HU215356B - Pelenka - Google Patents

Description

A találmány tárgya olyan pelenka, amely elülső részből, hátsó részből és ezek között elhelyezkedő lépésbetét részből van kialakítva, tartalmaz egy abszorbens elemet, amely egy folyadék-átnemeresztő anyagból készült alsó réteghez, és egy folyadékáteresztő anyagból készült felső fedőlaphoz van csatlakoztatva, amely fedőlap használat közben a viselőjéhez közel helyezkedik el, és amelyen a hátsó részben és a lépésbetét részben nyílás van kiképezve, tartalmaz továbbá a pelenka rugalmas elemeket, amelyek legalább a nyílás tartományában nincsenek az abszorbens elemhez csatlakoztatva.

Olyan pelenkák, amelyeknek a fedőlapja nyílással van ellátva, ismeretesek az AU-A-45217/85, az EP-A2-0,357,298 és az EP-A2-0,486,006 számú leírásokból, és céljuk ezeknek a megoldásoknak, hogy elkerüljék a bőr irritációját akkor, amikor valamilyen ürülék, például széklet érintkezik az ember bőrével. Ezen publikációk szerint ezt úgy oldják meg, hogy mivel a felső lapban rugalmas elemek vannak, és ezek összehúzódnak, az abszorbens elem teknő alakzatot vesz fel, ugyanakkor azonban a fedőlap az alsó rétegtől - amely a teknő alakzat alját képezi - távol van, és lényegében ennek a teknő alakzatnak egy fedelet képez, amelyen az előbb említett nyílás van. Az ilyen jellegű pelenkáknál problémát jelent, hogy a fedőlapon formált nyílásnak elegendően nagynak kell lenni, és elegendően jól elhelyezettnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítva legyen az, hogy a viselője által kiürített ürülék valóban az abszorbens elemre essen le. Komoly veszélye van annak, hogy ha az ürülék a fedőlapon marad, az a pelenkából kiszivárog és irritálni fogja viselőjének a bőrét.

A találmány célja olyan megoldás kidolgozása, amelynek segítségével csökkenthető annak a kockázata, hogy az ürülék a nyílás egyik oldalán a fedőlapon nagyobb mértékben rakódjon le, mint ahogy az eddigi megoldásoknál.

A találmány tárgya tehát pelenka, amelynek egy elülső része, egy hátsó része és ezek között elhelyezkedő lépésbetét része van, amely abszorbens elem egységet tartalmaz, amely egy folyadék-átnemeresztő alsó burkolólaphoz és egy folyadékáteresztő fedőlaphoz van csatlakoztatva, amely használat közben a viselőjéhez legközelebb esik, és amelyen egy olyan nyílás van kiképezve, amely a pelenkának a hátsó részében és a lépésbetét részében van kialakítva, tartalmaz továbbá a pelenka rugalmas elemeket, amelyek és a fedőlap legalább a nyílás tartományában nincsen az abszorbens elemhez csatlakoztatva.

A találmány szerinti pelenka lényege abban van, hogy a rugalmas elemek a fedőlapban egymáshoz képest széttartóan vannak elrendezve, a nyílás elülső szegélyétől kezdődően a lépésbetét részből kiindulva a hátsó rész felé, és a nyílás megfelelő oldalai mentén vannak a fedőlapon kialakítva.

Előnyös a találmány akkor, ha a hátrafelé széttartóan elrendezett rugalmas elemek a fedőlapban a nyílás oldalszegélyei mentén vannak kialakítva.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha a fedőlapban lévő rugalmas elemek a pelenka hosszirányában az elülső fedőlap csatlakozási ponttól lényegében a pelenkának a hátsó csatlakozási pontjáig vannak elhelyezve.

Előnyös még a találmány akkor, ha két rugalmas elem van a nyílás oldalszegélyei mentén elrendezve a pelenka elülső részétől kezdődően, és a rugalmas elemek a lépésbetét rész egy olyan pontjánál metszik egymást, amely a nyílás elülső szegélye előtt van.

Előnyös még a találmány akkor, ha a fedőlapban lévő két rugalmas elem egymástól széttartóan van úgy elrendezve, hogy a nyílás elülső szegélyétől a lépésbetét részben az elülső részig tart.

Ugyancsak előnyös a találmány akkor, ha a fedőlapon lévő nyílás oldalszegélyei közötti keresztirányú távolság az ürítési pontnál 3-6 cm.

Előnyös a találmány azon kiviteli alakja, ahol az abszorbens elem egység egy fő elemből - amely előnyösen óraüveg alakú - és két oldalsó elemből áll, amelyek a fő elemtől kifelé vannak, annak a megfelelő oldalán elhelyezve, és a fő elem egy ívelt tartománya mentén.

Előnyös még a találmány, ha az abszorbens elem egység egy alsó burkolólap és egy folyadékáteresztő belső burkolólap között van elhelyezve.

Előnyös továbbá a találmány, ha a fedőlapban lévő rugalmas elemek a fedőlaphoz, annak teljes hossza mentén rögzítve vannak.

Előnyös a találmány akkor is, ha a rugalmas elemek a fedőlaphoz csak a végeiknél, valamint a nyílás elülső szegélye előtt közvetlenül vannak rögzítve.

Végül pedig előnyös a találmány akkor, ha a fedőlap a pelenka többi részéhez a teljes elülső és hátsó részénél rögzítve van, és a fedőlap a fő elemhez vagy pedig ahhoz a burkolólaphoz, amely a fő elemet körülveszi egy központi illesztési tartományban, amely a fedőlap elülső rögzítési pontjától egy olyan pontig tart, amely a nyílás elülső szegélyétől adott távolságra van, és ez a távolság nagyobb, mint 2 cm, akkor, amikor a fedőlap még nincs összehúzott állapotban.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az 1. ábrán látható a találmány szerinti pelenka első kiviteli alakja térbeli rajza segítségével, mintha felülről átlátszó lenne, a 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott pelenka vázlatos rajza látható felülnézetben, kiterített sík állapotban, a 3. ábrán az 1. ábrán bemutatott pelenka keresztmetszete látható, a 4. ábrán a 2. ábrán bemutatott pelenka látható alulról nézve, és az abszorbens betételem feltüntetésével, az 5. ábrán a 2. ábrán bemutatott pelenkához hasonló további kiviteli alak látható sík állapotban, a 6. és 7. ábrán a 2. és a 3. ábrán bemutatott kiviteli alakok egy további változata látható, amely a találmány harmadik kiviteli alakja.

Az 1-4. ábrákon látható a találmány egyik példakénti kiviteli alakja, ahol megfigyelhető egy 1 ab2

HU 215 356 Β szorbens elem egység, amely célszerűen óraüveg alakú 2 fő elemből és két 3 és 4 oldalsó elemből áll. A 2 fő elem két, felső 5 réteg és alsó 6 rétegből áll. A felső réteg, valamint a két 3 és 4 oldalsó elem levegőn fektetett cellulóz pehelyből áll, míg az alsó 6 réteg abszorbens rétegelt anyagot tartalmaz, amelyre például leírást találhatunk a 9203445-3 számú svéd bejelentésben, amely olyan szárazon formázott lap, amely 5-100% cellulóz szálat tartalmaz, amelynek a tömegsűrűsége 0,2-1,0 g/cm³, a felülettömege pedig 30-2000 g/m², és amelyet úgy hoznak létre, hogy cellulóz szálakat tartalmazó szövetet préselnek anélkül, hogy ezt követően szálakra bontanák és pelyheket formáznának belőle. Az előbb említett bejelentésben részletesebben találhatunk utalást erre az anyagra. A 4. ábrán látható, hogy az alsó réteg négyszögletes alakú, és a felső 5 rétegnek csak egy része alatt helyezkedik el. Nyilvánvaló természetesen az, hogy az alsó 6 réteg más alakú is lehet, például óraüveg alakú, lehet T-alakú stb., amely azonban mindenképpen illeszkedik a felső 5 réteghez. Adott esetben más alakzatú is lehet, hosszirányban nagyobb kiterjedésű, de lehet olyan alakú és formájú, mint a felső 5 réteg. Az alsó 6 rétegnek nem kell feltétlenül abszorbens anyagból lennie, előnyös azonban, ha abból van, de adott esetben az alsó 6 réteg akár el is hagyható, ha az 1 abszorbens elem egységnek kellő merevsége van.

Az 1 abszorbens elem egység egy hátlap vagy külső burkolólap, és egy 8 burkolólap között van elhelyezve, ahol a külső 7 burkolólap folyadék-átnemeresztő anyagból van, például polietilén műanyagból, míg a belső 8 burkolólap folyadékáteresztő anyagból és előnyösen nemszövött anyagból van kialakítva. A belső burkolólap és a külső 7 burkolólap előnyösen azonos alakú, és azokon a részeiken, amelyek az 1 abszorbens elem egységen kívül esnek, egymáshoz vannak csatlakoztatva. A 4. ábrán jól megfigyelhető, hogy a 3 és 4 oldalsó elemek oldalirányban kissé kijjebb vannak elhelyezve, mint a 2 fő elem, és a 7 és 8 burkolólapok úgy vannak egymáshoz csatlakoztatva, hogy azon a helyen vannak összefogva, amely a 2 fő elem és a 3 és 4 oldalsó elemek közötti rést képezi.

A pelenka tartalmaz még ezenkívül egy 9 fedőlapot, amelynek alakja megegyezik a 7 és 8 burkolólapok alakjával, és a 7 és 8 burkolólapokhoz a pelenka pereme mentén van rögzítve úgy, hogy a 9 fedőlap gyakorlatilag az 1 abszorbens elem egységhez nincs rögzítve, és általában semmilyen formában nincs hozzá csatlakoztatva. Az 1. és 2. ábrán jól látható, hogy a pelenka tartalmaz még rugalmas lábkivágást, amelyet 10 és 11 rugalmas elemekből alakítottunk ki, amelyek a pelenka 13 lépésbetét részének, valamint a pelenka 12 elülső része és 14 hátsó része pereme mentén vannak végigvezetve. A példakénti kiviteli alaknál a 10 és 11 rugalmas elemek négy-négy rugalmas szálból állnak, amelyek előfeszített állapotban vannak a 9 fedőlap és a 8 burkolólap közé behelyezve, és ezekhez rögzítve. Természetesen a rugalmas szálak száma más is lehet, kevesebb vagy több mint négy, és a 10 és 11 rugalmas elemek más formában is kialakíthatók, például rugalmas szalagból, csíkból vagy filmanyagból, aminek megfelelően rugalmas paraméterei vannak. Nyilvánvaló az is, hogy a 10 rugalmas elemek a külső 7 burkolólap és a belső 8 burkolólap közé is elhelyezhetők.

A 9 fedőlapban van egy 15 nyílás kiképezve, amely a pelenka hosszirányára szimmetrikus alakzatú. A 15 nyílás 16 elülső szegélye a nedvesedési pont és a székletürítési pont között helyezkedik el. Nedvesedési pont alatt azt a tartományt értjük a pelenkánál, ahova a vizelet ürül ki, amikor a pelenkát megfelelően elhelyezzük a felhasználójára, és az elhelyezés jó is, a kiürítési pont alatt pedig azt a tartományt értjük, ahova a megfelelően elhelyezett pelenka esetében az ürülék fog kiürülni, a tartományok tehát a külső húgycsőnyílással és a végbélnyílással szemben fognak elhelyezkedni, figyelembe kell venni természetesen azt is, hogy azok az emberek, akik használják a pelenkát, anatómiai felépítésüket tekintve változó méretekkel rendelkeznek. A 15 nyílás 17 és 18 oldalszegélye egymástól széttartóan van kiképezve a pelenka 14 hátsó része felé, és a 15 nyílás hátsó szegélye ívelten van kialakítva, és a pelenka 14 hátsó részénél az 1 abszorbens elem egység hátsó végétől kissé beljebb helyezkedik el.

Két 20 és 21 rugalmas elem van előfeszített állapotban a 9 fedőlaphoz rögzítve úgy, hogy a pelenka 12 elülső részétől kezdődően a pelenka 14 hátsó részéig. A 20 és 21 rugalmas elemek a pelenka 12 elülső részétől indulva a 15 nyílás 16 elülső szegélyétől kezdődően széttartóan vannak kiképezve a 17 és 18 oldalszegélyek mentén, és ez a széttartás a 15 nyílás 19 hátsó szegélyéig tart. A példakénti kiviteli alaknál a 20 és 21 rugalmas elemek a 9 fedőlap és egy vékony anyagból, célszerűen nemszövött anyagból kialakított csíkok - ezt az ábrán nem mutatjuk - közé vannak elhelyezve, amelyek a és 21 rugalmas elemekhez és a 9 fedőlaphoz vannak rögzítve ragasztással vagy egyéb önmagában ismert módon. A példakénti kiviteli alaknál ezek a csíkok a 20 és rugalmas elemek teljes hossza mentén el vannak helyezve, és ugyancsak teljes hosszuk mentén vannak a 9 fedőlaphoz rögzítve. Nem feltétlenül szükséges azonban ez a megoldás, mivel a kívánt működés megvalósítható akkor is, ha a szálakat a végeiknél rögzítjük a 9 fedőlaphoz, valamint a 16 elülső szegély két oldalán.

Egy további kiviteli alaknál az előbb említett sávok vagy csíkok a 9 fedőlaphoz a megfelelő peremeknél vannak rögzítve úgy, hogy lényegében vezető sávokat illetve útvonalat képeznek a rajtuk keresztül vezetett és 21 rugalmas elemek számára. Ennél a példakénti kiviteli alaknál elegendő, ha a szálakat a járatok végeinél rögzítjük csak a 9 fedőlaphoz. Ha például nemszövött csíkokat alkalmazunk, amelyek a 20 és rugalmas elemek teljes hossza mentén el vannak helyezve, elegendő, ha a rugalmas szálak végeit rögzítjük csak a 9 fedőlaphoz. Célszerű lehet az is, ha a szálak ezekben a vezető járatokban szabadon tudnak elmozdulni, legalább a 15 nyílás pereme mentén. Amennyiben a 9 fedőlap nincs ilyen járatokkal ellátva a 15 nyílás előtt, úgy a nemszövött csíkok kialakíthatók úgy is, hogy a járatokat lényegében a 9 fedőlap visszahajtásával alakítjuk ki a 15 nyílás mentén. Ebben az esetben a külön nemszövött csíkok alkalmazása a 15 nyílás előtt

HU 215 356 Β elhagyható, és a szálak szabadon fognak elhelyezkedni az elülső 9 fedőlap rögzítési pontjai és a nyílás elülső szegélyénél kialakított járatvégek között. Lehetőség van erre is természetesen, hogy a rugalmas szálakat a fedőlaphoz rögzítsük azon része mentén végig, amely a 15 nyílás előtt helyezkedik el, például külön nemszövött csíkok segítségével.

A 2. ábrán a pelenka sík állapota látható, ez a gyártási technológiai lépcső egy része, amikor a pelenkát azon rugóerő ellenében, amelyet 10, 11, 20, 21 rugalmas elemek fejtenek ki, kifeszítve tartjuk. Kész állapotban, amikor a rugalmas állapotból elengedjük a pelenkát a 10,11, 20 és 21 rugalmas elemek egy feszültségmentes relaxált állapotba fognak összehúzódni, és ekkor deformálják a pelenkát az 1. illetve 3. ábrán látható alakzatára.

A 20 és 21 rugalmas elemek összehúzódása azt eredményezi, hogy a 9 fedőlap összeugrik és ezáltal lerövidül. Annak érdekében, hogy a 9 fedőlapnak ez a lerövidülése létrejöjjön, az 1 abszorbens elem egységhez tartozó 2 fő elem egyidejűleg ívelt alakzatot vesz fel, a 3 és 4 oldalsó elemek pedig egy lényegében csuklóvonal mentén felfelé fognak elmozdulni, ahol a csuklóvonal az a vonal, ahol a 7 és 8 burkolólapok egymáshoz vannak csatlakoztatva azon rés mentén, amely a megfelelő 3 és 4 oldalsó elemek és a 2 fő elem között került kialakításra. Ily módon tehát a 20 és 21 rugalmas elemek közreműködnek abban, hogy a 9 fedőlap mindenkor adott távolságra legyen az 1 abszorbens elem egységtől.

Az 1. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak a pelenkát abban a helyzetben ábrázolja, amikor terhelés kifejtése nem történik rá, tehát nem a viselés során felvett állapotában látjuk. A pelenka alakja használat közben illeszkedni fog a viselője anatómiai felépítéséhez, és maga a pelenka eleve úgy van méretezve, hogy a 20 és 21 rugalmas elemek kissé megfeszített állapotban vannak akkor is, amikor a pelenkát viselőjén a használati helyzetben elhelyezzük. A pelenka hossza mindenképpen úgy van megválasztva, hogy a 9 fedőlap megfelelő összeugrása vagy meghajlása azt követően is megmarad, hogy a pelenkát a viselőjén elhelyeztük, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az 1 abszorbens elem egység adott távolságra fog elhelyezkedni a 9 fedőlaptól a hosszirányú méretének a legnagyobb részén akkor is tehát, ha a pelenkát már használati helyzetébe vittük.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az 1 abszorbens elem egység és a 9 fedőlap közötti rés az, amiben az ürülék megtartható, és ily módon az ürülék nem fog érintkezni a viselője bőrével. Biztosítani kell mindenképp, hogy a kiürítésre került ürülék mindenképpen ebben a térrészben helyezkedjen el, és nem a 9 fedőlapon, ezért a 15 nyílás méretének és elhelyezésének döntő jelentősége van, különösen ami az ürülékürítési pontot illeti. Azt tapasztaltuk, hogy a 15 nyílás 17 és 18 oldalszegélyei közötti távolság az ürülési pontnál legalább 3 cm kell legyen, míg a 15 nyílás 16 elülső szegélye legalább 1 cm legyen, előnyösen azonban 2 cm a 16 elülső szegélynél, azaz a 16 elülső szegély 2 cm hosszú kell legyen.

Mivel a 20 és 21 rugalmas elemek mind hosszirányban, mind pedig keresztirányban bizonyos fokú rugóerőt fejtenek ki, akkor is, amikor a pelenka viselésre kerül, a 15 nyílás 16 elülső szegélye, valamint a 17 és 18 oldalszegélyek kissé kifelé feszülnek, ily módon tehát biztosítva van, hogy az előbb említett távolság megmaradjon a pelenka használata közben is. Annak érdekében, hogy elég nagy kifelé ható feszítőerőt hozzunk létre, a 20 és 21 rugalmas elemek végei előnyösen ugyanazon a szinten vannak kialakítva, mint az 1 abszorbens elem egység oldalperemei, tehát lényegében oldalirányban.

Azon túlmenően, hogy a 9 fedőlapot összehúzzák, a 20 és 21 rugalmas elemeknek tömítő szerepe is van, mivel tömítő hatást kifejtve helyezkednek el a viselőjük testénél, amikor a pelenka viselésre kerül. Ez nagymértékben csökkenti annak a kockázatát, hogy a kiürített vizelet a 9 fedőlapon végigfolyjon ahelyett, hogy azon áthaladva az abszorbens elemben kerülne elnyelésre. Az a tény, hogy a 20 és 21 rugalmas elemek a 15 nyílás 17 és 18 oldalszegélyei mentén vannak vezetve, nagymértékben csökkenti annak a kockázatát is, hogy a 15 nyílás helyzete megváltozzon valamilyen külső erő hatására, például amikor a viselője mozog. További előny - az előzőeken túlmenően -, hogy akkor, amikor az abszorbens elemre külső terhelés fejti ki hatását, és a viselőjének teste felé nyomódik el, sokkal nehezebbé válik az ürüléknek a 15 nyílás szegélyei fölé történő jutása, tehát a 9 fedőlap tetejére. Annak érdekében, hogy ez a tömítési funkció biztosítva legyen, és ugyanakkor megfelelő legyen, azt tapasztaltuk, hogy a 15 nyílás 17 és 18 oldalszegélyei között az ürítési pont közepénél a távolság legfeljebb 6 cm legyen, előnyös azonban, ha kisebb, mint 5 cm. A 16 elülső szegély hossza pedig célszerűen kisebb legyen, mint 4 cm.

Az abszorpciót megvizsgálva, célszerű, ha a 3 és 4 oldalsó elemek nincsenek az 1 abszorbens elem egység maradó részeihez csatlakoztatva, és lényegében olyan védőgátat képeznek, amely csak akkor fogja elnyelni a folyadékot, ha a 2 fő elem telítetté válik, vagy valamilyen egyéb más ok miatt nem tudja a kiürített fluid közeget elnyelni. Ehhez a funkcióhoz kiegészítésként a 3 és 4 oldalsó elemeknek stabilitási szerepe is van, mivel annak a teknőnek a stabilitását növelik, amely akkor alakul ki, amikor a 9 fedőlapot összehúzzuk, és megakadályozzuk, hogy az 1 abszorbens elem egység a viselőjének bőrével érintkezzen akkor, amikor a pelenkára külső terhelő hatást fejtünk ki.

Az 5. ábrán a találmány második kiviteli alakja látható hasonló nézetben, mint a 2. ábrán bemutatott kiviteli alak. A hivatkozási jelek is ugyanazok, mint a 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál, csak egy ’-vel egészítettük ki. Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál a 20’ és 21 ’ rugalmas elemek a 15’ nyílás előtt keresztezik egymást, és a 15’ nyílás röviddel ezen pont előtt ér véget. A 15’ nyílás elülső szegélye pontszerű. Az 5. ábrán bemutatott kiviteli alaknak további előnyei is tapasztalhatók az 1-4. ábrákon bemutatott kiviteli alakhoz képest.

Azáltal, hogy a 20’ és 21’ rugalmas elemek a 9’ fedőlapon keresztezik egymást, különösen jó tömítési funkciót tudunk megvalósítani. A 20’ és 21’ rugalmas elemek keresztezési pontja a nedvesedés! pont és az ürítési pont között helyezkedik el, ugyanazon szempontok

HU 215 356 Β figyelembevételével természetesen, mint az 1-4. ábrákon bemutatott kiviteli alak, ami a 15 nyílás oldalszegélyei közötti távolságot, valamint az ürítési pont helyzetét illeti. A 20’ és 21’ rugalmas elemek metszéspontja viszonylag közel fog elhelyezkedni a nedvesedési ponthoz, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezt a fajta pelenkát a férfiak nem tudják viselni, mivel a 20’ és 21’ rugalmas elemek között nincsen hely a herezacskó számára. Természetesen a méretek és a 20’ és 21’ rugalmas elemek elrendezése úgy is megválasztható, hogy megfelelő térrész álljon a herezacskók számára is rendelkezésre.

Az 5. ábrán látható kiviteli alak rendkívül előnyösen gyártható, mivel a 20’ és 21’ rugalmas elemet képező szálak könnyebben kifektethetők és elhelyezhetők, mint az 1-4. ábrán bemutatott kiviteli alakoknál. Adott esetben természetesen az egymást metsző 20’ és 21’ rugalmas elemek alkalmazhatók a 9 fedőlapon az 1^4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál is, ekkor azonban a 20’ és ’ rugalmas elemek metszéspontja a nedvesedési pontban vagy pedig az előtt kell feküdjön egy kicsit, azonban még így is megfelelően működik a folyadékzárás és tömítés a lépésbetét részben. Itt jegyezzük meg, hogy a 15 nyílásnak a 17 és 18 oldalszegélyei és így a 20’ és 21’ rugalmas elemek is megfelelően széttartóan alakíthatók ki a hátsó rész felé, ez a szög lehet adott esetben nagyobb is, így ugyanis a 20’ és 21 ’ rugalmas elemek itt szálak - közötti távolság nő, és nagyobb lesz a szálak közötti távolság az ürítési pontnál is.

A 6. és 7. ábrákon a találmány szerinti pelenka harmadik kiviteli alakja látható.

A 6. és 7. ábrákon bemutatott kiviteli alak a korábbiaktól abban tér el, hogy a 9” fedőlap a 8” burkolólaphoz - amely a belső réteg - egy sor diszkrét pontokból álló 22 csatlakozási vonallal van kapcsolva, amely csatlakozási vonal a pelenka hosszirányú szimmetriatengelyében van. Ez a megoldás fokozottabb érintkezést valósít meg a 9 fedőlap és az alatta lévő 1 abszorbens elem egység között a pelenka vizeletet felfogó részében. Biztosítani kell azonban, hogy ez az összecsatlakoztatott tartomány ne legyen túl közel és ne éljen el egészen a 15” nyílás 16” elülső szegélyéig, mert különben a 9” fedőlap és a 2” abszorbens elem közötti távolság túl kicsi lenne a 16” elülső szegélynél, amikor a 9” fedőlap összehúzódik és sík állapotából ívelt állapotába megy át. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ez a távolság célszerűen nagyobb, mint 2 cm, előnyösen pedig nagyobb, mint 3 cm. A 9” fedőlap a belső 8” burkolólaphoz bármilyen módon rögzíthető, mint a diszkrét pontok, amely a 22 csatlakozási vonalnál van, például úgy, hogy diszkrét pontokon történő ragasztás helyett egy folytonos ragasztó sávot alkalmazunk, vagy pedig ponthegesztés helyett vonalhegesztést alkalmazunk. Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ez az összeillesztett tartomány előnyösen csak kis oldalirányú kiterjedésű, és ily módon nem befolyásolja lényegesen az 1 abszorbens elem egység görbülését.

A találmány értelmében egyéb kiviteli alakok is megvalósíthatók, például a 15 nyílás alakja és mérete változtatható, különösen az ürítési ponton kívüli 19 hátsó szegélyén. Maguk a 20 és 21 rugalmas elemek a 9 fedőlap elülső részében nem kell meghosszabbítása legyen az oldalsó szálaknak, amelyek a 15 nyílás szegélye mentén ki vannak alakítva, hanem kialakítható külön elemekből is, azoknál a példakénti kiviteli alakoknál el is hagyhatók, ahol a 15 nyílás elülső vége egy ponttá alakul át. Előnyös az, ha a 20 és 21 rugalmas elemek összehúzódása következtében a 9 fedőlap lerövidül, és ez a lerövidülés a teljes 9 fedőlap mentén eloszlik, és többek között megfelelően feszíti elő a 20, 21 rugalmas elemeket. Az a kiviteli alak tehát, ahol rugalmas szálakat nem használunk, a 15 nyílás 16 elülső szegélyénél nem annyira előnyös. Előnyös lehet azonban, ha a rugalmas szálak a 9 fedőlap elülső részétől egészen a hátsó részig tartóan vannak kiképezve. Természetesen a 9 fedőlap rugalmassága más rugalmas elemek segítségével is megvalósítható, mint egyedi rugalmas szálakkal, lehet például a 20 és 21 rugalmas elem rugalmas szalag, sáv vagy sok egymással párhuzamosan elhelyezett szál. A találmány szerinti pelenka más elrendezésben is megvalósítható, például az 1 abszorbens elem egység is kialakítható más formájúra. A pelenka kifejezés alatt úgynevezett nadrág típusú pelenkákat értünk, amelyek elsődlegesen olyan inkontinenciában szenvedő emberek számára használható, akik kettős inkontinenciában szenvednek.

Claims (11)

1. Pelenka, amelynek egy elülső része (12), egy hátsó része (14) és ezek között elhelyezkedő lépésbetét része (13) van, amely abszorbens elem egységet (1) tartalmaz, amely egy folyadék-átnemeresztő alsó burkolólaphoz (7) és egy folyadékáteresztő fedőlaphoz (9) van csatlakoztatva, amely használat közben a viselőjéhez legközelebb esik, és amelyen egy olyan nyílás (15) van kiképezve, amely a pelenkának hátsó részében (14) és a lépésbetét részében (13) van kialakítva, tartalmaz továbbá a pelenka rugalmas elemeket (20,21), amelyek és a fedőlap (9) legalább a nyílás (15) tartományában nincsen az abszorbens elemhez csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek (20,21) a fedőlapban (9) egymáshoz képest széttartóan vannak elrendezve, a nyílás (15) elülső szegélyétől (16) kezdődően a lépésbetét részből (13) kiindulva a hátsó rész (14) felé, és a nyílás (15) megfelelő oldalai mentén vannak a fedőlapon (9) kialakítva.

2. Az 1. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a hátrafelé széttartóan elrendezett rugalmas elemek (20, 21) a fedőlapban (9) a nyílás (15) oldalszegélyei (17,18) mentén vannak kialakítva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a fedőlapban (9) lévő rugalmas elemek (20, 21) a pelenka hosszirányában az elülső fedőlap csatlakozási ponttól lényegében a pelenkának a hátsó csatlakozási pontjáig vannak elhelyezve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a két rugalmas elem (20’, 21’) van a nyílás (15) oldalszegélyei mentén (17’, 18’) elren5

HU 215 356 Β dezve a pelenka elülső részétől kezdődően, és a rugalmas elemek (20’, 21’) a lépésbetét rész (13) egy olyan pontjánál metszik egymást, amely a nyílás (15) elülső szegélye (16) előtt van.

5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a fedőlapban (9) lévő két rugalmas elem (20, 21) egymástól széttartóan van úgy elrendezve, hogy a nyílás (15) elülső szegélyétől (16) a lépésbetét részben (13) az elülső részig (12) tart.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a fedőlapon (9) lévő nyílás (15) oldalszegélyei (17, 18) közötti keresztirányú távolság az ürítési pontnál 3-6 cm.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy az abszorbens elem egység (1) egy fő elemből (2) - amely előnyösen óraüveg alakú és két oldalsó elemből (3, 4) áll, amelyek a fő elemtől (2) kifelé vannak, annak a megfelelő oldalán elhelyezve, a fő elem (2) egy ívelt tartománya mentén.

8. A 7. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy az abszorbens elem egység (1) egy alsó burkolólap (7) és egy folyadékáteresztő belső burkolólap (8) között van elhelyezve.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a fedőlapban (9) lévő rugalmas elemek (20, 21) a fedőlaphoz (9), annak teljes hossza mentén rögzítve vannak.

10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek (20,21) a fedőlaphoz (9) csak a végeiknél, valamint a nyílás (15) elülső szegélye előtt közvetlenül vannak rögzítve.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a fedőlap (9”) a pelenka többi részéhez a teljes elülső és hátsó részénél rögzítve van, és a fedőlap (9”) a fő elemhez (2”) vagy pedig ahhoz a burkolólaphoz (8”) van rögzítve, amely a fő elemet (2”) körülveszi egy központi illesztési tartományban (22), amely a fedőlap (9”) elülső rögzítési pontjától egy olyan pontig tart, amely a nyílás (15”) elülső szegélyétől (16”) adott távolságra van, és ez a távolság nagyobb, mint 2 cm, akkor, amikor a fedőlap (9”) még nincs összehúzott állapotban.