HU215403B

HU215403B - Inszekticid és akaricid hatású fluor-olefinek, eljárás előállításukra, ezeket tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények és alkalmazásuk

Info

Publication number: HU215403B
Application number: HU9602967A
Authority: HU
Inventors: Bhupinder Pall Singh Khambay; Mu-Guang Liu
Original assignee: British Technology Group Ltd.
Priority date: 1994-04-29
Filing date: 1995-04-26
Publication date: 1998-12-28
Also published as: HUT76430A; WO1995029887A1; GB2288803A; CZ310796A3; BG100934A; US5880162A; FI964343A; TW398956B; RU2154625C2; FI964343A0; SK281501B6; HU9602967D0; GB2301360A; AU2264995A; NO964563D0; KR970702836A; GB9620352D0; ZA953119B; GB2288803B; TR28774A

Description

A találmány inszekticid és akaricid hatású, nem észter típusú, a telítetlen kötésű szénatomon fluoratommal szubsztituált, piretroid olefinekre, előállításukra, ezeket tartalmazó inszekticid és akaricid készítményekre és alkalmazásukra vonatkozik.

Közismert, hogy egyre növekvő számban fordulnak elő olyan rovarkártevők, amelyek az általánosan használt rovarirtó szerekkel szemben rezisztensek, ezért folytonos igény mutatkozik új, eltérő hatásspektrumú, a fogékony és rezisztens kártevőfajok ellen egyaránt hatékony vegyületek kifejlesztésére.

A GB-A 2 270 693 számú leírásban kifejezetten talajlakó rovarkártevőkkel szemben hatékony, a telítetlen kötésű szénatomjukon fluoratomot hordozó arilcikloalkil-olefineket írtak le. Legújabban azt találtuk, hogy bizonyos új, 1-helyzetben szubsztituált 1,4-díaril3-fluor-2-butének egy sor rovarkártevővel szemben kiváló hatékonyságot mutatnak.

Az 1,4-diaril-2-butének között már korábban is találtak rovarölő hatású vegyületeket. Az US 4975451 számú szabadalmi iratból ismeretesek bizonyos ciklopropildiaril-2-butének, amelyeknek rovar- és atkaölő hatást tulajdonítanak, míg a 60115545, 60193902 és 60193940 számú japán szabadalmi iratokban rovarölő hatású 1,1-dialkil-1,4-diaril-2-buténeket hoztak nyilvánosságra, de ezen iratok egyikében sem található utalás olyan vegyületekre, amelyek képletében a telítetlen kötésű szénatom hidrogénatomjának helyén fluoratom áll.

A találmány tárgyát azok az I általános képletű, inszekticid és akaricid hatású vegyületek képezik, amelyek képletében

R¹ és R² jelentése azonos vagy különböző 1-6 szénatomos alkilcsoport, vagy R¹ hidrogénatomot jelent, és R² jelentése ciklopropilcsoport;

Ar_A jelentése szubsztituált fenilcsoport;

Ar_B jelentése fenoxi-, fenil-, benzil- vagy benzoilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, amely adott esetben további szubsztituenst is hordozhat;

és az Ar_A-CR'R²-, valamint -CH₂-Ar_B általános képletű csoportok, amelyek a kettős kötésű szénatomokhoz kapcsolódnak, egymáshoz képest transz-helyzetűek.

Ar_A szubsztituált fenilcsoportot jelent, amelyen a szubsztituens - például halogénatom, 1-6 szénatomos alkoxi- vagy halogén-alkoxi-csoport - para-helyzetű.

Az Ar_B szimbólum fenoxi-, fenil-, benzil- vagy benzoilcsoporttal, főként 3-, azaz meta-helyzetben szubsztituált fenilcsoportot jelenthet, amely fenilcsoport további szubsztituenst is, elsősorban fluoratomot hordozhat, és kiváltképpen előnyös, ha ez a szubsztituens 4-, azaz para-helyzetű. A legfontosabb vegyületek képletében Ar_B 3-fenoxi-fenil- vagy 3-fenoxi-4-fluor-fenilcsoportot jelent.

A találmány szerinti I általános képletű vegyületek tulajdonképpen két vegyületcsaládot képviselnek. Az egyiket azok a vegyületek alkotják, amelyek képletében R¹ hidrogénatomot és R² ciklopropilcsoportot jelent, míg a másik, szintén az I általános képlettel jellemezhető vegyületcsalád azokból a vegyületekből áll, amelyek képletében R¹ és R² jelentése egymástól függetlenül alkilcsoport, illetve előnyösen R¹ és R² egyaránt metilcsoportot jelent.

A találmány további tárgya eljárás az I általános képletű vegyületek előállítására, ami abból áll, hogy egy a általános képletű csoportot magában foglaló vegyületet és egy, az Ar_B szimbólumnak megfelelő molekularészt magában foglaló vegyületet egymással reagáltatunk, miáltal a megfelelő a általános képletű csoportot és Ar_B- általános képletű csoportot a -CH=C(F)-CH₂képletű szerkezeti elem közbeékelődésével összekapcsoljuk, és így egy I általános képletű vegyületet kapunk.

Előnyösen a találmány szerinti eljárás egy, az Ar_Báltalános képletű csoportból származtatható nukleofil reagens és egy II általános képletű vegyület - a képletben Q egy jó kilépő csoportot jelent - katalitikus reakcióján alapszik.

Tipikus esetben a reagáltatást valamilyen átmenetifém-katalizátor, előnyösen valamilyen rézsó vagy rézsólítiumsó komplex jelenlétében végezzük.

Az Ar_B- általános képletű csoportból származtatható nukleofil reagens rendszerint egy Ar_B-MgBr általános képletű Grignard-reagens vagy egy alkálifémet tartalmazó fémorganikus vegyület, például egy Ar_B-Li általános képletű lítiumvegyület, míg a Q szimbólumnak megfelelő kilépő csoport tipikus esetben halogénatom, például brómatom, illetve valamilyen acil-oxi-csoport, például acetoxicsoport. A rézsók közül a réz(I)-sók a megfelelőek, különösen a halogenidek, így a réz(I)-bromid vagy réz(I)-jodid, továbbá a réz(I)-cianid. A Li₂CuY₂Z₂ általános képletű rézkomplexeket, amelyek képletében Y és Z jelentése klór-, bróm- vagy jódatom, illetve cianocsoport, ugyancsak használhatjuk katalizátorként a reakció kivitelezése során. Hasonló kémiai átalakításokat Érdiek írt le [lásd Tetrahedron, 40, 641-657 (1984)].

Egy, az I általános képletű vegyületek előállítására szolgáló tipikus eljárás lépéseit az A reakció vázlat szemlélteti, itt az utolsó lépésben a Q szimbólumnak megfelelő kilépő csoport acetoxicsoport.

Az Ar_B-MgBr általános képletű Grignard-reagenseket, ha úgy kívánjuk, az UK 2226315 és 218773 számú szabadalmi iratokban közölt módon, az ott megadott köztitermékeken keresztül állíthatjuk elő.

Az I általános képletű vegyületeket a legkülönbözőbb területeken, így a háztartásokban, a kertészetekben, illetve általában a mezőgazdaságban, továbbá az egészségügy területén - beleértve az állatgyógyászatot is - alkalmazhatjuk rovarkártevők leküzdésére. Ennélfogva ugyancsak a találmány tárgyát képezik azok a peszticid készítmények, amelyek hatóanyagként tartalmazzák az I általános képletű vegyületeket, közömbös hordozókkal vagy hígítószerekkel együtt.

Hígítószerként a peszticid készítményekhez használhatunk mind szilárd, mind folyékony anyagokat; így a készítmény formája lehet például granulátum, porozószer vagy emulgálható sűrítmény. A szemcsés készítmények előállításához alkalmas hígítószerekre példaként különböző porózus anyagokat adhatunk meg, ilyen többek között a horzsakő, a gipsz vagy a kukoricacsut2

HU 215 403 Β kából készült őrlemény. A porozószerek előállításánál elsősorban kaolint, bentonitot, kovaföldet vagy talkumot használhatunk hígítószerként, míg az emulgálható sűrítmények esetében rendszerint különböző oldószerek, célszerűen ketonok vagy aromás oldószerek, továbbá egy vagy több ismert nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószer együttes alkalmazásával állíthatunk elő megfelelő készítményt.

A szilárd készítmények, így különösen a granulátumok előnyösen 0,5 és 15 tömegszázalék közötti mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagot, míg a folyékony készítmények hatóanyag-tartalma a veteményre történő alkalmazásnál rendszerint lényegesen alacsonyabb, mindössze 0,0001-1 tömegszázalék. Egyes készítmények, például a nedvesíthető porok hatóanyagtartalma azonban elérheti a 75 tömegszázalékot is.

Az I általános képletű vegyületek speciális alkalmazási területe a talajlakó rovarkártevők elleni védekezés, ami akár a termőtalajra való kijuttatással, akár a vetőmag kezelésével, azaz csávázásával történhet, mindazonáltal az elpusztítandó rovarkártevőtől, valamint az élősdifertőzés helyétől függően bármilyen más felhasználási mód szóba jöhet.

Általában kielégítő eredményt érhetünk el, ha az alkalmazás módjától függően, a készítményeket hektáronként 1-500 g hatóanyagnak megfelelő mennyiségben juttatjuk ki a fertőzés helyére.

Könnyen belátható, hogy a készítmények több I általános képletű vegyületből álló keveréket és/vagy más egyéb növényvédő szer hatóanyagokat, így rovarölő, atkaölő vagy gombaölő szereket, továbbá szinergikus hatást kifejtő összetevőket is tartalmazhatnak.

A találmány szerinti készítményeket felhasználhatjuk talajlakó kártevők, így a bogarak (Coleoptera), a lepkék (Lepidoptera) és a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartozó kártevők, különösen gyökérférgek (root worms), bagolylepkefélék (cut worms), drótférgek (wireworms), százlábúak (millipedes) és gabonatripsz (wheat bulb fly) irtására, illetve az általuk okozott károk megelőzésére. Úgy véljük, hogy a találmány szerinti készítmények a talajra juttatva és/vagy csávázószerként egy sor növény, például kukorica, cukorrépa, burgonya, dohány és gyapot termesztésénél alkalmazást nyerhetnek.

A találmány szerinti vegyületek azonfelül hatékonynak bizonyultak más rovarkártevők, például házi légy, mustárbogár és gyémánthátúmoly ellen is, így ezek irtására szintén eredményesen használhatók.

A találmány további ismertetésére az itt következő részben példákat adunk meg. Az 1-15. példákban a köztitermékek előállítását írjuk le, míg a 16-25. példákban az I általános képletű vegyületek előállításával foglalkozunk. A 26. példában a hatóanyagok rovarirtó szerként való felhasználásával kapcsolatban találhatók adatok.

A 16-25. példákban közöljük az előállított vegyületek ¹³C-NMR-spektrumait. A jelek hozzárendelését az egyes szénatomokhoz az A, illetve B képletnél feltüntetett számozás sorrendjében adjuk meg. A bizonytalan, többféleképpen értékelhető csúcsokat kisbetűkkel, például: a, b, külön megjelöljük. Azokat a szénatomokat, amelyeknél a csúcsok intenzitása nem haladja meg a zajszintet, N nagybetűvel jelezzük. A fluoratomhoz tartozó kapcsolási állandókat Hz-ben kifejezve a zárójelbe tett számok mutatják.

1. példa

Metil-[4-ciklopropil-2-fluor-4-(4-klór-fenil)-2butenoát]

Bemérünk 0,88 g savval mosott cinkport, 0,14 g réz(I)-kloridot, 2,0 g 4Á pórusméretű molekulaszitát és 15 ml vízmentes tetrahidrofuránt. Az elegyet nitrogéngáz alatt keverjük, miközben lassú ütemben beadagolunk előbb 1,07 g l-ciklopropil-l-(4-klór-fenil)-acetaldehidet [M. Elliott et al.: Pestic. Sci., 11, 513-525 (1980)], majd 0,47 ml ecetsavanhidridet. Ezt követően a reakcióelegyet felmelegítjük 50 °C-ra, cseppenként hozzáadunk 0,80 g metil-(fluor-diklór-acetát)-ot, és folytatjuk a kevertetést 50 °C-on még 4 óra hosszáig. A reakcióidő leteltével az elegyet lehűtjük, 150 ml dietil-éterrel meghígítjuk, majd Celite-ből készült szűrőágyon megszűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, és a visszamaradó olajat kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk, dietil-éter és hexán 1:9 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Ilyen módon 0,92 g metil-[4-ciklopropil-2-fIuor-4-(4-klór-fenil)2-butenoát]-ot kapunk; a kitermelés 64%.

2. példa

Metil-[4-ciklopropil-4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-2butenoát]

Az 1. példában leírtaknak megfelelően eljárva, 40 ml tetrahidrofuránban reagáltatjuk a következőket: 4,0 g cinkpor, 0,40 g réz(I)-klorid, 3,2 g 4Á pórusméretű molekulaszita, 3,08 g ciklopropil-(4-etoxi-fenil)-ketonból M. Elliott és munkatársai szerint előállított [lásd M. Elliott et al.: Pestic. Sci., 11, 513-525 (1980)] 1ciklopropil-l-(4-etoxi-fenil)-acetaldehid, 1,4 ml ecetsavanhidrid és 3,3 g metil-(fluor-diklór-acetát). Az így kapott termék a címben megnevezett vegyület, amelynek a tömege 1,6 g; a kitermelés 39%.

3. példa

Metil-[2-fluor-4-(4-klór-fenil)-4-metil-2-pentenoát]

Az 1. példában bemutatott eljárást ismételjük meg úgy, hogy bemérünk 1,86 g cinkport, 0,28 g réz(I)-kloridot, 2 g 4Á pórusméretű molekulaszitát és 30 ml tetrahidrofuránt, majd 1,74 g 2-(4-klór-fenil)-2-metilpropionaldehidet [előállítását lásd A. E. Baydar et al.: Pestic. Sci., 23, 231-246 (1988)], 1,1 ml ecetsavanhidridet és 1,6 g metil-(fluor-diklór-acetát)-ot adunk az elegyhez. Ilyen módon 1,4 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 20%.

4. példa

Metil-[4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-4-metil-2-pentenoát]

Megismételjük az 1. példában megadott eljárást úgy, hogy bemérünk 4,0 g cinkport, 0,58 g réz(I)-kloridot, 4,4 g 4Á pórusméretű molekulaszitát és 40 ml tetrahidrofuránt, majd 3,6 g 2-(4-etoxi-fenil)-2-metilpropionaldehidet [előállítását lásd A. E. Baydar et al.:

HU 215 403 Β

Pestic. Sci., 23, 247-257 (1988)], 2,1 ml ecetsavanhidridet és 3,5 g metil-(fluor-diklór-acetát)-ot adunk az elegyhez. Ilyen módon 1,22 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 22%.

5. példa

Metil-{2-fluor-4-metil-4-[4-(trifluor-metoxi)-fenil]-2pentenoát}

Az 1. példában bemutatott eljárást ismételjük meg úgy, hogy bemérünk 3,4 g cinkport, 0,5 g réz(I)-kloridot, 4 g 4Á pórusméretű molekulaszitát és 40 ml tetrahidrofuránt, majd 2,2 g 2-metil-2-[4-(trifluormetoxi)-fenil]-propionaldehidet [előállítását lásd A. W. Famham et al.: Pestic. Sci., 28, 25-34 (1990)], 1,4 ml ecetsavanhidridet és 2,9 g metil-(fluor-diklór-acetát)-ot adunk az elegyhez. Ilyen módon 0,49 g a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 16%.

6. példa

4-Ciklopropil-2-fluor-4-(4-klór-fenil)-2-butén-l-ol

0,91 g, az 1. példában leírtak szerint előállított metil[4-ciklopropil-2-fluor-4-(4-klór-fenil)-2-butenoát]-ot feloldunk 20 ml vízmentes dietil-éterben, majd keverés közben, cseppenként hozzáadjuk az oldatot 0,34 g lítium-(tetrahidrido-aluminát) 25 ml vízmentes dietil-éterrel készült és 0 °C-ra hűtött szuszpenziójához. A beadagolás végeztével még 40 percig keverjük az elegyet, miközben hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, majd 4 ml vizet adunk hozzá, azután háromszor 20 ml dietiléterrel extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot háromszor 10 ml vízzel mossuk, szárítjuk, végül vákuumban bepároljuk. A visszamaradó olajat kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk, dietil-éter és hexán 2:3 arányú elegy ével eluálva az oszlopot, aminek eredményeképpen 0,61 g 4-ciklopropil-2-fluor-4-(4klór-fenil)-2-butén-l-olt kapunk. A kitermelés 78%.

7. példa

4-Ciklopropil-4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-2-butén-l-ol

A 6. példában bemutatott eljárást követve 1,2 g, a 2. példában leírtak szerint előállított metil-[4-ciklopropil4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-2-butenoát]-ot reagáltatunk 40 ml dietil-éterben 0,2 g lítium-(tetrahidridoaluminát)-tal. Ilyen módon 1,05 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 99%.

8. példa

2-Fluor-4-(4-klé>r-feml)-4-metil-2-pentén-l-ol

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 6. példában megadtuk, azonban itt 20 ml dietil-éterben 0,56 g, a 3. példában leírtak szerint előállított metil-[2-fluor-4-(4klór-fenil)-4-metil-2-pentenoát]-ot és 0,21 g lítium[tetrahidrido-aluminát]-ot reagáltatunk. Ilyen módon 0,35 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 92%.

9. példa

4-(4-Etoxi-fenil)-2-fluor-4-metil-2-pentén-l-ol

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 6. példában részleteztük, azonban itt 0,2 g, a 4. példában leírtak szerint előállított metil-[4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-4-metil-2-pentenoát]-ot reagáltatunk 0,1 g lítium-(tetrahidrido-aluminát)-tal 15 ml dietil-éterben. Ilyen módon 0,16 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 90%.

10. példa

2-Fluor-4-metil-4-[4-(trifluor-metoxi)-fenil]-2pentén-l-ol

A 6. példában megadott eljárást követve, 10 ml dietil-éterben 0,19 g, az 5. példában leírtak szerint előállított metil- {2-fluor-4-metil-4-[4-(trifluor-metoxi)-fenil]-2-pentenoát}-ot és 90 mg lítium-(tetrahidrido-aluminát)-ot reagáltatunk. Ilyen módon 0,16 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 93%.

11. példa [4-Ciklopropil-2-fluor-4-(4-klór-fenil)-2-butenil]acetát

0,51 g, a 6. példában leírtak szerint előállított 4ciklopropil-2-fluor-4-(4-klór-fenil)-2-butén-l-ol 30 ml benzollal és 0,24 ml piridinnel készült oldatához keverés közben, 0 °C-on, lassú ütemben 1,2 ml acetil-kloridot adunk. A reakcióelegyet 24 órán át keverjük, miközben hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, azután 2 ml vizet adunk hozzá, majd háromszor 20 ml dietiléterrel extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot háromszor 10 ml vízzel mossuk, szárítjuk, végül vákuumban bepároljuk. A visszamaradó olajat kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk, dietiléter és hexán 1:4 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott [4-ciklopropil-2-fluor-4-(4-klór-fenil)-2butenil]-acetát tömege 0,46 g; a kitermelés 78%.

12. példa [4-Ciklopropil-4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-2-butenil]acetát

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 11. példában megadtuk, itt azonban 34 ml benzol és 0,24 ml piridin elegyében 0,65 g, a 7. példában leírtak szerint előállított 4-ciklopropil-4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-2-butén-1 olt reagáltatunk 1,2 ml acetil-kloriddal. Ilyen módon 0,75 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 99%.

13. példa [2-Fluor-4-(4-klór-fenil)-4-metil-2-pentenil]-acetát

A 11. példában megadott eljárást követve, 20 ml benzol és 0,15 ml piridin elegyében 0,34 g, a 8. példában leírtak szerint előállított 2-fluor-4-(4-klór-fenil)-4metil-2-pentén-l-olt reagáltatunk 0,76 ml acetil-kloriddal. Ilyen módon 0,35 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 87%.

14. példa [4-(4-Etoxi-fenil)-2-fluor-4-metil-2-pentenil]-acetát

All. példában megadott eljárást követve, 4 ml benzol és 0,04 ml piridin elegyében 86 mg, a 9. példában leírtak szerint előállított 4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-4-me4

HU 215 403 Β til-2-pentén-l-olt reagáltatunk 0,17 ml acetil-kloriddal. Ilyen módon 0,1 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 99%.

75. példa {2-Fluor-4-rnetil-4-[4-(trifluor-metoxi)-fenil]-2pentenilj-acetát

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 11. példában megadtuk, azonban itt 10 ml benzol és 0,081 ml piridin elegyében 0,2 g, a 10. példában leírtak szerint előállított 2-fluor-4-metil-4-[4-(trifluor-metoxi)-fenil]2-pentenolt reagáltatunk 0,41 ml acetil-kloriddal. Ilyen módon 0,23 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 99%.

16. példa [4-(3-Fenoxi-fenil)-3-fluor-l-(4-klór-fenil)-2-butenil]ciklopropán

0,3 g l-bróm-3-fenoxi-benzolt 2 ml vízmentes tetrahidrofuránban, nitrogéngáz alatt, elemi jódot használva iniciátorként, 21 mg fémmagnéziummal reagáltatunk mintegy 40 °C-on, 10 percig. Az így keletkezett Grignard-reagenst lehűtjük -78 °C-ra, azután lassan, keverés közben beadagoljuk 0,11 g, a 11. példában leírtak szerint előállított [4-ciklopropil-2-fluor-4-(4klór-fenil)-2-butenil]-acetát 1 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát, majd az elegyet éjszakán át keverjük, miközben hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni. Másnap 2 ml vizet adunk az elegyhez, utána háromszor 10 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot háromszor 5 ml vízzel mossuk, szárítjuk, végül vákuumban bepároljuk. A visszamaradó olajat előbb preparatív vékonyréteg-kromatográfiás eljárással, dietil-éter és hexán 1:9 arányú elegyében kifejlesztve a kromatogramot, majd nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással, Cl8 oszlopon, 8 ml/perc sebességgel, metanollal végezve az eluálást, tisztítjuk. Az így kapott [4-(3-fenoxi-fenil)-3-fluor-l-(4-klórfenil)-2-butenil]-ciklopropán tömege 49,5 mg; a kitermelés 33%.

¹³C-NMR-spektrum: 142,9; 128,4*; 128,7*; 131,0;

43,6 (4); 16,6; 3,8; 4,5; 110,0 (15); N; 38,4 (29);

138,3; 117,3; 157,5b; 119,1; 129,8; 123,6; Nb; 118,9; 129,8; 123,3.

17. példa [l-(4-Etoxi-fenil)-4-(3-fenoxi-fenil)-3-fluor-2-butenil]ciklopropán

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 16. példában megadtuk, azonban itt 0,53 g l-bróm-3-fenoxi-benzolból és 39 g fémmagnéziumból 4 ml tetrahidrofuránban előállított Grignard-reagenst reagáltatunk 0,18 g, a 12. példában leírtak szerint kapott [4-ciklopropil-4-(4etoxi-fenil)-2-fluor-2-butenil]-acetáttal. A bepárlás után visszamaradó nyersterméket preparatív vékonyrétegkromatográfiás eljárással tisztítjuk, dietil-éter és hexán 1:9 arányú elegyében kifejlesztve a kromatogramot. Ilyen módon 66,3 g [l-(4-etoxi-fenil)-4-(3-fenoxifenil)-3-fluor-2-butenil]-ciklopropánt kapunk; a kitermelés 28%.

¹³C-NMR-spektrum: 136,3; 128,2; 114,3;

157,1*; 43,2 (4); 16,8; 3,7; 4,5; 110,6 (15);

156,9 (256); 38,8 (30); 138,6; 117,2; 157,3*;

119,1; 129,8; 123,6; 157,4⁶; 118,9; 129,7; 123,2;

63,4; 14,9 (OEt).

18. példa l-(3-Fenoxi-fenil)-2-fluor-4-(4-klór-fenil)-4-metil-2pentén

A 16. példában megadott eljárást követjük, itt azonban 0,19 g 1-bróm-3-fenoxi-benzolból és 22 g fémmagnéziumból 2 ml tetrahidrofuránban előállított Grignardreagenst reagáltatunk 0,12 g, a 13. példában leírtak szerint kapott [2-fluor-4-(4-klór-fenil)-4-metil-2-pentenil]acetáttal. A bepárlás után visszamaradó nyersterméket előbb preparatív vékonyréteg-kromatográfiás eljárással, dietil-éter és hexán 1:9 arányú elegyében kifejlesztve a kromatogramot, majd nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással, Cl8 oszlopon, 3 ml/perc átfolyási sebesség mellett metanollal végezve az eluálást, tisztítjuk. Ilyen módon 38 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 22%.

¹³C-NMR-spektrum: 131,4; 128,1*; 127,1*; 148,4;

38,5; 30,1 (3); 116,0 (9); N; 39,1 (29); 138,6; 117,2; 157,4b; 119,0; 129,7; 123,6; 157,0b; H8,9; 129,8;

123,3.

79. példa

4-(4-Etoxi-feml)-l-(3-fenoxi-feml)-2-fluor-4-metil-2pentén

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 16. példában megadtuk, itt azonban 0,31 g l-bróm-3-fenoxi-benzolból és 24 mg fémmagnéziumból 2 ml tetrahidrofuránban előállított Grignard-reagenst reagáltatunk 70 mg, a 14. példában leírtak szerint kapott [4-(4-etoxifenil)-2-fluor-4-metil-2-pentenil]-acetáttal. A bepárlás után visszamaradó nyersterméket preparatív vékonyréteg-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, dietil-éter és hexán 1:9 arányú elegyében kifejlesztve a kromatogramot. Ilyen módon 44 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 45%.

¹³C-NMR-spektrum: 142,0; 126,6; 113,9; 157,1*;

38,3; 30,2 (3); 116,6 (9); 156,7 (260); 39,2 (29);

138,9; 11; 117,1; 157,4b; 119,1; 129,7; 123,6; 157,1*; 118,9; 129,7; 123,3; 63,3; 14,9 (OEt).

20. példa l-(3-Fenoxi-fenil)-2-fluor-4-metil-4-[4-(trifluor-metoxi)fenil1-2-pentén

Mindenben a 16. példában megadott eljárást követjük, azonban itt 0,3 g l-bróm-3-fenoxi-benzolból és 22 mg fémmagnéziumból 2 ml tetrahidrofuránban előállított Grignard-reagenst reagáltatunk 0,1 g, a 15. példában leírtak szerint kapott {2-fluor-4-metil-4-[4(trifluor-metoxi)-fenil]-2-pentenil}-acetáttal. A bepárlás után visszamaradó nyersterméket preparatív vékonyréteg-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, a szolvens dietil-éter és hexán 1:9 arányú elegye. Ilyen módon 56 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 42%.

HU 215 403 Β ¹³C-NMR-spektrum: 148,6; 127,0; 120,4; 157,7»;

38,6; 30,2 (3); 115,9 (10); 157,3 (261); 39,1 (29);

138,6; 117,2; 157,5*>; 119,0; 129,8; 123,6; 151,1»;

118,9; 129,8; 123,3.

21. példa [4-(3-Fenoxi-4-fluor-fenil)-3-fluor-l-(4-klór-fenil)-2butenilj-ciklopropán

Mindenben a 16. példában megadott eljárást követjük, azonban itt 0,3 g l-bróm-3-fenoxi-4-fluor-benzolból és 21 mg fémmagnéziumból 2 ml tetrahidrofuránban előállított Grignard-reagenst reagáltatunk 0,14 g, a 11. példában leírtak szerint kapott [4-ciklopropil-2-fluor-4-(4-klór-fenil)-2-butenil]-acetáttal. A bepárlás után visszamaradó nyersterméket előbb preparatív vékonyréteg-kromatográfiás eljárással, dietiléter és hexán 1:9 arányú elegyében kifejlesztve a kromatogramot, majd nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással, C18 oszlopon, 3 ml/perc átfolyási sebesség mellett metanollal végezve az eluálást, tisztítjuk. Ilyen módon 43 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 21%.

¹³C-NMR-spektrum: 131,9; 128,5»; 128,7»; 142,8;

43,6 (4); 16,5; 3,8; 4,5; 110,0 (15); N; 37,9 (29); N; 121,9; N;N; 117,0 (20); 124,8 (6); N; 129,7; 117,4; 123,2.

22. példa [l-(4-Etoxi-fenil)-4-(3-fenoxi-4-fluor-fenil)-3-fluor-2butenilj-ciklopropán

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 16. példában megadtuk, itt azonban 0,52 g l-bróm-3-fenoxi-4fluor-benzolból és 32 mg fémmagnéziumból 4 ml tetrahidrofuránban előállított Grignard-reagenst reagáltatunk 0,2 g, a 12. példában leírtak szerint kapott [4-ciklopropil-4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-2-butenil]acetáttal. A bepárlás után visszamaradó nyersterméket preparatív vékonyréteg-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, dietil-éter és hexán 1:9 arányú elegyében kifejlesztve a kromatogramot. Ilyen módon 56 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 20%.

¹³C-NMR-spektrum: 136,2; 128,2; 114,3; 157,2»;

43,2 (4); 16,7; 3,7; 4,5; 110,8 (14); 156,8 (255);

37,8 (30); 133,4 (4); 122,0; 143,6 (12); 153,2 (248); 116,9(18); 124,8 (7); 157,4»; 117,3; 129,7; 123,2;

63,4; 13,9 (OEt).

23. példa l-(3-Fenoxi-4-fluor-fenil)-2-fluor-4-(4-klór-fenil)-4metil-2-pentén

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 16. példában megadtuk, ezúttal azonban 0,36 g l-bróm-3-fenoxi4-fluor-benzolból és 26 mg fémmagnéziumból 4 ml tetrahidrofuránban előállított Grignard-reagenst reagáltatunk 0,1 g, a 13. példában leírtak szerint kapott [2fluor-4-(4-klór-fenil)-4-metil-2-pentenil]-acetáttal. A bepárlás után visszamaradó nyersterméket preparatív vékonyréteg-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, dietiléter és hexán 1:9 arányú elegyében kifejlesztve a kromatogramot. Ilyen módon 68 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 43%. ¹³C-NMR-spektrum: 131,4; 127,0»; 128,1»; 148,3;

38,5; 30,1 (4); 116,0 (10); 156,5 (261); 38,5 (29);

133,4 (4); 121,8; 143,6 (12); 153,2 (248); 117,0 (18); 124,8 (8); 157,2; 117,4; 129,7; 123,2.

24. példa

4-(4-Etoxi-fenil)-l-(3-fenoxi-4-fluor-fenil)-2-fluor-4metil-2-pentén

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 16. példában megadtuk, azonban itt 0,28 g l-bróm-3-fenoxi-4fluor-benzolból és 20 mg fémmagnéziumból 2 ml tetrahidrofuránban előállított Grignard-reagenst reagáltatunk 60 mg, a 14. példában leírtak szerint kapott [4-(4-etoxi-fenil)-2-fluor-4-metil-2-pentenil]-acetáttal. A bepárlás után visszamaradó nyersterméket előbb preparatív vékonyréteg-kromatográfiás eljárással, dietil-éter és hexán 1:9 arányú elegyében kifejlesztve a kromatogramot, majd nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással, Cl8 oszlopon, 3 ml/perc átfolyási sebesség mellett, 5% vizet tartalmazó metanollal végezve az eluálást, tisztítjuk. Ilyen módon 18 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 20%.

¹³C-NMR-spektrum: 141,9; 121,5; 113,9; 156,9; 38,2;

30,2 (4); 116,8 (9); N; 38,3 (29); N; 121,9; N; N; 116,9(18); 124,8 (7); 157,2; 117,4; 129,7; 123,2.

25. példa l-(3-Fenoxi-4-fluor-fenil)-2-fluor-4-metil-4[4-(trifluor-metoxi)-fenil]-2-pentén

Ugyanúgy járunk el, mint ahogyan azt a 16. példában megadtuk, ezúttal azonban 0,4 g l-bróm-3fenoxi-4-fluor-benzolból és 26 mg fémmagnéziumból 4 ml tetrahidrofuránban előállított Grignard-reagenst reagáltatunk 90 mg, a 15. példában leírtak szerint kapott {2-fluor-4-metil-4-[4-(trifluor-metoxi)-fenil]-2pentenilj-acetáttal. A bepárlás után visszamaradó nyersterméket preparatív vékonyréteg-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, dietil-éter és hexán 1:9 arányú elegyében kifejlesztve a kromatogramot. Ilyen módon 40 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk; a kitermelés 33%.

^l3C-NMR-spektrum: 148,4; 127,0; 120,5; N; 38,6;

30,2 (3); 116,1 (10); 157,1 (260); 38,5 (29); 133,4(4); 121,8; 143,7 (12); 153,2 (248); 117,0 (18); 124,8 (7); 157,2; 117,4; 129,8; 123,3.

26. példa

A biológiai hatás vizsgálata

Annak megállapítása végett, hogy a találmány szerinti vegyületek mennyire hatékonyan alkalmazhatók különböző rovarkártevők, így házi légy, mustárbogár, gyémánthátúmoly és gyökérférgek ellen, elvégeztük a következő vizsgálatokat:

Házi légy (Musca domestica)

A vizsgálandó hatóanyagok acetonos oldataiból μΐ-nyi mennyiséget cseppentünk nőstény legyek potrohára. Minden egyes dózisszinten, két párhuzamos kí6

HU 215 403 Β sérletben 15-15 legyet vetünk alá a kezelésnek, és az egyes hatóanyagokat 6 dózisszinten vizsgáljuk. A kezelés után a legyeket 20±l °C-on tartjuk, majd 24 és 48 óra elteltével megállapítjuk az elpusztultak számát. Az LD₅₀-értékeket mikrogram per légy egységekben adjuk meg, és a relatív toxicitást az LD₅₀-értékek reciprokából számítjuk ki [lásd Sawicki et al.: Bulletin of the World Health Organisation, 35, 893 (1966) és Sawicki et al.: Entomologia and Exp. Appli., 10, 253 (1967)].

Mustárbogár (Phaedon cochleariae Fab)

A vizsgálandó hatóanyagok acetonos oldatával kifejlett mustárbogarak hasi oldalát kezeljük egy mikrocseppadagoló-készülék segítségével. Az így kezelt rovarokat 48 órán át tartjuk megfigyelés alatt, majd ezt követően megállapítjuk az elhullást. Két párhuzamos kísérletben, dózisszintenként 20-20 mustárbogarat vetünk alá a kezelésnek, és minden egyes hatóanyaggal 5 dózisszinten végezzük el a vizsgálatot.

Az LD₅₀-értékeket, valamint azokból a relatív hatékonyságot ugyanúgy számítjuk ki, mint a házi légy esetében.

Gyémánthátúmoly (Plutella xylostella)

A hatóanyag acetonos oldatainak 0,5 μΐ térfogatú cseppjeivel 5 lárvát kezelünk. Három párhuzamos kísérletben, dózisszintenként 10-10 lárvát kezelünk, és minden egyes hatóanyaggal 5 dózisszinten végezzük el a vizsgálatot. A kezelést követően a lárvákat hozzávetőleg 22 °C-on tartjuk, és 5 nap múlva, a bábozódás elmaradása alapján ítéljük meg a pusztulást.

Az LD₅₀-értékeket és a relatív hatékonyságot ugyanúgy számítjuk ki, mint a házi légy esetében.

Mindhárom fenti rovarfajnál a relatív hatékonyságot az ezekkel szemben egyik leghatékonyabbnak talált krizantemát-észterhez, az [(5-benzil-furán-3-il)-metil][(lR)-transz-krizantemát]-hoz (biorezmetrin) viszonyít5 va adjuk meg. Az eredményeket az 1. táblázat adatai (biorezmetrin = 100) mutatják, a betűkódok jelentése a következő: HF = házi légy; MB = mustárbogár; PX = gyémánthátúmoly.

A hatóanyagok reziduális talaj aktivitását Diabrotica balteata lárváin mértük a következőképpen:

A vizsgálandó hatóanyag pontosan kimért mennyiségét feloldjuk 1,0 ml acetonban, majd az oldatot minden esetben 22 g, 10% nedvességtartalmú, homokos talajon egyenletesen eloszlatjuk. 1 óra múlva 10 lárvát helyezünk a talajra, azután a kísérleti edényt 20±l °C állandó hőmérsékleten tartva, 48 óra elteltével megállapítjuk a mortalitást. Mindig két párhuzamos kísérletet végzünk, 10-10 lárvával. Öt különböző dózisszinten megismételve a mérést, az LC₅₀-értékeket az azonos mennyiségű talaj hatóanyag-koncentrációja alapján probit analízissel számítjuk ki.

A közvetlen helyi hatást a talajon úgy vizsgáljuk, hogy késői lárvaállapotú egyedeket a hatóanyagok etilmetil-ketonnal készült oldatainak 1 μΐ térfogatú csep25 pecskéivel kezelünk. Három párhuzamos kísérletben, dózisszintenként 10-10 lárvát vetünk alá a kezelésnek, és minden egyes hatóanyagot 5 dózisszinten vizsgálunk. 20 °C-on tartjuk a kezelt lárvákat, és 48 óra elteltével megállapítjuk a mortalitást.

A reziduális (Rés) és helyi (Top) talaj aktivitásra kapott adatokat az 1. táblázatban közöljük.

1. táblázat

A példa száma	R¹	R²	R	X	HF^a	MB^a	PX^a	Diabrotica
Top^b	Res^c
16	H	ciklopropil	Cl	H	48	23	-66	0,009	0,36
17	H	ciklopropil	EtO	H	9,5	40	160	0,024	0,7
18	Me	Me	Cl	H	9,5	1,6	-12	0,0041	0,17
19	Me	Me	EtO	H	25	4,7	61	0,005	0,3
20	Me	Me	FjCO	H	16	13	48	0,054	Na
21	H	ciklopropil	Cl	F	29	90	-180	0,005	0,03
22	H	ciklopropil	EtO	F	-60	160	-320	0,008	0,026
23	Me	Me	Cl	F	11	5,2	70	0,003	0,02
24	Me	Me	EtO	F	40	24	90	0,013	Na
25	Me	Me	F₃CO	F	13	29	-220	0,019	0,37

a = relatív hatékonyság a biorezmetrinhez (100) viszonyítva b = LD₅₀ pg per lárva c = LC_S0 a talajban jelen lévő koncentráció ppm-ben Na = nincs adat

HU 215 403 Β

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Az (I) általános képletű, inszekticid és akaricid hatású vegyületek, amelyek képletében

Ar_A jelentése szubsztituált fenilcsoport;

és az (a) általános képletű csoport és a -CH₂-Ar_B általános képletű csoport, amelyek a kettős kötésű szénatomokhoz kapcsolódnak, egymáshoz képest transz-helyzetűek.

2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek képletében az Ar_A fenilcsoport 4-, azaz para-helyzetben halogénatommal, 1-6 szénatomos alkoxi- vagy 1-6 szénatomos halogén-alkil-csoporttal szubsztituált.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vegyületek, amelyek képletében Ar_B jelentése 3-, azaz meta-helyzetben fenoxi-, fenil-, benzil- vagy benzoilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport.

4. A 3. igénypont szerinti vegyületek, amelyek képletében a fenilcsoport további szubsztituensként 4-, azaz para-helyzetben fluoratomot hordoz.

5. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek - a képletben R¹, R², Ar_A és Ar_B jelentése az 1. igénypontban megadott - előállítására, azzal jellemezve, hogy egy, az Ar_B általános képletű csoportból származtatható nukleofil reagenst és egy (II) általános képletű vegyületet - a képletben Q egy jó kilépő csoportot jelent katalizátor jelenlétében reagáltatunk.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nukleofil reagensként egy Grignard-reagenst használunk.

7. Inszekticid és akaricid készítmény, amely egy (I) általános képletű vegyület - a képletben R¹, R², Ar_A és Ar_B jelentése az 1. igénypontban megadott 0,0001-75 tömeg%-nyi mennyiségét tartalmazza valamilyen mezőgazdaságilag elfogadható hordozóval vagy hígítószerrel együtt.

8. A 7. igénypont szerinti inszekticid készítmény.

9. A 8. igénypont szerinti készítmény, amely alkalmas a talajban tenyésző rovarkártevők elleni védekezésre.

10. Egy, a 7-9. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, granulátum, porozószer vagy emulgeálható sűrítmény formájában.

11. Egy, a 7-10. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, amely az (I) általános képletű vegyületek valamelyikét 0,5 és 5 tömeg% közötti mennyiségben tartalmazza.

12. Egy, az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vegyület vagy egy, a 7-11. igénypontok bármelyike szerinti készítmény felhasználása talajlakó rovarkártevők elleni védekezésre.

13. Eljárás talajlakó rovarkártevők elleni védekezésre, azzal jellemezve, hogy egy, a 7-11. igénypontok bármelyike szerinti készítményt 1-500 g/ha hatóanyagmennyiségben a talajra alkalmazunk, vagy a vetőmagot kezeljük.

14. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a talajra történő alkalmazás esetében a fertőzött vagy fertőzésnek kitett területen hektáronként 1 és 100 g közötti mennyiségű hatóanyagnak megfelelő mennyiségű készítményt használunk.