HU215329B - Porleválasztó kettős működésű extrakciós rendszerrel, valamint eljárás folyadék biológiai úton történő tisztítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya részecskeleválasztó kettős működésű extrakciós rendszerrel, valamint eljárás és berendezés folyadék biológiai úton történő tisztítására.

Különböző típusú részecskeleválasztók ismeretesek, melyek többségében a kezelendő folyadékot „vortex” típusú örvénylő mozgásba hozzák egy általában csonka kúp alakú zárt térben, melyben a részecskéket a mozgásban lévő folyadékkal a csonka kúpnak a berendezés aljánál elhelyezett csúcsa felé viszik, és ezt követően egy ülepítőkamrában fogják fel. Az FR-A-2 205 369 számú szabadalomban írnak le egy olyan részecskeleválasztót, amelyben az örvénylési tér szélénél elhelyezkedő, mozgásban lévő folyadékot az ülepítőtartályba továbbítják.

Jóllehet az ilyen típusú részecskeleválasztó berendezések a leválasztást a legnagyobb részecskék centrifugálásával biztosítják, és ezeket az örvénylés szélére viszik, azok kivonása, azaz leválasztása a folyékony közegből csak részben történik meg, mivel a folyadék örvénylő mozgása az ülepítőkamrában tovább folytatódik, ami megakadályozza azoknak a kamra aljában való könnyű leülepedését. Az ilyen berendezések tehát nem hatékonyak.

A GB 960342 számú szabadalmi leírásban gázok tisztítására olyan kettős működésű részecskeleválasztót ismertetnek, amely egy hengeres, felső végén zárt köpenyt tartalmaz. A köpeny belső fala és egy középen elhelyezett terelőmag által határolt, körgyűrű alakú térrésze van. A köpeny felső részénél tengelyirányban elhelyezett kivezetőcsővel rendelkezik. A köpeny alján terelőidoma van, melynek közepén sík rész van kialakítva és hosszirányban állítható. A kivezetőcső lefelé áramlásterelő elemmel van meghosszabbítva, melynek csonka kúp alakú része és ahhoz kapcsolódó hengeres része van, melynek külső átmérője a köpeny belső átmérőjénél kisebb és ezek körgyűrű alakú közlekedőteret határolnak. A gázbevezető csövek a köpeny tetejénél, közepénél és aljánál vannak csatlakoztatva, így annak nyitott aljához nem csatlakoztatható ülepítőkamra. A terelőlemez a köpeny belsejében található.

Hasonló megoldások ismerhetők meg az US 3 802 570 számú és a DE 967 474 számú szabadalmi leírásokból is, melyekre szintén igaz, hogy működésük eleve lehetetlenné teszi, hogy a köpeny aljához ülepítőkamrát csatlakoztassunk.

A találmány elé azt a célt tűztük ki, hogy egy olyan részecskeleválasztót hozzunk létre, mellyel az örvény külső részébe vitt szilárd részecskéket le lehet választani és azután azokat egy ülepítőkamrában össze lehet gyűjteni, melynél teljes mértékben elkerüljük a folyadék előkezelése során keletkezett maradékokat képező iszappal együtt továbbított folyadék felkeverését.

A találmány elé továbbá azt a célt tűztük ki, hogy egy olyan részecskeleválasztót hozzunk létre, mely lehetővé teszi, hogy egy fő, lefelé irányuló örvénylő mozgás középpontjában egy másodlagos, felfelé haladó örvénylő mozgást hozzunk létre, ami az első szétválasztás után a folyadékban maradó szuszpendált szilárd részecskék második centriíügálásos leválasztását biztosítja, és ezt a második szétválasztást egy leválasztás követ, amit a fő örvénylő mozgás biztosít.

A találmány célja továbbá olyan eszközök kialakítása, melyek lehetővé teszik a másodlagos, felfelé irányuló áramlás kialakulásának a megkönnyítését.

A találmány szerint tehát egy olyan részecskeleválasztót hoztunk létre kezelendő folyadékban lévő részecskék leválasztására, kettős működésű extrakciós rendszerrel, mely alsó végénél vagy aljánál nyitott hengeres köpenyt tartalmaz, a köpeny belső falához képest érintőirányban elrendezett folyadékot bevezető csővel van ellátva, a köpeny aljánál - a kezelt folyadék középen felfelé haladó örvénylő áramlását előidéző - terelőeszköz van elhelyezve, a köpeny felső részénél tengelyirányban elrendezett, a folyadékot bevezető cső fölött végződő kivezetőcső található, mely lefelé bővülő csonka kúp alakú résszel és ahhoz csatlakozó hengeres résszel van meghosszabbítva, a hengeres rész külső átmérője a köpeny belső átmérőjénél kisebb és azzal körgyűrű alakú közlekedőteret határol. A terelőeszköz a köpennyel koncentrikus, lényegében sík, előnyösen a felső lapjába bemélyedő középponti teknővel ellátott terelőlemez, mely alsó felületének átmérője a köpeny belső átmérőjével legalább egyenlő, és felső felülete a köpeny alsó végénél van elrendezve oly módon, hogy azzal széleinél nyitott - a folyadékban lévő részecskék közvetlen centriíügálásos kilövellési helyét képező teret határol, a terelőlemez hosszirányú helyzetét és a körgyűrű alakú tér magasságát szabályozó eszközzel van ellátva, a köpeny alját és a terelőlemezt körülvevő működési helyzetben kizárólag a köpennyel összeköttetésben álló és a körgyűrű alakú téren keresztül kilövellt részecskéket magába fogadó - ülepítőkamrával van körülvéve.

A találmány szerinti részecskeleválasztóval a fő örvénylés lefolyásának minőségét lehet javítani, ha a hengeres köpeny belső fala és az áramlásszabályozó elem hengeres részének külső fala közötti körgyűrű alakú közlekedőtér vastagsága a hengeres köpeny belső sugarának egyharmada nagyságrendjében van,

A bejelentő megállapította azt is, hogy a kapott folyadékáramlás stabilitását tovább lehetett javítani, ha a kezelendő folyadékot bevezető cső belső átmérőjét a körgyűrű alakú közlekedőtér vastagságával egyenlőnek választottuk meg.

Ezenkívül a bejelentő megállapította, hogy a technika állása szerint kialakított berendezésekkel ellentétben lehetővé vált az ülepítőkamra belsejében a folyadék áramlásának a megakadályozása azzal, hogy olyan terelőlemezt használunk, melynek átmérője nagyobb a hengeres köpeny belső átmérőjénél, ezt a terelőlemezt a hengeres köpeny alsó vége alatt helyeztük el, oly módon, hogy a mozgásban lévő folyadék függőleges összetevőjét a terelőlemezzel eltereljük, ami az ülepítőkamra belsejében a folyadék teljes áramlását megakadályozza. Ezzel szemben viszont a részecskéket, azok tömege miatt, a centrifugális erő segítségével kifelé mozgatjuk, és ezek behatolnak az ülepítőkamrába, hogy ott azután leülepedjenek.

A találmány szerinti részecskeleválasztó egy további kiviteli változatában a bevezető cső olyan csőből van kialakítva, melynek tengelye merőleges a hengeres

HU 215 329 Β kamra hossztengelyére, és amely például hegesztéssel van ahhoz hozzáerősítve. Annak érdekében, hogy a folyadék nyomvonalát az érintőirányhoz minél közelebbi irányba tudjuk beállítani, a köpeny falán csak feleakkora nyílást alakítunk ki, mint amekkora a bevezető cső nyílása, és ezt a fél nagyságú nyílást a bevezető cső belépőnyílása függőleges szimmetriatengelye és a köpeny külső fala között helyezzük el.

A találmány szerinti részecskeleválasztó egy további kiviteli változatában a terelőlemez egy kör alakú lemezből van kialakítva, melyen egy sor csatorna halad át, és ezek a csatornák a terelőlemez alsó felét annak felső felével kötik össze, oly módon, hogy a csatornák belépőnyílásai és kilépőnyílásai a terelőlemez középpontja körül első illetve második sugarú körök mentén egyenletesen vannak elosztva, és az egyes csatornák szimmetriatengelyeinek a terelőlemezre vett vetületei a két következő kilépőnyílásnak a középpontjait egymással összekötő vonalszakasz középpontján haladnak keresztül, ahol a következő kilépőnyílások az örvénylés forgási irányában vett következő kilépőnyílások.

Ilyen kialakítással az örvénylő mozgást növeljük és javítjuk a középen kialakuló másodlagos örvénylő mozgás képződését. Másrészt ezen csatornáknak a szimmetriatengelyei a terelőlemez felső felületével előnyösen 30°-nál kisebb hegyesszöget zárnak be. A csatornák belépőnyílásai egy csővezetéken keresztül egy külső nagynyomású folyadékforrással vannak összekötve, előnyösen a kezelendő folyadékot tartalmazó forrással. Ez a kialakítási mód lehetővé teszi a középső örvénylő oszlop kialakulásának az elősegítését, amikor például a kezelendő folyadékot olyan csekély nyomással vezetjük be, mely nem lenne elegendő ahhoz, hogy önmagában létrehozza ezt az örvénylő oszlopot. Amikor ez az örvénylő oszlop már kialakult, akkor bizonyos esetekben meg lehet szakítani a folyadéknak a terelőlemezre való továbbítását, melyre ettől kezdve már nincs szükség az örvénylés fenntartásához.

A találmány szerinti részecskeleválasztó egy további kiviteli változatában a terelőlemez kör alakú, és felső felületébe egy sík fenekű középponti teknő van bemélyítve, melynek belső pereme alulról felfelé és belülről kifelé rézsútos helyzetű. Egy további kiviteli változatban a köpeny belső felületének alsó része lekerekítéssel van kialakítva, mely annak belseje felé görbül oly módon, hogy alakja a terelőlemez középponti teknőjének belső peremének folytatását képezi.

Előnyös, ha a középponti teknő átmérője legalább akkora, mint az áramlásszabályozó elem hengeres részének belső átmérője. Ha a köpeny belső felületének alsó részénél kialakított lekerekítés a terelőlemez középponti teknője belső peremének a folytatását képezi, akkor a lefelé haladó kényszer-örvényáramlást annak lefékezése nélkül a középső teknő középső része felé lehet irányítani, és ezzel elő lehet segíteni a felfelé irányuló örvénylő oszlop kialakulását, mely a leválasztás második műveletéhez és a kezelt folyadék kiürítéséhez szükséges.

Tudjuk azt is, hogy a vizeknek biológiai úton való tisztítása megvalósítható bionövesztéses eljárásokkal, melyek abból állnak, hogy speciális, a szennyeződés lebontására szolgáló mikroorganizmusok segítségével növelni lehet egy szennyezett közeget. Azok kifejlődéséhez tudjuk, hogy az ilyen mikroorganizmusoknak valamilyen, például ásványi hordozókhoz kell kötve lenniük. A mikroorganizmusaikkal megtöltött ilyen hordozók a kezelendő vizet tartalmazó tartály aljára süllyednek, ahol a mikroorganizmusok, a hordozók porózus üregeiben fejlődve fokozatosan kiszabadulnak, hogy lebontsák a környező szennyeződést. Ezeket a mikroorganizmusokat egyrészt a fény rendszerint elpusztítja, másrészt pedig azok hatékonysága csökken, hogyha azokat olyan vízben alkalmazzák, melyeket örvénylő mozgásba hoznak vagy áramoltatnak, például szivattyúk segítségével. Jelenleg az ilyen biológiai tisztítórendszereket következésképpen nehézségekkel lehet csak alkalmazni annak érdekében, hogy csekély mélységű, nem szennyezett tömített víztartályokat - például közterületeken található szökőkutakat - megfelelő állapotban tartsanak.

A találmány célja tehát egy olyan eljárás és berendezés kialakítása, mely lehetővé teszi a találmány szerinti részecskeleválasztó berendezés működtetését folyadéknak biológiai úton való tisztítása biztosítására, hogy lehetővé tegyük a fent említett típusú víztárolók karbantartását a szennyezett közegnek speciális, hordozóelemekhez kötött mikroorganizmusok segítségével, azoknak a szennyezett közegben való szaporításával.

A találmány tárgya tehát egy olyan eljárás folyadéknak biológiai úton történő tisztítására, melynek új jellemzője, hogy a tisztítandó folyadékot egy hordozóra rögzített mikroorganizmusokat tartalmazó érintkeztető tartályba vagy biológiai reaktorba vezetjük be, ezt a folyadékot az érintkeztető tartályból elvezetjük és nagy nyomással egy a fentiek szerint kialakított részecskeleválasztóba fecskendezzük be, abban a folyadékban lévő részecskéket és a mikroorganizmusokat tartalmazó hordozókat szeparáljuk, azokat egy ülepítőkamrában összegyűjtjük, és azokat ismét befecskendezzük az érintkeztető tartályba, és végül a kezelt és tisztított folyadékot a porleválasztóból elvezetjük.

A találmány tárgya továbbá olyan berendezés folyadék biológiai úton való tisztításának biztosítására, melynél mikroorganizmusok hordozóelemekhez vannak kötve, ahol az új megoldás lényege, hogy egy érintkeztető tartályt vagy egy biológiai reaktort foglal magába, mely a mikroorganizmusokat tartalmazza, amelybe egy a kezelendő és/vagy tisztítandó folyadékot bevezető csővezeték torkollik, az érintkeztető tartály egy kivezető csővezetékkel és egy szivattyúval van ellátva, melyek a kezelendő és/vagy tisztítandó vizet tartalmazó érintkeztető tartályt és egy a fentiek szerint kialakított részecskeleválasztó belsejét kötik egymással össze, a részecskeleválasztó ülepítőkamrája a részecskeleválasztó működése során a folyadékból szeparált részecskéket és a mikroorganizmusokat tartalmazó hordozókat az érintkeztető tartályba továbbító eszközökkel van ellátva.

Egy előnyös kiviteli változat szerint az érintkeztető tartály egy olyan tartályból áll, melynek felső része a környező levegő felé nyitott.

HU 215 329 Β

Egy további előnyös kiviteli változat szerint a kezelendő és/vagy tisztítandó folyadékot bevezető csővezeték egy vízcsap révén vezetékes vízhálózat vezetékével van összekötve, és a részecskeleválasztó kivezetőcsöve, melyen keresztül a kezelt és/vagy tisztított folyadékot kivezetjük, egy második vízcsapon keresztül ugyanazon vezetékes vízhálózat vezetékének továbbmenő szakaszával van összekötve egy második vízcsapon keresztül.

Az alábbiakban a találmány szerinti részecskeleválasztót és az eljárást kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a találmány szerinti részecskeleválasztó első kiviteli változatának hosszmetszete; a

2. ábra a találmány szerinti részecskeleválasztó egy második kiviteli változata hosszmetszetének egy részlete; a

3. ábra a találmány szerinti berendezés felső részének hosszmetszete; a

4. ábra a 3. ábrán IV-IV metszősík mentén felvett metszet; a

4a. ábra a 4. ábrán bemutatott kiviteli változat egy részének felnagyított keresztmetszete; a 4b. ábra a 4a. ábrán IVb-IVb metszősík mentén felvett metszet, felnagyítva; az

5. ábra a 9. ábrán bemutatott kiviteli változatban használt terelőlemez felülnézete, felnagyítva; a

6. ábra az 5. ábrán látható terelőlemez felnagyított résznézete; a

7. ábra a 6. ábrán VII-VII metszősík mentén felvett metszet egy részlete; a

8. ábra a 6. ábrán bemutatott terelőlemez egy kiviteli változata felülnézetének egy részlete; a

9. ábra a találmány szerinti részecskeleválasztó egy további kiviteli változata hosszmetszetének egy részlete; a

10. ábra a találmány szerinti részecskeleválasztó egy alkalmazását mutatja be elölnézetben; a 11-13. ábrák a találmány szerinti eljárást szemléltetik három különböző változatban; a 14. ábra egy olyan vázlat, melyen a találmány szerinti részecskeleválasztót képező különböző szerkezeti egységek egymáshoz viszonyított méreteit szemléltetjük.

Az 1. ábrán látható találmány szerinti részecskeleválasztó egy 1 köpenyt tartalmaz, mely egy hengeres fémcsőből van kialakítva, yy’ hossztengellyel, mely rendszerint függőleges, de adott esetben lehet dőlt helyzetű, mely 1 köpeny alsó végénél nyitott, felső végénél pedig egy 3 karimát foglal magába. Ez utóbbin egy 5 fedél található, mely egy 3 karimára, például (a rajzon nem ábrázolt) menetes csapszegek segítségével, egy 7 tömítés közbeiktatásával felerősített, kör alakú lemezből van kialakítva. Az 5 fedélen egy koaxiális 9 cső halad keresztül, mely például hegesztéssel van ahhoz hozzáerősítve, és amelynek alsó vége egy 10 áramlásszabályozó elemben végződik, mely egyrészt egy csekély vastagságú 11 csonka kúp alakú részből áll, mely lefelé bővül, és a 11 csonka kúp alakú részhez egy hengeres rész kapcsolódik, mely kisebb átmérőjű, mint az 1 köpeny belső falának átmérője, oly módon, hogy a kettő között egy 14 körgyűrű alakú közlekedőtér van kialakítva. Az 1 köpeny felső részéhez egy 15 bevezető cső kapcsolódik, mely az 1 köpenyhez hegesztéssel van felerősítve, és annak 12 belső átvezető csatornája az 1 köpenybe torkollik. A 15 bevezető cső xx’ szimmetriatengelye az 1 köpeny yy’ hossztengelyére merőlegesen helyezkedik el, és az 1 köpeny belső felületéhez képest érintőirányban. Ennek a 15 bevezető csőnek a külső része összekapcsoló eszközökkel van ellátva, például egy csavarmenettel, mely lehetővé teszi, hogy a 15 bevezető csőhöz egy, a kezelendő folyadékot tartalmazó tartályt csatlakoztassunk.

Egy félgömb alakú 19 tartályból kialakított 17 ülepítőkamra kapcsolódik az 1 köpeny alsó részéhez egy vízszintes, sík 18 tetőn keresztül. A 17 ülepítőkamra alsó része belső felületénél egy hengeres 20 tartóelemet tart, melynek yy’ hossztengelye függőleges, alsó része kúposán bővül, hogy a 17 ülepítőkamrához jól hozzá lehessen erősíteni. A 20 tartóelem egy tengelyirányú 21 menetes furattal van ellátva, mely áthalad a 17 ülepítőkamra alján. Ez a 21 menetes furat egy 23 csavart fogad magába, melynek felső végéhez egy kör alakú sík 25 terelőlemez van hozzáerősítve, melynek síkja merőleges az yy’ hossztengelyre, átmérője pedig körülbelül megegyezik az 1 köpeny külső átmérőjével, úgy, hogy teljesen lezárja ez utóbbinak az alsó nyílását. A 23 csavar alsó vége a 17 ülepítőkamra aljából kinyúlik és egy négyszögletes keresztmetszetű 27 működtető tengelyvégben végződik, melynek segítségével a 23 csavart el lehet forgatni. így tehát lehetőség van arra, hogy a 23 csavart kisebb-nagyobb mértékben elforgatva hosszanti irányban, azaz az 1 köpeny yy’ hossztengelye mentén beállítsuk a 25 terelőlemez helyzetét az 1 köpeny alsó részéhez képest oly módon, hogy ezzel szabályozzuk a 25 terelőlemez felső felülete és az 1 köpeny alsó vége között lévő 26 körgyűrű alakú térrész magasságát. A 23 csavarra egy 29 ellenanya van felcsavarva, mellyel a 25 terelőlemeznek a 17 ülepítőkamrához viszonyított helyzetét lehet rögzíteni, és az 1 köpeny aljához viszonyítva egy előre meghatározott helyzetbe lehet beállítani.

A 25 terelőlemeznek ugyancsak lehet egy csonka kúp alakú 24 pereme (lásd a 2. ábrát), mely lefelé bővül, és amely az yy’ hossztengellyel körülbelül 45°-os szöget bezáróan dőlt helyzetű, és ilyen módon javíthatjuk a 26 körgyűrű alakú térrész alakját, és megkönnyíthetjük a kezelt folyadékból kiválasztott részecskék áthaladását. A 17 ülepítőkamra alja 31 ürítő eszközökkel van ellátva, melyek szerepe az, hogy azokon keresztül eltávolítsuk a berendezés működése során összegyűlő iszapot, és ezek a 31 ürítőeszközök például egyszerű menetes dugók formájában vannak kialakítva.

A találmány szerinti berendezés működése különösen érdekes abból a szempontból, hogy lehetővé teszi egy kettős hatású részecskeleválasztó megvalósítását.

Tehát a 15 bevezető cső érintő irányú elhelyezése miatt az 1 köpenybe behatoló folyadék, ismert módon forgó mozgásba kezd, amit a 10 áramlásszabályozó

HU 215 329 Β elem 11 csonka kúp alakú részével, majd annak 13 hengeres részével vezetünk meg, és egy X lefelé haladó kényszer-örvényáramlást hozunk létre, melyet a 25 terelőlemez elterel, és azután egy tengelyirányú felfelé irányuló, középen elhelyezkedő Y örvénylő oszlopot képez, melynek mozgásiránya a lefelé haladó X kényszer-örvényáramlás belsejével ellentétes irányban áramlik, és amely ezután a 10 áramlásszabályozó elem belső üregébe lép be, hogy ezután a berendezés külseje felé lehessen azt továbbítani a 9 csövön keresztül. A befecskendezett kezelendő folyadékban lévő szilárd részecskéket a folyadékból az X kényszer-örvényáramlás centrifúgális ereje segítségével választjuk le, és amikor azok a 26 körgyűrű alakú térrész elé érnek, azokat onnan kivezetjük és a 17 ülepítőkamrába juttatjuk, ahol azok azután lerakódnak. Megjegyezzük, hogy ez a lerakódás azért lehetséges, mert az 1 köpenyben mozgásban lévő folyadék nem lép be a 17 ülepítőkamrába, mivel nincs összeköttetés függőleges irányban az 1 köpeny és a szóban forgó 17 ülepítőkamra között. Tehát tényleges szétválasztás valósul meg az 1 köpenyben kezelés alatt álló folyadék és az iszap között, mely utóbbi a 17 ülepítőkamrában jön létre, ami különösen érdekes a higiénia szempontjából.

A mozgásban lévő folyadéknak a 25 terelőlemezen való visszaverődése után a középső, függőleges, felfelé irányuló Y örvénylő oszlop a folyadékban szuszpenzióban maradó finom részecskékre centrifugáló hatást fejt ki, úgyhogy azokat a külső, lefelé haladó X kényszerörvényáramlás magával viszi, mely kilép, és így magával viszi azokat saját mozgásával a 26 körgyűrű alakú térrészen keresztül, ezáltal az 1 köpenyből eltávolítja azokat.

A találmány szerinti berendezés hatásfoka ennek a kettős centrifugálásos leválasztásnak köszönhetően különösen figyelemreméltó.

A berendezés aljánál a folyadékeltérítésnek az elősegítése érdekében, mint az a 2. ábrán látható, a 25 terelőlemez felső felülete ki van mélyítve, és abban egy 35 középponti teknő van kialakítva, melynek 36 feneke sík, 37 belső pereme alulról felfelé és az yy’ hossztengelyhez képest kifelé dőlt helyzetű. Előnyös, ha az 1 köpeny belső falának alja 4 lekerekítéssel van kialakítva, melynek homorú része az 1 köpeny belseje felé néz, és a 4 lekerekítés íve a 35 középponti teknő 37 belső pereméhez illeszkedik, és annak folytatását képezi. A 25 terelőlemez körgyűrű alakú 24 pereme körülbelül 45°-os szöget zár be a berendezés yy’ hossztengelyével, és a közötte, valamint az 1 köpeny alja között kialakuló térrész 26 körgyűrű alakú térrészt képez, melyen keresztül a szilárd részecskék az 1 köpenyből a ülepítőkamrába kijutnak.

Annak következtében, hogy a találmány szerinti megoldás révén a 26 körgyűrű alakú térrész keresztmetszetét szabályozni lehet, a részecskék a 17 ülepítőkamra felé tudnak haladni, és mivel meg lehet változtatni a kialakuló Y örvénylő oszlop aljának hosszirányú helyzetét, meg lehet növelni a találmány szerinti részecskeleválasztó felhasználási területét, és például ugyanazt a berendezést lehet használni fizikailag nagyon különböző paraméterű folyadékok és szilárd részecskék esetében. Mindenesetre a találmány szerinti berendezést a felhasználó alkalmassá tudja tenni a felmerülő különböző körülmények között történő felhasználásra, a részecskeleválasztó 25 terelőlemeze hosszirányú helyzetének az egyszerű szabályozásával, és a lehető legjobb eredményt lehet elérni.

A találmány szerinti részecskeleválasztóval lehetővé válik az is, hogy a működés beindítása során a 25 terelőlemezt a kényszer-örvénymozgás létrehozásához különösen előnyös helyzetbe állítsuk be, majd annak kialakulása után a 25 terelőlemezt egy más helyzetbe állítsuk be, mely utóbbi helyzet kedvezőbb a kívánt leválasztás körülményei szempontjából. A 25 terelőlemez különböző beállításai természetesen automatizált eszközökkel működtethetők.

Annak érdekében, hogy a berendezés beindításakor az örvénylés kialakulását és a kezelt folyadékban a lefelé irányuló, tengelyirányú Y örvénylő oszlopnak a kialakulását elősegítsük, több bevezetőcsövet lehet alkalmazni, és ezekkel a kezelendő folyadékra kifejtett érintőirányú erőket lehet egyesíteni.

A 3. és 4. ábrákon bemutatott kiviteli változatban három darab 15a, 15b illetve 15c bevezetőcsövet alkalmazunk, melyek egymáshoz képest 120°-os szöggel vannak elrendezve, és amelyeknek xx’ szimmetriatengelyei az 1 köpenyt képező cső belső felületéhez képest érintőirányban vannak elrendezve. A 15a, 15b és 15c bevezetőcsövek három különböző keresztmetszetnél vannak egymás alatt elhelyezve, és így felülről lefelé haladva követik egymást a 15a, 15b illetve 15c bevezetőcsövek.

A 4a. ábrán bemutatott kiviteli változatban az 1 köpeny egy a kezelendő folyadék számára szolgáló 15 bevezetőcsövet foglal magában, mely úgy van elhelyezve, hogy annak egyik alkotója legyen érintőirányú az 1 köpeny keresztmetszetével. Ennek a 15 bevezető csőnek a 12 belső átvezető csatornája az 1 köpeny belsejével egy 12a nyíláson keresztül áll összeköttetésben, mely ez utóbbinak a falába van kivágva. Mint a 4a. és 4b. ábrákon szemléltetjük, az 1 köpenynek a 12 belső átvezető csatornával szemben elhelyezkedő felületének csak a fele van kivágva. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a folyadékáramokat az 1 köpeny belső felületéhez érintőirányban áramoltassuk, ami javítja az Y örvénylő oszlop kialakulását.

A találmány szerinti részecskeleválasztó egy érdekes kiviteli változatában a 25 terelőlemezen egy sor csatorna megy át, melyeken nagynyomású folyadékot vezetünk keresztül, ezek a csatornák a 25 terelőlemezhez képest érintő irányban vannak elhelyezve oly módon, hogy olyan folyadéksugár-áramokat hozzunk létre, melyek elősegítik a felfelé haladó középső Y örvénylő oszlop kialakulását. Az 5-9. ábrákon tehát ezt a változatot mutatjuk be, ahol a 25 terelőlemezen egy sor 40 csatorna halad át, például nyolc darab, melyek a 25 terelőlemez 42 alsó felületéről indulnak, ahol 45 belépőnyílást képeznek, és a 40 csatornák a 25 terelőlemez 44 felső felületén 46 kilépőnyílásokban végződnek. A 46 kilépőnyílások a 25 terelőlemez 0 közép5

HU 215 329 Β pontja körül egy r sugarú kör mentén szabályosan vannak elosztva oly módon, hogy két 46 kilépőnyílást egymástól elválasztó α középponti szög 45°-kal legyen egyenlő. Ezek a 40 csatornák oly módon vannak irányítva, hogy azok zz’ szimmetriatengelyei, mint azt a 7. ábrán szemléltetjük, B szöget zárjanak be a 25 terelőlemez 44 felső felületével, mely B szög nagysága előnyösen 30°-nál kisebb. Ezenkívül, mint az az 5. ábrán látható, egy 40 csatorna zz’ szimmetriatengelyének aa’ függőleges vetülete egy 46 kilépőnyílásnál áthalad a (a felfelé haladó Y örvénylő oszlop T forgásirányában továbbhaladva) következő két 46 kilépőnyílás B illetve C középpontjait egymással összekötő BC szakasz D középpontján. Valóban, a bejelentő megállapította, hogy ha a 40 csatornák kilépési irányai a 25 terelőlemezen így vannak elrendezve, akkor a kilépő sugáráramok a lehető legjobb módon járulnak hozzá a felfelé haladó középső Y örvénylő oszlop kialakulásához.

Természetesen, mint azt a 8. ábrán bemutatjuk, a 40 csatornák alakja lehet görbült is, oly módon, hogy csökkentsük azon körnek az r’ sugarát, amely mentén a 40 csatornák 45 belépőnyílásai el vannak rendezve. Mindazonáltal ebben a kiviteli változatban is, mint az előzőekben, a 40 csatornáknak előnyösen a kilépőszakaszuknál van egy 40’ egyenes vonalú része, melynek a zz’ szimmetriatengelyének aa’ függőleges vetülete a 25 terelőlemez 44 felső felületére ugyanolyan geometriai tulajdonságokkal rendelkezik, mint amit az előző megvalósítással kapcsolatban a fentiekben leírtunk.

A 9. ábrán egy olyan berendezést mutatunk be, mely egyidejűleg biztosítja a 25 terelőlemez folyadékkal való táplálását és annak hosszirányban való elmozdítását oly módon, hogy ezt a mozgatást működés közben lehet megvalósítani anélkül, hogy a folyadék a berendezés külsejére szivárogna. Ehhez a 17 ülepítőkamra aljánál ^egy yy’ hossztengelyű 90 cső halad át, mely a 17 ülepítőkamrához például hegesztéssel van hozzáerősítve, és ennek a 90 csőnek az alsó vége egy 92 dugóval van lezárva. A 25 terelőlemez 42 alsó felületéhez ugyancsak hegesztéssel egy yy’ hossztengelyű 94 cső van hozzáerősítve, melynek belső átmérője nagyobb a 90 cső külső átmérőjénél úgy, hogy a 90 és 94 cső tengelyirányban el tud csúszni egymásban, és a 94 cső belső tere összeköttetésben áll a 40 csatornák 45 belépőnyílásaival, kettő darab 96 gyűrűs kapcsolás van elhelyezve a 90 illetve 94 csövek egyikének a végénél kialakított barázdákban oly módon, hogy a 90 és 94 csövek között folyadékzáró tömítést hozzunk létre. A 25 terelőlemez 42 alsó felületére, például hegesztéssel, egy tengelyirányú 98 csavar van felerősítve, mely egy 100 anyába csavarodik bele, mely utóbbit a 90 cső belső falán található 102 karimák tartanak a helyén oly módon, hogy a folyadék szabadon áramolhassék a 90 cső belső fala és a 100 anya között. A 90 csőhöz egy 108 cső kapcsolódik, melyen keresztül nagynyomású folyadékot lehet bevezetni a 90 csőbe, ahol a 108 cső egy 110 eszközzel van ellátva, melynek segítségével azt össze lehet kapcsolni egy nagynyomású folyadéktartállyal. A 90 cső és a 98 csavar között 104 tömítőeszközök találhatók, a nagynyomású folyadék bevezetésére szolgáló 108 csőtől a folyadék áramlása irányában lefelé. A 98 csavar alsó vége egy négyszög keresztmetszetű 106 működtető tengelyvégben végződik.

Látható tehát, hogy ha a 92 dugót eltávolítjuk, a 98 csavart a 106 működtető tengelyvégnél fogva el lehet forgatni. A forgatás hatására a 98 csavar a 100 anyában befelé vagy kifelé csavarodik, ami hosszanti irányban elmozdítja a vele összekötött 25 terelőlemezt és az azzal összekötött 94 csövet, mely a 90 cső külső felületén elmozdul, és eközben a 90 cső külső felülete és a 94 cső belső felülete közötti tömítés fennmarad.

A találmány szerinti részecskeleválasztót, mint azt a 10. ábrán szemléltetjük, egy vízvezetékelosztó-hálózatba lehet behelyezni. Ebben az esetben a részecskeleválasztó vízbevezető 15 bevezetőcsövét egy 50 vízvezetékbe csatlakozó csővel kötjük össze egy villamos működtetésű 52 csőszelep közbeiktatásával, a részecskeleválasztó kezelt folyadékot kivezető 9 csövét pedig egy 51 vízvezetékkel kötjük össze, és ezzel biztosítjuk a vízvezeték-hálózat folytonosságát. Egy 54 leágazás van becsatlakoztatva az 52 csőszelep 15 bevezető cső felőli vége és a 25 terelőlemezt vízzel ellátó eszköze közé. Egy 62 differenciál manométer jelzi ki az 50 vízvezetékbe beérkező kezelendő víz nyomása és az 51 vízvezetékbe kilépő kezelt víz nyomása közötti különbséget oly módon, hogy az örvénylő mozgás intenzitását a kezelendő folyadék és az abban lévő részecskék jellemzőinek függvényében lehet szabályozni, például egy 53 csőszelep működtetésével. Egy villamos működtetésű 60 csőszelep biztosítja az iszap kiürítését, ami a 17 ülepítőkamra aljában a berendezés működése során összegyűlik.

A bejelentő megállapította, hogy (különösen a víztisztítás területén), a részecskeleválasztó berendezés működése akkor volt a legjobb, amikor figyelembe vettük a berendezést alkotó különböző elemek egymáshoz viszonyított arányait. Példaként az alábbiakban egy táblázatban feltüntetjük ezeket az arányokat, az 1 köpeny d belső átmérőjének függvényében, és ezeket a méreteket a 14. ábrán látható vázlatos rajzon mutatjuk be.

Az 1 köpeny hosszúsága L = 5d bevezető cső átmérője dl = d/4 cső átmérője d2 - d/4

A 10 áramlásszabályozó elem csonka kúp alakú részének kisebb átmérőjű vége, és az 1 köpeny felső része közötti távolság e = d/2 A 10 áramlásszabályozó elem 13 hengeres részének az átmérője f = d-20 mm

A 25 terelőlemeznek a porleválasztó berendezés hosszirányában vett vastagsága c = 30 mm

A találmány szerinti berendezést víznek biológiai úton való tisztítására is lehet használni, ezzel kapcsolatban hivatkozunk a biofixációs eljárásra, mely abból áll, hogy a kezelendő vizet érintkeztetik olyan mikroorganizmusokkal, melyeket előzőleg például ásványi hordozóelemekhez rögzítettek, és ezek a mikroorganizmusok az említett hordozóelemek porózus üregeiben fejlődnek és fokozatosan kiszabadulnak onnan, és lebontják a környezeti szennyeződést.

HU 215 329 Β

A 11. ábrán bemutatott kiviteli változatot egy 120 vízmedencében lévő víz tisztítására javasoljuk, biológiai úton. Ehhez egy 122 csővezeték segítségével kötjük össze a 120 vízmedencét, annak alját és egy 124 érintkeztető tartály vagy „reaktortartály” alját, mely utóbbi mikroorganizmusokat tartalmaz, mely mikroorganizmusok megfelelnek a megvalósítandó kezelés típusának, és amelyek hordozóelemekhez, például ásványi hordozóelemekhez vannak rögzítve, és ennek a 124 érintkeztető tartálynak az alja egy 126 csővezeték segítségével össze van kötve egy találmány szerint kialakított porleválasztó 17 ülepítőkamrájának 31 ürítőeszköze nyilasával. A részecskeleválasztó kivezető 9 csöve össze van kötve egy 130 csővezeték révén a 120 vízmedence felső részével, mely 120 vízmedencében a nem szennyezett állapotot fenn kívánjuk tartani. Egy 132 elvezetőcső merül bele a 124 érintkeztető tartályba, annak felső részén keresztül, hogy abból egy 134 szivattyú segítségével vizet vegyünk ki, melyet például késleltető eszközökkel működtetünk, és ezt a kivett vizet egy 136 csővezeték segítségével a porleválasztó 15 bevezetőcsövébe fecskendezzük be. Az egyik kiviteli változatban egy 137 leágazás a 136 csővezetéket a 25 terelőlemez 138 vízbevezető eszközeivel köti össze.

Tehát a 134 szivattyú bekapcsolásakor az a részecskeleválasztóba a 136 csővezetéken keresztül meghatározott mennyiségű kezelendő vizet fecskendez be, mely a hordozóelemekhez kötött mikroorganizmusokat, valamint esetleg más részecskéket tartalmaz, és a részecskeleválasztóban létrehozott örvénylés lehetővé teszi, hogy a 17 ülepítőkamrában, annak aljánál egyidejűleg összegyűjtsük a vízben lévő részecskéket és a mikroorganizmusokat tartalmazó hordozókat, melyeket azután a 126 csővezetéken keresztül a 124 érintkeztető tartályba továbbítunk. Ez utóbbiban a mikroorganizmusoknak megvan minden lehetőségük arra, hogy hatékonyan fejtsék ki hatásukat, mivel egyrészt a fénytől védett helyen vannak, másrészt pedig a szivattyú által előidézett erős áramoktól is védett helyen vannak. A kezelt vizet, mely a felesleges mikroorganizmusokkal van terhelve, a porleválasztó kivezető 9 csövén és a 130 csővezetéken keresztül visszavezetjük a 120 vízmedencébe. Tehát a találmány szerinti eljárás és például egy vízmedencében lévő víz kezelésére szolgáló berendezés biológiai úton lehetővé teszi az alkalmazott mikroorganizmusok lehető legjobb működését azokon a helyeken, ahol a korábbi technika berendezései teljesen hatástalannak bizonyulnak.

Mint azt a 12. ábrán láthatjuk, alkalmazhatunk olyan 124 érintkeztető tartályt is, mely felső részénél nyitott és a környező levegővel érintkezik, amelynek szintjét egy 120 vízmedencével biztosítjuk, melyet szennyeződésmentes állapotban kívánunk tartani, ahol a szint beállítása a közlekedőedények egyszerű elve alapján történik. Természetesen a megfelelő szint beállítására lehet más eszközöket is használni, például olyan szintbeállító eszközöket, melyek egy szivattyúrendszerrel vagy egy villamos vezérlésű csőszeleppel vannak összekötve.

Természetesen a találmány szerinti, biológiai úton történő tisztítási eljárás és berendezés alkalmazása nem korlátozódik a mély vizek, medencék vagy más típusú tárolóeszközök területére.

Mint a 13. ábrán bemutatjuk, a találmány szerinti megoldást vezetékes hálózati víz tisztítására is lehet használni. Ebből a célból a vezetékes vízhálózat egyik 140 vezetékére egy leágazást helyezünk el, amelynek alja össze van kötve egy 142 csővezetéken keresztül egy 144 vízcsappal, egy 150 szabályozó csőszelep közbeiktatásával. A 144 vízcsapnak az áramlási irányban a 144 vízcsap utáni része egy 151 szabályozó csőszelep közbeiktatásával össze van kötve a porleválasztó kivezető 9 csövével egy 146 vízcsapon keresztül, amelynek másik oldala a vízvezeték-hálózattal van összekötve és a víz útja így folytatódik. A 124 érintkeztető tartály a porleválasztó berendezéssel ugyanolyan módon van összekötve, mint a 11. és 12. ábrákon bemutatott kiviteli változatban. A találmány szerinti berendezés ezen kiviteli alakjának a működésmódja azonos a fentiekben leírtakkal, és lehetővé teszi, hogy a 140 vezetékben áramló víz egy meghatározott százalékának az egyidejűleg fizikai és biológiai úton történő kezelését, mely százalékot a 150 és 151 szabályozó csőszelepek segítségével változtatni lehet.

Végezetül a 25 terelőlemezre a kezelendő folyadékot bevezető eszközöket fel lehet használni arra is, hogy az 1 köpenybe a kezelés termékeit bevezessük a keverés javítása érdekében, mely keveréssel az örvénylő mozgás kialakulását létrehozzuk, és a keverés a kezelendő folyadék szempontjából különösen hatékony lesz.

Claims (5)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Részecskeleválasztó kezelendő folyadékban lévő részecskék leválasztására, kettős működésű extrakciós rendszerrel, mely alsó végénél vagy aljánál nyitott hengeres köpenyt tartalmaz, a köpeny belső falához képest érintőirányban elrendezett folyadékot bevezető csővel van ellátva, a köpeny aljánál - a kezelt folyadék középen felfelé haladó örvénylő áramlását előidéző - terelőeszköz van elhelyezve, a köpeny felső részénél tengelyirányban elrendezett, a folyadékot bevezető cső fölött végződő kivezetőcső található, mely lefelé bővülő csonka kúp alakú résszel és ahhoz csatlakozó hengeres résszel van meghosszabbítva, a hengeres rész külső átmérője a köpeny belső átmérőjénél kisebb és azzal körgyűrű alakú közlekedőteret határol, azzal jellemezve, hogy a terelőeszköz a köpennyel (1) koncentrikus, lényegében sík, előnyösen a felső lapjába bemélyedő középponti teknővel ellátott terelőlemez (25), mely alsó felületének átmérője a köpeny (1) belső átmérőjével legalább egyenlő, és felső felülete a köpeny (1) alsó nyitott végénél van elrendezve oly módon, hogy azzal széleinél nyitott - a folyadékban lévő részecskék közvetlen centrifúgálásos kilövellési helyét képező - teret határol, a terelőlemez (25) hosszirányú helyzetét és a körgyűrű alakú tér magasságát szabályozó eszközzel van ellátva; a köpeny (1) alja és a terelőlemez (25) működési helyzetben kizárólag a köpennyel (1) összeköttetésben álló és a körgyűrű alakú téren keresztül ki7

HU 215 329 Β lövellt részecskéket magába fogadó - ülepítőkamrával (17) van körülvéve.

2. Az 1. igénypont szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy a terelőlemez (25) átmérője a köpeny (1) belső átmérőjénél nagyobb.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy a hengeres köpeny (1) belső fala és az áramlásszabályozó elem (10) hengeres részének (13) külső fala közötti körgyűrű alakú közlekedőtér (14) vastagsága a hengeres köpeny (1) belső sugarának egyharmada nagyságrendjében van.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy az áramlásszabályozó elem (10) csonka kúp alakú része (11) csúcsa a részecskeleválasztó hossztengelye (yy’) mentén abevezető cső (15) belépőnyílásának magasságától az áramlás irányában beljebb helyezkedik el.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy a bevezető cső (15) belső átmérője és a körgyűrű alakú közlekedőtér (14) vastagsága egyenlőek.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti részecskeleválasztó, azzaljellemezve, hogy a bevezető cső (15) egy hengeres csőből van kialakítva, mely a hengeres köpenyhez (1) hozzá van erősítve, és amelynek belső átvezető csatornája (12) a köpenybe (1) egy olyan nyílásba (12a) torkollik, mely a belső átvezető csatorna (12) felének a meghosszabbításában van elhelyezve, mely meghosszabbítás a bevezető cső (15) szimmetriatengelye (xx’) és a belső átvezető csatorna (12) legkülső része között helyezkedik el.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezen (25) legalább egy csatorna (4) halad át, melynek belépőnyílása (45) a terelőlemez (25) alsó felületére (42), kilépőnyílása (46) pedig annak felső felületére nyílik, és a belépőnyílás (45) nagynyomású folyadékforrással van összekapcsolva.

8. A 7. igénypont szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezzel (25) összekötött nagynyomású folyadékforrás a kezelendő folyadékot bevezető csővel (15) össze van kötve.

9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy a terelőlemez (25) legalább három csatornával (40) van ellátva, melyeknek szimmetriatengelye (zz’) a terelőlemezből (25) kilépve annak felső felületével (45) legfeljebb 30°-os szöget (β) zárnak be.

10. A 9. igénypont szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy a csatornák (40) belépőnyílásai (45) és kilépőnyílásai (46) a terelőlemez (25) középpontja (0) körül első illetve második sugarú (r’, r) körök mentén egyenletesen vannak elosztva, és az egyes csatornák (40) szimmetriatengelyeinek (zz’) a terelőlemezre (25) vett függőleges vetületei (aa’) a két következő kilépőnyílásnak (46) a középpontjait (B, C) egymással összekötő vonalszakasz (B, C) középpontján (D) haladnak keresztül, ahol a következő kilépőnyílások (46) az örvénylés forgási irányában (T) vett következő kilépőnyílások (46).

11. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy az ülepítőkamrán (17) tömítetten egy cső (90) halad keresztül, és a terelőlemez (25) alsó felületéhez (42) egy második cső (94) kapcsolódik, melynek belső tere a csatorna (40) belépőnyílásával (45) összeköttetésben áll, és belső átmérője nagyobb az első cső (90) külső átmérőjénél, és a két cső (90, 94) egymáshoz kulisszaszerűen folyadéktömör gyűrűs csatlakoztatással (96) van összekapcsolva, a terelőlemez (25) alsó felületéhez (42) egy tengelyirányú csavar (98) van erősítve, mely csavar (98) egy az első cső (90) belső falához erősített anyával (100) kapcsolódik, mely anya (100) és az első cső (90) belső fala között folyadékátvezető nyílások találhatók, az első cső (90) belső teréhez egy nagynyomású folyadéktartályhoz kapcsolódó eszköz (110) és egy harmadik cső (108) kapcsolódik, a csavar (98) és az első cső (90) között tömítő eszköz (104) van elhelyezve a nagynyomású folyadéktartállyal összekötött cső (108) becsatlakozási helyétől a cső (90) alsó vége irányában, és a csavar (98) alsó végénél négyszögletes keresztmetszetű működtető tengelyvégben (106) végződik.

12. A 7-11. igénypontok bármelyike szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy a csatorna (40) egy a folyadékba keverendő kezelési terméket tartalmazó tartállyal van összekötve.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti részecskeleválasztó, azzal jellemezve, hogy a köpeny (1) hosszúsága (L) annak belső átmérőjének (d) az ötszörösével egyenlő, a bevezető cső (15) átmérője (dl) a köpeny (1) belső átmérőjének (d) a negyede, a cső (9) átmérője (d2) a köpeny (1) belső átmérőjének (d) a negyede, az áramlásszabályozó elem (10) csonka kúp alakú részének (11) keskenyebb vége és a köpeny (1) felső része közötti távolság egyenlő a köpeny (1) átmérőjének (d) a felével, a csonka kúp alakú rész (11) aljából lefelé nyúló hengeres rész (13) átmérője (f) a köpeny (1) átmérőjénél (d) 20 mm-rel kisebb, és a terelőlemez (25) hosszirányú vastagsága (c) 30 mm.

14. Eljárás folyadéknak biológiai úton történő tisztítására, melynek során a tisztítandó folyadékot egy hordozóelemekhez kötött mikroorganizmusokat tartalmazó érintkeztető tartályba vagy biológiai reaktorba vezetjük be, ezt a folyadékot az érintkeztető tartályból elvezetjük, azzal jellemezve, hogy a folyadékot nagy nyomással egy az 1-13. igénypontok bármelyike szerint kialakított részecskeleválasztóba fecskendezzük be, abban a folyadékban lévő részecskéket és a mikroorganizmusokat tartalmazó hordozókat szeparáljuk, azokat egy ülepítőkamrában (17) összegyűjtjük, és azokat ismét befecskendezzük az érintkeztető tartályba (124), és végül a kezelt és tisztított folyadékot a részecskeleválasztóból elvezetjük.

15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a részecskeleválasztót szakaszosan hozzuk működésbe.

16. Berendezés folyadéknak biológiai úton való tisztításának biztosítására, melynél mikroorganizmusok vannak hordozóelemhez kötve, mely berendezés érintkeztető tartályt vagy biológiai reaktort foglal magába,

HU 215 329 Β mely a mikroorganizmusokat tartalmazza, amelybe egy a kezelendő és/vagy tisztítandó folyadékot bevezető csővezeték torkollik, az érintkeztető tartály kivezető csővezetékkel és szivattyúval van ellátva, azzal jellemezve, hogy a csővezeték (136) a kezelendő és/vagy tisztítandó vizet tartalmazó érintkeztető tartályt (124) és egy az 1-12. igénypontok bármelyike szerint kialakított részecskeleválasztó belsejét kötik egymással össze, a részecskeleválasztó ülepítőkamrája (17) - a részecskeleválasztó működése során a folyadékból szeparált részecskéket és a mikroorganizmusokat tartalmazó hordozókat az érintkeztető tartályba (124) továbbító - eszközökkel van ellátva.

17. A 16. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy az érintkeztető tartály (124) egy olyan tartályból áll, melynek felső része a környező levegő felé nyitott.

5 18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kezelendő és/vagy tisztítandó folyadékot bevezető csővezeték (142) egy vízcsap (144) révén vezetékes vízhálózat vezetékével (140) van összekötve, és a részecskeleválasztó kivezetőcsöve (9), melyen keresz10 tül a kezelt és/vagy tisztított folyadékot kivezetjük, egy második vízcsapon (146) keresztül ugyanazon vezetékes vízhálózat vezetékének (140) továbbmenő szakaszával van összekötve egy második vízcsapon (146) keresztül.