértékben átereszti a vízgőzt és oxigént. Ennek részleteit eddig még nem kutatták. Az egyes fémrészek ledörzsölődése azonban jelentős mértékben fiigg az adott csévélési paraméterektől, tehát a fóliapályán kifejtett húzóerőtől, a cséve vastagságától, a fóliának a fémréteget dörzsölő hátoldala érdességétől stb., valamint az adott elgőzölögtetési hőmérséklettől és a csévélési sebességtől is. A fémfelület sérülései bekövetkezhetnek a későbbi továbbfeldolgozás során is, tehát például a fóliának a csévéból történő lecsévélésekor, a fólia vágásakor és a fólia nyomtatással való ellátásakor is. A vizsgálatok azonban nem igazolták azt a feltételezést, hogy a gáztömörség a fóliára rágőzölögtetett fémréteg vastagságától függ.

A múltban kedvező tapasztalatokat szereztek a fémrétegre felgőzölögtetett síkosítóréteggel. Ilyen síkosítóréteggel - csúszófilmmel - döntő mértékben csökkenteni lehetett a felgőzölögtetett fémréteg sérülését, ha ezt a csúszófilmet a fémgőzölt fólia felcsévélése előtt vitték fel a fóliára. Ilyen megoldás ismerhető meg saját korábbi DE-OS 3 443 319 számú szabadalmi leírásomból. Az ismert fóliánál a fóliafelületet vákuumban fémréteggel gőzölögtetik, azaz a gőzölögtetőhelyen egy védőréteget visznek fel a hordozóanyagra. Ezt a védőréteget nem a hordozóanyag fémréteggel ellátott oldalára viszik fel, hanem a fémréteggel szemben lévő oldalra. Tehát ez a fólia hátoldalára felvitt védőréteg síkosítóréteg volt, amelynek célja, hogy a szomszédos cséveréteg síkosságát növelje, ami akkor keletkezik, ha a fémréteggel gőzölögtetett fólia csévetekercse felcsévélődik. A felcsévélés után becsapódik a mindenkor következő cséveréteg a hátoldalra felvitt műanyag síkosítóréteggel a mindenkori korábbi cséverétegbe. Tehát itt a bevonat célja a fólia védelme a mechanikai sérülésektől. Bizonyos problémák jelentkeztek azonban az ily módon védett fémgőzölt fólia továbbfeldolgozásakor, mivel méretezési problémák lépnek fel, mikor a csúszófilmet a fóliára felgőzölögtetik. Ennek a csúszófilmnek a vastagságát csak nagyon nehezen lehet a kívánt határok között tartani. A csúszófilm védőhatása ugyan nagyon jónak mutatkozik, de a csúszófilm felgőzölögtetésekor gyakran olyan rétegvastagságok keletkeznek, amelyek a fémréteggel ellátott fólia tervezett továbbfeldolgozásakor nehézségeket okozhatnak. Ha a csúszófilm rétegvastagsága nagy, akkor elsősorban tapadási problémák jelentkeznek, akkor, amikor a csúszófilmmel ellátott fémfelületet nyomtatással kell ellátni, kasírozni vagy együttesen extrudálni kell.

A csúszóanyagok alkalmazása ezért sok esetben ki van zárva, mivel korlátozza az ily módon védett fólia alkalmazhatóságát. Nehezen lehet ellenőrizni azt a felgőzölögtetési folyamatot, amivel a csúszólemezt felviszik. A felgőzölögtetett csúszófilmrétegnek nem szabad túl vastagnak lennie, mivel egy bizonyos rétegvastagság túllépése esetén leválhat a fém felületről.

Jelen találmány célja a fent említett hátrányok kiküszöbölése és egy javított a fémrétegnek tartós védelmet nyújtó réteggel ellátott fólia kialakítása, illetve az ezt megvalósító eljárás kidolgozása.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy szerves anyag alkalmazásával olyan bevonatot hozunk létre, amely a fémréteg fémrészeire szilárdan kötődik.

A találmány szerinti célkitűzést tehát olyan fóliával valósítjuk meg, amelynek két, lényegében egymással párhuzamos sík fóliafelülete van, amely felületek közül legalább az egyik fémréteggel van ellátva, és a fóliafelület felé néző fémfelületére egy, a fémfelület teljes egészét befedő bevonattal van ellátva, és amelyet az jellemez, hogy a bevonat fémfelületen szilárdan megkö2

HU 215 943 Β tő szerves anyagból álló és a fémfelületre felgőzölt fémrétegből van kialakítva, és a bevonatot alkotó szerves anyag, egy gőz alakú fázisában a fémfelület fémjével jó affinitást mutató és a fémrétegen szilárdan kötést létrehozó szerves anyag.

A találmány szerinti fólia egy előnyös kiviteli alakjánál a védőréteg a szerves anyaga egy 10000-nél nagyobb molekulatömegű műgyanta, előnyösen lakkgyanta, vagy 10000-nél kisebb molekulatömegű műviasz, amely viasz nem kenődik, vagy természeti gyanta, mint például a kaucsuk vagy nem kenődő természetes viasz.

A találmány szerinti fólia egy másik előnyös kiviteli alakja esetén a védőréteg a fémfelület nyomtatással való ellátását megkönnyítő nyomási alapozóként van kiképezve, vagy a védőréteg szerves anyaga műgyanta és természetes gyanta keveréke, vagy a védőréteg szerves anyaga gyanta és viasz keveréke, vagy a védőréteg műgyantával elkevert síkosítóanyagból áll, vagy a védőréteg műviasszal elkevert síkosítóanyag, vagy a védőréteg természetes gyantával elkevert síkosítóanyagból áll, vagy a védőréteg műviasszal elkevert síkosítóanyag, vagy a védőréteg természetes viasszal elkevert síkosítóanyagból áll, vagy a védőréteg műgyanta és természetes gyanta keverékével elkevert síkosítóanyag, vagy a védőréteg gyanta és viasz keverékével elkevert síkosítóanyag.

A találmány szerinti fólia egy további előnyös kiviteli alakjánál a védőréteg nagyon vékonyan van felvive, ahol a védőréteg-vastagság 0,5....1,0 g/m² és karcolaton fémfelületet teljes egészében befedő védőrétege van. Egy lehetséges további előnyös kiviteli alaknál a védőréteg és a fémréteg gáztömör kombinációt képezően van kialakítva, míg egy lehetséges másik megoldás esetén a fémréteget korrózió ellen védő tulajdonságú védőrétegből van, amely a felületre egyenletes vastagságban, stabil lapulásálló védőrétegként van kialakítva. A találmány egy célszerű kiviteli alakjánál a fémréteg fémanyaga gőz alakú fázisban jó affinitással bíró gyantaszerű anyagú védőréteget alkot, míg egy másik megoldással a védőréteg nyomtatással van ellátva, míg egy további lehetséges kiviteli alak esetén a védőréteg kasírozási alapként van kialakítva, vagy a védőréteg extrudált és a védőrétegen kikristályosodó anyaggal van ellátva, és védőréteg előnyösen szagtalan.

A találmány szerinti fólia egy másik célszerű kiviteli alakjának hordozórétege polipropilén vagy polietilén, vagy poliészter vagy poliamid, vagy polisztirol vagy poli(vinil-klorid), míg a védőréteg vékonyan felhordozott, jó csúszóképességű anyag, és a védőréteg a fémrétegnek védőréteg felé eső legfelső réteg szilárdságát növelő és annak a fémrétegnek nagy dörzsölésállóságot biztosító anyagból van kialakítva.

A találmány további célkitűzése továbbá egy eljárás fóliára felgőzölt fémréteg védelmére szolgáló bevonat előállítására, amelynek során a fóliáról felcsévélt fémfelületet előzetesen védőréteggel vonjuk be, amely eljárás jellemzője, hogy a szerves anyagú védőréteget közvetlenül a fémréteg felgőzöléséhez, a metallizáláshoz használt metallizálóberendezésen belül, a fémréteg mechanikus igénybevétele előtt, a fémmel gőz alakú fázisba affin szerves anyagot a fémrétegre felgőzölögtetjük, majd szilárd tapadást kialakítva a fémrétegre lecsapatjuk.

A találmány szerinti eljárás előnyös megvalósítási módja során közvetlenül a fémréteg felgőzölögtetése után a fedett fólia felcsévélése előtt a fémfelületre szerves anyagként műanyag bevonatot vagy természetes gyantát vagy természetes viaszt viszünk fel vékony rétegben egy, a teljes fóliára kiterjedően egyenletes vastagságban.

A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös megvalósítási módja során a szerves réteget a fémréteg felgőzölögtetésére szolgáló gőzölögtetőberendezésben viszünk fel legalább két lépésben, időben egymást követően.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös megvalósítási módja során a gőzölögtetést legalább két lépésben, a gőzölendő hordozóréteg előtolási irányában időben egymást követő elgőzölögtetőből végezzük egy következő védőréteget közvetlenül egy előző védőréteghez csatlakoztatva, vagy egy következő védőréteget az előző védőréteg dermedésének megkezdődése után gőzölögtetjük fel.

A találmány szerinti eljárás egy célszerű megvalósítási módja során az egymást követő védőrétegek felvitelét azonos időközök elteltével végezzük, vagy az egymást követő gőzöléseket körülbelül 30 és 120 másodperces időintervallumok elteltével végezzük, míg egy másik megvalósítási mód során a mindenkori következő védőréteg és az előző védőréteg felvitele között a felviendő védőréteg jellegétől függő időközöket alkalmazunk és az egyes védőrétegek felvitelét állandó időközökkel végezzük, vagy az egyes védőrétegek felvitelét változó időközökkel végezzük.

Egy további célszerű megvalósítási mód esetén az egyes védőrétegek számának növekedésével a két, egymást követő védőréteg közötti időközöket megnöveljük vagy a két, egymást követő védőréteg közötti időközöket csökkentjük.

További célszerű megvalósítási módok során két, egymást követő védőrétegben ugyanazt a műanyagot vagy két, egymást követően védőrétegben különböző műanyagokat, vagy először gyantaanyagokat, majd viaszanyagokat viszünk fel, vagy először viaszanyagokat, majd gyantaanyagokat viszünk fel, vagy váltakozó sorrendben gyantaanyagokat és viaszanyagokat viszünk fel.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítási módja során a szerves réteget a fémrétegre közvetlenül legalább egy, fűtött elgőzölögtetőből visszük fel, amibe az elgőzölögtetésre kerülő szerves anyagot olyan sebességgel adagoljuk, ami összhangban van azzal a gőzölögtetési sebességgel, amellyel a fémréteget egy hordozórétegre felvisszük és az elgőzölögtető felületét villamosán futjük, valamint a fémréteghez nagy affinitással rendelkező szerves réteget gőzölögtetünk fel, és végül egy gyantaanyagot mint szerves réteget egy elgőzölögtetőben, elgőzölgésbe hozott gyantafürdőből gőzölögtetjük fel a fémrétegre.

A találmány szerinti fóliát, annak példaképpeni kiviteli alakjai, míg a fóliát előállító eljárást egy előnyös

HU 215 943 Β megvalósítási módja kapcsán a csatolt ábráink alapján részleteiben ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerint fémezett fólia keresztmetszete, a felvitt védőréteggel, a

2. ábra az 1. ábra szerinti fólia fémrétegének nagyított keresztmetszete, a felvitt védőréteggel, a

3. ábra a 2. ábra szerinti fémréteg nyomtatással ellátott védőréteggel, a

4. ábra a fémréteg nagyított keresztmetszete a felvitt védőréteggel, amelyre egy további extrudált réteg van felvive, az

5. ábra a találmány szerinti fólia felcsévélt állapotban két szomszédos cséve rétegének részmetszete, a

6. ábra egy a találmány szerinti eljárás során alkalmazott a védőréteg felvitelére alkalmas gőzölögtetőberendezés vázlata, az elgőzölögtetőállomással, a

7. ábra a 6. ábra szerinti elgőzölögtetőberendezés

V11-V1I metszősík szerinti metszete, ahol a fólia az elgőzölögtető felett helyezkedik el.

A találmány szerinti fólia lényegében egy 1 hordozórétegből, egy 2 fémrétegből, valamint egy 3 védőrétegből áll. A 2 fémréteg szilárdan tapad az 1 hordozórétegen, felgőzölögtetéssel vagy más módon lehet felvinni. A 3 védőréteg a 2 fémrétegnek az 1 hordozórétegtől távolabb eső 6 felületére van felvive és azon szilárdan tapad. A 3 védőréteg előnyösen szerves anyagból készülhet. Ez a szerves anyag lehet műgyanta, különösen lakkgyanta. Szerves anyagként lehet azonban természetes gyantát is alkalmazni. Szerves anyagként különösen kaucsuk jöhet számításba. Védőrétegként műgyanták és természetes gyanták keverékei is alkalmazhatóak, továbbá viaszok, mind a műviaszok, mind pedig a természetes viaszok használhatók.

Nagyon fontos, hogy a 3 védőréteget a 2 fémrétegre olyan időpontban vigyék fel, amikor ezen a 2 fémrétegen még egyáltalán nincsenek karcolások. Ezért a 3 védőréteget közvetlenül azután viszik fel a 2 fémrétegre, hogy ezt az 1 hordozórétegre felgőzölögtettük. A 3 védőréteget is célszerű felgőzölögtetéssel felvinni. A felgőzölögtetés során azonban ügyelni kell a felvitt anyag mennyiségére, nehogy a 3 védőréteg túl vastag legyen. A felgőzölögtetés biztosítja, hogy a 3 védőréteg a 2 fémréteg egész felületét egyenletes vastagságban fedje be. Ily módon biztosított az is, hogy a 3 védőrétegnek nagy legyen a sűrűsége. Ez nemcsak arra elegendő, hogy a 2 fémréteget karcolás és eldörzsölődés ellen védje, hanem arra is, hogy a 2 fémréteg gáztömörségét megtartsa. Minthogy a 2 fémréteg gáztömörsége sértetlen állapotban a csomagolásokhoz elegendő, ezért a nagyon sűrű 3 védőréteg járulékos felvitele nemcsak ezt a gáztömörséget tartja azáltal, hogy védelmet nyújt az eldörzsölődés ellen, hanem ezt a 3 védőréteget nagy sűrűsége még fokozza is. így a 2 fémréteg a 3 védőréteggel együtt nagymértékben gáztömör kombinációt képez, ami különösen az oxigént és vízgőzt nem ereszti át.

Emellett a 3 védőréteg nagy mechanikai szilárdságú, és olyan anyagból készül, amelynek a szilárdsága elegendő ahhoz, hogy a felvitt 3 védőréteg még a reá ható nagy nyomások esetén is stabil marad, és nem tapad össze az őt esetleg terhelő további réteggel.

A végtermék minősége szempontjából nagyon fontos, hogy a 3 védőréteg képzésére alkalmazott szerves anyag olyan hőmérsékleten gőzölögtethető el, ami a végtermék minőségét nem befolyásolja. Ennek megfelelően olyan szerves anyagot alkalmazunk, amely általában 100...150 °C hőmérsékleten elgőzölögtethető. Az alkalmazott szerves anyag gőze kondenzálódva lecsapódik a 3 védőréteggel bevonandó 2 fémrétegen. A 3 védőréteget alkotó szerves anyag - függetlenül azoknak a rétegeknek a számától, amelyekben felviszik - a 2 fémréteggel gáztömör kombinációt képez, ami oxigén és gőzök áteresztésével szemben is zár.

Ezenkívül a szerves anyag - ami lehet természetes gyanta vagy műgyanta, de lehet természetes viasz vagy műviasz is, vagy természetes gyanta és műgyanta keveréke, illetve természetes viasz és műviasz keveréke, vagy gyanták és viaszok keveréke - helyes megválasztásukkal gondoskodni lehet arról, hogy a keletkező 3 védőréteg a 2 fémréteget a fellépő korrózió ellen is védje. Tudományos vizsgálatok alapján megállapították, hogy fémgőzölt fóliáknál gázáteresztés úgy is előállhat, hogy a fémréteg korrózió következtében gázáteresztővé válik. A 3 védőréteget képező szerves anyagok helyes megválasztásával ezt a korróziót meg lehet gátolni.

Gyanták és viaszok megkülönböztetésekor rendszerint abból indulnak ki, hogy a gyanták olyan szerves anyagok, amelyeknek a molekulatömege 10000 kg felett van, míg a viaszok molekulatömege ez alatt a határ alatt van. Gyanták és viaszok keverékeiben a gyanták növekedő molekulatömeggel - növelik a mechanikai kopásállóságot, míg a viaszok a felvitt 3 védőréteg rugalmasságát növelik. Egyebekben a gyanták és viaszok kiválasztásakor - különösen egyrészt a természetes gyanták, illetve viaszok, másrészt a műgyanták, illetve műviaszok alkotóelemei tekintetében - az előállított fólia várható alkalmazását kell alapul venni, például azt, hogy a fóliának a sajátos környezeti feltételek figyelembevételével milyen gázokkal és gőzökkel szemben kell tömömek lennie.

Ezenkívül a 3 védőréteg kialakítására alkalmazott szerves anyaghoz, mégpedig a természetes gyantához, műgyantához, illetve természetes viaszhoz, illetve műviaszhoz és/vagy műgyanta és természetes gyanta keverékéhez, illetve természetes viasz és műviasz keverékéhez és gyanták és viaszok keverékeihez is síkosítóanyagot lehet hozzáadni. A hozzáadott síkosítóanyag növeli a keletkező 3 védőréteg csúszóképességét a reá felfekvő terheléssel, például a csévében szomszédos fóliaréteggel szemben. A síkosítóanyag és az adott esetben alkalmazott szerves anyag kombinációjában a szerves anyagból és a síkosítóanyagból kapott keveréket előre meghatározott vastagságban lehet a 2 fémrétegre felvinni. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ebből a keverékből álló 3 védőréteg a 2 fémrétegről leválna. Emellett az ilyen keverékből álló 3 védőréteget jól lehet továbbfeldolgozni is, például grafikai nyomtatás felvitelével, kasírozással vagy extrudálható anyag felvitelével (lásd 3. ábra).

HU 215 943 Β

A 3 védőréteg végül arra is alkalmas, hogy a 2 fémréteget képező anyag számára korrózióvédelmet nyújtson. A 3 védőréteget képező szerves anyag - alkalmas kiválasztása esetén - a 2 fémréteget tartósan védi korrózió ellen. A korrózióvédelmet úgy lehet kialakítani, hogy megfeleljen annak a terhelésnek, amit a fémbevonatú fóliára ható korróziós hatások hoznak létre. Függetlenül attól, hogy a 3 védőréteg kialakításához természetes gyantákat, műgyantákat és/vagy ezek keverékeit, és/vagy természetes viaszokat és műviaszokat és/vagy ezek keverékeit, és/vagy gyanták és viaszok keverékeit alkalmazzuk, ezeket úgy lehet kiválasztani, hogy velük a korróziót meggátoljuk. Ez a korrózióvédelem akkor is fennáll, ha a természetes gyantákhoz, műgyantákhoz, természetes viaszokhoz és műviaszokhoz és/vagy ezek lehetséges keverékeihez síkosítóanyagot adunk hozzá.

A 2 fémrétegnek a 3 védőréteggel való egyenletes bevonása szempontjából nagyon fontos, hogy a szerves anyag gőz alakú fázisából kapott 3 védőrétegnek jó legyen az affinitása a 2 fémréteg fémanyagához. Ily módon a 2 fémréteg egész felületén jó kötés jön létre a 3 védőréteg és a 2 fémréteg között. A 3 védőréteg gőz alakú fázisából egyenletesen csapódik le a 2 fémréteg felületén.

Az anyag kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy erre az anyagra mint 3 védőrétegre a szokványos nyomtatási eljárásokkal nyomtatást lehessen felvinni. Evégett a 3 védőréteg kialakításához úgy kell választani a természetes gyanták, műgyanták és/vagy ezek keverékei közül, a természetes viaszok és műviaszok és/vagy ezek keverékei, illetve viaszok és gyanták keverékei közül amelyekhez síkosítóanyagot is hozzá lehet adni - hogy a választott anyag alkalmas legyen a képződő 3 védőréteg alapozásként való alkalmazására. Ez az alapozás jó alapot képez egy grafikai nyomtatás felviteléhez, és így nincs szükség arra, hogy a fóliát fémbevonatú oldalának nyomtatással való ellátása előtt külön alapozóval lássák el. Ezenkívül az így kialakított 3 védőréteg a keverék másik összetevőjének helyes kiválasztása esetén a tapadást is javíthatja az adott esetben még hordozandó extrudált réteg számára. A tapadást az ilyen ráextrudáláshoz különösen kis molekulájú, viaszszerű olefinek javítják.

Emellett a 3 védőréteg a 2 fémrétegtől távolabb eső oldalán jól kasírozható, úgyhogy a 3 védőrétegnek a 2 fémrétegtől távolabb eső felületére ragasztók és más oldatok vihetők fel. Végül, sok esetben szükség van arra, hogy a 3 védőréteget a 2 fémrétegtől távolabb eső felületén extrudálható anyaggal lehessen bevonni. A felületnek ehhez olyannak kell lennie, hogy az extrudált anyag a 2 fémrétegen jól kristályosodjon. Poliolefin ráextrudálásához jól tapadó alapot képeznek a polietilének és polipropilének.

Végül, a védőrétegnek olyan anyagból kell állnia, ami fiziológiailag kifogástalan és az egészségkárosodásokat még akkor is kizáija, ha a fémbevonatú fóliába élelmiszert csomagolnak. Ugyanezen okból a 3 védőrétegnek szagtalannak kell lennie.

A hordozóanyag lehet egy polipropilén vagy polietilén. Egy hordozórétegként poliésztert, poliamidot vagy polisztirolt is lehet alkalmazni. Végül hordozóanyagként tekintetbe jöhet egy poli(vinil-klorid) is.

Egy természetes gyantából, egy műgyantából és/vagy a kettő keverékéből, egy műviaszból, egy természetes viaszból és/vagy a kettő keverékéből, vagy gyanták és viaszok keverékéből álló 22 szerves anyagot, valamint a kiválasztott alkotóelemekhez hozzáadott síkosítóanyagot célszerűen egy 19 elgőzölögtetőben előállított 23 fürdőből gőzölögtetjük el (lásd 6. ábra). Evégett a elgőzölögtető egy 24 réssel van ellátva, ami a 23 fürdőből begőzölögtetendő 2 fémréteg felé nyílik. Ezt a 2 fémréteget a 9 gőzölögtetőberendezésben a 19 elgőzölögtető felett, a 24 rés felett vezetjük át.

A gyantát tartalmazó 23 fürdőből a keletkező 21 gőzök a 24 rés irányában felszállnak, a 24 résen át a begőzölögtetendő 2 fémréteg irányában áthaladnak és a 2 fémrétegen lecsapódnak, mégpedig mindig a kívánt vastagságban, ami számos befolyásoló paramétertől függ. Ilyen paraméter például a 23 fürdő összetétele, a 23 fürdőbe bevezetett energia, valamint az elgőzölögtetendő anyag beadagolt mennyisége.

A 23 fürdőt például az azt körülvevő 25 falon át lehet fűteni. A 25 falat egy 26 futőtekercs fűti, ami egy áramforráshoz csatlakozik. A 22 szerves anyagot 33 olvadék alakjában juttatjuk a 23 fürdőbe. A 33 olvadék egy 28 beömlőnyíláson átjut a 25 fal által körülzárt belső 34 térbe. A 33 olvadékot ugyanakkora sebességgel adagoljuk, mint amekkora sebességgel a szerves 22 anyag a 2 fémréteg irányában elgőzölög. Az elgőzölögtetési sebesség és vele együtt az olvadék adagolási sebessége a 2 fémréteggel begőzölögtetendő 1 hordozóréteg előtolási sebességétől függ, amivel az a 9 gőzölögtetőberendezésen áthalad.

A 2 fémrétegnek a felgőzölögtetett 3 védőréteggel való ellátása végett a 26 fütőtekercset a 20 áramfonás feszültségére kapcsoljuk. A 26 futőtekercs által szolgáltatott futóteljesítmény a 23 fürdőt forrpont fölé hevíti és a fürdőből 21 gőzök szállnak fel. A 21 gőzök a 24 résen lépnek ki az áthaladó 2 fémréteg irányában, és a 2 fémrétegen 3 védőrétegként lecsapódnak.

Aszerint, hogy a 3 védőréteg előállítására milyen gyantát, viaszt vagy keveréket alkalmaztunk, ajánlatos a 3 védőréteget legalább két, 19 és 35 elgőzölögtetőben felgőzöltetni. A két, 19 és 35 elgőzölögtetőben azonos vagy különböző 22, illetve 38 anyagokat lehet elgőzölögtetni. Lehetséges például az első, 19 elgőzölögtetőben 22 gyantaanyagot elgőzölögtetni, ami lehet műgyanta, természetes gyanta vagy ennek a kettőnek a keveréke, míg a második, 35 elgőzölögtetőben természetes viaszt, műviaszt vagy ennek a kettőnek a keverékét gőzölögtetjük el. Lehetséges azonban mindkét, 19 és 35 elgőzölögtetőben ugyanazokat az anyagokat alkalmazni. Ezek állhatnak egy természetes gyantából vagy műgyantából vagy ennek a kettőnek a keverékéből, vagy természetes viaszból vagy műviaszból vagy ennek a kettőnek a keverékéből, vagy azonos vagy különböző viaszok és gyanták keverékéből. Ugyanúgy, mint az első, 19 elgőzölögtetőnek, a második, 35 elgőzölögtetőnek is van egy, 36 áramforrása, amely megegyezhet az első elpárologtató áramforrásával is.

HU 215 943 Β

Egyébként a második elgőzölögtető az elsőhöz hasonlóan alakítható ki úgy, hogy gőzölögtetés során keletkező 27 gőzök a gőzölögtetéssel ellátandó 2 fémréteg irányában szállnak fel belőle. A két, 19 és 35 elgőzölögtetőből felszálló 21, 37 gőzök vagy két réteget képeznek a 2 fémrétegen és ekkor a második, 35 elgőzölögtetőből felszálló gőzök egy második, 39 védőréteget képeznek, vagy pedig a második, 35 elgőzölögtetőből felszálló gőzök még akkor jutnak az első, 19 elgőzölögtető által létrehozott 3 védőrétegre, amikor az még nem keményedéit meg, és ekkor a második, 35 elgőzölögtetőből felszálló 37 gőzök keveréket képeznek az első, 3 védőréteg anyagával. Ez a keverék az általa fedett 2 fémréteggel együtt gáztömör egészet képez.

Az egymás után lévő, 19 és 35 elgőzölögtető közötti távolságokat alkalmas módon kell megválasztani. Minél határozottabb különbségnek kell lennie a 19, 35 elgőzölögtetők által a 2 fémrétegre a 21, 37 gőzökkel felvitt 3 és 39 védőréteg között, annál nagyobbra kell választani a két, 19 és 35 elgőzölögtető közötti távolságot. A két, 19 és 35 elgőzölögtető által a 2 fémrétegre felvitt anyagok intenzív elkeveredése végett a két, 19 és 35 elgőzölögtető közötti távolságnak kicsinek kell lennie, hogy a második, 35 elgőzölögtetőből felszálló 37 gőzök akkor jussanak az első, 19 elgőzölögtető által felvitt anyagra, amikor az még messzemenően meg nem keményedve tapad a 2 fémrétegen.

A találmány szerinti fólia előállítására az alábbiakban néhány példát mutatunk be.

1. Példa

Polipropilén hordozóanyagra szokványos elgőzölögtetési feltételek között alumíniumréteget gőzölögtettünk fel. Közvetlenül az alumíniumréteg felgőzölögtetése után az alumíniumrétegre még a gőzölögtetőberendezésben egy elgőzölögtetőből magas olvadáspontú gyantát vittünk fel, amit az elgőzölögtetőben 210 °C elgőzölgési hőmérsékletre melegítettünk. Ezen a hőmérsékleten a gőz az elgőzölögtetőnél elhaladó alumíniumréteg irányában szállt fel és azon 0,05 pm rétegvastagságban lecsapódott. A Hercules Inc. cég (Wilmington, Delaware) PENTALYN 255 jelű gyantáját alkalmaztuk, ami egyenletes rétegvastagságban csapódik le az alumíniumrétegre és azon a felvitel után olyan gyorsan lehűl, hogy a fóliát közvetlenül az elgőzölögtetőberendezés elhagyása után fel lehet csévélni anélkül, hogy ez befolyásolná a védőréteget.

2. Példa

Polietilén hordozóanyagra a szokványos nyomás- és hőmérséklet-feltételek között alumíniumréteget gőzölögtettünk fel. Közvetlenül az alumíniumréteg felvitele után, még az elgőzölögtetőberendezésben a Röm GmbH cég (Darmstadt) PLEXIGRUM M 527 jelű gyantaanyagát gőzölögtettük fel a fémrétegre. Evégett a gyantaanyagot elgőzölgési hőmérsékletére, körülbelül 235 °Cra melegítettük. Ezen az elgőzölgési hőmérsékleten a műanyag a gőzölögtetőberendezésben lévő elgőzölögtetőből gőz alakban felszállt és egyenletesen lecsapódott a fémrétegre. A műanyag a fémrétegen szilárdan tapadt körülbelül 0,04 pm vastagságban. A műanyag keménysége közvetlenül a fémrétegre való jutás után olyan, hogy lehetővé teszi a gőzölögtetett fólia tekercsbe való felcsévélését.

3. Példa

Poliészter hordozóanyagra szokványos nyomáson és szokványos hőmérsékleten alumíniumréteget gőzölögtettünk. Közvetlenül az alumíniumréteg felvitele után, még a gőzölögtetőberendezésben az alumíniumrétegre szerves anyagot gőzölögtettünk fel. A szerves anyag a Hercules Inc. cég (Wilmington, Delaware) Hallolyn 104 jelű gyantája volt, amihez a BASF cég 20R 6149 jelű E-viaszát kevertük hozzá. Kedvező keverési aránynak bizonyult a Hallolyn 104-hez 10% 20R 6149 E-viaszt hozzákeverni. A keveréket a szokásos módon, egyetlen elgőzölögtetőből gőzölögtettük el a védendő alumíniumréteg irányában. Különösen rugalmas védőréteget kaptunk úgy, hogy első elgőzölögtetőből elgőzölögtettük és az alumíniumrétegen lecsapattuk az E-viaszt. Mielőtt ez szilárd réteget képezett volna az alumíniumfelületen, egy második elgőzölögtetőből Hallolyn 104-et gőzölögtettünk el a bevonandó felület irányában.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Fólia, amelynek két lényegében sík, egymással párhuzamos, sík fóliafelülete van, amely felületek közül legalább az egyik fémréteggel van ellátva, amely fóliafelület felé néző fémfelülete egy, a fémfelület teljes egészét befedő bevonattal van ellátva, azzal jellemezve, hogy a bevonat fémfelületen szilárdan megkötő szerves anyagból álló és a fémfelületre felgőzölt fémrétegből (3) van kialakítva, és a bevonatot alkotó szerves anyag egy gőz alakú fázisában a fémfelület fémjével jó affinitást mutató és a fémrétegen szilárdan kötést létrehozó szerves anyag. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
2. Az 1. igénypont szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) szerves anyaga egy 10000-nél nagyobb molekulatömegű műgyanta. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
3. A 2. igénypont szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a műgyanta egy lakkgyanta. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
4. Az 1. igénypont szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) szerves anyaga 10000-nél kisebb molekulatömegű műviasz. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
5. A 4. igénypont szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy védőrétege (3) nem kenődő viasz. (Elsőbbsége: 1991.02. 08.)
6. Az 1. igénypont szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) szerves anyaga egy természetes gyanta. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
7. A 8. igénypont szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) szerves anyaga kaucsuk. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
8. Az 1. igénypont szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) szerves anyaga egy természetes viasz. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)

HU 215 943 Β
9. A 8. igénypont szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg anyaga (3) nem kenődő viasz. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) a fémfelület (6) nyomtatással való ellátását megkönnyítő nyomási alapozóként van kiképezve. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
11. Az 1 -10. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) szerves anyaga műgyanta és természetes gyanta keveréke. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) szerves anyaga gyanta és viasz keveréke. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
13. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) műgyantával elkevert síkosító anyagból áll. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
14. Az 1., 4. vagy az 5. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) mű viasszal elkevert síkosító anyagból áll. (Elsőbbsége: 1991.02. 08.)
15. Az 1., 6. vagy a 7. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) természetes gyantával elkevert síkosító anyagból áll. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
16. Az 1., 4. vagy az 5. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) műviasszal elkevert síkosító anyagból áll. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
17. Az 1., 8. vagy a 9. igénypont bármelyike szerinti fólia, azzaljellemezve, hogy a védőréteg (3) természetes viasszal elkevert síkosító anyagból áll. (Elsőbbsége: 1991. 02.08.)
18. Az 1-13. vagy a 15. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) műgyanta és természetes gyanta keverékével elkevert síkosító anyagból áll. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) gyanta és viasz keverékével elkevert síkosító anyagból áll. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy nagyon vékonyan felvitt védőrétege (3) van. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a (3) védőrétegvastagság 0,5...1,0 g/m² (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a karcolatlan fémfelületet (6) teljes egészében befedő védőrétege (3) van. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőréteg (3) és a fémréteg (2) gáztömör kombinációt képezően van kialakítva. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a fémréteget (2) korrózió ellen védő tulajdonságú védőrétege (3) van. (Elsőbbsége: 1990. 02. 08.)
25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy az egész fémfelületet (6) egyenletes vastagságban bevonó védőrétege (3) van. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy stabil lapulásálló védőrétege (3) van. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a fémréteg (2) fémanyagához gáz alakú fázisában jó affinitással bíró gyantaszerű anyagú védőrétege (3) van. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a védőrétege (3) nyomtatással van ellátva. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
29. Az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy kasírozási alapként kialakított védőrétege (3) van. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
30. Az 1-29. igénypont bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy védőrétege (3) extrudált, és a védőrétegen (3) kikristályosodó anyaggal van ellátva. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
31. Az 1 -30. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy szagtalan védőrétege (3) van. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
32. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy polipropilén hordozórétege (1) van. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
33. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a hordozórétege (1) polietilén. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
34. Az 1-31, igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a hordozórétege (1) poliészter. (Elsőbbsége: 1991.09.27.)
35. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a hordozórétege (1) poliamid. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
36. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a hordozórétege (1) polisztirol. (Elsőbbsége: 1990. 09.27.)
37. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a hordozórétege (1) poli(vinilklorid). (Elsőbbsége: 1990. 02. 08.)
38. Az 1 -37. igénypontok bármelyike szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy a vékonyan felhordott jó csúszóképességű védőrétege (3) van. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
39. A 38. igénypont szerinti fólia, azzal jellemezve, hogy védőrétege (3) a fémrétegnek (2) a védőréteg (3) felé eső legfelső réteg megszilárdítását növelő, és annak a fémrétegnek (2) nagy dörzsölésállóságot biztosító anyagból van kialakítva. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
40. Eljárás fóliára felgőzölt fémréteg védelmére szolgáló bevonat előállítására, amelynek során a fóliáról felcsévélt fémfelületet előzetesen védőréteggel vonjuk be, azzal jellemezve, hogy a szerves anyagú védőréteget (3) közvetlenül a fémréteg (2) felgőzöléséhez, a metallizáláshoz használt metallizálóberendezésen belül, a fémréteg (2) mechanikus igénybevétele előtt, a fémmel gőz alakú fázisba affin szerves anyagot a fémrétegre (2) fel7

HU 215 943 Β gőzölögtetjük, majd szilárd tapadást kialakítva a fémrétegre (2) lecsapatjuk. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
41. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy közvetlenül a fémréteg (2) felgőzölögtetése után, a fedett fólia felcsévélése előtt a fémfelületre (6) szerves anyagként műanyag bevonatot viszünk fel. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
42. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy közvetlenül a fémréteg (2) felgőzölögtetése után, a fedett fólia felcsévélése előtt a fémfelületre (6) szerves anyagként természetes gyantát viszünk fel. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
43. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy közvetlenül a fémréteg (2) felgőzölögtetése után, a fedett fólia felcsévélése előtt a fémfelületre (6) szerves anyagként természetes viaszt viszünk fel. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
44. A 40-43. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves réteg felvitelét nagyon vékony rétegben végezzük. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
45. A 40-44. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves réteget az egész fóliára kiterjedően egyenletes vastagságban gőzölögtetjük. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
46. A 40-45. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves réteget a fémréteg (2) felgőzölögtetésére szolgáló gőzölögtető berendezésben visszük fel. (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)
47. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves réteget legalább két lépésben, időben egymást követően gőzölögtetjük fel. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
48. A 46. vagy 47. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gőzölögtetést legalább két, a gőzölendő hordozóréteg (1) előtolási irányában időben egymást követően elgőzölögtetőből (19, 35) végezzük. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
49. A 46-48. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy következő védőréteget (39) közvetlenül egy előző védőréteghez (3) csatlakoztatva gőzölögtetjük fel. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
50. A 46-49. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy következő védőréteget (39) az előző védőréteg (3) dermedésének megkezdődése után gőzölögtetünk fel. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
51. A 46-50. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egymás követő védőrétegek (39) felvitelét azonos időközök elteltével végezzük. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
52. Az 51. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egymást követő gőzöléseket körülbelül 30 és 120 másodperces időintervallumok elteltével végezzük. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
53. Az 46-50. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mindenkori következő védőréteg (39) és az előző védőréteg (3) felvitele között a felviendő védőréteg (3, 39) jellegétől függő időközöket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
54. Az 53. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes védőrétegek (3, 39) felvitelét állandó időközökkel végezzük. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
55. Az 53. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes védőrétegek (3, 39) felvitelét változó időközökkel végezzük. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
56. Az 55. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes védőrétegek (3, 39) számának növekedésével a két, egymást követő védőrétegek (3, 39) közötti időközöket megnöveljük. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
57. Az 55. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes védőrétegek (3, 39) számának növekedésével a két, egymást követő védőréteg (3, 39) közötti időközöket csökkentjük. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
58. A 41-57. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két, egymást követő védőrétegben (3, 39) ugyanazt a műanyagot visszük fel. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
59. A 41-57. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két, egymást követő védőrétegben (3, 39) különböző műanyagokat viszünk fel. (Elsőbbsége: 1991.02.08.)
60. Az 59. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy először gyantaanyagokat (22), majd viaszanyagokat (38) viszünk fel. (Elsőbbsége: 1991.02. 08.)
61. Az 59. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy először viaszanyagokat (38), majd gyantaanyagokat (22) viszünk fel. (Elsőbbsége: 1991. 02. 08.)
62. Az 59-61. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy váltakozó sorrendben gyantaanyagokat (22) és viaszanyagokat (38) viszünk fel. (Elsőbbsége: 1991.02. 08.)
63. A 46-55. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves réteget a fémrétegre (2) közvetlenül legalább egy, fűtött elgőzölögtetőből (19) visszük fel, amibe az elgőzölögtetésre kerülő szerves anyagot (22) olyan sebességgel adagoljuk, ami összhangban van azzal a gőzölögtetési sebességgel, amellyel a fémréteget (2) egy hordozórétegre (1) felvisszük. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
64. A 63. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy elgőzölögtető (19) felületet villamosán futjük. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
65. A 40-64. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémrétegre (2) nagy affinitással rendelkező szerves anyagú réteget gőzölögtetünk fel. (Elsőbbsége: 1990.09.27.)
66. A 40-65. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy gyantaanyagot (22), mint szerves réteget egy elgőzölögtetőben, elgőzölgésbe hozott gyantafürdőből (23) gőzölögtetjük fel a fémrétegre (2). (Elsőbbsége: 1990. 09. 27.)